Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-25 / 72. szám, vasárnap

1951 március 25 1IJSZ0 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG r o hí U etes katonaéletünkről Mi, magyar nemzetiségi: csehszlovák állampolgárok az 1948-as februári győzetem után, amikor véghgesen a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, megkaptuk teljes állampolgári jogainkat Klement Gottwald elvtárs, köz­társasági elnökünk bölcs vezetésének, hazánk vezető pártja és a sztálini nemzetiségi politika győzelmének köszönhetjük, hogy rni magyar nemzeti­ségű polgárok ma népi hadseregünk egyenrangú tagjaiként nyerhetünk megfelelő kiképzést ahhoz, hogy hazzánk, dolgozó népünk és családjai bé­kéjét mindenkor meg tudjuk védelmezni. Amikor az öthónapos kiképzésre megkaptuk a behívót, az igazat meg­vallva, féltünk a katonaélettől. Volt már benne részünk a kapitalista had­seregben, aki pedig még nem volt katona, az még jobban félt, mert hal­lott róla eleget, hogy milyen volt a közkatona sorsa a régi rendszer had­seregében, főleg pedig a Horthy-féle úri hadseregben. Megnyugtató érzés töltött el azon­ban bennünket, mihelyt munkahelyün­kön a katonai behívó felmutatát-ára kijelentették, hogy bevonulásunk előtt kapunk háromnapi fizetett szabadságot és a bevonulás napjától számítva két­heti fizetést előre kiadnak. Ez így is történt és így mindiárt biztosítva lát­tuk családunk elllátását, tudtuk, hogy kormányunk egész idő alatt gondos­kodik a bevonultak hozzátartozóinak megélhetéséről. Amikor a behívónkban megjelölt végállomásra érkeztünk, autóval vár­tak bennünket és podgyászunkat ezen az autón beszállították a laktanyába. Minket egy hadnagy elvtárs vezetett el új otthonunkba. Már ez a fogadta­tás is meggyőzött minket arról, hogy még nyoma sincs a mai népi hadsereg­ben a régi Horthy-féle fasiszta szel­lemnek. Akkoriban még úgy fogadtak minket a Horthy-pribékek, hogy fel­tűzött szuronnyal, mint a rabokat, úgy kísértek be a kaszárnyába is és to­vábbra is úgy bántak velünk, mint a kutyákkal. Most bizony a kaszárnyába érkezé­sünk után mindjárt ebéddel kínáltak minket, amire- nem is számítottunk, mert mindenki hozott magával két­három napi élelmet. Azt gondoltuk, hogy úgy lesz, mint a régi kapitalista hadseregben, ahol két három nap is el­telt, anélkül, hogy az újoncokról ren­desen gondoskodtak volna Az orvosi vizsgálat után mindenki átvette felszerelését, beöltöztünk és a bajtársak megmutogattak mindent, közölték velünk a szükséges tudni­valókat. Két napot kaptunk az utazás fáradalmainak kipihenésére. Azóta is nagyon jói bánnak velünk, a tiszt­jeink gondosan és szeretettel oktat­nak bennünket. Meg van a lehetősé­minden katona hajlamát követve fog­lalkozhat és szórakozhat. Mindennap megismerkedünk a bel- és külpolitikai eseményekkel, felvilágosító előadáso­kat hallunk arról, hogy miért is va­gyunk a béke katonái és miért kell a béke jó katonáinak lenni. Mi nem akarunk háborút, hanem továbbra is dolgozó népünk építő munkáját akar­juk segíteni, hogy együttesen megva­lósíthassuk hazánkban a szocializmust. Tudjuk, hogy az új háborút az impe­rialisták akarnák kirobbantani, hogy még tovább terjeszkedhessenek és ki­zsákmányolhassák a békésen élő és termelő népet. Mi, népi hadseregünk magyar nem­zetiségű katonai, ígérjük, hogy. igye­kezünk fokozott iramban elsajátítani a szovjet katonai tudományt, hogy a Vörös Hadsereg példája nyomán a hatalmas béketábor katonáiként bát­ran megvédelmezzük hazánk békés né­pét minden ellenséges lámadás ellen. Tudjuk, hogy csak úgy maradunk a helyes úton és csak úgy vihetjük győzelemre a Sztálin elvtárs vezette béketábor ügyét, ha még jobban el­sajátítjuk és érvényesítjük a dolgozó nép boldogulását szolgáló marxi­lenini tanokat. Csóka Ferenc és Bugár Flórián közkatonák. A hadseregsajtóról A csehszlovák hadsereg, országunk fegyveres ereje, gondosan őrzi a cseh­szlovák nép alkotó munkáját, megbíz­hatóan biztosítja népi demokratikus államunk érdekeit és úgy áll hazánk ha­tárain, mint szilárd bástya minden el­lenséggel szemben. E hadsereg ereje elsősorban politikai öntudatában van: ez szilárdítja katonáink erkölcsét és teszi őket legyőzhetetlenekké. Lenin ezt mondta: „A győzelem végül is minden háborúban azoknak a tömegek­nek erkölcsi állapotától függ, amelyek a harctéren vérüket ontják." Hadseregünkben a nevelőmunka módszerei egy célt követnek, hogy biz­tosítsák a katonák harci és politika' felkészültségének sikerét és ez a had­sereg sajtóján k feladata is, amely a katonák eszmei és politikai nevelésének erős eszköze. „A sajtó a legerősebb fegyver, az a fegyver, amellyel a Párt minden nap, minden órában beszél a munkásosztályhoz, olyan nyelven, ami­lyet az megkíván. Más eszköz a Párt és az osztály közötti lelki kapcsolat felvételéhez, más ilyen gépezet a vi­lágon nem létezik." (J. V. Sztálin.) A hadsereg sajtója a katonákat a szocialista hazafiság szellemében ne­veli, megmutatja olvasóinak a hazafi­asság eszméit-, megmutatja, hogy miért szereti a nép hazáját és a Pártot, miért büszke népi demokratikus államunk vívmányaira. A hadsereg sajtója párt­sajtó, mert kizárólag a népet szolgál­günk ahhoz, hogy olyan sportot üz- I ja. Bolseviki sajtó, mert a bolseviki , __ i i l — c;» it,^ nlnnia n c7npínlícfa rrnnHrtlnt S7a. ziink. amilyenhez éppen kedvünk van, alakíthatunk politikai-, kultúrális- és zenekört, a kiképzési időn kívül tehát sajtó alapja a szocialista gondolat, sza bad sajtó, mert mentes a tőke befo­lyásától, mentes a burzsoá spekulá­Szigorúan be kell tartani a helyőrség szolgálati szabályzatát A katonai fegyelem népi hadsere­günk minden tagját arra kötelezi, hogy következetesen és pontosan teljesítse a szolgálati szabályzat előírásait. A A parancsnokok kötelessége gondoskod­ni, hogy ne csak ők maguk, hanem alá­rendeltjeik is betarsák az előírásokat. Eddig ugyanis nem mindig és nem minden körülmények közt tettek eleget ennek a követelménynek. A helyőrségi szolgálati szabályzat pl. világosan ki­mondja, hogy az őrsgéváltás idejében és rendesen való előkészítéséért a szá­zadparancsnok felelős Ezt nem tudato­sította eléggé B. tiszt, mert a helyö. cé­gi szolgálat egyes részleteinek teljesí­tésében állandóan beosztott őrmesteré­re támaszkodott A szovjet hadseregben a századparancsnok mindig lelkiisme­retesen megszemléli alárendeltjei fel­szerelését, mielőtt az őrség átvételére indulnának és külön meggvőződik ar­ról is, hogyan készültek fel a katonák az őrségszolgálatra, főleg az őrség­parancsrtv/* és az egves őrsök elméleti ismereteit illetőleg Hogv mindig ide jében és rendesen előkészítsék az őr­ségváltást, azt a századparancsnok mindennapos személyes kötelességének kell tekinteni. E téren is példát kel! venni a szovjet hadsereg parancsnokainak tevékenysé­géről. At kell venni és a gyakorlatban érvényesíteni munkájuk módszereit. Számos alakulatnál megtörténik még, hogy a katonákat véletlenszerűen oszt­ják be örségszolgálatra és nem az őr­ségbeosztó szilárd és rendszeres terve alanján fgv történik meg aztán, hogy a katonákat őrségre nem az előírás fczerint, vagyis 24 órával előre, hanem közvetlenül az őrségváltás időpontja előtt jelölik ki Mik azután az ilyen hiányosan megszervezett és kitervezett munka következményei? Elsősorban az, hogy a katonának nincs meg a szükséges ideje ahhoz, hogy az őrségszolgálatra a lehető leg­lelkiismeretesebben felkészüljön. Az őrségkijelölésnél az ilyen eljárásból származó hibák szükségszerűen meg­mutatkoznak a katonák felszerelésén, személyi, tisztaságán és kötelességeik ismeretében. Az ilyen módszer oda ve­zet, hogy a katonák megszűnnek az őr­ségszolgálatra úgv tekinteni, mint meg­tisztelő feladatra, nem látnak benne többé harci feladatot és megszűnnek lelkiismeretesen felkészülni rá. Egyes alakulatoknál az őrségszolgá­lat teljesítése egvenes ellentétben áll a helyőrségi szolgálat rendeletének sza­bályaival Az őrségváltásnál például a parancsnokok nem úgv adják át a szolgálatteljesítésre kijelölt személvek­nek a jelszót, hogv mindkét őrség fel­sorakozzék egymással szemben és a pa­rancsnokok az őrség élén álljanak Nem egvszer megtörténik, hogv a régi őrség a leváltás idején az őrszobán tartózkodik, habár a helyőrségi szolgá­lati szabályzat csak egves különleges időjárási körülmények között engedé­lyezi ezt a kivételt, például 15 C fok hideg, vagv heves vihar ideién, stb. Az őrségváltók menetelése az őrség színhelvére és az egves őrsök leváltá­sa szintén nem történik az előírt mó­don A századparancsnokoknak, az őr­mestereknek és az ellenőrző, felügyelő szerveknek az eddiginél nagvobb fi­gyelmet kell fordítaniok arra, vajion a gyakorlatban betartják-e a helyőrség szolgálati szabályzatát Nem szabad megtörténnie, hogv a katona legalább 24 órával előbb ne tudja, hogv őrségbe osztották Nem szabad előfordulnia, hogy az őrség tagjait hibás fegyverek­kel lássák el és ne legven náiuk meg­felelő számú élestöltény vagy hogy ne ismerjék kötelességüket. ciós vonatkozásoktól, mert a nép had­seregét szolgálja. Egyetlen pártújság sem teljesíthe­ti azonban feladatát, ha nem nőtt össze a tömegekkel. Vonatkozik ez a hadse­reg sajtójára is és ezért elsősorban is ki kell alakítania a katonai levelezők állandó és nagyszámú aktíváját. Lenin és Sztálin is rámutattak a sajtó és a tömeg kapcsolatának szükségességére és szavaik az újságírás történelmében, a szerkesztői irodalmi munka megszer­vezésében forradalmi jelentősegűek. A katonák közvetlen részvétele a hadsereg-sajtó munkájában lehetővé te­szi, hogy ez a sajtó érzékenyen reagál­jon a tömegek, a néphadsereg olvasó­tagjainak szükségleteire, hogy kifejez­ze mindennapi gondolataikat es vágyai­kat, hogy visszatükrözze életüket Ma a CsKP Központi Bizottsága di­cső februári ülése után, amikor „meg­nyertük nagy csatánkat az osztályel­lenség, főleg pedig nagy csatánkat a nyugati imperialisták ellen" (K. Gott­wald) és amikor elsősorban arról van szó, hogy ennek a februári ülésnek ér­tékés eredményei behatoljanak a leg­szélesebb tömegekbe, a hadsereg-sajtó és a katonai levelezők aktívája előtt nagy feladatok állnak. A hadsereg-saj­tó, — mint kollektív propagátor, agi­tátor és organizátor —'éppen most vá­lik a tömegek kommunista nevelésé­ben hathatós eszközzé, fontos szervvé. (Kivonat az Obrana Ľudu vezércikkéből.) AHMED JERIKEJEV: Köszöntelek, ifjúság ifjúság zászlaja leng ma. Jövendők selyme lobog. Hős csapatokra: Oszlopotokra, Ti ifjú bolsevikok. Bölcs Pártunk hű fia. Komszomol. Nőtt, kivirult az erőd; Lenini ifjú. Sztálini ifjú, Példa vagy néped előtt. A háború napjaiban Megvédték a lobogót. Szállt a parázsló Harcban a zászló, Ifl'ú erő — lobogott. Elmunkástábla a gyárban, Ott is elöl a nevük. Ök ma a munka Hősei újra, Mindenütt győz erejük. Es a tudományban is elsők. Mindig előre halad, Izmosodik. Csillagokig Szárnyal az ifjúi had. Légu szabad, mint a mi Volgánk, Építsd fel a munka hónát, Légy igaz és hű, VI gu köt az eskü, Mint a vörös katonát. K. B tJJ SZO. a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztftsés es Kiadóhivatal- Bratislava Tesenskéhc 8 sz. Telefon: szerkes7trt«iée 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7T KY>. és felelösszerkesztö: Lörincz Gvula H'eJadó és i rí nyitó postahivatal: Rra­ttslava ti Nvomja ír kladla a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­'ratokat nein adunk vissza Rlöflze­tés 1 évre 540 % <vre 270 H évre 135—, 1 hónapra 45.— Kčs A hetilap (csütörtöki számi előfize­tése 1 évre 150 % évre 75.—, % évre 40.— K5s A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTAR-rat együtt 100 Kis. T rltf hape&Si&fe $m fak&zója A mult hét szombatján lakta­nyánkban lázas készülődés folyt. A bajtársak örömmel várták az indu­lást a moziba. Igaz, nem először voltunk moziban, mióta katonai ki­képzésen vagyunk. Alig húrom hete, hogy bevonultunk, de már igazán úgy érezzük magunkat, mint második otthonunkban. Népi hadseregünkben nemcsak a kiképzést kapja meg a katona, hanem gondot fordítanak po­litikai és kulturális fejlődésére is. Nem feledkeznek meg azonban arról sem, hogy a katonák a szórakozás­ból^ kivegyék részüket. Újból csak vissza kell térnem a kapitalista rendszerben szolgáló ka­tonák sorsára. Abban az időben bi­zony az újonc hat hétig úgy élt a kaszárnyában, mint a rab a börtön­ben. A gyakorlótéren kívül nem me­badított bennünket is a kapitalistáié járma alól, és mi vezető Pártunk és munkásosztályunk segítségével meg­szüntethetjük országunkban a ki­zsákmányolást. Megindulhattunk azon az úton, amely a munkások jó­léte, egész dolgozó népünk magas életszínvonala, a szocializmus meg­valósulása felé vezet. A filmen is láthattuk, hogy az ak­kori urak mennyire félrevezették a munkásságot, mennyire megméte­lyezték őket. A munkások kezdetben­nem is akartak hinni a náluk felvilá­gosodottabb és okosabb szabómester­nek, aki azért küzdött, hogy a mun­kások jobb bért, vagy biztosítást kapjanak a gyárostól. Ez a szabó nem nyugodott, amíg egy szerveze­tet nem alakított a munkásokból, úgyhogy mire szavazásra került a Néphadseregünk katonái szabad idejükben is hasznos szórakozást keresnek a kényelmes kultúrhelyiségekben. hetett sehová. Mennyire másként van ez ma. Még alig párnapos újon­cok voltunk és már moziba és ünne­pélyekre jártunk. Megjelentünk a Csehszlovák Nőszövetség helyi cso­portjának, a Nemzetközi Nőnap al­kalmából rendezett műsoros estjén is. Igazán megható volt, amikor egy négyéves kislány ' zongorakísérettel elénekelte a „Békét akarunk" cimü gyönyörű dalt. Igen, békét akarunk, békét akarnak asszonyaink, egész dolgozó népünk, a világ egész béke­tábora. Ezt csak a nyugati imperia­listák és talpnyalóik nem akarják. A nőnapi ünnepség végén a hely­beli szövőgyár munkásai bejelentet­ték a Nemzetközi Nőnap és a béke tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. Az egyik hadnagy elvtársunk felszó­lalt a hadsereg nevében és kötele­zettséget vállalt, hogy néphadsere­günk tagjai, mint a béke örei, a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege példája nyomán igyekezni fognak még nagyobb odaadással elsajátítani mindazt, amit a kiképzés és a harci felkészültség terén egy katonának tudnia kell. Igyekezni fogunk arra is, hogy amint a munkásság sorai­ban egyre szaporodik az élmunkások száma, úgy köztünk katonák közt is egyre több legyen az öntudatos, pél­dás katona. Áttérek azonban a filmelöadás méltatására. Zápotocky elvtárs re­gényének filmfeldolgozását láttuk „Üj harcosok sorakozója" címen. Ez a film megmutatta, hogy már az 1800-as években is voltak a munká­sok közt olyanok, akik a szocialista eszme szellemében küzdöttek, elnyo­móik, a gyárosok, a falusi dolgozó­kat félrevezető hivatali közegek el­len. Abban az időben még nagyon kevés munkás tudta, hogy lehet az másként is, mint azt az urak és a hierarchia hangoztatták. Többnyire azt hitték, hogy úgy kell venni az életet, ahogy van, hogy kell lenni szegény, elnyomott embernek és kell lenni gazdag, kizsákmányolónak is. Mi már tudjuk, hogy ezt a hazug ámítást, teljesen megcáfolta az a rendszer, amely Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után megvalósult, és amely ha­zánkban is épül. A Szovjetunió volt az első állam, ahol megszűnt az em­bernek ember által való kizsákmá­nyolása, megszűnt az elnyomott és elnyomó kifejezés. A Szovjetunióban és példája nyomán a népi demokrá­ciák államaiban is mindenki egy­formán részesülhet az élet javaiból, mert mindenki elvégzett munkája és érdemei szerint részesül jutalomban. A német fasiszta hordák legyőzése után a dicső Vörös Hadsereg felsza­sor, nem sikerült az urak terve, hogy az öntudatlan és szervezeUen mun­kásokat megvesztegessék. A szabó­mester meg tudta győzni a munká­sok egy részét arról, hogy ha en« gednek az urak hazug rábeszélésé­nek, akkor önmaguknak ártanak, mert még jobban növelik a kizsák­mányolók hatalmát. Igazán élethűen és kifejezően mi* tatta meg ez a film az akkori mun­kásság szerencsétlen helyzetét, a piszi kos tömeglakásokat, az éhezést és a szenvedést. Ugyanakkor a gyártulaj­donosok azt sem tudták, hogyan dús­káljanak az élet javaiban. A filmelőadás után visszatértünk a laktanyába és a bajtársak között élénk vita fejlődött ki. Akadtak köztünk olyanok is, akik bizony még nem fog­ták fel eléggé a szocialista eszme je^ lentőségét és nem becsülik meg eléggé* hogy már letűnt az urak, a kapitalisták uralmának ideje és a dolgozók gondta­lanul, a biztos munka és kenyér, á rendes kereset tudatában nyugodtari élhetnek. Láthatjuk, hogy a mai rend­szer még akkor is gondoskodik a doU gozók családjairól, ha a kenyérkereső véletlenül egy időre mint népi hadsereg katonája elkerül otthonából és mun­kahelyéről, mert a katonai kiképzés ideje alatt rendes, becsületes segélyben részesíti a családot. A vita mindenképpen helyes volt, mert legalább rávilágítottunk az egye­sek előtt még homályos kérdésekre. A 1 még felvilágosulatlan vagy visszama»' radt bajtársakat ntm szabad elítélnünk-­mert jól tudjuk, hogy egyesek terhes örökségként hozták magukkal a kapita* lista rendszer félrevezető nevelését és ezért nem értették meg eddig világo* san, hogy mit is köszönhetünk felsza­badulásunknak a kapitalizmus járma alól, hogv mit jelent a haladás és a szocialista fejlődés lehetősége. Vi!á» gos bizonyítéka az ilyen bajtársak fél» revezetett gondolkodásának, hogy egves mondataik üres szajkolár-ai a reakció­sok szavainak Egv kis felvilágosító munkával azonban az ilyen bajtársakat is meg lehet gvőzni, mert alapjában véve minden dolgozó ember egészséges és termékeny talaja a szocialista esz­mék kicsírázásának. Megfigyeltem, hogy a viták folyamán legtöbbször már csak azért érvelnek meggyőző szavaink ellen, mert még nem elég öntudatosak ahhoz, hogy nyíltan bevallják: belátják' szavaink és bizonyítékaink igazságát, A fontos az, hogy a végén mégis csak megértik, hogv mit jelent az, ha min­denki egyenlő, ha mindenkit a murr­kája után ítélnek meg, ezt pedig csak a népi demokratikus és a szocialista rendszer adja meg a dolgozó népnek. MER Y FERENC, közkatona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom