Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)
1951-03-22 / 69. szám, csütörtök
1951 március 22 Hogy érek el jó eredményeket a sertésnevelésben Nag^ dolog, ha az emberre a munkában olyan nagy érték van rábízva, mint pl. rám az állatok a sertéstenyészdében, ahol dolgozom. Ha csak úgy nagyjából is becsülöm fel, akkor is több mint húszmillió korona érték ez s én büszke vagyok rá, hogy a dolgozó nép állama ilyen nagyértékű sertéstenyészde gondozását bízta rám. Igyekszem is, hogy a gondjaimra bízott hideg volt, ugyanakkor a fatftatóban 7—8 fok meleg, viszont a ládákban 14—-18 fok meleg is volt. Öt nap után, amikor a kismalacok már eléggé megerősödtek, az anyánál hagyom őket. Az ólban azért még ekkor is készítek számukra búvóhelyet, amelyekre kis ajtókat csináltam, hogy azokon csak a kismalacok férnék be s időnként aztán a kismaUEbben a seértéstenyészdében dolgozom. állatokat a lehető legnagyobb gondossággal lássam el. Januárban kötelezettséget vállaltam, hogy 63 anyadisznóbói az év végéig ezer malacot nevelek fel. Újévtől mostanig 128 malacot már fel is neveltem. Ezekből még 43 szopósmalac, amelyek a fiaztatóban vannak. Ezek majd úgy két-három hét múlva lesznek elválasztva. 38 anyadisznó majd körülbelül áprilisban és májusban fog lemalacozni. Az anyadisznókat, amikor elválasztom a malacokat, 2—3 héten belül újra pároztatom. Természetesen vannak olyan anyadisznók is, amelyek 10—12 malacot, vagy még ennél többet is felnevelnek és ezek a disznók a szoptatás alatt nagyon lefogynak. Ezeket, amikor a malacokat elválasztom tőlük, nagyon jól etetem és csak később, egy hónap múlva pároztatom. Az újszülött kismalacok számára, vagy 6—8 darab ládát készítek és a kismalacokat azokba rakom el és cokat ide csukom be. Ez a búvóhely padlós, meleg és száraz hely, úgyhogy a malacok rögtön megszokják, hogy oda jó bemenni, mert ott meleg van. Igy gondozom egy hétig a malacokat. Másik héten már az anyjukkal vannak és már kezdenek turkálni, keresni. Ilyenkor a kerítés egyik sarkába egy kis vályúba sárgaföldet teszek faszénporral keverve s ezt az anyjukkal együtt turkálják s így' tanulnak meg enni. A harmadik héten már ' i'.lomra darált árpadarát adok a malacoknak főtt krumplival keverve, amelyet előzőleg meleg vízben áztatok meg. Igy nevelem aztán a malacokat egész nyolchetes korukig, amikor elválasztom őket. Természetesen csak az 'erősebbeket választom el, azokat, amelyek elérik a 15—17 kg súlyt. A gyengébbeket, a 9—10 kilósokat, még 8—10 napig szopni hagyom. Ezalatt az idő alatt aztán ezek is megerősödnek. Van úgy is, hogy ezeket a gyenSertésnevelde az elválasztott malacok számára. letakargatom őket zsákkal, hogy ne fázzanak meg. Amikor az ányadisznó átment a malacozáson, akkor a kismalacokat oda teszem hozzá szopni, de ilyenkor is nagyon ügyelek, nehogy az anya összegyúrja a kismalacokat. Ez aztán így megy néhány napon keresztül, mindaddig, míg csak a malacok meg nem erősödnek. Két három óránként a malacokat kiteszem szopni az jnyjukhoz 10—15 percre és utána megint a ládákba teszem őket vissza. Igy aztán nemcsak az ellen védem meg a malacokat, hogy az anyjuk össze tapossa őket, hanem a hideg ellen is, mert volt már úgy, hogy amikor kint 20—25 rok gébb malacokat több anyától valókat összeszedem és egy anya alá teszem őket. Teszem ezt azért, mert igy nincs egy-két malaccal az anyadisznó szop tatásban. Persze vigyázni kell, hogy az új anyadisznó összeszokjon az ide gen malacokkal, de ha ügyesen csinálja az ember, akkor nincs semmi bij. A malacokat később is árpadarával és főtt krumplival etetem, egeszén addig, míg csak 30—40 kg súlyt el nem érik. Akkor a hizlaldába viszik át öket, ahol már más etető van. Csóka János sertésetető, Dvur — Krovice. A nyitrai kerület állami birtokain már befejezték a tavaszi búza vetését Csehországban a prágai és a gottwaldovoi kerületek állami birtokai vezetnek a tavaszi munkában. A prágai kerületben a tavaszi szántás tervét 97 százalékra, a gottwaldovoi kerületben pedig 92.3 százalékra teljesítették. A brünni kerületben jelenleg a 75.3 százaléknál tartanak. Szlovákiában a tavaszi munkák a legjobban a bratislavai és a nyitrai kerületekben folynak. A bratislavai kerület állami birtokainak gazdaságai a tervezett feladatoknak már az 50 százalékát teljesítették. A. többi kerületekből a kedveaőtten időjárás kissé hátráltatta a tavaszi munkákat. A tavaszi búza vetését a nyitrai kerületben már be is fejezték. a bratislavai kerületben pedig még pár nap szükséges a befejezéshez. Az árpavetésnek 18.1 százalékát már elvégezték. Itt is a bratislavai és a nyitrai kerület vezet. Ezekben a kerületekben már a zab vetését is megkezdték, A nyitrai kerület állami birtokain 11 hektáron már a cukorrépát is elvetették. Szlovákia déli kerületeiben az olajos magvak, mák, a bab, borsó, stb. vetése •fe jtfl halad. _ U J SI® Jól gazdálkodtak a bélaí negyedik típusú EFSz tagfai Csapcsik János szövetkezeti tagnak az elmúlt évben a természetbeni járandóságokon kívül 70,000 Kčs volt a jövedelme A bélai negyedik típusú EFSz tagjai március 14-én tartották meg közgyűlésüket, hogy megállapítsák, hogyan gazdálkodtak az 1950-es évben és hogy jóváhagyják az 1951. évre szóló termelési tervet. A közgyűlésen jelen volt Csertik György, a nyitrai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági előadója, Vajda elvtárs a Párt járási bizottságának alelnöke és a Földműves Szövetség titkára és Soissiák elvtárs, a járási takarékpénztár igazgatója. A közgyűlést Králik elvtárs, az EFSz elnöke nyitotta meg. Ismertette az 1950. évi mérleget és röviden értékete a szövetkezeti tagok mult évi munkáját. Králik elvtárs tieszámolója után a szövetkezeti tagok egyhangúlag jóváhagyták az 1951. évre szóló termelési tervet. A munka helyes megszervezése az igazságos jutalmazás alapja a szövetkezetekben. A szövetkezeti gazdálkodásnak úgy kell fejlődnie, hogy minden évben emelkedjék a tagok szociális és kultúrszínvonala. Sztálin elvtárs 1917-ben a következőket mondotta: — Nem lenne érdemes a kapitalizmust megdönteni és kiépíteni a szocializmust. ha nem érnők el azt, hogy népünk jólétben éljen. A szocializmus nem szegénységet és lemondást jelent, hanem a szegénvség megszüntetését és az anyagilag biztosított kultúrális élet megszervezését az egész társadalom számára. Nem lenne tehát érdemes szövetkezeteket szervezni, ha céljuk nem a szövetkezeti tagok jóléte és élet-, valamint kultúszínvonala emelése lenne. Tehát a szövetkezeti tagok szociális és kultúrális színvonala csak akkor fog emelkedni, ha megszilárdítjuk a közös gazdálkodást, vagyis ha növeljük a szövetkezeti tagok jövedelmét a közös munka után. A közös munka a legfontosabb előfeltétele az egvre fejlődő közös gazdálkodásnak. Minden munka sikere a szövetkezeti tagok tehetségétől, ügyességétől és szakképzettségétől függ. Klement Gottwald köztársasági elnök, a CsKP IX. kongresszusán kitűzött kilenc pontjában többek között rámutatott arra, hogv a szocializmus gondolatának meg kell nvernünk a kis- és középföldmüveseket. A CsKP Központi Bizottságának 1950. évi ülésén pedig hangsúlyozta, hogv mint a Szovjetunióban, úgv nálunk is a földművesek útja a szocializmus felé a szövetkezeti mozgalmon keresztül vezet. Nagy tanulságot jelentenek úgy Pártunk, mint szövetkezeteink fezámára a szovjet kolhozok és szovhozok tapasztalatai. Azok a földműveseink, akik kint jártak a Szovietúnióban, meggyőződtek arról, hogv milyen előnyös a munka csoportokban való megszervezése, a normák szerinti munka, valamint az, hogy az egyes munkacsoportok hosszabb időn keresztül egy és ugyanazon a táblán dolgoznak állandóan ugyanazzal a leltárral és fogatokkal. Fontos, hogy megvalósítsuk a gyakorlatban a szocialista munka elveit. Igy többek közt a munka érdemszerinti jutalmazására gondolunk. Az i igazságos jutalmazás alapja az alapoKölcsönök az Egységes Földműves Szövetkezetek számára x Hosszúlejáratú kölcsönben csak a tervezett befektetéssel dolgozó EFSz-ek részesülnek Azoknak az EFSz-eknek, amelyek közös gazdálkodást folytatnak, hogy megtudják valósítani terveiket, pénzre van szükségük. Ezt a pénzt mindenekelőtt a közös gazdálkodás eredményeiből vagy pedig a tagoktól nyújtott kölcsönökből veszik. De egyszersmind különféle alapokat is létesítenek, amelyeket évente kiegészítenek akkora összeggel, amekkorát a szövetkezeti közgyűlés meghatároz. Ha azonban a szövetkezetek saját forrásaikat kimerítették, akkor a 45/48 számú törvény értelmében befektetések céljára földműveskölcsönben részesülhetnek. A kölcsönök kiutalásánál figyelembe veszik, hogy az illető EFSz kidolgozta-e egész évi termelési tervét, hogy bevezette-e a munkanormákat és a munkaegységeket és hogy rendes könyvelést vezet-e. Röviden szólva földműveskölcsönt csak azok az EFSz-ek igényelhetnek, amelyek a maguk forrásait kimerítették és emellett mintagazdálkodást folytatnak, vagyis meg van minden kilátás arra, hogy a szövetkezet a kölcsönt vissza is t u (jja adni. A földművelésügyi megbízotti hivatal, valamint a pénzügyi megbízotti hivatal utasítása szerint a kölcsönt készpénzben utalják ki. Hosszúlejáratú kölcsönöket csakis gazdasági téren elkerülhetetlen befektetések céljára lehet kiutalni. Emellett figyelembe kell venni a szövetkezet anyagi viszonyait is. A befektetési kölcsönt a szövetkezeti tagok munkájának jutalmazására felhasználni nem szabad. A befektetéseknél fontos, hogy az EFSz-ek ki tudják mutatni azok rentabilitását. A befektetési kölcsön törlesztési tervét a befektetés életképessége szerint állapítják meg, az építkezéseknél pl. legfeljebb harminc évre. A szövetkezetek állattállományuk kiegészítésére csak abban az esetben részesülhetnek kölcsönben, ha közös állattenyésztéssel rendelkeznek és ha fajállatokról van szó. A harmadik és a negyedik tfusú EFSzeknél további feltétel az, hogy átvette-e a szövetkezet a tagok egész állatállományát azon a mennyiségen kívül, amelyet a szövetkezeti tagok háztáji .gazdálkodására maguknál tarthatnak. Allatcsere esetén csak annyi összegű kölcsönt kaphat a szövetkezet, amennyi a különbség az újonnan felvásáriandó fajállatok és a szövetkezeti állatállományból kiselejtezett állatok értéke között. Gépek vásárlására is részesülhetnek kölcsönben az EFSz-ek. Itt figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy a szövetkezetek csak kivételes esetekben vásároljanak ý j gépeket és akkor is csak könnyű gépeket. A nehéz gépi segítséget az EFSz-eknek az állami gépállomások nyújtják. Ha a szövetkezet tagjaitól vásárol gépeket, akkor nem részesülhet kölcsönben. Hosszúlejáratú kölcsönt utal ki az állam azoknak a magasabb t$usú EFSz-eknek is, amelyek nagyobb mezőgazdasági befektetéseket tesznek, mint pl. szőlőskert létesítése, gyümölcsösök ültetése, stb. Rövidlejáratú kölcsönben részesülhetnek az EFSz-ek, ha a munkaegységekre való előlegek kiutalásáról van szó, de természetesen csak akkor, ha a munkaegységekre kiutalandó előlegek összhangban vannak az egész évi termelési tervvel, valamint a bevételek és kiadások számvitelével. Azok az EFSz-ek, amelyek kölcsönt igényelnek, a következőképpen járnak el: A kérvényhez csatolják a járási Nemzeti Bizottság Igazolványát arról, hogy a szövetkezet kidolgozta az egész évi termelési tervet és hogy bevezette a munkaegységrendszert, valamint csatolnak egy igazolványt a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályáról, amely bizonyítja az építkezés vagy más befektetés szükségességét. Természetesen a szövetkezeti taggyűlés beleegyezéséről szóló elismervényt is csatolni kell. Az EFSz-ek funkcionáriusainak és tagjainak tisztában kell lenniök azzal, hógy államunk a kölcsönjuttatással ismét újabb segítséget nyújt földművesslgiinknek. Ezért nem szabad ezzel a kölcsönnel visszaélni, hanem az előírásokhoz hűen a lehető legkomolyabb célokra kell csak igényelni és a lehető leggazdaságosabban beosztani. san átgondolt és a tagokkal rész'etesen megtárgyalt normák, ígv van ez a bélai negyedk típusú EFSz-ben is. A szövetkezeti tagok jutalmazása A bélai szövetkezeti tagok személyenként átlag 40.000—48.000 Kčs-ig terjedő összeget vettek fel előlegként az 1950-es évben. A tiszta jövedelemből a szövetkezeti tagok átlagosan még 9.000—20.000 Kčs-ben részesültek. Mit jelent ez? Akik az állattenyésztésben dolgoztak Csapcsik János összesen 70.000 Kčs-t kapott. Ebből az összegből a munkaegységekre az év folyamán 56.000 Kčs-t vett fel, úgyhogy a végelszámolásnál még 14.000 Kčs-t vett át. Szancsok Jánosnak összesen 65 ezer Kčs volt a íövedelme. Ebből 51.000 korona elő eget vett fel. a többit (11.000 koronát) a végelszámolásnál vette át. "juhász Béla 63.000 koronát keresett. Leszámítva az 51.000 korona előleget, az év végén 12.000 koronát kapott. Akik a növényi termelésben dolgoztak Launer Mihály összes jövedelme 64.500 korona volt. előlegként 45 ezer koronát vett fel, a végelszámolásnál pedig 8.500 koronát kapott. Svrtka Mihálv 45.000 korona évi jövedelméből 33.000-et előlegként vett fel. 12.000 korona készpénzt pedig a végelszámolásnál vett át. Hasonlóképpen a többi szövetkezeti tagoknak is 45.000—500.000 Kčs volta jövedelmük, természetesen a természetbenieken, mint gabona, tej. tojás, gyümölcs és más terményeken kívül. Ez a közös szövetkezeti munka eredménye. Ha ezeket összehasonlítjuk az egyénileg gazdálkodó földművesek eredményével, akkor lát iuk, hogy ezek annak több mint háromszorosát teszik ki. A bélai negyedik típusú EFSz tagjai munkájukkal bebizonyították, hogy amit egy ember nem tudna elvégezni, azt közösen játszva meg lehet valósítani. Világosan tanúskodnak erről eredményeik is. A búza hektáronként átlag 32.36 q-át fizetett. Azelőtt hektáronként csak 12—13 a búza termett. A rozs hektáronkénti hozama 25 a volt, az egyénileg gazdálkodónál csak 16—17 q volt. Hasonlóképpen van ez a többi gabonaféléknél is. A bélai szövetkezeti tagok búzabeszolgáltatási kötelezettségüknek 164 százalékra, rozsbeszolgáltatási kötelezettségüknek pedig 381 százalékra tettek eleget. Ezt úgy tudták elérni, hogy kizárólag csak nemesített vetőmagot használtak, nagy gondot fordítottak a trágyázásra és a munkák nagyobb részét gépekkel végezték. A bélai szövetkezeti tagok mintaképül szolgálnak minden EFSz számára. A bélai szövetkezeti tagok életszínvonala rohamosan emelkedik. Erre vártak a múltban nvomorkodó kis- és középföldművesek már régóta. Most már könnyen teljesítik kötelezettségvállalásukat: minden kis- és középparaszt szövetkezeti tag. Béla község földmüvessége teljes mértékben bekapcsolódott a szövetkezeti munkába. Ez csattanós válasz a háborús uszítóknak és jelentős hozzájárulás a Szovjetunió által vezetett héketábor megszilárdításához. Kocsis Ferenc. Hogyan folytak a tavaszi munkák a március 12-től 19-ig tartó héten Az időjárás és a gyakori esőzések a mult héten lehetlenné tették a tavaszi munkák végzését. Csupán csak a bra52 hektárt borsóval és 21 hektárt pedig tavaszi búzá-val. A vetéíí folytatták a bratislavai járásban is. A galántai játislavai és a nyitrai kerületben tudtak i rás EFSz-ei 102 hektár árpát vetettek valamit végezni. A vetés alá való tavaszi szántást az eperjesi kerületben megkezdték ugyan, a talaj, mint másutt, itt sem volt elég alkalmas a gépmunkára. A bratislavai kerületben a tavaszi munkákban továbbra is a dunaszerdahelyi járás EFSz-ei vezetnek, amelyek március 19-ig elvetettek 1095 hektár árpát és 25 hektár zabot. A nagymegyeri járásban eddig 631 hektárt sikerült bevetni árpával. 41 hektárt zabbal. el, az egyénileg gazdálkodók pedig 70 hektárt. A tavaszi búza vetésében a 10 hektárnál, a borsó vetésében a 42 hektárnál, a mák vetésénél 10 hektárnál, a napraforgó vetésében pedig a 23 hektárnál tartanak. A szeredi járás EFSz-el március 19-ig 371 hektár árpát, a somorjai járás EFSz-ei pedig 599 hektár árpát, 71 hektár zabot, 86 hektár tavaszi búzát'és 103 hektár borsót vetek tek el.
