Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-09 / 58. szám, péntek

1951 március 9. T*Ť Hl. évfolyam. II. szám KÉT ÚJ TŰZFÉSZEK EURÓPÁBAN A második világháború után valószínűleg senki sem gondolt arra, hogy a háborús uszítók éppen azt a két népet, mely a legtöbbet szenvedett a fasizmus borzalmaitól, az úi háború eszközéül fogják akarni felhasználni. Hazánkat közvetlenül érinti Németország problémája, hiszen szomszédos nemzet és a történelem folvamán nem egyszer esett áldozatul a német militarizmus hódító cselekedeteinek. Ha a német néDet epészébcn nézzük a második világháború befejezése után — nem látunk egyebet, mint gyászoló anyákat, romokat, könnyeket, éhséget. A néinet fiatalság javarésze elpusztult a sokéves háború folyamán. Aztán, ahogv mult az idő, megsmerhettük a lassan lábraálló demokratkus Németországot és rádöbbenhettünk az újabb európai tűzfészek lehetőségére, Nyugat-Németországra. E >.;v sokat szenvedett nép, — ké: zóna, két világnézet. .M kép lehetséges mégis, hogy a háborús uszítók Nvugat-Némei országol választották ki ágyúiölteléknek. rohamcsapatnak "in kor van Európában más szövetségesük is? A felelet egyszerű és vlágos. Az új háború kiobbantásán fáradozó tőkések új módszereket vezettek be a hadviselésbe, a gvaimati népek legázására. Hasonlítanak ezek a f sizmus, az SS módszereihez, sőt túl is szárnvaliák őket. Az amerikai tábornok tanulhat a riér-et fasisztától gv'lkolni s anyákat és gyermekeket megcsonkítrni.. Nem kísérleteznek a válogatással tovább a volt német h dsereg tábornokai a >egmegfe'előbbek nekik Ezért nvúlnak most úira az SS-katonákhoz, ezért apellálnak a fasiszta mételytől megfertőzött emberek bosszúvágyára és nem utolsó sorban a német nehéziparra, amelv a legfejlettebb Nyugat-Európában Idegen gvá* rakb tt, idegen munkással amerk i pénzzel kitermelt extraprofit és a koreai vadállatokhoz hasonló katonai mentalitás jellemzi őket. Természetesen más népek is szenvedtek a német imperializmustól. így Franciaország népe is. Amikor most legutóbb a szabadlábra helyezett német tábornokok Párizsba ellátogattak, hogy megbeszéljék leendő feladatukat egv francia képviselő azl kérdezte a belügyminísztertől hogv a német tábornokok párizs fogadására talán en\ zenekart is ki fog-e vezényelni, amely eljátssza a „Deutschland, Deutschland über alles"-t. Egy másik jellemző eset. amikor egy franc a azt 'fhondta. hogy „Sztálingrádról már neveztek el sok utcát nálunk, de ezekről a német tábornokokról még nem." Ezekben a megnyilvánulásokban ban benne volt a sztráikoló francia murikás maró gúnyja és reagálása az amerikaiak németországi mesterkedésére. De, ha meghallgatjuk egy nem szomszédos távoli • kis nép, Görögország hangját, hallhatjuk azon vidékek tiltakozását, amelyeket azok a tábornokok pusztítottak el. akiket most szabadlábra helyeztek. Megfigyelhetjük a nyugatnémet dolgozók reagálását is. M

;ndegyik az egységes Németország helyreállítását sürgeti és egyetlen egv sem kívánja a háborút Ott láthatjuk a más

:k Németországot, a szépen feilődő. újjáépülő Demokratikus Németországot. És ezek láttán Gottwald elv'árssal együtt mondhatjuk: „Amennyivel másképpen állana a helyzet, mennyivel másként állna a tartós béke ügve leg'lább is Európában. ha a potsdami irányelveket betartották volna. A potsdami irányelveket egyedül a Szovjetunió tartotta be: a német népnek szabad utat engedni az ellenállásra Európa ősi békebontó kasztja, a porosz junkerek és nagytőkések ellen. A másik égető kérdés Európában: Tito Jugoszláviája. Itt mások a háborús uszítók mesterkedések másképp akarják a hazáját szerető hős jugoszláv népet ágyútöltelékül felhasznäni. Ití a nép nagy tömegei között nem találnak magukhoz hasonló elemet, sem vérszomjas hatonákat. sem ágyúgyárakkal rendelkező Kruppokat. hiszen a jugoszláv nép éppen ezek ellen ontotta vérét hosszú időn át. Ellenben t lált-tk ott egv olyan vezető réteget, amelv már a hősi felszab dító háború ideién az ő szolgálatukban állott, avagy a Gestapo besúgóihoz tartozott. Ezeket az embereket használta fel a háborús uszítók tábora, ezeket pénzelte tovább, hogy népüket egv újabb vérontásba vigyék. Ezt már a jugoszláv dolgozók is tudják mérlegelni, nem beszélve arról, hogv a Tájékoztató Iroda leleplezése után a szabad országok népei ezt már előbb is láthatták. Mit láthatnak Jugoszkíi'a dolgozói és a szabad országok népei? Rákosi elvtárs erről legutóbbi beszédében ezeket mod» dotta: „Az események rninxleo^ ben minket igazoltak. Titóék óta segítettek vérbefojtami s görög szabadságharcot és nyi£ tan összefogtak a görög motiM* chofasisztákkal. Titóék éles hai"» cot folytatnak a győztes kínai forradalom, a koreai néo szabadságharca ellen. Sajtójuknak, rá* diójuknak egy szava sincs a nyugati imperialisták ellen. Vr. szont tajtékozva és aljasságban nem egyszer az imperialistákat is felülmúlva, nap nap után támadják felszabadítójukat. a Szovjetuniót és a szomszéd népi demokráciák békés dolgozóit. Azóta Titó és bandáia megnyitotta a börtönök aitait a jugoszláv fasiszták előtt, likvidálta az ötéves tervet és a iugoszláv hadsereget is átjátszotta .íj amerikai imperialisták kezére. Ez annyira nyilvánvaló, ho"y Truman alig néhánv hete kiélezetten és nyíltan segélyt kiélhetett a jugoszláv hadsereg, mint az amerikai imperialisták segélycsapata részére Jugoszláviát két és félév alatt átlökték az imperialisták oldelára, oda. ahol árt 1

1 vezetői már régen állottak. Ezt a sorsot szán iák az árulók a hős jugoszláv népnek, de már tisztán látnak a iugoszláv hazafiak az elnvomók ellen, és fellángolt a harc. melynek vége Titó és bandájának megsemmisítése lesz. Milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből mi csehszlovákiai m'gyar fiatalok. Először isi azt, hogy Pártunkat mindenfcen erősítsük és támogassuk, hogy le tudjon számolni a Titó-féle imperial'sta bérenc Clementisekkel és társaikkrl. akik a jugoszláv néphez hasonló sorsot szántak nekünk is Segítsük és támogassuk Pártunkat, a Csehszlovák Kommunista Pártot azzal, hogy kivesszük részünket a gyárakban, a szántóföldeken, az iskolák padjaiban a többtermelésből, a jobb tanulásból. Leleplezzük falunkban az osztályellenséget, a kulákot, a spekulánsokat, hiszen láthatjuk, hogy azok nem félnek az imperialistáktól, hrl! atiák rádiójukat, tehát olyanok ők. hogy azt a s rsot szán iák nékünk, mint aminőt Nyugat-Németorszácban és Tito Jugoszláviaiáb n szántak a fiatal dolgozóknak. « Mi pedig élni, dolgozni, tanulni akarunk és Pártutik meüá állva ki is harcoljuk ezt. R. J. FRANTIŠEK NECH VATAL: A SZABADSÁGNAK ÁRA VOLT Szóljatok majd a jövő nemzedéknek a szeretetről, melyet fagv gvötört és gond emésztett akkor is. ha ének tört fel ajkunkról s nyárban iárt a föld. Mondjátok el, ha partot ér h'jótok, dédelgettük mi is a reménvt s erőt beülik egyedül hitünk dtott m dőn itt álltunk szilárd bástyaként. S ha gyilkos ösztön zúgó áradása m'nt véres ököl arcunkba csapott, ha ánk jövője jött eszünkbe: hársfán virág-csókdosó dolgos méhrajok. Meggyötört testünk százszor összeverték — lelkünkben ott tli harcosan a hit, hogy kivárjuk a les'átnolás nercét és századunk nagy változásait. Császármetszésre köszörülték Lenin sobészkését az éhes dolgozók: népünk ma már egv szebb iövőbe tekint s magasra tartja a vörös lobogót. Tudd hát fiam és mondd el, hogy mily érték: a szabadságért hősök vére folyt — véd

!étek meg az életet, a békét s a bel log vérrel megváltott mosolyt! LAZAR GYÖRGY fordítása.