Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-02 / 28. szám, péntek

<5 II! SZ0 1951, február 2 Kitüntetett magyar sportolók A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1950. évben kiváló eredményt elért sportolók és jó munkát végzett szakoktatók és vezetők érdemeinek elismeréséül. Novák Évának, Németh Imrének, ifj. Puskás Ferencnek, Bozsik Józsefnek, Kádas Gézának, Bóbis Gyulának, V. Gyarmati Olgának, Papp Lászlónak és Keleti Ágnesnek a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát adományozta. A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát a következők kapták: Madarász Endre, Sebes Gusztáv, Krajcsovics István, Béres Tibor, Kutas István, Börzsei János, Bukovi Márton, id. Puskás Ferenc, Novák Ilona, Gy. Székely Éva, Elek Ilona, Gerevics Aladár, Kovács Pál, Fekete Ilona, Takács Károly, Gál József, Asztalos Lajos, dr. Szabó László, Pataki Ferenc. A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatát kapta: Perlusz József, Cseke Elemér, Tóth Róbert, Földes Éva, dr. Cseke Dénes, dr. Mrovcsák József, Balogh Sándor, Nagy II. István, Grosits Gyula, Hidegkúti Nándor, Rákóczi László, Kovács Imre, Kónya József,-Gellér Sándor, Keszthelyi Mihály, Kalmár Jenő, Mándi Gyula, Tabák Endre, Titkos Pál, Mészáros Lajos, Temes Judit, Nyéki Imre, Szilárd Zoltán, Gyöngyösi László, Stampfer Sándor, Rajki Béla, Hunyadfi István, Bakó Jenő, Vértesy József, Laky Károly, Bene László, Adler Zsigmond, Farkas Gizella. Sidó Ferenc, Kóczián József, Soós Ferenc, Körmöczi Zsuzsa, Asbóth József, Szigéti Ottó, Saroveczki Gyula, Bay" Béla, dr. Babrián József, Benyák Ferenc, Sárosdi Béláné, Nagy Ferencné, Stieber Lajosné, Blahó Kálmánné, Kovács Gyula, Matúra Mihály, Schwallner András, Nagy László, Nagy Marianne, Szebeni Ottó, Goldoványi Béla, Bánhalmi Ferenc, Solymosi Egon, Garay Sándor, Apró József, Homonnay Tamás, dr. Klics Ferenc, Várszegi József, Esztergomi Mihály, Kiss József, Bleha Ani^a, Szi'ágyi Jenő, Fehérvári Béla, Egri Lenke, Rák'hely Gyuláné, Ungur Imre, Sír József, dr., Józsa Dezsőné, Barcza Gedeon, Tóth Lajos, Aradi Gyula, Kerezsi Endre, Sárkány István, Baranyai László, Kemény Ferenc, Sántha Lajos, dr., Várkői Ferenc, G. Köteles Erzsébet, Tass Olga, S Nagy Margit, Z. Kövi Márta, Fábik Gyula A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozatát kapta:. Rózsa László, Kovács Lajos, Gyuris János, Markvard Károly, Serfőző István, Takács Ferenc, Molnár Magda, Trencséni Benedek, Huschmann Ágoston, Borka Ferenc, Tomecskó József, Hajdú Ando", Mező Jenő, Mátravölgyi József, Szilágyi Géza, Szabó János, Deák Józ-sef, Buronyi László, B Nagy Bálint, Szeldeli János, Kiss Magda, Vida Tibor, Sere Gyula, ötvös János, Pásztor István, Szekeres Béla, Tóbiás Tibor, Nagy Béla, Zilahi János, Lehoczky Sándor, Földessy Ödön. Feladatok, melyeket lobban keü teljesíteni A Szokol Központi Bizottságának elnöksége legutolsó ülésén egész sor fontos Kérdésről tárgyalt, melyek a IX. Szokolkongresszus előtti kampánnyal függnek össze. Ennek a kampánynak keretében a testnevelésnek igen sok fontos feladatot kell elvégeznie, amelyek közül most legsürgősebb az egyleti közgyűlések sikeres megtartása. A közgyűlések mostani állása, illetve előkészületeik felett tartott szemle mutatja, hogy még sok részkötelezettség teljesítése van hátra és hogy egyes testnevelési funkcionáriusok, sőt egész szervezetek munkáját meg kell javítani. Némely kerületben és járásban tervszerűen és rendszeresen jártak el, másokban azonban ennek éppen ellenkezője történt. így több helyen eddig a közgyűlésekre úgyszólván semilyen előkészületet nem tettek, nem tartottak választmányi ülést, az utasításokat nem vették figyelembe, vagy tévesen magyarázták és erre a fontos akcióra egyáltalán nem fordítottak gondot. Az egyesületek gyakran nem érintkeznek eléggé a járási szokolbizottsággal, tőle nem kapnak támogatást és csak a kerületi szokolbizottsággal vannak összeköttetésben. Ilyen körülmények közt a közgyűlések előkésztíése csak elméletileg történik meg, mint pl. a besztercebányai kerületben. De ebben a. tekintetben a bratislavai kerületnek is van mit pótolnia, mert némely egylete egyáltalán nincsen tájékozva arról, hogy a közgyűléseket január és február hónapokban kell megtartani. Ez nyilvánvalóan egyesek nemtörődömségének és az egységes testneveléshez való kétes viszonyának következménye, pedig a testnevelés éppen a közgyűlések útján lép működésének új és sikeresebb szakaszába. A Szokol Központi Bizottsága megtette a megfelelő intézkedéseket, melyek ezt a helyzetet orvosolni fogják és a közgyűlések helyes megszervezését biztosítják. A Szokol Központi Bizottsága továbbá megtárgyalta a testnevelési osztálynak a IX. Szokolkongresszus előtti munkatervét és foglalkozott az egyes akciókkal. Ezzel összefüggésI

ben szóhoz fognak jutni tornászaink is egy előkészítésben levő hatalmas tömegrendezés alkalmával, melyről ínég szólni fogunk. Néhány sportközpont jelentésének jóváhagyása után kiemeltek, hogy mily fontos a testnevelés részvétele mai életünk legfontosabb akcióinak egyikében. Ez a békemozgalom, melyben testnevelésünknek és sportunknak is elsőrendű feladata van és amelybe már önkéut be is kapcsolódott. A béke fenntartásáért való harc azonban szokolszervezetükból is alaposabb munkát és még behatóbb erőfeszítést kíván meg, hogyha azt akarjuk, hogy a testnevelés munkarésze ebben a ma, már óriási mozgalomban, méltó legyen hozzá, mint a Nemzeti Front töniegalakulatához. Az a .tudat, hogy a békét meg kell őrizni és hogy a békéért harcolni kell, töltsön el minden testnevelési dolgozót és minden sportolót, mert ha a béke ügyéét tettekkel és munkával erősítjük, az azt jelenti, hogy sportbéli munkánk végzését és sikerét is biztosítjuk. Ebből következik elsősorban oktatóinknak, de általában valamennyi öntudatos funkcionáriusunknak az a fontos feladata, hogy sportolóink tömege előtt minden alkalommal tegyék nyilvánvalóvá, hogy mily fontos a békemozgalom és az a haszon, mellyel a béketábor megerősödéséhez hozzájárulhatnak. Ezt kell tartalmaznia az oktatásnak, a különféle tanfolyamoknak •c :-.z iskolázásnak, melyeken természetesen nem elég, hogyha gépiesen felolvasnak néhány békenyilkatkozatot vagy beszédet, hanem foglalkozni kell a napirenden levő politikai kérdésekkel és meg kell magyarázni, hogy mily összefüggésben van velük a testnevelés. A IX. Szokolkongreszszus előtti akció keretében fog lefolyni a Nemzetközi Békeverseny, mely a béketábomak valamennyi országában hatalmas békemegnyilvánulás lesz. Azonban célszerű lesz, hogyha testnevelési alakulataink a legkisebbelvtől a legfőbbekig ezenkívül is előkészítenek olyan mozgalmakat, melyek kifejezik sportolóink békevágyát. így pl. ennek a szokoltörekvésnek egyik helyes formája lehetne békekötelezettségek vállalása a IX. Szokolkongresszusra. Hogyha ezeket a feladatokat pontosan teljesítjük, azzal bebizonyítjuk a testnevelés iránti szeretetünket és biztosítjuk annak hatalmas fejlődését. ň magyar labdarúgók, eűwk és weieiffk konferenciája Budapesten, mintegy 600 sportoló, sportoktató és vezető részvételével tartották meg az első országos labdarúgó értekezletet. Az értekezletet Tapolcai Jenő, az OTSB elnökhelyettese nyitotta meg, majd Sebes Gusztáv, az OTSB elnökhelyettese tartotta meg előadását. A felszabadulás óta a magyar válogatott labdarúgó csapat 36 mérkőzést játszott, ebből 25-t megnyert, 7-t elvesztett és 4 alkalommal döntetlenül végzett, az eddigi gólarány 139:58 — mondotta bevezetőjében Sebes Gusztáv, majd hosszan kiértékelte az őszi egyfordulós labdarúgó bajnokság tapasztalatait. Sebes Gusztáv kijelentette, hogy téves azoknak az állítása, akik a magyar labdarúgás visszaeséséről beszélnek. Vannak még hiányok labdarúgó sportunkban, éppen ezért tovább kell fejleszteni a kollektív szellemet és nagy gondot kell fordítani az eszmei-politikai képzésre. Megemlékezett a cserejátékos-rendszer bevezetéséről, a labdarúgóedzők szakmai és politikai tovább fejlődésének kérdéséről, az itt szükséges tapasztalatcsere mozgalomról. Beszélt a labdarúgás technikájáról is és felvetette az itt szükségessé váló feladatokat, majd kiemelte az elméleti kérdés nagy fontosságát, Sebes Gusztáv előadását értékes vita követte. KAPHATÓ : újságárusítókná

1, könyvkereskedésekben és kiadóhivatalunkban, Bratislava, Jesenského 8 Pőiyögtetéssel nem lehet komoly eredményi elérni A Szovjeíszkij Szport cikke az asztalitenisz sport fejlődéséről és a hibás játékfelfogásról Az I. össz-szövetségi asztalitenisz bajnokság befejezése óta a szovjet asztalitenisz-szakemberek igen sokat foglalkoznak a sportág nagyarányú fejlődésével. Legutóbb V. Kollegorszkij írt hoszszabb kiértékelő cikket a Szovjetszkij Szportban. A kétségtelen fejlődésről a következőket írja: „A versenyek meggyőzően bebizonyították, hogy az asztalitenisz, amely az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvend, kivívta magának a sportágak között az egyenjogúságot. A háború előtti években, amikor a játék még nagyon színtelen volt, s rendszerint közvetlenül az asztal mellett állva pötyögtettek, még fent lehetett tartani azt a véleményt, hogy az asztalitenisz inkább játék, mint sport. De A Szokoi-miinlfg feladatai a IX. Szokol-kongresszus előtt / Útmutatás az 1951 máfus 26-27-én tartasseló Szokol Napra S. Heiyicivšlasztás a tömeges részre Miután az egyesület testnevelési és sportegyüttesében megvitattuk a Szokol Nap tömeges részének műsorát és megállapítottuk a sportágakat és versenyeket, megfelelő helyet kell keresnünk azok megrendezésére, olyat, amely a sportágaknak nemcsak technikailag felel meg, hanem a nap főcéljának is, tudniillik a versenybe bekapcsolja a helynek, falunak, városnak, minden lakóját, az üzemnek és az egyesületnek minden tagját és hogy nekik a sportolás és mozgás nyújtotta örömön kívül üdülést is nyújtson. Hogyha nincsen atlétikai pálya, játszótér, ugró vagy dobóhely, e sportágak számára alkalmas területet kell keresni. Erre a oélra megfelel a Szokol-ház közelében valamelyik rét, park. mely közel van a városhoz. A területet rendbe kell hozni és a pályákat ki kell mérni és ki kell jelölni. Helyet kell előkészíteni dobások, ugrások számára. Mezei futás céljára rajtoló helyet a telep közepén, játszótéren vagy parkban jelöljünk ki, de úgy, hogy a pálya túlnyomó részében puha talajon, erdőben és lehetőleg változó terepen vezessen. Kerékpáros TOZ-versenyt kisforgalmú uton, vagy játszótéren rendezünk. Országúti versenyre a közeli környéken rövidebb kört válasszunk, melyet többször tesznek meg a versenyzők. Kerékpáros terepversenyre részint országutak, részint dűlőutakat, vagy erdőt választunk, esetleg megfelelő terepakadályokat is állítunk fel. Mezei futásra és kerékpáros versenyre oly helyeket válaszszunk, melyek távol fekszenek a vasútvonalaktól vagy nagyforgalmú országutaktól„ hogy így a versenyzők, bírák és rendezők biztonságban legyenek. Amennyiben helyben nincs fürdő, az úszóversenyeket a legközelebb lévő folyóban vagy halastóban rendezzük. A rajtoló helyet és a célt könnyen magunk is elkészíthetjük. Rendezhetünk tömeges úszóversenyt folyón át vagy a folyó mentében nagyobb távolságra. Természetesen gondoskodnunk kell a szükséges biztonsági intézkedésekről (mentőc^ónak. stb.). A kézilabda cél iára valamelyik parkban vagy réten keressünk játszóteret. A talajt kiegyenlítjük, megjelöljük a méreteket, felállítjuk a cölöpöket és meg van a legkülönbözőbb versenvek lehetősége. II. A kulSőrssf hegének megválasztása A kultúrestet vagy tábortűznél vagy teremben rendezzük. Tábortűz céljára alkalmas helvet valamely parkban vagv a természetben a város közelében keressünk. Legyen száraz, széltől védett hely, lehetőleg amfiteátrumszerű nézőtérrel. Hogyha teremben rendezzük a kultúrestet, a legalkalmasabb, ha színpaddal és nézőtérrel ellátott termet választunk. A terem díszítésére ugyanaz áll. amit már a bevezetésben mondottunk. III. A vasárnap délutáni szereplés A vasárnap délutáni műsorszámot a Szokol gyakorlóterén vagy stadionban rendezzük. iKisebb városokban, ahol sem gyakorlótér, sem stádion nincsen, valamely ré ten, labdarúgópályán, vagy hasonló helyen keressünk megfelelő helyet. A hely kiválasztásánál és a további munkálatoknál, amennyiben lehetséges, igyekezzünk! a következő követelményeknek megfelelni: 1. Válasszunk a résztvevők számának és a vasárnao délutáni műsornak megfejelő területet. 2. Gondoskodjunk legalább a legegyszerűbb edzési .lehetőségekről, a ruhák elhelyezéséről. átöltözésről és arról, hogv eső esetében szárazon lehessünk. Természetesen a vasárnap délutáni műsor helyét nagvon jól kell díszíteni, mert itt iön össze a legtöbb ember. — rrézők és résztvevők. Nem szabad, hogv itt a helyes feldíszítést anyagi kérdések gátolják. Különösen azokat a helyeket díszítsük szépen, ahol a legtöbben fordulnak meg. (bejárat, főút, lelátók). Testnevelési agitka A COS kongresszus előtti nagy testnevelési kampányban 14 nappal a Szokol Nan előtt a Szokolegyesiiletek (Szokol-körök) azokon a helyeken és üzemekben, ahol nincs sem Szokol-egvesület, sem Szokol-kör, testnevelési agitkát tartanak. Ennek az a fő célja, hogy a testneveléssel és sporttal lehetőleg valamennyi polgárt mesrismertéssék, a testnevelést és snortot elvigyék olyan helyekre, ahová eddig az még nem jutott el és életet öntsenek a testnevelési munkába ott, ahol tétlen egyesületek, vagy gyenge Szokol-körök vannak. (Folytatjuk.) most már egészen más a helyzet. M már az asztaliteniszezés korszerű, erős, támadó ütésekből, a védekezés kézben 3—8 méteres ugrásokból, hirtelen ejtésekből, gyors „kitörésekből", visszavágásokból áll s így lelkiismeretes fizikai felkészültséget igényel. Akik látták a bajnoki tornát; azok meggyőződhettek arról, hogy ez a sportág nagyszerűen fejleszti a sportolók számára oly fontos tulajdonságokat, mint a gyorsaság, ügyesség, szemmérték, győzniakarás. A továbbiak során Kollegorszkij bírálatot ír a versenyzők technikai és taktikai felkészültségéről: „A nagy előrehaladás ellenére is megmutatkoztak a komoly technikai és taktikai hibák — még a legjobb játékosoknál is. A nők — Zsálevicsute kivételével kevésszer alkalmazták a támadó ütéseket, kevés jól befejezett támadást lehetett látni. Ennek következtében a női mérkőzések nem voltak olyan érdekesek. Sok volt a pötyögtetés, nem volt elegendő elgondolás a játékban s nagyrészt csak a másik hibájára vártak a versenyzők. Sajnos, színtelen volt egy-két döntőmérkőzés a férfiaknál is. Nem szabad elfogadnunk azt a felfogást, amely az egyoldalú, védekező játékstílus mellett áll ki. M->g kell érteni, hogy ez, a 'ovjet sportolók számára idegen stílus visszafelé húzza a sportot, nem viszi előre a fejlődést. Pötyögtetéssel nem lehet komoly eredményeket elérni". Nem kétséges, hogy Kollegorszkij cikke nyomán élénk szakvita alakul majd ki a szovjet sajtóban s ez majd újabb léptekkel viszi előre a nagy fejlődéssel indult szovjet asztalitenisz sportot. ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7'!. Főés felelősszerkesztő: Lörincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kézlrr tokát nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540 % évre 270 , 14 évre 135 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.—, y

2 évre 75.—, % évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTAR-ral együtt 100 Kčs.