Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-21 / 94. szám, szombat

2 mozgalma nálunk a Köztársaság minden becsületes és békeszerető polgárának legszélesebb aktív támogatására támaszkodjon. A béke fenntartásáért folyó harc a nemzetközi munkásmozgalomnak a világ minden őszinte, demokratikus, békeszerető erejének központi kérdése lett. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése nagy nemzetközi feszültség idejében folyt le, amelyet az amerikai tőkések imperialista háborús politikájukkal idéztek elő, az amerikaiak koreai és kínai agressziójával, Nyugat-Németországban folytatott felfegyverzési politikájukkal és a nyugati imperialisták más provokáló támadó tetteivel. Az amerikai imperialisták és kiszolgálóik céltudatosan tartják a világot ebben a feszültségben, sőt ezt a feszültséget lázas fegyverkezés szervezésével, amerikai katonaságnak a nyugateurópai államokba való küldésével, támadó bázisok kiépítésével stb. fokozzák. Egyidejűleg szemléltető módon kísérhettük figyelemmel a Béke Hívei világmozgalmának rendkívül nagy jelentőségét, mert e mozgalom világméretben állandóan növekvő erővel szervezi az ellenállást az imperialisták provokáló és támadó tetteivel szemben. Ebben a légkörben a Szovjetunió kezdeményezésére az Északamerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesei előzetes tárgyalásokra jöttek össze, hogy tárgyaljanak a négy nagyhatalom külügyminiszterei konferenciájának egybehívásáról.. Ezen a tárgyaláson a Szovjetunió képviselője, Gromiko elvtárs a Szovjetunió sztálini békepolitikájának szellemében olyan konferencia egybehívása érdekében folytat szívós harcot, amely a vitás kérdéseket, a békeszerető emberiség érdekei és kívánságai szerint tudná megoldani. A nyugati imperialista államok háborús politikájára azonban jellemző, hogy ezeknek képviselői a tárgyalás egész ideje alatt semmi készséget sem mutatnak fel, sőt szívósan küzdenek az ellen, hogy konkréten és tárgyilagosan tárgyaljanak a legalapvetőbb kérdésekről, mint Nyugat-Németország lefegyverzéséről, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megteremtéséről, a nagyhatalmak fegyveres erőinek csökkentéséről, a fegyverkezés korlátozásáról, a támadó Atlanti Egyezmény és az amerikai katonai támaszpontok kérdéséről, tehát azokról a kérdésekről, amelyek közvetlenül és kizárólag a béke fenntartásának kérdésével függnek össze. Berlinben a nyugatnémetországi munkások kezdeményezésére és a háborús uszítók Ruhr-vidéki imperialista fegyver„. tárában robotoló munkások jelentős részvétele mellett, az európai szakszervezeti mozgalom munkásdelegátusainak konferenciája folyt le, amelyen meggyőzően mutatkozott meg a Szovjetunió, a népi demokratikus államok és a kapitalista államok munkásosztályainak szolidaritása a nemzetközi politika alapkérdésében, a béke fenntartásának kérdésében. A kapitalista államok munkásságának növekvő tömegei az európai munkáskonferencia határozatát imperialista uraik elleni aktív harcukkal helyeslik. Franciaországban, Olaszországban és Angliában a munkások a fegyverkezés és háború imperialista politikája ellen sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel harcolnak. Az amerikai imperialisták hosszantartó és görcsös erőfeszítésére, hogy a véreskezű Franco rendszere alatt nyögő Spanyolországot bekapcsolják a háborús Atlanti Egyezménybe, a spanyol munkásosztály és elsősorban Barceiona hős munkásai hatalmas harci fellángolással válaszoltak, amely bebizonyította az egész világnak és főként a Wall Street mágnásainak, hogy Franconak, a véres hóhérnak nem sikerült és sohasem fog sikerülni a hős spanyol népet megtörnie. A világ békeszerető erői számára hatalmas erősödést jelentettek Sztálin elvtársnak, abéke nagy zászlóhordozójának szavai, aki a moszkvai Pravda munkatársával folytatott beszélgetésében olyan megállapításokat tett, amelyek szállóigévé váltak és a földkerekségen az emberek százmillióit még határozottabb, még aktívabb békeharcra mozgósítják, amelyek százmilliókat töltenek el azzal a reménynyel és szilárd bizonysággal, hogy a béke ügye győzni fog. Ahogy a háború alatt a német fasizmus rabigájában szenvedő és szabadságukért harcoló népek figyelme Moszkva felé, Sztálinra irányult s belőle merítettek erőt, győzelembe vetett hitet, úgy ma is a békeszerető emberiség figyelmét a Szovjetek nagy országa felé irányítja, a béke és a nemzetek szabadságának hatalmas és legyőzhetetlen zászlóhordozójára, Sztálin elvtársra, akinek vezetése alatt a béke ügye az imperialista, háborús uszítók ereje felett győzedelmeskedni fog. A Szovjetunió vezette nagy béketábornak fontos és jelentős tagja Csehszlovákia, ezért Köztársaságunk minden egyes polgára becsületes munkájával erősíti hazáját és ezzel a békét is. A csehszlovákiai békemozgalom fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír Sztálin elvtárs nyilatkozata, valamint Gottwald elvtárs irányelvei, melyek szellemében kell a Nemzeti Front minden tagjának, mindenekelőtt a Béke Hívei Szlovákiai Bizottságának a Béke Hívei Világtanácsának határozatait megvalósítania, mindenekelőtt az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötésére, a német kérdés békés rendezésére való felhívást és Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozó mozgalmat kell szervezniujs7

0 A Párt és a Nemzeti Front valamennyi tagja éppen azért gondoskodik, hogy a békeszerető emberiség nemzetközi harci szolidaritásának napján, május elsején és Köztársaságunknak a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg által való felszabadításának hatodik évfordulóján rendezett nagy ünnepségek alkalmából egész népünk tüntetően juttassa kifejezésre határozott akaratát és eltökéltségét a világbéke fenntartásáért folytatott harcra. Szlovákia népe kifejezésre juttatja továbbá Nyugat-Németország felfegyverzése elleni szilárd békeálláspontját, az öt nagyhatalom békepaktumának megkötése mellett van a népek békét követelő határozata értelmében és ezzel egyszersmind kifejezi egvségét és akaratát, hogy a Szovjetunió oldalán szilárd eltökéltséggel kitart a béke mellett. Meggyorsul Sztowákia gazdasági fejtésének üteme Már több ízben le lett szegezve, hogy hazánkban a szocializmusnak gyors és sikeres építésével hathatósan szilárdítjuk a Béke Hívei nagy világtáborát. Engedjétek meg ezért, hogy néhány megjegyzést tegyek Szlovákia meggyorsított iparosításának jelentőségéről. Az ötéves terv felemelt feladatairól még Bránik elvtárs beszámolóját fogjuk meghallgatni. Az ötéves tervről szóló törvény értelmében Szlovákiában az ipari termelésnek olyan formában kellett volna emelkednie, hogy 1953-ban a termelési térfogat az 1948-as évhez viszonyítva 83 százalékkal magasabb legyen. Az ötéves terv fokozott feladatai alapján 195-3-ban az ipari termelés 168 százalékkal lesz magasabb, azaz kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint ahogy azt az eredeti terv megállapította és az eredetileg 1953-ra kitűzött feladatainkat gyakorlatilag már ebben az esztendőben elérjük. A nehézipari termelésnek az ötéves terv ideje alatt meg kellett kétszereződnie. Gyakorlatilag ezt a célunkat valójában már ebben az esztendőben elérjük és 1953-ban a nehézipari termelés négyszeres térfogatát akarjuk elérni az 1948-as évhez viszonyítva. Ebből is látható, nagyon jelentőségteljes és a gazdasági fejlődés lényeges meggyorsításáról van szó. Es nemcsak Szlovákia iparosításának meggyorsításáról. Az új feladatok egész soráról, amelyek lényegesen fogják meghatározni a további évek során iparosodásunk jellegét. A vasérc és színesfémek kitermelésének fejlesztésére és a villanyenergia fokozott termelésére gondolok, ami 1955-ben Szlovákiában eléri az egész kapitalista Csehszlovákia 1937es évi termelési szintjét. Gondolok továbbá a nagy kohászati kombinát felépítésére, amely Kelet-Szlovákia új ipari vidékének bázisa lesz és több mint egymillió tonna nyersvas-kapacitásával lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy Csehszlovákia az acéltermelésben mennyiség tekintetében a világon a hatodik helyen fog állni. Gondolok továbbá az új vegyipar kiépítésére, itt főleg a műkaucsuk termelésére. Elvtársak és elvtársnők, a tüzelő-, nyersanyag- és energiatermelés széles és hatalmas alapokra való kiterjesztésére gondolok, ami a termelőeszközöket gyártó nehéz gépipar felépítésével kapcsolatban jellemzi azokat a hatalmas változásokat, amelyek már ma láthatóan megmutatják boldog szocialista jövőnket. Szlovákia gyorsabb ütemű szocialista indusztrializációja az ötéves terv felemelt feladatai alapján jelentős módon oldja meg a Köztársaság gazdaságilag elmaradottabb részében a termelőerők fejlődését. Mert az eredeti ötéves tervhez viszonyítva Szlovákiában nemcsak az ipar fejlődése válik gyorsabb üteművé, hanem fokozódik Szlovákia ipari fejlődési üteme a csehországi fokozott ütemű ipari fejlődéshez voszonyítva is. Ha az eredeti ötéves terv megállapítása szerint Szlovákia fejlődésének üteme 42 százalékkal volt magasabb az összállami mérethez viszonyítva, akkor a fokozott ötéves tervben Szlovákia fejlődési üteme 72 százalékkal lesz magasabb az összállami mérethez viszonyítva és ez annyit jelent, hogy Szlovákia gyorsabb ütemben közelíti meg a cseh országrészek gazdasági színvonalát, mint ahogy azt az eredeti ötéves terv megállapította a cseh országrészek ipari termelésének lényegesen meggyorsított fejlődése ellenére. Ebből levonható a végkövetkeztetés, hogy mennél gyorsabban és sikeresebben haladunk a szocializmus felé, annál teljesebben érvényesülnek a szocialista iparosítás alapelvei az elmaradt országok gyorsított gazdasági fejlődéséről. Mennél gyorsabban és sikeresebben haladunk a szocializmus felé, annál mélyebben és szélesebb értelemben érvényesülnek a lenini-sztálini alapelvek a szocialista építés nemzetiségi politikáját illetően. Ujabb példaadó bizonyíték áll előttünk, miként oldja meg a munkásosztály, miként oldja meg a-Párt Gottwald elvtárs vezetése alatt a nemzetiségi kérdést. Itt nemcsak arról van szó, hogy a népi demokratikus rendszerünkben lehetetlenek és elképzelhetetlenek az olyan jelenségek, mint a nemzetiségi elnyomás vagy a nemzeti élet korlátozása, a gyárak leállítása és a fokozott gazdasági kizsákmányolás. Nép' demokratikus rendszerünkben nemcsak arról van szó, hogy nincsen uralkodó nemzet, amely kikényszeritené akaratát. Köztársaságunk nemzetei egyenjogúak. Arról van szó, 1951 április 21 és ebben rejlik nálunk a nemzetiségi kérdés megoldásának lényege, hogy Pártunk és kormányunk mindent megtesznek, hogy Szlovákia a leggyorsabban és legsikeresebben leküzdje gazdasági elmaradottságát, hogy Szlovákia népe a leggyorsabban behozhassa azt, amit történelmi fejlődése folyamán a nemzetiségi elnyomás és a kétszeres kapitalista kizsákmányolás bűnéből elmulasztott s Pártunk és kormányunk ezt az erőfeszítésüket szakadatlanul fokozzák és ez irányban Szlovákia számára^ egyre szélesebb, kiterjedtebb és rendszeres jellegű támo gatást nyújtanak. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának Szlovákia meggyorsított iparosításáról hozott határozata ebből nyeri nagy politikai jelentőségét. A szocialista iparosítás területére tartozó nagy feladatok teljesítésével, a termelésnek állandóan a nehézipar felé irányuló hatalmas növekedésével fokozódik Szlovákia népének jóléte és kulturális fejlődése, Szlovákia fejlett és modern ország lesz, ahol a munkásosztály öntudatos és erős, az összes dolgozók élet- és kulturális színvonala pedig magas. Fokoztuk nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági termelés feladatait is. Gazdasági fejlődésünk keretében mezőgazdasági termelésünk lemaradozik. Lemarad a mezőeazdasáeamknak nyújtott bőséges és mindenre kiterjedő segítség ellenére. Ha a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés túl is haladta a háboriielőtti átlagos színvonalat, hangsúlyozottan ki kell jelentenünk, hogy túlságosan lassan fejlődik és nem képes fedezni dolgozó népünk növekedő szükségleteit. Ennek az elmaradásnak az oka elsősorban abban rejlik, hogy az állami birtokok még nem nyújtanak példát a helyes szocialista nagyüzemi gazdálkodásra, másodszor abban, hogy bár a földműves kistermelésnek a szövetkezeti nagvüzemi gazdálkodásra való átállítása kezdetben sikerrel járt, a munkatermelékenység még továbbra is igen alacsony és végül, hogy a földműves kistermelésben a föld széttagoltsága következtében a termelési technika elmaradott és lehetetlen a modern gépek átütő erejű felhasználása stb. Ennek az állapotnak szintén véget akarunk vetni. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatai mezőgazdaságunknak feladatául je> lölik ki a növényi- és állattenyésztési termelés nagyon lényeges fokozását. E feladatok teljesítésének alapfeltétele falvainkon a szövetkezeti nagyüzemi termelés további sikeres feilődése, — mint ahogy erről Sinnský eMárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságában tartott beszámolójában szólott. A szlovákiai Egységes Földműves Szövetkezetek fejődéséről a következő adatok tanúskodnak: 1951 március 1-én Szlovákiában 2030 Egységes Földműves Szövetkezet volt, ami annyit jelent, hogy Szlovákia községeinek 60 százalékában már volt Egységes Földműves Szövetkezet, vagv előkészítő bizottság. Ebből a 2030 szövetkezetből, vagy előkészítő bizottságból 827 Egységes Földműves Szövetkezet magasabb típusú, és pedig: 338 második típusú, 448 harmadik típusú és 41 negyedik típusú. Ezek a magasabb tíousú Egységes Földműves Szövetkezetek összesen 387.071 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodtak, azaz az egész mezőgazdasági terület Í3.8 százalékán és a 237.931 hektár össz-szántóföldnek ugyancsak 13.8 százalékán. A magasabb típusú szövetkezeteknek az említett határnapig 85.033 tagja volt. A Szlovákiai Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődésében pozitív tényező, hogy a termékeny vidékeken az Egységes Földműves Szövetkezetek hálózata lényegesen erősebb általában és a magasabb típusú szövetkezeteké különösen. Az Egységes Földműves Szövetkezetek tagságának szociális öszszetétele azonban a szövetkezetek több'i tagjaihoz viszonyítva, a földművestagok alacsony számát mutatja. A földműves szövetkezeti mozgalom további fejlődése számára komoly veszedelmet jelent a falusi gazdagok nagyarányú részvétele az Egységes Földműves Szövetkezetekben. Ez a burzsoa-nacionalista Husák veszedelmes ténykedésének a következménye, melyet a földművesvonalon kifejtett, az ő ideológiájának következménye, hogy a szövetkezeti fejlődés számára meg kell nyernünk a „köztiszteletbe álló gazdát", hogy így megszerezhessük a közeffföldművest is. A falusi gazdagoknak az Egységes Földműves Szövetkezetekben való részvétele azonban helyi szervezeteink azon veszedelmes nézeteinek is következménye, hogy „a mi falusi gazdagunk jó ember" stb. Ebben a "helyzetben fokozott mértékben érvényesek Slánsky elvtársnak a Központi Bizottságban elmondott szavai: „Nem szabad Egységes Földműves Szövetkezeteinkbe beengedni a falusi gazdagot, ezért mindenütt, ott, ahol az Egységes Földműves Szövetkezetekbe már beengedték, taggyűlést kell egybehívni és megmagyarázni a tagoknak, miért kell végrehajtaniok kizárását." Ennek az elsőrendű feladatnak végrehajtását biztosítani kell az Egységes Földműves Szövetkezetek további építése terén felmerülő összes többi feladatok sorában, hogy igy felmerülő összes többi feladfcmezőgazdasági termelésünknek szövetkezeti szocialista nagytermelésre való átépítéséiAz említett elégtelenségek ellenére az Egységes