Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-29 / 74. szám, csütörtök

U J SZ

O 1951 március 618 dtöol a hiba? I Ma, amikor a szocializmus é pité- j sének fontos feladata hárul minden I becsületes dolgozóra, amikor minél ; több munkaerőt kell megnyernünk az ipar számára, rendkívül fontos az is, hogy a távoleső falvakból munkahelyükre bejáró dolgozóknak biztosítsák a jó közlekedési lehetőséget. Ezzel kapcsolatban fel kell hoznom azt, hogy nálunk a losonc— kékkői útszakaszon napról napra 50—60 munkás órákat veszít munkaidejéből a rossz közlekedés miatt: Könnyű kiszámítani, hogy milyen óriási veszteségei jelent ez ipari termelésünknek. Ez azért történik, mivei a Kékkő irányából érkező autóbusz olyan túltömött, hogy a közbeeső állomásokon nem vehet fel újabb utasokat. Már több ízben fordultunk az autóközlekedési igazgatósághoz, de még nem állt be javulás. Szeretnénk, ha ezen az útszakaszon is gondoskodnának lehetőségről, hogy a munkások munkahelyükre idejében érkezhessenek, hogy egy drága percet se veszítsünk el termelésünknél a munkaidőből. KONCZ JÁNOS, levelező. Vilke Hogyan lest egy orvos szerint a szocializmus Komáromban Komáromban van egy Pogány doktor, aki Ul. Pauliny Tóth 6. sz. alatt lakik és 12 szobás lakást bitorol. A doktor úr keleti kényelemben pöffeszkedik egy ilyen nagyméretű lakásban. De ő szocialistának vallja magát En a komáromi lakásbizottság tagja vagyok, egy hattagú komisszióval kiszállva megállapítottuk, hogy a lakáshiányra való tekintettel elvehetünk a doktor lakásából egy kis szobát, egy konyhát és egy éléskamrát Az csak természetes, hogy azt akarjuk, lássa a munkásság, hogy a népi demokrácia pártolja a dolgozó népet Am ez a doktor úrnak nem tetszett, meg is fellebbezte a határozatot. Fellebbezésében szemérmetlenül azt írta, ha a lakásbizottság úgy dönt, hogy mégis berak valakit a lakásába, ott nem lesz élete, ki fogja üldözni, hogy szökjön meg. Tehát így néz ki | bratislavai francia főkonzulátus titkára menedékjogot kért a csehszlovák kormánytól Komáromban dr. Pogány úr szocialista meggyőződésével. Kilenc helyiség nem elég neki, a proletár csak szenvedjen tovább. De mi. elvtárcak, meg vagyunk győződve arról, hogy megmutatjuk neki, kinek lesz igaza. Kérek minden dolgozót, aki ezt olvassa, mondjon ítéletet dr. Pogány felett. HORVÁTH ANDRÁS, a lakásbizottság tagja, Komárom. A bratislavai francia főkonzulátus titkára Jean Fakan elhatározta, hogy kilép a bratislavai francia főkonzulátus szolgálatából és menedékjogot kér a csehszlovák államtól. Jean Rivierenek, a francia köztársaság nagykövetének a következő levelet küldte: Nagykövet úr! Ezennel tudatom önnel elhatározásomat, hogy a bratislavai francia főkonzulátus szolgálatából kilépek és egyben felhasználom ezt az alkalmat és tudatom Önnel, hogy a csehszlovák államtól menedékjogot kértem. Meggyőződtem arról, hogy szolgálatom a francia főkonzulátuson nem egyezhet lelkiismeretemmel és a fransia nép iránti felelősségérzetemmel. Nem akarok együttműködni a népem elárulásában azzal, hogy oly államnak szolgáljak, mely új háborút készít elő, Nyugat-Németországot újra felfegyverzi és fasiszta erőkre támaszkodik, ami nemzetemnek nagy veszélyt jelent. Édesapám bányász, 22 évig dolgozott Sallauminas (Pas de Calais) bányában és én ott kapitalista vidéken láttam és megéltem a munkásosztály elnyomását. Sokáig hallgattam a csehszlovákiai francia diplomáciai hivatalok népellenes és csehszlovák állam ellenes tevékenységéről. Láttam, hogy Manach főkonzul és MicheÜot vicekonzul a többi hivatalnokokkal együtt a francia kormány parancsára kémtevékenységet folytattak, hogy új háborút kezdhessenek a csehszlovák nép ellen. Azon nép elten, amely ugyanúgy szenvedett a német náci hadsereg elnyomása alatt, mint a francia nép. Elhatároztam, hogy minden erőmmel azoknak fogok segíteni, kik meg akarják védeni a világ békéjét és egy igazságos szép jövőt akarnak kiépíteni hazájuk részére. Ezzei utat akarok mutatni a franciáknak és minden békeszerető népnek. Ezzel az elhatározásommal tiltakozásomat akarom kifejezni az amerikai szolgálatban álló francia kormány és kémei ellen, akik a diplomáciai tevékenység leple' alatt bújnak meg. Kérem Ont, szíveskedjék e levelet a francia kormánnyal és néppel közölni, hogy ennek alapján meg tudják ítélni az ön és a francia kormány tevékenységét, a békeszerető, dolgos csehszlovák nép ellen. Mivel biztos vagyok abban, hogy az önök diplomáciaai hivatala nem közli e levelet a francia néppel, a levél másolatát közzéteszem a lapokban. Jean Fakan, a bratslavaí francia főkonzulátus titkára. Milliós megtakarításokat érnek el Uuesináhan Lidia Korabelnyikova módszere alapján Lidia Korabelnyikova szovjet sztahanovista Köztársaságunkban tett látogatásakor részletesen ismertette üzemünk dolgozóival komplex takarékossági módszereit. E módszer felhasználása nagy jelentőséggel bír üzemeinkben. A szovjetkormány nagyrabecsülte Lidia Korabelnyikova kezdeményezését. Elismerését és az idei Sztálin-díjat juttatta neki. Csehszlovákia dolgozói örvendenek Lidia Korabelnyikova sikerének és neki, meg a szovjet sztahanovisták százainak köszönik értékes javaslataikat és tapasztalataikat, melyeket a szocialista munkaverseny fejlesztése, a munkateljesítmény emelése és a termelési költségek csökkentése terén nyújtottak nekünk. Munkásaink, dolgozóink, akik Korabelnyikova módszerével harcolnak a selejt csökkentésért és az anyag megtakarításáért, bizonyos idő alatt sok anyagot megtakarítanak, ami lehetővé teszi nekik, hogy néhány napig a megtakarított anyagból dolgozzanak. Korabelnyikova elvtársnő ezt komplex megtakarításnak nevezte el- Ezt a módszert a zólyomi Bucsina-üzem dolgozói is elsajátították. A fűrésztelepen kötelezettséget vállaltak, hogy az évben minden 16-ik hét után egy napot a megtakarított anyagból fognak dolgozni. E kötelezettségvállalás — az eddigi számítások szerint — gazdaságunkban 8 milliós megtakarítást jelent évente. Az asztalosműhely dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a hulladékból két és félmillió korona megtakarítást nyernek évente. Dianiska élmunkás vállalásában kötelezte magát, hogy évi tervét októberben befejezi. Rel elvtárs vállalta, hogy Dianiska kötelezettségvállalását túlhaladja. Ezek a tények bizonyítják, hogy Bucsinán jól dolgoznak. Ellenben szükséges. hogv az üzem dolgozói olyanok legyenek, mint Kubala, Dianiska és Rél elvtársak. Szükséges, hogy az öszszes mesterek és vezetők olyanok legyenek, mint Markstein, Blazsek és Dankó elvtársak. Hogy az egész Bucsina-üzemben kifejlődjék a kezdeményezés az anyaggal való takarékoskodásra, szükséges öntudatosítani a tömeget az üzemben. Bucsinán megvannak a lehetőségek a komplex megtakarítási mozgalom fejlesztésére. Csak az kell, hogy az agitátorok konkrét példákat használjanak és terjesszenek, hogy a munkateljesítmény emelésének és a termelési kiadások csökkentésének eszméje a dolgozók mindennapi gondolkodásának és cselekedeteinek alkotó része legyen Hiszen a munkásság vagyonáról van szó, az egész dolgozó nép kincséről. Teljesítették az ötéves terv harmicSik évét A královopolei Gottwald-üzemek faraktárának dolgozói májuselőtti vállalásukban kötelezték magukat, hogy ötéves tervünk harmadik évének feladatait április 7-ig teljesítik. E kötelezettségvállalás után a faraktár dolgozói a szocialista munkaversenyt nagyban kifejlesztették és ennek alapján sikerült a dolgozóknak idő előtt teljes'teniök eredeti kötelezettségvállalásukat, és március 23-án már bejelentették az ötéves terv harmadik évének sikeres befejezését. A munka jobb megszervezésével a faraktár alkalmazottainak sikerült csökkenteni az időveszteségeket és ezáltal, továbbá a kötelezettségvállalás teljesítésének pontos ellenőrzésével, a heti diagrammok bevezetésével és a munka csoportonkénti, meg az egyéni verseny fejlesztésével elősegítették e bátor kötelezettségvállalás teljesítését. A legjobb munkacsoport címéért februárban folytatott verseny győztese Grica elvtárs csoportja lett. A köz pont legjobb vezetőjének zászlaját Bu din elvtárs nyerte el. Az ötéves terv harmadik évének idő előtti teljesítésekor a královopolei gép üzem faraktárának alkalmazottal tbvábbi bátor kötelezettséget vállaltak, mely szerint ötéves tervünk negyedik évének feladatait Sztálin elvtársnak, a béke legnagyobb harcosának születésnapjára teljesítik. Dr. Lazík nagyszombati püspök nyolc új kanonokot avatott fel Kedden, máricus 27-én, 10 órakor a bratislavai Szent Márton-dómban nyolc újonnan kinevezett kanonokot avatott fel Msgr. Th Dr. Lazík nagyszombati püspök. A bratislavai káptalan új kanonokai a következők: Adamcsik Lipót, a /Q terv és a tervezés Már elég régen történt, még kétéves terv iink kezdetén, hogy egy megurasodott hivatalnok meg egy kommunista munkás ballagott egy, a Kév\es tervbe felvett épiiiet alapjai kö. ül. Mindketten gyermekkoruk ota ?gymó« szomszédságában nőttek fel. — Te, Gyurka, mi az a kétéves terv, kérdezte a munkás. Gyurka, aki jártas a hamisságokban, nem szalajtotta el az alkalmat: — Ejnye János, milyen kommunista vagy, hjgy még azt sem tudod, hogy mi a kétéves terv. — Hát hiába, kommunista vagyok, vagy nem kommunista, de még nem tudom. — No. akkor Ügyelj! Lá'cá ezt az építkezést. — Látom, feleli János. — Ezt az épületet most a terv kezdetén kezdték éoiteni és csa'-t két év múlva szabad be

fejezniök. János a feleiette. nem elégeiett meg: — Egy év sem kell hozza, hogy az épület elkészüljön. De Gyurka o;ak nem nyugodott: — Igen, csak gondolod, de a többiek nem akarnak olyan gyorsan dolgozni, mint te, mert ha mindent íelépitünk, aztán mi lesz. — Nem tudom — Na ... munkanélküliség! De János csak nem hagyta magát: — Ejnye Gyuri, te csak hazudsz nekem. Es valóban az épület nem két év alatt, hanem egy év alatt készült el! Mindazt, ami a háborúban megrongálódott, rendbehozták és rminkanélküiiség mégsem mutatkozott, hanein a dolgozók éleszínvonala és keresete emelkedett. János és mások is meggyőződtek róla, hogy Gyuri nőin mondott igazat. Kihirdették az ötéves tervet. Akkor már Jánosunk meg a többi dolgozó kommunista és partonkivü

1' tudta, hogy az ötéves terv azt jelenti, hogy községünkbe bevezetik a villanyt és hogy Szlovákiának, mélynek mezőgazdasága és ipara nem volt fejlett, ötéves tervünk bevezetésével lejlett ipara és nagy hasznot hozó gépesített mezőgazdasága lesz. Köztársaságunknak, különösen pedig Szlovakián.iK további tervszerű kiépítéséről beszé't Dolansky elvtárs a CsKP központi bizottságának legutóbbi ülésén. Szlovakia kiépítéséről többek közöti ezeket mondotta: Szlovákiában új kohászati üzemet építünk, mely évente egy rnill-o vasat íog kitermelni. Ezzel egész új ipari vidéket alakítunk egy iparilag elmaradott területen, ahol a munkaerők tartaléka nagy. A kombinát már 1953-bt.n kezd működni és ezáltal emelkedik a kapitalistáktól elhanyagolt vidék színvonala. Szlovákia nehéz gépip-ara sokkal gyorsabb iramban fog kiépülni mint eddig. Olyan mértékben, aminőre a múltban még nem volt példa, megindult a vasérc és a színes fémek, legfőképpen a réz kitermelése, továbbá egy új barnaszéntelep kiépítésével és a már említett kohászati kombináttal Köztársaságunk keleti részén nyersinyag-tílroló helyet létesítünk. Sokkal jobban kihasználjuk a vízierőket is, melyekben Szlovákia oly gazdag. Ma már dolgozóink nem vesziK be a hamis magyarázatokat a tervezésről. Hisz a tervezést megkedvelte a falu is és az EFSz-ek elkezdték maguknak tervezni. Összeállították termelesi tervüket és ennek alapján megszervezték a munkacsoportokat és megállapították a munkaegységeket és a terv alapján kiszámították, hogy a tavaszi munkálatokhoz, az aratáshoz és az őszi munkálatokhoz mennyi munkaegységre lesz szükségük. Természetes, hogy a termelés tervezése, a munkaerők megszervezése az anyag előteremtese és minden más célkitűzés külön tervezést jelent, mert sok minden szükséges a terv feladatainak teljesítéséhez. A terv a szövetkezeti tagoknak arra is szolgál, hogy már most tavasszal előie tudják kereseti lehetőségüket és azt, hogy az EFSz-nek milyen bevételei és kiadásai lesznek. Ma már senki sem tudná a munkát tervezés nélkül végezni, anélkül, hogy tudja, mit fog végezni, milyen kiadásokkal, és bevételekkel. És ma már János magyarázza Gyurinak: „Látod, Gyurka, te azt mondoítad, hogy a kommunisták csak azért terveznek, hogy munkájuk tovább tartson és ne legyen munkanélküliség és hogy ők nem akarnak dolgozni. És mi a szövetkezetben nem akarun'. dolgozni? Dolgozunk bizony és amint látod, mi is tervezünk, mert tervezés nélkül nem volna sikeres a munkánk." nagyszombati püspöki helynök és kancellár, Greguska József, nagyszombati helyettes kancellár, dr. Visnyovszky Miklós, 'a bratislavai római katolikus Cyryl-Metód teológiai fakultás dékánja, Mogyorósy László, a Bratislavaújvárosi plébánia adminisztrátora, dr. Dudás Cyril, a Cyril Metód teológiai fakultás tanára, Msgr Machácsek Pál. bratislavai esperesplébános. Záreckv István, a bratislavai Szentháromság plébánia adminisztrátora. Csókás Károly gútai plébános. Az avatáson megjelent Lukacsovics József tanár, építőipari megbízott, a helyi káptalan képviselői és mások. Az ünnepélyes avatás után dr Lazík püspök és a vendégek jelenlétében Adamfcsik Lipót trnavai püspöki helynök és kancellár szentmisét szolgáltatott, amelyen a szlovák kanonokok nevében dr Visnyovszky, a magyar kanonokok nevében Záreckv prédikált. Mindketten ígéretet tettek, hogy az új kanonokok avatásuk után szolgálni fogják a dolgozó népet, melyből származnak. A monopoltekések psnzétssége A World News and Views című lap adatokat közöl, hogy az utóbbi esztendőkben milyen csillagászati számokat érnek el az angol tőkrsek nyereségei 1949-ben — írja a World News and Views — 1730 millió fontsteringet tett ki a tőkések haszna, azaz 1938. évhez viszonyítva háromszorosára ugrott. A Financial Times beismeri, hogy ezek a jövedelme': 1950-ben 10 százalékkal növekedtek. 1951 januárjában 189 tröszt további 11 százalékos jövedelemszaporulatot mutatott ki, ugyanakkor a bérek az elmúlt esztendőben csak 5 százalékkal emelkedtek. Uj äáiwászkäderek nőnek az Isiván-ieiepen Ahogy meglátogatjuk a Sajóháza István-telepi vasércbányát, előttünk a keskeny síneken megrakott csillék sokasága sorakozik, amelyek a bánya mélyéből egymásután gördülnek kifelé, hogy a nehéziparunknak több nyersanyaga legyen, hogy új gépek, traktorok ezrei kerülhessenek a gyárakba és a mezőgazdaságba, hogy dolgozó népünk életét megkönnyítsük. A munkások tisztában vannak azzal is, hogy az éberségre a saját soraikban is vigyázni kell, mert az ellenség a munkásság sorait akarja először meggyengíteni azzal, hogy közöttük romboló munkát végez. De a munkásság akár Brnoban, akár Rozsnyón mindenkor leleplezi az ellenséget a saját sorai között. Az István-telepi bányászok mindent megtesznek, hogy a tervet teljesítsék, mert tudják, hogy minél több vasércet adnak a nehéziparnak, annál jobban erősítik a béketábort, mert -iiinden kibányászott tonna érc felelet a háborús uszítóknak. A bányászok közöt még nagyon sokan vannak, akik emlékeznek a múltra, amikor a munkanélküliek száma nagyon megszaporodott. A munkások nagyon jól tudják és emlékezetükben él hogy mit adott nekik a Rimamurányi RT. Ma a munka, a megélhetés biztosítva van mindenki számára. A munkásságnak több mint a fele párttag, de az üzemi párt-részszervezet csak január 1-én alakult meg az üzemben. — Nagyon ébernek kell lenni, ha meg akarjuk akadályozni az ellenség romboló munkáját sorainkban mondja Molnár elvtárs, — ezért még fokozottabban kell vigyázni, hogy leleplezzük a kártevőket. Ha vigyázunk, nem történhetett volna meg az, ami a liszttel megtörtént. Mi párttagok akkor láttuk, hogy a falusi kulákok zsákostul, kocsistul hordják a lisztet és ezt megakadályozhattuk volna. Az István-telepen ma már kevés munkás dolgozik A bánya munkásait áthelyezi a testvérvállalatokhoz. A bányát átadják a bányásztanoncoknak és csak a velük foglalkozó öreg bányászok maradnak itt, hogy az ifjúságból jó szakképzett bányászutánpótlást neveljenek. A bányásztanoncok megkapnak minden felvilágosítást, mind az iskolában, mind a munkahelyen és csak tőlük függ, hogy milyen mértékben fejlesztik tudásukat. Az István-telepen a technikusok és a mérnökök a munkásokkal megbeszélik a munkát és a nehézségeket így igyekeznek kiküszöbölni. A Rozsnyói bányaüzemeknél fiatal technikusokkal és mérnökökkel kell felváltani az olyanokat, akik mindig egy helyben állnak és nem mernek megmozdulni. Ma nem olyan mérnök kell, akinek jő a diplomája és jelesre végzett az iskolában és ha egy bányaüzemhez kerül nem megy le a bányába, vagy ha le is megy csak szétnéz, aztán már jön is fel. Az asztal mellől akarja irányítani a munkát. És ha valami hiba történik, azt sem tudja, mi okozta a hibát. A » Velkó Zsófia 28 éve dolgozik a pörkölőn. Csoportjuk 151%-ra teljesíti a tervet, őszinte munkásszavakkal ezeket mondja: „Nagyon szeretem a munkámat és nem tudnám elhagyni az üzemet, nem tudom elképzelni nélküle az életem, úgy hozzá vagyok nőve az üzemhez." Juhász Erzsébettel együtt dolgoznak egy csoportban a pörkölőn. Mindketten élmunkások Juhász Erzsébet ezeket mondja: „Nekünk is hozzá kell járulnunk a béke megszilárdításához és megvédéséhez." A mosóban dolgozik Juhász Ilona. — A munkámra nem panaszkodom — mondja Juhász Ilona, — a minőség szerint kapjuk a fizetést. Azon igyekszem, hogy a munkámat lelkiismeretesen végezzem, mert csak ,így tudom a gyermekem békés életét megvédeni. Mintha most az arcára valami bánat szállt volna, a múltra emlékezik. — A háború szörnyűségeit nagyon megismertem — mondja. — A Gestapo a férjemet elhurcolta és kivégezte Egyedül maradtam a gyermekemmel. Ez és a munka ma minden örömöm. Boldog vagyok, hogy dolgozhatom, és a munkámmal hozzájárulhatok a béke építéséhez. A Párt tagja vagyok és mint nő elftélem Svermovát és a hozzá hasonlók kémbandáját. Az István-telep munkásai a májusi kötelezettségvállalásban vállalták, hogy a tervet 100 százalékra teljesítik. De már sikerült egyes helyeken elérni z 190 százaékot. Azon igyekeznek, hogy minden munkahelyen elérjék ezt az eredményt. A munkások értik a munkaverseny jelentőségét. Tudják, hogy nekik a vasércbánvászoknak mindent meg kell tenniök, hogv az ötéves terv sikerrel fejeződjék be. Tudják, hogy az ő munkájuk nagyon fontos. A munkások ezt értik, mert ma már nem a kapitalistáknak dolgoznak, hanem az összes dolgozóknak. Minden kibányászott tonna érc felelet az imperialistáknak és erős támasza a békés, építő munkának. KELEMEN BÉLA.