Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-29 / 74. szám, csütörtök

— u j srn A mrnika szocíaSísta megszervezése az EFSz-ekben biztosítja a síkereket 1951 március 29 Tanuljunk a magas terméseket biztosító szovjetmesterektől A tavaszi munkák biztosításáról szóló kormányhatározat értelmében az EFSzek, főleg a harmadik és a negyedik típusú szövetkezetek már csaknem mindenütt kidolgozták az egész évi termelési tervet és ennek alapján a tavaszi munkák részletes tervét. Az egyes tervek kidolgozásánál a szövetkezeti tagok a fősúlyt a munka szocialista módon való megszervezésére fektették, vagyis a normák alapos megtárgyalására és bevezetésére, valamint az állandó munkacsoportok megalakítására és a munkaegységek szerint való jutalmazásra. E mellett figyelmet fordítottak a munkakimutatások pontos vezetésére is. Ott, ahol a tavaszi munkákat már megkezdték és ahol a tavaszi munkák előtt alapos meggyőző tevékenységet folytattak arról, hogy milyen fontos a tervszerű munka, a szövetkezeti tagok az állandó munkacsoportok kereteiben dolgoznak a csoportvezetőkkel az élükön, a gondjaikra bízott táblákon. Ezek a szövetkezeti tagok pontosan tudják, milyen feladatok várnak reájuk s hogy melyik napon milyen és mennyi munkát kell elvégezniök. A tavaszi munkák megkezdésekor a szövetkezeti tagok szocialista munkaversenyt indítottak egymás között. A munka szocialista megszervezése és a szocialista munkaversenv képezi a szövetkezeti tagok munkaerkölcsének alapját. Mindez már a tavaszi munkák folyamatának első napjaiban megmutatta az eredményeket, vagyis azt, hogy a tavaszi munkákat könnyebben és jobban el lehet végezni, mint az elmúlt években. A somorjai járásban a tavaszi munkákban eddig a legszebb eredményeket a kispakai negyedik típusú EFSz érte el. Tavaszra a kispakai szövetkezeti tagok 61 hektár árpa, 10 hektár zab és 30 hektár takarmánykeverék, 21 hektár cukoriépa, 10 hektár burgonya, 20 hektár kukorica és 5 hektár olajos mag elvetését vették tervbe. Az árpavetést március 15-én kezdték meg és március 17-én már be is fejezték. A zab vetést március 19-én, vagyis egy nap alatt elvégezték. A vetést úgy szervezték meg, hogy két traktor vontatott vetőgépeket és a vetés előtt és utána hat pár ló végezte a boronálást. Ehhez a munkához csupán 12 munkaerőre volt szükség, természetesen feltételezve, hogy ezek lelkiismeretesen teljesítették feladatukat. A vetés időrendi tervét két nappal megrövidítették. A műtrágyát már két héttel ezelőtt szétszórták, úgyhogy ez semmiesetre sem károsíthatta meg az árpa és a zab csirázóképességét. A kispakai szövetkezeti tagok sikere mindenekelőtt a jó és idejében való előkészületeknek köszönhető. A kispakai EFSz ic'ejében megkötötte a szerződést az állami traktorállomással és a földműves raktárszövetkezettel. A munkacsoportok megalakítására is nagy gondot fordítottak. Egy munkacsoport a növényi termeléssel, egv munkacsoport pedig az állattenyésztéssel foglalkozik. Ez a két munkacsoport szocialista munkaversenyt folytat egymás között. A kispakai szövetkezeti tagok kivétel nélkül elfogadták a normákat, amelyek szerint végzik a rifunkát. A jutalmat pedig érdemszerinl. a ledolgozott munkaegységek után kapják. Jelenleg a cukorrépa és a takarmánykeverékek vetésével ioglalkoznak. A tavaszi munkák jó előkészítése és a terv munka közben való pontos betartása lehetővé tette a kispakai szövetkezeti tagoknak, hogy jó helyezést érjenek el a versenyben. Ä tavaszi munkák versenyének első járási viszonylatban való kiértékelése alkalmával a kispakai szövetkezet az első helyre került. A második helyre a somorjai járásban a harmadik típusú nagymagyari EFSz, harmadik helyre pedig a hviezdoslavovi negyedik típusú EFSz került. A tavaszi munkák versenyének első, járási viszonylatban való kiértékelése a bratislavai kerületben világosan megmutatta, hogy az EFSz-ek kö zötti verseny hatalmas sikerekkel járt Főleg'azok a szövetkezetek járnak az éien, amelyek gondosan kidolgozták az egész évi termelési tervet és ezt a ter vet állandóan be ls tartják; azok a szö vetkezetek, amelyekben a taggyűlése ken megtárgyalták a normákat, beve^ zették a munkaegységek szerinti jutal mazást és megalakították az állandó munkacsoportokat. A dunaszerdahelyi járásban a tavaszi munká versenyében első helyen a ne' mesabonyi negyedik típusú EFSz áll. A nemesabonvi szövetkezeti tagok a ta vaszi munkákat február 16-án kezdték meg. Négy nap alatt — beleértve a talaj előkészítését is — három traktor és három vetőagregát segítségével 210 hektárt vetettek be árpával. Ezen a földterületen 21 szövetkezeti tag 8 vagon műtrágyát szórt szét. A zabvetést szintén március 16-án kezdték meg. összesen 65 hektár zabot vetettek el két nap alatt. Ez a munka az egyénileg gazdálkodóknál legkevesebb egv hétig megtart. Két munkacsoport (40—40 munkaerő) a számukra kijelölt földön 50 hektár zabot, 10 hektár ledneket és 5 hektár borsót vetett el. A nemesabonvi szövetkezeti tagok az igazságos jutalmazást olymódon biztosították, hogy az egyes munkákat normák szerint végzik és a munkacso portvezetők esténként feljegyzik a tagok teljesítményét a napi kimutatásba. A felbári negyedik típusú EFSz járási versenyben a második helyre került. A szövetkezeti tagok két traktor és hat vetögép segítségével négy nap alatt 160 hektár árpát vetettek el A verseny első hetében harmadik helyre a balázsfai EFSz, a negyedik helyre pedig a bősi EFSz került. A növényi termelésben és az állattenyésztésben dolgozó munkacsoportok vezetőjének, valamint a szövetkezet könyvelőjének a feladatai Hogy a magasabb típusú EFSz-ekben helyesen lehessen gazdálkodni, mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésben fontos, hogy szakkáderek legyenek. Több EFSz-ben már bietosították ezeket a szakmunkaerőket a szövetkezeti tagok soraiból. A földművelésügyi megbízotti hivatal és a népi közigazgatás különleges tanfolyamokon iskoláztatta őket. Itt mindenekelőtt a könyvelőkre, a munkacsoportvezetőkre, az agronómusokra és a zootechnikusokra gondolunk. Ezenkívül iskolázásban részesülnek a szövetkezeti elnökök is és az egyes speciális termelési ágak, mint pl. a zöldségtermelés, gyümölcstermelés. dohánytermelés, stb., vezetői. A népi közigazgatás gondoskodik arról, hogy a szakkáderek politikailag és szaktéren tovább fejlődjenek. A járási Nemzeti Bizottság lehetővé teszi nekik a szak rodalom tanulmányozását, különféle tanulmányutakat rendez számukra a minta EFSz-ekbe és az állami birtokokra. Ezenkívül rendszeresen munkaértekezletet tart számukra. Milyen a szövetkezetben dolgozó szakemberek munkabeosztása? A növényi termelés vezetője (agronómus) godnoskodik a növényi termelés tervének kidolgozásáról, figyelemmel kíséri annak teljesítését és gondoskodik arról, hogy a földmunkákat idejében és helyesen elvégezzék. Továbbá biztosítja, hogy a szövetkezetben betartsák a legmodernebb agrotechnikai intézkedéseket. amelyek a magasabb terméi elérésére irányulnak, gondoskodik műtrágyáról és felel a műtrágya helyes felhasználásáról, biztosítja a tökéletes gépmunkát, (a jó vetőmagot és ültetőmagot. Ezenkívül gondoskodik a szerződés megkötéséről az állami gépállomással és a szerződés egyes pontjainak mindkét részről való betartásáról. Agronómus biztosítja azt is, hogy az EFSz saját jóminőségű vetőmagot termeljen, figyelemmel kíséri a növények fejlődését és megszervezi a kártevő rovarok elleni harcot. Segítségére van továbbá a szövetkezet vezetőségének a munka megszervezésében, felülvizsgálja az egyes munkacsoportok munkáját, együttműködik a normák felülvizsgálásánál és szaktanácsokkal l^tja el a munkacsoport-vezetőket. A szövetkezet agronómusának szorosan együtt kell működni az állami gépállomás agronómusával. Az agronómusnak fetétleniil valamely munkacsoportban is el kell vállalni a munkacsoport vezetését. Azokban az EFSz-ekben, ahol az állattenyésztési termetésben nem működik külön vezető, ott az állattenyésztést is a növényi termelés vezetőjének kell irányítania Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az agronómus saját maga hozhat határozatokat. Ö csak csak javaslatokat adhat, amelyeket aztán meg lehet a gyakorlatban is valósítani, ha a szövetkezeti taggyűlés jóváhagyja őket. Az állattenyésztési termelés vezetője 3 (zootechriikus) segíti megszervezni a szövetkezetben az állattenyésztést. Együttműködik az EFSz vezetőségével az egész évi termelési terv kidolgozásában. A szövetkezet vezetőségéve! karöltve összeállítja a takarmányszükséglet mérlegét és meghatározza az egyes takarmányadagokat. Gondoskodik arról, hogy a takarmány adagolását pontosan betartsák. Alindennapi munkájával azon lesz, hogy biztosítsa az állatok hozamosságának emeléséhez szükséges előfeltételeket. A fejőket és az etetőket állandóan szaktanácsokkal látja el. A zootechnikus gondja az is, hogy az állattenyéastési termelésben minél nagyobb specializálást vezessen be. Neki kell mindenekelőtt segédkeznie az állattenyésztésben előforduló munkák normalizálásában is. Természetesen, elősegíti azt is, hogy az állattenyésztési termelésben dolgozó szövetkezeti tagok tényleg érdemszerinti igazságos jutalmazásban részesüljenek. Magasabb tejhozam, vagy súlygyarapodás esetében a szövetkezeti tagoknak prémiumot javasol. A zootechnikus gondoskodik az állatok egészségi állapotáról is és szükség esetén az állatorvosi segítségről. A zootechnikusnak szorosan együtt kell működnie a növé' nyi termelés vezetőjével, főleg a vetési terv kidolgozásánál, hogy biztosítva legyen az állatok szükséges takarmányalapja. Az állattenyésztési termelés vezető jének egyúttal munkacsoport vezető nek is kell lenni. Hasonlóképpen, mint a növényi termelés vezetője, ő is javas latokat nyújt be a szövetkezet vezetőségének az állatteenyésztési termelés fellendítésére. A szövetkezet könyvelője mindenekelőtt az EFSz gazdasági és pénzügyi valamint könyvelési dolgait rendezi. Nem szabad, hogy a könyvelő csupán adminisztratív „hivatalnok" legyen, hanem a szövetkezet felelős gazdájává kel! válnia, aki gondoskodik a szövetkezet számvételének betartásáról, a szövetkezeti vagyon növeléséséről, az egyes alapok kiegészítéséről, a munka helyes jutalmazásáról, stb Gondoskodik a pénzügyi tervről és figyelemmel kíséri annak betartását. A könyvelő felelős azért is, hogy a ledolgozott munkaegységekre a szövetkezeti tagoknak ne utaljanak ki 50%-nál nagyobb előleget és hogy az egyes hitelforrásokat ne használják ki olyan célokra, melyekre nem szabad A könyvelő gondja a szövetkezet mérlegének felállítása is. Köteles bevezetni a szövetkezetben az új könyvelési rendet. Gondoskodik a könyvelési okmányok rendbetartásáról. A szövetkezet gazdájával és raktárnokával együtt felülvizsgáija, hogy a Földműves Raktárszövetkezetből, a gépállomásról, vagy máshonnan érkezet küldemények megfelelnek-e a rendelés pontjainak. Természetesen a szövetkezet szakembereinek feladataik betartásával példával kell élenjárniok. Respektálniok kell a népi közigazgatás utasításait. A szövetkezetek a jövőben nem fognak megtűrni olyan szakdolgozókat, akik funkciójukban nem váltak be, akik nem teljesítik feladataikat, vagy pedig más módon kárára vannak a szövetkezstnek. Mark Ozernij, a „Szocialista Munka Hőse" a Sztálin-díjjal kitüntetett „Vörös Partizán"-kolhoz munkacsoportjának vezetője, a dnyepropetrovszki vidéken a „Kolhoznoje Proizvodstvo" (Kolhozi termelés) című folyóiratban a következőket írja: „A Szovjetunió különféle részeiről érkeznek hozzám a levelek egész tömegei, amelyekben az elvtársak azt kérik, hogy adjam át tapasztalataimat. Ebben a cikkemben feleletet kívánok adni ezekre a kérdésekre és elmondom, hogy milyen módszert használok, amely lehetővé teszi a magas kukoricatermés elérését. Már régóta dolgozom a magas termés eléréséért. Még a háború előtt versenyeztem Jeíremov ismert altáji gabonatermelővel és sikerült hektáronként 66 mázsa őszibúza termést elérnem. De én főleg a kukoricatermelésben specializáltam magamat. Már 16 éve foglalkozom kukoricatermeléssel és évről-évre bebizonyult feltevésem, hogy a kukoricánál igen is el lehet érni magas terméseket Az 1945-ös évben munkaosztagom hektáronként 86 mázsa kukoricát termelt. Az 1947-es évben, minden erőfeszítésünket latbavetettük, hogy megvédjük földjeinket a szárazság ellen. Munkaosztagunknak 9 és fél hektáron kellett kukoricát termelni. A többi osztagok hektáronként 72 mázsás, esetleg 101 mázsás termést értek el, mi pedig hektáronként 158 mázsa kukoricát takarítottunk be. A következő évben még nagyobb sikert értünk el. Az 1948-as évben törekvéseink meghozták a gyümölcseit. Hektáronként 208.6 mázsa kukoricát termeltünk. A mult év nálunk Ukrajnában egyáltalán nem volt kedvező a kukoricatermésre, mi ennek ellenére is hektáronként 87 mázsás termést értünk el. Munkaosztagunk kéz a kézben halad a tudománnyal. Nagy segítséget jelent a számunkra az Ukrajnai Kutató Intézet. No, de most közelebb a dolgokhoz — elmondom, milyen módon tudunk ilyen szép eredményeket elérni. Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a talaj nedvességét megőrizzük. Emellett a legnagyobb szerepet a föld helyes megművelése játssza. A mélyszántást 20—22 cm mélven augusztusszeptemberben végezzük el. Idejében felállítjuk a hóvédőket. Erre a célra szalmaboglyákat rakunk a szélirány által megkövetelt helyeken. Azonnal a tavasz beálltával minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az összegyülemíett nedvességet a talajban viszatartsuk és hogy kiirtsuk a gyomot. Erre a célra kultivátorozást használunk, 10—12 cm mélyen. A második kultivátorozást pontosan a vetés előtt 8—10 cm mélyen végezzük el. A vetés után a földet azonnal meghengerezzük. A kukorica meleget szerető növény; hőigénye jóval magasabb, mint a többi növényeké. Normális körülmények közepette a kukoricaszem 10—12 celzius fok melegnél 8—10 nap alatt kicsírázik, ezért túlságosan korán nem vetünk, hanem akkor, amikor ez a hőfok megvan. Nagy gondot fordítunk a vetőmag minőségére is. Amikor a kukorica érni kezd, már akkor megállapítjuk, hogy melyik kukoricacsövekbő' fogjuk biztosítani a vetökukoricá?. Természetesen a legjobban kifejlődött növényeket jelöljük meg erre a célra. A téli időszakban a kukorica csírázó ereje a nedves időjárás miatt csökken. A nagy tagyok is lényegesen csökkentik a kukorica csíraképességét, sőt néhány esetben a cs'raképességet teljesen tönkre i» teszik. Ezért mi a vetőkukoricát íz elraktározás előtt mindig szárítjuk A vetőkukorica minőségét kutató laboratóriumokban vizsgáljuk felül. Mi csak 98—100%-os csiraképességgel rendelkező kukoricamagot vetünk el a földbe. 1949 óta kolhozunkban a kukoricavetésnél a négyzetes — fészekvetési módszert használjuk. Ez a módszer eleinte nagy újságot jelentett nekünk Nagyon előnyős a kukoricavetésnél. A négyzetes vetés flgyanis lehetővé teszi a fészkek rendszeres elhelyezését, úgyhogy az egész táblán egyforma távolságban helyezkednek el a növények Ez elősegíti a mag csírázását. Ez a vetési módszer lehetővé teszi a kukorica egyelés megkönnytíését is. A legfontosabb jelensége a négyzetes vetésnek az, hogy a szabályos sorok között minden nehézség nétkiil lehet alkalmazni mind székiben, mind hosszában a gépmunkát. Igen fontos a vetés mélysége is. A sekély vetés, különösen ha kévés nedvességgel rendelkező főidről van szó, egyenlőtlen és ritka kelést eredményez. A legelőnyösebb a 8—10 cm mélységben való vetés. A kukoricavetésre nwgunk készítettünk ültetőgépet. E gép segítségével minden fészekben egyforma mélységben 3—5 szem kukoricát helyezünk ä. Egy hektárra kb. 12—16 kg szemet használunk fel, vagyis a vetőkukorica-szükségletet a légi vetési módszerrel szemben a felére csökkentjük. A fejlődési idő alatt osztagunk állandóan figyelemmel lítséri a kukorica fejlődését. Éppen ebben vari a modern agrotechnika titka. A koratiyári hónapokban a száraz szelek hatására a föld nagymennyiségű nedvességét elveszítené. A mi feladatunk ?.z, hogy ezt a nedvességet visszatartsuk és hogy a földeket megszabadítsuk a gyomtól. A növényekről való gondoskodást azonnal a kikelés után megkezdjük. Az első munka a earabolás. Ez a sarabolás a gyomfélék 75—80 százalékát kiírtja. A kukorica egyelését a fészekben mindig rövid idő alatt elvégezzük. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy ha elhanyagoljuk az egyelést, vagyis ha későn kezdjük el, akkor a kukorica nem fejlődik olyan jól és csökken a termés. Mi azonnal hozzáfogunk az egyeléshez, ha a kukoricának már 4—5 levele van. Nagy gondot fordítunk a növények sűrűségére is. Figyelembe vesszük a helyi, talaji éghajlati viszonyokat és aszerint használjuk a műtrágyát és élűnk agrotechnikai intézkedéssel. Hosszú évi tapasztalatok bebizonyították azt is, hogy a fejtrágyázás igen nagy hatással van a magas kukoricatermés elérésére^ Mi, hektáronként 180—200 q istállótrágyát szántunk be a mélyszántás alá. Azután még közvetlenül a vetés előtt is trágyázunk, majd a növények kikelése után fejtrágyázást alkalmazunk. Kora tavasszal az első kultivátorozás előtt hektáronként 5—7 mázsa baj-omfitrágyát és 6—7 q hamut szórunk a kukoricaföldekre. Fejtrágyázást kétszer alkalmazunk: először rögtön az első egyelés után és másodszor, amikor a kukorica már 50—60 cm magasságot ért el. Az első fejtrágyázáskor száraz, apróra szétzúzott baromfitrágyát használunk. Második fejtrágyázásnál hektáronként 400 q. vízzel hígított trágyalét alkalmazunk. A fejtrágyázásra külön gépet állítottunk össze. A mi viszonyainknál nagy szerepet játszik a fattyazás is. A fattyúhajtás termést nem hoz, csupán az életképes növényektől elvonja a táplálékokat. A fatt -yazás által a kukoricatermés hektáronként 2.5—3 q-val emelkedik. Fattyazást akkor alkalmazunk, amikor már 15—18 cm. magasak a növények. Szükség esetén többször is faftyazunk. Több éve dolgozom már új kukoricafajták kitermelésén. Kereszteztem a „Szterling" és a „Mineszot 23" kukorica fajtákat. Sikerült kitermelnem az u, n. „Partizánka" fajtát, amely nagyon jó termést ad. A kukoricacsövek nagyok és még sok más értékes tulajdonsággal rendelkeznek. A „Partizánka" kukoricafajtát a Szovjetunió több vidékén termelik. Mindenütt nagyszerűen bevái

t' Tizenhatéves munkám atatt a kukoricatermelésben felneveltem követőimnek az egész sorát Többen közülök már a „Szocialista Munka Hősei" és különféle kitüntetések tulajdonosai. Jelenleg versenyt folytatnak velem a magasabb kukoricatermések elérésében. Ennek nagyon' örülök. Különösen nagyszerű eredményeket értek el Mária Kucá és Mária Plocha ia a „Szocialista Munka Hősei" az ..II jics"-kolhozban, továbbá Jevdokija Zaozernája a „Cskalova"-ko!hozban. Diákom, Iván Pedán a szomszédos „Komszomolec"-ko(ho7ban hektáronként 150 mázsa kukoricatermést ért el. De az általam és a diákjaim álta! elért magas termést eredmények még nem jelentik a végső határt Szorosan együtthaladva a micsurini ag-obiológiával, még magasabb termések elérésén dolgozunk." így fejeződik be a magas termést biztosító szovjet mester, a „Szocialista Munka Hőse" és a Sztálin-díj ja! kitüntetett Mark Ozernijnek beszámolója. Ez a beszámoló nemcsak egyszerű elbeszélés, hanem nagyszerű iskola minden egyes szövetkezeti tag számára. Ozernij élő példája" annak az embertípusnak, amelyet Lenin és Sztálin pártja nevel.