Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-01 / 77. szám, vasárnap

1951 április 1 20.000 százalék egy műszak alatt! ú jító harea ei tsitirestlisáfj ellát Eszterga és marógépen dolgozott az ifjú Sefcsik Václav. Szeméből a lelkesedés tüze sugárzott. Többször betért abba a mú'helvbe, ahol a köszörülő gép állott. — Itt kellene dolgoznom, a köszörülés az én gazi mesterségem! Ezt tanultam ki! — vágyódott Václav ezután a munka után. A naptár ekkor 1947-et mutatott. A tizenkilenc éves Václavot nem riasztották vissza azok a nehézségek, amelyeket itt tapasztalt. Már öten próbálkoztak ezzel a munkával. Egyikük sem tudott eredménvt felmutatni. Ide került aztán Václav te. hatodiknak. ö is a régi módszerrel kezdett dolgozni. A hónapok múltak. A megA régi módszerrel való köszörülés. Egy műszak alatt csak három menetvágót köszürültek ki. (1. Egy profilos korong. 2. A köszörült darab.) dolgozásra váró termékek halmozódtak. A tizenkétórás műszak alatt csak három menetvágót csinált. S 1948 februárjában, amikor felhangzott a rádióban Gottwald elvtárs szózata és erőteljesebb munkára szólította fel hazánk dolgozó népét, Váelavban új gondolatok születtek. O ;

:tani akart! — Éjszakánként is dolgoztam, többet akartam termelni. — emlékezik vissza. — Apámat láttam mindig magam előtt. Kommunista volt és sohasem torpant meg a nehézségek előtt. S az ifjú Václav is bátran látott a munkához... Amikor éjszakánként és vasárnaponként munkájának megjavításán fáradozott, a múltra emlékezett. Négyen voltak testvérek. Apját mint kommunistát az első köztársaságban sokszor kidobták a munkából és hosszú ideig „koldúsjegyen" éltek. Az apja tudott oroszul is. S mikor megkezdődtek az elnyomatás súlvos évei, még gyakrabban hallgatták Moszkvát. Az öreg Sefcsik a szovjetemberekről, igazságos harcukról beszélt gyermekeinek ... Sorsuk rosszabbodott. Václav 1943-ban elhagyta szülőotthonát. Nem tudtak megélni Apját a németek többször bezárták. De ő sem maradt ebben kivétel. Amikor az egvik üzemben a műszerész- és köszörűs mesterséget tanulta, szembehelyezkedett a hitler-if jakkal és ezért bebörtönözték, megverték. Majd résztveft a májusi forr "dalomban s utána 1945 szeptemberében Üsti n/Labera került. Az északcsehországi Armaturkában kapott munkát. Azóta is itt dolgozik. A küzdelmekkel teli élet nem törte meg Václavot. A szabad haza, a munAz eredeti munkafolyamatban nem használták kí a köszörülő korong visszatérő menetét (1. Eiső fázis. 2. A munkafolyamat második fázisa.) kásosztály győzelme jobb munkát követel meg tőle is. Munkatársa elment. Eevedül maradt. Mit tegyen? Gondolta, legalább meg kellene kétszereznie a termelést, hogy a tervet teljesítse. — A utat, hogyan emeljük a termelést, — mondja Vác'av, —a szovjetemberek mutatták meg nekem is. Az ő példájukon kezdtem munkámon gondolkozni és minden műveletnél kerestem annak módját, hogy csökkenthetném a menetek köszörülésének ideiét. — A szovietemberektől tanultam, — teszi még hozzá Václav — és csakhamar mutatkoztak az eredmények. — De nehézségek is merültek fel, amelyekkel nem számolt. A b Már 1948 márciusban kezdett az újításán dolgozni. Előbb a korong visszatérő menetét használta ki s ezzel a nyolcórás műszak alatt tíz menetvágót köszörült ki! De ez a munka veszélyes volt. A korong mindegyre töredezett. — Nem érdemes így dolgozni! — fakadt ki Václav és úiabb módszer után kutatott. Szakkönyveket olvasott. S talált is azokban egy jónak, alkalmasnak tűnő lehetőséget. Több korongot egymás mellé rakott s így kezdett köszörülni... Ez sem ment. Hét-nyob korong tört el ezzel a módszerrel. Valami ujat kellett kitalálnial Segítséget keresett. A már húszév«s Václav az üzem vezetőségéhez, a műszaki dolgozókhoz fordult. Kihez is fordulhatott máshoz, mint az övéihez. Bízott bennük, hogy megértik törekvését. Üiításának megvalósításához rajzokra, alkatrészekre lett volna szüksége. Az üzemben azonban megtagadták a támogatást és Tourek igazgató híresztelni kezdte, hogy Sefcsik újításában nincs semmi újszerűség s felesleges azon tovább dolgozni Az ifjú Václav hiába lelkesedett, hiá

1 ba magyarázott. — Már jól megvizsgáltam a gépet, — védte a maga igazat, — jóval többet hozhatok ki belőle, de át kellene alakítani, hogy meggyorsíthassam a munkát. számolni és rajzolni tanultak ... Sok estét és vasárnapot töltöttek el az újítás kidolgozásán. S az újítási te

rvezet végül el is készült. Csak meg kellett valósítaniok, amihez pedig pénzre, kb 450.000 koronára volt szükségük Honnan vegyék ezt a nagy összeget? Újból Tourek igazgatóhoz fordultak. Az üzemi vezetőség nem is tanulmányozta át alaposan az újítási tervezetet, de visszautasítani nem merte. — Elegendő lesz a kért összeg tizedrésze is! — mondotta az igazgató. Sefcsik elvtárs első újítása: a köszörülő korong visszatérő menetének kihasználása így egy műszak alatt már tíz menetvágót termelt. Szavai újból süket fülekre találtak. Majd Jónás elvtárshoz, a mesteréhez fordult, aki azelőtt tizenöt évig volt köszörűs. Jónás elvtárs megértette őt és felajánlotta segítségét. Együtt dolgoztak tovább az újításon. Amikor a rajzok elkészítésében megakadtak, a helybeli ipariskola tanáraihoz fordultak, akik készséggel álltak rendelkezésükre. Az esti iskolára is eljártak, ahol Sefcsik elvtárs további újításával bevezette a széles, többprofilos köszörülő korong használatát. S az újítóknak 900—900 korona jutalmat állapítottak meg.* Na, újítók, most aztán dolgozhattok! Jónás elvtárs gondolt egyet. Mégsem adják meg magukat a maradi és bürokrata típusú embe-eknek! Műhelyének rezsi költségén kezdett takarékoskodni. így segítette elő Šefčík elvtárs gondolatának, a több profilos széles köszörülő korong alkalmazásának megvalósítását Elmentek együtt abba az üzembe is, ahol a korongokat gyártják és tervük alapján elkészítettek részükra ilyen korongokat, Sefcsik Václav ézzel egy műszák alatt már negyven darab menetvágót kezdett váltásonként termelni. — Dolgoznak így máshol is! Ez régi módszerl Ezt nem volna szabad megengedni! Tönkre teszitek a gépet. Nem jók azok a menetvágók! — hallották sokszor munkatársaik ellenvetéseit is. Sefcsik azonban továbbra is a maga igazáért harcolt. Tudta, hogy ezek csak rosszindulatú megjegyzések. A munkátsokat is meg kellet győznie újításának helyességéről. Ezért több darab menetvágót elküldött kivizsgálásra a plzeni és a smichovi Skodaüzemekbe. S az eredmény? A menetvágók szilárdságban, vágási menetekben és a pontosságban kiválóan beváltak! Sefcsik elvtárs 1947-ben egy év alatt a régi módszer szerint csak hatvan darabot csinált ezekből a termékekből Ojííásának fokozatos bevezetésével 1948-ban 3500-ra, 1949-ben 8000-re emelte a kitermelt menetvágók számát. A mult évben már a korong szilárdságának vizsgálatára is kiterjedt figyelme s a

z acél megdolgozásához szükséges keménységű korongokat rendelt. Az 1950. évre előirányzott tervét már júniusban teljesítette. Egy félév alatt 14,000 darabot termelt! Ekkor nem volt más hátra, minthogy az év végéig átmenjen egy másik gépre dolgozni. Az újításán azonban tovább dolgozott. Az igazgatóval való harc is tovább folytatódott. Akkor még az üzemi tanács és a CsISz üzemi csoportja sem segítette őket. Jónás elvtárs, mint jó kommunista, tudta, hogy Sefcsik újításának elintézése az üzemi pártszervezethez is tartozik és ezért többször felhozta ezt a kérdést a pártgyűléseken. De Tourek igazgató itt is közbeszólt és kijelentésével, hogy „pártgyűlésen nem kell erről tárgyalni" tévútra vitte a pártszervezet munkáját is. De a sok nehézség ellenére az elvtársaknak mégis sikerült átverekedniük magukat. A rajzok elkészültek, a gép átalakításához szükséges alkatrészeket beszerezték. Most csak a gépet kellett szétszedniük, hogy átszerelhessék. Lelkesedéssel fogtak ebbe a munkáha is. De erről tudomást szerzett Tourek igazgató, aki — a bürokratákat, a haladást gátló embereket jellemző viselkedéssel, — mélységes felháborodásai rohant a műhelybe. — Mit csináltok?! Állítsátok össze rögtön a gépet, mert mind a ketten börtönbe kerültök! Sefcsik Václav, aki a Párt- és a CsISz-tagja, nem hátrált meg. Tudta, hogy helyes úton, a Párt útján halad Ha a helyi tömegszervezetekben nem is talált támogatást, de felfigyeltek rá a központi szervek és felkarolták, segítették. A Alladá Fronta kritikus cikkeket kezdett írni az üzemben taA széles koronggal való köszörüléssel egy műszak alatt már négyszáz menetvágót termel. pasztaiható viszonyokról. Sefcsik elvtárs felment Prágába s a CsISz központi bizottságának átadta újítási tervezetét azzal, hogy segítsék elő új munkamódszerének átadásét mindazoknak, akik a békéért harcolnak. A meneteket köszörülő gépet akkor az üzem vezetőségének akarata ellenére is átalakította és a tökéletesített munkamódszerrel 1951 januárjában Václav már naponta 200—400 menetvágót termeit. A régi normával szemben 213-szorosára emelte a termelést, a termelékenységet pedig 20.000 százalékkal növelte. De még ezután is úgy tűnt fel, mintha a nehézségek kifogyhatatlanok lennének. Sefcsik elvtárs újabb akadályokba ütközött. — Én is Szvoboda elvtárs módszerét akartam munkakörömbein alkalmazni, hogy több gépen dolgozhassak egyszerre, — mondja a lelkes ifjúmunkás, — hogy tőlem készen kerüljenek ki a darabok. Putna és Sauer igazgatókhoz fordultam kérésemmel s egyúttal átadtam nekik a gépek elhelyezésének tervét is. Megijedtek ettől. Arra gondoltak, hogy az üzemet újabb tervfelemelés „fenyegeti" s ezért feleletet sem adtak nekünk. S amikor a Párt és a CsISz köz-< ponti bizottságainak kiküldöttei a helyszínén kezdték az újítás kérdését kivizsgálni s a különféle üzemekben dolgozó munkások levelekben érdeklődtek az újítás iránt és kérték őket, adják át nekik is Sefcscík elvtárs új munkamódszerét, Putna igazgató mégis csak ráesamélt arra, hogy fontos dologról van szó s az üzemi pártszervezet gyűlésén már mint nagyjelentőségű újításról beszélt Sefcsik elvtárs módszeréről. — Bizony sokszor el akartam szökni az üzemből, — mondja most már mosolyogva a nehéz küzdelem után Václav, az újszerű módszerrel dolgozó ifjúmunkás, — de kitartónak kellett lennem. A Párt és a CsJSz arra tanít, hogy ne hátráljunk meg a nehéz feladatoktól. A komszomoltól kall példát vennünk, hogy mi fiatalok ia leküzdhessünk minden' akadályt, sokszor még az üzemi vezetők maradi nézetét is. Itt van Szvoboda elvtárs is, a prágai újító, ö is mennyit küzdött, míg érvényesíteni tudhatta új munkamódszerét ... Néhány pillanatra elhallgat, majd így folytatja: — Gyermekem van. Václav. Csak nyolc hónapos... Gondolod elvtárs, hagynám, hogy az amerikai bombák elpusztítsák? Soha! Ezért is újítok!..

j Nem akarok háborút, szeretem munkámat, feleségemet, gyermekemet, népemet, s ezért a békéért nem könyörgök, hanem harcolok érte! ?.. S még egyet elvtárs, — mondja befejezésül Sefcsik elvtárs — a közeljövőben szovjetmódszert vezetek be, munkámat villamos köszörüléssel akarom végezni!.., így fejleszti és acélozza ifjú munkásainkat a szocializmus építése. A nehézségek elleni küzdelem edzi őket bolsevikké, akik magukkal ragadják munkatársaik ezreit, millióit és szilárd léptekkel haladnak előre a szocializmus, a béke útján... S a bürokraták, akik félnek eltávolodni a múlttól, félnek az újszerű, forradalmi munkamódszerek bevezetésétől, sorra vereséget szenvednek. így volt ez az északcsehországi Armaturkában is. Tourek igazgató megtörten fordult Sefcsik elvtárshoz, az üzem kiváló újítójához: — Elvtárs, magyarázd meg újításodat, hogy el tudjam mondani, ha valaki jönne, miről is van szó.. i PETRÖCI BÁLINT. Szlovákia szocialista iparosításának űi időszaka (Folytatás az 1 oldalról) tek ki a munkásosztály soraiból, amelyek jelentős helyeket foglalnak el gazdasági és állami gépezetünkben. Szlovákia iparosításának fokozott irama nagy követelményeket állit a cseh országrészek fejlett üzemei elé. örömteli tény, hogy hála a munkások, műszakiak, a népi igazgatás funkcionáriusai növekvő kezdeményezésének, a testvéri segítség és együttmunkálkodás már most a legkülönfélébb formában nyilvánul meg. Az oktatások, a kölcsönös tapasztalatcserék, a szlovákiai dolgozók kiképzése a cseh országrészekben, a műszaki segítség és különféle más akciók, amelyek az alulról jövő kezdeményezés segítségével valósultak meg, világos bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy mind mélyebben és szélesebben értelmezik e kérdés politikai és nemzetgazdasági jelentőségét. Ilyenek Szlovákia szocialista iparosításának fő jellemvonásai a fokozott ötéves terv szerint. Ezekből kitűnik, hogy a CsKP Központi Bizottságának határozata az ötéves terv fokozott feladatairól' és Szlovákia iparosításának meggyorsításáról óriási jelentőséggel bír Szlovákia számára, hogy szülöpártunk és okos, előrelátó vezetője, Gottwald elvtárs, mozgósítják egész dolgozó népünket, hogy még gyorsabb ütemben győzze le Szlovákia gazdasági elmaradottságát, még gyorsabban fokozza népének jólétét, alkossa meg a szlovákiai nemzeti és kulturális élet hatalmas fejlődésének előfeltételeit és így köztársaságunk mindkét részében gyorsított ütemben megvalósítsa a gazdasági és szociális színvonal egyensúlybajutását. A CsKP Központi Bizottságának Szlovákia gyorsított ütemű iparosításáról szóló határozatát ugyanazon az ülésen fogadták el, amelyen leleplezték és megakadályozták Sling, Svermová, Clementis és társai kártevő bandájának Összeesküvését. A két esemény között nemcsak időbeli kapcsolat van. A Szlovákia iparosításáért, irányáért folytatott harc kezdettől fogva a Pártunk soraiban rejtőző ellenséges ügynökök, Husák és Novomeský csoporja ellen is folyt. Ez a csoport az imperialisták, a burzsoázia és a kapitalizmus visszaállításának érdekében gátolni, akadályozni akarta útunkat a szocializmus felé. Szlovákiát el akarták szakítani a Csehszlovák Köztársaságtól, a Szovjetuniótól és az imperializmus táborába akarták vezetni. Ha ma bátran dolgozhatunk az ötéves terv fokozott feladatainak teljesítéséért, ez azért is lehetséges, mivel Pártunk leleplezte a burzsoá-nacionalisták igazi arculatát, mivel eszmeileg, politikailag legyőzte és végül leleplezte őket mint az imperializmus ügynökeit, a dolgozó nép ellenségeit. Milyen gonoszak és utálatosak voltak célkitűzéseik, hogy Szlovákia dolgozó népét eltántorítsák a szocializmus felépitése nagyszerű feladatainak megvalósításától, Szlovákia szocialista iparosításának véghezvitelétől. Szlovákia iparosítása iramának meggyorsítása, a CsKP Központi Bizottsága által kitűzött merész távlatok megvalósítása hatásos és erős fegyver lesz a burzsoá-nacionalizmus maradványai ellen folytatott harcban, a burzsoá-nacionalizmus teljes ideológiai megsemmisítésében. Szlovákia iparosításának meggyorsítása Szlovákia dolgozó népe számára új bizonyítékot szolgáltat, hogy a Csehszlovák Köztársaságban, szilárd egységben a cseh dolgozó néppel, hűen a Szovjetunió oldalán található meg az örömteli jövő, a jólét és Szlovákia népei hatalmas kulturális fejlődésének tartós alapja. r ozó népünk újra tudatosítja a ! jetunió önzetlen és nagyszabású segítségét, mely nélkül Szlovákia iparosítása lehetetlen volna. A hosszútartamú csehszlovák-szovjet kereskedelmi egyezmény alapján a Szovjetunió sok fontos nyersanyagot, új berendezéseket, különösen bányáink, kohászatunk számára, juttat nekünk, amelyek nélkül nem valósithatnánk meg a gyorsított iramú iparosítást. És a Szovjetunió segítsége nemcsak erre korlátozódik. A széleskörű műszaki segítség, a szovjet felépítés gazdag és fel nem becsülhető értékű tapasztalatainak átvétele, a szovjet tudomány tanulmányozásának lehetősége: ezek a további tényezők, amelyek lehetővé teszik gyorsított iramú szocialista felépítésünket. A Szlovákia gyorsított iramú iparosításával egybekapcsolt új feladató!; lelkesedéssel töltik el minden dolgozónkat. Üzemeink munkásai fokozzák május előtti kötelezettségvállalásaikat és új felajánlásokat tesznek, fejlesztik a szocialista munkaversenyt. Szlovákia kommunistái előtt megtisztelő és nagyszerű feladat áll, hogy biztosítsák minden szakaszon a terv teljesítését, gyorsított ütemben eltávolítsák azokat a hiányokat, amelyekre rámutatott a CsKP Központi Bizottsága, biztosítsák az üzemeknek és a kulcsjelentőségfl ipari ágazatoknak munkaerőkkel való ellátását, harcoljanak a termelés gazdaságosabbá tételéért, a termelés fokozásáért a magas hektárhozamokért, Gottwald elvtárs hat pontjának teljesítéséért. Ezzel megalkotják annak előfeltételeit, hogy az ötéves terv fokozott feladatai teljesítve és túlteljesítve legyenek.