Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-03 / 29. szám, szombat
I Világ proletárjai egyesüljetek \ mtípmHK# dKk •••V J - • ŕ í" j KkBK' 'flHHv amKKMľmr aE^ŕ šm&m wB mmtmS H A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 február 3, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 29. szám c^z os&frana -Un mi h i h án y a ni d ék eu tovább terjednek a szovjet új szénfejtési módszerei Az oszfrava-karvini bányavidéken, amely köztársaságunk szíve, felismerték azt, hogy mit jelentenek a tervteljesítés szempontjából az élenjáró szovjet bányászat tapasztalatai. Csak nemrégiben adtunk hírt arról, hogy Miska elvtárs csoportja megkezdte a ciklusos fejtés bevezetését a Trojicetárna egyik szintjén és néhány nap múlva eredményei annyira közismertek lettek, hogy az osztravai bányavidék több tárnájában megkezdték a ciklusos fejtés előkészületeit. Miska elvtárs után Diabaj, Bartos, Matuska és Trnka vájárok csoportjai kezdték meg a ciklusos fejtés bevezetését az egyes aknákban. Az OKD legutóbbi módszerátadó gyűlésén Matusek bányamérnök szakszerű magyarázatot adott a fentemlített elvtársak új munkamódszereiről. Hangsúlyozta azt, hogy ezek a módszerek, a szovjet bányászok élenjáró tapasztalatai fordulatot jelentenek a szénfejtésben, mert a ciklusos fejtés rendszeres fejtést jelent, a bányászok fokozott jövedelmét és egyúttal huzamos időn át fokozott teljesítményt. Ugyanakkor megemlítette, hogy ezen a téren óriási fejlődés áll előttünk, mert 24 óra alatt két-három ciklust is lehet összekombinálni. Az alapvető hiányok egyike az, hogy a osztravakarvini bányákban a mult rossz hagyományaképpen a szállítás rosszul van megszervezve. Ha ezen a téren javítást akarunk elérni, gondoskodnunk kell a káderek neveléséről és főleg új műszaki káderekről, akik az új módszerek terjesztésében döntő szerepet játszanak. Matusek elvtárs itt nyilvánvalóan a központi irányítás diszpécser rendszerére gondolt. A tanácskozáson jelenlevő élmunkások, újítók és műszakiak élénken résztvettek a vitában. Megállapították, hogy néha megtörténik az, hogy nem dolgozhatnák ugyanazon módszerrel. Igy pl. a Hlubina-tárnáhan Sztanek elvtárs csoportja Bartos mérnök módszerei szerint dolgozott. A szénerek viszonyai megváltoztak és a fejtésbe nem fért be a rámdógép. A régi módszerhez azért nem tértek viszsza, hanem áttértek Miska vájár ciklusos módszerére. Két ciklus munkacsoportjának növelésével erősen emelték a fejtést. A Hlubinán különben a jövő hónapban három új fejtést vezetnek be, amelyeket egymásután fognak váltani. A Jeremenko-tárnában is átvették a vájárok Miska elvtárs módszerét. Itt a bányászok még nemrégiben is a munka új formái ellen voltak, azonban most, hogy meggyőződtek Miska módszerének eredményességéről, kijelentették, hogy mindanynyian áttérnek erre a módszerre. A Jeremenko-tárnában különben Bakara vájár élcsoportja fölött védnökséget vállalt Kuldaszek mérnök és hozzásegítette őket ahhoz, hogy átvegyék Miska módszerét. A komplex-normával most átlagos 159 százalékos teljesítményt érnek el, miközben a telér 55 cm vastag és a fejtés szélessége 2 méter. Most két műszakban dolgoznak már a ciklusos fejtéssel és minden nap négy métert haladnak előre. Mindegyik váltás egész ciklust zárt le, ami annyit jelent, hogy a fejtésen kivül naponta átrakták a csöveket és az ácsolást. Az élcsoport kötelezettséget vállalt, hogy munkakötelezettségét továbbadja a bánya minden vájárjának, hogy azok is tartósan emelhessék teljesítményüket. A faivak és városok dolgozó! Nyugat-Mémetország felfegyverzése ellen foglalnak állást Csehszlovákia népe az egész világ Békehíveivel együtt teljes erővel harcol a világbéke megvédéséért, (minden erejével harcol azért, hogy a hitleri hóhérok ne kezdhessék el újra véres munkájukat. Ezért határozottan visszautasítja az amerikai imperialisták módszereit, akik újra felfegyverzik Nyugat-Németországot. Csehszlovákia népe azonban ott áll minden békeszerető demokratikus német oldalán, akik visszautasítják Németország újrafelfegyverzését és visszautasítják a világ imperialistáinak azon igyekezetétét, hogy őket igájukba hajtsák. A tapolcsányi Drevoindustria n. v. dolgozói január 21—28-ig élmunkásmüszak hetet tartottak. Kötelezték magukat, hogy az ötéves terv harmadik évét 1951 december 15-ig teljesítik, a munaktermelékenységet 2 százalékkal fokozzák és a tervezett önköltséget 0.5 százalékkal csökkentik. A tapolcsányi Vkus n. v. alkalzottai s nagyon jól tudják, hogy hazájuk építésével járulnak hozzá legjobban a béke. megtartásához. Kötelezték magukat, hogy a munkazubbonyok termelési tervét 28 nappal hamarabb fejezik be és e mellett a termékek minőségét 7 százalékkal emelik. A tapolcsányi Nyitrai malmok n. v. dolgozói is lelkedesedéssel ajánlották fel, hogy kenyérkészítési normájukat 3 százalékkal és péksüteménykészibési normájukat 4 százalékkal fokozzák. Kötelezik magukat, hogy Libia Korabelnyikova szovjet sztahanovista munkamódszerei szerint fognak dolgozni és április 2—8-ig az üzemben megvalósítják az anyagtakarékossági hetet. A tesáry-i földművesek kötelezték magukat, hogy 600 kg kontingensen felüli húst szolgáltatnak be. A vezekényi földművesek a búza és árpa hektárhozamát 1 métermázsával fokozzák és 200 kg kontingensen felüli húst szolgáltatnak be. A vágsellyei földmüvések, az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai kötelezték magukat, hogy szorgalmas, lelkiismeretes és jobban megszervezett munkával fokozzák a hektárhozamokat a búzánál és rozsnál 2 métermázsával, az árpánál és a hüvelyeseknél 3 métermázsávaJ, a val, a zabnál 7 métermázsával, a zöldségnél 10 métermázsával és a cukorrépánál 20 métermázsával. Hasonló kötelezettségeket ajánlottak fel a deáki, taksonyi, szelőcei és a sellyei járás más községei Egységes Földműves Szövetkezeteinek tagjai. A farkasdi CsfSz-szervezet tagjai manifesztációsan beléptek az EFSz IV. típusába és kötelezték magukat, hogy a szövetkezetnek 1000 brigádórát dolgoznak le, A nyitrai tejszö vetkeaet sellyei dolgozói abban a tudatban, hogy a béketábort erősítik, kötelezték magukat, hogy 25 százalékkal fokozzák teljesítményüket. Fokozott teljesítményeikkel akarnak hozzájárulni a béke megvédéséhez a sellyei gépállomás alkalmazottai is, Hamar Lajos, Száraz D. és Cibula elvtárs, akik kötelezték magukat, hogy az 1951. évben megművelik a tervbevett 2000 hektárt és Hátas, valamint Béták József pároscsoportja 1951-ben szintén megműveli a tervbevett 1900 hektárt. LAPUNK MAI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL: A téli építkezések kezdete a Montostavnál Szakszervezeti munka Komáromban Friss külpolitikai hírek A CsKD Sztálingrád-üzem tapasztalatai A szénbányászat új módszerei tért hódítanak A mezőgazdaság kérdései ifjúságunk losonci munkakonferenciájához Az új igazságszolgáltatás a nép érdekeit szolgálja A népbírák második országos értekezlete Pénteken fogadta Antonín Zápotocký miniszterelnök a népbírák küldöttségét, amelynek tagjai résztvesznek a népbírák második összállami prágai konferenciáján. A küldöttséget dr. Štefan Rais igazságügyminiszter vezette. Dr. Štefan Rais igazságügyminisztert a fogadást rövid beszéddel nyitotta meg A népbírák nevében ezután Antonín Zápotocký miniszterelnököt Debnár Jaroslav liptovskýhrádoki munkás üdvözölte, aki ezeket mondotta többek között: — Engedje meg, hogy önnek és köztársaságunk kormányának tolmácsoljuk hazánk népbíráinak szívélyes üdvözleteit. Egy évvel ezelőtt köztársaságunk elnöke fogadta a népbírák küldötteit Minda.myian emlékszünk azokra a szavakra, amelyeket akkor hozzánk intézett. Mindannyian köteleztük magunkat, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy egy év múlva nyugodt lelkiismerettel jelenthessük azoknak a feladatoknak teljesítését, amelyeket nekünk munkásosztályunk és köztársasági elnökünk kitűzött. Ezekután Antonín Zápotocký miniszterelnök válaszolt a két felszólalásra. Beszédében ezeket mondotta: — Támogatni kell mindazt, ami a szocializmus felépítését, e felépítés megerősítését és meggyorsítását elősegíti és büntetni mindazt, ami ezt a felépítést gátolja vagy károsítja. — Népbíróságunk még működésének kezdetén áll. Nagy feladatai vannak, ameíyeket becsületesen teljesít, de a hibák sem hiányoznak, amelyeket ki kell küszöbölni. Jó jel az, hogy ezt különösen ti népbírák tudatosítjátok, hogy helyesen értelmezitek az iskolázásnak és a további szak- és politikai ismeretek elsajátításának fontosságát. Állandó elméleti és gyakorlati iskolázás nélkül nem. tudnátok becsületesen teljesíteni az előttetek álló feladatokat. Szükséges, hogy szoros kapcsolatokat tartsatok fenn a dolgozó tömegekkel, amelyekből származtok. Ha szilárdan támaszkodtok a dolgozók tömegére, erősek és biztosak lesztek. Ez a kapcsolat teszi lehetővé azt, hogy ne jussatok a bürokrácia sablónos útjaira. — Gondoljatok állandóan Klement" Gottwald köztársasági elnökünk szavaira, amelyeket egv évvel ezelőtt a népbírák küldöttségének nála tett lá- . togatása alkalmával mondott: „Nem * lehet ítélni érzés szerint, sem a halott betű szerint, hanem igazságosan érvényesíteni kell a törvénvt." — Mi ma a szocializmust építjük és a magunk törvényeit alkotiuk. Feladatotok ezeknek a törvényeknek tekintélyt szerezni és gondoskodni betartásukról. szocialista építésünk és a béke megvédésének érdekében. Köztársaságunk forradalmi fejlődése az utóbbi időben kulturális fronton is meggyorsult, követve a gazdasági és politikai téren elért hatalmas eredményeinket. De ez a fejlődés — ha meggyorsulását hangoztatjuk is — még mindig nem tart lépést a szocialista építéssel, erősen lemarad a feladatok teljesítésében. A CsISz magyarnyelvű kultúrmunkásai munkakonferenciájának feladata tehát elsősorban az, hogy segítséget nyújtson az elmaradás felszámolásában. Tudjuk, hogy a kulturális forradalom fejlődése követi a gazdasági és politikai fejlődést. E kulturális forradalom kibontakozásának lehetőségét a munkásosztály politikai hatalma és a proletárdiktatúra gazdasági megszilárdulása teremti meg. Köztársaságunkban a politikai és anyagi feltételek biztosítva vannak, tehát a kulturális fejlődés lehetőségei is a legmesszebbmenően adva vannak. Mint elöljáróban mondottuk, az ifjúság feladata az, hogy kivegye részét az elmaradás felszámolásában. Amikor ifjúságunk kulturális és politikai nevelőmunkánk elmaradásának megszüntetésén fárad — ami egész továbbhaladásunk egyik sarkköve —, a legméltóbban veszi ki részét a szocialista építés munkájából. Miben állnak ezek a feladatok, amelyek a kultúra terén az ifjúságra hárulnak? A termelés emelkedéséért és a szocialista munkafegyelem megszilárdításáért folytatott mindennapi harcban a kulturális nevelőmunka elengedhetetlen fegyver. A falu szocializálása, az Egységes Földműves Szövetkezetek kiépítése ugyancsak elképzelhetetlen, szélesarányú és ernyedetlen kulturális és propagáló nevelőmunka nélkül és e munka elvégzése jórészben éppen a célját és útját tisztán látó ifjúságra vár. Harc vár tehát rá itt a belső fronton a különféle kispolgári, burzsoá és idegen befolyások ellen, amely harcban nem becsülhető le a kultúrmunka jelentősége. Néhány szót most a gyakorlatról. Miféle munkára kötelezi a CsISz tagokat és elsősorban a Jilemnickyjelvény vizsgájára jelentkezőket és e jelvény viselőit a gyakorlat? A gyakorlat elsősorban megköveteli, hogy az ifjúság jó példával járjon elöl az építés munkájában. Ma, amikor az imperialista gyujtogatók magatartása egyre fenyegetőbbé válik, amikor háborús készülődéseiket már egészen nyíltan és szemérmetlenül folytatják, az ifjúság feladata, hogy a kultúrmunka frontján is megkettőzött munkakedvvel és éberségei végezze munkáját, hogy így valóban élenjárója legyen az építésben a békeharcnak. Az ifjúságnak egyre világosabban tudatosítania kell magában, hogy kötelessége minden tudásával küzdeni a fenyegető romboló erők ellen s hozzájárulni a szocialista élet magasabbrendüségének, magasabb erkölcsének hirdetésével épülő új rendünk megszilárdításához, életünk szebbétételéhez, boldogabb jövőnk kialakításához. Fiatalságunknak nem juthat ki szebb és méltóbb feladat, mint az, hogy hirdetője legyen a marxi-lenini-sztálini tanok igazságának és mindannak a jónak és szépnek, ami e tanok gyakorlatba átviteléből fakad, hirdetője legyen új rendünk szépségeinek és az igazi emberi boldogságnak. Kulturális téren nem elég beérni az olvasással; a jó könyv olvasása gazdagítja tapasztalatainkat, de tapasztalatainkat nem tarthatjuk meg magunknak, tovább kell adnunk, terjesztenünk őket. Örök igazság: minden ember annyit ér, amennyit másokért önzetlenül tesz. Az olvasottak, a megismertek alapján vitát kell indítani a munkahelyükön. A gyárakban az ifjúságnak részt kell venni az üzemi klubok munkájában és olvasókörök megteremtésével kezdeményezésre kell törekednie. Tudjuk, hogy ezek az üzemi blubok egyre inkább az üzemek életének • szellemi gócpontjává kezdenek válni. Az ifjúság feladata tehát, hogy lendítőereje legyen e klubokank. Itt végezheti el leghatékonyabban kulturális munkáját. Itt, ezekben a klubokban válhat a sztahanovista mozgalom legjobb propagálójává, a szovjet tapasztalatok terjesztőjévé. Határtalan munkaterület nyílik itt számára. Előadásokban ismertetheti ma például a német remilitarizálás kérdését, kimeríthetetlen tárgykör a nagy szovjet tervek és építkezések ismertetése. Ugyanilyen hálás anyag a népek barátsága és a közös építés munkája vagy a szovjet kultúra, a szovjet irodalom és filmművészet ismertetése. És mindenkor haladjon együtt a fiatal a tapasztalt öreggel. Kell a fiatalok lendülete, heves, áttörő munkakedve, szilárd eltökéltsége, akaratereje és mindig újabb kutató elszántsága, de tudniok kell, hogy mindehhez tapasztalat kell, az öregek higgadtsága, türelme, szívóssága és mindenekelőtt tudása. Kéz a kézben haladjon a fiatal az öreggel, vállvetve küzdjenek és építsenek együtt, de együtt örüljenek is. Igen, örüljenek is, mert ez is a célunk: az életet örömmel telíteni, egészséges örömmel és szépséggel. Munka után pihenés kell, erőfeszítés után pedig öröm, tánc és ének, de nem polgári körben, hanem az üzemekben, az üzemi klubokban vagy az Egységes Földműves Szövetkezetek kultúrházaiban. Itt e klubokban és kultúrházakban, ahol élmunkásaink megismertetik módszereiket társaikkal, helye van az éneknek, a táncnak, a versnek, a színdarab előadásának. Az ifjúság rendezzen tömegünnepélyeket, emlékestéket, ismertesse a szocializmus építésének nagyjait, a tanulókörökben pedig fejtsen ki tevékenységet városainkban és falvainkban egyaránt. A falvakban dolgozó fiatal elvtársaink törekedjenek agrotechnikai képzettségre, vegyék mintaképül a szovjet kolhozok parasztifjait, akik nem dolgoznak többé régi sablonok szerint, hanem alkotóan fognak bele feladataik elvégzésébe. Törekedjenek ők is tudásukat gyarapítani és a mezőgazdasági munka szakembereivé válni. Nem elég a tagtoborzás, a tegnap szerinti gazdálkodás, előre kell nézni, előre a jövőbe és ezt csak az teheti, aki szaktudását növeli a maga és a közösség javára. Földünk javakban nem szegény, de a mi munkánk kell hozzá, hogy gazdaggá váljék, hogy gazdag termést adjon. Békeszerető emberek vagyunk és azt akarjuk, hogy életünk még szebbé, gazdagabbá váljon. És egy a célunk: a szocialista köztársaság épitése. És ebben az építésben a gazdálkodás és a kultúra egy egészet képez. Erre tanít és erre kötelez benneteket, fiatalokat a Jilemnicky-verseny. A cseh fiatalok Fucsik nevével szállnak az épités, a békeharc frontján a harcba. Fucsik nevével, aki a Szovjetúnióban tett első látogatása után ezeket írta az új emberről: „A hős olyan ember, aki sorsdöntő pillanatokban kész minden áldozatra. hogy megtegye azt, amit meg kell tennie az emberi társadalom érdekében. A mi korunk hőse a proletariátus. Ez és csakis ez teremt az emberből hősöket. A proletariátus mindenütt kitermel hősöket, a katasztrófák pillanataiban, a harcban és a munkában, ott, ahol szabad a munka. Az ilyen hősök mindig egyszerű emberek, cselekedeteikben nincs semmi rendkívüli, csak egészen természetesek.'' Fucsik „egyszerűen és természetesen" úgy lett) hőssé, mintaképünkkél, milliók harcának és reményeinek megtestesítőjévé, hogy minden pillanatban kész volt a legnagyobb áldozatra népe és a dolgozók társadalmának érdekében. És ugyanúgy mint ő, a szlovák nép nagy fia, Péter Jilemnicky is csatára indult az „élet szépségéért". Az ő élete és egész munkássága is arra tanít, hogy legfőbb kötelességünk a munka frontján becsülettel harcba indulni a békéért az új háború előkészítői ellen. Jilemnicky is a tiszta írás és a tiszta tettek embere. A háború után Jilemnicky az elsők között volt, akik baráti jobbot nyújtottak a magyarságnak és a szlovák-magyar barátság első szálát szőtték, amely azóta széttéphetetlen kötelékké erősödött. Fu esi kot iszonyú kínzás után Berlinben 1943 őszén kivégezték a náci bestiák. Jilemnicky pedig fiatalon, élete virágjában, alkotóereje teljében két esztendővel ezelőtt halt meg. Azóta nem egy fiatal lelkesül a példájukon és nem egy, hanem mülió és millió fiatal lépett tanításukat követve a béke egyszerű harcosainak sorába. Népük iránti olthatatlan szeretetük, az elnyomók iránti gyűlöletük és kommunista világnézetük ihlesse meg továbbra is fiataljainkat és toborozzon mindig úi építőket és békeharcosokat sorainkba. EGRI VIKTOR