Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-31 / 76. szám, szombat

» 1051 március 31 UJSZ0 Az élenjáró szovjet tudomány és technika segíti országunk dolgozóit a szocializmus gyorsabb felépítésében Makszimenko elvtárs gyorsfalazási módszerét nyújtjuk át a szlovákiai magyar épitőmunkásságnak Gyakran járjuk az építkezéseket, gyakran beszélünk magyar építőmunkásokkal és tudjuk, hogy mennyire érdeklődnek az új munkamódszerek iránt. Mindezideig az építészetben igen keveset beszéltünk a szovjet tapasztalatok átvételéről és nem is magyarázta meg őket dolgozóinknak senki. Főleg Makszimenko és Szavljugin szovjet kőművesek tapasztalatairól van szó, amelyek a gépesítés mai állása mellett mindenütt megvalósíthatók és mindenütt segítségére lehetnek dolgozóinknak abban, hogy a tervet gyorsabban teljesíthessék^ így gyorsabban tető alá hozhassák az ötéves terv nagyszerű építkezéseit, a lakóházakat, üzemeket, traktorállomásokat, stb. Tencer elvtárs hármas munkamódszere ezeknek a tapasztalatoknak feldolgozásán alapul és úgy hisszük, jó szolgálatot teszünk építőmunkásságunknak, ha ezeket a tapasztalatokat ismertetjük, hogy átvételükkel a Köztársaság minden részén jobban és gyorsabban végezhessék el kitűzött feladataikat. Magyarországon Makszimenko elvtárs a mult évben hatheti ott-tartózkodása alatt egy nyolctagú brigáddal és 20 segédmunkással 8 munkaóra alatt 252 ezer téglát falazott be. Makszimenko munkamódszerét azóta Magyarországon tömegmozgalommá fejlesztették és ennek volt köszönhető az, hogy az építkezések irama jelentős mértékben meggyorsult. A továbbiakban a Makszimenko-féle falazás tapasztalatait bocsátjuk építőmunkásaink rendelkezésére. A Makszimenko-féle fala

zás Makszimenko munkartíódszere jelentősen eltér az eddigiektől. Sikerének titka, hogy úiított szerszámokkal, főleg pedig új munkamódszerre] dolgozik. A Makszimenko-féle falazás munkafolyamata három főszakaszra osztható: 1. Falazás. 2. Állványozás. 3. Tégla- és habarcsutánpótlás. Makszimenko a leggyakoribb háromtagú falazó-brigádok munkáját fejlesztette tovább. Háromtagú falazóbrigádjaink a futó és kötő sorokat a fal teljes szélességében rakják ki. Az egyes sztahanovisták teljesítménye, a munkát befolyásoló kedvező, vagy kedvezőtlen körülménvek szerint percenként 5—30 darab tégla volt háromtagú brigád esetében. Makszimenko munkamódszere a háromtagú brigádok összekapcsolásában áll. Lényege az, hogy megteremti azokat az előföltételeket. amelyek mellett a kőműves, bármiiven falról i® van szó, percenként 15—30 téglát helyezhet el. A munkamódszer tulajdonképpen négy részre tagozódik: 1. Előkészítés. 2 Kötési ellátás. 3. Falazási munkabeosztás. 4. Szerszámok és segédeszközök. 1. Előkészítés A magyarországi bemutatók alkalmával Makszimenko elvtárs általában az építésvezetőkkel vette fel az első érintkezést, megnézte az épület alaprajzát, a szállítógépeket és a kívánt falszerkezetet. Ezután tervet készített a munkahely elrendezésére, és az (I. számú ábra.) anyagutánpótlás lebonyolítására. Kitűzte a munkafrontot, maid összehívta a téglaszállító és kiszolgáló segédmunkásbrigádok tagjait, a habarcskeverőgép kezelőjét és a falazóbrigád tagjait, hogy ismertesse velük azt a feladatot, amelvet a következő napon végre kell hajtaniok. Külön megbeszélés* tartott az állványozó brigáddal és előírta, hogy mikorra kell az állást elkészíteniök. 2. Kötési eljárás A teljesítmény fokozása érdekében Makszimenko nem elégedett meg a munka gondosabb előkészítésével, hanem megpróbálta a közismert kötési szabályok megváltoztatását is. Ezek a kísérletek úiabb kötési eljárás kialakulásához vezettek s ez többsoros kötés néven vá i közismertté Ott.ahV a statikai előírások megengedik, többsoros kötési eljárással falaz Makszimenko. Lényege az, hogy az eddig negyedtéglás átkötés helvett az egymás fölött levő futósorokban féltéglás átkötéseket alkalmaz Keresztirányú átkötés csak minden ötödik és hatodik sorban van. A közbülső négy sor tehát egymá- mellé falazjtl féltéela vastag válaszfalhoz hasonló. Az ötödik és a hatodik sor a régi falazási rendszer szerinti kötő- és futósorból áll. A töbf'sci"s kötési eljárás pillének falazáánál is alkalmazható. Ez az eljárás rendkívüli mértékben csökkenti a faragások számát. A sztahanovista felázásnál énnek igen nagv jelentősége van, mert például egv háromnegyedes tégla megfaragásához szükséges idő alatt négy-öt darab egész téglát lehet elhelyezni. 3. Falazási munkabeosztás A Makszimenko-féle falazást több háromtagú csoport összekapcsolása jellemzi. A létszám a falnvílásoktól, a fal tömörségétől és a fal vastagságától függ. Két vagy több csoport alkot egy részleget és két vagy több részlegből áll egy falazó-br gád. Egy részleg a fal teljes szélességében, az egész munkafronton egy sormagasságon rak téglát. Másfél tégla vastag fal esetén a legmagasabb képzettségű kőműves két segítőjével a fal külső színtjének tégláit helyezi el. Az első segédmunkás a téglákat a vezérkőműves kezeügyébe, a belső sorra helvezi. A másik a külső téglák alá habarcsot"terít. Együtt az első részleg első csoportját alkotják. A másik kőműves ugyancsak két segítővel ugyanabban a sorban a belső színt tégláit rakatja az előbb már ismertetett módon. Ezek az első részleg második csoport iát alkotják. Másfél tégla vastag falban, futósor falazása esetén a külső és a belső futósor közötti féltégla vastagságú rész | ségük a zsinór soronkénti feljebb I emelése is. ! Tömör falak falazásánál elegendő két részleghez egv kötés- és zsinórfelelős szakmunkást beosztani. A szakmunkás állandóan a részlegek előtt halad. Minden részleg teljes sort rak k', így egyszerre 2—3—4 vagy több (2. számú ábra.) kitöllését. >ehát a habarcsöntést és a téglák elhelyezését is segédmunkás végzi. Ehhez a munkához különösebb szakképzettség nem szükséges. A másfél téglánál vastagabb falak falazása esetén a külső és belső futósor közötti hézag kitöltését nem egy ember, hanem téglarakóból. habarcstérítőből és adogatóból álló háromtagú csoport végzi. A részleghez még egy jólképzett szakmunkás és egy segítő is tartozik. Ezek felelősek a fal függőIegességéért. a falsarkok, falvégek és kávák helyes kötéséért. Az ő köteles(3. számú ábra.) sort is lehet közvetlenül egymásután falazni. A részlegek 5—10 méter távolságban követik egymást és m nden sor kirakása után a kiindulási helyre térnek vissza, ahol az úiabb sor falazását kezdik meg. A másfél tégla vastaggal falazásánál, az ötödik sőrban a külső futósor rakása ugyanolyan módon történik, mint az előző négysorban, míg a fal belső' színtjén kötősort kell rakni. A külső szinten a futósor rakásával foglalkozó csoport sokkal gyorsabban tud haladni, rriint az ugyanolyan létszámú, kötősort rakó csoport, ezért a kitöltő — betanított segédmunkás — ilyepkor a kötősor rakásánál segédkezik. A hatodik sorban a külső szinten kell kötősort rakni és a felső szinten futót. Ekkor a kitöltő segédmunkás, a külső szintrakó csoportban segédkezik. 4. Szerszámok és segédeszközök A Makszimenko-féle futószalagrendszerű falazás rendkívül magas termelékenységét elsősorban az új kivitelű, jó szerszámok használata és az új kötési rendszer eredményezte. Az új kölési rendszer a szükséges téglafaragások számát a minimumra szorította le. A kőművesek eddig a faragáshoz általában kalapácsot használtak. Mivel az új rendszerben dolgozó kőműves munkája közben a fal mellett rendkívül gyorsan halad és a faragást igénylő falrészek egymástól sokszor 1 —10 méter távolságra vannak, nem viheti magával a kalapácsot, mert az a munka közben zavarná. Makszimenko a 2 mm vastag acéllemezből készült falazó kanalat alkalmazza faragásra. A kanál' egyik oldala élezett (1. ábra). Ugyanezzel végzi a falra öntött habarcs eligazítását, a függőleges hézagok habarccsal vaió tömítését, valamint a hézagokból esetleg kigyűrődő habarcs letisztítását is. Makszimenko módszerénél a habarcsterítő nem tud a szokásos serpenyővel annyi habarcsot elteríteni, mint ámennyi szükséges. Ezért olyant készítettek, amely nagyobb befogadóképességű, viszont éppen olyan alkalmas a habarcsterítésre, mint a serpenyő és k'sebb fáradsággal jár a kezelése (2. ábra). Anyagi 2 mm-es alu(4. számú ábra.) miniumlemez. Háromszor-négyszer több habarcs fér el benne, mint a közönséges serpenyőben és így a szükséges lehajlások száma is ennek arányában csökken. A falazási munka gyors haladása a zsinór kifeszítésének és áthelyezésének gyors elvégzését is megköveteli. Makszimenko elvtárs zsinórfeszítő kengyelt is szerkesztett, (3. ábfl dubnkai Kiiment Vorosilav-czem pártsiervezstéiiek tapasztalataiból Párlunk Központi Bizottságának határozatai segítették az üzemi pártszervezetet az ellenséges és idegen elemektől való megtisztításában A mult napokban a Központi Bizottság üláse óta másodízben jöttek össze a Vorosilov-üzem elvtársai taggyűlésükre, hogy előadják megjegyzéseiket Pártunk határozataihoz, hogy segítsék a fokozott feladatok teljesítését a gottwaldi ötéves terv sikere érdekében. Elénk és érdekes gyűlés volt ez. Bebizonyította, hogy a Párt Központi Bizottságának legutóbbi történelmi ülése az üzemi pártszervezetek iskolája volt és Pártunk tagjai el vannak tökélve arra, hogy megvédik a Párt tisztaságát és leszámolnak minden kártevővel. A pártszervezet titkára. Králik elvtárs beszámolójában rámutatott néhány párttag által elkövptett sorozatos hibákra, amit azután az üzemi pártszervezet ülésén résztvevő tagság a vita folyamán még kiegészített. Felháborodva beszéltek azokról a hibákról, amelyek megkárosították Pártunk érdekeit, a munkásosztály érdekeit, az egész dolgozó nép érdekeit. Az egyszerű munkások és a dolgozó értelmiség tagjai Palec, Brezina, Horváth, Jezsek és más elvtársak, akik a vitában felszólaltak mindannyian egyet állapítottak meg: az ilyen emberek nem tartoznak Pártunkba. Nézzünk csak még néhány ilyen bírált elvtársat közelebbről, itt van például a termelési igazgató helyettese Ladecký, akit a Párt iskolázott, nevelt és felelős

/helyre állított és most kiderült, hogy begyöpösödött burzsoánacionalista. Beszédével a munkásság között, a cseh munkások elleni ellenségességet és gyűlöletet hintette el. Azok a cseh munkások ellen lázított, akik azért jöttek Szlovákiába, hogy segítsék üzemeink építését. Ladecký aljas beszédeivel igyekezett ezeket az aljas érzéseket a kevésbbé öntudatos munkásokba beoltani. Ladeckýt nem érdekelte az, hog^y ezek a cseh munkások éppen azért jöttek Szlovákiába, hogy értékes segítséget nyújtsanak nekünk Szlovákia iparosításában, előrehaladásában. Nem érdekelte őt ez és nem érdekelték őt más feladatok sem, amelyeket, mint a termelés vezetőjének meg kellett volna oldania. Hazúg híreket terjesztett arról, hogy a cseh munkások nagyobb fizetest kaprtekr mint a szlovákok. ( Bt nem lehet hibáról vagy tévedésről beszélni, mert Ladeckýnek, mint igazgatóhelyettesnek tudnia kellett, hogy a cseh elvtársak ugyanolyan fizetést kapnak, mint a szlovák elvtársak, mint minden munkás a köztársaságban, teljesítménye, érdeme szerint. Amivel többet kaptak, az a különélési pótlék volt, amely minden alkalmazottnak, aki családjától távol dolgozik, a törvény szerint kijár. Ladeckyről az elvtársak világos képet festettek De ő ezt a képet még teljesebbé tette ezen a taggyűlésen, ahol módjában lett volna önkritikailag beismerni hibáit. De nem tette ezt. Nem tudott őszinte lenni önmagával szemben sem és másokkal szemben sem. Nem hatott rá a munkások kritikai szava, nem hatott rá Ribanszký elvtárs bírálata, aki azt követelte, hogy Ladeckýt zárják ki a Pártból. A pártszervezet Ladeckýt kizárta és felkérte az üzem vezetőségét, hogy távolítsa őt el a termelési igazgatóhelyettes tisztségéből Voltak itt még más egészségtelen jelenségek is, amelyek néhány tagnál felmerültek Ilyen volt pl. az, hogy törekedtek mások rovására népszerűséget szerezni. Bebizonyult, hogy ez a törekvés nemcsak Pártunknak ártalmas, de mögötte olyan ember rejtőzik, aki nem méltó a Párt tagságára. Ez vonatkozik az állami birtokgazdálkodás bevezetésénél dolgozó brigád tagjára, Lancsíkra. Miben mutatkozott meg az ő helytelen és a Párt iránt ellenséges viselkedése? Egy hivatalnoknő, aki ugyan nem tagja a Pártnak, igen helyesen ismerte fel Lancsik szándékait. Erről levelet írt az üzemi pártszervezetnek, amelyben többek között a következőket írja: „Lancsik az embereket úgy nyerte meg magának, logy külípnféle előnyöket^ igért nek:k, főleg a prémiumok kifizetésében. Lancsik a prémiumokat nem hagyatta jóvá az arra illeték*-* szervekkel, és amikor a prémiumot még sem engedélyezték, akkor az embereket a vezetők ellen izgatta és azt állította, hogy ezt meg' kell kapniok. Azonban nem történt volna semmi, ha ezt a munkásság érdekében tette volna. De ő csak azért tette ezt, hogy népszerűséget szerezzen magának. Még dicsekedett is azzal, hogy állítólag a munkások gratuláltak neki, hogy ő beleharapott az „urakba". Igy átlátott Lancsikon egy egyszerű nő, "aki nem párttag, de együtt érez a (Folytatás a 6. oldalon.) ra), amit sorbeosztással ellátott sarokvezető léceken a segédmunkás is áthelyezhet a nélkül, hogy akár a fal függőlegességét, akár a munka zavartalan folyamatát veszélyeztetné. A Makszimenko-brigádban e műveletet szakmunkás, a falazó részleg sarokkötési felelőse végzi el. A magas termelékenység az anyagfogyasztás ütemét is tetemesen megnöveli és ezért döntő a belső anyagmozgatás gépesítése. A munkahely megszervezésénél központi tégla- és habarcstároló helyről kell gondoskodni. Daru segítségével a téglát kalodákkal közvetlenül a bedolgozás helyére tudjuk szállítani, a habarcsot pedig habarcstartókban emelik fel. Ahol daru nincs, ott a téglát szállítószalagon szállítják, a habarcsot pedig pneumatikus habarcsnyomó készülékkel nyomják a gyűjtőtartóba. A habarcstartó két kiömlő nyílása egy mozdulattal nyitható és zárható. A habarcs saját súlya alatt ömlik bele a bunker alá elhelyezhető habarcstalicskába, (4. ábra). Makszimenko munkamódszerénél a tégla szállítására téglatalicska, a habarcs szállítására pedig nagy űrtartalmú habarcstalicska szolgál (5. ábra). A téglaszállító talicska fából készül. tehát könnyű, rakfelületét pedig úgy képezik ki. hogy a megrakott talicska súlypontja a kerék tengelyének közelébe essék. Megemeléséhez alig kell erőt kifejteni, erőkifejtés csak a toláshoz és az egyensúlyban tartáshoz szükséges. A tégla fel- és lerakásához téglakeretet alkalmaznak. A habarcstalicska vasból készül és keréktengelye golyócsapágyban fut. Habarcstartó része 25 cm mély, fenékmagassága pedig a földtől 60 cm. Súlyponti elrendezése ugyanolyan kedvező. mint a téglaszállító talicskáé. Két fogantyúja egymásba tolható (5. számú ábra.) csövekből készült, amelyek egy-egy csavar segítségével a szállító munkás kívánsága szerinti hosszban rögzíthetők. Külön előnye a talicskának, hogy nem kell kiüríteni, hanem a helyszínen marad. A nyelet ilyenkor visszatolják, hogy kevesebb helyet foglaljon el. A munkahely elrendezésénél a munka kezdetekor váltakozva helyeznek el téglarakásokat és habarcstalicskákat. Tégla és habarcs utánpótlásáról a falazó csoportok* után haladó kiszolgáló részleg gondoskodik. Ezek a kiürült talicskákat megtöltik r visszatolják eredeti helyükre, valamint a téglarakásokat kiegészítik a szükségletnek megfelelően. Maksiimenkorendszerű falazás nemcsak a szerszámokat változtatta meg, hanem a szokásos állványozás helyett új állványzat készítését is szükségessé tette. A bakállvány idomvasból készül, járó része 60 cm széles és 2 db. 20—20 cm mélységű lépcsőfokszerűen elhelyezett palló beállítását teszi lehetővé (6. ábra). A vasbakot ugyanolyan távolságra kell elhelyeznünk, mint a régi kis bakállványt. Mivel habarcs és tégla tárolására hely nincs, a habarcsöntő és téglaadogató segédmunkások a lépcső felhasználásával juttatják el az anyagot a falra A hatos állás magasságában végzett falazáshoz minden háromtagú falazó csoport mellé segédmunkásokat állítanak be, akik a szükséges anyagot adják fel. Az állvány teljesen kiküszöböli a felesleges átrakási munkákat és mert kevesebb terhet hord, mlrrt a régi, az általában használt állványok anyagánál gyengébb anyagból is készíthető. A Makszimenko módszerével és szerszámaival elért eredmények kívánatossá teszik, hogy azt az egész építőipar területén mielőbb általánosan vezessék be és alkalmazzák.