Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-28 / 73. szám, szerda

1951 március 28 UJ SZU ­A háború csak a milliárdosok kívánsága, hogy vagyonukat szaporíthassák Ossoov e vtärs szövet de'egáfus beséde Berlinben Az európai munkáskonfereneia szombat délelőtti ülésén viharos lelkese- (rabszolgáivá válni. Kétségtelen, hogy déssel fogadták Jarreck nvugatnémet országi bányász bejelentette: az euró- j Németország népének nagyjelentőségű pai munkáskonferencia berlini ülésezésére megérkezett a szoviet delegáció, szerep jut a német milit-ar zmus és Európa országainak munkúskiiljöttei kitörő lelkesedéssel. vih?ros tapsorkán- Nyugat-Németország felfegyverzése na[ fogadták a szovietnép kiküldötteit és a szovjetdeiegáció vezetőjét: clhni harcban. A v'lig becsületes né­A. P. Oszipov elvíársat. aki a Szovjetunió dolgozói nevében a vasárnapi iiié- pei szívük mélyébííl sikert kívánnak a sen üdvözölte az euróoai munkáskonferenciát. j Demokratikus Németország Nemzeti 3 A washingtoni békemenet t észtvevőinek r agygyűlése Oszipov elvtárs nagv lelkesedéssel fogadott dotta: beszédében ezeket mon­„A Szovjetunió delegáció ia a Szov­jetunió dolgozói mill óinak szfvbó'l jö­vő üdvözleteit tolmácsol ia Európa minden dolgozójának, aki a békéért és Nyugat-Németország felfegyverzése elien harcol. A német és francia dolgozóknak az a nemes kezdeményezése. amely ezt az európai munkáskonferenciát létre­hozta, hogy kifejezésre juttassuk t l­takozásunkat Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, a Szovjetunió dolgozói körében támogatásra trIáit. A szovjet munkások ugyanúgy. mint a szovjet nép teljes mértékben tisztá­ban vannak azzal a nagv veszedelem­mel, amelyet Európa és az egész világ békéjére Nyugat-Németország fel­fegyverzése ieient. Azokat az intézke­déseket, amelyeket a nyugati imperia­listák Nyugat-Németország felfegy­verzésére tettek és a kísérleteket, amelyeket Nyugat-Németországnak az agresszív jellegű Észak-Atlanti cso­portba való bevonás érdekében foga­natosítottak, a potsdami egyezmény durva megsértésének minősít iük. Az amerikai háborús uszítók min­dent elkövetnek, hogv szolgálatukba álľtsák Nyugat-Németországot, Nyu­gat-Európa e hatalmas ipari támasz­pontját. Nyugat-Németország újrafel­fegyverzésének polit'káii, amelyet az amerikai imperialisták akarnak meg­valósítani, ellentétben áll a nemzetek biztonságával és békenolitikáiával és egy harmadik világháború veszedel­mét rejti magában. Az angol-amerikai imperialisták a közvéleményt minden eszközzel'félre akarják vezetni és úgy állítják be magukat, mintha védekező fél lennének. Hogy bűnös poľtikáiu­kat igazol iák, a nyugati hatalmak kor­mányai Nyugat-Németország felfegy­verzését és a háborús előkészületeket úgv tüntetik fel. hogv ezt állítňhg a kommun'zmus eleni „védelem" érde­kében tennék Rágalmazó állításaikban azt hangsúlyozzák, hogv az európai nyugtalanság oka a Szovjetunió poli­tikája. A tények azonban mást igazol­nak. A tények azt igazolják, hogv a Szovietúnió következetes békepoioti­kát folytat, amelv abból a lenini-sztálini alapelvből indul ki. hogy a szocialista és kapitalista rendszerek békében lé­tezhetnek egymás mellett A békepoli­tika. a biztonság, egvenlőség »s a nemzclek közötti barátság elve a szov­jet 'írsadalom és állami rendszer alap­elveiből" következik. A békeoolitika bi­zonyítéka a több ízben megismételt és egv hékepakturr megkötésére ránvuló javaslat, valamint azok a iavasUtok, amelyeket a Szovjetunió a fegverke­zés korlátozására és az atomfegyver használatának tilalmára vonatkozólag tett. Nem a szoviet kormánv hibája, hogv a nyugati hatalmak e tervek megvalósítását állandóan keresztezik. A Szovjetunió az elsők egvike volt, amelv a Béke Hívei II. vilá^kongresz­szusának határozatára válaszolt. A Legfelső Szovjet márciusban törvény­erőre emelte a béke védelméről szóló törvényjavaslatot. A szoviet emberek tudatában vannak annak, hogv a szov­iet kormánv csakis a béke és a nén boldogságáról és örömteli életére! gondoskodik. Ezt igazolják a kommu­nizmus nagyszerű építkezései, a hatal­mas termés»etátal"k : í'> tervek, a Moszkva utcáin éo'-ln felhőkarco­lók. a kultúra ú i prlotái. Legutóbb je­lentette be a Szov-etunió kormányt a közszüksérleti árúc'kkek árinak csök­kentését. Ez az úiabb árcsökkentés bi­zonyítéké azoknak az úiabb s'kerek­nek*. amelyet a Szovjetunió az ioari és mezőgazdasági termelés fejlesztésével elért. A Szovietun'ó békenolitiká ját ig-iznlia a szoviet kö'tségevetés is. A háború, amelyből most kikerül­tünk, a legsúlyosabb volt. amelvet va­I 'ha hazánk átélt A romhadöntött or­szágrészeket ú j iá kellett építeni, úliá­építeni Iparunkat, mezőgazdaságunkat, és mindenekelőtt a háborúelőtti szín­vonalra empini. majd art ielentős mér­tékben túl'épni. És népünk ezt elvé­gezte. A szovjet delegáció vezetője, Osz'­pov elvtárs ezután részletesen foglal­kozott azokkal a sikerekkel, amelyeket a Szovjetunió ipara és mezőgazdasága a háború után elért. Ezzel kapcsolato­san hangsúlyozta, hogy a Szovietúnió­ban soha nem látott fe'lődés állott be. Ez a magyarázata annak a gyűlöletnek és rágalomhadjáratnak, amelvet az angol-amerikai imperialisták a békés építés útján haladó Szovjetunó ellen indítottak. A német kérdés nemcsak a németek, hanem mindazon nemzetek szempontjából nagyjelentőségű, ame­lyek a béke biztosításáért harcolnak. Nyugat-Németország újrafelfegyver­zésének politikáját oly időben akarják megyalásitani, amikor Európa népeinek szívében még élnek a második vlág­háború pusztító eseményeinek emlékei. Mindenki, aki kívánja a békét, fel kell, hogy tegye a kérdést: vájjon ki­nek érdekében folytatják a felfegyver­zés politiká ját' Kinek ffíződ k ahhoz érdeke, hogy Németországot és az egész világot újabb véres háborúba döntsék? Ehhez csak a tőké«ek kis , csoportjának érdeke fűződik, mert aj h; l.« szempontból is kŕľrhges Men­Frontia mozgalmának harcához. Tőlünk munkásoktól sok függ. Ha Nyugat-Németország felfegyverzésé­nek megakadályozására e.őinket egye­sítjük, akkor a remii tarizáclót meg­akadályozhatjuk A munkásosztály harcában az egy­ség a legfontosabb fegyver. Ezért a Szovjetunió delegációja támogatja azt a jnvshtot. hogy a konferencia hoz­zon Ifire egy európai munkásbizottsá­got a felfegyverzés megakadályozá­sára. Támogatja azt a javaslatot, hogy a dolgozók közös akcióba lépjenek, ha­tározott módon iltakozzanak Nyugat­Németország felfegyverzése ellen feb­a háború pusztításaiból szaporítják jö­vedelmüket. Sztálin generalisszimusz a moszkva' Pravda munkatársának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogv a háború csak a milliomosok és milliár­dosok számára szükséges. Az amerikai imperialisták, hangsúlyozta Osz'pov elvtárs, megszokták azt, hogy mások kaparják ki a tűzből számukra a gesz­tenyét. Az emberi erőtartalékokat akarják kihasznrlni Európában, az európai dolgozókat akarják ágyútfUe­lékül felhasználni az általuk most elő­készített háborúban. Ugyanakkor azonban megfeledkeznek arról, hogv Európa dolgozói sz'lárd eľiat'rozássri megvédik jogaikat, békés életüket, nem akarnak az imperialista rablók •őségé van e konferenc ának. A kikül­döttek nv'htkozatai azt igazolják. Hogy Európa dolgozói eltökélten száll­ni k síkra a béke megvédéséért és Nyugat-Németország felfegyverzésé­nek megakad-'lvozásáért E konferen­cia minden résztvevőiének köt^l-ssége, hogy hazájába visszatérve a Nyugat­Németország ffl'egyvérzését megfka­dálvozó mozg'ľim aktív agitátora i<»­gven, hogy e konferencia döntése rőt tájékoztassa a drKozókat. Osz'pov elvtárs, a Szovietúnió dele­gációiának vezetője Szt.Tn elvtárs szavaival fejezte be beszédét: „A bé­két megőrizzük, megszilárdítjuk, ha a béke megőrzésének ügyét a nén veszi kezébe és ha vég' g kitart mrihtte." A washingtoni békemenet résztve­vői nagygyűlést tartottak. A gyűlésen az ország minden részéből 25DO kül­dött vett részt Az ülésen felszólalt Paul Robeson, aki beszédében kiemel­te, hogy a Szovjetunióban a háborús propagandát bűnténynek minősítik. „Amikor békéről beszélünk, akkor egyfelől az Egyesűit Államok, másfe­lől a Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság közötti békére gondolunk. Követeljük koimányunk'.ól, hogy kezd­je meg a tárgyalásokat ebben az irányban a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal — mondotta Robe­son. — Az amerikai kapitalisták ké­szek arra, hogy kirobban 1 sák a hábo­rút és hogy legyilkoljanak egymilliárd embert, csak azért, hogy újabb ha­szonhoz jussanak De az amerikai nép harcol a béke fenntartásáért." Róbert Lovett, a Virginia-szigetek volt kormányzója a gyűlésen kijelen­tette, hogy egyetlen ország sem tűr­heti el, hogy határait veszélyeztessék, úgy rniruc ezt az amerikaiak Koreában teszik a Kínai Népköztársasággal. Therese Robeson. aki résztvett a varsói békekongresszuson, kijelentette: „Kelet-Európa népei a háború ellen vannak és meg vannak győződve, hogy az amerikai nép a béke fenntartásáért harcol." Amikor a békeküldöttek felkeresték a parlamenti képviselőket, többen a kongresszusi tagok közül nem akarták őket fogadni Morango demokrata párti képviselő pedig rendőrséget hí­vott, hogy távolítsák el a békeküldöt­teket. Az amerika ak Törökországban katonai repülőtereket építenek A *Jenni IstambuU című török lap ' tik ki Az építkezési munkálatokat egy jelentése szerint a törökországi Adana k um n hivatal végzi amelyei Cumohey járásban Indzsianik község közelében az , , . ,, . ..,<•,. ... , .... .,,.. . amerikai »szukerto« vezet. A repuloter amerikaiak megkezdték egy nemzetközi j ... . repülőtér építkezéseinek előmunkálatait, építkezését egy hónapon belül telies A repülőteret 40 hektárnyi területen épí- I iramban megkezdik. Így fest az amerikaiad „senítsé^e" Az amer kai tőkések kedvenc lapja a Wa'l Street Journal beismeri, hogy az úgynevezet amerikai „segítség" tu lajdonképpen egv rendkívül jövedel­mező üzletet jelent az amerikai mllliár dosok számára. A lap pédául hozza fel az Aschaffenburger Zellstoffwerke- üzem esetét, amelv öt kilométerre van a Rajna-vidéki szénbánváktó! és még sem használhat német szenet, hanem csak amerikait. Egv nagv nyugatnémet tröszt képviselője a <övetkező kije­lentést tette: „Hol'ind'ába 12 dollárért adjuk el nálunk a kitermelt szén ton­náját, ugyanazt a szenet az Északamerikai Egyesült Államoktól 25—30 dollárért vesszük meg. Ne kérdezzétek tőlem, hogv miért?" Hogy miért? Mert az amerikai tőkések ígv diktálják Európa munkásainak akcióegysé *e súlvos csanást íelent a háborús uszítók terveire (Folytatás az 1. oldalról.) lyeztetve van. Mindannak, amiben egységes a véleményünk, ami ösz­szekapcsolhat bennünket, ma előtér­ben kell állnia. Kovácsol iuk eggyé a munkásosztály akc'óegységét, száll­junk síkra Nyugat-Németország felfegyverzése ellen a béke biztosí­tása érdekében." Franciaország munkásai a berlini konferencia határozatainak megvalósításáért Alain de Leap. a francia munkások millióinak üdvözletét tolmásolta, kö­szönetet mondott a szervező bizott­ságnak, hogy megszervezte az euró­pai munkásság berlini konferenciáját. — Ez a konferencia hathatós intéz­kedés mindazokkal szemben, akik a bé­kér" törnek. A francia munkásság kész mind­azokat a döntéseket megvalósítani, amelyeket az európai munkáskonferen­cia magáévá tesz. N- ugat-Németország felfegyverzése és Franciaország felfegyverzése párhu­zamosan halad. Franciaorszagban a nép ellenségei a gyárakban és üzemek­ben leállítják a béketermelést, hogy a hadianyagok gyártására helyezzék a fősúlyt. Az amerikaiak háborús anya­gokat szállítanak az országba. Az áru­ló francia kormány odadobta Francia­ország nemzeti függetlenségét, lehető­vé tette az am rikai fegyveres erőknek, hogy francia kikötőket megszálljanak. A francia munkásosztály azonban eré­lyes választ ad minden háborús előké­születre. Hazánkban elszántan harcolunk a bűnös háború megakadályozásáért, amelyet a francia imperialisták a bé­keszerető vietnami nép ellen viselnek. De Leap elvtárs ezután megemléke­zett a francia kikötőmunkások hősi har­cáról, akik nem hajlandók a háborús célokat szolgáló amerikai szállítmányo­k partra rakni. A hős francia kikötő­munkások minden rendőrségi brutali­tás terror, a munkamegtagadással já­ró nyomor ellenére kitartanak harcuk­ban, hogy megakadályozzák a hadi­anyagok partratételét. A nyugatnémet­országi felvegyverzést a munkásság közös akcióegységével kell megaka­dályozni, be kell bizonyítani Párizs és Bonn bábkormányainak, hogy a dolgo­zó nép nem tűri, hogy háborúba taszít­sák. A munkáskonfereneia munkáját siker koronázza A magyar munkásosztály s az egész magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét Bozsóky elvtárs tolmácsolta, aki be­szédében hangsúlyozta, hogy a Ber­linben megjelent mapvar delegációt a Magyar Népköztársaság legiontosabb ipari üzemeinek munkásai küldték ki. — Munkástársainktól — elvtársaink­tól azt a megbízatást kaptuk, hogy mondjuk meg Nektek, hogy a magyar nép minden erejéből a béke fenntartá­sáért fog küzdeni. E harcban a magyar dolgozó nép a német dolgozókkal s a világ valamennyi népével vállvetve küzd . Itt Berlinben Európa valamennyi né­penek munkásai azért gyűltünk egybe, hogy Nyugat-Németország felfegyver­zése ellen tiltakozzunk. Meggyőződé­sünk, hogy munkánkat siker fogja ko­ronázni. A magyar dolgozó nép a béké­ért folytatott harcban a közös ügyért minden erejéből fog harcolni. Amikor a francia, olasz, spanyol munkások kor­mányaik ellen harcolnak, ugyanakkor értünk is küzdenek. A front különböző szakaszain harcolunk, különféle esz­közökkel, de harcunk egységes és egy célért folyik, a béke fenntartásáért. Hetvennyolcmillió ifjú nevében az európai munkáskonferen­ciát Maria Masu (Olaszország) üdvö­zölte. A Demokratikus Ifjúsági Világ­szervezet nevében felszólaló olasz ii júmunkásnő hangsúlyozta, hogy a a Demokratikus ifjúság Világszerve­zete Európa munkásaitól azt kívánja, sokszorozzák meg az akcióegység megszilárdítására irányuló törekvé­seiket. A Demokratikus Ifjúsági Világszerve­zet közös akciót folytat a háború megakadályozására. A különféle politi­kai nézetű fiúk és lányok egységesek abban, hogy minden körülmények kö­zött meg kell akadályozni Nyugat-N'é­metország felfegyverzését. Lengyelország népének vágya: a béke megszilárdítása „Az a tény, hogy az európai munkás- mentek azóta, hogy a Szovjetunió a .. c • r n n»» Utlor! í<i o í t m uct rTorvorto Itl i firxl konferencia éppen Berlinben tartja ösz szejövetelét, abban a Berlinben, amely éveken keresztül a német imperializmus és militarizmus bástyája volt, mély ér­telemmel bír: hangsúlyozza beszédében a lengyel munkásosztály kiküldöttje, Burszky elvtárs, azoknak a nagy változásoknak kifejezője, amelyek Európában végbe­hitleri fasizmust szétverte. Itt, ahol most tanácskozunk tört meg a német militarizmus és az expanzió. A Német Demokratikus Köztársa­ság lakóinak őszinte békevágyát a legjobban bizonyítja az, hogy a né­met nép a demokrácia útjára lépett, hogy szomszédaival békés életet akar folytatni, hogy az egész világ haladó erőivel a béke megerősítéséért har­col. A munkásosztálynak, Európa minden munkásának, tehát a német munkásnak is, közös gyűlöletes ellensége a véres amerikai imperializmus, amely a fasisz­ta mult sötét erőivel szövetségre lép­ve most a német milltarizmust akarja újjáéleszteni. Lengyelország minden dolgozója leghatározottabban harcba s'áll Nyugat-Németország felfegyver­zésének megakadályozására. Lengyel­ország munkásait, asszonyait, Ifjúsá­gát, minden lakó'' egyetlen vágy hat­ja át: a béke ügyét szolgálni, a békéért dolgozni, minden energiát latba vetni, hogy megakadályozzuk a militarizmus újjáélesztését. Dánia békeerői a német felfegyverzés ellen Fridrich Moeller, a dán munkásság képviselője hangsúlyozta, hogy Dánia békeszerető lakossága tiltakozik Nyu­gat-Németország felfegyverzése ellen És nem feledkezik meg arról sem, hogy az amerikaiak az országban erőszako­san letelepedtek, Dániára rákényszerí­tik saját politikájukat. A dán burzsoá zia eladta az országot az amerikaiak­nak, kiszolgáltatta a dán nép hazáját a háborús uszítóknak. A békéért folytatott harcunk szoro­san egybekapcsolódik a kenyérért és hazánk függetlenségéért folytatott har­cunkkal E tekintetben már jelentós si­kereket értünk el. Montgomery tábornok a dán ellen­állási mozgalmat legyőzhetetlennek mi­nősítette az elmúlt háború során Biz­tosíthatjuk a tábornokot arról, hogy kis hazánk népe megtalálja most ts he­lyét a béketábor oldalán, mert ugyan­azok az emberek akik a náci megszál­lók ellen legyőzhetetlen táborba tömö­rítették a dán népet, ma az angol-ame­rikai imperialisták ellen hívják harci táborba Dánia népét. Az asszonyok milliós táborának ereje — erősebb, mint a háborús uszítóké Monique Saignant, a francia asszo­nyok, a francia munkásnők elszánt bé­keharcáról beszélt. — A francia asszonyok látják a háborús előkészületeket és ezzel egy­idejűleg tudatosítják azt is, hogy fe­lelősséggel tartoznak a háború meg­akadályozásáért. Szerte Franciaország városaiban asszonyaink az új háború megakadá­lyozásáért szállnak síkra. Francia­ország asszonyai felismerték, miről van szó: a tét a béke vagy háború. A? asszonyok milliós táborának ereje ť )i.°tb mini a hab'triU uszítóké. Esküszünk, hogy minden eszkiztel 'i rrmilitarizáció ellen fogunk har­colni. sohasem fogjuk tűrni, hogy hazánkat egy atomháború bázisául használják fel. A világ valamennyi asszonyával egységbe tömörülve ki­harcoljuk hazánk boldogabb jövőjét és az egész világ békéiét. Finnley Hart: „Anglia munkássága szembeszáll az amerikai imperialisták terveivel" Anglia munkásainak forró üdvözletét tolmácsolta Finnlev Hart. skóciai hajó­gyári munkás, aki beszédében megálla­pította: sEgész Nagy-Britannia dolgozó népe a remilitarizáció ellen foglal állást. Anglia dolgozói között és a lakosság széles rétegeiben mindjobban erősbö­dik az ellenállás a kormány áruló politikájával szemben, amely minden tekintetben aláveti magát az ameri­kai imperialisták veszedelmes diktá­tumainak. A Marshall-terv következményeit nyögi most Anglia népe. Az USA minden politikai lépése további bizo­nyítékul szolgál, hogy az USA poli­tikusai mennyire nem viselik szívü­kön Anglia népének boldogságát, szabadságát és az ország független­ségét A koreai nép hősi küzdelme nagy visszhangra talált népünkben, mind erőteljesebben hangzik a tilta­kozás. amely azt követeli, hogy Ko­reában azonnal szüntessék be az amerikai agressziót. Az amerikai fegyveres erők kolosz­szusa egyidejűleg bizonyságot tett arról, hogy alapzata agyagból van, nem sz'lárd. Mi nélkülünk, angol, francia, német, olisz és belga mun­kások nélkül Amerika semilyen há­borút viselni nem tud és háborúját győzelemre vinni nem tudja. Mi pe. dig nem fogunk az amerkai impe­rialistáknak segédkezet nyújtani ter­veik megvalósításához."

Next

/
Oldalképek
Tartalom