Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

1951 február 1 —- ||| 510 ­iránymutatás az EFSz-ek közgyűlésének megtartásáról Ez év első hónapjaiban a maga­sabb típusú EPSz-ek közgyűléseket tartanak, amelyeken a magasabb tí­pusú EPSz-ek fejlődésükkel össze­függő fontos kérdéseket tárgyalnak meg. A közgyűlések tehát fontos ha­tárkövet jelentenek az EPSz-ek to­vábbi fejlődésében. Fontos ezért, hogy a népi közigazgatás segítséget nyujtson az egyes EFSz-eknek ezeknek a közgyűléseknek az elő­/ készítésében. A népi közigazgatás, karöltve a földműves szövetséggel, megszervezi az egyes EFSz-ekben a közgyűlése­ket a szerint az iránymutatás sze­rint, amelyet a földmüvelésügyi meg­bízotti hivatal ad ki, a belügyi meg­bízotti hivatallal való megegyezés alapján. I. A járás i közgyűlések biztosítása 1. A járási nemzeti bizottságok legkésőbb január 26-ig összehívták a magasabb típusú EPSz-ek elnökei­nek, valamint a mezőgazdasági ter­meléssel és felvásárlással megbízott járási bizottságok bizalmijainak ér­tekezletét. Ezeken az értekezleteken megbeszélik a közgyűlések jelentősé­gét és megbeszélik a közgyűlések időpontját a járásban, mégpedig úgy, hogy ezek a közgyűlések március 15-ig befe­jeződjenek. Ezenkívül megállapítják az egyes EFSz-ekben tartandó taggyűlések időpontját is, amelyeken a normák, a munkaegységek, a munka csopor­tokban való megszervezése és az egész évi termelési terv megtárgya­lására kerül sor. 2. A bratislavai kerületben a köz­gyűléseket legkésőbb február vé­géig be kell fejezni. 3. A közgyűléseken résztvesznek a járási nemzeti bizottság képviselői, a helyi nemzeti bizottság tanácsa, a mezőgazdasági termeléssel és felvá­sárlással megbízott bizottság kikül­dötte, a földműves szövetség, az ál­lami gépállomás, a védnökséget vál­lalt üzem, a földműves raktárszövet­kezet és a CsISz kiküldöttei. 4. Az EFSz-ek elnökeinek érte­kezlete után a közgyűlések és a taggyűlések tervét a járási nemzeti bizottság tanácsa is megtárgyalja. 5. A közgyűlések előkészítésével összefüggő feladatok biztosításának érdekében a járási nemzeti bizottság külön értekezletet hív össze azokból a községekből, ahol a közgyűlések le fognak folyni. Ezen a külön érte­kezleten részletesen megbeszélik a normát, a munkaegységet, az egész évi termelési tervvel összefüggő kér­déseket és megállapítják a közgyű­lések előkészítését. II. A szövetkezeti közgyűlések előkészítése A közgyűlés előkészítését az il­lető EFSz végzi a járási nemzeti bi­zottság, a mezőgazdasági termelés­sel és felvásárlással megbízott járá­si bizottság bizalmija, a könyvelő és a védnökséget vállalt üzem segítsé­gével. 1. A taggyűlések A taggyűléseken, amelyeket még a közgyűlések előtt kell megtartani, a következő kérdéseket kell megtár­gyalni: a) A munka normák és a munkaegységek A normák és a munkaegységek bevezetése jelentős szerepet játszik az EFSz belső megszilárdulásában. A munkanormák és munkaegysé­gek nélkül a tagok érdem szerinti igazságos jutalmazása elképzelhe­tetlen. Csakis a normák bevezetése által emelkedik a tagok felelősségérzete a reájuk bízott feladatok teljesítésé­ben és csakis a normák bevezetése biztosítja a jobb gazdálkodást és a munkaerkölcs megszilárdítását, nem beszélve arról, hogy milyen hatal­mas pénzügyi előnyt jelent ez az EFSz számára. Ugyanis a normák szerint dolgozó EFSz­ek igen nagy kedvezményben ré­szesülnek vető- és ültetőmagjutta­tásban. Sőt mi több, az állami gépállomá­sok is ezen elvek szerint kötnek szerződéseket az EFSz-ekkel. A munkaegységekre a szövetkezet előleget ad a tagoknak. Ezeknek az előlegeknek není szabad túlhalad­niok a munkaegység értékének öt­ven százalékát. A szövetkezet veze­tősége és felügyelőbizottsága, vala­mint p szövetkezeti elnök a pénz­tárnok és a könyvelő felelősek azért, hogy a munkaegységekre kiutalt előlegek ne haladják túl a tervezett érték 50 százalékát. A járási és a kerületi nemzeti bizottságok szö­vetkezeti osztályai állandóan ellen­őrzik, hogy az EFSz-ek betartják-e ezt. Az EFSz-ek mezőgazdasági és pénzügyi felülvizsgálatára szóló iránymutatásokat a legrövidebb időn belül kiadják a népi közigazgatás szerveinek. b) Az állandó munkacsoportok megszervezése A taggyűléseken meg kell tár­gyalni az állandó munkacsoportok megszervezésének kérdését is. A magasabb típusú szövetkezetek­nél elkerülheti tlen mind a földe­ken, mind pedig az állattenyész­tésben dolgozó munkacsoportok mega'akítása, legkevesebb egy évre. A munkacso­portok bevezetése fokozz^, a csoport tagjainak felelősségérzetét a reájuk bízott feladatok teljesítésében és le­hetővé teszi a dolgozók szakismere­teinek fokozását, mivel azok állan­dóan egy és ugyanazt a munkát fogják végezni. Ezáltal meg vannak az előfeltételek az egészséges szo­cialista munkaverseny kiszélesítésé­re is. Azokban az EFSz-ekben, ahol je­lenleg istállóátalakítási munkála­tokkal foglálkoznak, építészeti munkacsoportokat keU alakítani. Nagyon fontos az, hogy a munka­csoportok élére tényleg a legöntuda­tosabb és a legjobb szaktudással rendelkező szövetkezeti tagok kerül­jenek. c) Az egészévi termelési terv, a bevételek és kiadások számvitele Az egész évi termelési terv össze­állítása ét a terv teljesítésének fe­lülvizsgálása fontos alapfeltétele a szövetkezeti gazdálkodásban a növé­nyi termelés és az állattenyésztés fejlődésének. / Az egész évi termelési tervet meg kell tárgyalni az egyes munka­csoportok értekezletein, hogy a csoport tagjai tisztában legyenek a reá j ilk váró feladatokkal. A tavaszi mukák sikeres végre­hajtása megköveteli, hogy a köz­gyűléseken már ismertetni lehessen azt, hogy milyen előkészületeket tet­tek a tavaszi munkáknak idejében való és sikeres elvégzésére. A termelési terv fontos részét ké­pezi a gépállomással való szerződés. Ezért szükséges, hogy a termelési terv kidolgozásában a gépállomások kiküldöttei és ag­ronómusai is résztvegyenek. Az egész évi szerződést az állami gépállomással még a közgyűlések előtt meg kell kötni, hogy azt jóvá­hagyás céljából a közgyűlés elé le­hessen terjeszteni. És végül fontos szerepe van a termelési tervben a bevételek és ki­adások költségvetésének. Ebből a költségvetésből kitűnik, hogy a mun­kaegységek után milyen jutalom jár. A taggyűléseken rá kell mutatni ar­ra, hogy a munkaegység értéke miért annyi, mint ahogyan a költ­ségvetésben fel van tüntetve. Amint már emUtettük, a munkaegységekre kiutalt előle­geknek nem szabad túlhaladniuk a munkaegységek értékének 50 százalékát. A termelési terveket a bratisla­vai kerületben legkésőbb február 28-ig meg kell tárgyalni. d) Rendelkezések a közös állattenyésztés biztosítására A taggyűléseken meg kell tár­gyalni a szövetkezeti állatállomány, de főkép a tehenek közös elhelye­zésének lehetőségét. A tagok meg­egyezése szerint össze kell állítani az 1951. évre szóló építészeti terve­ket. Itt mindenekelőtt figyelembe kell venni a saját építőanyagforráso­kat és a saját munkaerőket, úgy­hogy a javítási munkálatokat még a tavaszi munkák megkezdése előtt befejezzék. Az építészeti tervek összeállításá­nál gondoskodni kell arról is, hogy az eddig kihasználatlan épületek és a kulákok épületei kerüljenek átalakításra. Meg kell tárgyalni továbbá az épí­tészeti munkák megszervezését. Meg kell állapítani, hány munkaerőre, mennyi időre lesz szükség a javítá­sok elvégzésére. A megjavított épü­letekben azonnal el kell helyezni a szövetkezeti állatállományt és az állatok számára való takarmányt. A dunaszerdahelyí járásban az EFSz-ek közgyűléseit február 1-től—17-íg tartják A somorjai járásban a közgyűlési kampány a járási "nemzeti bizottság, a földműves szövetség, az áilami gép­állomás és a földműves szövetkezet segítségével még január 19-én sike­resen megkezdődött. A galántai járásban január 29-én kezdték meg a magasabbb IÍDUSÚ szö­vetkezetekben a munka- és a pénz­ügyi tervek kidolgozását. A malackai járásban az évvégi mérlegek felállí­tását már befejezik és jelenleg a ter­melési és pénziígví terveket készítik el. Február 10-ig ezeket a tervekpt be­fejezik és elfogadásra továbbítják az EFSz-ek vezetőségének. Február 14-ig az egyes EFSz-ek rendes taggyűlései­ken megtárgyslják a munkaterveket, úgvhogv február 18-ig már a mahckai járás összes magasabb típusú EFS--ében meg lehessen tartani a közévül íseket. A dunaszerdahelvi járásban a köz­gyűlési kampánv sikeresen folyik. A magasabb típusú EFSz-ekben már ki­tűzték a közgyűlések időpont ját. Február elsején pl. a nagvabonyi, a felsőabonyi és a kisibonvi EFSz-ek tartják meg közgyűlésüket. Február 2-án Szentmihálvfán, Vi­dranyn és Cechován kerül sor a tag­gyűlésekre. Budin, Felbár és Holice községek­ben február 3-án, Várkonv. Nádasd és Baka községekben február 4-én, Csécsénvpatonv. Amadékarcsa és Királyfiakarcsa községekben február 6-án és végül Kislúcs, Nagylúcs és Diósförgepatony községekben február 8-án hívják össze a szövetkezeti köz­gyűléseket. Ez annvit ielent, hogy február 17-ig már az egész dunaszer­dnhelyi járásban az összes 36 maga­sabb típusú EFSz-ben megtartják a közgyűléseket. A komáromi járás összes magasabb típusú EFSz-eiben már befejezik az évvégi mérleg felállítását és megkez­dik a taggyűéseket. amelyeken megtárgyalják még a közgyűlések előtt a munkanormákat. a munka­egységeket. a munka megszervezé­sét és az egészévi tertnelísi tervet. A komáromi járásban 'a taggyűlések február elsején kezdődnek A közgyű­lések pedig február második felében. A közgyűlés február 16-án örsúj­falun, februfr 17-én Gútán. február 18-án Párkányban, február 19-én Eke­csen, február 20-án Nagykeszin, február 21-én Adovcen. február 22-én Megyeresen és Kéménden. február 23-án Komáromban, február 26-án Fel=őaranyoson és végül február 27-én Csallóközaranvoson lesz. A nagyszombati járásban is szépen folyik a magasabb típusú EFSz-ek já­rási aktívája. Február 3-ig előkészítik az új szövetkezeti vezetőség jelöltjei­nek névsorát. Az első közgyűlést február 12-én Horné Levčicén tartják meg. A többi magasabb tíousú EFSz­ekben a közgyűlés február 18-tól 24-ig lesz. Díjtalan orvosi kezelésben részesülnek a harmadik és negyedik típusú szövetkezetek tagjai 2. További előkészületek a közgyűlések előtt A szövetkezet vezetősége előkészí­ti azokat a kérdéseket, amelyeket a közgyűlés előtt még a taggyűlése­ken is meg kell tárgyalni. a) Az új könyvelési rend bevezetése A pénzügyi és könyvelési rend nagyon fontos szerepet játszik a szö­vetkezet sikeres gazdálkodásában. Helyes pénzgazdálkodás nélkül a szövetkezet nem tudja biztosítani tagjai számára az érdem szerinti ju­talmazást. Gondoskodni kell arról, hogy a magasabb típusú EFSz-ek még most, az év elején bevezessék az új könyvelési rendet. Itt felmerül a kérdés, hogy van-e megfelelő könyvelő és raktáros. A könyvelök és raktárosok feladatai nem csekélyek. A könyvelő munká­jához tartozik a tagok munkakimu­tatásának nyilvántartása. Fontos, hogy a könyvelők és a raktárosok feladatait a legpontosabban és a le­hető legrövidebb időn belül megálla­pítsák. A járási nemzeti bizottságok könyvelési tanácsadóik útján gon­doskodnak arról, hogy az EFSz-ek­ben tényleg betartsák az új könyve­lési rendet. b) Az évvégi elszámolás A szövetkezet vezetősége felállítja az évvégi mérleget a földművelésügyi megbízotti hivatal iránymutatása sze­rint. Az évvégi mérlegbe a szövetke­zeti tagok nyolc napon keresztül be­tekintést nyerhetnek a szövekezet el­nökénél. c) Az EFSz vezetősége jelentést tesz a szövetkezet multévi gazdálkodásáról A szövetkezet gazdálkodásáról szóló jelentést a vezetőség kidolgozza és a közgyűlésen felolvassa. A jelentésnek tartdmaznia kell a lehető legrészlete­sebb adatokat a szövetkezet multévi gazdálkodásáról. Fontos, hogv ne csak a pozitív eredményeket tüntessék fel, hanem hogy rámutassanak a hibákra is és hogy megbeszéljék azok kiküszö­bölésének lehetőségeit. A jelentésben ki kell értékelni az elmúlt évben megvalósított mun­kák megszervezését, de főleg a ju­talmazás terén szerzett tapasztala­tokat Külön gondot kell fordítani az ifjúság munkájának kiértékelé­sére, valamint a gépek kihasználásá­ról szóló részek megbeszélésére. Fontos az is, hogv a szövetkezeti ta­gok szaporodását is figyelemmel kí­sérjék, vrlamint, hogv az elmúlt év­ben lefolyt versenv egyes pont jait még­egyszer megbeszéljék és hogv a ver­senyzésben! elért tapasztalatokat az idén kihasználják. Ki kell emelni a különö­sen jó munkát végző szövetkezeti ta­gok példáját, hogv ezáltal fokozzuk^ a többi tagok munkakedvét is. d) A funkcionáriusok utánoótlására szóló :avaslat Azokban az EFSz-ekben. amelyek­nek még nincs vezetősége és fel­ügyelőbizottsága, a közgyűléseken meg kell választani a funkeionáriusi kart. Azokban az EFSz-ekben pedig, ahol már vezetőségi kar működik ugyan, de nem rendelkezik elegendő káderrel, ezt a káderhiánvt pótolni kell. Funkeionáriusi helvekre a legön­A harmadik és negyedik típusú EFSz-tagok betegsegélyző biztosítá­sáról szóló rendelet, amely január el­sején lépett érvénybe, nagy segítséget jelent a földműves családok számá­ra. Tudjuk, hogy a múltban a föld­művesek eladósodását sok esetben a betegség, a kórházdíj stb. okozta. Ma azonban a III. és a IV. típusú EFSz-ek tagjai díjtalan orvosi keze­lésben részesülnek. A biztosítási díj magassága szerint különböző osztá­lyokra osztjuk a biztosítottakat. A havi 40 korona biztosítási dijat fize­tő szövetkezeti tagok és hozzátarto­zóik betegség esetén díjtalanul gya­korlati és szakorv osi kezelésben ré­szesülnek. Szükség esetén a kórházi díjat is a biztosító intézet fizeti. (Természe­tcsen a szanatóriumot, a fürdőt stb. is.) A fogak kezelésénél a fogtömés és a foghúzás szintén díjtalan. A szövetkezeti asszonyok szülés esetén ingyenes orvosi vagy pedig bábaasz­szonyi segítségben, vagy szükség esetén kórházi ápolásban részesül­nek. A gyógyszerek természetesen szintén díjtalanok. A havi 60 korona biztosítási díjat fizető tagok és hozzátartoz.óik a fentemlített kedvezményeken kivül ingyenes műfogsort kaphatnak. Eh­hez azonban fontos, hogy az illetők már legalább egy évig biztosítva le­gyenek. Ha azonban a fogorvosok elegendő anyaggal rendelkeznek, ezt az időt meg lehet rövidíteni. Szülés esetén a szövetkezeti asszo­nyok babakelengyét kapnak, vagy pedig erre 750 koronát. A szülés utá­ni komplikációk esetén az orvosi se­gély, illetve a szanatóriumi kezelés szintén biztosítva van. Ha baleset történne, amelyből kifolyólag az ille­tő szövetkezeti tag, vagy annak hoz­zátartozója nem tudná rendesen vé­gezni munkáját, a biztosító intézet segélyt utal ki a család számára. A szövetkezeti tagok feleségei, ha ledolgoznak a szövetkezetben bizo­nyos mennyiségű munkaegységet, a megállapított biztosítási díj lefizeté­sét feltételezve, rendes biztosításban részesülnek. Hasonlóképpen van ez a 16 évin felüli gyermekek esetében is. A 16 éven aluli gyermekek csak mint hozzátartozók szerepelhetnek. Az egyes községek a járási biztosító intézetekhez tartoznak. A biztosítási díjat a szövetkezet számlájára írják, amely a költségeket a szociális alap­ból fizeti ki. Munkaképtelenség ese­tén a biztosító intézet egy évi se­gélyben részesíti a szövetkezeti ta­gokat. A földművesek biztosítása nagyon égető kérdés volt. Tudjuk, hogy az orvosi kezelés szorosan összefügg a munkateljesítménnyel. Ezért a nem­zel biztosítást főleg azokon a helye­ken vezették be, ahol a földművesek magasabb term«lési módszerekkel hozzájárulnak a nemzet,jövedelem emeléséhez. A földművesek nemzeti biztosításáról szóló rendelet munkás­osztályunk és egész dolgozóink mun­kájának vívmánya. * Eugen Erban, munkaügyi és nép­jóléti miniszter aláírta a rendeletet, amely lehetővé teszi a harmadik és a negyedik típusú EFSz-ek számára, hotrv nemzeti biztosításban részesül­jenek. F.zt a rendeletet a kormány által elfogadott elvek szerint készí­tették elő még- a p^ult évben és most, 1P51 január elsején lépett érvénybe. tudatosabb és legjobban bevált tago­kat állítsuk a kis- és közéoföldműve­sek, valamint a földművesasszonyok és az ifjúság soraiból, hogy végre tényleg megtisztítsuk szövetkezetein­ket a kulákok befolyásától. e) Új tagok toborzása A közgyűléseket ki kell használnunk arra, hogy kiszélesítsük szövetkeze­teink taglétszámát a kis- és középföld­művesek, a földművesasszonyok és az ifjúság soraiból. A toborzási akciót meggyőző tevékenységgel kell végre­hajtani. Itt jelentős szeren iut főleg a funkcionáriusoknak, akik karöltve a földműves szövetséggel és a CsISz­szel, — ha kell minden egves föld­művest külön-külön meggyőznek a szövetkezeti termelés elönveiről és fontosságárói. Az új tagok felvétele a szövetkezet közgyűlésén ünnepélyes keretek között fog megtörténni. i) A közgyűlés napirendje A közgyűlés napirendje a következő pontokból áll: 1. Megnyitás, bevezető beszéd és kultúrszámok. 2. A vezetőség és a felügvelőbizott­ság jelentése a szövetkezet multévi gazdálkodásáról és az ú i könyvelési és pénzügyi rend bevezetéséről szóló jelentés. 4 A közös állattenyésztés bizosí'á­sáról szóló javaslat elfogadása az 195l-es évre. 5. Az évvégi elszámolás dfogadása. 6 O j tagok felvétele. 7. Funkcionáriusok választása. 8. A tagok javaslatainak megtár­gyalás^. Minden egyes pont után vita követ­kezik. g) A közgyűlés összehívása A közgyűlést az EFSz elnöke hívja össze egy felhívással, amelvnefl a közgyűlés előtt már 15 naoDal kifüg­gesztve kell lennie a község hivata­los tábláján. A felhívásban fel kell pontosan tüntetni a közgyűlés idő­pontját, helvét, valamint a napirend pontjait. Ha a megharározott időpont­ban nem lönnek össze a tagok, akkor a gyűlést ugyanazon a naoon, ugyan­abban a helyiségben, csakhogy egy órával később tartják meg. Ha a köz­gyűlés két napig tart, akkor a felhí­vásban pontosan fel kell tür.tetni órákat, amelyekben a tárgyalások lesznek. A felhívás út ián kell tudtukra adni a szövetkezeti tagoknak azt is, hogy az évvégi elszámolás nyolc na­pig megtekinthető a szövetkezet elnö­kénél és hogy a tagoknak javasla­taikat írásban is be kell adniok a szö­vetkezet elnökének és pedig legkeve­sebb nyolc nappal a közgvűlés előtt. A közgyűlés vezetéséről, valamint a választásokról szóló rendeletek a szö­vetkeztek gazdálkodási szabályzatá­ban meg'ek'nthetők Fontos, hogy fő­le" a szövetkezetek elnökei ezzel részletesen megismerkedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom