Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-22 / 69. szám, csütörtök

1951 március 22 A szövetkezetek megszilárdításának az alapja: a tagok érezzék, hogy sajátjukon és maguknak gazdálkodnak (b. I.) Gottwald elvtárs a CsKP Köz­ponti Bizottságának ülésén mondott beszámolójában, amikor a Párt legkö­zelebbi feladatát ki iclölte. a Párt falusi politikájának fehdatául a következőket tűzte ki: „Meg kell szilárdítani a meg­lévő EFSz-eket és magasabb típusra kell őket átvezetni. A magasabb típu­sokban ter jeszteni kel! a közös állatte­nyésztést és növelni a meglévő F.FSz-ek taglétszámát. Fokozatosan új szövetkezeteket kell alapítani azokban a községekben, ahol még nincsen F.FSz, az önkéntesség és a szemléltető meggyőzés elveinek szigorú szemmel­tartásával." Ha azt akarjuk, hogy egv szövetkezet szilárd alapokon legven, hogy tel­jesíteni tudja feladatát, még pedig ait, hogy a többtermeléssel az eddiginél nagyobb jövedelemhez iuttassa a tár­sasgazdálkodásra szövetkezett dolgo­zó parasztokat, ahhoz az kell. hogv a szövetkezet tagjai szívvel-lélekkel resztvegve'iek a szövetkezet muikájá ban és magukénak tekintsék • szövet­kezet mindé, nemű vagyonát, tlgv te­kintsenek a szövetkezet vagyonára és úgy vigyázzanak rá. mint ahogyan Dudás József a tőrei szövetkezet cgvik tagja tette mult év nvarán, ami­kor a kicsépelt gabonát hordták be a magtárba. Az egyik szövetkezeti tag, aki zsákolt, vigyázatlanságból néhány marék gabonát csurgatott el az udva­ron. Jelentéktelen kis mennviség volt ez az elszórt gabona, de azért Dudás jóakaratúan és szép szóval figyelmez­tette a zsákoló legényt, hogy vigyáz­zon, ne szórja a gabonát, mert drága annak minden szeme. A legény jó­kedvű volt. legyintett csak és valami olyasmit mondott, hogv ,,hát ha olvan nagv a kár", akkor azt maid levonják a |övedelméből. „Nem fogják levonni. — mondotta Dudás — és különben 's rosszul gondolod, ha azt hiszed hogv ezzel a dolog el van intézve. Az a bú­za. amit elszórtál, nemcsak a t'ed volt, hanem a mienk is. Abban a búzában nekem is volt részem. Nekem pedig nincs egy szem elszórni való búzám sem." Tanúja voltam a jelenetnek és vala­mi megindítóan szépet láttam abban, ahogv Dudás József harcra kelt a kö­zösség, a „mi" néhánv szem bú­zánkért. Nem kicsinyesség volt ez, — nem az volt. amit Sellvei Jóska egyik 1936-ban meg Ielent írásában olyan nagyszerűen jellemzett, hogy a pa­raszt úgv akarja lövedelmezőbbé ten­ni gazdaságát hogv minden szem ga­bonát kínos gondossággal gvüit ösz­sze. — hanem sokkal több és egészen más volt ez. A közösség, a szövetke­zet vagyonának a féltése volt. az volt, hogv Dudás József iobban ügyelt a közösre, m nt a magáéra, mert a sa ját egyéni tulajdonáért csak saiát magá­nak tartozik felelősséggel viszont a szövetkezet vagyonáért, a néhány ma­rék búzáért is. nemcsak magának, ha­nem a szövetkezet egész tagságának felelősséggel tartozik. Hogy egv szövetkezet erős és sz :lárd legyen, ennek elengedhetetlen feltéte­le. hogy a szövetkezet tagjai fel smer­jék, hogy a ,,a közös szövetkezeti va­gyonnak társtulajdonosaivá lesznek, mint szövetkezeti tagok teliesjogúan döntenek a felmerülő kérdésekben, sa­játjukon és maguknak gazdálkodnak" — mondotta Slánskv elvtárs. Gvenge lábon áll az a szövetkezet amelynek tagjai csak azért dolgoznak és csak úgy dolgoznak, mert munkájukat ott rendesen jutalmazzák. Mee akkor is gyenge az ilven szövetkezet, ha tagjai a végzett munka aránvábarn részesül­nek a szövetkezeti lövedeíemböl, ha a munkát a munkaegységek szerint ju­talmazzák is. Nem szilárd még az a szövetkezet sem amelvikben ha beve­zették is a munkanormákat és a mun­kaegységet és a szövetkezet tagja iparkodik és jól dolgozik is. túlteljesíti, sőt többszörösen túlteljesíti is a nor­máját, sok a munkaegysége. — de úgy dolgozik a szövetkezetben, mint „alkalmazott" és nem úgy, mintha a sajátján, sajátmagának gazdálkodna. Közömbös a szövetkezeti vagvon iránt még az :lven szövetkezeti tag. Hogy jól dolgozik, hogy ügyel a szö­vetkezeti vagyonra, azt csak annak le­het tulajdonítani, hogv azért dolgozik odaadóan és szorgalmasan, hogy minél több legyen a jövedelme és csak ízért ügyel a közösre, mert becsi'htes dolgozó ember. A szövetkezet vagyo­nát tehát még nem érzi a magáénak. Nem tudja még ez a szövetkezeti tag azt, hogy a jövedelemből való részese­dés nagysága nemcsak a munkaegysé­gek számától függ. hanem éppolyan mértékben függ attól is, hogv mennyi a szövetkezet jövedelme. Azt kel! te­hát a szövetkezetek tagjainak megér­teniök, hogv a munkaegységek értéke is úgy emelkedik vagy úgy csökken, ahogyan a szövetkezet jövedelme. A szövetkezet tagjai között a végzett munkaegységek szerint csak azt a jö­vedelmet, csak azt az összeget lehet szétosztani, amivel a szövetkezet az évvégi elszámolásnál rendelkezik. Hiába á'b.pították meg a szövetkeze­ti közgyűlésen erre az évre előrevár­hatólag munkaegységenként 150 koro­nát, ha a szövetkezet úgy gazdálko­dott. hogy az évvégi elszámolásnál csak 100 korona esik majd egv munka­egységre. A munkaegységenként hiányzó ötven koronát nem lehet se­honnan sem pótolni, mert hiszen ha n'ncs miből, akkor nem lehet adni. Éppen így előfordulhat ennek az el­lenkezője is. A várható termés alapján munkaegységenként 150 koronát ter­veznek, de a szövetkezet úgv gazdál­kodott. hogy az évvégi elszámolásnál 200 korona fog jutni egy munkaegy­ségre. A szövetkezet tagjai tehát úgy ré­szesülnek a jövedelemből, ahogyan dolgoztak —, ezért kell a munkaegy­ség —, viszont, hogv a munkaegység mennyit ér, 100 koronát-e vagy pedig 200-t, ez a szövetkezet gazdálkodásá­tól, a szövetkezet egész évi iővedelm— tő! függ. „A munkaegység értéke nem állan­dó jellegű — mondotta Slánskv elvtárs —. hanem attól függ. hogv a tagok a szövetkezetben miképpen gazdálkod­nak. Ha iól gazdíľmdnak. a Jutalom nagy. ha pedig rosszul akkor a juta­lom alacsony." Ahhoz pedig, hogy egv szövetkezet iói gazdálkodjon, hogy jó eredménye­ket érjen el és hogv ezáltal tagja'nak megfelelő jövedelmet biztosítson, az kell, hogy a szövetkezet minden egyes tagja úgy tekintsen a szövetkezeti va­gyonra és úgv igyekezzék, olyan oda­adással dolgozzon a szövetke-et felvi­rágoztatásáért, mintha a saiát egvéni gazdaságában dolgozna. Sőt! Felelős­ségérzetének sokkal nagvobbnak kell lennie mert nem szabad csupán a sa­iát egvéni érdekeit szem előtt taftan'a. Attól- hogv én, mint szövetkezeti tag. hogyan állom meg « heivemet. hogyan védem meg a szövetkezet érdekeit és hogvan és menny ve' iárulok hozzá a szövetkezeti gazdálkodás eredménye­sebbé tételéhez. — nemrcak az xén ér­dekeim függnek, Hartm rajtam kívül a szövetkezet össz's dolgozó tag­jaié is Ezért kell a szövetkfzetek tagjainak magukévá tenn'ök Slánskv elvtárs szavait, hogy „a ízÖvcfkezeti tag nem alkalmazott, hogv az KFSz nem nem­zeti vállalat, h»gv a SJÖvetke~eti va­gyon nem állami tulaidon. A szövetke zet éppen abban kiilünböz'k a nemzet váiialattól, hogy a eórik és a szövet­Kezet élő és h-ilt teltári, a közös pénz­vagyoľ nem az állim tulaidona, hanem a szövetkezet tulajdona, a tagok közös tulajdona, tel át a tar> társtulajdonos és a szövetkezet vezetésében együtt dcnt a jövedelem felosztásáról is." IIISI6 t Helyzetkép a nagymepyeri járás EFSz-eiről Az alístáli szövetkezet még meg sem kezdte, a csicséi pedig már be is fejezi a tavasziak vetését Most, hogy az esőzés megszűni. a nagymegyeri járás olyan, mint a meg­bolygatott méhkas. A határ mindenütt hangos a traktoiok dübörgésétől és az igavonó állatokat nógató parasztok hangjától. Ki traktorral, ki lovakkal vagy ökrökkel végzi a munkát, — de dolgoznak mindenütt, vetnek, mert már ;tt az ideje, hogy a mag a földbe ke­rüljön. Nem lehet várni a vetéssel, ki kell használni a mindennapi jó időt, — mert hiába, nem bolondság a régi köz­mondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Ezért sietnek a tavaszi munkákkal a csilizradványi szövetkezet tagjai is, no meg az egyénileg gazdálkodók is ugyancsak iparkodnak, hogy a tavaszi munká­kat ideiében és iól elvégezzék. Csiiizradványon mult év elején ala­kult meg a szövetkezet. Akkor még csak negyven hektáron kezdték meg a közös gazdálkodást, ma viszont már 780 hektáron gazdálkodik a szövetke­zet Ebből 500 hektár szántóföld, a töb­bi rét és legelő Az ősszel 150 hektár búzát és 32 hektár rozsot vetett a szö­vetkezet. — Az őszi munkákkal egy kicsit megkéstünk — mondja Füsi Gyula, a szövetkezet elnöke. — Nem voltunk még eléggé felkészülve a munkákra s ezért a rossz időjárás késleltetett ben­nünket De aztán segítségre találtunk A falu kis- és középparasztjai látták, hogy elkéstünk a munkákkal és rögtön a segítségünkre siettek, úgy, hogy az­tán egyesült erővel egv nap alatt 45 hektárt vetettünk be> Mi ezt a segítsé­get úgy viszonoztuk, hogy a szövetke­zeten kívül állók beszolgáltatásának kiegészítésére 4 hektár búzát vetettünk el. A radványi szövetkezet nemcsak se­gítséggel akarja a kis- és középföld­műveseket a szövetkezeti gazdálkodás­nak megnyerni, hanem majd be is bi­zonyítja, hogy a szövetkezeti gazdál­kodás mennyivel jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás. A tavaszi munkákat nemfcsak meg­kezdték már a szövetkezetben, hanem mintegy báromnegyed részét már el is végezték Ha az ember a szövetkezet tagjaival beszél és ha egy kis felhő megy a nap­ra, akkor csak felsóhajtanak, hogy leg­alább még csak két napig tartson a jó idő és akkor már készen leszünk a ve­téssel. A terv szerint 90 hektár árpát és 10 hektár zabot vetnek. Tervezve van aztán még 23 hektár krumpli, 29 hektár len, 29 hektár szójabab, 20 hek­tár cukorrépa, 5 hektár takarmányrépa, 50 hektár kukorica, 1 hektár borsó, 5 hektár dohány, 2 hektáron hagyma és zöldségfélék. Nem feledkeztek el a szövetkezet tag­jai az állatállományról sem, mert 10 hektáron csalamádét, 20 hektáron mo­hari, 3 hektáron pedig fűmagot vetnek. A szövetkezetnek most 38 szarvasmar­ha. 8 sertés és 17 ló az állatállománya. Tervbe van véve az állatállomány sza­porítása, különösen a szarvasmarhák és sertések számát akarják emelni. A lóállomány növelését nem tartják fon­tosnak, mert mint mondják, készülnek az új vaslovak, a traktorok. De viszont a tejet és a húst nem lehet traktorral helyettesíteni és ezért van szükség rá, hogy minél több szarvasmarha és ser­tés legyen a szövetkezet istállóiban. A nemesócsai traktorállomáson is alaposan felkészültek nemcsak a tava­szi, hanem az egész évi munkákra is. Már eddig több mint 18.000 hektár föld megművelésére kötöttek szerződést az EFSz-ekkel és az egyénileg gazdálko­dókkal. A traktorállomáson a télen 96 új traktorost képeztek ki és politikai is­kolázást is tartottak az állomás ösz­szes alkalmazottainak. A gépeket még a télen kijavították, úgy, hogy a tava­szi munkákra az állomás minden gépe üzemképes lett. — A javítások ugyan nehézségekbe ütköztek, — mondja Cafik Géza, a ja­vítóműhely vezetője — mivel a trakto­rokhoz szükséges hüvelyeket nem tud­tuk beszerezni Dehát azért nem es­tünk ' kétségbe. Elhatároztuk, hogyha nem kapunk, akk«* magunk csinálunk Csóka Károlynak, a javítóműhely egyik dolgozójának volt egy régi fúró­gépe. Ezt kijavítottuk és ma a hüvelye­ket ezzel készítjük és így a munka min­den fennakadás nélkül megy. Szentes András traktoros, aki a mult évben a 362 százalékos teljesítményé­vel az állomás legjobb traktorosa volt, most brigádvezetö lett és köte­lezettséget vállalt, hogy brigádiával az elsők közé fog tartozni. De nemcsak a traktorosok, hanem a javítóműhely dolgozói is versenyben vannak egymással. Varga Rudolf ko­vácsnak, aki a mult évben 240 száza­lékra teljesítette'tervét, most 120 eke és 47 pótkocsi van a gondjaira bízva. Ennyi felszerelést állandóan jókarban tartani bizony ftem kis feladat, de Var­ga Rudolf nem esik kétségbe és nem marad el a munkákkal, mert azt tartja, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra és így minden munkát ideiében elvégez. A nemesócsai traktorállomáson be­vezették a második műszakot is. Tíz traktorosbrigádot alakítottak, úgy, hogy minden feltétel megvan ahhoz, hogv a traktorállomás még jobban eleget tudjon tenni a reá váró felada­toknak, mint az előző években. Az alistáli EFSz-nek 1346 hektár földje van, viszont csak 162 tagja van és ebből is csak 35 a dolgozó tag. A szövetkezet tagjainak több mint fele teljesen földnélküli volt, a többi pedig néhány kivétellel 30 hektáros kulák. A legnagyobb hiba aztán az, hogy Fehérvári Ignác kulcsodi zsírosparaszt vetőmagot igényelt — Mit vessek a földecskémbe? Hiszen már a tyúkocskáimnak sincs enni. Nincs a padlásomon már egy marékravaló gabonám sem. mit a szövetkezet vezetősége is ezekből a harminchektárpsokból került ki. Ezek a kulákok azelőtt sem dolgoztak, mindig mással műveltették meg földjei­ket és most is azért furakodtak be a szövetkezet vezetőségébe, hogy munka nélkül éljenek. A tavaszi vetés ideje már lassan le­jár, a magnak a földben volna a helye, de az alistáli szövetkezetben még semmi tormája sincs annak, hogy vetni akarnának Nincsen készen még sem a vetési, sem a pénzügyi tervük. A szövetkezet vezetősége azzal védekezik, hogy a já­rástól nem kapnak segítséget a ter­vek elkészítéséhez, amit viszont ők ké­szítettek el, azt meg a járás nem fogad­ja el. Arról is »panaszkodik« a szövetkezet vezetősége, hogy nincs elég állatállo­mányuk, amivel a földet művelnék és traktort sem kapnak eleget. A szövet­kezet egész állatálománya 47 szarvas­marhából és 17 lóból áll. — De hát hogyan is volna a szövet­kezetnek állatálománya — mondják a falu dolgozó parasztjai —, ha a kulákok, mielőtt beléptek volna a szövetkezetbe, állataik nagy részét eladogatták. Ügy gondolták, hogy mielőtt a szövet­kezetbe belépnének, zsebrevágják az állatok érát. — a földeket pedig majd megművelik a szövetkezet földnélküli tagjai. Igv van aztán az, hogy a szövetke­zetnek most sok a földje, kevés a tagja és kicsi az állatállománya. M tehát most t,z ahstáii szövetkezel legsürgősebb feladata? Az, hogy végrehajtsák a CsKP Központi Bi­zottságának határozatát, hogy a ku­lákoknak semmi helyük a szövetke­zetben és ki kell zárni őket a szövet­kezetből. Ha ezt végrehajtják, ezzel a szövetkezet minden baját orvosolni fogják, mert hogy az alistáli szövet­kezet eddig a tétlenségre volt kár­hoztatva és'hogy a falu dolgozó pa­rasztjai a szövetkezeten kívül ma­radtak, azt feltétlenül »a kulákszö­vetkezésnek« kell tulajdonítani. Ha rosszul mennek a dolgok az al­istáli szövetkezetben annál jobban mennek a csicsói szövetkezetben, amely a nagymegyeri járásban a tava­szi munkákban az élen jár. A szövet­kezet tagjai alig várták meg, hogy az esőzés megszűnjön és máris hozzá­láttak a tavaszi munkákhoz. A trágya­hordást még az esőzés alatt elvégezték. A terv szerint a simítási) 600 hektáron kell elvégezniök, amiből eddig már 180 hektáron el is végezték. Tavaszi búzát 650 hektáron vetnek, aminek a vetését néhány hektár/kivételével már be is fe­jezték. Ezenkívül elvetettek már 30 hektár borsót, 21 hektár földet pedig előkészítettek cukorrépa alá. Jól men­nek a munkák a kertészetben is, elké­szítették már a melegágyakat. A csicsói szövetkezetben négy mun­kacsoport dolgozik. Három a növényi termelésben, egy pedig az állattenyész­tésben. A munkacsoportok versenyez­nek egymással. A csicsói szövetkezet versenyre hívta ki a kolozsnémai szövetkezetet A kolozsnénsaiak. a> versenykihívást el is fogadták és mindent megtesznek, hogy ebből a versenyből ők kerüljenek ki győztesen. A kolozsnémai szövetkezetben terv­szerűen végzik a tavaszi munkákat. Mindennap megbeszélést tartanak, hogy másnap melyik munkacsoport mit és hol fog dolgozni. Kell is, hogy a szövetkezet példás munkát végezzen, mert a falu egyéni­leg gazdálkodó parasztjai ugyancsak nagy figyelemmel kísérik a szövetke­zet munkáját. Ennek a megfigyelésnek az eredményétől függ majd, hogy a szövetkezeti gazdálkodás eredményei és a szövetkezeti közös munka hogyan gvözi meg a még szövetkezeten kívül álló egyénileg gazdálkodókat arról, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodás biztosíthat P. dolgozó parasztnak jobb életet. SZARKA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom