Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-01 / 77. szám, vasárnap

1951 április 1 'im mi«n< £ A dollár birodalmában dühöng a négercllenes terror, amely a koreai háborús beavatkozás óta még féktelenebb lett. A négerek legyilkolása mindennapi jelenséggé vált. Napirenden vannak a négerlakosság számos tagja ellen elkövetett gyilkosságok. A terror azt a célt szolgálja, hogy megfélemlítsék vele a néger népet, amely mind elszántabban száll síkra demokratikus szabadságjogaiért, békéjéért és szabadságáért. A Ku-Klux-Klan tagjai kiváltkép az USA déli ál'amaiban garázdálkodnak. Itt él az amerikai négerek javarésze éspedig a legembertelenebb viszonyok között. Legtöbbjük földtelen zsellér, földbérlő, akiket a milliomos ülíetvényesek gyalázatos módon kizsákmányolnak. Ernst Mill, a Mezőgazdasági Élei Tanácsának igazgatója és Lewis Kinges, egyetemi tanár, akik felülvizsgálták a mezőgazdasági munkások életviszonyait Mississippi államban, a következőket írják: „A napibér átlag 50 cent és ellátás vagy 75 cent ellátás nélkül. A havi munkabér rendszerint 8—12 dollár. Az egész évre szegődött zsellérek bére 100—150 dollár. A nők és a gyermekek bére alacsonyabb. Alabama államban a hivatalos megállapítás szerint ,,a napi munkabér 40— 65 cent, a havi munkabér 8—14 dollár." Hogy mennyire nyomorúságosak ezek a bérek, azt az Is mutatja, hogy az amerikai polgári közgazdászok megállapítása szerint egy család megélhetésére legkevesebb évi 4000 dollár szükséges. A földbérlők helyzete nem sokkal jobb. Egyrészük a bérelt földért természetben fizet. Az ilyen bérlök az egész családjuk munkájával elért termelés felét az ültetvény tulajdonosának kölelesek adni. Hogy a legnyomorúságosabban megélhessenek, gyermekeiket már 5—6 éves korukban munkába kénytelenek fogni. Mivel a bérlőknek szerződésük megkötésekor nincs vetőmagkészletük, már kezdettől beadósodnak az ültetvényeseknéi. A kapott vetőmagért kamatot kell fizetniök, noha a termelésnek a megmaradó részéből a megélhetésre sem futja. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a szerződéseket többnyire szóban kötik meg, ami aztán a legkülönbözőbb visaszaélésekre ad alkalmat az ültetvényesek részéről. A bérlők ilyen esetben hiába fordulnak a bírósághoz, p-ert az amerikai hatóságoknál a fehérekkel szemben a négereknek vesztett ügyük van. A pénzzel fizető földbérlők helyzete semmivel sem jobb. Evi keresetük, ha a családjukkal együtt dolgoznak, 250— 312 dollár közt váltakozik. Mivel a földön kívül a mezőgazdasági felszerelésért külön bért kell fizetniök, állandóan el vannak adósodva és sok tekintetben valóságos rabszolgái az ültetvényeseknek. A Wall Street mágnásainak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy elnyomják a déli államokban élő négereket. A hatalmas b

;ztosító társulatok, mint pl. a „Metropolitan L'fe", az „Equitable Life", stb., a déli államokban sokszázezer hektárnyi gyapotültetvények tulajdonosai s a néger zsellérek és földbérlők embertelen kizsákmányolásával milliókat harácsoljak össze. A déli államokban élő négerek mindjobban tudatára ébrednek helyzetük tarthatatlanságának és egyra harcosabban követelik, hogy emberséges életfeltételeket és demokrat

;

,'us szabadságjogokat biztosítsanak számukra. Ez magvs vza meg az ültetvényeseket mindent 'gítő amerikai hatóságok féktelen . r ját, a négerek elleni vad uszítást, __a Kl

ji-Klux-Klan bandáknak a néger

cžW "."Op folytatott hajszáját, amely nem z»r a gyilkosságig fajul valamint a erikai bíróságoknak ártatlan nége Íren hozott halálos ítéleteit is. Amerika d áltarna a >ger lakosik

1 központja. Ámde v!.!.; nböztetése az em sokkal különböszaki .tröszc-üzemek.. írem végezhetság elnyamat a négerek faj északi államokb zik. A hatalmas ben a néger mu nek szakmunkát. A négereket utolsó e'^'i. veszik fel munkára és elsőű ík el őket. így pl. a „Gener^ ! .orporation" hatalmas üz . >ii szigorúan megtiltották, hogy i er munkásokat szerszámkészítő vagy egyéb {szakmunkára felvegyenek. Charles E Wilson, a vállalat elnöke, aki jelenleg az amerikai ipar hadiszergyártására való átttérését szervezi, nyíltan kijelentette, hogy, a faji megkülönböztetést az ipar Ö zes ágaiban fenntartja. A nég^r dorgoíók mind az északimind a déli államokban félannyi m

1 kabért kapnak, mint a fehérek. \ gerek az autóbuszban, moziban y színházban nem ülhetnek fehérek . lé. Nem veszik fel őket a kórháza ba, gyermekeiket nem járathatják iskolába. A nagy városokban (NewYork, Chicago, Detroit stb.) gettóban tartják őket. Azokon a helyeken, a"hol a négerek egy házban lakhatnak a fehérekkel, két-háromszor akkora házbért kell fizetniök. A szörnyű nyomor, a rossz lakásviszonyok, a nehéz munka miatt az amerikai négerek átlagos életkora 10 évvel alacsonyabb, mint a fehérekké; halálozási arányszámuk majdnem kétszer akkora. A négerek ki vannak szóig'!' v

3 minden önkénykedésnek és mo. rostásnak. William Patterson a „F»iari Jogokért Harcoló Kongresszus'

ttitkára ezeket írja: „Bármit is mondjanak a i

1 rú védelmezői, a valóság az, ~\

r

v ? négereknek a törvény^ • ílt fmog'> tása ineUfc-tt történ-" me.i Í..n.v^

ís

e \,

a a négef lakcxsság ellen folyta t

0t(. (

e

r. rorhad;?rat az egész o jzátfs

a

n f> ! kozódií

:, Teljesen nyilvánvaló, - ^y n négerei, üldözésének polit á ja. a melyet ter-orral és a négerek elkülönj-. sével valósítalak meg országszerte, hivatalos politikájává lett az ľSA kormányának." A néger laki "badságharca egyre nagyobb sV-"-' ves

zéletfeltételeik megv-'V övetelőnéger munkások sztrr mind gyakoribb. Nemrég . i Steel" társaság üzemében 600. n-germunkás sztrájkba lépett és követelte a gyárban bevezetett gyilkos mű^kaütem lassítását. A négerek faji megkül- ^ eälen egyre elszántabban szá -íkr az amerikai dolgozók. A mar hét ártatlan néger kivégzése még jobban megmutatta az an. dolgozóknak, hogy az USA hat a! bitorló kormánya a véres terrornak i lyen fertőjébe taszította az országot Kolesznyikov Palmiro Togliatti Olaszország Kommuaísta Pártjának feladatairól Eltávolítani és izolálni a béke ellenségeit Olaszország Kommunista Pártjának a milánói Kerületi Konferenciáján P Togliatti, Olaszország Kommunista Pártjának főtitkára beszédet mondott. Beszédének elején az Olaszországban uralkodó helyzetről "''beszélt. „Ez a helyzet", — mondta Togliatti, —, melyet csak politikai krízisnek ne vezhetek, akkor kezdődött, amikor az amerikai imperialisták megindították Korea és Kína népe ellen a harcot, Ebben az időben az amerikai imperialisták, akik arra törekedtek, hogy a világot egy újabb háborúba taszítsák, f ej A bécsi rendőrök tüntettek kommunista társaik elbocsátása ellen A bécsi rendőrségi hivatalnokok csütörtökön és pénteken sztrájkoltak és tüntettek 267 társuk elbocsátása miatt, akik haladószellemü egyének. Sokan közülük harcoltak a fasiszták ellen, amiért büntetést is szenvedtek. A rendőrigazgatóság az elbocsátásokat azzal okolja meg, hogy csökkenteni kell a kiadásokat és a létszámot. A valóság azonban az, hogy kommunista ellenes tisztogatásról van szó. Az AP azt rja, hogy az elbocsátásokat tovább fogják folytatni a rendőrségi kerületekben. A rendőrség hivatalnokai pénteken a bécsi rendőrség igazgatósági épülete előtt tün.etést rendeztek, ahol hangoztatták, hogy az eľ ocsátás a nyugati megszálló hatalmak utasítására történt, ahol nyugtalanság uralkodik amiatt, hogy a szakszervezetekbe történt választások alkalmával a rendőrségi hivatalok alkalmazottainak 25 százaléka a kommunista jelöltekre szavazott. A külügyminiszterek helyetteseinek párizsi üléséhez Már hosszabb idő óta figyelemmel kísérjük az újságokban a híradásokat a külügy miniszterhelyettesek pá' rizsi tanácskozásáról, Nem volt nagy meglepetés számunkra, amikor azt olvastuk, hogy a három nyugati nagyhatalom képviselői a békés megegyezés kerékkötői. A potsdami [ yezmény legfőbb pontjairól, hátország lefegyverzéséről, a német békeszerződés megkötéséről, a négy hatalom fegyveres erőinek csökkentéséről hallani sem akarnak Jesuppék, Daviesék és kullancsuk, Parodi., Kőz* arról szájaskodnak, hc

.-r/ "-' ŕ akarnak. Ugyanakkor intőkről, amelyeket Grorn. tii'-s a Szovjetunió nevében amelyek a békés megegyi 's 'len helyes útjára irányítana yatások menetét, — hallani s, "nak. Ahogy az -bői Trumanék maguk számá egy »pompás szavazó gépezet)? szerkesztettek, hogy t nyúló kísérletet ugyanúgy most t suszterek helyet- j sait is arra akar- ! fák felhasznált! / ->gy a világ megrontására irán- >;Í'6Í kísérleteiket tovább folytathassál A világ békeszerető népei ma mindennél tisztábbfm látják, hogy mik az amerikaiak c&ljci. Mi dolgozók átlátunk gi/iikos terveiken. Amit Koreában megkc.'dtek, azt szeretnék \oljtntni, illetőheg kiterjeszteni az e kész világra, fVeni akarják kivonni rs-ipaíaikat Németországból, sem Dánból. Ellenkezőleg, az a céljuk, I i'<•!fegyvere^- • a mult háború | S!Íi

:

i- *ait és ' • nálják őket a l Szovjetunió ét in népi demokráciák I elleni háb6TÍban\ | Állandó fe^ téssel fenye| ge'őznek, azt 'Iszik, hogy talán í szívbajosok v. j/unk. Hazugságo| kat, rágalmaka' />erjesztenek a Szovi jetunióról és a Képi demokratikus ' államokról. Azt hiszik, hogy így •najd talán sikerű

ľ nekik a világ minden bék^r I meghiúsíthasd j a párizsi külí • teseinek tanács :o; Í

tfii Igozó népeit félrevezetni i dogozik, fokozott munkánkf kal. '^ľekés építésünkkel egymásután „ , u

ll

x<rCšäpásoki.t a\ háborús uszítókra é ^erősítjük a be\ketábort. Május őttt\köt elezetliégmál látásainkkal megkutatjuk, hogu, a béketábor > vei vagytink és a Szovjetunióval az élen hataf.ozolt biztonsággal haladunk a gyözétpn felé. SZIGETI JÓZSEF ,»unkíi

slevelezö, Veik y Biel (Magyarbeül \ \ Angol volt frontharcosok követelik az amerikai csapatok visszavonását Anglia területéről 196 ezer volt frontharcos nevében London „Battersea" ncvii negyedében rendezett gyűlésen Charles West, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az öt nagyhatalom közös megegyezéssel rendezheti az emberiség összes vitás kérdéseit. West beszámolt arról, hogy a volt frontharcosok békeharc bizottságának 150 helyi szervezete működik. „Herod amerikai megbízott ellenőrzi Anglia termelését, határoz népünk élete és sorsa felett — mondotta West — országunk területén állomásoznak az amerikai légihaderő bombavetői és katonái. Mi nem tekintjük a háborút elkerülhetetlennek. Szembehelyezkedünk azzal a feltevéssel, hogy a fennálló problémák ne lennének tárgyalás útján megoldhatók." Az angol frontharcosok az értekezleten hezott határozatban megbélyegezték Nyugat-Németország és Japán felfegyverzését, a háborús bűnösök szabadiábra helyezését. A határozat egyebek között kimondja: „Az idegen csapatok jelenléte országunk területén, az atombombákat szállító repülőgépek befogadására készített repülőterek súlyosan veszélyeztetik Anglia békéjét. Követeljük az amerikai csapatok azonnali visszavonását országunkból." levetették álarcukat és nviitan hozzáláttak gaz terveik megvalósításához. Mindent megtettek, hogv a világ egyik részén háborús helvzetet teremtsenek. Azt remélték, ha megmutatják tengeri erejüket, akkor könnvebb lesz nekik a népeket terrorizálni és a másik félnek válságot okozni, hogv így háborás terveiket megvalósíthassák. A Kotmati&ísta Párt izeláiáságak terve csődSt moadoit Az ofasz kormány ingadozik, amikor olyan eszközökhez keű nvúlnia. amelyek alkalmazásáról a lakosság több munkához iutna. Nem ingadozott azonban akkor, sőt ellenkezőleg szolidaritásának adott kifejezést, amikor az amerikai imperiaüsták agresszív politikájáról szólt és kampányt indított eHenünk. Csakhogy az ország nem követte ezeket az őrülteket. Amikor minket az árulók szektájának neveztek, akkor a béke megvédésére 17 millió olasiz sorakozott fel. Tanúi voltunk annak, hogy egyes csoportokban, melyek ideológiailag tőlünk távol áHnak, nagy érdeklődést tanúsítottak az iránt a politikai és szociális erő iránt, amelyet mi képezünk. Ez azt bizonyítja, — folytatta Togliatti —, hogy a nemzet valamennyi rétegében, kezdve a dolgozóktól egész a burzsoázia egyes ágaihoz, kritikai állásfoglalás uralkodik a kormány őrült politikájával szemben, sőt növekszik a félelem, hogy e mögött a politika mögött bűnös célok rejtőznek. Az a terv, mellyel izolálni akarták Pártunkat nem valósulthatott meg a legkisebb mértékben sem. Ebben a reakciós uralkodókörök vereséget szenvedtek. A béke a legkonkrétebb dolog. A béke egyesek részére, béke a többiek részére is. Teljesen felháborító a bizalmatlanság árnvékát reánk hárítani, akik a béke elszánt harcosai vagyunk — fordult Togliatti a katolikus körök vezetőihez. Ha ti békét akartok, nem üldözhetitek azokat, akikr nek sikerült megszervezniök a béke megvédésére irányuló mozgalmat. Rágalmakkal az egységet nem lehet aláásni A legreakciósabb csoportok az az igyekezete, hogy Olaszországban a helyzet ura legyen, mindenki előtt ismeretes. Alapjában véve ezek az emberek ma sem találnak ki semmi újat. Csak megismételték azt, amit 1948 április 13-án tettek, amit egyenesen a fasiszta propagandából vettek át. Felújultak az antikommunizmus legvulgárisabb módszerei, az ellenünk, szocialisták és őszinte demokraták elleni támadások és felújultak a hazugságok, rágalmak és fenyegetődzések. A Szovjetunió áldozatkészségéhez csatlakozik az olasz dolgozók nagvrésze is, — mondta Togliatti és ez az áldozatkészség elválaszthatatlan része az olasz dolgozók öntudatos politikai osztályharcának. A Szovjetuniót illető rágalmakkal nem lehet az olasz proletariátus egységét és harcát aláásni. Az olasz dolgozók úgy tekintenek a Szovjetunióra, mint arra az országra, amely a haladás, szabadság és béke útját mutatja. Ha az olasz dolgozók Sztálin nevét hallják, tudják, hogy ahol ő dolgozik ott nemcsak a Szovjetunió érdekeiért harcolnak, hanem az egész világ munkásosztályának érdekeiért. A kommunisták és a demokratikus erők elnyomásának fokozása elmélyíti azt a szakadékot, amely az olasz közvélemény kormány között van. Ez legjobban kifejezésre jutott, amikor egy amerikai .tábornok Olaszországba jött, akinek av'élja az volt, hogy ágyútölteléket szerezzen, és országunk szuverénitását megsért-e. — Az egész olasz nép egyöntetűen tiltakozott ez ellen. Ez a kor afcban különböziK a többiektől — mondtál Togliatti, hogy amig a választások elönti kampány, 1948-ban ígéretek korszakba volt, a nr a csalások korszaka. Kezdődött z Atlanti-paktum megkötésry a csalás tovább folytatódik. Elérkezett az az idő. r a csalásokat le kell lepleznünk rt az olasz kormány a valóságban okhoz • az erőkhöz csatlakozott, amelyek háborút készítik elő és hadseregünket idegen vezetésnek vetette alá. \ így országunk azoknak a íéť^kszerévé változott, akik nyíltan igyekeznek Nyugat-Európát a Szovjeťun'ió eK | leni háborúba bevonni. Togliatti ismételte azokat a szavakat, amelyeket előbb mondott, hogy a kommunisták a haza védelmét kötelezőnek tartják és hozzátette: „Igyekezzünk ezt a feladatot teljesíteni, és harcoljunk a kormány politikája ellen, amely ajtót nyit az országban az idegenek előtt. Ha ezek az ellenségek továbbra is hiszik, hogy a Szovjetunió veszélyezteti Olaszország határait és azt akarják, hogy egyetértsünk velük, akkor nagyon tévednek. Olaszországot és az olasz népet a Szovjetunió részéről sem» miféle veszély nem fenyegeti, nem is fenyegette és nem is fogja soha fenyegetni. A kormány e politikája csupán azon alapszik, amit az amerikai imperialisták diktálnak nekik," Togliatti foglalkozott Olaszország egyes kérdéseivel. Óvta az egyes ipari köröket attól a balhittől, hogy a háborút előkészítő politika javíthat az ország helyzetén. Akik így gondolkoznak — mondta Togliatti, — nem törődnek' azzal, hogy a kormány mai politikája Olaszországot Amerikától gazdaságilag függővé és a gazdasági helyzet bármilyen javulását is lehetetlenné teszi. Miben áll a kommunisták feladata és kötelessége? Mint szocialisták tudjuk, hogy melyik kérdés az, amely az olaszokat a legjobban érdekli. Legfontosabb a béke, vagy a háború kérdése. Mi kommunisták készek vagyunk mindent megtenni, az ellen, hogy a kormány Olaszországot újabb háborúba döntse. Tudjuk, hogy ezt véghezvinni talán nem mi ránk tartozik, mégis kijelentjük, hogy Olaszország jövőjéért, egységének és függetlenségének megvédéséért, országunk népének életéért mindent meg fogunk tenni és rajia leszünk, hogy az amerikai imperialista veszélytől fenyegetett Európában Olaszországnak is szerepe legyen abban a harcban, amely megvédi az országokat a bekövetkezhető katasztrófától. Ezzel a felhívással fordulok Pártunk nevében. a proletárokhoz és nemproretárokhoz, szegényekhez és gazdagokhoz, hívőkhöz és nemhívőkhöz, és minden párt tagjaihoz. Ma még nem késő. Helyrehozhatatlan dolog még nem történt. Egyesüljünk, hogy ezt megelőzzük, fgaz, hogyha a reakció elveszíti az eszét, nehéz azt megfékezni. Alkalmas pillanatban min-< dig talál magának egy Mussolinit, vagy de Qasperit, akik képesek ezt az igazságtalan harcot a végsőkig folytatni. Sorsunk-e nekünk olaszoknak ar, hogy a történelem ilyen jelentős pillanatában egy olyan csoport vezetése alatt legyünk, akik saját osztályérdeküket a nemzet érdekei fölé helyezik? Nem. Ilyesmi nem történhet meg, mert az olasz nép nagy többsége; hazájuk megvédését és a nemzetek közötti békét kívánják, akikkel lehet együtt dolgozni, a béke kivívását tartják szem előtt. Állandóan olyan kérdésekkel fordulnak hozzánk, hogy tulajdonképpen mit mondunk mi, elhárítható-e a háború veszélye. Erre a kérdésre a legvilágosabban Sztálin elvtárs adta meg a feleletet. Azt mondta, hogy ez tőlünk mindnyájunktól függ. Sztálin szavai nem engedik meg, hogy babérainkon pihenjünk és megelégedjünk azzal a 17 millió aláírással, amelyet az aláírási kampány tüntetések megszervezésével országunkban elértünk. Sztálin azt mondja, hogy harcunkat folytatni kell mindaddig, amíg sikereket nem érünk el. Befejezésül Togliatti felhívta Olaszország I(P-jának figyelmét arra, hogy a legfontosabb a békeharc és az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötése. „A béke a leghasznosabb és legfontosabb ügy, amiért a népek harcolhatnak," — mondotta Togliatti. A mi feladatunk az, hogy izoláljuk a béke ellenségeit és háborús uszítókat, eltávolítsuk őket és lerántsuk álarcukat. Ugy kell dolgoznunk, hogy Olaszországban egy nagy politikai és szociális erőt szervezzünk, amely akaratát véghez is tudja vinni. "Olyan helyzetet kell teremteni, melyben országunk sorsát népünk intézi, amely, ha nem is valósítja meg teljesen a szocialista politikát, tudja, hogy a munkásosztály és a haladó munkások a béke erői és tudja, hogy csak a béke ez erőivel karöltve lehet Olaszországot a háborús veszélytől megmenteni.