Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-22 / 69. szám, csütörtök

1951 március 22 A szövetkezetek megszilárdításának az alapja: a tagok érezzék, hogy sajátjukon és maguknak gazdálkodnak (b. I.) Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ülésén mondott beszámolójában, amikor a Párt legközelebbi feladatát ki iclölte. a Párt falusi politikájának fehdatául a következőket tűzte ki: „Meg kell szilárdítani a meglévő EFSz-eket és magasabb típusra kell őket átvezetni. A magasabb típusokban ter jeszteni kel! a közös állattenyésztést és növelni a meglévő F.FSz-ek taglétszámát. Fokozatosan új szövetkezeteket kell alapítani azokban a községekben, ahol még nincsen F.FSz, az önkéntesség és a szemléltető meggyőzés elveinek szigorú szemmeltartásával." Ha azt akarjuk, hogy egv szövetkezet szilárd alapokon legven, hogy teljesíteni tudja feladatát, még pedig ait, hogy a többtermeléssel az eddiginél nagyobb jövedelemhez iuttassa a társasgazdálkodásra szövetkezett dolgozó parasztokat, ahhoz az kell. hogv a szövetkezet tagjai szívvel-lélekkel resztvegve'iek a szövetkezet muikájá ban és magukénak tekintsék • szövetkezet mindé, nemű vagyonát, tlgv tekintsenek a szövetkezet vagyonára és úgy vigyázzanak rá. mint ahogyan Dudás József a tőrei szövetkezet cgvik tagja tette mult év nvarán, amikor a kicsépelt gabonát hordták be a magtárba. Az egyik szövetkezeti tag, aki zsákolt, vigyázatlanságból néhány marék gabonát csurgatott el az udvaron. Jelentéktelen kis mennviség volt ez az elszórt gabona, de azért Dudás jóakaratúan és szép szóval figyelmeztette a zsákoló legényt, hogy vigyázzon, ne szórja a gabonát, mert drága annak minden szeme. A legény jókedvű volt. legyintett csak és valami olyasmit mondott, hogv ,,hát ha olvan nagv a kár", akkor azt maid levonják a |övedelméből. „Nem fogják levonni. — mondotta Dudás — és különben 's rosszul gondolod, ha azt hiszed hogv ezzel a dolog el van intézve. Az a búza. amit elszórtál, nemcsak a t'ed volt, hanem a mienk is. Abban a búzában nekem is volt részem. Nekem pedig nincs egy szem elszórni való búzám sem." Tanúja voltam a jelenetnek és valami megindítóan szépet láttam abban, ahogv Dudás József harcra kelt a közösség, a „mi" néhánv szem búzánkért. Nem kicsinyesség volt ez, — nem az volt. amit Sellvei Jóska egyik 1936-ban meg Ielent írásában olyan nagyszerűen jellemzett, hogy a paraszt úgv akarja lövedelmezőbbé tenni gazdaságát hogv minden szem gabonát kínos gondossággal gvüit öszsze. — hanem sokkal több és egészen más volt ez. A közösség, a szövetkezet vagyonának a féltése volt. az volt, hogv Dudás József iobban ügyelt a közösre, m nt a magáéra, mert a sa ját egyéni tulajdonáért csak saiát magának tartozik felelősséggel viszont a szövetkezet vagyonáért, a néhány marék búzáért is. nemcsak magának, hanem a szövetkezet egész tagságának felelősséggel tartozik. Hogy egv szövetkezet erős és sz

:lárd legyen, ennek elengedhetetlen feltétele. hogy a szövetkezet tagjai fel smerjék, hogy a ,,a közös szövetkezeti vagyonnak társtulajdonosaivá lesznek, mint szövetkezeti tagok teliesjogúan döntenek a felmerülő kérdésekben, sajátjukon és maguknak gazdálkodnak" — mondotta Slánskv elvtárs. Gvenge lábon áll az a szövetkezet amelynek tagjai csak azért dolgoznak és csak úgy dolgoznak, mert munkájukat ott rendesen jutalmazzák. Mee akkor is gyenge az ilven szövetkezet, ha tagjai a végzett munka aránvábarn részesülnek a szövetkezeti lövedeíemböl, ha a munkát a munkaegységek szerint jutalmazzák is. Nem szilárd még az a szövetkezet sem amelvikben ha bevezették is a munkanormákat és a munkaegységet és a szövetkezet tagja iparkodik és jól dolgozik is. túlteljesíti, sőt többszörösen túlteljesíti is a normáját, sok a munkaegysége. — de úgy dolgozik a szövetkezetben, mint „alkalmazott" és nem úgy, mintha a sajátján, sajátmagának gazdálkodna. Közömbös a szövetkezeti vagvon iránt még az :lven szövetkezeti tag. Hogy jól dolgozik, hogy ügyel a szövetkezeti vagyonra, azt csak annak lehet tulajdonítani, hogv azért dolgozik odaadóan és szorgalmasan, hogy minél több legyen a jövedelme és csak ízért ügyel a közösre, mert becsi'htes dolgozó ember. A szövetkezet vagyonát tehát még nem érzi a magáénak. Nem tudja még ez a szövetkezeti tag azt, hogy a jövedelemből való részesedés nagysága nemcsak a munkaegységek számától függ. hanem éppolyan mértékben függ attól is, hogv mennyi a szövetkezet jövedelme. Azt kel! tehát a szövetkezetek tagjainak megérteniök, hogv a munkaegységek értéke is úgy emelkedik vagy úgy csökken, ahogyan a szövetkezet jövedelme. A szövetkezet tagjai között a végzett munkaegységek szerint csak azt a jövedelmet, csak azt az összeget lehet szétosztani, amivel a szövetkezet az évvégi elszámolásnál rendelkezik. Hiába á'b.pították meg a szövetkezeti közgyűlésen erre az évre előrevárhatólag munkaegységenként 150 koronát, ha a szövetkezet úgy gazdálkodott. hogy az évvégi elszámolásnál csak 100 korona esik majd egv munkaegységre. A munkaegységenként hiányzó ötven koronát nem lehet sehonnan sem pótolni, mert hiszen ha n'ncs miből, akkor nem lehet adni. Éppen így előfordulhat ennek az ellenkezője is. A várható termés alapján munkaegységenként 150 koronát terveznek, de a szövetkezet úgv gazdálkodott. hogy az évvégi elszámolásnál 200 korona fog jutni egy munkaegységre. A szövetkezet tagjai tehát úgy részesülnek a jövedelemből, ahogyan dolgoztak —, ezért kell a munkaegység —, viszont, hogv a munkaegység mennyit ér, 100 koronát-e vagy pedig 200-t, ez a szövetkezet gazdálkodásától, a szövetkezet egész évi iővedelm— tő! függ. „A munkaegység értéke nem állandó jellegű — mondotta Slánskv elvtárs —. hanem attól függ. hogv a tagok a szövetkezetben miképpen gazdálkodnak. Ha iól gazdíľmdnak. a Jutalom nagy. ha pedig rosszul akkor a jutalom alacsony." Ahhoz pedig, hogy egv szövetkezet iói gazdálkodjon, hogy jó eredményeket érjen el és hogv ezáltal tagja'nak megfelelő jövedelmet biztosítson, az kell, hogy a szövetkezet minden egyes tagja úgy tekintsen a szövetkezeti vagyonra és úgv igyekezzék, olyan odaadással dolgozzon a szövetke-et felvirágoztatásáért, mintha a saiát egvéni gazdaságában dolgozna. Sőt! Felelősségérzetének sokkal nagvobbnak kell lennie mert nem szabad csupán a saiát egvéni érdekeit szem előtt taftan'a. Attól- hogv én, mint szövetkezeti tag. hogyan állom meg « heivemet. hogyan védem meg a szövetkezet érdekeit és hogvan és menny ve' iárulok hozzá a szövetkezeti gazdálkodás eredményesebbé tételéhez. — nemrcak az xén érdekeim függnek, Hartm rajtam kívül a szövetkezet össz's dolgozó tagjaié is Ezért kell a szövetkfzetek tagjainak magukévá tenn'ök Slánskv elvtárs szavait, hogy „a ízÖvcfkezeti tag nem alkalmazott, hogv az KFSz nem nemzeti vállalat, h»gv a SJÖvetke~eti vagyon nem állami tulaidon. A szövetke zet éppen abban kiilünböz'k a nemzet váiialattól, hogy a eórik és a szövetKezet élő és h-ilt teltári, a közös pénzvagyoľ nem az állim tulaidona, hanem a szövetkezet tulajdona, a tagok közös tulajdona, tel át a tar> társtulajdonos és a szövetkezet vezetésében együtt dcnt a jövedelem felosztásáról is." IIISI6 t Helyzetkép a nagymepyeri járás EFSz-eiről Az alístáli szövetkezet még meg sem kezdte, a csicséi pedig már be is fejezi a tavasziak vetését Most, hogy az esőzés megszűni. a nagymegyeri járás olyan, mint a megbolygatott méhkas. A határ mindenütt hangos a traktoiok dübörgésétől és az igavonó állatokat nógató parasztok hangjától. Ki traktorral, ki lovakkal vagy ökrökkel végzi a munkát, — de dolgoznak mindenütt, vetnek, mert már ;tt az ideje, hogy a mag a földbe kerüljön. Nem lehet várni a vetéssel, ki kell használni a mindennapi jó időt, — mert hiába, nem bolondság a régi közmondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Ezért sietnek a tavaszi munkákkal a csilizradványi szövetkezet tagjai is, no meg az egyénileg gazdálkodók is ugyancsak iparkodnak, hogy a tavaszi munkákat ideiében és iól elvégezzék. Csiiizradványon mult év elején alakult meg a szövetkezet. Akkor még csak negyven hektáron kezdték meg a közös gazdálkodást, ma viszont már 780 hektáron gazdálkodik a szövetkezet Ebből 500 hektár szántóföld, a többi rét és legelő Az ősszel 150 hektár búzát és 32 hektár rozsot vetett a szövetkezet. — Az őszi munkákkal egy kicsit megkéstünk — mondja Füsi Gyula, a szövetkezet elnöke. — Nem voltunk még eléggé felkészülve a munkákra s ezért a rossz időjárás késleltetett bennünket De aztán segítségre találtunk A falu kis- és középparasztjai látták, hogy elkéstünk a munkákkal és rögtön a segítségünkre siettek, úgy, hogy aztán egyesült erővel egv nap alatt 45 hektárt vetettünk be> Mi ezt a segítséget úgy viszonoztuk, hogy a szövetkezeten kívül állók beszolgáltatásának kiegészítésére 4 hektár búzát vetettünk el. A radványi szövetkezet nemcsak segítséggel akarja a kis- és középföldműveseket a szövetkezeti gazdálkodásnak megnyerni, hanem majd be is bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mennyivel jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás. A tavaszi munkákat nemfcsak megkezdték már a szövetkezetben, hanem mintegy báromnegyed részét már el is végezték Ha az ember a szövetkezet tagjaival beszél és ha egy kis felhő megy a napra, akkor csak felsóhajtanak, hogy legalább még csak két napig tartson a jó idő és akkor már készen leszünk a vetéssel. A terv szerint 90 hektár árpát és 10 hektár zabot vetnek. Tervezve van aztán még 23 hektár krumpli, 29 hektár len, 29 hektár szójabab, 20 hektár cukorrépa, 5 hektár takarmányrépa, 50 hektár kukorica, 1 hektár borsó, 5 hektár dohány, 2 hektáron hagyma és zöldségfélék. Nem feledkeztek el a szövetkezet tagjai az állatállományról sem, mert 10 hektáron csalamádét, 20 hektáron mohari, 3 hektáron pedig fűmagot vetnek. A szövetkezetnek most 38 szarvasmarha. 8 sertés és 17 ló az állatállománya. Tervbe van véve az állatállomány szaporítása, különösen a szarvasmarhák és sertések számát akarják emelni. A lóállomány növelését nem tartják fontosnak, mert mint mondják, készülnek az új vaslovak, a traktorok. De viszont a tejet és a húst nem lehet traktorral helyettesíteni és ezért van szükség rá, hogy minél több szarvasmarha és sertés legyen a szövetkezet istállóiban. A nemesócsai traktorállomáson is alaposan felkészültek nemcsak a tavaszi, hanem az egész évi munkákra is. Már eddig több mint 18.000 hektár föld megművelésére kötöttek szerződést az EFSz-ekkel és az egyénileg gazdálkodókkal. A traktorállomáson a télen 96 új traktorost képeztek ki és politikai iskolázást is tartottak az állomás öszszes alkalmazottainak. A gépeket még a télen kijavították, úgy, hogy a tavaszi munkákra az állomás minden gépe üzemképes lett. — A javítások ugyan nehézségekbe ütköztek, — mondja Cafik Géza, a javítóműhely vezetője — mivel a traktorokhoz szükséges hüvelyeket nem tudtuk beszerezni Dehát azért nem estünk ' kétségbe. Elhatároztuk, hogyha nem kapunk, akk«* magunk csinálunk Csóka Károlynak, a javítóműhely egyik dolgozójának volt egy régi fúrógépe. Ezt kijavítottuk és ma a hüvelyeket ezzel készítjük és így a munka minden fennakadás nélkül megy. Szentes András traktoros, aki a mult évben a 362 százalékos teljesítményével az állomás legjobb traktorosa volt, most brigádvezetö lett és kötelezettséget vállalt, hogy brigádiával az elsők közé fog tartozni. De nemcsak a traktorosok, hanem a javítóműhely dolgozói is versenyben vannak egymással. Varga Rudolf kovácsnak, aki a mult évben 240 százalékra teljesítette'tervét, most 120 eke és 47 pótkocsi van a gondjaira bízva. Ennyi felszerelést állandóan jókarban tartani bizony ftem kis feladat, de Varga Rudolf nem esik kétségbe és nem marad el a munkákkal, mert azt tartja, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra és így minden munkát ideiében elvégez. A nemesócsai traktorállomáson bevezették a második műszakot is. Tíz traktorosbrigádot alakítottak, úgy, hogy minden feltétel megvan ahhoz, hogv a traktorállomás még jobban eleget tudjon tenni a reá váró feladatoknak, mint az előző években. Az alistáli EFSz-nek 1346 hektár földje van, viszont csak 162 tagja van és ebből is csak 35 a dolgozó tag. A szövetkezet tagjainak több mint fele teljesen földnélküli volt, a többi pedig néhány kivétellel 30 hektáros kulák. A legnagyobb hiba aztán az, hogy Fehérvári Ignác kulcsodi zsírosparaszt vetőmagot igényelt — Mit vessek a földecskémbe? Hiszen már a tyúkocskáimnak sincs enni. Nincs a padlásomon már egy marékravaló gabonám sem. mit a szövetkezet vezetősége is ezekből a harminchektárpsokból került ki. Ezek a kulákok azelőtt sem dolgoztak, mindig mással műveltették meg földjeiket és most is azért furakodtak be a szövetkezet vezetőségébe, hogy munka nélkül éljenek. A tavaszi vetés ideje már lassan lejár, a magnak a földben volna a helye, de az alistáli szövetkezetben még semmi tormája sincs annak, hogy vetni akarnának Nincsen készen még sem a vetési, sem a pénzügyi tervük. A szövetkezet vezetősége azzal védekezik, hogy a járástól nem kapnak segítséget a tervek elkészítéséhez, amit viszont ők készítettek el, azt meg a járás nem fogadja el. Arról is »panaszkodik« a szövetkezet vezetősége, hogy nincs elég állatállományuk, amivel a földet művelnék és traktort sem kapnak eleget. A szövetkezet egész állatálománya 47 szarvasmarhából és 17 lóból áll. — De hát hogyan is volna a szövetkezetnek állatálománya — mondják a falu dolgozó parasztjai —, ha a kulákok, mielőtt beléptek volna a szövetkezetbe, állataik nagy részét eladogatták. Ügy gondolták, hogy mielőtt a szövetkezetbe belépnének, zsebrevágják az állatok érát. — a földeket pedig majd megművelik a szövetkezet földnélküli tagjai. Igv van aztán az, hogy a szövetkezetnek most sok a földje, kevés a tagja és kicsi az állatállománya. M tehát most t,z ahstáii szövetkezel legsürgősebb feladata? Az, hogy végrehajtsák a CsKP Központi Bizottságának határozatát, hogy a kulákoknak semmi helyük a szövetkezetben és ki kell zárni őket a szövetkezetből. Ha ezt végrehajtják, ezzel a szövetkezet minden baját orvosolni fogják, mert hogy az alistáli szövetkezet eddig a tétlenségre volt kárhoztatva és'hogy a falu dolgozó parasztjai a szövetkezeten kívül maradtak, azt feltétlenül »a kulákszövetkezésnek« kell tulajdonítani. Ha rosszul mennek a dolgok az alistáli szövetkezetben annál jobban mennek a csicsói szövetkezetben, amely a nagymegyeri járásban a tavaszi munkákban az élen jár. A szövetkezet tagjai alig várták meg, hogy az esőzés megszűnjön és máris hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. A trágyahordást még az esőzés alatt elvégezték. A terv szerint a simítási) 600 hektáron kell elvégezniök, amiből eddig már 180 hektáron el is végezték. Tavaszi búzát 650 hektáron vetnek, aminek a vetését néhány hektár/kivételével már be is fejezték. Ezenkívül elvetettek már 30 hektár borsót, 21 hektár földet pedig előkészítettek cukorrépa alá. Jól mennek a munkák a kertészetben is, elkészítették már a melegágyakat. A csicsói szövetkezetben négy munkacsoport dolgozik. Három a növényi termelésben, egy pedig az állattenyésztésben. A munkacsoportok versenyeznek egymással. A csicsói szövetkezet versenyre hívta ki a kolozsnémai szövetkezetet A kolozsnénsaiak. a> versenykihívást el is fogadták és mindent megtesznek, hogy ebből a versenyből ők kerüljenek ki győztesen. A kolozsnémai szövetkezetben tervszerűen végzik a tavaszi munkákat. Mindennap megbeszélést tartanak, hogy másnap melyik munkacsoport mit és hol fog dolgozni. Kell is, hogy a szövetkezet példás munkát végezzen, mert a falu egyénileg gazdálkodó parasztjai ugyancsak nagy figyelemmel kísérik a szövetkezet munkáját. Ennek a megfigyelésnek az eredményétől függ majd, hogy a szövetkezeti gazdálkodás eredményei és a szövetkezeti közös munka hogyan gvözi meg a még szövetkezeten kívül álló egyénileg gazdálkodókat arról, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodás biztosíthat P. dolgozó parasztnak jobb életet. SZARKA ISTVÁN