Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-01 / 77. szám, vasárnap

1951 április 1 -UJSZ0 5 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG Or. A. Čepižka miniszter, hadseregtábornok eivtárs beszédéről vitázunk _ » A szovjetkatona a szocialista hazafi példaképe A hadsereg- politikai szerveinek ogyik feladata a hadsereg tagjait állandóan a proletárnemzetköziség szellemében szocialista hazafiságra nevelni. Ez azért is szükséges, mivel népi demokratikus állam hadserege vagyunk, olyan államé, amely nem ismer nemzeti elnyomást. Továbbá azért is szükséges, mivel az állandóan élesedő osztályharcban az ellenség fel akarja használni a múltban jól bevált fegyverét, amely az ember legerősebb és legnemesebb érzése, a hazaszeretet ellen irányul. A hazaszeretet nevében minden katona vállalja a legnagyobb áldozatokat is. Ennek az érzésnek palástja alatt a burzsoázia hadseregeit ténylegesen a haza, a nép érdekei ellen vezeti. A hazaszeretet a burzsoáziánál sohasem volt valódi. Amikor a burzsoáziának választania kell a haza és saját osztályérdekei között, akkor rendszerint az osztály érdekei győznek. A müncheni árulás és dr. Benesnek, a csehszlovák burzsoázia képviselőjének, kapitulációja is bebizonyította azt a marxista tételt. Es Prchala, Zenkl, Ripka, Mayer, Prochászka, Lettrich, Osusky, Slávik, Feierabend, Durcsanszký, Sztránszký, Sidor és a többiek ténykedése, azoknak ténykedése, akik elárulták saját népüket, szintén tipikus megnyilatkozása a burzsoá „hazafiságnak." Más azonban a szocialista hazafiság. Miben gyökeredzik a nemzeti büszkeség ezen érzése? Elsősorban abban, hogy ez nemcsak az országunk iránti szeretet megnyilvánulása, hanem népi demokratikus rendszerünk és Kommunista Pártunk iránti szeretet kifejezése. Szocialista hazafiságunk tartalmát az 1 Speidel SS-tábornokok, és az impériaíl tllnílt kónpví Vinrrv f árccírlolmí ron _ lí-rmno m A ^ lolÄ Inl^^t, „ -1 : 1 'x a a tudat képezi, hogy társadalmi rendünk jobb és igazságosabb, hogy ideológiánk, kultúránk és erkölcsünk magasan túlszárnyalják a Trumanok, Achesonok, Marshallok, Dullesek, | Churchillek ideológiáját, Guderián és lizmus más lakájainak erkölcsét A mi szocialista liazafiságunk nemesebb, mélyebb, nagyobb és erősebb azért, mivel tartalmát a szocializmus győzelmében vetett hit képezi. A politikai szervek feladata, hogy hadsereJ*CoMszoMolisíák barátságáról „A Szovjetunió még erősebb lesz, ha a szovjet embert gyermekkorától fogva bajtársi szolidaritásra neveljük, iskoláskortól kezdve pedig igazi, szilárd bajtársi szolidaritásra. így könnyebb lesz annak az embernek, aki a Vörös Hadseregbe vagy a frontra kerül, a harci közösségbe belekapcsolódnia, így a szocialista haza iránti szeretet érzésével jut kapcsolatba." (Kalinin.) A barátság, a bajtársiasság érzése sehol egy ország ifjainál nem szült még a mindennapi életben, a munkában, a tanulásban, vagy akár a fronton olyan hősöket, mint a Komszomol neveltjei között. Végtelenül mély és tiszta ez a barátság, semmi köze az olyan „barátsághoz", ami a másik hibáinak takargatásából, rossz tulajdonságainak elnézéséből áll. Egy régi orosz közmondás azt tartja: „Nem az a barát, aki elnéző, hanem, aki bírál és segít." Ez a bíráló, segítő, elvtársíasság jellemzi a Komszomol-tagok egymáshoz való viszonyát Tartós és szilárd az ilyen barátság és áldozatos. Egy fiatal szovjet tanítónő, V. A. Panova írja: „A barátság, természete szerint sohasem támad eiemi erővel, villámcsapásszerűen — a barátsághoz jól meg kt!l ismerni az embert, meg kell éi leni a másikat A barátság az egymri6 iránti teijí- bizalmon és tisztelete-! alapszik. Jellemző vonásai az észmik közössé?**. az erkölcsi alapelvek azonossága és végül a kultúráltság azonos foka. Ez az, ami a barátság tartósságát, szilárdságát és mélységét biztosítja." Egy alkalommal a Komszomolszkaja Pravda cikksorozatot közölt a barátságról Nem nagy, emberfeletti hőstettekről volt benne szó, hanem csupán a szovjet ifjúmunkások minder.m-pi életéről Az egyik ilyen történet itt következik: Pável Blendih újonc volt a gyárban. Az ifjúmunkásoknak sehogyan sem tetszett az új fiú Fennhéjázón, zárkózottan viselkedett, ami meg a legkülönösebb volt, az éjjeliszekrényét mindenáron be akarta zárni. Bizalmatlan volt. így mutatkozott be. Természetes, hogy amikor beosztották a munkára és Nyikoláj Iszajev lakatos mellé került, az sehogyan sem örült az új munkatársnak De Nyikoláj Komszomol-tag volt. Csakhamar meglátta, hogy a durcás, örökké zsémbes újoncban meleg szív dobog, olyan 6zív, amelyik szereti a munkát. Nem ment könnyen a munka Pávelnek. Kipirult arccal állt a satu mellé, mikor megkapta az első önálló feladatát. Reszelnie kellett. Ebédszünet alatt sem ment el a munka mellől. Az az átkozott sima felület sehogyan sem akart sikerülni. A ráhelyezett vízszintező vonalzó hol jobbra, hol balra hintázott. Amikor Nyikoláj Izsajev visszatért az étkezdéből, Pável még mindig ugyanazt a helyet reszelte. Nyikoláj nézte az elvtárs izzadó, kipirult arcát, a szigorúan összevont szemöldököt és egyszene csak úgy érezte: valami vonzza ebhez a makacs legényhez.,. Kinyitotta fiókját és elővette onnan legjobb reszelőjét, azt nyújtotta Pávelnek: — Próbáld meg ezzel. Ettől a naptól kezdve jó barátok lettek. Megosztották örömüket, bajaikat. Egy napon azonban furcsa eset történt. Pável elsietve reszelte az egyik boronaalkatrészt. Nem mérte meg pontosan, gondolta, a boronának úgyis jó lesz. 'Mirálja azt tanácsolta, dolgozzon még rajta, de Pável legyintett: nincs ideje ennyit bíbelődni egy darabbal. Elvitte az alkatrészt az ellenőrhöz. De abban a pillanatban élőbukkant Nyikoláj. — Ne fogadja el azt a munkát, nincsen még befejezve — szólt határozott hangon Pável nagyon haragudott rá, úgy érezte csalódott barátjában. Hosszú, fájdalmas hetek teltek el, míg Pavelt a Komszomol rávezette a helyes útra és Pável belátta, hogy Nyikoláj igazi barát. Kemény, keserves lecke volt, de kiállották mindketten a próbát. Ma már úgy beszélnek róluk a gyárban, mint a példamutató jó barátokról, igazi elvtársakról. Az igazi barátság legszebb, leghősíesebb példái* a kom&zomolisták a Nagy Honvédő Háború idején mutatták. Kevesen ismerik Kunavin szovjet katona nevét Egy lengyel faluért vívott ütközetben, hogy a falucskát felszabadíthassák és drága bajtársainak életét megmentse, Grígorij Kunavin egész testével vetette magát egy német géppuska csövére, így hallgattatta el a gyilkos fegyvert. Ina K onsz tan tinóvá ról, a „Kasinyi lányról" így ír egyik partízánbajtársa, Nyikoláj Duduskin, aki a csatában súlyos lábsebet kapott: Szörnyű fájdalmat éreztem, mégis menni kellett. Összeszedtem minden erőmet és Ina karjára támaszkodva, vonszoltam magam valahogy. Igazat szólva Ina valósággal cipelt engem. Amikor már elhagyott az erőm, azt mondtam; „Ina, pihenjünk meg egy kicsit", ő azonhan így felelt: „Nem, Nyikoláj, szedd csak össze magad! Gyerünk, hiszen még nyolc kilométernyi út áll előttünk." így hát továbbmentünk. Beköszöntött az éjszaka, Kettőnknek egy puskáink, nyolcvan töltényünk és négy kézigránátunk volt. Kérleltem Inát; „Hadd maradjak hátra, magamhoz veszek két kézigránátot és várni fogok. Te pedig tovább mégy és megmagyarázod a mieinknek, merre vagyok, ök majd megtalálnak." Azonban semmiféle erő nem bírta volna Inát arra, hogy otthagyja bajtársát. Toszja Rugyeljeva írja: „A partizánok szerették őszinteségéért és egyszerűségéért, s azért, hogy olyan hű barát volt." Szovjet fiatalok millióinak példája mutatja, hogy a Komszomol-barátság, az elvtársíasság, olyan erős és eltörölhetetlen, mint a sziklába vájt írás. günk minden tagját hazaszeretetre tnítsák, hogy a szocializmus mély szeretetére és a csődbejutott imperializmus határt nem ismerő gyűlöletére neveljék. A szocialista hazafiság további alapvető jele az, hogy nem alapszik semilyen nacionalista vagy fajelméleti előítéleteken. A mi szocialista hazafiságunk egészséges alapon egy testvéri egységbe kapcsolja össze a cseheket, szlovákokat, magyarokat és az országunkban élő más nemzetiségeket. A mi szocialista hazafiságunk lehetővé teszi a cseh, szlovák vagy magyar nemzetiségű katonák egyenlőségét. Visszautasítja a burzsoá nacionalizmus vagy a faji megkülönböztetés és gyűlölet minden megnyilvánulását. Ezen a téren hadseregünk politikai szerveire még sok munka vár. Sok munkát kell kifejteni eszmei téren a kommunista hadseregtagok körében is. Clementis, Husák és Novomeský esetével meg kell ismerkednie hadseregünk minden tagjának. Azért kell ezzel megismerkednie, hogy világosan lássa és meg tudja különböztetni a szocialista hazafiság ellentétét, a burzsoanacionalizmust. Látnia kell, hogy minden elhajlás a szocialista hazafiságtól, hogy ennek minden másféle értelmezése a kémkedéshez, az áruláshoz, a szocializmus osztályellenségeinek táborába vezet. Dr. A. Čepička miniszter, hadseregtábornok elvtárs, nem véletlenül hangsúlyozta a hadsereg kommunista parancsnokai és politikai munkásai országos aktíváján a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség jelentőségét az osztályellenség ellen folytatott harcban. Hazafiságunk és proletárnemzetköziségünk legjobb és legbiztosabb mértéke a szocializmus ügye iránti szeretetünk, a Szovjetunió iránti odaadásunk és hűségünk. Nemcsak az nem szocialista hazafi és nem proletár internacionalista hadseregünkben, aki burzsoá nacionalista elveket vall, hanem az is, aki nem teljesíti katonai kötelességeit és így szabotálja hadseregünk felépítését, aláássa az egységek harci készségét. A szocialista társadalom hazafiainak mintaképei nekünk a szovjethadsereg hősei, akik a második világháború során a szocialista hazafiság legmagasabb fokát mutatták: a Szovjetunió fiai, akik közösen harcoltak szocialista hazájukért, és akik a fasizmus által leigázott európai nemzetek felszabadításáért nem kisebb áldozatokat hoztak, mint a szovjethaza felszabadításáért. Tőlük tanuljunk hazaszeretetet. Váljunk a szovjet hazafiak példaképe szerinti igazi szocialista hazafiakká. Kíméletlenül harcolunk a burzsoa-nacionalizmus maradványai ellen Katonai bíróságunk kétévi szabadságvesztésre ítélte Rudolf Bata katonát, aki részeg állapotban két magyar nemzetiségű polgárt néhányszor megütött és további hármat megfenyegetett. A bíróság magasabb büntetést szabott Batára azért, mert a bűne burzsoa-nacionalista irányú volt. Az „úgynevezett" szlovák állam ilyen és hasonló nyomokat hagyott az emberek gondolkodásában. Clementis, Husák és Novomeský esete tisztán mutatja, hogy a burzsoanacionalista kilengés a dolgozó nép elárúlásához vezetett. Ilyen burzsoa-nacionalista megnyilvánulások nemcsak a Pártban, az államrendszerben igyekeznek bomlasztó hatást gyakorolni, hanem hadseregünkben is, mert osztályellenségünk igyekszik kihasznáíni és rábírni az ilyen gondolkodású embereket a saját piszkos háborús tervének a megsegítésére. Igen, a burzsoá-nacionalizmus megnyilvánulása a hadseregben gyöngíteni képes a harci éberséget. Gyöngítem képes épúgy, mint a hanyagon végzett őrszolgálat vagy a háborús titoktartás megszegése. Ezért szükséges az ilyen megnyilvánulások ellen következetesen harcolni, még nagyobb éberséggel kell lelepleznünk és megbüntetnünk ezek kezdeményezőit. Másrészről ez azt jelenti, hogy katonáinkba még jobban bele kell nevelnünk a proletárnemzetköziség szellemét és a világ munkásosztályához való szeretetet. A mi hadseregünkben levő magyar nemzetiségű katonák a csehszlovák dolgozó nép egy részét alkotják, annak a népnek, amely építi boldogabb jövőjét — a szocializmust. A magyar elvtársak velünk egyformán segítenek a népi hadsereg kiépítésében, együttműködésükkel és alkotó igyekezetükkel őrködnek országunk felett és dolgoznak a világbéke megszilárdításán. Ebből a szempontból szükséges, hogy baráti együttműködés alakuljon kii a magyar, cseh és szlovák nemzetiségi! katonák között. Ilyen helyzet kialakulásánál lehetőségük van a magyar nemzetiségű katonáknak a cseh vagy szlovák nyelvet és a harci és politikai felkészültséget elsajátítani. Ezt a viszonyt állandóan mélyítenünk kell és így képesek leszünk a proletár nemzetköziség eszméjét megszilárdítani a hadsregben. Ez az eset, Bata Rudolf közlegény megbüntetése, bizonysága annak, hogy keményen és következetesen harcolni fogunk a burzsoá-nacionalizmus bárminemű megnyilvánulása ellen ily módon meggátoljuk a rakciósok tervének teljesülését, akik igyekeznek hadseregünk erkölcsi egységét megbontani. (Obrana Ľudu.) Népi hadseregünk tisztei átadják nekünk katonai és politikai tudásukat Még csak pár hete, hogy a csehszlovák hadsereg egyenruháját viseljük, de már mindnyájan érezzük azt az óriási váhozást, ami a hadsereg belső életében végbement. Ismeretes dolog, hogy a bevonuló újoncok nem mind egyformák, mint ahogy különbözők az emberek is. Egyesek korábban megszokják a katonai fegyelmet, könnyebben beleilleszkednek a megváltozott környezet, be, nem ügyetlenek és politikailag fejlettebbek. Ezek előnyös helyzetben vannak azokkal szemben, akik nehézkesebb természetűek és így nehezebben illeszkednek bele a katonaéletbe. Megvan ugyan bennük a jóakarat, de nincs meg bennük a hajlam, hogy könnyen megszokják azt a változást, amelyet a katonaélet jelent a civiiélettel szemben. A régi időben ezekkel az emberekkel türelmetlenek voltak a tisztek. Nem akarták megérteni, hogy nem minden ember egyforma és a legszigorúbb büntetésekkel próbálták betörni őket. A megértést és a türelmet nem ismerték a régi tisztek. így nem lehet csodálkozni azon, hogy legtöbben rettegtek a katonai szolgálattól ési alig várta mindenki azt az időt, hogy jól vagy rosszul kiképeíve, de levethesse a meggyűlölt katonaruhát Ez ma már nem így van. A népi demokráciák tisztjei nem kiméletlen fenegyerekek, s tisztek polgártársaiknak tekintik a közkatonát és a különbség csupán annyi, hogy a tisztek adják át katonai és politikai tudásukat a közkatonáknak. A közkatonák ezért tisztelettel és fegyelemmel tartoznak a kötelességüket becsülettel teljesítő tisztek iránt. A mi tisztjeink a legnagyobb megértést és türelmet tanúsítják velünk, újoncokkal saemben. Természetes következménye ennek a bánásmódnak, hogy mi előttünk nem gyűlöletes a katonaruha. Mi büszkén és megelégedéssel víseU jiik egyenruhánkat. Jól érezzük magunkat a kaszárnyában, ahol minden folyosón vidáman szól la rádió. Mi is vidáman dudorászunk a zene hangjaira. Jó felszerelésünk van és szép kultúrtermünk. Élelmezésünk k'.tűnő. Meg vagyok győződve róla, hogy ha vége lesz a katonai szolgálatunknak, mindnyájan fájó szívvel fogunk megválni a katonaruhától és a katonaélettől, amelyekhez már e rövid idő alatt is oly sok kedves emlékünk fűződik. Közöttünk, magyar nemzetiségű újoncok között, sokan nem tudnak szlovákul, ezért kezdetben előfordultak kisebb-nagyebb hibák, mivel nem értettük meg a magyarázatokat és a vezényszavakat. A katonai énekek betanulása is nehezebben ment. De ez csak kezdetben volt így. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy hála feljebbvalóink türelmének és jóakaratának, akik fáradságot nem ismerve, gyakran szlovákul tudó bajtársaink segítségével tanítottak bennünket, ma már túl vagyunk a kezdet nehézségein, és minden reményünk megvan arra, hogy rövidesem példás katonák leszünk. Ma például dicséretet kapott századunk és erre nagyon büszkék vagyunk. A legutolsó kél katonadalt már rekordidő alatt tanultuk meg. Ezzel kiérdemeltük feljebbvalóink elismerését és dicséretét. Jól végzett munkánk jutalmazásaként szombati délután szinielőadáson voltunk, vasárnap pedig az ATK—

Košice mérkőzést néztük végig. Ezek a jutalmazások még jobban ösztökélnek bennünket arra, hogy minden erőnket éSí tehetségünket latba vessük és minél jobb katonák lehessünk. Példás katonák akarunk lenni, ezzel tartozunk a Pártnak és a munkásosztálynak. Mi őrködni fogunk országépítő munkájuk biztonsága és békéje fölött. Minél jobban kiképezzük magunkat, minél jobban fogjuk tudni gyakorlatainkat, ellenségeink annál jobban félnek majd tőlünk. Nemes versengés folyik köztünk és egy másik század között, hogy melyik lesz a jobb alakulat, melyik tud jobban gyakorlatozni, énekelni és melyikünknek lesz nagyobb elméleti tudása, hol lesz nagyobb rend és fegyelem. Ebben a versenyben acélosodunK meg és kitűnő katonákká képezzük magunkat. Természetesen nagyon büszkék leszünk, ha a verseny győzteseiként kerülünk ki. Ha dicséretet kapunk, mindnyájunknak ragyog a szeme és mosolyog az arca, aztán megelégedetten tárgyaljuk meg egymás között az eseményt Amikor pedig egy hajszálra megelőz a másik század, minden erőnket összeszedjük, hogy utolérjük, sőt túlszárnyaljuk őket. Ilyenkor elszánt akaratot fejez ki arcunk és az ügyesebbek jóakarattal sietnek gyengébb társaik segítségére. Gál Petik László közkatona. i