Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-31 / 76. szám, szombat
6 \ IIJSZ0 1951 március 31 Igy készülünk májusra A kéttässg a kassai Nagnezitka májusi felajánlásai teljesítésének akadálya Japánban Hat Arthur rendeletére további háboríts bűnösöket helyeztek szabadlábra A kassai Magnezitka munkásai májusi felajánlásaikkal ugyancsak kitettek magukért. A mesterek közül sokan, különösen az új üzemben, a villanyszerelők között, 16 órát is ledolgoznak most, hogy az új gyárépület "dő előtt elkészülhessen. A régi munkások is kitesznek magukért abban, hogy a faluról felkerült dolgozókat a gyártás titkaiba bevezessék, hogy betanítsák őket új munkahelyükön. Azonban, mint később látni fogjuk, ez nem olyan egyszerű feladat. Egyelőre azonban beszéljünk csak a májusi felajánlásokról, amelyeknél megállapíthatjuk azt, hogy a régi, az új üzem és a bánya dolgozói különféle kötelezettségeket vállaltak. Lássuk csak az új Magnezitkában, hogy állunk ezeknek a kötelezettségeknek teljesítésével. Az egyik legfontosabb kötelezettség, hogy a mesterek, villanyszerelők és lakatosok október helyett már május 9-re befejezik munkájukat. Ezzel a felajánlása <1 sz elvtársak nagy feladatot vállaltak magukra. Kevesen vannak, de hogy mégis elkészüljenek, egyes villanyszerelő csoportok sokszor dupla műszakot is ledolgoznak. Természetesen ez a tény a munka termelékenységének rovására megy. A lakatosok kötelezettsége terén a helyzet az, hogy Holop, Oszmolszký Magda, Vencsik és Spisek elvtársak egyénileg arra kötelezték magukat, hogy csökkentik a távolmaradást és tervüket idő előtt teljesítik. Móricz, Kodis és Zuzka elvtársak két műszakban dolgoznak és ezt azért teszik, hogy a gépi berendezést jobban kihasználhassák. A májusi kötelezettségekből kivették részüket az irodában dolgozók is, akik gondoskodnak arról, nogy az anyagkiadásban illetőleg a munka folyamatosságában fennakadás ne legyen. Itt kell megjegyeznünk azt, hogy az elvtársaknak jobb munkaszervezéssel kell ezt elérniök és nem azzal, hogy a munkaidőn túl maradnak az üzemben, ami minden bizonnyal dicséretes dolog, de a termelés költségeit terheli. Balogh elvtárs, a régi Magnezitka egyik vezetője, elmondotta, hogy az új üzem munkásainak sok nehézséget kellett lekiizdeniök a kötelezettségvállalásoknál Ez a nehézség főleg abban mutatkozik, hogy a régi munkáskádereknek többet kell foglalkozniok az új munkaerők betanításával. Néha az új gépek sem érkeznek meg idejében, ami további fennakadást okoz. A régi gyár májusi kötelezettségei A régi Magnezitka munkásai figyelemreméltó erőfeszítéseket tesznek, hogy május elsejére teljesíthessék felajánlásukat és így gyorsíthassák a szocializmus építését. Az aknás kemence javításánál dolgozó munkások, valamint a Termosztav dolgozói arra kötelezték magukat, hogy a kemence javítását egy héttel megrövidítik Azonban már ezt is túlhaladták éspedig három nappal. Kötelezettségüket tehát teljesítették. Jelentős felajánlás az is, hogy Korabelnyikova módszereit elterjesztik. E téren a megtakarítás összege 10.400 koronát tesz ki. A szállítócsoport és a garázsmesterek a nagy Tátra-teherkocsit hat hét helyett 5 hét alatt akarták megjavítani. De a javítás dőtartamát még négy nappal sikerült megrövidíteniük. Az aknáskemencecsoport kötelezte magát, hogy bizonyos mennyiségű tüzelőanyagot megtakarítanak és a távolmaradást teljesen kiküszöbölik. Itt a legjelentősebb szerintünk a kemencetöltő-csoport kötelezettségvállalása. Arról van szó, hogy Turcsán, Kacsik, Lupta, Mátyás, Grömpner, Takács és Komanszký elvtársak a kemence rendes töltési idejét a szokásos kilenc nap helyett négy nap alatt végzik. Most ezt is túllépték, mert a munkát, vagyis a kemence érccel való megtöltését két és félnap alatt elvégzik. A bányaüzem felajánlásai A májusi felajánlásokban Itt az elvtársak arra kötelezték magukat, hogy az állandó munkáshiány ellenére Is teljesítik a terveket és bevezetik a két műszakot. Továbbá nagy figyelképzésének, a takarékosság módszerének. Itt konkréten vállalták azt, hogy a régi talpfákból kiszedik a sínszögeket és ezzel eddig már 8500 koronát met szentelnek az úi munkaerők ki- • takarítottak meg. Arra is kötelezték magukat, hogy 6% -kai emelik a munka termelékenységét. Azonban itt egy kis baj van és ez a baj a kétlakisag, amely a t er Yek teljesítésében nagy akadály. Ml is az a kétlaklság? Az, hogy a faluról jött munkások még nem tudták magukban eldönteni azt, hogy mit végezzenek inkább, az otthoni munkákat, vagy az üzem tervszerű feladatait Kezdődnek a tavaszi munkák és ahol a szövetkezet gyenge, ahol még nem nyert teret a gépi munka, ott azután az üzemben dolgozó kétlaki munkás sok esetben kimarad, ami az üzem tervteljesítésében hiányt okoz Mint ahogyan Krltkovszký elvtárs, az üzem munkásigazgatója is mondotta, ezekkel a munkásokkal többet kellene politikailag foglalkozni, nevelni kellene őket Itt nagy szerep jut az üzem agitátorainak és a műhely vezetőinek. Az évzáró taggyűlésen is sok 6zó esett erről. Megállapították, hogy a helyi pártszervezet e téren nem végezte jól munkáját. Az új vezetőséget csaknem kizárólag munkások alkotják és a munkásság elvárja, hogy ezeken a hibákon feltétlenül segítsenek. ' Móricz elvtárs íny nysfafkozott Móricz elvtáre, az új üzem villanyszerelő brigádjának a vezetője és érdekesen állapítja meg a nehézségek okait. O is főleg a kétlakiságra tapint rá. Azt mondja, hogy nem foglalkoztunk eleget az új munkaerőkkel és ezek még nem látják tisztán azt, hogy ha valami okból kimaradnak a munkából, mekkora kárt okoznak az üzemünknek. Az elmaradás a tavaszi munkákban, a szövetkezetek gyenge működése néhány faluban: ez volt az oka annak, hogy a kétlakiak nem végezték el a munka rájukeső részét. , De a tervet teljesíteni kell és így nem marad más hátra, mint hogy fokozzuk a politikai munkát a munkásság öntudatának emelésére, fokozzuk a szervezési munkát a falvakon a dolgozó parasztság között. Oszmolszký lakatoö elvtárs, aki rokkarrtan is 125%-ra teljesíti normáját, azt mondja, hogy a lakatosok nem tudták egy műszakban eléggé kihasználni a gépeket, mert kevesen voltak. Most bevezették azt, hogy a hiányokat állandóan megtárgyalják, hetenként tartanak üzemi gyűlést. Ezek a gyűlések segítséget nyújtanak abban, hogy ezeket a hiányokat kiküszöböljék. Mac Arthur tábornok elrendelte, hogy a Sugamo tokiói fogházból további kilenc háborús bűnöst engedjenek szabadon. Mac Arthur generális 1950 márciusában kiadott terve szerint már akkor 222 japán háborús bűnös volt szabadlábra helyezve. A másik oldalon pedig letartóztatják azokat a japán harcosokat, akik Japán népének jogaiért harcolnak. Például Takechu városában letartóztatták a szakszervezetek főtitkárát azzal az indokolással, hogy betiltott röplapokat terjesztett. Komaso városában (Isikaro) hat japán hazafit tartóztattak le azért, mert háborúellenes röplapokat terjesztettek Hasonló okokból letartóztattak Tarino városában hat személyt és Komaso városban a Japán Kommunista Párt öt vezetőszemélyiségét. Egyidejűleg folytatják a demokrata sajtó üldözését. Kiusiu szigeten 59 kommunista lap szerkesztőségében razziát tartottak és 60 lapot betiltottak. ielwfnuals az ifianti SzftvetségbSI mié ifteieü a belga dolgozó nép A Belga Kommunista Párt X kongresszusán Edgard Lalmand elvtárs, a Párt főtitkára tartott beszámolót. A belpolitikai helyzetről szólva, rámutatott, hogy a Pholien-Van Zeeland kormány Belgiumot az agresszió útjára sodorja. Belgiumban — állapította meg Lalmand elvtárs — szakadatlanul emelkednek az árak, fokozódik a munkanélküliség. A háborús készülődések nemcsak a munkásokat taszítják nyomorba, hanem a dolgozó parasztságot is. A kormány politikája Belgium fasizálására irányul. A vezető körök parancsára provokációkat és vadállatias gyilkosságokat hajtanak végre a munkásosztály vezetői ellen. A terrorcselekmények azonban nem rémítenek meg bennünket — mondotta —, minden erőnkkel küzdünk az ország fasizálása, a háborús uszítók ellen. Ezzel kapcsolatban Lalmand elvtárs ismét hangsúlyozta, hogy ha az Imperialisták megtámadják a Szovjetuniót, Több agitátorra volna szükség, hogy foglalkozzanak a faluról felkerült munkássággal, akik igen nagy számbaji dolgoznak az üzemben és ha meggyőződnek, hogy a kétlakiságot feltétlenül fel kell számolni, egész biztosan nagy segítséget nyújtanak az üzemnek abban, hogy felemelt* feladatait teljesítse. A pártszervezet pedig gondoskodjon arról, hogy a legöntudatosabb élmunkásokat, a legjobb dolgozókat beszervezze és az így megerősödött pártszervezet jó munkát végez majd az üzemben. Vidor István. Q& útmi haladnak a iz&eialiita hullámi kantátami tevfie&st&i Amikor kijöttünk a teremből, egy kövérkés, bársonygalléros úriember, aki karonfogva vezette még kövérebb feleségét, halkan, hogv senki meg ne hallja, a következő enyhe megjegyzést tette: — De hisz ez csupa propaganda! — Rendben van, gondoltam magambán, jó úton vannak a komáromi műkedvelők. Ha a kispolgár, — akit személyesen ismerek és utálok, ilyen megjegyzést tett, az jót jelent, az azt jelenti, hogy a komáromi dolgozók olyan kultúrát kapnak, amely segíti őket előrehaladásukban, segíti ezt a harcos várost abbar,, hogy munkásmozgalmi hagyományaihoz hű maradjon. Csak most jut eszembe, hogy még el sem mondtam, mi volt az az ok, amely ilyen megjegyzésre kényszerítette az enyhe reakcióst, még el sem mondjam, amit már oly régen készülök megírni, hogy „mélyszántás" volt Komáromban 1951 március végén, a Mélyszántást a CSEMADOK adta elő, óriási közönség és erkölcsi sikerrel. Miben áll a sike" titka? Miért sikerült ennek a k>s telkes együttesnek olyan színvonalat elérnie, amely méltó Komárom hagyományaihoz, amely neveli a komáromi munkásosztályt és dolgozó parasztságot, haladó értelmiséget, amelv egyenes folytatása azoknak a műkedvelői hagyományoknak is, amelyeket Komáromban Szabó Béla: „Menyasszony" című darabjának előadása nyitott meg, jóval a második világháború előtt. Mi a siker titka? Igen egyszerű. A siker titka az. hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók icultúregyesületének komáromi csoportja - legszorosabban együttműködik a komáromi munkásság bástyáját képező hajógyári üzemi klub kultúrcsoportjával egyik segíti a másikat, a fiatalság tanul, okul az együttműködésnek ezen a nagyszerű példáján és ez olyan hatalmas bátorságot, biztonságot és erkölcsi erőt ad nekik, hogy nyugodtan vállalkozhatnak a legnehezebb feladatokra is. i Mindenesetre már elöljáróban rá kell mutatni arra, hogy a komáromi műkedvelők két régi és lelkes tagja, Korai Ferenc és 1 Ki'ály Dezső együttes munkával segítenek mind a két, lényegében egy kultúregyüttesnek, a komáromi munkásság haladó kultúrmozgalmának Ezúttal a komáromi CSEMADOK műkedvelő csoportjának előadásáról Földes Mihály „Mélyszántás" című háromfelvonáísos színjátékáról van szó, amelyet néhány héttel megelőzött a hajógyári üzemi klub „Ludas Matyi" című darabjának előadása. A Ludas Matyit nem láttuk és így előadásáról keveset tudunk írni. Talán csak anynyit, hogy beszélgettünk régi elvtársakkal, a komáromi munkásság törzséve!, akik egyhangúlag kijelentették, hogy a Ludas Matyi előadása méltóan képviselte a város legszebb haladó hagyományait. A közönség, amely meglátogatta, ünnepre készült, és ez az ünnep tényleg meg is volt, igazi ünnepi hangulat a Duna partján. De térjünk csak át a Mélyszántásra. Ez az írás nem akar színházi beszámoló lenni, nem volna ennek semmi értelme. A voll legényegylet termében sokkal nagyobb esemény játszódott le, mint egy műkedvelő előadás. Ez a sokkal nagyobb esemény az volt, hogy a legényegylet helyisége, amely a múltban annyi reakciós, kispolgári, kozmopolitika vagy burzsoá-nacionalista giccsnek volt színhelye, most megkóstolta az igazi szocialista realizmus felé haladó művészet tündöklően nevelő hatását ami megmutatkozott a közönség, a komáromi dolgozók tetszésnyilvánításában és hangulatában. A falun ellenállhatatlanul tért hódít a szövetkezeti gondolat. A falu dolgozóit segíti a város fejlettebb munkássága, a munkás-paraszt szövetség anyagi és erkölcsi értékeket teremt, ami biztosítja az elmaradt falvak előrehaladását, biztosítja a szocializmus megteremtését falvainkon. A falu útja I tele van akadályokkal. Az egyetlen megoldás az éles osztályharc, amelyre tanít, oktat, könnyű formában nevel a Mélyszántás A falusi kulákság elszigetelése, a kulákok által kizsákmányolt Bak Jóskák felemelése, emberré tevése a darab nagy pozííiv értéke. Ez az ember előttünk bontakozik ki. ö maga is csak lassan és bizonytalanul ismeri fel azt, hogy emberré lett, hogy megváltozott társadalmi helyzete és meghatóan kibontakozó jelenetekben észleli ezt a közönség is. A traktorállomás vezetőjének, a fejlett városi munkásnak kéznyújtása szimbolikus jellegű, mert ebben a kéznyujtásban benne van az. hogy milyen erős, milyen végtelenül erős a békeharc döntő tényezője, a munkásosztály, amely a forradalmi fejlődés ihletője, az új világ megteremtője, a kulákok elnyomója, a kizsákmányolás megszűntető je, a falu jólétének biztosítéka. Sikerült ezt a gondolatot kihozniok a Mélyszántás lelkes komáromi terjesztőinek? Igen, sikerült. Sikerült, éreztük ezt mindannyian, akik többékevésbbé ismertük a darabot és kritikusabb szemmel néztünk a rivalda lámpái mögött lejátszódó egy darab életre, és ugyanezt érezte veliink együtt az a jó néhány száz főnyi ember, aki először, talán legelőször hallotta ilyen közvetlen tolmácsolásban a falu problémáját. Es ugyanakkor meg kell jegyeznünk egy sajnálatos eseményt is. A Mélyszántás előadásának napjaiban zajlőtt le Komáromban a szövetkezetesek járási aktívája. A járási szövetkezeti aktívának sikerült kiegészítése lehetett volna e darab megtekintése, amelynek gondolatát a szövetkezeti parasztság hazavitte volna a faluba és mép tisztábban Ismerte volna fel azokat a feladatokat, amelyek reá a közeljövőben Slánský elvtárs Központi Bizottsági beszámolója után várnak. Igy kellett volna történnie! Es mi történt? Az történt, hogy bár a CSEMADOK meghívta az egész járási szövetkezeti konferenciát, meghívta a népművelés két hivatott komáromi képviselőjét, Ferjanc és Kvietok népművelési felügyelőket is, a járási szövetkezeti tanács és a népművelési felügyelők nem tartották fontosnak, hogy ezt az előadást a legnagyobb buzgalommal . propagálják, sőt ők maguk sem tartották érdemesnek arra a CSEMADOK lelkes, szocializmust terjesztő kultúrgárdáját, hogy az előadáson megjelentek volna. Pedig erős a meggyőződésünk, a felszabadulás óta Komáromban még kevés olyah haladó kultúresemény történt. mint amilyen éppen a mélyszántás volt a komáromi dolgozók lelkében és szívében A szereplők? Mindegyikük kivétel nélkül dicséretet érdemel. Dicséretet érdemel azért, mert szerepét lelkesen fogta fel, mert tudta, hogy hivatást teljesít és ez adott végtelen erőt az előadásnak. Ugy hisszük felesleges, hogy külön mindegyiket megemlítsük. Nem vagyunk hívei a sztár rendszernek és nem is támogatjuk Csupán két elvtárssal szeretnénk külön foglalkozni, az egyik Wieder Antal, aki az ingadozó középparaszt szerepéhen igen magas nívójú alakítást nyújtott és aki annak ellenére is időt talált magának a „Mélyszántás" egyik jelentős szerepének eljátszására, hogv a Skodagyár egyik legjobb technikai munkása, újítója, a szocializmusnak igazi mintaszerű építője. A másik elvtárs, akii meg kell említenünk, Cibulka József. a Bak Jóska alakítója. Cibulka helyenként nagyszerű és megindító színészi teljesítményt nyújtott. Ez a kiemelés természetesen nem jelenti azt, hogy a többi szereplők teljesítményét lebecsüljük. Mindannyian bebizonyították, hogy méltók a komáromi haladó kultúrélet harcos hagyományaihoz. Jó díszletek, jó rendezés, a jövő reményteljes Ígérete csillant fel ezen a márciusi vasárnap estén a volt legényegylet nagytermében. Az estének hatása alól nehezen tud szabadulni az, aki a „Mélyszántás" mondanivalóit szívvel-lélekkel megértette. Horváth László. a belga munkásosztály a Szovjetunió oldalán fog harcolni. Végül a következőkben jelölte meg a legégetőbb feladatokat: A nemzeti függetlenség megőrzése érdekében fel kell mondani a Marshall-tervet, a brüsszeli egyezményt, az Atlanti Szövetséget és a velük kapcsolatos különböző egyezményeket; el kell érni az atombomba és a többi tömeggyilkos fegyver teljes és feltétlen betiltását; teljesíteni kell a potsdami egyezményt; támogatni kell Belga-Kongó népeit a szabadságért és függetlenségért vívott harcukban; rendes kereskedelmi kapcsolatokat kell teremteni a békeszerető országokkal, elsősorban a Szovjetunióval; az árakat össze kell hangolni a bérekkel; meg kell védeni a nép demokratikus jogait és szabadságjogait. A kongresszus a beszámoló felett indított víta, a konkrét program jóváhagyása és a határozatok elfogadása után március 26-án befejeződött. A komáromi hegesztők K. Doutnács munkamódszere szerint dolgoznak A komáromi Skoda-művekben a dolgozók május előtti verseny keretén belül műszaki brigádot alakítottak. A brigád tagjai az üzem legjobb műszaki és hegesztő élmunkásai. akik elterjesztették üzemükben K. Doutnácsnak a prágai kerület legjobb hegesztőjének munkamódszerét. A műszaki brigád munkaja a munkahelyek átvizsgálására és május elsejéig a legjobb komáromi hegesztők munkájának boncolgatására irányul. Az eddig elvégzett munkák boncolgatása hozzásegíti a műszaki brigádot K. Doutnács munkamódszerének teljes átvételéhez és a hegesztők nemrégiben Brnoban tartott országos konferenciája tapasztalatainak érvényesítéséhez. Komáromban egy másik műszak is alakult, mely a frikciós fűrész használatát vizsgálja, mellyel a műszakiak és az újítók kubja is foglalkozott. A dubnicai üzem tapasztalataiból (Folytatás az 5 oldalról.) munkásosztállyal és szivén viseli az üzem felvirágoztatásának ügyét. Amikor az elvtársak kezdték megfigyelni Lancsik tevékenységét és személyével közelebbről foglalkoztak, érdekes dolgokat fedeztek feí. Lancsik az első köztársaság idején a nemzeti szocialista párt aktív tagja volt. A felszabadulás után is ebbe a pártba lépett be és így tJiát a Kommunista Párt ellen dolgozott. Segített nekik felforgató céljaikban, a népi demokratikus berendezés megdöntésére, a kapitalizmus felújítására irányuló tevékenységükben. Lancsik ezekhez tartozott, az úgynevezett „jobb társaságbeli urakhoz". Amikor tervei meghiúsultak, köpönyeget forgatott. Azt hitte, hogy még „csinálhat karriert. Belépett a Kommunista Pártba, azonban kérdőívén elfelejtette a régi dolgokat feltüntetni. \ Most megmutatkozott igazi arca és önkritikája is azt bizonyította, hogy Lancsik sohsem volt kommunista. A taggyűlés kizárta a Pártból. A Vorosilov-üzem pártszervezetének elvtársai így számoltak le a munkásosztály ellensiVeivel, mindannyian elítélték az egéSségtelen és ártalmas jelenségeket és megtesznek mindent, hogy az üzemi pártszervezet tiszta legyen és helyesen vezesse a dubnicai elvtársak harcát a socializmus győzelméért L üdvig Ferenc.
