Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-10 / 35. szám, szombat

1951 február 10 UJSZ0 A% évzáró taggyűlés — az elvégzett munka kiértékelése és iránymutatás a jövő feladatokra A füleki Kovosmalt üzemi pártszervezetének évzáró jelentése Mint minden jó gazda az év végén számvetést csinál munkájáról, úgy a pártszervezet is egy-egy esztendő letel­ével összegezi végzett munkáját és kri­tikát gyakorol a hiányok és hibák felett. Elhangzott a második világháború utol­só ágyúlövése. 1945-ben végbement ná­lunk a nemzeti demokratikus forradalom. A nép győzelme még nem volt teljes, eh­hez a februári eseményekre volt szükség, amelyek dolgozó népünknek meghozták mindazt, amit várt. Az ötéves terv második évét üzemünkben 100 százalékon felül és egy hó­nappal előbb teljesítettük. 1950 január 19-én választottuk meg üzemi szervezetünk pártbizottságát. Az új bizottság kötelezettségeket vállalt át a régi bizottságtól, amelyeket az 1950. évben tartott évzáró taggyűlés jóváhagyott és ezek irányították további munkáját. A bizottság megértette a Párt irányvonalát és Igyekezett azt érvényre juttatni a párttagoknál és az üzem minden al­kalmazottjánál. Ez meg is hozta az eredményt az ötéves terv második évének teljesítésében. A pártbizottság mozgó­sította a terv teljesítésére az összes munkásokat, elmélyí­tette a szocialista munkaversenyt, az élmunkásmozgalmat és az újítók mozgalmát. A Párt Központi Bizottságának hatá­rozatát minden erővel igyekezett megvalósítani és bevinni az üzemi szervezetbe, minden munkahelyre. A dolgozó töme­gekkel a kapcsolatot az agitációs bizalmiak testülete tar­totta fenn, amely az év kezdetén még gyenge volt, azonban a második félévben már jelentősen javult. Ok készítettek elő minden kampányt, minden egyes gyűlést, mind az össz­üzemi gyűléseken, mind az élmunkások és legjobb munkások ülésein és más megbeszéléseken is ismertették a Párt poli­tikáját. E téren, a meggyőzés terén azonban sokkal követ­kezetesebb és alaposabb munkát végezhettünk volna. Az egész bízottság és egves tagok munkájának elbírálása Mlinárcsik János elnök. Mint mun­kást választottuk meg. Nem volt meg­felelő tapasztalata pártmunkában. Kez­detben bizonytalanul vezette a gyű­léseket, de igyekezett a pártbizott­ságban érvényre juttatni a bolsevik pártpolitikát. Hibát követett el azon­ban azzal, hogy nemegyszer nem en­gedte a vita során felszólalni a párt­tagokat. Habár azelőtt nem vett részt magasabb politikai iskolában a munkát, amelyet a Párt tőle megkívánt, igye­kezett a lehető legjobban és leglelki­ismeretesebben teljesítni. Virág Géza első alelnököt azzal bíz­ta meg az alapszervezet bizottsága, hogy szervezetileg hozza rendbe alap­szervezetűnket. Később a káderosz­tályra került. Munkáját megfelelően végezte, azonban hibát követett el ab­ban, hogy igen sokszor a pártbizott­ság nélkül tárgyalt meg ügyeket, pl. az elvtársak kiküldését az iskolába és hasonlót. Ennek oka az is volt, hogy sok esetben a bizottságot nem lehetett összehívni. Nagy István második alelnök segí­tett az alapszervezetnek egyes dönté­sek megfontolásában, azonban mint az üzemi szervezet és a ROH elnökének következetesebben kellett volna gon­doskodnia a szervezetekről, hogy ezek segítségével az összes alkalmazottak­nál érvényre juttassa a Párt határo­zatait és irányvonalát. Stevové János titkár, eleinte igen gondosan végezte kötelességét, ké­sőbb azonban nem fordított elég gon­dot a pártagenda elintézésére. Nem volt megfelelő kapcsolata a káderek­kel és az üzem munkásságával, ezért nem ismerte és nem juttathatta ér­vényre az üzem munkásságának óha­ját és hangját. Kubinec Tamás kultúrpropagációs előadónak többet és jobban kellett volna gondoskodnia a pártirodalom népszerűsítésérő: és a pártoktatás évéről. A pártoRtatás jelen esztende­jében segített megszervezni az elő­adásokat. Nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie a pártmunka propa­gálásának az üzemben és más szerve­zetekben. Malata Márton elvtárs sajtóelőadó­nak intenzívebben kellett volna propa­gálnia az üzemet és a legjobb munká­sokat — élmunkásokat. Munkásleve­lező köröket kellett volna beszervez­nie, hogy azok tudósításokat írjanak az újságokba. A rábízott többi mun­kát lelkiismeretesen elvégezte. Nő előadónk, Miklósi Anna betegsé­ge miatt nem vett részt gyűléseinken. Ezért helyét Pavlusová Mária töltötte be, aki azonban nem teljesítette meg­felelően funkcióját,, mert nem értette meg kellően a nő feladatait szocialista rendszerünkben és nem világosította fel erről nőtársait. Gregsová Elena elvtársnő, mint pénztáros lelkiismeretesen végezte munkáját, azonban gyűléseinkre rend­szertelenül járt és nem vett részt a bizottsági ülések vitáiban. • Ifjúsági előadónk, Gálát Iván köte­lességét eleinte igen jó! teljesítette, azonban nem volt kellően megfontolt és az ifjúsági szervezet hiányait sem tudta kiküszöbölni. A bizottság többi tagjai lelkiisme­retesen végezték a rájuk bízott fel­adatokat. Szervezetünk elég erős ahhoz, hogy leleplezze és megbüntesse rendszerünk ellenségeit Az üzemi szervezet bizottsága meg­felelően értelmezte a Párt vezető sze­repét az üzemben, ennek bionyítéka az is, hogy az ötéves terv második évét egy hónappal hamarább teljesí­tettük. Igen sokan kérdezik, vájjon a Párt, vagy pedig a kommunisták teljesítették-e ezeket a feladatokat? Nem mondjuk és nem is akarjuk állí­tani, hogy maguk a kommunisták. Azonban 1950-ben üzemi szervezetünk már elég erős volt, hogy leleplezze és megbüntesse rendszerünk kártevőit saját sorainkban is Üzemi szerveze­tünk bizottsága a tízescsoportok és az agitációs bizalmiak fontos szerepét komolyan felhasználta a Párt vezető szerepének érvényre juttatásában. Rendszeres bizottsági üléseken foglal­kozott az alapszervezet bizottsága termelési és káderproblémáinkkal. A munkásokat és a munkavezetőket irá­nyította, segített nekik, hogy lanka­datlanul teljesítik feladataikat. Kéz a kézben a pártonkívülíekkel Az alapszervezet bizottsága külön­böző akciók alkalmával, mint amilyen a normaszilárditas, a szocialista köte­lezettségvállalások, május elseje, má­jus 9-ike, a IX. pártkongresszus és egyéb alkalmakkor, a taggyűléseken, az üzemi vagy műhelyi üléseken ma­gyarázta a Párt politikáját a dolgo­zóknak. Elmagyarázta, hogy ez a po­litika milyen célokat tűz ki és nem félt az üzemünkben mutatkozó különböző hiányokra rámutatni Megmagyarázta, mily fontos a terv teljesítése, az él­munkásmozgalom. a munkaverseny, az újítók mozgalma Megmagyarázfa azt, milyen nagy és fontos jelentőségű, hogy a dolgozó ember nemzetiségére, párthoztartozására való tekintet nélkül politikailag fejlett legyen, művelőd tön, olvasson és tanuljon másoktól is. Alap­szervezetünk bizottsága igyekezett a politikai feladatokat egybekapcsolni a gazdasági es kulturális feladatokkal. Ezt bizonyítják Pártunk IX. kongresz­szusára vállalt kötelezettségeink, ami­kor is üzemünk alkalmazottainak 93 százaléka vett részt a szocialista mun­kaversenyben és a munkás a techni­kussal és a hivatalnokkal, a párttag a pártonkívülivel összefogott és egy cél felé haladtunk, hogy megmutassuk és bebizonyítsuk a munkásosztály és an­nak élcsapata, a Párt iránti odadásun­kat. Üzemi pártszervezetünk három üze­mi gyűlést is tartott, amelyeken a Párt politikájáról, a nemzetközi helyzetről, feladatainkról a szocializmus építésé­ben tartottunk előadásokat és igye­keztünk a pártonkívülieket is meg­győzni pártunk politikai irányvonalá­nak helyes voltáról. Jobb és merészebb káderpolitikát! Ha üzemi szervezetünk bizottsága elég jól végezte is munká iát. ami ki­tűnik az eddig idézett ténvekből, még­is hiányok is mutatkoztak ezen a téren. Az eddigiek alapján sokan talán azt gondolják, hogy milyen szépen haladt a munkánk. Pedig igen sok akadály merült fel és hibákat is követtünk el. A tfzesbizalmiakat és agitációs bi­zalmiakat, a tízescsoDortokat a meg­győzés munkájában iobban felhasz­nálhattuk volna. A párttagok közül is Igen sokan bizalmatlanul viselkedtek egv-egv akcióval szemben és itt a pártbizo't=ásmak azonnal közbe kel­lett volna lépnie, mer a nártonkivüliek iaren sokat adnak a párttagok vélemé­nyére. Nagyobb gondot kellett volna fordítani üzemünkben a vezető káde­rekre és a káderekre általában. Ha ki Is küldtük az elvtársakat a különböző politikai és szakiskolákra, amikor visz­szatértek, tovább már nem követtük figyelemmel munkájukat, nem támo­gattuk azt a törekvésüket, hogy ta­pasztalataikat átadják a doleozók szé­les rétegének ígv az elvtársak, akik elvégezték a különböző tanfolyamokat, egyedülállóknak érezték magukat és Igen sokszor nem tudták, hol kezdjék meg munkájukat, mert pártbizottság nem irányította őkel. De maguk az elvtársak is hibásak voltak, mert igen sokszor felhívásunkra nem is válaszol­tak. Vájjon azért küldtük-e őket isko­lába, hogy ott szórakozzanak, vagy üdüljenek? Te. Lukács elvtárs az ön­tődéből, szintén voltál iskolában. Kér­dezzük tőled, miért nem végzel aktí­vabb munkát? Miért változtál meg, kedvetlenedtél el? Te, Kochan elvtárs, szintén voltál iskolában. Jól végzed munkádat és az átigazolást is helyesen vezetted. Folytasd így tovább ez­után is. Látogassak többe* dolgozóinkat munkahelyükön Ami a Párt politikájának terjeszté­sét illeti, a dolgozók széles néptöme­geinek körében a pártbizottság ezen a téren is hiányos munkát végzett, ha­bár kampányokat eredményesen vé­gig is vezetett, de a bizottság tagjai keveset foglalkoztak a munkásokkal és a dolgozókkal munkahelyeiken, nem ve'tek részt rendszeresen a műhely­gyűléseken. A munkásságot és az üzem összes alkalmazottait nem tájé­koztatták megfelelően a termelési fel­adatokról és a termelésben mutatkozó nehézségekről, ami miatt talán igen sok helyes iavas'attól és megismerés­től fosztották meg magukat, amelyek dolgozóink kezdeménvezéséből indul­tak volna ki. Ami a kultúrfeladatokat illeti, következetesebben kellett volna népszerűsíteni a pártirodalmat. Ha már mi magunk nem tudtunk előadásokat és vitákat szervezni ezen a téren és saját forrásainkból kultúrestéket, szí­n'előadásokat rendezni, legalább más körökből és szervezetekből kellett vol­na meghívnunk kultúrcsoportokat. Rá kell itt mutatnunk arra is. hogy ami­kor a jó könyv hetének akciója kere­tében íróink és költőink ellátogattak üzemünkbe, dolgozóink bizony igen kis létszámban vettek részt ezen a megbeszélésen, ami széeven üzemi szervezetünkre. Ezen a téren komoly javulást kell eszközölni és az új bizott­ságnak ezzel a kérdéssel behatóan kell foglalkoznia. Ha felvetődtek is problé­mák, melvek munkánkat akadályozták ezen a téren, nem szabad lemarad­nunk és főleg a fiatal elvtársakat hívtuk fel, hogy a jövőben a hibák kiküszöbölését és a komolv intenzív munkát tegyék magukévá ezen a té­ren. Az összüzemi ülések meeszervezé­sét jobban kell előkészíteni és az ülés folyamán aktuális kérdéseket kell fel­vetni. Az új bizottságnak alaposabban és még jobban kell foglalkoznia a nem­zetiségi kérdéssel kapcsolatos problé­mákkal, mert itt a szlovák és magvar nemzetiségi dolgozók végzik munká­jukat egymás mellett és a nemzetisé­gi kérdést alaposabban és iobban kell megmagyarázniok nekik. Le kell küz­denünk ezen a téren is a kapitalista rendszer maradványait. Szlovák a magyarral összefogva építik nálunk a szocializmust. így támogatjuk a dol­gozók nemzetközi szolidaritását is és jobb munkát végzünk a tartós világ­békéért. Végezzünk sikeresebb munkát a pártoktatás évében A mult évben folvt le üzemünkben a pártoktatás első éve. A Párt Köz­ponti Bizottsága felhívta a figyelmün­ket ezen akció fontos voltára tagsá­gunk ideológiai színvonala emelése te­rén. Azonban a pártoktatás évét nem végeztük el úgy, ahogv azt a mi üze­mi szervezetünkhöz méltó lett volna. Az elvtársak nem látogatták rendsze­resen a pártoktatás évének tanfolya­mait és az oktatás színvonala sem volt sok esetben kielégítő. A vitában gyakran a jelenlévők 30 százaléka vett csak részt a tanfolvamok látogatott­sága általában csak 70 százalékos volt. Azonban az elvtársak ígv is sok min­dent tanultak, ideológiai színvonaluk emelkedett, elmélvítették marxista­leninista ismereteiket. Hiba volt az is, hogy alapszervezetünk minden tagját alaptanfolyamokba osztottuk be és nem alapítottunk marxista-leninista kö­röket. Az idén a pártoktafás terén si­keresebb munkát akarunk végezni, hogy biztosítsuk tagjaink ideológiai növekedését. A legfontosabb pártonbeíüli akció — a felülvizsgálat Minden tízes csoportokban az alcsoportok bizottságaiban és az al­csoportok taggyűlésein rendes idő­ben elvégeztük a felülvizsgálást. Ez az eljüK-s bevált, mert az alcso­portok taggyűléscin több idő jutott egy-egy tag felülvizsgalatának a megvitatására. A vitás eseteket és a pártra nézve káros elemek eseteit az üzemi partszervezet bizottságára bíztuk és B-z összüzemi taggyűlésre. A felülvizsgálat során kitűnt, hogy igen sok olyan elein furakodott be. akik a Pártnak ártottak, akik a múltban a munkásosztály ellen fog­laltak állast. A felülvizsgalat hoz­zájárul az üzemi partservezet mun­kájának erősítéséhez. A felülvizs­gálatnál igen sok jó elvtársat emel­tünk ki, akik alkalmasak magasabb pártfunkciót betölteni. A vita során új elvtársak és elvtársnők tűntek ki, akik bebizonyították, hogy a meggyőzés munkája terén igen jó munkát végezhetnek. Tárgyilagosan szólnak a dolgokhoz és nem félnek rámutatni a felülvizsgált tagok hi­báira és hiányaira. Minden egyes párttag politikai vagy gazdasági kö­telezettségeket vállalt és általában véve leszögezhetjük, hogy ezen igen értékes felajánlások voltak. A párt­bizottság feladata lesz ezeket a kö­telezettségeket ellenőrizni és a fe­lülvizsgálat tapasztalatait az egész pártszervezet javára fordítani. A felülvizsgálat arra is megtanított bennünket, hogy osztályellénségünk nem alszik. Éberebbeknek keK len­nünk és ügyelnünk kell a Párt tisz­taságára. Az átigazolés segített a tizes cso­portok munkájában is. mert a tizes bizalmiak tudatára ébredtek an­nak, hogy a tizes csoportban min­den egyes párttaggal foglalkozniok kell. Figyelemmel kell kísérniők politikai pártmunkájukat és agitá­tációs munkájukat is. A felülvizs­gálat segítségünkre volt egyébként is Igy minden párttag tudatára éb­redt, hogy a tagdíj fizetése és a taggyűlések látogatása még nem jelentj a teljes pártmunkát. Belát­ták azt, hogy jobban össze kell for­raní a Párttal, szinte összenőni ve­le, a vállalt funkciókat teljesíteni és új elvtársakat vállalásokra ser­kenteni. Kivetjük sorainkból a munkásosztály volt ellenségeit Idézünk néhány példát a felül­vizsgálat lefolyásáról. Itt van pl. Zsabka János esete. Ti, elvtársak, féltetek szavazni arra, hogy kizár­juk őt a Pártból. Jól tudjuk, azért, mert ismertétek magánéletét és fél­tetek személyes bosszújától. De igen jól tudtátok azt is, hogy munkája és élete nem méltó igazi kommu­nistához és rossz, helytelen politi­kát folytat. Csak amikor a pártbi­zottság biznyítékokat sorakoztatott fel ellene, adtatok hitelt a bizottság javaslatának. Vagy vegyük pl. Gráner Emilt Vájjon ki mondta volna rá, hogy u múltban francia tőkéssel állt ösz­szeköttetésben és a munkásosztály ellen fodult. Ki hitte volna, hogy munkásokat jelentett fel, sztrájk­törő volt és egy pillanatig sem ha­bozott judáspénzért eladni önma­gát, eladni a munkásosztályt, eladni honfitársait idegenben. És most ezek a honfitársai vádolták ót Vá­dolták azok, akiknek ahelyett, hogy segített volna, a munkanélküliek sorába, nyomorba taszította őket. Ezekből az esetekből láthatjátok, hogy az éberséget fokoznunk kell és minden egyes párttagot alaposan meg kell ismerni. A felülvizsgálás azonban igen sok jó elvtársat is kiemel, akik politi­kailag érettek, öntudatosak. Igy pl. Nagy Gábor elvtársat, akit mi egészen a felülvizsgálásáig nem is­mertünk. De ekkor alkalmunk volt végighallgatni, hogyan vezette le az alcsoportban a párttagok és jelöl­tek átigazolását. A jó agitációs munka minden kommunista kötelessége A CsKP Központi Bizottsága 1950 áprilisi határozata értelmében meg­szerveztük a tiömegagiöációs mun­kát üzemünkben, de ezidőszerint még nem megfelelő színvonalú. Az üzemi partszervezet bizottsága ez agitációs bizalmiaknak nem szentel kellő figyelmet Ez az állapot egy­általán nem megfelelő, mert a tö­megagítációs munka, különösen a szocialista munkaverseny új formái­nak átvételénél és bevezetésénél igen fontos szerepet játszik. Minde­nütt, minden egyes lépésünknél meg kell győzni a még nem öntudatos elvtársakat, beszélgetni kell ve­lük és azokkal, akik miár megfeled­keztek a múltról, a kapitalista já­romról. Meg kell őket győzni és meg kell őket nyerni a Párt politi­kai irányvonala érvényes tésének. Ezért alapszervezetünk minden egyes tagjának jó agitációs mim­kát kell végeznie, igazi agitátorra kell válnia. Kérdezzük Štefánik József elv­társat, aki résztvett az agitációs bi­zalmiak tanfolyamán, miért nem tett eleget kötelességének és nem mélyítette el tovább azt, amit az iskolában tanult. Kovács János elvtárs, mint agi­tátor. komoly munkát végzett, de további tagokat is tervszerűen be kellett volna vonnia ebbe a mun­kába. Az évzáró jelentés azután ez üzem termelési feladatainak telje­sítéséről számol be és pontosan ki­mutatja. hogy az elvtársak közül kik milyen iskolán vertek részt. Az évzáró jelentés boraj^ső részében jelszavakba foglalták össze és így tűzték ki a legközelebbi feladatokat. Politikai szempontból öntudatosí­tani az üzem alkalmazottait és min­den tényezőt tájékoztatni az aktuá­lis politikai, gazdasági kérdésekről! Még jobb kapcsolatot teremteni a dolgozó tömegekkel! Egyenletesen teljesíteni a gott­waldi ötéves terv harmadik évét és túllépni a feladatokat! Takarékoskodni az anyaggal Lý­dia Korabelnyikova szovjet sztaha­novista példájára! Takarékoskodni energiával, főleg villannyal! Javítani termékeink minőségét! A legjobb élmunkások új mód­szereit népszerűsíteni! Mindenütt, ahol azt a körülmé­nyek engedik, bevezetni a harmadik műszakot! Üi erőket begyakorolni és szak­szerű munkára kiképezni! Férfiakat nőkkel leváltani! Gondoskodni a tanoncokról! Előmozdítani a nehézipari terme* lést! Állandóan fokozni a termelést és a munka termelékenységét! A behozatali nyersanyagokat sa­ját nyersanyagainkkai helyettesí­teni. Bevezetni a termelés és a terv pontos ellenőrzését, naponként és óránként is! Példás májusi kötelezettségeket vállalni! Több gondot fordítani a holisi EFSz felett vállalt védnökségre és más védnökségekre is! Nagy figyelmet szentelni ifjúsá­gunknak! Fokozni munkánkat a tartós vi­lágbékéért folyó harcban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom