Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-22 / 69. szám, csütörtök

1951 március 22 Hogy érek el jó eredményeket a sertésnevelésben Nag^ dolog, ha az emberre a munká­ban olyan nagy érték van rábízva, mint pl. rám az állatok a sertéste­nyészdében, ahol dolgozom. Ha csak úgy nagyjából is becsülöm fel, akkor is több mint húszmillió korona érték ez s én büszke vagyok rá, hogy a dol­gozó nép állama ilyen nagyértékű ser­téstenyészde gondozását bízta rám. Igyekszem is, hogy a gondjaimra bízott hideg volt, ugyanakkor a fatftató­ban 7—8 fok meleg, viszont a ládák­ban 14—-18 fok meleg is volt. Öt nap után, amikor a kismalacok már eléggé megerősödtek, az anyá­nál hagyom őket. Az ólban azért még ekkor is készítek számukra búvóhe­lyet, amelyekre kis ajtókat csináltam, hogy azokon csak a kismalacok fér­nék be s időnként aztán a kismaU­Ebben a seértéstenyészdében dolgozom. állatokat a lehető legnagyobb gondos­sággal lássam el. Januárban kötelezettséget vállaltam, hogy 63 anyadisznóbói az év végéig ezer malacot nevelek fel. Újévtől mostanig 128 malacot már fel is neveltem. Ezekből még 43 szopós­malac, amelyek a fiaztatóban vannak. Ezek majd úgy két-három hét múlva lesznek elválasztva. 38 anyadisznó majd körülbelül áprilisban és májusban fog lemalacozni. Az anyadisznókat, amikor elválasz­tom a malacokat, 2—3 héten belül új­ra pároztatom. Természetesen vannak olyan anyadisznók is, amelyek 10—12 malacot, vagy még ennél többet is felnevelnek és ezek a disznók a szop­tatás alatt nagyon lefogynak. Ezeket, amikor a malacokat elválasztom tőlük, nagyon jól etetem és csak később, egy hónap múlva pároztatom. Az újszülött kismalacok számára, vagy 6—8 darab ládát készítek és a kismalacokat azokba rakom el és cokat ide csukom be. Ez a búvóhely padlós, meleg és száraz hely, úgy­hogy a malacok rögtön megszokják, hogy oda jó bemenni, mert ott meleg van. Igy gondozom egy hétig a malaco­kat. Másik héten már az anyjukkal vannak és már kezdenek turkálni, ke­resni. Ilyenkor a kerítés egyik sarká­ba egy kis vályúba sárgaföldet teszek faszénporral keverve s ezt az anyjuk­kal együtt turkálják s így' tanulnak meg enni. A harmadik héten már ' i'.lom­ra darált árpadarát adok a malacoknak főtt krumplival keverve, amelyet elő­zőleg meleg vízben áztatok meg. Igy nevelem aztán a malacokat egész nyolchetes korukig, amikor elválasztom őket. Természetesen csak az 'erősebbeket választom el, azokat, amelyek elérik a 15—17 kg súlyt. A gyengébbeket, a 9—10 kiló­sokat, még 8—10 napig szopni ha­gyom. Ezalatt az idő alatt aztán ezek is megerősödnek. Van úgy is, hogy ezeket a gyen­Sertésnevelde az elválasztott malacok számára. letakargatom őket zsákkal, hogy ne fázzanak meg. Amikor az ányadisznó átment a ma­lacozáson, akkor a kismalacokat oda teszem hozzá szopni, de ilyenkor is na­gyon ügyelek, nehogy az anya össze­gyúrja a kismalacokat. Ez aztán így megy néhány napon keresztül, mindad­dig, míg csak a malacok meg nem erő­södnek. Két három óránként a mala­cokat kiteszem szopni az jnyjukhoz 10—15 percre és utána megint a ládák­ba teszem őket vissza. Igy aztán nem­csak az ellen védem meg a malacokat, hogy az anyjuk össze tapossa őket, hanem a hideg ellen is, mert volt már úgy, hogy amikor kint 20—25 rok gébb malacokat több anyától valókat összeszedem és egy anya alá teszem őket. Teszem ezt azért, mert igy nincs egy-két malaccal az anyadisznó szop tatásban. Persze vigyázni kell, hogy az új anyadisznó összeszokjon az ide gen malacokkal, de ha ügyesen csinálja az ember, akkor nincs semmi bij. A malacokat később is árpadarával és főtt krumplival etetem, egeszén addig, míg csak 30—40 kg súlyt el nem érik. Akkor a hizlaldába viszik át öket, ahol már más etető van. Csóka János sertésetető, Dvur — Krovice. A nyitrai kerület állami birtokain már befejezték a tavaszi búza vetését Csehországban a prágai és a gott­waldovoi kerületek állami birtokai ve­zetnek a tavaszi munkában. A prágai kerületben a tavaszi szántás tervét 97 százalékra, a gottwaldovoi kerületben pedig 92.3 százalékra teljesítették. A brünni kerületben jelenleg a 75.3 szá­zaléknál tartanak. Szlovákiában a tavaszi munkák a legjobban a bratislavai és a nyitrai ke­rületekben folynak. A bratislavai kerület állami birtokai­nak gazdaságai a tervezett felada­toknak már az 50 százalékát teljesí­tették. A. többi kerületekből a kedveaőtten idő­járás kissé hátráltatta a tavaszi munká­kat. A tavaszi búza vetését a nyitrai ke­rületben már be is fejezték. a bratislavai kerületben pedig még pár nap szükséges a befejezéshez. Az árpavetésnek 18.1 százalékát már el­végezték. Itt is a bratislavai és a nyit­rai kerület vezet. Ezekben a kerületek­ben már a zab vetését is megkezdték, A nyitrai kerület állami birtokain 11 hektáron már a cukorrépát is elve­tették. Szlovákia déli kerületeiben az olajos magvak, mák, a bab, borsó, stb. vetése •fe jtfl halad. _ U J SI® Jól gazdálkodtak a bélaí negyedik típusú EFSz tagfai Csapcsik János szövetkezeti tagnak az elmúlt évben a természetbeni járandóságokon kívül 70,000 Kčs volt a jövedelme A bélai negyedik típusú EFSz tag­jai március 14-én tartották meg köz­gyűlésüket, hogy megállapítsák, ho­gyan gazdálkodtak az 1950-es évben és hogy jóváhagyják az 1951. évre szóló termelési tervet. A közgyűlésen jelen volt Csertik György, a nyitrai kerületi nemzeti bi­zottság mezőgazdasági előadója, Vajda elvtárs a Párt járási bizottsá­gának alelnöke és a Földműves Szö­vetség titkára és Soissiák elvtárs, a járási takarékpénztár igazgatója. A közgyűlést Králik elvtárs, az EFSz elnöke nyitotta meg. Ismertette az 1950. évi mérleget és röviden érté­kete a szövetkezeti tagok mult évi munkáját. Králik elvtárs tieszámolója után a szövetkezeti tagok egyhangú­lag jóváhagyták az 1951. évre szóló termelési tervet. A munka helyes megszervezése az igazságos jutalmazás alapja a szövet­kezetekben. A szövetkezeti gazdálko­dásnak úgy kell fejlődnie, hogy min­den évben emelkedjék a tagok szociá­lis és kultúrszínvonala. Sztálin elvtárs 1917-ben a következőket mondotta: — Nem lenne érdemes a kapitaliz­must megdönteni és kiépíteni a szo­cializmust. ha nem érnők el azt, hogy népünk jólétben éljen. A szocializ­mus nem szegénységet és lemondást jelent, hanem a szegénvség meg­szüntetését és az anyagilag biztosí­tott kultúrális élet megszervezését az egész társadalom számára. Nem lenne tehát érdemes szövetkezeteket szervezni, ha céljuk nem a szövet­kezeti tagok jóléte és élet-, valamint kultúszínvonala emelése lenne. Tehát a szövetkezeti tagok szociális és kultúrális színvonala csak akkor fog emelkedni, ha megszilárdítjuk a közös gazdálkodást, vagyis ha növeljük a szövetkezeti tagok jövedelmét a közös munka után. A közös munka a legfon­tosabb előfeltétele az egvre fejlődő kö­zös gazdálkodásnak. Minden munka sikere a szövetkezeti tagok tehetségé­től, ügyességétől és szakképzettségé­től függ. Klement Gottwald köztársasági el­nök, a CsKP IX. kongresszusán kitű­zött kilenc pontjában többek között rámutatott arra, hogv a szocializmus gondolatának meg kell nvernünk a kis- és középföldmüveseket. A CsKP Központi Bizottságának 1950. évi ülé­sén pedig hangsúlyozta, hogv mint a Szovjetunióban, úgv nálunk is a földművesek útja a szocializmus felé a szövetkezeti mozgalmon keresztül ve­zet. Nagy tanulságot jelentenek úgy Pártunk, mint szövetkezeteink fezámá­ra a szovjet kolhozok és szovhozok tapasztalatai. Azok a földműveseink, akik kint jártak a Szovietúnióban, meggyőződtek arról, hogv milyen előnyös a munka csoportok­ban való megszervezése, a normák szerinti munka, valamint az, hogy az egyes munkacsoportok hosszabb időn keresztül egy és ugyanazon a táblán dolgoznak állandóan ugyan­azzal a leltárral és fogatokkal. Fontos, hogy megvalósítsuk a gya­korlatban a szocialista munka elveit. Igy többek közt a munka érdemsze­rinti jutalmazására gondolunk. Az i igazságos jutalmazás alapja az alapo­Kölcsönök az Egységes Földműves Szövetkezetek számára x Hosszúlejáratú kölcsönben csak a tervezett befektetéssel dolgozó EFSz-ek részesülnek Azoknak az EFSz-eknek, amelyek közös gazdálkodást folytatnak, hogy megtudják valósítani terveiket, pénzre van szükségük. Ezt a pénzt mindenek­előtt a közös gazdálkodás eredmé­nyeiből vagy pedig a tagoktól nyúj­tott kölcsönökből veszik. De egyszers­mind különféle alapokat is létesítenek, amelyeket évente kiegészítenek ak­kora összeggel, amekkorát a szövet­kezeti közgyűlés meghatároz. Ha azonban a szövetkezetek saját forrá­saikat kimerítették, akkor a 45/48 számú törvény értelmében befektetések céljára földművesköl­csönben részesülhetnek. A kölcsönök kiutalásánál figyelem­be veszik, hogy az illető EFSz kidol­gozta-e egész évi termelési tervét, hogy bevezette-e a munkanormákat és a munkaegységeket és hogy ren­des könyvelést vezet-e. Röviden szól­va földműveskölcsönt csak azok az EFSz-ek igényelhetnek, amelyek a maguk forrásait kimerítették és emellett mintagazdálkodást folytat­nak, vagyis meg van minden kilátás arra, hogy a szövetkezet a kölcsönt vissza is t u (jja adni. A földművelésügyi megbízotti hiva­tal, valamint a pénzügyi megbízotti hivatal utasítása szerint a kölcsönt készpénzben utalják ki. Hosszúlejáratú kölcsönöket csakis gazdasági téren elkerülhetetlen befek­tetések céljára lehet kiutalni. Emellett figyelembe kell venni a szövetkezet anyagi viszonyait is. A befektetési köl­csönt a szövetkezeti tagok munkájá­nak jutalmazására felhasználni nem szabad. A befektetéseknél fontos, hogy az EFSz-ek ki tudják mutatni azok renta­bilitását. A befektetési kölcsön tör­lesztési tervét a befektetés életképes­sége szerint állapítják meg, az épít­kezéseknél pl. legfeljebb harminc évre. A szövetkezetek állattállományuk kiegészítésére csak abban az eset­ben részesülhetnek kölcsönben, ha közös állattenyésztéssel rendelkez­nek és ha fajállatokról van szó. A harmadik és a negyedik tfusú EFSz­eknél további feltétel az, hogy át­vette-e a szövetkezet a tagok egész állatállományát azon a mennyiségen kívül, amelyet a szövetkezeti tagok háztáji .gazdálkodására maguknál tarthatnak. Allatcsere esetén csak annyi össze­gű kölcsönt kaphat a szövetkezet, amennyi a különbség az újonnan fel­vásáriandó fajállatok és a szövetkezeti állatállományból kiselejtezett állatok értéke között. Gépek vásárlására is részesülhetnek kölcsönben az EFSz-ek. Itt figyelem­be kell venni azt a szempontot, hogy a szövetkezetek csak kivételes ese­tekben vásároljanak ý j gépeket és akkor is csak könnyű gépeket. A ne­héz gépi segítséget az EFSz-eknek az állami gépállomások nyújtják. Ha a szövetkezet tagjaitól vásárol gépe­ket, akkor nem részesülhet kölcsön­ben. Hosszúlejáratú kölcsönt utal ki az állam azoknak a magasabb t$usú EFSz-eknek is, amelyek nagyobb mezőgazdasági befektetéseket tesz­nek, mint pl. szőlőskert létesítése, gyümölcsösök ültetése, stb. Rövidlejáratú kölcsönben részesül­hetnek az EFSz-ek, ha a munkaegy­ségekre való előlegek kiutalásáról van szó, de természetesen csak akkor, ha a munkaegységekre kiutalandó előle­gek összhangban vannak az egész évi termelési tervvel, valamint a bevéte­lek és kiadások számvitelével. Azok az EFSz-ek, amelyek kölcsönt igényel­nek, a következőképpen járnak el: A kérvényhez csatolják a járási Nemzeti Bizottság Igazolványát ar­ról, hogy a szövetkezet kidolgozta az egész évi termelési tervet és hogy bevezette a munkaegység­rendszert, valamint csatolnak egy igazolványt a járási Nemzeti Bizott­ság mezőgazdasági osztályáról, amely bizonyítja az építkezés vagy más befektetés szükségességét. Természetesen a szövetkezeti tag­gyűlés beleegyezéséről szóló elis­mervényt is csatolni kell. Az EFSz-ek funkcionáriusainak és tagjainak tisztában kell lenniök azzal, hógy államunk a kölcsönjuttatással ismét újabb segítséget nyújt földmű­vesslgiinknek. Ezért nem szabad ez­zel a kölcsönnel visszaélni, hanem az előírásokhoz hűen a lehető legkomo­lyabb célokra kell csak igényelni és a lehető leggazdaságosabban beosz­tani. san átgondolt és a tagokkal rész'ete­sen megtárgyalt normák, ígv van ez a bélai negyedk típusú EFSz-ben is. A szövetkezeti tagok jutalmazása A bélai szövetkezeti tagok szemé­lyenként átlag 40.000—48.000 Kčs-ig terjedő összeget vettek fel előlegként az 1950-es évben. A tiszta jövedelem­ből a szövetkezeti tagok átlagosan még 9.000—20.000 Kčs-ben részesül­tek. Mit jelent ez? Akik az állattenyésztésben dolgoztak Csapcsik János összesen 70.000 Kčs-t kapott. Ebből az összegből a munkaegységekre az év folyamán 56.000 Kčs-t vett fel, úgyhogy a végelszámolásnál még 14.000 Kčs-t vett át. Szancsok Jánosnak összesen 65 ezer Kčs volt a íövedelme. Ebből 51.000 korona elő eget vett fel. a többit (11.000 koronát) a végelszá­molásnál vette át. "juhász Béla 63.000 koronát kere­sett. Leszámítva az 51.000 korona előleget, az év végén 12.000 koronát kapott. Akik a növényi termelésben dolgoztak Launer Mihály összes jövedelme 64.500 korona volt. előlegként 45 ezer koronát vett fel, a végelszámo­lásnál pedig 8.500 koronát kapott. Svrtka Mihálv 45.000 korona évi jövedelméből 33.000-et előlegként vett fel. 12.000 korona készpénzt pe­dig a végelszámolásnál vett át. Ha­sonlóképpen a többi szövetkezeti ta­goknak is 45.000—500.000 Kčs volta jövedelmük, természetesen a termé­szetbenieken, mint gabona, tej. to­jás, gyümölcs és más terményeken kívül. Ez a közös szövetkezeti munka eredménye. Ha ezeket összehasonlítjuk az egyénileg gazdálkodó földművesek eredményével, akkor lát iuk, hogy ezek annak több mint háromszorosát te­szik ki. A bélai negyedik típusú EFSz tagjai munkájukkal bebizonyították, hogy amit egy ember nem tudna elvégezni, azt közösen játszva meg lehet való­sítani. Világosan tanúskodnak erről eredményeik is. A búza hektáronként átlag 32.36 q-át fizetett. Azelőtt hektáronként csak 12—13 a búza termett. A rozs hektáronkénti hozama 25 a volt, az egyénileg gazdálkodónál csak 16—17 q volt. Hasonlóképpen van ez a többi ga­bonaféléknél is. A bélai szövetkezeti tagok búzabeszolgáltatási kötelezett­ségüknek 164 százalékra, rozsbeszol­gáltatási kötelezettségüknek pedig 381 százalékra tettek eleget. Ezt úgy tudták elérni, hogy kizárólag csak ne­mesített vetőmagot használtak, nagy gondot fordítottak a trágyázásra és a munkák nagyobb részét gépekkel vé­gezték. A bélai szövetkezeti tagok mintaké­pül szolgálnak minden EFSz számára. A bélai szövetkezeti tagok életszínvo­nala rohamosan emelkedik. Erre vár­tak a múltban nvomorkodó kis- és kö­zépföldművesek már régóta. Most már könnyen teljesítik kötelezettség­vállalásukat: minden kis- és közép­paraszt szövetkezeti tag. Béla község földmüvessége teljes mértékben be­kapcsolódott a szövetkezeti munkába. Ez csattanós válasz a háborús uszí­tóknak és jelentős hozzájárulás a Szovjetunió által vezetett héketábor megszilárdításához. Kocsis Ferenc. Hogyan folytak a tavaszi munkák a március 12-től 19-ig tartó héten Az időjárás és a gyakori esőzések a mult héten lehetlenné tették a tavaszi munkák végzését. Csupán csak a bra­52 hektárt borsóval és 21 hektárt pedig tavaszi búzá-val. A vetéíí folytatták a bratislavai járásban is. A galántai já­tislavai és a nyitrai kerületben tudtak i rás EFSz-ei 102 hektár árpát vetettek valamit végezni. A vetés alá való ta­vaszi szántást az eperjesi kerületben megkezdték ugyan, a talaj, mint másutt, itt sem volt elég alkalmas a gépmun­kára. A bratislavai kerületben a tavaszi munkákban továbbra is a dunaszerda­helyi járás EFSz-ei vezetnek, amelyek március 19-ig elvetettek 1095 hektár árpát és 25 hektár zabot. A nagyme­gyeri járásban eddig 631 hektárt sike­rült bevetni árpával. 41 hektárt zabbal. el, az egyénileg gazdálkodók pedig 70 hektárt. A tavaszi búza vetésében a 10 hektárnál, a borsó vetésében a 42 hek­tárnál, a mák vetésénél 10 hektárnál, a napraforgó vetésében pedig a 23 hek­tárnál tartanak. A szeredi járás EFSz-el március 19-ig 371 hektár árpát, a so­morjai járás EFSz-ei pedig 599 hektár árpát, 71 hektár zabot, 86 hektár ta­vaszi búzát'és 103 hektár borsót vetek tek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom