Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-30 / 75. szám, péntek

1951 március 30 ül SZÖ­Az amerikai és angol küldöttek felszólalásainak durván rágalmazó jellegéről beszélt Gromiko elvtárs 3 Újabb sztrájkmozgalmak várhatók Spanyolországban A négy hatalom külügyminiszter­helyetteseinek értekezletén Davies, Nagy-Britannia képviselője elnökölt. Davies és Jessup egyaránt szembe­helyezkedtek felszólalásaikban azzal a szovjet javaslattal, hogy tűzzék a mi­niszterek tanácsának napirendjére a béke biztosításának legidőszerűbb és legégetőbb kérdéseit. Beszédeikben megismételték mindazokat a hamis érveket, amelyekhei a három hatalom küldöttségei már többízben folya­modta* és amelyeknek teljes alapta­lanságát Gromiko elvtárs meggyő­zően leleplezte. Davies újból megismételte azt a koholmányt, hogy a szovjet küldött­ség napirendi tervezetében szereplő kérdések megfogalmazása — 1- állítólag — előre meghatározza' a kérdések megoldását is. Davies és Jessup felszólalásai is­mételten bebizonyították, hogy a nyugati hatalmak, amelyek a pots­dami egyezmény megszegésével Nyugat-Németország újrafelfegy­verzésének politikáját követik és fegyverkezési hajszát folytatnak, félnek a szovjet küldöttség által felvetett kérdések megvitatásától. A két angolszász küldött, az angol­amerikai diplomaták kedvenc módsze­réhez folyamodott, amikor állítólagos seovjet fegyverkezésről és a népi demokratikus országok fegyverkezésé­ről szóló dajkamesékkel akarták lep­lezni az USA, Nagy-Britannia és Franciország agresszív politikáját, amely a mai nemzetközi feszültség oko­zója. Davies és Jessup képmutatóan azt állította, hogy a három nyugati hata­lom a tanácskozás sikeres lefolytatá­sára törekszik. Felszólalásaik azonban bebizonyí­tották, hogy makacsul visszautasít­ják az alapvető szovjet javaslato­kat és egyetlen lépést sem hajlan­dók tenni olyan egyezmény eléré­sére, mely kölcsönösen elfogadható. Az USA képviselője — abban a törekvésében, logy még nehezebbé tegye a megegyezést — a három ha­talom nevében azt javasolta: tűzzék napirendre a magyar, román és bolgár békeszerződés teljesítésének kérdését is. Jessup idevonatkozó kijelentései nem hagytak kétséget afelől, hogy a három hatalom küldöttsége Is­mét arra törekszik, hogy szétkürtöl­je a népi demokratikus országok el­len irányuló azt a rágalmat, ame­lyet a nyugati hatalmak kormányai az ENSZ közgyűlésének ülésszakán emeltek és amelyben hazug módon azzal vádolták Magyarországot, Ro­mániát és Bulgáriát, hogy „megsér­tik az emberi jogokat." Ez a rágalom a közvélemény előtt szé­gyenteljesen csődöt mondott. Hosszú beszédében Jessup újra megismételte ezt a rágalmat. Gromiko elvtárs felszólalásában — melynek befejezését a következő ülés­re halasztották — leleplezte az ameri­kai és angol küldöttek kíséretének dur­ván rágalmazó jellegét. Rámutatott ar­ra, hogy ezek a küldöttek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fegy­verkezésének állítólagos növekedéséről szóló koholmányokkal igyekeznek iga­zolni a nyugati hatalmak által folyta­tott politikát: Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének politikáját, a fegyverkezési versenyt és az új háború előkészítését. Az értekezletet ma délután folytat­ják. / Az európai munkásértekezlet határozata Az európai munkásértekezlet záró­ülésén hozott határozat a többi között ezeket mondia: Németország ú irafelf egv vérzésé, az ezt kísérő háborús nyilatkozatok, ha­talmas hadsereg létesítése Európa központjában, Németország mester­séges széttagolása halálos veszedelmét jelenti Európa és az egész vllá? bé­kéjének és mindez a faltai és potsdami egyezmények ellenére történik. Ezzel egyidejűleg a fegyverkezés következményei: áremelkedések, adó­emelések, különböző létfontosságú közszükségleti cikkek — mint például, szén — hiánya révén egvre süllyed Nyugat-Németország munkásságának életszínvonala. Az Srtekezlet megállapította, hogy a külöhböző politikai irányzatokat kö­vető munkások és a dolgozók által megválasztott küldöttek egyhangúlag állástfoglalnak a Németország remili­tarizálása elleni harc szükségessége mellett. Ez nemcsak az értekezlet kül­dötteinek akaratmegnvilvánulása, ha­nem Európa minden dol gozó iáé. Nyugat-Németország dolgozói eré­lyesen szembefordulnak országuk re­militarizálásával és nem hajhndók sem egy agressziós hadseregben szol­gálni, sem a háború cél iaíra termelő munkát végezni. A többi európai or­szág munkásai az újrafegyverzés el­leni közös harcban kifeiezték szolida­ritásukat a német munkásokkal. Azt a nézetet vallják, hogy a német dol­gozók elég erősek Németország re­militarizálásának megakadályozására. Sem a megszálló hatalmak, sem a tőlük függő Adenauer-kormány nem dönthet Németország remilitarizálásá­ról, amelyet a német néo békeakaratá­nak megsértésével hajtanak végre. Magát a német néoet kell erről meg­kérdezni. Éppen ezért a béke és demo­krácia nevében egész Európa dolgozói támogatják a remiiitarizálásról meg­tartandó népszavazást követelő né­met népet. Németország remilitarizálása meg­akadályozható és a béke fenntartható lesz a dolgozók közös mozgalma ré­A mexikói kormány munkáseSlenes terrorja A mexikói kormány elutasította a 4000 sztrájkoló munkás követelését, akik éhségmenetet rendeztek a fővá­rosban, hogy bérköveteléseiket ke­resztülvigyék. A kormány 1000 állig felfegyverke­zett rendőrrel vétette körül a sport­pályát, ahol a résztvevők a fővárosba érkezésük után táboroztak. A kormánynak ez a terrorisztikus Intézkedése az életjogokért harcoló dolgozók ellen nagy felháborodást kel­tett egész Mexiko népében. A sztrájkolok táviratot küldtek a Szakszervezeti Világszövetségnek, amelyben tiltakoznak a kormány ter­rorja ellen. A franciaországi Kommunista Párt az országban építendő amerikai hadibázisok ellen Queuille amerikai érdekeket szolgáló kormánya és az áruló jobboldali szo­ciáldemokraták lehetővé teszik Fran­ciaország rabszolgasorsba döntését az­zal, hogy az országot teljesen kiszol­gáltatják az amerikai háborús uszítók­nak. Louis Giuguen kommunista képvise­lő bejelentette a nemzetgyűlésben, hogy szembeszáll Queuille kormányá­Juíoszlávia népe elutasítja a titóisták háborús kölcsön­jegyzését A háborús előkészületek keretén be­lül a titóisták 1950 nyarán 5 milliárd dinár államkclesőnt írtak ki. Nyilván­valóvá vált ekkor, hogy Jugoszlávia dolgozó népe határozottan elutasít minden pénzbeli segélyt a háború elő­készítésére. Amikor a fasiszta rendőr­terror a titóisták parancsára elárasz­totta az üzemeket, a városokat és a vidéket, hogy megállapítsák, melyik polgárnak mennyit kell jegyeznie, nem sikerült a titoistáknak ezzel az erő­szakkal sem a megállapított időre, 1950 végére a pénzt összegyűjteni. Belgrádban és Jugoszlávia más na­gyobb városaiban a kiírt összegnek alig 50%-át jegyezték. Zágrábban és környékén csak 28%-t. Boszniáhan a szarajevói és a tuzlanski járásban 35%-t, másutt pedig csak 15%-t. Az újvidéki járás 50 községében egyetlen dinárt sem ' jegyeztek Hasonlóképp volt a helyzet más járásokban is, ahol a jegyzés teljesen csődöt mon­dott. nak azon határozatával, mely szerint az amerikai hadsereg részére Nyugat­Franciaország Alorbihan tartományá­ban légibázisokat bocsátanak rendelke­zésre. Az amerikai sztratégiai tervek szerint az egész Bretagne — írja a pá­rizsi l'Humanité — a támadó háború új nagy amerikai hadibázisává változ­na. Félix Garcia kommunista képviselő a francia parlamentnek tiltakozó jegy­zéket nyújtott be a reakciós kormány további intézkedése miatt, amely sze­rint az amerikai katonai hivataloknak 17 ezer hektár állami területet bocsá­tottak rendelkezésére Landes tarto­mányban, ahol az amerikai megszálló hadsereg óriási fegyver- és hadianyag­raktárakat épít. Garcia képviselő tilta­kozásában leleplezi, hogy az ameri­kaiak Dél-Franciaországban Mont de Marsan repülőtéren nagy átalakításo­kat végeznek és a repülőteret úgy kibő­vítik, hogy ez a támadó atomháború érdekeinek szolgálatában álljon. Dél­Franciaország Bisscarossa városábaa a hidroplán kikötőben a civilforgalmat teljesen leállítják és az egész várost amerikai hadibázissá alakítják át. A francia közvélemény az amerikalak arcátlan viselkedése miatt felháboro­dásának ad kifejezést, hogy Franciaor­szágot az USA gyarmatának tekinti. A kommunista képviselőknek ezek az tij parlamenti interpellációi csak kifejezői annak ez ellenszenvnek, amellyel a francia nép nagy tömege a Franciaor­szágban létesítendő hadibázisok az or­szág rabszolgasorsba döntése és a Qtieuille-korinárvy politikája eilen viseltetik. vén. A munkások és munkásnők dol­gozni fognak azért, hogy kivívják az egységes, demokratikus és demilitari­zált Németországgal még 1951-ben megkötendő békét. Ezáltal Német­ország termelési potenciája nem a há­borút, hanem az ország ú j jáépítését és a dolgozók életszínvonalának emelését fogja szolgálni. Egységes mozgalmuk­kal a munkások keresztülvibetik akaratukat. A munkások egységes fel­lépése Németország remilitarizálása ellen közös és világosan kifejezett akaraftfkon, mély és becsületes béke­akaratukon alapul. Minden ebben az értelemben meginduló mozgalom alap­elvének a munkások egységének kell lennie, akár tagiai valamely szakszervezetnek, akár nem, bárminő szakszervezethez tartozzanak és bár­minő nézeteket vallianak Is a Né­metország remilitarizálásán kívül eső más kérdésekben. Ez győzelmünk biz­tosítéka. Az újrafegyverzés politikája elleni mozgalom formált — a dol­gozók akaratának és Euróoa különböző országaiban fennálló helyzetüknek megfelelően — telies egységben kell kialakítani. Az értekezlet felhív minden —• bár­melyik nemzetközi szervezethez tarto­zó — szakszervezetet, hogy vala­mennyi országban közösen vegyen részt a Németország remilitarizálása elleni mozgalomban. Az értekezlet el­határozta, hogv határozatait eljuttatja a Szakszervezeti Világszövetséghez, a Nemzetközi Keresztény Szakszerveze­ti Szövetséghez, a Szabad Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövetségéhez és valamennyi többi szakszervezeti szö­vetséghez, felkérve őket, vegyenek részt ebben a mozgalomban. A Németország remilitarizálása el­len megtartott európai munkásértekez­let azt a véleményt vallia, hogy a nagyhatalmak közötti megegyezés megakadályozná Németország remili­tarizálását, kiküszöbölné a nemzetközi feszültséget és biztosítaná a békét. Éppen ezért felhívja egész Európa dol­gozóit, fogadják meg a Béke Világ­tanács felhívását és kivétel nélkül írják alá az öt nagyhatalom — a Szovjet­unió, az USA, Franciaország, Nagy­Britannia és a Kínai Néoköztársaság — közötti békeegyezménv megkötésé­re irányuló követelést. Az európai munkásértekezlet Euró­pa munkásai e mozgalmának össze­hangolására elhatározta, hogy Euró­pai Munkásbizottságot választ Német­ország remilitarizálása ellen. Ez a bi­zottság minden ország dolgozóinak képviselőiből áll. A bizottság összekötő szerv gyanánt titkárságot létesít Ber­linben. A titkárság az Európai Munkásbizottság utasításainak meg­felelően fog cselekedni. A Németország remilitarizálása elleni EurÓDai Munkás­bizottság feladatai az eurÓDai munkás­értekezlet határozataiból adódnak. Fő­feladata a német munkások és más európai országok munkásai között kapcsolatokat teremteni táiékoztatások közlésére és a Németország remilitari­zálása elleni harc érdekében alakult akcióegység tapasztalatainak kicseré­lésére. A Németország remilitarizálását szervező erők ma még veszedelmesek, de legyőzhetők és vereséget is fognak szenvedni. Semmi sem állhat ellent a munkásosztály egységes mozgalmá­nak. Az értekezlet bízik a dolgozók roppant erejében, akik megtalálják a módját annak, hogy megakadályozzák Németország remilitarizálását és ki­vívják » békéi Ujabb sztrájkmozgalmak várhatók Spanyolországban — írja a New York Times madridi tudósítója. A tudó­sító szerint ugyanazok az okok, ame­lyek a barcelonai sztrájkot kirobban­tották, továbbra is fennállnak. A kér­dés csak az, mikor fogják ugyanazt az okozatot is kiváltani. Az árak — írja a tudósító — állan­dóan emelkednek, ami hatalmas elke­seredést vált ki a tömegekből. A tudósító szerint a március 12-i tömegsztrájk résztve­vőinek száma meghaladta a félmilli­ót. Négyezer rohamrendőrt küldtek sürgő­sen Barcelonába a mozgalom letöré­sére. A halottak és sebesültek számát a francóista hatóságok titokban tartják — írja a tudósító. A Franc Tireur megerősíti ezeket as értesüléseket és megállapítja: • mindenki újabb tömegsztrájk kirob­banását várja Spanyolországban, elsősorban maguk a hatóságok, ame­lyek rendkívül nyugtalanok. Minden szabadonbocsátolt politikai el­ítéltet ismét letartóztattak és a rend­őrség mindegyikük ügyében külön nyomozást folytat. A Francé Soir helyszíni tudósítójá­nak jelentése szerint a barcelonai rend­őrök a sztrájk után életbeléptetetPmeg­torló módszerek alkalmazásáért har­mincszázalékos zsoldemelést kaptak. Valamennyi békeszerető svéd csatlakozzék aláírásával az öt nagyhatalom egyezményét követelő mozgalomhoz Véget ért a Svéd Kommunista Párt XV. kongresszusa. A kongresszuson Láger elvtárs, a Párt Központi Bizott­ságinak titkára beszámolójában el­m<xidotta, hogy a Párt aJapszerveze­teinek száma több mint háromszázzal növekedett. Hagberg elvtárs, a Párt Központi Bizottságának elnökhelyette­se „Harc a békéért és az életszínvonal emeléséért" címmel, Linderot elvtárs, a Párt elnöke „Üt a tömeghez — út a szocializmushoz" címmel tartottak be­számolót. Gunnar Ohman elvtárs, or­szággyűlési képviselő a Párt feladatai­ról beszélt. „Pártunk feladata ma — mondotta — az, hogy együttműködve a béke híveivel, sokszázezer aláírást gyűjtsünk össze a Béke Világtanács felhívására. Urban Carlssom elvtárs, a Svéd Kommunista Ifjúsági Szövetség elnöke bejelentette: a szövetség köte­lezettséget vállal, hogy 90.000 aláírást gyűjt az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívásra. A kongresszus határozatot fogadott el, amely megjelöli a Párt politikai irányvonalát a békéért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért, a szo­cializmusért vívott harcban. Felhívást adott ki, amely a többi között a követ­kezőket mondja: „Svédország szintén résztvesz a fegyverkezési versenyben. Országunk szociáldemokrata kormánya veszélyes kettős játékot űz a külpolitikai kérdé­sekben. Kijelentette, hogy távoltartja magát a szövetségesektől, de összekö­tötte országunkat a marshallizált or­szágok tömbjével és az „Európa-Ta­náccsal". A kormány harcol a béke­mozgalom ellen és megengedi a nyílt háborús propagandát." A felhívás a továbbiakban követeli: a kormány folytasson valóban füg­getlen külpolitikát, lépjen ki a marshallizált országok tömbjéből és az Európa-Tánácsból. A kongresszus felszólít minden béke­szerető svédet: tevékenyen fejezze ki békeakaratát, támogassa aláírásával az öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény megkötésére vonatkozó felhí­vást. A Svéd Kommunista Párt XV. kon­gresszusa nagy lelkesedéssel táviratot intézett a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párja Központi Bizottságá­hoz. A berlini munkásértekezlet felhívása Európa dolgozóihoz Európa dolgozói! Még szemünk előtt vannak a második világháború okozta romok és pusztítások, gondo­latainkban még élnek ennek a háború­nak szörnyűségei és máris a harmadik világháborút készítik elő. Nyugat-Németországban és Nyugat­Berlinben német gyárakat megint hadi­üzemekké változtatnak át, nácivezérek újra elfoglalják helyüket, Krupp sza­badlábon van és új német hadsereg születik. Németországnak az imperia­lista háborús gyújtogatok vezetése alatt történő remilitarizálása a háború közvetlen előkészítése. Német munkások! Országotok újra­felfegyverzésével szegezzétek szembe egységes erőtöket. Nem akarhatjátok egy újabb háború terheit viselni. A nyomor és a szenvedés annyi esztende­je után, más országok munkásságá­val együttesen, végre békén Akartok élni. Európa dolgozói! Bárminők legye­nek politikai és vallási meggyőződései­tek, a mi meggyőződésünk az, hogf valamennyien tevékeny részt fogtok venni a Németország remilitarizálása elleni mozgalomban. Éljetek a Németor­szág remilitarizálása elleni harc meg­felelő eszközeivel, szervezzetek gyű­léseket, folytassatok aláírásgyűjtést, forduljatok kormányaitokhoz, alakítsa­tok akcióegységbizottságokat az üze­mekben, lakóhelyeken, nemzeti és nem­zetközi síkon. Munkások és munkásnők! Csak az újrafegyverzés elleni közös mozgal­matok kényszerítheti ki Európa béké­jét! Ebben a nagy küzdelemben vele­tek van minden becsületes és őszinte ember! Segítsünk valamennyien teljes erőnkkel a német népnek, amely egyse* ges, békés és demokratikus Németor­szágot kíván! Éljen a német dolgozók egysége az újrafegyverzés elleni harcban! Éljen minden ország dolgozóinak nemzetközi szolidaritása! Már tizenkettedik napja tart a sztrájk Franciaországban A párizsi közlekedési dolgozók sztrájkja kedden tizenkettedik napjába lépett. A sztrájkbizottság hétfőn közle­ményt adott ki, amely kijelenti: csak akko'r bocsátkoznak tárgyalásokba az igazgatósággal, ha az valamennyi szak­szervezettel — tehát a CGT-vel is — érintkezésbe lép. A közlemény végül hangsúlyozza: a dolgozók elhatároz­ták, hogy a sztrájkot a teljes győzelem kivívásáig folytatják. Mint ismeretes, Nord megyében, Pas de Calais, valamint Doudet környékén és a Loire-menti bányavidéken, a Gare­rnegyei grury-i uránbányában a hét vé­gén figyelmeztető munkabeszüntetések­re került sor. A szervezett bányászok — beleérjve a Force Ouvriere és a ke­resztény szakszervezetek bányászait is — teljesen elégtelennek minősítették a szakadár szakszervezeti vezetők által már elfogadott hivatalosan 10 százalé­kos, gyakorlatilag 'azonban csak 6.5 százalékos béremelést. A CGT képvise­lői kijelentették, hogy a megegyezést a maguk részérő! nem fogadjak el. Annál is inkább, mivel a kormány újabb áremelésekkel akarja semmivé tenni még ezt a nyomorúságos béremelést Is.­Az áremelések — a hírek szerint — 1 10—12 százalék között mozognak. A touloni állami fegyvergyár nyolc­ezer dolgozója kedden teljes szakszer­vezeti egységben 24 órás figyelmeztető sztrájkba lépett, hogy nyomatékot ad­jon bérköveteléseinek. Var megye álla­mi üzemének alkalmazottai csatlakoz­tak a mozgalomhoz. A gáz- és villanygyári dolgozók az első sikerek kiharcolása után szombat este, illetve vasárnap reggel újra fel­vették a munkát es elhatározták, hogy a küzdelmet más formában tovább folytatják. A sztrájkbizottságok akcíő­bizottságokká alakultak át. A Francé Press jelentése szerint a francia közlekedési és közmunkaügyi minisztérium szombaton közölte, hogy a kényszerrel mozgósított sztrájkoló vasutasok ellen — ha nem vetik alá magukat a parancsnak — fegyelmi el­járást indítanak. Lehetséges — mond­ja a közlemény —, hogy bírósági el­járás alá vonják őket, amely börtön­büntetéssel is járhat. Iránban statáriumot rendeltek el Teheráni jelentések szerint március 27-én, kedden az iráni miniszertanács rendelkezésére hét járásban bevezették a statáriumot, ahol az angol-iráni naf­tatársaságoknak érdekeltségeili vannak, mint például Abadan nagy ipari köz­pontban. ' Az ország déli részén valamennyi nafta-kerületben nő a sztrájkmozgalom. Némely vállalatnál a munkások megszakították a munkát és sztrájkba kezdtek, hogy így béremelési követelé­ceiket érvérére Juttassái A k

Next

/
Oldalképek
Tartalom