Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-29 / 74. szám, csütörtök

Filág proletárjai egyesüljetek í A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 március 29, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 74. szám c/t Uotnávomi tnunUásság feLemeli szagát Az európai munkáskonferencia a dolgozókat harcba hívja Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Berlinben vasárnap végétért az európ ai munkáskonferencia. Tizennyolc euró- I légi veszélyt jelző szirénák idegtépő pai ország képviselőinek háromnapos tanácskozása egy célt követett, hogy ke- vijjogása. esztűlhúzza az F.nrnna hékéipt vpírplve7tetö mrílknc amortl/oí N iiii- ^^ európai munkáskonferencia fel­resztülhúzza az Európa békéjét veszélyeztető gyilkos amerikai terveket, a hit­len fasiszták, börtöntöltelékek, agyúgyárosok újabb uralomrajutását es vele együtt Nyugat-Németország felfegyverkezését. Európa munkássága akcióegy­ségre, szolidáris harcra hívja tel Európa minden becsületes békeharcosrit, hogy megakadályozzák az imperialista dúvadak háborúra spekuláló terveit. A közel kilencszáz munkás kiküldött Európa millió és millió munkásának és családjának hangját juttatta kifejezésre, amellyel hitet tettek, hogy szo­ros egységbe kovácsolódva tántoríthatatlanul folytatják harcukat a végső győzelemig. Hazánk dolgozói nagy figyelemmel kísérték a berlini eseményeket és a konferencia befejezése után Szlovákiaszerte az üzemekben, a gyárakban, a falvakon dolgozók röpgyűléseket tartottak, amelyeken magukévá tették az európai munkáskonferencia felhívását. A berlini tanácskozások és az azt követő üzemi és gyári röpgyűlések a munkásosztály hatalmas erejéről, szo­lidaritásáról tesznek tanúbizonyságot, hogy még egységesebben akar haladni a Szovjetunió vezette béketábor soraiban. Európa dolgozói előtt falvaink, városaink munkásnépének fülében ott csengenek a nagy Sztálin szavai: a béke megőrizhető, megszilárdítható, ha a dolgozó nép kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét és a mellett mindvégig kitart. Európa munkásai Sztálin elvtárs intő szavait magukévá téve, a béke generalisszimuszának útmutatása szerint veszik fel harcukat azok ellen, akik egy új háború kitörésére spekulál­nak. A délszlovákiai dunamenti város, Komárom, szlovák és magyarajkú dol­gozói az európai munkáskonferencia befejezése után hitet tettek a mellett, hogv Sztálin elvtárs útmutatása szerint az európai munkáskonferencia határo­zatai értelmében fogják fokozott harcukat folytatni Nyugat-Németország re­militarizálásának megakadályozására és a béke megszilárdítására. Megakadályozzuk a Kruppok és Morganok vágyálmainak teljesülését Amit Berlinben az euróoai munkás­küldöttek kifejezésre iuttattak. azt mi, komáromi dolgozók, hajógyári mun­kások természetesen mindenben ma­gunkéva tesszük, már annál is inkább, mert a béke biztosításának ügyéről volt szó Berlinben. Európa országainak munkáskül­döttei azért jöttek össze a német fő­városban, hogy megakadályozzák a Kruppok és az egyéb hozzájuk ha­sonló hadimilliomosok. imperialista háborús uszítók álmát: Nvugat-Né­metország felfegyverzését és ennek végcélját, a harmadik világháború kirobbantását. Mi itt Komáromban és hozzánk hason­lóan a népi demokratikus országokban élő dolgozók fokozott munkánkkal a békeépítés nagyszerű terveit, felada­tait gyorsított ütemben valósítjuk meg. Munkánk eredménye a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését szolgálja és ezt életünkben lépten­nyomon tapasztalhatjuk. Ugyanakkor az imperialista országokban minden munkából eredő haszon a milliomosok, a milliárdosok zsebét tömi. Sztálin elvtárs azt mondotta leg­utóbbi nyilatkozatában. amelyet a moszkvai Pravda munkatársának adott, hogy az imperialistáknak cselszövései nem fognak sikerülni, ha a dolgozó nép az imperialista tábor szolgálatában álló hírverésnek hangjára nem hallgat. Finnley Hart, skóciai haiógyári mun­kástestvérünk, az euróoai munkáskon­ferencia berlini tanácskozásán elhang­zott felszólalásában hangsúlyozta, hogy Anglia munkásai nem hajlandók az angol-amerikai tőkések háborús ér­dekeit szolgálni. örömmel olvastuk F!nnlev Hart elvtársunk szavait, mert ezekből ki­csengett, hogy Angliában egyre sza­porodnak az öntudatos békeharcosok, akik velünk és a többi európai országok munkástömegeivel közös akcióegységre lépnek, hogy közös erővel megakadályozzunk minden aljas mesterkedést. amelv a béke megrontására tör. KÖRMENDI FERENC, a komáromi hajógyári munkások nevében. Az ifjúmunkások megvédik a dolgozó nép nagy vívmányait Jóleső, megnyugtató hatással volt ránk, hogy az európai országok mun­kásai egységbe sorakoztak fel azzal a nagy elhatározással hogv megakadá­lyozzák a német militar'zmus újjá­élesztését. Ali komáromi munkások na­gyon jól tudjuk, mit ielent az, ha a német militar'sták. fasiszták fegyver­hez jutnak.. Az elmúlt háborúban elkövetett állati gonosztetteik emléke még ma is bennünk él. Emlékszünk Schlar, Edére, Tuba Istvánra és a többi sok­sok komáromi mártírra. akiket Kruppék és szövetségeseik a hitle­rista SS-isták és nvilas bérenceik kergettek a pusztulásba. Ezeket a gonosztevőket akarják az imperialisták ma úiból csatasor­ba állítani, hogv piszkos céljaikat megvalósíthassák, hogv a felszaba­dult munkástömegek életére törje­nek, hogv megsemmisítsék mindazt. am>t építettünk, alkottunk, hogv le­hetetlenné tegyék szép jövő előtt álló munkásnemzedékeink fejlődését. Mi, a felszabadult öntudatos ifjúmun­kás nemzedék minden erővel megvéd­jük azokat a nagy vívmányainkat, ame­lyeket a Szovjetunió dicsőséges hadse­regének áldozatvállalása révén való­síthattunk meg. Egy emberként sorako­zunk fel az európai munkáskonferen­cia határozata mellett. Harcolni fogunk, hogy sikerre vigyük a béketábor nagy célkitűzéseit. Az egységbe tömörült európai munkások bevehetetlen bás­tyaként állnak szembe az imperialisták minden gonosztevő tervével és egysé­ges kiállásunkkal megakadályozzuk Nyugat-Németország felfegyverzését is. A komáromi központi műhely dolgozói óévében: BARAT ISTVÁN, NAGY LASZLÖ, HOLCZER LÁSZLÓ. Nem akarunk újabb Koreát Nap-nap után megdöbbenve értesü­lünk a sajtó és a rádió útján az impe­rialisták háborús uszításáról, amellyel a harmadik világháború kirobbantását akarják előidézni. Az amerikai milliomo­sok és milliárdosok vagyont hajhászó maroknyi csapata oly időben akarja újabb pusztulásba dönteni az emberi­séget, amikor még fel sem száradtak a könnyek és még fülünkben cseng a európai szólalói mindannyiunk nevében emelték fel szavukat, hangsúlyozták a dolgozók követelését: biztosítani kívánjuk a békés építést, a világbékét. Nem akarunk újabb Koreát, ahol az amerikaiak hitleri tanítóik mód­szereit alkalmazzák. A Stavobyt dolgozói, akik építéssel foglalkoznak, nem akarják, hogy mun­kájuk gyümölcse, a gombamódra sza­porodó új lakóházak, üzemi épületek, a munkásemberek építő munkájának eredménye az imperialista fenevadak áldozatául essék. Munkánk eredménye példaadó bi­zonyítékul szolgál, hogy a dolgozó nép által vezetett országokban minden le­helyezett tégla a munkásnép életszín­vonalának emelését szolgálja. örömmel, megelégedéssel vettük az európai munkáskonferencia ered­ményeit. Az európai muiikások meg­hirdetett akcióegysége arra ösztö­nöz bennünket, hogy még erőtelje­sebben lássunk neki terveink meg­valósításához, mert a tizennyolc európai állam munkástömegelnck összefogása biztosítani fogja Nyu­gat-Németország felfegyverzésének megakadályozását és ezzel az euró­pai tartós békét is. A berlini munkáskonferencia fényes bizonyítékát adta Sztálin elvtárs meg­állapítása helyességének. A tizennyolc európai állam különféle nemzetiségű dlogozói egy célért küzdenek, egy cél­ért léptek szoros akcióegységbe: a vi­lágbéke fenntartásáért. A munkásegy­ség legyőzhetetlen erővel fogja meg­valósítani a kitűzött célt, a béke bizto­sítását, a szocializmus megteremtését. A komáromi Stavobyt többszáz dol­gozója mindenben egyetért a berl ni határozattal A történelmi jelen ;égű konferenciát tegnapi ülésén kiéru l:elte és ugyanakkor kifejezésre juttatta, hogy a világ dolgozóinak nagy és sze­retett vezére, Sztálin elvtárs, vezetése alatt haladva, még egységesebb tömb­be kovácsolódva fogja folytatni az épí­tés munkáját, hogy ezzel teljesítse azon kötelezettségvállalást, amelyet a csehszlovákiai dolgozók nevében kül­dötteink Berlinben kifejezésre juttat­tak. A Stavobyt dolgozói nevében: BAGÔCSľ JÁNOS, SZEBERÉNYI ELEMÉR és TÓTH JÁNOS. Sikereink döntőjelleggel bírnak... A csehszlovák építészeti üzem ko­márom kirendeltségének dolgozói nagy figyelemmel kísérték a sajtónak azo­kat a jelentéseit, amelyek az első euró­pai munkáskonferenciáról adtak szá­mot. A népi demokratikus országok felszabadult népei a Szovjetunió jóvol­tából hazájukban hozzáláthattak a szo­cializmus építéséhez, hogy így lehetővé tegyék minden dolgozó ember számára a becsületes életet, élet- és kultúrszín­vonalának emelkedését. Az építészeti szakmába napról napra újabb és újabb új munkáskáderek kap­csolódnak be és e dolgozóink, főleg a falusi lakosság soraiból rekrutáiódnak. A berlini konferencián felszólaló nyu­gati elvtársak beszédeiből kiviláglott, Kereskedelmi simMm Hlbánia és a Német Demokratikus Köztársaság kmtt Március 27-én Berlinben megkötőt- I cember 31-ig érvényes és kibővíti az ték a kereskedelmi szerződést Albánia és a népi Demokratikus Német Köz­társaság között. A szerződés 1951 de­árucsereforgalmat a két ország gazda sági szükségletei szerint. Egyszerű olasz papok a békéért A népi tömegek állandóan növekvő békemozgalma az egyszerű papokat ar­ra készteti, hogy csatlakozzanak ahhoz a nemzeti kampányhoz, amely a Béke Világtanácsa berlini kongresszusának határozatát támogatja. Badolato váro­sában az ottani pap aláírta a női dele­gációnak azt a tiltakozó táviratát, amelyben tiltakoznak a fegyverkezésre előirányzott 250 milliárd iírának kiadá­sa elien. A táviratot elküldték a par­lamentnek. A montoni pap, Mario Va­nocchió a békevédők gyűlésén a Béke Világtanács határozata mellett foglalt állást és követelte az öt nagyhatalom közti békepaktum megkötését. Villanu­ová városában aláírta a pap a lakos­ság minden rétegének békefelhívását. Alessandria tartományban a papok egy csoportja nemrégen aktív részt vett a II. Béke Világkongresszus határoza­tának támogatására irányuló kampány­ban. Franciaországban nő a sztráfkmozgalom Jellemző a franciaországi sztrájk­mozgalomra a munkásság egységének és szervezettségének magas foka a béremelésért és a békéért folyó harc­ban. A 400 ezer francia vasúti mun­kás szervezett akciója teljesen leállí­totta a forgalmat az országban négy napra. Ugyanilyen nagy akcióegysé­get mutat a párizsi szállító vállalatok alkalmazottainak sztrájkja is, amely már 11 nap óta tart. A kormány pa­rancsa ellenére, hogy a sztrájkolok azonnal lépjenek munkába, folytatják sztrájkukat már pár nap óta a villany­művek, a gázművek és a vízművek munkásai Párizsban és Franciaország más városaiban is. A sztrájkmozga­_ lom átterjedt a széntelepekre is és | ezenkívül a fémmunkások Franciaor­szág több ipari központjában szintén sztrájkba léptek. A Párizsból érkező utolsó jelentések szerint a párizsi metró- és autóbusz­személyzet sztrájkbizottsága elhatá­rozta, hogy folytatja sztrájkját mind­addig, amíg a városi szállítómunkások bérköveteléseinek eleget nem tesznek. Párizs öt területében a hivatalnokok és a többi alkalmazottak bérkövetelé­seik érvényesítésére 24 órás sztrájkba kezdtek. A L'Humanité jelenti, hogy a kor­mány emelni akarja a gáz- és villany­áram árát, továbbá egynéhány napi szükségleti cikk és a szén árát is. A L'Humanité ezzel kapcsolatban hangoz­tatja, hogy a francia kormány megkí­sérli megfosztani a dolgozókat még attól is, amit minimális béremeléssel juttatott nekik a sztrájkmozgalom ha­tása alatt. A francia kormány folytat­ni akarja eddigi szégyenteljes politiká­ját. melyet az amerikaiak diktálnak. Az árak emelkedése Franciaországban ennek a háborús politikának elkerülhe­tetlen következménye. Merénylet a Belga Kommunista Párt kongresszusa ellen Aíárcius 26-án három kézibombát dobtak abba a helyiségbe, ahol a Belga Kommunista Párt X. kongresszusát tartotta. Kettő felrobbant, de nem sebesített meg senkit. A rendezők az egyik támadót elfogták Felismerték benne a belgiumi rendőrség egyik tagját, aki a keleti fronton az SS ön­kéntes kötelékekhez tartozott. Ez a merénylet újabb terrorista cse­lekedet, melyet a belga reakció elkövet az ország haladó erői ellen. A Belga Kommunista Párt elnökének. Julién Lahautnak meggyilkolása után a reak­ció felbéreli az SS-gyilkosokat azok ellen, akik a nép jogaiért harcolnak. Tuniszban betiltották a haladószellemű lapokat A francia gyarmati hivatalok Tu-' Ügyszintéti betiltották a Kommunista niszban kedden parancsot adtak ki, amelv szerint egész sor szovjetlap eladását és terjesztését betiltották. Pártok Tájékoztató Irodájának lapját, a ,,Tartós békéért, népi demokráciá­ért" cimü lanot. mentől több időt szakítsunk kádereink nevelésére, hogy mindannyian még fo­kozottabb erővel és lelkesedéssel hajt­suk végre azokat a feladatokat, ame­lyeket az első gottwaldi ötéves terv nekünk kiszabott. Munkástestvéreink Berlinben a ml életűnkről, a mi boldog jövőnkről tárgyaltak. Mi dolgozók, akik mindig a háború ellenségei voltunk, kettő­zött örömmel vettük az első európai munkáskonferencia sikereiről szóló jelentéseket s ígéretet teszünk, hogy példás békeharcosok leszünk, a szo­cializmus építésének jó katonái. PAVEL ZELENAK és LENGYEL GYULA. A komáromi kikötőmunkások üzenete Nyugaton, az imperialisták táborá­ban, a béketábor legaktívabb harcosai a kikötők dolgozói, akik rettenthetet­len bátorsággal, elvhűségge! szolgálják a béke nagy ügyét. Bennünket, komá­romi kikötőmunkásokat ez a tény őszinte és mély boldogsággal tölt eL A komáromi kikütSmunkások ezért siettek, hogy a berlini konferencia be­fejezése után azonnal kiértékeljék az első európai munkáskonferencia ered­ményeit, amelynek küldötteinek sorai­ban ott láttuk nagyszámban a különféle tengeri és folyami kikötők munkásai­nak képviselő t Alaln de Lea, a fran­cia munkások nevében felszólaló ki­küldött, Berlinben drámai szavakkal ecsetelte a francia kikötői munkások hősi harcát, akik nem hajlandók a há­borús célokat szolgáló amerikai fegy­verszállítmányokat partra rakni. A hős francia kikötó'munkások és Nyu­gat-Európa többi kikötőinek rakodó­munkásai minden terror ellenére, a munkamegtagadással járó nyomor el­lenére kitartanak harcuk mellett, nem hogy a népi demokratikus országok i hajlandók az új háború kirobbantását .1 ŕ. 1 .T. 1- A^/irŕn-inmrnt ŕ*> 7 l'Aľúl i í'ólrn L'tralíácát w.oppha ifl_ dolgozóinak eredményei, sikerei is döntő jelentőségűek az ő harcukra. Hogy újabb és újabb sikereket érhes­sünk el, ahhoz az szükséges, hogy új munkáskádereinket öntudatos, harcos elvtársakká neveljük, akik a munka minden frontján becsülettel fogják megállni helyüket Mi. alulírottak arra teszünk kötelező ígéretet, hogy minden igyekezetünkkel rajta leszünk, hogy célzó fegyverek kirakását végrehajta. nl. De Lea elvtárs beszámolójánál: ez a része különösképpen bennünket fo­gott meg, akik ma a munkásnép fel­szabadult hazájában a mi életünket, a mi szép jövőnket építhetjük, ösztön­zésül szolgálhat a nyugati kikötőmun­kások példaadása arra, hogy mi még nagyobb lendülettel vegyünk részt a szocializmus építésének munkájában, mert mentőt jobban erősbödünk mi, annál közelebb hozzuk a francia, a spanyol, az olasz és a többi nyugat­európai kikötömunkások szebb életé­nek beköszöntését. Bármit is kiabálja­nak az amerikai hírverők, nekünk min­denünk megvan, amire szükségünk van. Csak azt mondhatjuk, bár a nyu­gati tőkés országok minden munkása olyan nyugodt életet élhetne, mint ami­lyet ml élünk. Mi, nagyon jól tudjuk, mi az: a tő­kés v'lág rendszerében élni. Mi is ettük a burzsoá demokrácia és a Horthy rendszer savanyú kenyerét. Nekünk dolgozóknak erre nincs szük­ségünk. De nincs szükségünk arra a nyomorral telített életre sem, amely­ben Jugoszlávia népe a Titó-banda jóvoltából kínlódik. Tudjuk, hogy az amerikai imperialistáknak a ml egész­ségesen fejlődő új életünk fáj és mi megnyugtatjuk azokat, akik a kül­földi tőkések hírverésének még be­ugranak, hogy mi itt a népi demokrá­ciát, a munkások és a dolgozó nép szabad hazáját nemcsak szájjal, nemcsak hanggal építjük, de erőnk­nek minden megfeszítésével és jaj annak, aki békés életünkre kezei merne emelni. M) dolgozók nyitott szemmel járjuk az életet. Látjuk, mi a különbség a tegnap és a ma között, hogv csak egy példát mondjak: A munkásember gyermekére valamikor azt mondták, minek kpH annak tanulnia. Ma a mun­káskormánv nemcsak arról pondosko­dik, hogy gyermekeink tanuljanak, ha­nem, hogv mi magunk Is tanuljunk. . Ma kikötőmunkásainkat többhetes tanfolyamokra viszik, hoev tanulj-nak. művelődjenek s míg a régi v'lágban a munkáért is nehezen kaDtn meg a kétkéri dolgozó jogos bérét, ugyan­akkor ma még azalatt az idő alatt is megkapja rendes fizetését, míg oda van tanulni. Százával és ezrével hoz­hatnánk még fel példákat mindennapi életünkből A komáromi kikötő mun­kásai még nagvobb harci elszántság­gal fognak küzdeni a békéért. Még na­gyobb éberséggel fognak vigvá~ni arra, ami a munkásembernek a legfeltet­tebb kincse, szabadságára FEHÉR KALMAN. a komáromi kikötőmunkások . •-> nevében. • %

Next

/
Oldalképek
Tartalom