Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-13 / 37. szám, kedd

Világ proletárjai egyemljetekl Bratislava, 1951 február 13, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 37. szám A Tlemzeti !hant JCazpanÜ Akciós föizaUsáqáitak ülése Helyezzük széles alapokra népünk békeharcát Szombaton, február lť)»én. a Szlovák Nemzeti Tanács üléstermében tartották meg Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front Központi Akciós Bizottságának fontos ülését, amelven Szlovákia népének eddigi békehlrcáról tárgyaltak s meghatározták a jövőben követendő utat. A tanácskozáson résztvett . Bašťovanský képviselő, a SzKP főtitkára, Andrei Ziák képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Sefcsik miniszterelnöklielvettes, František I<ubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Bacílek elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke is. Az ülésen képviselve voltak a Megbízottak Testületének tagjai, a politikai pártok képviselői, valamint az összes tömegszervezetek ielentős ténvezői. A Nemzeti Front Központi Ak'ciós Bizottságának szélesebb plenáris ülését Bašťovanský képviselő nvitotta meg, majd átadta a szót Horák megbízottnak. Horák megbízott beszédében többek között megemlékezett azokról a sikerekről, amelyeket Szlovákia népe mult évben az ország építése és így a béke erősítése terén elért. A bérek és fizetések az iparban 26 százalékkal nőttek, a földművesek iöved<^rne 19 százalékkal növekedett, több kenyeret, tisztet, húst, zsírt, ruhaneműt, cipőt vásároltak az elmúlt évben és amelez ma a NF főfeladata lett az árak is csökkentek. Javulás állott be a lakásépítkezések terén is. Az állami bevételek tavalv a költségvetést oly lényegesen lépték túl. hogy úgyszólván az 1949-es költségvetési bevételek kétszeresének feleltek meg. Az elmúlt évben — mondotta Horák megbízott —, megerősítettük népeink barátságát és erélyesen felléptünk népeink ellenségei ellen. Senki sem állíthat meg bennünket a boldogság és jólét felé vezető utunkon. A varsói kongresszus, a béke hullámai a mi országunkban is hatalmas erővel terjednek szét. A Szovjetúnió következetes békepolitikáia mindenkinek világos bizonyítékokat ad arról, hogy a mi táborunk a békét akarja, IBJJIJAUIE ze UFQJOQB} >|ISBUI B SIUI uralmat altarja nyakunkra ültetni. Az antikommunizmus ielszava csak álarc, amely mögé a nemzetek leigázására irányuló szándékaikat reitik. Horák megbízott a továbbiakban szóvá tette a magas egyházi méltóságokkal lefolytatott pereket, amelyek nyíltan bebizonyították, miiven mélyen zuhanhat egy ember, aki süketté és vakká válik a ma parancsával szemben és aki megkövesedett hagyományokhoz és formákhoz ragaszkodik, amelyek fölött már elrohant a kor. Aljas erkölcstelenséget bizonyítottak be és azok szolgálatába szegődtek, akik meg akarják bolygatni a dolgozó mii liók munkáját, nyugodt életét. Kémkedés, szabotázs, gyilkosság és há boiú, — ezek az ő eszközeik és céljaik. A mi dolgozó népünk azonban béké vei, békekötelezettségekkel felel 0 varsói és prágai kongresszus határozataira és a békekötelezettségek mozgósítják a városok és falvak dolgozó népét. Ezt a mozgalmat kell tovább fejlesztenünk, bekapcsolni minden pár tonkívülit, a tömegszervezeteket, az ifjúságot, hogy egész dolgozó népünk teljesítse és túllépje boldogságának, békéjének ötéves tervét. Horák megbízott beszámolója után széles és igen élénk vita keletkezett, amelyben egymást váltották a szónokok. A vita során felszólaltak Andrej Ziák képviselő, maid a Csehszlovákiai Szovjetbarátok szövetségének főtit kára, Samo Falťam. a Nőszövetség nevében Hojcsová, a szövetkezeti parasztság feladatairól Michal Gabriel beszélt és a kultúrmunkások békeharcát Vlado Minács, a kiváló szlovák író ismertette. Polák megbízott utoisó vitafelszólalása után Baát'ovanskv képvi selő, a SzKP főtitkára foglalta össze a vita eredménvét. Záróbeszédét lapunk más hely ón teljes egészében közöljük. A mezőgazdasági agitációs dolgozók össz-szloválciai értekezlete A bratislavai Szlovák Egyetem amfiteátrumában vasárnap, február 11-én értekezletet rendeztek a magasabb típusú EFSz-ekkel, állami gépállomásokkal és állami birtokokkal rendelkező községek pártszervezeteinek agitációs dolgozói számára. Az értekezleten résztvett dr. Michal Falfian földművelésügyi megbízott, a Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, Šefránek a Párt Központi Bizottsága kultúr- és propagandaosztályának vezetője, valamint a Párt Központi Bizottságának több agitációs dolgozója, kerületi agitációs dolgozók és a járási kultúrpropagációs osztályok titkárai. Az értekezletet J. Šefránek nyitotta meg, aki a tárgyalást is vezette. A fő beszámolót dr. M. Falťan földművelésügyi megbízott tartotta. Utána élénk vita indult meg. Šefránek elvtárs megnyitó beszédében rámutatott az értekezlet jelentőségére. Kiemelte, milyen nagy jelentőséggel bír mezőgazdaságunk szocialista átépítésében és földműves politikánk feladatainak teljesítésében az agitációs dolgozók tevékenysége. Šefránek elvtárs idézte Lenin és Sztálin tanítását, amely szerint a szocialista mezőgazdaság nem győzhetne és a falu nem térhetne át a kis termelésről a szocialista nagytermelésre, ha e gondolainak nem nyernénk meg a kis! és középföldművesek többségét, állandó megyőzés útján. A szocializmus építésének nagy feladatai megkövetelik, hogy a Párt még jobban szilárdítsa meg a néppel való kapcsolatát. A meggyőző tevékenységet nemcsak a szövetkezeti tagokra, hanem a még egyénileg gazdálkodó kis- és közép földművesekig is ki kell terjeszteni ' Šefránek elvtár- hangsúlyozta, hogy az agitáció:- munkát szorosan egybe kell kapcsolni a békéért folytatott harccal. Dr M. Falťan földművelésügyi megbízott elemezte a falun való agitációs munka problémáját, rámutatott arra, hogy azért kell átépítenünk há Irama J radt mezőgazdaságunkat szövetkezeti szocialista nagytermeléssé, hogy a falusi dolgozók élete is szebb legyen ós hogy a falvakból eltűnjön az ember ember áitai való kizsákmányolása, valamint azért, hogy mezőgazdaságunkban is teljes mértékben ki tudjuk, használni a tudomány, a technika vívmányait. Szlovákia földjének 20%-án már az állami vagy a szövetkezeti szektor gazdálkodik. Ennek köszönhető', hogy állami birtokaink és EFSz-eink beszolgáltatási -kötelezettségeik teljesítésével sok esetben 50%-ra is fedezik dolgozó népünk szükségletét. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szövetkezeteink tényleg szocialista mezőgazdasági vállalatokká váljanak. Ezt mindenekelőtt úgy tudjuk elérni, ha EFSz-einket megszilárdítjuk. Ezt a célt szolgálják a folyamatban lévő szövetkezeti taggyűlések is. A szövetkezetek megszilárdításánál első politikai feladaturk az, hogy a kis- és középfpldművesek többségét megnyerjük a ' szövetkezeti gondolatnak, főleg azokban a községekben, ahol a szövetkezetben kis- és középparasztok a kisebbségben vannak. Falťan elvtárs ezekután a tavaszi munkák előkészületeiről beszélt. Különös hangsúlyt helyezett az állami gépállomások és az EFSz-ek közötti szerződések megkötésére. Falťan elvtárs beszéde végén még felhívta a jelenlévőket, fordítsanak nagy figyelmet az egyénileg gazdálkodókra, mert hisz az ő kezükön van még a gazdálkodás 80 %-a. Állandó meggyőző tevékenységet kell folytatni. Fontos, hogy minden egyes kommunista egyúttal agitátor is legyen. Az agitációs munkában nem szabad fáradságot ismernünk. A Falťan elvtárs beszámolója után a jelenlévő agitációs dolgozók vitát rendeztek. Összesen 21-en számollak be az eddigi agitációs munkájukban szerzett tapasztalataikról. E. Fa&ung elvtárs a második típusú dvorniki EFSz agitációs bizalmija arról számolt be, hogy „az agitátációs hónapban" házról-házra jártak és a helyi rádión keresztül is állandó meggyőző tevékenységet folytattak. Munkájuknak az lett az erdménye, hogy a község fölműveseinek nagyobb részét sikerült megnyerni a szövetkezeti gondolatnak. A. Lihosith elvtárs, a kopernicei negyedik típusú EFSz tagja pedig saját tapasztalatai alapján, felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a meggyőző munka közben használjanak különféle propagációs anyagot, mint például diagrammokat, vagy táblázatokat, kimutatásokat ax egészséges versenyről stb. M. Forišek az érsekújvári járási pártszervezet kultúrpropagációs titkára hozzászólásában a „a kommunista földműves egyben szövetkezeti tag is" jelszót hangoztatta. Figyelemreméltó még Kutny József, a puchovi állami gépállomás üzemi pártszervezete titkárának hozzászólása is, aki rámutatott arra, hogy a traktorosok alapqs munkája a legjobb meggyőzési módszer. Végül meg kell még említenünk Vlado Daubner, a CslSz Közpoti Bizottsága titkársága kiküldöttének hozzászólását, aki hangsúlyozta azt, hogy az ifjúságot nagyon jól be lehet kapcsolni az agitációs munkába. A vitát és egyben az értekezletet V. Hanzel, az SzKP Központi Bizottsága Titkárságának tagja zárta be. Štefan BaSfovanský: Á Nemzeti Front békefelacSafai Baštovanský elvtárs, a SzKP főtitkára a Nemzeti Front központi akcióbizottságának február 10-i ülésén záróbeszédet mondott, amelyet az alábbiakban teljes egészében közlünk: — Horák megbízott nagy figyelmet keltő beszámolójában megemlítette mindazokat a nagy eredményeket, dolgozó népünk óriási sikereit az elmúlt évben és felvázolta egyidejűleg azokat a feladatokat, amelyeket a most következő időszakban teljesítenünk kell. Az 1950-es évvel szemben ezek valóban nagy és a munka minden szakaszán lényegesen fokozott feladatok. Mi, titsztelt barátaim, tudni fogjuk, mit jelentenek ezek a számok és a feladatok. Annyit jelentenek, hogy ez évben még többet és még szorgalmasabban kell dolgoznunk, még következetesebben és még találékonyabban kell érvényesítenünk a munka új módszereit és munkaerőfeszítéseinket még jobban ki kell terejsztenünk. Egyúttal azonban látnunk kell azt is, hogy az orsziágépítés még erőteljesebb ütemben halad, gazdasági életünk egyre gyorsabban halad előre és életszínvonalunk erőteljesen fog emelkedni. Az ipari mezőgazdasági termelés közötti szony megváltozik, még pedig folyamatosan és állandóan az ipar javtára és ugyanígy az ipari termelés keretében a viszony a nehézipar javára fog eldőlni. Ezzel kapcsoltaiban mit jelent a Nemzeti Front, mi ennek küldetése? A Nemzeti Front olyan élénk és szükség* szervünk, mint volt 1948 febru'árjt utÉn Kell, hogy ismét emlékeztessünk Klement Gottwald elnökünk szavaira, arról, mit jelent a Nemzeti Front: hogy ez a városok és falvak dolgozóinak szövetségét jelenti, másodszor, hogy a Nemzeti Front elkerülhetetlenül szükséges a szocializmus felé vezető utunkon. És éppen a mai vita során ismét tudatosítjuk magunkban azt, hogy ebben a Nemzeti Frontban, a városok és falvak népének ezen hatalmas egységében igazán minden becsületes embernek, munkááhak, parasztnak és dolgozó értelmiségnek helye van. Hangsúlyozni k<ell, hogy a Nemzeti Frontban helye van mind a kommunistáknak, mind a nemkommunisfáknak, az ifjúságnak, ez aszszonyoknak, a néphez hű, becsületes papoknak és hogy ebben, a nagy egységben nemcsak a fizikai, de a szellemileg dolgozóknak kultúrmunkáaainknak, íróinknak, tudósainknak és művészeinknek is helye vanAzontoan továbbra is előttünk áll az a feladat, hogy még jobban kiterjesszük a Nemzeti Front befolyását, a törnegszervezetek befolyását és ezzel nagymértékben megszilárdítsuk népi demokráciánk alapjait, Igen, -tudatosítjuk, mit jelent az, hogy az ipari termelés az 1950, esztendőben 21,6 százalékkal nőtt és hogy a nehézipar ezenfelül 25.7 százalékkal többet termelt, mint a múltban. Ezt az óriási lépést még helyesebben megértjük, ha megemlítjük, hogy termelésünk térfogata az 1937. esztendővel szemben háromszorosára nőtt. Amellett Szlovákia iparosítása további jelentős haladást mutat. Éppen így lényegesen növekedett a mezőgazdasági termelés és Gottwald elnök az 1950. esztendőt a fodulat kezdetének nyilvánítja az EFSz-ek építésében. Kulturális téren is nagy fejlődést mutathatunk fel. Iskaloügyünk mélységben és szélességben is fejlődik, nő. A kultúra a dolgozó nép tulajdonává válik. íróink és tudósaink értik már és megvalósítják az a^zal összefüggő feladatokat, hogy a kultúrának a szocialista országépítés szolgálatában kell állnia. Meg kell azonban érteniök azt is, hogy a Nemzeti Front alkotó részeire a jövőben még nagyobb feladatok várnék. Milyen feladatok állnak előttünk? Azt hiszem, három nagy csoportra oszthatnám őket. Munkánk előterében áll egész nyil•vános életünk legfontosabb kérdése: a harc a békéért. Az egész Nemzeti Front és annak részei megértik e kérdés sorsdöntő fontosságát. Nagyon jelen tős tények azok a komoly ellentétek, amelyek az utolsó időben 37. imperilaista táborban mutatkoznak. Az aiiierikai javaslat tárgyalása, amely arra irányult, hogy Kínát támadónak minősítették, azt bizonyította, hogy az USA az ENSzben egyre nagyobb és nagyobb ellenzékbe ütközik, egyre nagyobb azoknak a Sizáma, akik látják, mit akarnak csinálni az USA imperialista körei az ENSz-ből, hogy ezt világuralmi céljaik megvalósításának eszközévé akarják tenni. Az imperialisták koreai balsikerei és ez a tény, hogy az USA partnerei egyre jobban látják, hogy őket az amerikai imperializmus kiszorítja a piacokról, a nyersanyagforrásoktól, mindez meggyorsítja az ellentétek kiéleződését az imperialisták táborában Egyre növekszik ez ázsiai nemzetek mozgalma is. Ezek szabad nemzeti életet követelnek és nem akarnak továbbra is az imperialisták kizsáteűáoyolásáaak szsovedő tárgyai lenni. Az amerikai imperialisták ma még nem teljesen ismerték ffcl, hogy a Kínai Népköztársaság mint szabad és demokratikus nagyhatalom, végét jelenti annak az évszázados visszaélésnek, hogy az imperialisták gyarmati önkényuralmat gyakoroljanak és korlátlanul kizsákmányolják Ázsia nemzeteit. A második jelentős tény: NyugatNémetország és Japán újrafelfegyverzése. Nemcsak arról van szó, hogy ez a szerződések szemtelen megsértése, hogy ez jogtalanság és törvénytelenség, de egyszerűen arról van szó, hogy az USA kormánykörei tekintet nélkül a nemzatek érdekeire, képesek kiépíteni a német imperializmust, amely csupán ebben az évszázadban ia k ét ízben veszélyeztette szomszédai szabadságát és békés életét. Igen helyesen mutattak rá itt is arra, milyen zsákutcába került az áruló csehszlovák emigráció, amely 1948 februárja után vagy előtt elhagyta hazáját. Sokan közülük nagy hazafiaknak és németellenes harcosoknak hirdették magukat és most látjuk, hogyan lépnek be a rémet zsoldos hadseregbe. Ez a német hadsereg, amelyet az USA katonai szakértőinek vezetése alatt az úgynevezett európai véderőbe akarnak beilleszteni, a Szovjetúnió és a népi demokráciák megtámodár sára készül, tehát a mi hazánkat ia fenyegeti. Ilyen mocsárba süllyedtek azok, akik elárulták nemzetüket, akik az amerikai imperializmus szolgalatába álltak. Nincs kétség afelől, milyen irányban halad a világ és ki fog ebben a nagy küzdelemben végül is győzni Azonban arról van szó, hogy megkadályozzuk a véres világuralmi tervek megvalósítását, megakadályozzuk a háborús tűzvész felszítását, ezt • nagy szerencsétlenséget, amelyet az egész világ számára készítenek elő az imperialisták. Korea megtámadása nyíltan napfényre hozza az angolamerikai imperialisták > gyengeségét. Ez az eset és amit az amerikai imperialisták az ENSz-ben csinálnak, egyúttal azt is bizonyítja, hogy az amerikai imperializmust őrült elszántság hatja át. hogy katasztrófába sodorja a világot. Ezért fokoznunk kell békeerőfeszítéseinket, mert tudjuk, hogy az egyetlen, ami az imperialistákat megakadályozhatja, az a békemozgalom nagy ereje. A szocializmus építése megad népünknek mindent, amit semilyen máa rendszer nem adott meg. Nem azért említem meg ezeket a nagy sikereket, amelyeket a felszabadulás ó«ta és a mult évben is elértünk, hogy ezzel dicsekedjünk. Azért emlékezünk meg róluk, hogy a jövőben még jobban dolgozzunk, hogy munkánknak, életünknek és törekvéseinknek világos célt és jövőt mutassunk. Amellett nem titkoljuk azt, hogy sok nehézségünk és hiányunk van. De jól tudjuk azt is, hogy ezek a nehézségek a fejlődés nehézségei és a gyors előrehaladás következményei. Legjobban megvilágítja ezt a munkaerők helyzete. Mit nem adtak volna azért a miultban Árvamegye, Kisucca vidékének dogozói, vagy bármilyen más vidék munkásai, falvaink és városaink lakói, ha munkáit kaptak volna és ha ezt állandóan biztosították volna, ha nem kellett volna világgá vándorolniok egy darab kenyérért! Ha látjuk, hogy országunk milyen elmaradottságból "került ki, ha látjuk azt, hogy a boldog és örömteli élet milyen színvonala felé haladunk, akkor más bátorsággal, lendülettel és kitartással hidaljuk át ezeket a nehézségeket és teljesítjük feladatainkat, kötelességeinket. Ezért a Nemzeti Front további főfeladata a haza építése, az ötéves terv teljesítése. Ami az ipart illeti, említettük a mult évi eredményeket. Ha azonban áttekintjük a januári statisztikát, látjuk, hogy a tervet csupán 98.6Tora teljesítettük, vagyis nem értük el a 100%-ot. Mit jelent ez?' Emlékszem arra, milyen nehézségeket okozott tavaly az a körülmény, hogy januárban és februárban a tervet nem teljesttették és munkásosztályunknak mennyire meg kellett feszítenie minden erejét, hogy behozzuk a mulasztottakat. Nem akarjuk azt, hogy megismétlődjenek az elmúlt év nehézségei. Nemcsak nyugtalanítania kell bennünket, hogy nem teljesítettük "0%-ra a tervet, de komoly jelenség az i6

s hogy az iparban éppen a kulcs-