Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

6 • UJSZ0 Silók kiépítésével teremtik meg a szövetkezeti állatállomány takarmányalapját 1951 február 1 Ötéves tervünk az állattenyésztésre fokozott feladatokat ró Hogv állattenyésztésünk ezeknek a feladatoknak eleget tehessen, ahhoz mindenekelőtt fontos, hogv szövetkezeteink megfelelő takarmányalappal rendelkezzenek. A takarmányalap biztosítására nagyon megfelelőek a szilók. amelyekben a takarmányíclöslegeket- elraktározzuk. A szilózás a takarmány konzerválási módszere, amelvnek útján nagyobb mennyiségű takarmányt tudunk elraktározni hosszabb időre a nélkül, hbgy a takarmány mennyiségéből vagy minőségéből veszítene. A szilózott takarmánvban a tej er jedésen kívül kisebb mértékben még eceterjedés is beáll Ha a szilózási módszert nem tartiuk be pontosan, akkor bekövetkezhetik az úgynevezett vajerjedés. Ez már kapcsolatban van a fehérjefélék felbomlásával, ezért a takarmányban károkat okozhat. Mennél kevesebb levegő iut a szilózott takarmányhoz és mennél több szénhydrátot sikerül megőrizni (keményítő. cukor. stb ). annál iobban sikerül a tejeriedést előidézni és annál kisebb a lehetőség az ecetes erjedésre. Ha be akarjuk tartani a helyes szilózási módszert, akkor nagvon fontos, hogy a szilógödrökből azok megtöltése után eltávolítsuk a levegőt és a felesleges vízmennyiséget (gvúrás útján, stb.) és ezután a szilógödröket alaposan befödjük, a legtöbb esetben agyaggal, hogv az elraktározott takarmányhoz levegő vagv esővíz ne férkőzhessen. A legjobb szilókat betonból készíthetjük, vagv pedig téglából, de természetesen ez esetben szükséges a téglát cementtel bevonni. M ndkét esetben a sziló belső falait védő bevonattal kell ellátni, hogy a takarmány megtarthassa ió minőségét. Nem nagyon praktikusak a tornyos, vagy kamaraszerű éoületek, mivel azok felépítéséhez nagvon sok építőanyagra van szükség s így természetesen építésük nagv költséggel jár. Sok esetben fából készítik a szilókat vagy pedig gödröket ásnak és azokat vonják be fával. Ez is nagy anyag- és pénzmegtakarítást jelent. Szilókat szükség megoldásként úgy is készíthetünk, ha gödröket ásunk ferde falakkal. Ez esetben azonban fontos, hogy a gödröket olvan helyen ássuk, ahol a talaj nem engedi át a vizet és a levegőt. A szükség megoldásos szilók falait belülről impregnáló anyaggal kell bevonni, vagy pedig a takarmányt a falaktól szigetelőpapírral kell elválasztani. Erre a célra a pelyva is megfelel. A szilózott takarmányt alván magasan kell rakni, hogy még az agyaggal való betakarás után is kissé kiemelkedjék a földszínére. Ha azonban a szilógödröket nem takarjuk be gondosan szigetelő anyagg?l, akkor a takarmányhoz levegő és nedvesség hatol be. úgv, hogv a takarmány a falak mel'ett és a felszínen romlásnak indul és ezáltal a takarmány mind mennyiségéből, mind pedig minőségéből veszít. Szükség megoldásként kihasználatlan épületekben is létesíthetünk szilógödröket. természetesen csak ott. ahol a talajvíz eíég mélven van. Ilven esetekben nem kell félni, hogv a szilózott takarmányhoz esővíz férkőzik. A szükség megoldásként létesített sz'lóban elraktározott takarmánnyal télen etessük a szarvasmarhákat. Ha a szilógödröket téglákkal kibéleljük, a téglákat malterral összekötjük és a falakat ellátjuk védő bevonattal, amely ellentáll a szilóban keletkező savaknak, akkor hosszabb ideig is elraktározhatjuk bennük a takarmányt. A szilók tetejének ez esetben is magasabbnak kell lennie a földszínénél, hogy az esővíz lefolyjon róluk. Ha a szükség megoldással készült sziló falait faburkolatta látjuk el, akkor is sikerül megtartani a takarmány mennyiségét és minőségét. Nagyon ajánlatos, hogv a szilógödrökafiát téglával rakjuk ki. Hogy megakadályozzuk a szilóban keletkezett savak elfolvását. nagyon jó, ha a szilákat kibéleljük pelvvával és az egves takarmánvréjegek közé is szórunk pelyvát A szilózásnál úgy számít iuk, hogy egy köbméterre 6—8 a zöld takarmány esik, burgonyából 9 a. cukorrépaszeletből szintén 9 a. Egy tehén ellátásához kb 3—4 köbméter szilózott takarmányra van szükség, természetesen azzal a feltétellel, hogy ezt a helyet kétszer is megtöltjük takarmánnyal A iövőben természetesen a lehetőség szerint betónszilók éDÍtését tervezik, amelyeknek falai el lesznek látva sav ellenálló burkolattal. A szlók szorosan összefüggnek a körös istá'Wíkal. A. körös áľ-'t-lh- mánv számára fontos, hogv ió minőségű és elegendő mennviségíí takarmányt biztosítsunk egés

r éven át. A jól kiépített szilókban, amint már em'ítettük. egy évnél tovább is eláll a takarmány. Mivel szövetkezeteink ielenleg a közös istállók biztosításával vannak elfoglrlva és ezekhez a javításokhoz elég sok építőanyagra van szükségük, ezért nem tudunk elegendő mennvisérní cementet fordítani a szilók építésére. Tudjuk azonban azt is, hogv a közös állattenyésztés szilózott takarmány nélkül elkéozelhetet!?n. ezért szükségmegoldásokhoz kell fordulnunk. A iövő szfló ási évadig minden egyes EFSz-t el kell látni sz'lókkal, még pedig annyival, amennvi az á'litállománv mennyiségének megfelel Az állami gépállomásokkal kötött szerződésekkel biztosítjuk a magasabb termést Nemrégen fejeztük be az 1951-es évre szóló termelési és beszolgáltatási feladatok 'szétirását Az elmúlt évek tapasztalatainak alapján földműveseink tervszerű gazdálkodást folytatnak. Meggyőződtek arról, hogy csakis a tervszerű mezőgazdasági termelés képes dolgozó népünk számára elegendő élelmiszert biztosítani és meggyőződtek arról is, hogy csakis a tervszerű termelés teszi lehetővé számukra, hogy a munkát jobban megszervezzék és hogy az agrotechnika, valamint a gépesítés összes vívmányait és eszközeit kihasználják. Kis- és középföldműveseink számára jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti termelésben az állami gépállomások. Az elkövetkezendő napokban földműveseink megtárgyalják a soron lévő munkákat és feladatokat. Itt mindenekelőtt a tavaszi munkákra való előkészületekről van szó. A szövetkeze'ek nagyobb részben már kidolgozták a termelési és munkaterveket. A tervek elkészítésében, mind az EFSz-ekben, mind pedig azokban a községekben, ahol még nincs megalakítva a szövetkezet, jelentős segítséget nyújtottak a traktoros brigádok vezetői és a gépállomások agronómusai. Állami gépállomásaink csakis a helyesen kidolgozott termelési- és munkaterv alapján kötnek szerződéseket az egyes EFSz-ekkel és a földművesekkel é Az idén a gépállomások egészévi szerződést kötnek az EFSz-ekkel a Szov je'űnióban járt parasztküldöttség tapasztalatainak alapján. Parasztküldöttségiink ugyanis a Szovjetúnióban a helyszínen meggyőződött arról, hogy a szovjet helyi traktcrállomások milyen célszerű szerződéseket kötnek a kolhozokkal. A gépállomások munkája utáni jutalmat a termés szerint állapítják meg, vagyis aszerint, hogy milyen mértékben járult hozzá a gépállomás a termés fokozásához. Ha az EFSz-ekben elérik » tervezett termést, akkor a gépállomás megkapja az előre megállapított jutalmat. Ha azonban több terem, mint, ahogy azt eredetileg tervezték, akkor a gépálolmás magasabb jutalomban részesül. Természetesen elenkező esetben a gépállomás jutalma csökken. Mennyiben veheti ki részét a gépállomás a többtermelésben, pl. a gabonaféléknél? Ha a gépállomás elvégzi az összes földmunkákat, vagyis a tarlóhántást, a középszántást, a boronálást, a vetéšt, aratást, stb. és ha jó munkája következtébenMiektáronként 2 mázsával több terem, mint ahogy a terv feltünteti, akkor a gépállomás minden hektár után külön 54.50 Kčs jutalomban részesül. Ebből a mennyiségből a tarlóhántás példás elvégzésére 9.50 Kčs, a középszántásra 16.50 Kčs, a bo. ronálásra 8.— Kčs, a vetésre 5.50 Kčs, a második henge

re!ésre 4.— Kčs, a betakarításra pedig 11.— Kčs esik. Ezt az egyes munkafafták mennyisége és fajtája szerint állapítják meg. Ha a gépállomás jó munkájával 3 q-ás túltermelést tud elérni, akkor hektáronként 85.— Kčs külön jutalomban részesül, ha pedig 4 q-ás túltermelést ér el, akkor 108.— Kčs, ha 5 q-ás túltermelést ér el, akkor 115.— Kčs, ha 6 q-ás túltermelést ér el, akkor 125.— Kčs és ha 7 q-ás túltermelést tesz lehetővé. akkor 139— Kčs külön jutalmat kap. Hasonlóképpen csökken a gépállomás jutalma abban az esetben, ha a szövetkezet nem érne el olyan termést, mint amilyent eredetileg terveztek. A túltermeléssel elért külön jutalmat a gépíľomás a prémiumrendszer szerint szétosztja azok között a tr ktorosok között, akik az illatő EFSz-ben dolgoznak. Igy el lehet érni azt, hogy a traktorosok közvetlenül érdekeltek lesznek ab. ban, hogy jó munkát végezzenek. Az új szerződések pontosan megállapítják az állami gépállomások feladatait. Az állami gépállomásoknak nemcsak jóminőségű munkát kell végezniök, hanem segíteniök kell az EFSz-ekber,- a munkatervek elkészítésében, a munka helyes megszervezésében, a vetési területek legcélszerűbb szétosztásában Tanácsokat kell adnlok a szövetkezeti tagoknak a vetőmag hasznáfatra, a trágyázásra és a mezőgazdasági növények ápolására vonatkozóan. Ezért minden gépállomáson széles hatáskörű agrotechnikai szolgálatot építened ki, úgyhogy minden 5—10 EFSz. re jusíon legalább egy agronómus. A szerződésben fel vannak tüntetve az EFSz kötelességei is. A szövetkezeti tagok sorából új traktoros kádereket nevelünk, amelyek aztán különféle tanfolyamok elvégzése után lehetőleg annak a szövetkezetnek a földjein fognak dolgozni, amelynek tagjai. A traktoros brigádok mindennap jelentést tesznek elvégzett munkájukról az EFSz kiküldöttjének. Minden egyes traktorosnak naponta bejegyzik a munkakimutatásba, hogy mennyi és milyen minőségű munkát végzett aznap. E kimutatásnak egy példánya az EFSz-ben marad. Ezáltal lehetővé válik, hogy az egyes traktorosok és traktoros brigádok muokáját állandóan felül lehessen vizsgálni. A jól megmegszervezett traktoros brigádok ilyen körülmények között ki tudják használni az agrotechnika vívmányait, úgyhogy meg van a biztosíték arra, hogy tényleg líiagasabb terméseket lehessen elérni. A gépállomások munkáját állandóan figyelemmel kiséri az ú. n. gépállomási tanács, melynek tagjai az állomás vezetőségének a kiküldöttje, a járási nemzeti bizottsági mezőgazdasági előadója, valamint a járás EFSz-einek elnökei. A gépállomási tanács évente legalább háromszor összeül, mégpedig az úgynevezett szezonmunkák előtt. Szükség esetén, rendkívüli megbeszeléseket is tart az EFSz-ekkel. A szövetkezeti tagok itt kifejezésre juttathatják véleményüket és esetleges kívánságaikat a gépállomás munkájával kapcsolatban. Ha gépállomások együttműködnek az EFSz-ekkel, meg van a biztosíték arra, hogy teljesítik a Párt Központi Bizottságának 1950 december 18-án kiadott felhívását és tényleg a szocializmus apostolaivá válnak a falun. A jó védnökségi munkára méltó választ ad a bősi nemzeti iskola A sztálini alkotmány legjellemzőbb és legemberibb cikkelye minden szovjet poigárnak a munkára és tanulásra való joga. Ebben a megállapításban a szocializmus hatalmas ereje mutatkozik. Minden embernek joga van tanulni, fejlődni, művelődni hazánkban ;s. Erre az emberiség történetében kimagasló legszebb törvényre gondoltunk, amikor a bősi iskola bensőséges és mind tartalomban, mind külsőségekben gyönyörű ünnepségén résztvettünk. Emlékezetünkben élnek még a kapitalista világ iskoláinak ünnepélyei, vizsgái a selyembe, csipkébe öltöztetett kiváltságos gyermekek pr.madonnaszerű szereplésével és a kapitalista rendszert kiszolgáló tanítóság hajbókolásaival, akik a „proli" gyerekeket rongyos ruhájukban, sápadt rosszultáplált arcocskáik kal a legszívesebben eliüntették volna, hogy az osztály ünnepi képét ne zavarják. Az iskola ünnepei nem voltak a dolgozók gyermekeié, az iskola sem volt az övék, de a tanító testület sem értük volt. Nagyon kevés kivétellel a tanítókat is befolyásolta a falu gazdagjaitól nyújtót figyelmesség és ajándék és nem vették, de nem is vehették fei a harcot, — mert hiszen ez volt az irányvonal —, hogy legalább feltűnő tehetségeket az iskolában tartsák illetve, hogy valamiképpen megteremtsék az előfeltételeket arra, hogy a ezek a nincstelen tehetségek tovább tanulhasanak Népi demokráciánkban nemcsak az állam gondoskodik arról, hogy mindenki tanulhasson, hanem az egész dolgozó társadalom is magáénak tekinti a tanuló ifjúság ügyét. Szeretettel és anyagi gondoskodással járul hozzá külön ahhoz, hogy gyermekeink az iskolában a legkellemesebb légkörben tanulhassanak és minden eszköz rendelkezésükre álljon a kultúrális fejlődésben. A bősi nemzeti- és középiskola felett védnökségei vállaltak a bratislavai Kerületi Bizottság vízgazdasági szolgálatának dolgozpi. A védnökség átvétele és az ajándékok átadása, valamint a kölcsönös kötelezettségvállalások meghatóan szép külsőségek között folytak le, ami elsősorban a rokonszenves fiatal tanítói karnak és Kossányi igazgató elvtársnak köszönhető. A bősi iskola tanítói kara megmutatta, hogy megértette a szocialista nevelők feladatait, megértette fontos és felelősségteljes hivatását, amellyel kormányunk és a dolgozó társadalom a kezeikbe adta legféltettebb kincsüket, a tanuló ifjúságot. Ezeknek a reményteljes fiataloknak nekik kell megadni az alapot ahhoz, hogy majdan átvegyék a szocializmus művét, amelyért szüleiknek még annyit kellett harcolniok és amelyet ők, a boldog gottwaldi ifjúság, már készen kapnak. Az ünnepség a bősi mozi helyiségében folyt le, amelyet a tanítói kar ez alkalomra ünnepi köntösbe öltöztetett. A díszítések felülmúlták minden eddigit, amit ilyen alkalmakkor láttunk. A színpad felett plasztikusan kiemelkedő könyv volt, Lenin halhatatlan tanításával: Tanulni, tanulni, tanulni! A hivatalos ünnepség Kossányi igazgató elvtárs meleg üdvözlő szavaival kezdődött, majd Čech elvt'árs, a bratislavai Kerületi Bizottság technikai vezetője szólott magyarul és Bučic elvtárs a bratislavai Kerületi Bizottság káderese szlovákul az egybegyűltekhez. Az őszinte hangú és szeretetteljes beszédek után, amelyekre a. közönség hálásan reagált, Kviečinský elvtárs ünnepélyesen átvette a oatronátust és felolvasta a védnökök kötelezettségvállalását, amelyet már megvalósítottak. A bratislavai Kerületi Bizottság vízgazdasági szolgálatának dolgozói kötelezték magukat, hogy a rádiót bevezetik az iskolába és öt hangszórót szereltetnek fel az osztályokba. Egy könyvszekrényt vesznek az iskolának és megtöltik szlovák és magyar szocialista ifjúsági könyvekkel. Húron) számológépet csináltatnak a nemzeti iskola első osztályos növendékeinek. A tavaszi hónapokban hajókirándulásra viszik a növendékeket Bratislavába és fényképfelvételeket készítenek a gyermekekről. A bősi nemzeti iskola viszonzásul a következő kötelezettséget vállalta: Az iskolától a Dunához vezető utat befásítják, kultúrbrigádot szerveznek és kétszer fognak előadást tartani a dolgozóknak. A májusi manifesztációra munkabrigádot szerveznek és segíteni fognak a bratislavai elvtársaknak az allegorikus kocsik díszítésében. A középiskola felett még külön védnökséget vállalt az Állami erdőbirtokok bősi iizeme és szintén gyönyörű kötelezettséget vállalt, amely így hangzott: Bevezetik a villanyt az egész iskolába, 3000 koronával hozzájárulnak az iskola díszítéséhez. Az erdők és fák hetében elviszik a gyermekeket teherautókon egy szép erdei kirándulásra. A középiskola egy kézzel festett gyönyörű albumot ajándékozott az Állami erdőbirtokok bősi üzemi dolgozóinak, amelyben a következő kötelezettségvállalást írták alá: Segíteni fognak az erdők és fák hetében a faültetésnél, 30 ezer fát szeretnének elültetni és kultúrbrigádda] fogják a dolgozókat meglátogatni. (A 30.000 fa elültetéséért az Állami erdőbirtok 15.000 korona jutalmai ígért, amiért az iskola egy zongorái szeretne venni.) Most pedig következett a bősi EFS& védnökségvállalása az iskola kedvencei, az úttörők felett. A bősi EFSz egy hektár földet ajándékoz az úttörőknek micsurini kísérletek céljaira és egyenruhát ajándékoz az úttörőknek. Az úttörők viszont a földet példásan meg fogiák művelni, hogy eredményeikkel bebizonyítsák a közös munka előnyeit. Az EFSz dolgozóit havonta kultúrműsorral fogják szórakoztatni. Kossányi elvtárs zárószavaival ért véget a hivatalos ünnepség és kezdetét vette a kedves, remekül előkészített kultúrprogramm, amelyet az iskola tanulóközössége adott elő tehetségesen, bájosan és amelyet a tanítói kar nagy fáradsággal és még több lelkesedéssel tanított be. A kultúrműsor a

z iskola énekkarának műsorszámaival kezdődött, utána magyar és szlovák szavalatok következtek és Petőfi Sándor János vitézéből 3 jelenet. A kis gazdasszonyok című egyfelvonásost a nemzeti iskola leánykái adták elő utolérhetetlen bájjal. A kis darabot Házi Mária tanítónő dolgozta át a leányok számára, hálából a védnökök gondoskodásáért. A „Doktor" című jelenetben Csörgő Andor remekelt. Szlovák népi táncokat jártak a szlovák leánykák jó ritmusérzékkel, tehetségesen. A táncokat Snopkočová igazgatónő tanította be. Még két kiemelkedő számról emlékezünk meg. Rozboril Jóska kis diák, hangulatos népdalokat játszott harmonikán. (A harmonika majdnem nagyobb volt, mint ől) Az utolsó szám volt a nemzeti iskola második és harmadik osztályos fiútanulóinak szabadgyakorlata, amelynek utolsó mozdulataival a vörös csillag és a békegalamb képét hozták ki. Jókiállású, izmos, egészséges gyermekek, mozdulataik erőteljesek. Meglátszik gyakorlatukon Bíró József tanító lelkes, erélyes tanítása és vezetése. Az énekkart Bodó Béla igazgató tanította be, a müsorösszeállítás Bodó igazgató szocialista beállítottságát mutatja és jó szimatját a tehetségek kiválasztásában. A konferálás tisztjét Varga Mihály töltötte be szellemesen és minden fennakadás nélkül. A kultúrműsor befejezése után a megjelentek kitűnő hangulatban átmentek a nemzeti iskola épületébe, ahol legnagyobb meglepetésükre már ott voltak az ajándékok. A gyermekek, akik nem fértek be a terembe, a kultúrműsort az osztályokban hallgatták végig az újonnan felszerelt hangszórók segítségével. Meg kell említenem még egy nagyon örömteli eseményt, amely váratlanul történt és a Bratislavai Kerületi Bizottság vízgazdasági szolgálata dolgozóinak újabb kötelezettségvállalásával végződött és a bősi gyerekeknek felbecsülhetetlen előnyt nyújt. A baráti beszélgetések folyamán megtudta Cech elvtárs, hogy az iskolának nincs vize és nincs meg a legfontosabb higiéniai berendezése. Az illetékes hatóságok húzzákhalasztják a dolgot szakmunkaerő hiányára való -hivatkozással és az iskolát víz és WC nélkül hagyták. Cech elvtárs bolsevik hévvel kivizsgálta a dolgot és ígéretet tett, hogy a szakmunkát ők, a védnökség dolgogozói elvégzik, a szülök pedig vállalták, hogy brigádmunkával fognak nekik segíteni. Mi tanulók azzal felelünk a nyugati imperialista háborús bujtogatóknak, hogy szorgalmas tanulásunkkal javítjuk előmenetelünket és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy kiépítsük a szocializmust. Kötelezettségeink: 1. Minden tantárgyban fokozzuk munkatevékenységünket és igyekezetünkkel azon leszünk, hogy osztályunkban kiépítsük a kollektív munkatervet. 2. Minden erőnkkel és igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a bukottak százalékát a lehető legkisebbre csökkentsük. Mi pionérok és jó tanulók kötelezzük magunkat, hogy a rosszabb előmenetelű tanulóknak segítségére leszünk. 3. Kötelezzük magunkat, hogy minden nap 15 percet az időszerű politikai eseményeknek szentelünk. Turi Mária