Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-27 / 123. szám, vasárnap

1951 május 27 harmadik besztercebányai brigád érte el. Brigádo­saink ebben az évben is éppoly becsületesen dolgoz­nak. A szocializmus fiatal építői építkezésének hatal­mas politikai jelentősége is van a gazdasági mellett. Megszilárdította a cseh és szlovák ifjúság egységét azzal, hogy a szlovák ifjúságnak saját tapasztalatai alapján megmutatta, hogy az ötéves tervnek teljesí­tése vagy nemteljesítése Köztársaságunk bármely részében maga után vonja a Köztársaság minden töb­bi országrészében a gazdasági és kulturális fejlődés gyorsulását vagy lassabbodását És így a szlovákiai fiúk és lányok különösen a keletszlovákiaiak azzal a büszke érzéssel hagyják el a szocializmus fiatal épí­tőinek építkezését, hogy segítették meggyorsítani a kassai kerület kohókombinátumának felépítését. A Szövetségi Vasútvonal ránkbízött szakaszát eb­ben az évben befejezzük. Harmincöt kilométernyi vas­útvonalat építünk ki. Az Ifjúság Duzzasztó-gátján még nem volt eddig pontosan meghatározva a befejezés időpontja. Ezt is a legrövidebb időn belül meg kell határoznunk. Mindannyian nagyon jól tudjátok, hogy a legutol­só hónapokban az ifjúsági építkezésekre való tobor­zás egész ténykedésünk leggyengébb oldala volt. Ja­nuárban, februárban a toborzási tervet majdnem egy­általában nem teljesítettük és a helyzet lényegesen csak áprilisban és májusban javult. Mi ennek az oka? Ezzel a kérdéssel foglalkozott már decemberben a szlovákiai központi bizottság. Kritikailag figyelmez­tetett arra, hogy az építkezési osztály bürokratikus és adminisztratív eljárásával, mechanikus módszeré­vel a toborzásban csökkenti azt az erkölcsi és politi­kai tőkét, amelyet a múltban az építkezéseken gyűj­töttünk. A CsISz Szlovákiai Központi Bizottsága to­vábbá nyomatékosan elítélte az építkezési osztályt a politikai munka elhanyagolása és a bürokratikus mód­szerek bevezetése miatt a kerületekben és járások­ban, ahol néhány esetben már szintén mutatkoztak annak jelei, hogy elfeledkeztek az emberről, elfeled­keztek arról, hbgy nincs semmi értékesebb egész moz­galmunkban, mint az ezer és ezer fiúnál és lánynál je­lentkező építő lelkesedés, öntudat és bátorság bár­mily akadályt leküzdeni. A januári és februári sikertelenséget ezek a büro­kratikus toborzási módszerek okozták, amelyek már elrettentő méretben és formákban jelentkeztek. A bü­rokrata a kvótát szétírta a kerületekre, járásokra és helyi csoportokra és várt Volt is mit várnia. Az ered­mény: 10—12 százalék. A hiányok és hibák helyreho­zása folyamán újra bebizonyosodott, hogy csak az állandó következetes propagációs és agitációs munka, csak az élő, alkotó oktatás, az átgondolt ellenőrzés az, amely segíti a nehézségek megszüntetését, biztosítja a mozgalom sikeres munkáját, hogy tehát a szövet­ség minden nagy és kis akciójának sorsát az alapszer­vezetek szövetkezeti tagjainak százezrei döntik el. Nemsokkal a központi bizottság titkárságának ülé­se után gazdasági bűntettek, a szövetség nagyméretű meglopása miatt letartóztatták Tomant és társait Toman volt a szlovákiai központi bizottság gazdasá­gi és építkezési titkára. Az egész eset vizsgálatánál nagyon világosan megmutatkozott a szoros kapcso­lat a lopások és rendetlenségek és a szövetséghez nem méltó káros módszerek között, amelyeket az építke­zési osztály alkalmazott, és az egész szövetségben el­terjesztett. Toman az Ifjúság Vasútvonalának pa­rancsnoka volt. Fiatal ember, akihez a szövetség jo­gosan nagy reményeket fűzött. Mi vitte őt üyen rop­pant elaljasodásra? Bár a vizsgálat még nincs befe­jezve, Sling, Svermáné, Clementis és társai csoportja kártevő tevékenységének mély boncolgatása után a CsKP és az SzKP központi bizottságainak ülésein — ma már,világos számunkra, hogy milyen jellemvoná­sok vezették Tomant erre az útra. Toman utálattal fordult el a politikai kérdésektől és természetesen a marx-leninizmus tanulmányozásától is. Ahogy min­dig mondogatta, csak a dolgok gyakorlati oldala ér­dekelte. Tipikus gyakorlati ember volt. Ezzel szoros kapcsolatban áll fennhéjázó idegen viszonyok a Párt­hoz. Folytonosan elhanyagolta párttagsági köteles­ségeit. Toman továbbá nagyon gyakran diktátori hajlamokat mutatott, különösen az utolsó időszakban az Ifjúsági Vasútvonalon és azután a szlovákiai köz­ponti bizottság titkárságán is. Ez többek között ab­ban mutatkozott meg, hogy nem szívesen tanácsko­zott az emberekkel, nem vezette őket a kérdések po­litikai megértésére, hanem csak parancsokat osztoga­tott nekik. Nem bírta a kritikát, ellenkezőleg élesen elnyomta. Az Ifjúság Vasútvonalát és későbben az ifjúság építkezéseit gyakran igyekezett izolálni a szö­vetségtől és munkatársait arra késztette, hogy az építkezési szakaszra ne csak mint szakmunkára te­kintsenek, hanem mint olyanra, amely minden más ténykedésünk felett áll. Ebből aztán gyakran feszült viszony keletkezett az Ifjúsági Vasútvonal és a szlo­vákiai Központi Bizottság elnöksége között. Toman ezzel egyenesen gátolta a rábízott káderek fejlődését Toman továbbá burzsóa-nacionalista viselkedést is tanúsított a cseh szövetségi tagokkal, brigádosokkal szemben. A kongresszus jogosan felteheti a kérdést, hogy vájjon a szlovákiai Központi Bizottság elnöksége nem tudott-e ezekről a hibákról korábban. Tudott, de nem­bolsevik módon elnéző volt. Tomannak, az Ifjúsági Vasútvonal parancsnokának hibái iránt Bár Tomant gyakran és élesen kritizálták, a kritikából nem vonták le a következtetéseket, nem tettek szervezeti intézke­tusai déseket. Ez a kritika tehát formális volt. Ez annyit jelent, hogy a szlovábiai Központi Bizottság elnöksé­gében sem sajátítottuk el elégséges mértékben a Párt tapasztalait hogy a szlovákiai Központi Bizottság el­nökségében sem hangsúlyoztuk eléggé és nem ellen­őriztük a marxizmus-leninizmus folyamatos tanulá­sát Toman és társainak éltető talaja voltak a továb­biakban szervezeti hiányaink, a gazdasági és a káder­szakasz lebecsillése. Toman leleplezéséből tanulva, a szlovákiai Központi Bizottság elnöksége levonta aszük séges következtetéseket, sok szervezeti intézkedést valósított meg a kerületekben és járásokban is, külö­nösen azért, hogy ezeket a szerveket megerősítse. A CsISz további sikere és egészséges fejlődése szem­pontjából Szlovákiában szükséges ezen a kongresszu­son nem családias kritika és önkritika alá vetni min­den hiányunkat, munkánk módszereit és formáit, funkcionárius kádereinket És véssük eszünkbe: a szövetség több, mint bárki is a szövetségben! Az Ifjú­sági Vasútvonalat az Ifjúsági Szövetség, a szlovák if­júság, a szövetségi tagok derék öntudatos és lelkes ezrei épitették fel. Ezért az ifjúsági szövetség és az egész szlovák ifjúság becsületbeli és önérzetbeli dol­ga a leggyorsabban befejezni összes többi építkezése­ket is. A falu-munkánk leggyengébb szakasza Gottwald elvtárs második kongresszusi irányelve feladatunkul tűzte ki: „a szövetségben teljes figye­lemmel kell a földműves ifjúság felé fordulni." Éppen a vidék szövetségi tagjai, — hangsúlyozta Gottwald elvtárs — kell, hogy „egyenesen az új átütő erejű eszmék, az új szövetkezeti ormák fáklyavivőivé vál­janak." Hogy teljesítettük ezt az irányelvet? Falun aratott sikereink összegezése nem foglal el sok helyet. Tényleges igazi sikerünk az Ifjúság szö­vetkezeti Faluja, amelyet nemsokára befejezünk. Nagy jelentősége volt az aratási brigádok szervezé­sének az 1949. és 1950. években. További sikerünk az, hogy az EFSz-ekben 21.380 szövetségi tagunk van, hogy falusi csoportjaink néhány aktív funkcionáriu­sát vezető funkciókkal bízták meg az EFSz-ekben, sőt elnökök is vannak közülük. így van ez például Szentpéteren, Perbetén, Vojka nad Zitavouban és másutt. Az istállók adaptációs munkálatain 127 szö­vetségi épitő brigád vett részt. A legjobban kitüntet­ték magukat a dölnézelenicei, tižinai, nagymányai, perbetei, hlbokai, velkélomnicai és más csoportjaink. A példás falusi csoporcíméért folyó verseny második körében 385 csoport vett részt Nem állíthatjuk azonban, hogy kellő figyelmet for­dítottunk a földműves ifjúságra. Ellenkezőleg önbí­rálólag be kell vallanunk, és pedig a szlovákiai köz­ponti bizottságnak is, hogy munkánk leggyengébb szakasza a falu, és hogy mi tulajdonképpen sohasem tudatosítottuk következetesén, mit jelent a szövetség figyelmének ráfordítása a földműves ifjúságra, mit jelent a CsISz kongresszusának jelszava „a falu át­építése — az ifjúság hazafiúi feladata." A földműves ijúság felé fordulás csak egyet jelenthet: falusi cso­portjainkból olyan nagy erőt kell kiépíteni, amelyet semmi sem akadályozhat abban, hogy a régi falut új, szocialista faluvá építse át Mit kell tennünk, hogy falusi csoportjaink tényleg ilyen erővé váljanak ? 1. Elsősorban falvainkon kell megjavítanunk ne­velő tömeg-kulturális, sport és szövetségi munkán­kat. Itt vannak a legkomolyabb hiányaink. Meg kell mutatnunk az ifjúságnak, hogy mi a célunk. Mi a különbség a régi és az öreg között. Meg kell mutat­nunk, hogy már eddig is mit érhetett volna el és hogy milyen erők, milyen előítéletek tartják vissza fejlődésében. Ezirányban sokkal többet kell rámu­tatnunk, mint eddigelé példás falusi csoportjaink és a Komszomolok példájára. Meg kell ismertetnünk az ifjúsággal a micsurini, liszenkói agrobiológia vívmányait. 2. Ez a feladat elválaszthatatlanul egybekapcsoló­dik a másik feladattal, falusi csoportjaink munkájá­nak megjavításával. Hogy javítsuk meg falusi csoportjaink munkáját? Kinek a feladat ez? Ez a járiási bizottságok felada­ta. És csak úgy teljesíthetik,' ha tervszerűen megis­merik minden alapszervezet munkáját. Megismerni az alapszervezet életét, — amint ez a Komszomol tapasztalatai mutatják — annyit jelent, hogy a mun­kacsoportokban összejövünk minden szövetségi tag­gal. Ez persze nem lehet egy pillanat műve. A mun­kacsoportok megalakítása csoportjaink munkája megjavításának szempontjából rendkívül fontos. Hogy falusi csoportjaink bizottságainak munkája megjavuljon, iskoláztatnunk kell az elnököket és titkárokat. A munka a falvakon ma sokkal szöve­vényesebb és sokoldalúbb, mint tegnap volt. Ma már bizonyítékaink vannak arra, hogy néhány falu­si csoportunkat a falusi gazdagok fiai és lányai tartják passzivitásban, akiknek természetesen nem érdekük, hogy a Szövetség tagjai segítsék az EFSz­eket. Ilyen esetekben az kell, — amint erre a CsISz Közjponti Bizottsága rámutatott, — hogy a csoport tagjait felvilágosítsuk a falusi gazdag szerepéről a falu szocialista átépítésében és javasoljuk új bizott­ság megválasztását A csoportoknak továbbá komoly tárokat okoztak olyan nemföldműves funkcionáriusok, akik a falusi ifjúságot egyoldalúan csak a kultúrmunkára irányít­ják és elvonják a falu szocialista átépítésével kap­csolatos harci feladatától. 5 Meg kell szilárdítanunk kapcsolatunkat a többi falusi ifjúsággal, amely nincs benne a Szövetségben. Nem szabad magunkat tőle elszigetelnünk, hanem ellenkezőleg, meg kell hívnunk az Ifjúsági Szövetség rendezéseire, meg kell nyernünk őket a Szövetség­be. A CsISz feladata az egész földművesifjúságról gondoskodni. Csak ezen az alapon teljesítheti a CsISz harci, forradalmi küldetését a falu átépítésében- Csak aa ilyen munka teszi lehetővé a falusi CsISz számára, hogy állandóan, mind mélyebben behatoljon az EFSz jelenlegi kérdéseibe, amelyekre Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén mu­tatott rá. Es végül idézem Kirov elvtársnak a városi ifjúsághoz intézett szavait: „A Komszomolra fele­lősségteljes feladatok hárulnak vidéki munkájában, A városban könnyebb a munkánk. A falvakon nem olyan erősek a szervezetek és a Komszomolnak se­gítenie kell megszilárdításukban, — hangadónak kell ebben lennie. A Komszomol szervezetének ma­gára kell vállalnia a falusi nehéz és bonyolult mim­ka jelentős részét. Ha a falusi Komszomol-tagok maguk aktívan résztvesznek a szocializmus felépítésén, a városi Komszomol-tagok gyengén segítik őket. Tudatosí­tanunk kell azonban, hogy a szocialista felépítés alapjainak kiépítésében a munka nagy része a vi­déken folyik. Ezt meg kell értenie a városi Kom­szomolnak, éles fordulatot kell tAmie és arccal kell fordulnia a falvak munkája felé." A gépállomások munkájáért az Ifjúsági Szövetség felelős Nagyfontosságú a mi hivatásunk a traktor- és gépállomásokon, amelyek alkalmazottainak 75 szá­zalékát fiatalemberek, főként Szövetségünk tagjai alkotják. Mi, szövetségi tagok tehát a gépállomáso­kon tulajdonképpen mindenért felelősek vagyunk, tanún kkell azonban, hogy a szocialista felépítés portokban: először jól meg kell ismernünk a gép­állomások mellett működő üzemi szervezetek életét, meg kell javítani bennük a politikai nevelőmunkát, a szövetségenbelüli működést. És épúgy kell ten­nünk az állami birtokok üzemi csoportjainál is. Van­nak már példás üzemi CsISz-csoportjaink a gépállo­mások mellett, ahol a Szövetség tagjai magas telje­sítményeket érnek el, élmunkásokká és újítókká vál­nak. Ilyen csoportjaink vannak Holič, Barca, Galán­ta és Nagymánya községekben. Holicson például a traktoros szövetkezeti tagok mult év decemberében a következő felajánlást tették: 1. Elvégzik a gépek ellenőrzését. 2. Jegyzőkönyvet vesznek fel az egyes gépekről. 3. Teljes mértékben bekapcsolódnak a gépek ja­vításába. 4. A bizottság tagjai az üzemi pártszervezet és szakszervezet bizottsági tagjaival együtt meggyőző munkát fejtenek ki az alkalmazottak között a gé­pek idejében való alapos megjavításának politikai és gazdasági jelentőségéről. 5. Bekapcsolódnak az új traktoristák toborzásába. 6. Bekapcsolódnak az EFSz-ekkel, a kis- és kö­zépparasztokkal kötendő szerződések kampányába, a traktoros-brigádok központjainak építésébe. 7. A kuty-i EFSz-nek segíteni fognak a közös is­tálló átalakítási munkálataiban. 8. A szocializmus fiatal építőinek építkezésére 10 szövetségi tagjukat küldik ki egy havi brigádra. 9. Villámújságokat adnak ki, amelyekkel propa­gálni fogják a legjobb traktoristák személyes köte­lezettségvállalásait a CsISz szlovákiai kongresszu­sára. Az üzemi csoport minden kitűzött feladatát 100 százalékra teljesítette. Fokozzuk az ifjúság részvételét az ország igazgatásában Gottwald elvtárs harmadik irányelve feladatul tű­zi ki nekünk: „fokozni az ifjúság részvételét az or­szág igazgatásában", éspedig a nemzeti bizottságok­ban, az üzemi tanácsokban, a hadseregben, a nem­zeti biztonságnál, a bíróságoknál és a kultúrintéz­ményeknél. Gottwald elvtárs szavai bizonyítják, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia milyen nagy fontossá­got tulajdonít az ifjúságnak és milyen nagy biza­lommal viseltetik iránta az állam legmagasabb kép­viselője, Köztársaságunk elnöke. Hogy teljesítettük ezt az irányelvet? Részvételünk a Nemzeti Bizottságokban jelentős lépéssel előrehaladt, különösen az elmúlt hónapok­ban a Szlovákiai Nemzeti Arcvonal Központi Akció­bizottsága, a belügyi megbízotti hivatal és a CsISz által megszervezett kerületi ifjúsági aktívák előké­szítési munkálataival kapcsolatban a népi igazga­tásban. A kerületi aktívák minden kerületben 1951 április 1-től április 15-ig folytak. Ezeket járási ta­nácskozások előzték meg, amelyek fontos tényezőt jelentettek a szövetségi tagok felvilágosítására a a helyi nemzeti bizottságokban előttük álló felada­tokról. Ezeken a járási előzetes tanácskozásokon a csoportok is kötelezettségeket vállaltak a CsISz szlo­vákiai kongresszusára. Nagyon nagyra kell becsülni az eperjesi kerület szövetségi tagjainak agitációs munkáját, akik a kerületi aktíva-kampány során 2000 szövetségi tagot szereztek a nemzeti bizottsá­gok. a komissziók. a bizalmi testületek sth.

Next

/
Oldalképek
Tartalom