Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-29 / 74. szám, csütörtök

1951 március 29 UJSZO A tavaszí munkák idejében való elvégzésével a békét védjük A vicsápapáii EFSz tagjai tudják, hogy a termelés mindnyájunk ügye A vicsápapáti szövetkezet tagjai „A tavaszi munkák idejében való elvégzé­sével a békét védjük" jelszó alatt kezd­ték meg a tavaszi munkákat. A szövet­kezet tagjai jól tudják, hogy a termelés ma már nem magánügy, hanem mind­nyájunk ügye és hogy aki elkésik vágj rosszul végzi munkáját nemcsak ma­gának, hanem az egész dolgozó népnek kárt okoz vele. — Ezért aztán mi is azon voltunk — mondja Miskolci Viktor, a szövetke­zet elnöke —, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön. A vicsápapáti szövetkezet a fejlődés útján nagy lépést tett előre. Ugyanis a mult évben még két szövetkezet, egy harmadik és egy negyedik típusú szövetkezet volt a faluban és a két szövetkezet tagjai megvitatták és rá­jöttek, hogy sokkal előnyösebb lesz ha egyesülnek. Igy aztán a harmadik típusú szövetkezet beleolvadt a negye­dik típusú szövetkezetbe. A szövetke­zet most már 122 taggal, 386 hektár földön gazdálkodik. Az egyesülésből származó fejlődést mi sem bizonyltja jobban, mint a szö­vetkezet állatállománya. A sertéste­nyészdében 35 anyadisznó és 175 ma lac van. A szarvasmarhaállomány is megnövekedett, úgyhogy most mái 126 szarvasmarha áll a szövetkezeti istállóban. Ezenkívül van még a szö­vetkezetnek 27 lova is, a baromfifar­mon pedig 339 tyúk és 1000 csirke. A szövetkezet tagjai munkacsopor­tokat alakítottak s így most már le­hetővé vált, hogy a szövetkezet min­den egyes tagja pontosan ismerje a reá váró feladatokat Az első munkacsoport, amely 17 em­berből áll, az állatok gondozását látja el. A második és a harmadik munkacso­port a növényi termeléssel foglakozik, a negyedik munkacsoport pedig a zöld­ségtermelést végzi. Mindegyik munka­csoportnak 30—30 tagja van. A termelési és az egész évi munka­terv kidolgozására nagy gondot fordí­tottak a szövetkezet tagjai. Alaposan megvitatták, hogy melyik veteményt hová vessék és hogy a vetemény hol, melyik dűlőben terem meg a legjobban Hogy a jó termést biztosítsák, a föld­nek is megadták, amire szüksége van, A jó munkát is, meg a bőséges trágyá­zást is. A tavaszi árpa alá 5.5 mázsa műtrágyát szórtak'el hektáronként. — Nem akarunk úgy gazdálkodni, — mondják a szövetkezet tagjai —, mint Kácser Simon kulák gazdálkodott ezen a földön, akinek 110 holdja volt, de eh­hez csak két tehenet és 4 lovat tartott. A szövetkezet az egész évi mező­gazdasági munkákra szerződést kötötl a nyitrai gépállomással, a műtrágya és a vetőmag ellátásra pedig a föld­műves raktárszövetkezettel. Hiba az — és ez erősen akadályozza a jó szövetkezeti munkát —, hogy a szövetkezet földjei nincsenek még tagosítva, szét vannak darabolva s így a gépi munkánál nagyon sok a traktor üres járata. A helyi pártszervezet állandóan szo­ros együttműködésben van a szövet­kezettel. A szövetkezet eddigi sikerei is nagyrészt ennek a szoros együtt­működésnek köszönhetők, annak, hogy a pártszervezet helyesen oldotta meg feladatát, a politikai munkát összekö­tötte a termeléssel. KERTESZ IMRE Hat nappal megrövidítették a tavasziak vetését Nagyke6zin A nagykeszi szövetkezet tagjai a mult évi tapasztalatok alapján alapo­san felkészülve fogtak hozzá a tava­szi munkákhoz. Ennek a jó és tervsze­rű munkának meg is lett az eredménye, mert a nagykeszi szövetkezet a tavaszi munkák befejezése előtt áll. Elvetették már a tervbevett 55 hektár árpát, 20 hektár zabot és 7 hektár bor­sót. Tizennégy hektár zöldségmeleg­ágya is elő van már készítve. A cu­korrépa, valamint a krumpli-föld is elő van készítve a vetésre. A műnkaterv szerint a tavaszi mun­kákat a kukorica vetés kivételével áp­rilis elsejére kellene elvégezni, de a nagykeszi szövetkezet tagjai a tervet hat nappal megrövidítették, tehát március 25-re a tavasziak ve­tését el is végezték. — Saját érdekünk — mondja Szűcs Zsigmond, — hogy mindent Idejében és jó! elvessünk, mert hiszen ettől függ majd egész évi munkánk eredménye. A terv szerint az év végére a szövetkezet állatállományit (s je­lentős mértékben felemelik. Most még csak 22 tehene van a szö­vetkezetnek, de a terv szerint 70-re emelik az állományt. A sertésállományt is 120-ról !40-re akarják növelni. Épí­tenek egy baromfitelepet, amelyen majd 400 baromfit helyeznek el . (sz. i.) A királyhelmeci traktorosok vállalták a normák túlteljesítését A királyhelmeci traktorállomás már 14 traktoros brigádot helyezett ki ál­landó állomáshelyére. A traktoros brigá­dok a kedvezőtlen időjárás miatt edd'g még csak a leleszi EFSz-ben tudták a tavaszi munkákat megkezdeni, úgyhogy yibbi traktoros brigádok a szövetke­zetekben folyó építkezésekhez szüksé­ges fuvarozásokkal foglalkoznak. Traktorállomásunk minden traktorosa szocialista szerződést kötött, amelybt-n kötelezték magukat, hogy az évi nor mát 10%-kai túlteljesítik. A Loksa­brigád 17%-os túlteljesítésre, a Sze­pesi-brigád pedig 15%-os túlteljesítésre kötelezte magát Traktorosainknak 99 százaléka mát belépet az EFSz-ekbe, hogy így is még jobban érdekeive legyenek a szö­vetkezet munkájában és jó munkájuk­kal elősegítik a szövetkezetek fejlődé sét. Március 2-án 25 új traktoros tette le a traktorvezetői vizsgát. Ezek az új traktorosok alapos szak- és politikai iskolázásban részesültek és azzal az el határozással mentek ki a szövetkeze iekbe dolgozni, hogy szemléltető, mey győző példákkal bizonyítják öe a még egyénileg gazdálkodók előtt a nagv üzemi szövetkezeti gazdálkodás jelen tőségét. LÖRINCZ JÓZSEF politikai megbízott. KirjJyhelmec. Külön jutalomban részesülnek a juhtenyésztők Az .dén jelen-ős mértékben kiszé­lesítik a juhtenyésztést. EFSz-eink nagy érdeklődést tanúsítanak a juh­tenyésztés iránt, mert a juhtenyésztés szép jövedelmet biztosit a szövetkeze­tek tagjainak. A juhtenyésztés beve­zetése nagyon ajánlatos főleg a Dél­vidéken, ahol a legelőket és a réteket még nem használják ki teljesen. Hogy a juhtenyésztés jobban fej­lődjön és a szövetkezeteknek nagyobb hasznuk legyen belőle, a juhtenyésztő EFSz-ek számára különféle előnyöket biztosít a földművelésügyi miniszté­rium. amely március 22-i rendeletében a |uhgyapjú árakkal kapcsolatban nyil­vánosságra hozta, hogy továbbra is fennmarad a gyapjú 5 finomsági osz­tálya. Az osztályok között lényeges árbeli különbség van. A fent említett rendelet szerint a juhtenyésztők még külön jutalomban részesülnek, 1 kg juhgyapjúért még egyszer olvan árat kapnak, mint a mult évben. Ez annyit jelent, hogy az átlagos „Merino"-gyapjúért kg-ként 153.80 Kčs-t kapnak. A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói a tavaszi munkák befejezése előtt állnak Nem cselédek többé — gazdák a munkahelyükön A csallóközaranvosi állami birtokon valamikor Révész nagvságos úr élte léha, semmittevő életét, foghegyről fogadva a dolgozó cselédek alázatos köszöntéseit. Parancsokat osztogatva sétált végig a major udvarán a nyo­morúságtól megjuhászodott cselédek között. Révész, nagyságos úr az egész rend­szerével együtt ma már csak eml'k a csallóközaranvosi állami birtok munká­sai előtt. Meg örök figyelmez'-tés, hogy ilyen is volt valamikor és enn ak többször nem szabad lennie De nem is lesz. Révész nagyságos úr »ltűrit és vele együtt eltűntek a cselédei K mert ma a birtokon dolgozó munkások tudják, hogv nem cselédek többé maguknak dolgoznak, az egész dolgo­zó nép javát szolgálják és ma nem ér­zik azt a szörnyű nagv különbséget, hogy én vagyok az úr. te pedig csak a cseléd. Ma már nincs cseléd a csalló­közaranvosd állami birtokon A birtok dolgozói valóra váltották Zápotocký elvtárs szavait: ..Minden munkás le­gyen gazda a maga munkahelyén." Az aranyosi állami birtok ma nem a léhűtő uraké, hanem a dolgozó népé és a birtok dolgozói a legjobb tudásuk sze­rint végzik munkájukat. Minden mun­ka tervszerűen folyik. Bizonyítja ezt a tavaszi munkák gyors elvégzése is. A birtok dolgozói a koratavaszi munkák befejezése előtt állanak A gazdasági gépek, a traktorok jobb kihasználása cél iából két váltásban végzik a munkákat. Ezzel nemcsak azt érik ei, hogy a gépeket teljesítő A tavaszí vetőmagigénylés és a falusi kulák Ez év március 21-én és 22-én a vág­sellyei járásban lévő Szelőce községben összeírták azokat a kis- és középpa­rasztokat, akiknek árpavetőmagra volt szükségük. Ez rendben is lett volna, csakhogy Feliét László kulák is egé­szen természetesnek találta, hogy ö is igényeljen vetőmagot, azt gondolva, hogy az, amit most esetleg kap, csak jelentéktelen kis mennyiség ahhoz ké­pest, amit ő már eddig állataival félete­tett, vagy másként elpocsékolt, hogy ez a néhány métermázsácska már iga­zán sehol sem fog hiányozni. Azt gondol­ta a kulák úr, hogy a vetőmagját egy kis jó kenyérliszttel beverve tovább etethe­ti sertéseivel és további hízókat állít­hat elő, melyeket azután, mint jó pol­gár akár élve jo pénzért eladhat, akár pedig feketén leölheti őket hiszen a húsból is lehet jó pénzt csinálni. Igy képzelte el ezt Fehér úr, a sze­lőcei kulák. Viszont a község elöljá­rói másképpen képzelték el a dolgot és ezért késedelem nékü! elmentek Fehé­rékhez meggyőződni arról, vájjon csakugyan olyan rosszul áll-e vetőmag dolgában, mint ahogyan mondja. Gál József élelmezési referens, Leniczky János a földműves szövetség helyi szervezetének elnöke és Hatala Józsel termelési és felvásárlási megbízott el­látogattak Fehér úrhoz és megállapí­tották, hogy ez az élősdi az üzletekben felvásárolt kenyérlisz­tet korpával keverte, hogy aztán így az jobbízű legyen a sertéseknek. 9 zsák, mintegy 480 kilogramot kite­vő kenyérlisztet találtak nála, amit természetesen el is koboztak és a kártevő kulák ellen bűnvádi eljá­rást indítottak. Mit ér a föld, ha nincs, aki megművelje Runya községben Ragály László zsírosparaszt, meg akart szabadulni a reá eső beszolgáltatástól, mégpedig úgy, hogy birtokának nagy részét a falu nyakába akarja varrni, hogy mű­veljék meg. Ez a ku'ák életében soha­sem dolgozott, mindig cselédeket tar­tott és azokkal dolgoztatott. Később 50 holdat magas bérért haszonbérbe adott ki és a megmaradt húsz holdat, amely a község határának a legjava volt, cselédekkel műveltette meg. Mi­vel a zsírosnak a bérlővel szemben még a mult évben is elég nagv igé­nyei voltak, a bérlő a bérletről lemon­dott és az állimi birtokra ment dolgoz­ni. Most aztán a kuláknak orvosra vol­na szüksége, aki betegségére gyógyító írt találna, dehát ismerik a falun a ku­lák alávaló mesterkedéseit és nem akad egy dolgozó sem, aki a fába szo­rult kulákon segíteni akarna. Elmúlt már az a világ, hogy cselédet kapna, mert nem akad emberre, aki hagyná magát kizsákmányolni és megeléged­ne a szép ígéretekkel. Ráadásul aztán még a szegény ku­lák most Is örökölt egy elég szép por­tát a hozzávaló birtokkal együtt. A házat ugyan már suttyomban el is adta, nehogy megtudják, hogy a falu­ban három háza van. Most aztán a zsíros meggyőződhetik arról, amitsoha életében nem hitt el: mit ér a föld, ha nincs, aki megmű­velje. (p. j.) A bratislavai kerületben szép eredményeket értek el a rétek és legelők megjavításában A jó rétek és legelők és azok a táblák, amelyeken bevezették a füves vetésforgót képezik az alapját a ma­gas jövedelmet biztosító állattenyész­tésnek, főleg a magasabb típusú EFSz­ekben. A tavaszi munkák biztosításá­ról 6zóló kormányhatározatban szó volt a takarmányalap biztos-tásáról is. A kormányhatározat a népi közigaz­gatást, az EFSz-eket, az álami birto­kokat, valamint a kis- és középföld­műveseket figyelmeztette a takar­mányalap kibővítésének fontosságára, a rétek és a legelők termelékenységé­nek a tokozására ée a füves vetés­forgó bevezetésére Az összkerületi te rmelési tervet és a rétek, valamint a legelők megjaví­tásának tervét a bratislavai kerületben még január végén kidolgozták A terv szerint a szövetkezetek lege'őik­nek 70 százalékát javítják meg A szövetkezeti tagok a felszíni javítást március 17-én a tervezett területeken el is végezték. A meszesités tervét már 100%-ra teljesítették. A műtrá­gyát is elszórták má' az egész terü­leten hektáronként 4.5 mázsát Az­által, hogy eseket a munkákat ideiében elvégezték, megadták az előfeltételeit annak, hogy a rétek és a legelők gyors fejlődésnek induljanak Fontos meg­emlékezni arról, hogv a bratislavai ke­rület szövetkezeti tagjai a rétek és a legelők javítási munká­latait nagyobbrészt saját erejükből végezték el. Az állami traktorállomások a műtrá­gya széthordásában segédkeztek Több EFSz szerződést kötött az ál­lami gépállomással, hogy a tervet idejében teljesíthesse Legtöbb szerző­dést a nagymegyeri iárás szövetkeze­tei kötöttek a nemesócsai állam' trak­torállomással. Az együttműködés már meghozta gyümölcseit. A nagymegveri III. típusú EFSz március 24-ig nemcsak teljesítette a felszíni javítás tervét, hanem maga­san túl is haladta. A dunaszerdahelyi járás szövetkezeti tagjai a gépállomás segítségével már­cius 24-ig 75 százalékra teljesítették a rétek és a legelők megjavításának a tervét Külön meg kell említeni a diósförgepatonyi, a nagypakai és a tanyi EFSz-eket, amelyek nagyon jól kihasználták az állami gépállomás segítségét. A jó munkát végző trak­torállomások közöl pedig a nemes­ócsai, a dunaszerdahelyi és a csalló­közcsiitörtökl ál'imi traktorállomá­sokat kell k'emelni. A szántási és a javítási munkálatok befejezése után megkezdték a fű­magvak vetését Nagy gondot fordí­tanak a füves vetésforgóra, úgyhogy megvannak az előfeltételei annak, hogy a bratislavai kerületben nem lesa hiány takarmányban Hogy a szövetkezeti tagok tisztá­ban legyenek a takarmánytermelés folyamatával, a bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság kétnapos takarmánytermelési tan­folyamokat tartott. Az elmúlt évben néhány EFSz-ben már bevezették a bekerített legelőkön való 'egelte­tést. Ezeknek a szövetkezeteknek a példá­jából a többi EFSz-ek is meggyőződ­hettek a fent említett módszer elő­nyeiről Az alsószeli F.FSz az idén 100 hek­táron vezeti be • bekerített-legelő rendszert, emellett az elárasztást külön erre a célra megrendelt berendezéssel fogják megvalósítani. A. pódatejed! szövetkezeti tagok május l-ig 72 hektár; kerítenek be. A rétek és a legelők körüli munká­kat a lehető legrövidebb időr, belül be kell fejezni, hogy a szövetkezeti tagok teljes mértékben a tavaszi munkák el­végzésére fordíthassák idejüket. képességűknek megfelelően kihasznál­ják, hanem a munkákat is sokkal ha­marabb végzik el. A jó és tervszerű munkának meg is van az eredménye Elvetették már a tavaszi búzát, a napraforgót és a borsót és a többi veteményeknek is már több mint háromnegyed részét elvetették, úgy, hogv rövid egy-két nap alatt végeznek a vetéssel. A birtok kertészetében is példásan megy a munka. A kertészetben nagyon szép eredményeket érnek el és ezek­nek a szép eredményeknek az elérésé­hez nagyban hozzájárul az. hogy a majorban lévő szeszgyár kazánjá­nak fáradt gőzét melegítésre fel­használják a kertészetben. Ezt pedig a következőképpen teszik: A melegágyak a szeszgyár mellett vannak elhelyezve. A melegágyaknak üvegfala és üvegteteje van és belül­ről melegítő csövek vannak bennük elhelyezve. A gőz, ami ezekben a csövekben a meleget szolgáltatja, a kazánból jön Ennek a szakszerű kertészetnek meg is vannak az erelménvei. Mái ed­dig 2.430 kg karfiolt adtak Piacra és a napokban kerül 30.000 fej saláta piacra. Az aranyosi állami birtokon a do­hánytermelést is több mint másfélsze­resére emelték te! és versenyre hív­ták ki Szlovákia állami birtokainak minden dohánytermelő csoportját. A birtok dolgozói ebben az évben már normák szeiint dolgoznak. A tavaszi munkákban a normaidő egy hektár bevetésére két és félóra. Az állami birtok dolgozói ezt az időt a munka észszerű megszervezésével két órára rövidítették le. úgyhogy nyolcórai munkaidő alatt 4 hektárt vetnek be és ezért 220.— korona fi­zetést kapnak. Természetesen, ha szükséges, akkor több órát is dolgoznak és ilvenkor az­tán még több a keresetük is. A normák szerinti diiazást az állat­tenyésztésben dolgozók is örömmel fo­gadták. Nagv Imre az állattenyésztő csoport vezetőre, akire 120 tehén gon­dozása van bízva, azt mondja, hogy az év eleje óta. mióta normák szerint dolgoznak, a napi tejátlag 3 és félliterrel emelke­dett. Mult évb^n az átlagos napi tejhozam 5 liter volt, ma meg már 8 és félliter körül van. Természetesen eszerint alakult a fizetés is. Míg a mult évben 3.500—4.000 korona volt a havi kere­setük, ma már elérik az 5.500—6.000 koronát is. Az állattenyésztő csoport a borjuk­nál bevezette a mesterséges szoptatási rendszert. A mesterséges szoptatás úgv történik, hogy a kisborjút az ellés után azonnai elkülönítik az anviától. Minden borjú egy külön kis fülkébe kerül. A fülkén kívül van elhelyezve az itató vályú minden borjú számára. Minden egyes fülke táblával varr ellátva, amelyen lel van tüntetve a boriú kora és a napi tejadag mennyisége. Erre a mester­séges táplálásra egyrészt azért van szükség, hogy a borjú pontosan táp­lálkozzék és így megfelelően fejlődjék, másrészt pedig a tehén kímélése vé­gett. Ezzel rendszerrel nagv mérték­ben lehet növelni a tehenek tejhoza­mát, tekintve, hogv a boriú nem leszi tönkre a tehenet. Az állattenyésztőcsoport tagjai a terven felül kitermelt tejért külön ju­táit-,mban is részesülnek. Például ha á tehén az első boriazás után elérte • napi bétliteres teihozsroot. akkor (jon-' dozóia 500 korona külön nraiombad részesül. Ha pedig bármelv tehénnél a napi tejhozam meghaladja a 13 iiíer tejet, akkor a gondozó szintén 500 korona jutalmat kap. Az aranyosi állami birtokon mos£ építenek tvúkfarmot, amellve! május elsejére készülnek el. A birtok dolgo­zói kötelezettséget vállaltak, hogy ad­dg is, míg a tvúkform elkészül, a bir^ tok tojásbeszolgáltatási kötelezettsé­gét ők teljesítik. Arra is kötelezték magukat, hogy a környékbeli EFSz-ek­nek mindenben a segítségére lesznek. Kisegítik őket gépekkel, nemesített vetőmaggal, szakszerű tanácsokat ad­nak a nagyüzemi gazdálkodáshoz, hogy ezzel is segítsék a szövetkezetben dol­gozó parasztságot a többtermelésben. SZARKA ISTVÁN,

Next

/
Oldalképek
Tartalom