Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-19 / 116. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA SO éve harcol Pártunk a legelemibb emberi jogért: a munkához való jogért! * SO éve harcol Pártunk a dolgozó nép felszabadí­tásáért! • SO éve harcol Pártunk azért, hogy a föld nálunk is azé legyen, aki megműveli! • i SO éve harcol Pártunk a dolgozó nők egyenjogú­i sít ásóért! i I SO éve harcol Pártunk a világbékéért! 3 Kčs IV. évfolyam, 116. szám Bratislava, 1951 május 19, szombat A Gottwald elvtárs vezette Kommunista Párttal leküzdimk minden akadályt és teljesítjük feladatainkat Beszámold a CsKP Központi Bizottságának ünnepi ülésérői Csehszlovákia Kommunista Pártja 30 éves fennállása alkalmából A Prágai Vár nevezetes Spanyol-ter mében ült össze 1951 május 17-én Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ünnepi ülése Csehszlo­vákia Kommunista Pártja fennállásán ak 30 éves évfordulója alkalmából. Lel­kes üdvözlés és éljenzés közepette foglalták el helyüket az emelvényen Pár­tunk elnökségének és vezető képviselőinek tagjai, élükön a Párt elnökévél, Klement Gottwald elvtárssal. Gottwald elvtárs mellett foglaltak helyet Slán­sky és Zápotocky elvtársak, majd Siroky, Fierlinger, Nejedlý, Kopriva, Ko­pecky, Frank, Bareš, Baštovanský, Dolyátisky, Kiiment, Ďuriš, John, Krčnár, Nősek, Erban, Jankovcová, Cepička, Gregor, Kapeš, Ŕais Svoboda, Hejzlar, Dávid, Köhler, Krajčír, Geminder és Jonáš elvtársak. A tribünt csehszlovák és szovjet zászlók, a Párt vörös lobogója, Gottwald elvtárs és az egész világ dolgozó népe nagy tanítómestereinek, Lenin és Sztá­lin élvtársaknak hatalmas képei díszítették. „Lenin és Sztálin lobogója alatt, Gottwald elvtárssal az élen, bátrabban előre a békéért és a szocializmusért" hirdette a büszke jelszó, amelynek szellemében folyt le a Központi Bizottság ünnepi ülése. A teremben elfoglalták helyüket Pártunk Központi Bizottságának tagjai, a kerületi pártbizottságok elnökei és vezetötitkárai, a megbízottak, a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a képviselők és a többi pártmunkások. A tiszte­letbéli vendégek között voltak Pártun k régi harcosai, akik résztvettek a Párt alakításában. A vendégek között többek között helyet foglal Smerál elvtárs­nő is, Bohumil Smerál elvtárs felesége. Az ünnepi ülést Zápotocky elvtárs nyitotta meg, aki főleg azt hangsúlyoz­ta, mekkora elégtétel, hogy a mai ünnepi gyűlás a prágai Várban játszódik le és a Párt elnöke, a Köztársaság elnöke Klement Gottwald. elvtárs. Beszé­dét több ízben szakította meg a Párt és Gottwald elvtárs éltetése. Az ülés felállva emlékezett meg a Párt hős harcosairól, akik nem érhették meg ezeket a dicsőséges napokat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 30 évéről az ünnepi beszédet a Párt központi titkára, Rudolf Slánsky elvtárs mondotta el, akit az ünnepi ülés résztvevői lelkesen és hatalmas tapssal köszöntöttek. Beszéde közben a gyűlés résztvevői több ízben fejezték ki egyetértésüket hosszantartó tapssal és fel­állva éltették a Pártot és elnökét, Gottwald elvtársat, a Szovjetuniót, a Bol­sevik Pártot és a nagy Sztálint. A beszéd zárórészét a jelenlevők állva hall­gatták végig. Befejezése után sokáig hallatszott még a „Sztálin—Gottwald" ütemes éltetés, a viharos és hosszantartó taps. Állva hallgatták meg a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának küldött üdvözletet is, amelyet Václav Kopecky elvtárs olvasott fel és amelyet az ülés résztvevői Sztálin elvtárs éltetésével egyhangúlag elfogadtak. Az ünnepi ülés az Internacionálé eléneklésével ért véget. Azután Gottwald élvtárs köszöntötte a Párt régi harcosait és hosszabban elbeszélgetett velük. Az ünnepi ülés második részében művészi műsor következett. Zápotocky elvtárs megnyitó beszéde Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy megnyithatom Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai rendkívüli ülését. Nagy megtiszteltetés és öröm mindannyiunk szá­mára, akik részt vehetnek ezen az ünnepi ülésen. Nagy elégtétel a mai rendkívüli ülés főleg minden vendége, a régi elvtársak és elvtársnők, Pártunk tagjai számára, akik résztvettek a Párt megalakí­tásában 30 évvel ezelőtt, egész életüket a Pártnak szentelték dolgoztak s megérték ezt a nagyszerű pillanatot, amely eszméink végtelen erejét és hatal­mas győzelmét bizonyítja. (Taps, a jelenlevők fel­állnak és a Pártot éltetik.) Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága fennállásának 30 éves jubileumát a prá­gai Várban ünnepli a résztvevők élén elnökével és a Köztársaság elnökével is egy személyben, Klement Gottwald elvtárssal. (Taps, a jelenlévők felállnak helyükről és ezt kiáltják: Éljen Gottwald elvtárs!) Ezzel megmondtunk mindent, elvtársak. A Párt 30 esztendővel ezelőtt, 1921 május 14—17. nap­jaiban alakult meg dolgozó népünk szülőpártja, munkásosztályunk harci élcsapata, a dicsőséges Csehszlovákiai Kommunista Párt. (Taps. A jelenlé­vők felállnak és a Pártot éltetik.) Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1921 máju­sában történt megalakítása hazánkban a munkás­mozgalom történetének legjelentősebb eseménye. Csehszlovákia munkásosztálya első ízben kapott va­lóban marxista, önálló, forradalmi politikai pártot, amelynek létezése elengedhetetlen feltétele volt an­nak, hogy meg lehessen dönteni a burzsoázia hatal­mát, hogy hatalomra juthasson a jelenkor leghala­dóbb osztálya, a munkásosztály. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakí­tása egyúttal döntő tényezővé vált egész hazánk to­vábbi sorsára. Csupán a munkásosztály vezette dol­gozó nép biztosíthatta tartósan nemzeteink szabad­ságát és Köztársaságunk fenségjogát, a haladó em­beriség vezető erejére, a hatalmas Szovjetunióra tá­maszkodva (nagy taps, a jelenlevők felállnak és a Szovjetuniót éltetik) és nemzeteinknek utat nyitott a felvirágzás és a boldog jövő, a szocializmus és a kommunizmus felé. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom közvetlen hatására született meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely harcolt és győzött és az, akinek ebben a győzelem­ben legnagyobb része volt, ma nemcsak a Párt, ha­nem a Köztársaság élén is áll. (Hosszantartó taps, a jelenlevők felállnak és. viharosan éltetik Gottwald elvtársat.) Sok azoknak a száma, akik mai örömteli napjain­kat nem érhették meg. Emlékezzünk rájuk és tisztel­jük emléküket. (Az ülés résztvevői helyükről feláll­nak.) Tiszteljük azoknak a tízezreknek emlékét, az elv­társakét és elvtársnőkét, hős harcosainkét, pártmun­kásainkét és egyszerű tagjainkét, akik a harc, aa üldöztetés és a gyűlölet nehéz korszakában büszkén vitték a vörös lobogót, annak jegyében harcoltak, dolgoztak és meghaltak. Munkájukat örök emlékezés és tisztelet övezze! Az elnökség nevében megnyitom a mai ünnepi ülést és átadom a szót a Párt főtitkárának, Slánsky elvtársnak, hogy tartsa meg beszédét. új korszakot kezdett az emberiség történelmében, a dolgozók felszabadulásának korszakát a kapitalista kizsákmányolás alól, a mi országunkban is a néptö­megek hatalmas forradalmi megmozdulását idézte elő. A győzelmes Október csapásai alatt leomlott a nemzetek osztrák-magyar börtöne is és felszabadult a cseh és szlovák nemzet. A csehszlovák burzsoázia céltudatosan terjesztette a legendát nemzeteinknek a nyugati imperialisták kegyelméből való felszabadulásáról, hogy meggyön­gítse a tulajdonképpeni felszabadító, az akkor még fiatal Szovjetunió forradalmasító hatását, amely már puszta létezésével dolgozó népünket az állam­hatalomért való harcra serkentette. A felszabadulás utáni első években, 1919-ben és 1920-ban dolgozó népünk harcot folytat azért, hogy milyen irányban fejlődjön az új csehszlovák állam, milyen legyen osztályjellege, vájjon további fejlődé­sét a burzsoázia vagy a munkásosztály határozza-e meg. Bár 1918 október 28-a után az állam élére a cseh burzsoázia jut, helyzete azonban rendkívül ingatag, mert sem rendőri, sem katonai gépezete nincs meg­szilárdulva és a Munkásosztály a Nagy Októberi Forradalom hatására egyre inkább forradalmibbá válik, sok ipari központban munkástanácsok alakul­nak és egész sor jelentős vívmányt harcol ki. Azonban a munkásosztálynak akkor nincsen for­• v"'V • radalmi vezérkara, valóságos forradalmi pártja. Az egyetlen akkori munkáspártot, a csehszlovák szo­ciáldemokráciát, amely a revizionista austromarxiz­mus befolyása alatt évtizedeken keresztül fejlődött ki, a jobboldali vezetők uralják, akik a burzsoáziát segítik uralmának megszilárdításában. A szociáldemokrácia bensejében már alakul a forradalmi sejt. Egyre öntudatosabb és szervezet­tebb ellenzék nő Tusár, Bechyne és Hampl áruló po­litikája ellen. Ellenzék, amely marxista baloldalnak nevezi magát és amelyet Pártunk alapítói, Smerál és Zápotocky elvtársak vezetnek, a munkásosztály­nak a forradalmi harc útját mutatja. Felhívják a munkásosztályt arra, hogy nem a burzsoáziával való együttműködésben, hanem a burzsoázia megdönté­sére irányuló könyörtelen harccal lehet elérni azt, — mint ahogy a győzelem példáját mutatták az orosz bolsevikok — hogy az új köztársaságban a dolgozó nép uralkodjék. A forradalmi harc lobogója alá a munkások és pa­rasztok egyre nagyobb száma sorakozik, akik köve­telik a gyárak szocializálását és a nagybirtokok ki­sajátítását, akik nem akarják, hogy országunkat a francia, angol és amerikai imperialisták kizsákmá­nyolják. A szociáldemokrata vezetők ekkor, akik saját pártjukban kisebbség lettek, szakadár támadást intéznek a munkásmozgalom egysége ellen és a bur­zsoáziával együtt erőszakos csapást mérnek a forra­dalmi munkásságra abban a pillanatban, amikor 1920 decemberében általános sztrájkba lép és a munkásság komoly vereséget szenved. A szociáldemokrácia jobboldali elemeinek ideoló­gusa akkor T. G. Masaryk volt, aki a legnagyobb erőfeszítést fejti ki, hogy népünket eltántorítsa Le­nin és Sztálin győzelmes tanításától. Abban az idő­ben T. G. Masaryk, mint a Köztársaság elnöke, ma­ga veszi kezébe a munkásmozgalom elleni támadás irányítását és megmenti a burzsoázia uralmát A decemberi vereség döntő a következő két évti­zedben, hazánk további útjában. A cseh burzsoázia vezetése alatt a Köztársaság kapitalista alapon a nyugati imperialista nagyhatalmaktól függve" más, a köztársaságban lakó nem cseh nemzetek nemze­tiségi elnyomása alapján épül. A csendőrszuronyok segítségével sikerült vérbe­fojtani munkásosztályunk első nagy forradalmi har­cát, az 1920. évi decemberi általános sztrájkot. A Köztársaság börtönei megtelnek forradalmárok­kal, közöttük volt Zápotocky elvtárs is, aki a ':lad­noi forradalmi harcokat vezette, az akkori decem­beri harcok legszervezettebb és legszélesebb forra­dalmi" akcióját. De a munkásosztály a vereség ellenére i tette Rudolf Slánsky elvtárs ünnepi beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom