Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-24 / 120. szám, csütörtök

1951 május 24 — U J szo Hiányzik a felvilágosító munka az ipolysági állami birtokon Az esö lassan csepergett, mikor az ipolysági állami birtokon jártain. Először az igazgatóságra mentem, hogy ott érdeklődjem a birtok után. Az első, akivel ott találkoztam, Major Lajos elvtárs volt A* Igazgatóságról aztán elmentünk a majorba. A major udvara nem a legszebb állapotban van, a sár térdig érö. Az istálló előtt zöldtakarmány van felhalmozva. Az eső veri, beiaposódik a sárba, de senkinek sem jut eszébe rogy ilyesminek nem szabad lennie. Igy nem lehet takarékosan gazdálkodni. A takarmány beletaposódik a sárba s akkor fogják a vasvillát és másnap viszik a trágyadombra. Mikor megkérdezem, hogy miért van ez igy. Major elvtára azt a magyarázatot adta, hogy a takarmányt nem tudják hová rakni. Az istállóban 55 darab fejőstehén van elhelyezve, öt ember gondozza őket vagyis, minden egyes emberre 11 tehénnek a fejése és gondozása esik. A tehenek fejé®ét és gondozását norma szerint végzik. Hemlik György élmunkás az egyik legjobb munkás az öt közül. Szintén 11 tehenet gondoz. Naponta 110—120 liter tejet fej ki, míg * többlek csak 90—100 11t tért tudnak kifejni. Hemlik György 23 éve dolgozik a birtokon. Hozzá volt ezokva, hogy mindig természetben Kapja meg a fizetését. Amikor a normát bevezették, bizony . Idegenkedett tőle, de mikor egy hónapra megkapta az 5400 korona fizetést kezdett megbarátkozni a normával. Hemlik György beszélgetésünk folyamán kijelentette, hogy ő neki ugyan fogalma sincs róla, mire jó a norma. Csak annyit tud, hogy eddig természetben kapta a fizetését most pedig pénzben. A birtok vezetőitől sem tudja megkérdezni, mert & vezetők mind szlovákok, akik nem tudnak magyarul beszélni. Ö pedig nem tud szlovákul. De nemcsak, hogy ö nem tud, de a birtok munkásainak 95 százaléka magyar anyanyelvű, akik nem bírják a szlovák nyelvet. Major Lajos, a birtok ROH-elnöke beszélt már egyszer nekik valamit a normáról, — mondja Hemlik, — akkor ügy emlegette, hogy a normák bevezetése után mindenki a teljesítménye után kapja a fizetést Ez viszont még máig sincsen meg, mert á birtok vezetősége. az állattenyésztésben dolgozó öszszes mukásokat egy kalap alá veszi. Alapul a gazdaság összes fejősteheneinek az átlagos tejhozamát veszik és e szerint fizetik ki a béreket. A norma szerint egy tehén átlagos tejhozama napi 7 liter tej. Minden liter tej után 1 koronát kapnak a munkások. A 7 literen felül, vagyis a normán felül kifejt tejmennyiségért már 2 korona jár a munkásoknak. Hemlik György pedig kifej naponta 110—K0 liter tejet, a normán felül napi 40—50 literrel többet de azért esak annyi fizetést kap, mint aki még a megállapított mennyiséget sem feji ld. Ez nem fér aztán Hemlik György fejébe. •— Amikor a kommenció megszűnt és a norma lett bevezetve, — mondja Hemlik György —, még azok a munkások Is, akik szerették magukat kivonni a munkából, kezdtek iparkodni, mert az újságokból tudtuk, hogy ezutár már mindenkit az elvégzett munkája után fizetnek. De csalódtunk, mert a birtokon ez nem igy történik. A birtok vezetői ahelyett hogy ezeket a hibákat orvosolnák, inkább egymás között veszekednek. Perifjúsága végzi, természetesen szintén norma szerint. Hangos a határ amikor a 12 leány és 3 fiú rázendítenek valamelyik nótára munka közben. Miadannyian a birtok CsISz-szervezetének tagjai. A CsISztagok a dohánytermelést teljesen Az ipolysági állami birtok legjobb brigádja dohánypalántákat ültet sze, aztán az ilyen személyes civódások a gazdaság rovására is mennek. Az la megtörtént, hogy a legnagyobb munkaidőben négy munkásnak egy fél napot kellett eltölteni azzal, hogy egyik Irodából a másikba küldözték 6kpt, míg megkapták az élelmiszer pótjegyüket. Vagy jár annak & munkásnak az a jegy, vagy nem. Ezt a birtok vezetőinek tudni kell és nem lehet a munkással a Jx>londját járatni. A major egyik részében két hatalmas ,disznóhizlalda van felépítve. A hizlaldában egy év körüli fiatal disznók vannak elhelyezve, tízesével, fából készült ólakban. Balázs György és felesége, Balázs Anna gondozzák a hizlaldában elhelyezett sertések egy részét Tőlük tudjuk meg, hogy abban a hizlaldában, ahol ők dolgoznak, 520 darab sertés van. Éppen munka közben találjuk őket, amint a disznók alá fürészport szórnak a kis kocsiról, ami a hizlalda közepén sínen tolható. Ezen hordják "a darát is háromszor naponta a hizódisznóknak. Balázs György és felesége szintén norma szerint dolgoznak. Kettejük keresete havi 15 ezer koronát tesz ki Balázs György ég felesége, ketten végzik el azt a munkát, amit a másik hizlaldában hárman végeznek el. Viszont ketten is veszik fel azt az összeget, amit a másütban hárman. Balázs György megjegyzi, hogy sokat kell ugyan dolgozni, de érdemes. Ha még a kommenció-rendszer volna, akkor hiába dolgoznának bármilyen becsületesen ls, akkor sem keresnének többet, csak annyit amennyit az az ember, aki talán kevésbbé becsületesen dolgozik. — A norma bevezetése óta látom —. mondja Balázs György •—, hogy magamnak dolgozom, mert becsületes munkám után becsületes fizetést la kapok. A birtoknak 26.5 hektár dohányföldje van, amelyet most ültetnek be. A dohány kiültetését a birtok Hogyan készülődik az ógyallai traktoráilomás az aratási munkálatokra Az ógyallai traktorállomás alkalmazottai összüzemj gyűlésén, amelyet a CsKP 30 évfordlójának tiszteletére tartottak, az aratási és cséplési munkálatok előkészületeinek keretében nagy kötelezettségvállalási akciót indítottak. Eb^f! az akcióba azonnal bekapcsolódtak a cséplögépjavítók, akik elvállalták, hogy a CsKP 30. évfordulójának' tiszteletére, június 15-ig minden cséplőgépet és elevátort megjavítanak. Az ógyallai traktorállomáson elevátorhiány van, vagyis több a cséplőgép, mint az elevátor. Ezért Oravecz Imre, a javítóműhely vezetője munkatársaival, Fecskés Jánossal. Köles Jánossal, Pusztai Mátyással és Gallyai Gusztávval elhatározta. hogy teljesen ú i elevátorokat készítenek. A szükséges vasat hulladékokból fedezik. A munkát már meg is kezdték. Május közepéig nyolc teljesen új elevátorť készítettek el. Az ógyallai traktorállomáson Korabelnyikova módszere is nagy visszhangra talál Tokodi János traktoros elvállalta, hogy Skoda 30-as traktorjával hetente annyi üzemanyagot megtakarít hogy egy napig minden héten ebből a megtakarított anyaggal fog dolgozni. Ehhez a munkafelajánláshoz Mádi Sándor brigádvezető is hozzájárult, aki kötelezte magát, hogy egész brigádjával minden héten egy napig szintén megtakarított üzemanyaggal fog dolgozni. magukra vállalták. A norma szerint naponta 280—290 koronát keresnek. Elültetnek naponta egy hektár dohányt de vaj» olyan nap, hogy többet is. Egy hektár dohány kiül tetőséért 2060 koronát kapnak. Ezt széjjel osztják 12 felé. Ezenfelül a palánták kiszedéséért külön fizetést kapnak. Freskó Ilona, a munkacsoport vezetője 19 éves leány és egyben a helyi CsISz-nek is elnöke. Beszélgetés közben a következeket mondja: — Nem elégszünk meg azzal, hogy csak a mi dohányunk legyen rendes időben kiültetve, hanem közösen elhatároztuk, hogy az ipolysági igazgató ''hoz tartozó viski birtokra is e- - agunk menni két napra dolgozni, ahol nagyon el vannak maradva a kiültetéssel. A lemaradásnak az az oka, hogy félnek a normától és ezért inkább máshol dolgoznak. De mi elmegyünk hozzájuk éa megmutatjuk, hogyan lehet egy nap egy lánynak 290 koronát keresni. Frenkó Ilona csoportja a 26.5 hektár dohányon felül még elvállalt 2 hektár dohányt, amit a rendes munkaidőn felül fognak megdolgozni. A birtok igazgatósága megígérte, hogy a kjét hektár földön termő dohánynak a felét átadja a birtok CsISz-szervezetének, hogy az fejlődésében anyagilag se szenvedjen hiányt SZARKA ISTVÁN. Olyan jó érzés látni ezt a hatalmas fejlődést! Már régóta készülök egy beszámolót írni az itteni munkámról és a helyi szervezetek életéről. Elsősorban is az iskoláról. Három tanerős iskolánál tanítok. Szeretem a gyermekeket és a munkámat. Szép eredményeket érünk el. Van már Micsurin-kertészetünk is. Az iskolaudvarból felástunk egy jó nagy darabot és ezen kertészkednek a gyerekek. Versenyeznek, melyiknek lesz szebb a veteménye. Szép műsoros délutánokat is rendezünk, amelyeken főleg pionírdarabokat adunk elő. Kezdetben nem volt nagy érdeklődés iránta, de most már sokan jönnek megnézni előadásainkat. -Van a községben CsISz- és CSLMADOK-csoport is. A CsISz elég jól működik. A fiatalokban nagy a lendület. Több színielőadást rendeztünk már. Rádiónk is van. Nemcsak a kulturális fejlődésre gondolunk, hanem a politikaira is. Politikai körünknek 20 tagja van, de ez a szám egyre nő. <42 EFSz-nek 210 tagja van. A szövetkezet jól dolgozik — harmadik típusú. Most nagyban folyik az építkezés. Uj istállók és baromfitelepek épülnek. Olyan jó érzés, látni ezt a hatalmas fejlődést. A szövetkezet tagjai nagyon meg vannak elégedve. Azért ilyen erős a szövetkezet, mert a dolgozó parasztok itt mindig nagyon el voltak nyomva. A faluban két-három kulák volt, akik jól éltek, a kisparasztok pedig napszámból éltek, ha volt, és dolgoztak ott, ahol éppen munka akadt és ahol megtűrték őket. Ma viszont mindegyikük tudja, hogy a szövetkezetben a rendes megélhetés biztosítva van számukra. Ha végignézek a gyerekeken, itt látom meg a legjobban, hogy mit adott a népi demokrácia. Mindegyik gyereken jó ruha, cipő, télen télikabát van és tízóraija is van mindegyiknek. Nagyon jól emlékszem még arra, hogy nekünk bizony mindez nem volt meg. Vagy beszéljünk csak az öregekről. Mikor volt azelőtt szociális nyugdíj s~az öregek számára? Ma pedig van s mindezt látják a fala dolgozói és tudják, hogy ezeket csak békében tarthatjuk meg és ezért harcolnak a békéért. Ugyan akadnak még olyanok is, akik még mindig húzódoznak, de ezeknek szemléltető és gyakorlati pélaákat hozok fel és lassan meggyőzöm őket. Mindennap Galántára járok a dolgozók főiskolájára. Igaz, hogy ez is sok időt elvesz és különben is minden időm le van foglalva, de ez nem baj, nem esik nehezemre a sok munka és szívesen dolgozom, segítek mindenben, mert hiszen tudom, hogu szerény munkámmal én is hozzájárulok hazámban a szocializmus mielőbbi megvalósításához és a béke megvédéséhez. SÁTOR ILONA tanítónő. Feketenyék ctl nepti ďemohváciáUbóL Magyarországon bő termés mutatkozik Magyarországon az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok, a korai jó talajelőkészítéssel, a gyors, határidő előtti őszi vetéssel igyekeztek megteremteni az előző évinél is jobb termés alapját. Munkájukat segítette az állam. Ennek köszönhető, hogy Magyarországon még soha nem vetettek el annyi kiváló minőségű, nemesített vetőmagot, nem szórtak el annyi műtrágyát, nem végeztek annyi munkát géppel, mint tavaly ősszel. Az őszi vetési munkák során tehát jó alapot teremtettek az idei termésnek. Most, az aratás előtt másfél hónappal, még jobban látható az eddigi munka hasznossága. A kilenc hónapból, amit a búza kint tölt a földeken, hét és fé' hónap elmúlott. Hasonló a helyzet a rozsnál is. S ha most az ország akármelyik részen megkérdezzük k dolgozó parasztokat, milyen termés várható búzából és rozsból, a válasz egyöntetű: jó, jobb, mint tavaly. Valóban ez a helyzet. A legfontosabb rozstermö területeden, így Szabolcs megyében és a Duna— Tiszaközi homokon mindenütt kalászba ment már a vetés. Ceglédbercelen — mint a termelőszövetkezeti csoport etfiöke mondja, — 140 centi magas a rozs és Igen hoszszú a kalász. Hasonló a helyzet a legnagyobb búzatermő vidéken, a Tiszántúlon is. Itt természetesen a búza ígér nagy termést. A kiskirálysági „Ifjú gárda" termelőszövetkezetben 55—60 centi magas és közvetlen kalászbamenés előtt áll a búza. Szovjet kombájnok Bulgária földjein A tavaszi földmunkák sikeres elvégzése után a bolgár traktorállomások aratásra készülődnek. Az idén először jelennek meg Bulgáriában a földeken a szovjetgyártmányú kombájnok és traktorok. Az új szovjetgépeken azok a bolgár mechanikusok fognak dolgozni, akik pár hónapos tanfolyamot végeztek Tolbuchin városában. A szovjet tapasztalatok szerint az új kombájnokkal 25 nap alatt el lehet végezni azt a munkát, amely azelőtt két hónapig tartott. A felsőlánci szövetkezet tagjainak munkája példaképül áll a környék földművesei előtt A felsőlánci kis- és középföldművesek, a volt uradalmi cselédek, elhatározták, hogy új módszerrel fognak gazdálkodni. Keskeny földecskéik csak nehéz munkát és alacsony jövedelmet adták nekik a múltban. Megalalkitották az EFSz-t és közösen akarnak gazdálkodni. Igaz, hogy eddig még nem valósították meg a földek tagosítását, de azért minden lehetőséget kihasználnak. Igy például már bevezették a közös állattenyésztést is. Lánczy gróf volt kastélyának közelében megjavítottak egy elhanyagolt épületet és abban helyezték e| állataikat, amelyek már most is sokkal nagyobb jövedelmet nyújtanak, mint azelőtt. A volt béresek igen nehéz munkát végeztek Lánczy grófnál, akitől bizony csak olyan kevés kommenciót kaptak, hogy abból alig lehetett megélni. A felszabadulás után Pártunk igazságos politikájának következtében Lánczy gróf béresei önálló földművesekké váltak. Földjuttatásban részesültek a grófi földekből és mindjárt munkához is láttak. Eleinte igen sok nehézséggel kellett küszködniök, mert nem voltak fogataik, sem pedig gazdasági gépeik. Az EFSz-t megalakítani azonban mégis féltek, mert a kulákok azzal ijesztgették őket, hogyha megalakítják a szövetkezetet, lemondhatnak földjeikről. A béresekhez hasonlóan a kisparasztok is kaptak földet a grófi birtokból, de ök sem álltak jobban gazdasági gépek dolgában és a kulákok segítségére szorultak. A mult évben azonban meggyőződtek a csecsejovícei szövetkezeti tagok példáján, akik már közösen dolgoztak, hogy milyen jól megy nekik a munka és hogy bizohy a iöldek továbbra is az övék maradtak, senki sem akarja tőlük elvenni. Ezért a lánci földművesek is elhatározták, hogy megalakítják az EFSz-t. Elhatározásukat valóra is váltották. A földek tagosítását pedig azért nem tudták megvalósítani, mert kevesen voltak a szövetkezetben. Éppen ezért elhatározták, hogy egyéni agitícióval megnyerik a többi kis- és középföldmüvest is a szövetkezeti gondolatnak. A Párt helyi szervezetének taggyűlésén még a mult év őszén megtárgyalták ezt a problémát és a párttagok átigazolásakor kötelezték magukat, hogy mindannyian belépnek az EFSz-be és hogy mindegyikük szerez legalább egy szövetkezeti tagot. Esténkint és vasárnaponként meglátogatták az egyénileg gazdálkodó földműveseket, elbeszélgettek velük a csecsejovícei EFSz sikereiről, úgyhogy a község földműveseinek a felét sikerült bekapcsolni a szövetkezeti gazdálkodásba. A lánci szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy a földek tagosítását még nem valósították meg, a tavaszi munkákat már közösen végezték. Sőt mi több, nem elégedtek meg a föld közös megművelésével, hanem a közös állattenyésztést is bevezették. Ar. int már fentebb is említettük, egy volt grófi épületet saját erejükből megjavítottak, és 52 szarvasmarhát helyeztek el benne. A lánci szövetkezeti tagok szilárdan elhatározták, hogy mind a növényi termelést, mind az állattenyésztést tovább fejlesztik. Eddigi munkájuk arról tanúskodik, hogy elhatározásukat valóra váltják. Elég megemlítenünk azt, hogy a tavaszi munkákat a földek tagosítása nélkül is munkacsoportokba szervezve végezték. Vagy például az állaíok összpontosításakor a takarmányhiány kiküszöbölésére minden erejüket latbavetették, összegyűjtöttek annyi takarmányt, hogy az éppen elég az állatok rendes ellátásához. A lánrj szövetkezeti tagok munkatörekvésükkel példaként állanak. Megmutatták a szomszédos községek kisés középföldmüveseinek, hogy akkor is lehet közösen dolgozni ha a földek nincsenek tagosítva. Megmutatták, hogy akkor is be lehet vezetni a közös állattenyésztést, hogyha a növényi termelés még nem közös. Most pedig addig is, amíg megtudják valósítani a földek tagosítását, állandó meggyőző tevékenységet folytatnak községükben a még egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek között, hogy a község földműveseinek túlnyomó része szövetkezeti- taggá váljon, hogy rövid időn belül Felső'ánc is mintaszövetkezettel dicsekedhessél ím.