Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

1951 február 1 Áz EFSz-ek közgyűlése elé (b. 1.) A szövetketetl mozgalom az elkövetkezendő napokban újabb jelentős állomásához érkezik el. Országszerte megkezdődnek az EFSzek tag- és közgyűlései. Az EFSz-ek közgyűlésein számos olyan kérdést tárgyalnak meg, amelyek nemcsak a szövetkezet további munkáját határozzák meg, hanem egész további fejlődésére is kihatással lesznek. Éppen ezért az EFSz-ek tiag- és közgyűléseinek előkészítésére és azok lefolytatására a legnagyobb gondot kell fordítani. Nemcsak azért fontos, hogy az EFSz-ek közgyűlései a legpéklásabb rendben történjenek meg, mert ez hozzátartozik a jó szövetkezeti munkához, hanem azért is, mert áz EFSz-ek közgyűlése mintegy számadás a szövetkezet eddigi munkájáról és előkészület a soron lévő, az idei egész esztendei mókákra. Hogy az EFSz-ek közgyűlését tényleg ebben a szellemben tartsák meg, az nemcsak a szövetkezet tagjainak érdeke, és a szövetkezet belügye, mert hiszen ezeknek a közgyűléseknek újabb bizonyítékot kell atlniok a szövetkezeti élet előnyeiről a még egyénileg gazdálkodó földművesek számára. A közgyűléseknek tehát példamutatók, nak kell lennniök. Az EFSz-ek közgyűlésén a szövet, kezet vezetősége beszámol a mult évi munkákról. Ennek a beszámolónak olyannak kell lennie, hogy az ember abból átfogó képet kapjon arról, hogy a szövetkezet a mult évben milyen és mennyi munkát végzett el és milyen eredménnyel. Nem szabad, hogy a szövetkezet vezetősége — abból a hamis elgondolásból kiindulva, hogy azok a munkák már úgyis a multté — ebben a beszámolóban a mult évi mukáról olyan hamis képet adjon, amelyben mindent ragyogóra, rózsaszínűre fest. A beszámolónak tárgyilagosnak kell lennie. Éppen úgy be kell számolni azokról az eredmény ékről és munkáról, amelyeket a tervnek és a kívánalmaknak megfelelően hajtottak végre, — mint a hibákról és a hiányosságokról is. A legkisebb hibát sem szabad elkendőzni és elhallgatni, tör. tént légyen az bárkinek a mulasztásából is. Ez nemcsak azért fontos, mert a hibákat kiküszöbölni és a szövetkezet munkáját megjavítani és eredményesebbé tenni csak úgy tudjuk, ha bátran a nyilvánosság elé visszük, hanem azért is, mert az állandóan résen levő ellenség ezt is kihasználná a szövetkezet elleni aknamunkájában. Éppen ezért ezeket a szempontokat szem előtt tartva, a szövetkezet vezetó'sége, a szövetkezet mult évi munkájáról szóló beszámolóját minden szépítgetés, de minden túlzás nélkül is tartsa meg és hasson oda. hogy ehhez a beszámolóhoz a szövetkezet egész tagsága szóljon hozzá, vitassák meg az előfordult hibákat és kikszöbölésiikre a szövetkezet tagjai tegyenek javaslatokat. Másik fontos pontja a szövetkezet közgyűlésének az új könyvelési és pénzügyi rend bevezetése. Mennél magasabb típus szerint gazdálkodik a szövetkezet, annál inkább érvényesül az elv, hogy mindenki a végzett munka szerint részesül a jövedelemből. Ez pedig megkívánja, hogy a szövetkezet minden egyes tagjának a munkájáról egész éven keresztül a legpontosabb kimutatást vezessék. Ezenfelül pedig Csáky szalmájának a sorsára jut annak a szövetkezetnek a vagyona, amelyben nem vezetnek minden egyes koronáról, a szövetkezet minden néven nevezendő vagyonáról, a bevételekről és a kiadásokról, valamint a munkákról pontos • könyvelést. Hogy a szövetkezet munkájában milyen fontos szerepet játszik a jó és a pontos könyvelés, ez különösképpen éppen most, a mult évi elszámolás elkészítésénél fog kitűnni. Az EFSz-ek közgyűlése napirendjének egyik fő pontja a mult évi elszámolás. Az évvégi mérlegnek pontos képet kell adnia az EFSz múltév! pénzügyi forgalmáról és vagyoni helyzetéről, valamint a jövedelem szétosztásáról az egyes tagok között. Ez az évvégi elszámolás bizonyítja majd be azt, hogy a szövetkezet a mult évben hogyan gazdálkodott és hogy a tagok munkájuk után a szövetkezet jövedelméből milyen arányban részesülnek. Tulajdonképpen tehát most válik világossá, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmet biztosit a földműveseknek, mint az egyéni gazdálkodás. Eimek az évvégi elszámolásnak kell megdöntenie a reakció hazugságait, hogy a szövetkezetben sohasem lesz elszámolás és a jövedelmet nem osztják szét és hogy az év közben kifizetett előlegekkel a ta*»ok a munkáinkért ki voltak fizetve, mert hiszen a szövetkezet nem más. mint állami birtok, csak más nevet adtak nekik. Az EFSz-ek közgyűlése és az azokon való évvégi elszámolás ennek a sok reakciós kulák ostobaságnak az ellenkezőjét fogja bebizonyítani. A szövetkezet a tagoké, annak jövedelmén is a tagok osztozkodnak a végzett munka arányában és ahogyan dolgoznak és gazdálkodnak a szövetkezet tagjai, éppen olyan a jövedelmük is, ez pedig majd a napnál is világosabban bizonyítja, hogy a szövetkezet nem az államnak, hanem magának gazdálkodik. A szövetkezet jövedelmének a tagok között a végzett munka arányában való szétosztásával valóra válik a régi közmondás, hogy „KI mint vet, úgy arat". Tehát ki hogyan dolgozott, úgy részesül a jövedelemből is. Hogy EFSz-einkben ez az elv az idén még fokozottabb mértékben érvényesüljön, az EFSz közgyűlésének az idei munkákra, a munkák minden ágára normákat és munkaegységeket kell kidolgoznia és elfogadnia, mert csak ezáltal tudja valóra váltani a tagok érdem szerinti jutalmazását. Az EFSz-ben a norma és a munkaegység szerinti jutalmazás bevezetése nemcsak igazságos jutalmazáshoz vezet, hanem a tagokat serkenti is munkájukban, mert látják, hogy a jutalmazás a szerint történik, ki mennyit dolgozik. S éppen ezáltal a szövetkezet tagjaiban nő a munkakedv és azon iparkodnak, hogy a szövetkezeti terrrelést minél eredményesebbé tegyék. A munka igazságos jutalmazásával és a szövetkezeti termelés fokozásával szorosan összefügg az állandó munkacsoportok megszervezése, ami a közgyűlés napirendjének egyik fontos pontját képezi. A jó és eredményes szövetkezeti gazdálkodás elképzelhetetlen állandó munkacsoportok bevezetése nélkül. Ha a szövetkezet mind a növényi termelésben, mind pedig az állattenyésztésben állandó munkacsoportokkal dolgozik, akkor valóra lesz váltható, hogy a szövetkezet minden egyes tagja képességének és tudásának megfelelő helyen és munkában lesz foglalkoztatva, így pedig elérhetjük, hogy a szövetkezeti tagok tényleg a végzett munka szerint részesüljenek a jövedelemből, valamint azt is, hogy a szövetkezeti gazdálkodás elérje a fokozottabb többtermelést. A munkacsoportok megalakításánál jelentős szerep jut az idei termelési és munkaterv megbeszélésében is. Az EFSz-eknek erre az évre szóló tervét a közgyűléseknek a legaprólékosabban meg kell tárgyalniok. Ügy kell a terveket kidolgozni, hogy minden egyes pontjuk megvalósítható legyen. A szövetkezet terveinek tehát a valóságnak megfelelőknek kell lenniök és elkésztíésükné] az összes lehetőségeket szem előtt kell tartani. A tervek elkészítésénél és azok letárgyalásánál gyakorlatinak kell lenni. Nem szabad a felhőkben járni és csak papíron maradó hatalmas arányú terveket kidolgozni. A szövetkezet csak annyit tervez és csak annyit vállal magára, amennyit teljesíteni is tud. Viszont az összes lehetőségeket kihasználva kell a terveknek elkészülni. Éppen azért, hogy az összes lehetőségek, még a rejtett lehetőségek is ismertté váljanak, a szövetkezet terveit legaprólékosabban meg kell beszélni a szövetkezet összes tagjaival, különöskénnen pedig az egyes munkacsoportokkal és azok tagjaival. Az EFSz közgyűlése elé kell terjeszteni jóváhagyás végett az állami gépállomással kötendő szerződést Í3. Mint ismeretes, a CsKP Központi Bizottsága elnökségének mult év december 18-án hozott határozatára az állami gépállomások minden intézkedést megtettek az eddigi hibák kiküszöbölésére. így tehát meg vannak az eló'feltételek ahhoz, hogy a gépállomások szorosan együttműködve az EFSz-ekkel komoly részeseivé válnak a szövetkezeti termelésnek. A mostani szerződéseket az EFSz-ek már úgy kötik meg az állami gépállomásokkal, hogy azok munkáját az elért terméseredmények alapján jutalmazzák. A terven felüli terméseredményekből prémium formájában a traktorosok -is részesülnek, tehát maguk a traktorosok is érdekelve lesznek abban, hogy a szövetkezetben minél jobb munkát végezzenek, hogy a szövetkezet ezáltal minél jobb eredményeket érjen el. Az EFSz-ek közgyűlése válasssza meg az új vezetőségét a tagok sorából. A vezetőség választásánál feltétlenül érvényesülni kell annak, hogy a vezetőségbe azok a kis- és középföldművesek kerüljenek, akik biztosítékai annak, hogy az EFSz vezetését hűen és becsületesen ellátják. akik eddigi munkáinkkal bizonyítékát adták képességeiknek és a UJSZ0 — A párkányi járás foldmüvesasszonyainak munkaértekezlete A párkányi járás földművesasszonyanak első konferenciáját Párkányban tartották met; január 25-én a nemzeti bizottság üléstermében. A terem zsúfolásig megtelt. A munkaértekezlet megnyitása után a Szlovákiai Földművesek Szövetségének előadónője, Majoros elvtársnő szólalt fel. Kiemelte, milyen nagv jelentősége van ma annak, hogy a nő résztvegyen a szocializmus építésében. A múltban elnyomott és félreállított nő, akár földművesasszonv. akár munkásnő volt, reggeltől estig munkájában görnyedt és nem volt semmiféle joga. Ma ez már máskén van. Május 9-iki alkotmányunk egyenjogosította a nőt a férfivel s ma sok szektorban már olvan helveket töltenek be az asszanvok. ahol azelőtt kizárólag csak férfiak dolgoztak. A gyárakban, a közlekedésben, az EFSz-ekben bekapcsolódnak a szocialista munkaversenvbe. sőt felsorakoznak az élmunkások sorába. Nem szabad megfeledkeznünk a földművesaszszonyról sem. akire óriási feladat vár a szocializmus építésében falun. A földművesasszonv volt az, aki a legtöbbet robotdt. kora hajnalban kelt, főzött, utána kiment a földekre, hogy egész napon át mint férfi dolgozzék és este. mikor ha7atért, a házimunkákat kel'ett újra végeznie. A föHművesasszonv számára is megjött a felszabadulás. Bz EFSz felszabadítja a fii dmiítresasszonyt is a robottól és lehetővé teszi, hogy családjának, a kultúrának szentelje magát. Mindenki fel tudna hozni egész sor esetet arra, hogyan élt a nő valamikor és hogvan él ma. — Egyenjogúak vagvunk — mondotta Mijoros elvtársnő — és ezt a Szovjetúniónak. a nagv Sztálinnak és szeretett köztársasági elnökünknek, Gottwald elvtársnak köszönhetjük. Munkaértekezletünk abban az időszakban jött itt össze, amikor a világ békemozgdma egyre növekszik/ a Béke Hívei első csehszlovákiai kongresszusa után. — Kedves nőtársaink — mondotta beszéde további részében A Ve joros elvtársnő. — — tudatában kel' lennünk annalk, hogy azt a szabadságot, amelvet el akarnak tőlünk venni a nyugati imperialisták, meg kell védenünk. A nyugati imperialisták úira háborút akarnak előidézni, de mi nem akarjuk a háborút, mi békét akarunk és mi a békét munkával meg is véd'iik A háborús uszítók gaz terveire a munkatermelékenység növelésével válaszolunk mind az üzemekben, mind az EFSz-ekben — Munkahelyeinken legven a mi példaképünk a szovjet nő. a munka hőse. Majoros elvtársnő beszámolója után a Szlovákiai Kommunista Párt kerületi b'zo'tságának képviseletében Eremiás elvtárs felszólalásában hangoztatta, rnilv borzalmakat éltünk át a második világháborúban és mennvi áldozatot követelt ez a háború, továbbá rámutatott arra, hogvan harcol a koreai nép az amerikai imperialisták ellen. A világ két táborra szakadt, a béke és a háborús uszítók táborára, de a béke tábora erősebb. mert azt a világ első szocialista állama, a Szovjetúnió vezet:. A nyugati imperialisták kihívására azzal fogunk válaszolni, hogv növeljük az EFSz-ekben a hektárhozamot, ideiében elvégezzük a tavaszi munkálatokat és a dolgozóknak több élelmiszert nyujtunk, mint eddig. Ez lesz a mi válaszunk a háborús uszítóknak. MaVremiás elvtárs beszéde után jorós elviársnő megnyitotta a vitát. A •vitában elsőnek Njazso Vera szövetkezeti tag jelentkezett, ak a bátorkeszi EFSz-ről a következő szavakkal számolt be: Bátorkeszin megszabadultak az asszonyok a mindennapi robottól — Bátorkeszin szövetkezetünket 1950 május 29-én alakítottuk meg és pedig a gépszövetkezetböl. Szövetkezetünk rögtön a harmadik típusú EFSz gazdálkodásra tért át. Szövetkezetünknek 395 tagja van, közülük 48 nő. 2480 hektár földterületen gazdálkodunk. A nők aktíve bekapcsolódtak a szövetkezeti munkába, az állattenyésztés terén is hat állandó női munkaerő dolgozik. Az egyik szövetkezeti tagnö, aki 50 sertés nevelését vállalta, havonta 4000 koronát is megkeres, ezenkívül otthon elvégzi a házimunkát is. A gabonatermelésbe 38 nő kapcsolódott, akik ugyanolyan jutalmat kapnak, mint férjeik. Már ebből is megállapíthatjátok, hogy az a család, amely már bekapcsolódott a szövetkezeti munkába, sokkal jobb életkörülmények között él, mint az, ahol egyénileg gazdálkodnak, ahol hajnaltól késő éjszakáig robotolnak pihenés nélkül és anélkül, hogy jutna idejük valami másra, például önművelésre. — EFSz-ünk, mint mintaszövetkezet, a nyitrai kerületi nemzeti bizottságtól jutalmul egy ambulanciaberendezést kapott szülészeti osztállyal együtt, ezenkívül mosodát rendeztek be nekünk, bölcsődét és az idénymunkák Idején gyermekotthonokat is. Itt is láthatjuk — mondotta Gazso szövetkezeti tagnö —, hogy azok a nők, akik bekapcsolódnak a szövetkezeti munkába, a mult mindennapi nehéz gondjaitól és szenvedéseitől megszabadulnak és jobban szentelhetik magukat családjuknak, több idejük marad az önművelődésre. Ezért ne féljetek belépni az EFSzekbe, amelyek a mi asszonyainknak segítenek. Mi, bátorkeszi nők ígérjük nektek, hogy Az EFSz-tagok számának növelésén fogunk munkálkodni, terjeszteni fogjuk a szövetkezeti gondolatot és ezzel erősítjük a béketábort és munkatörekvésünkkel válaszolunk a nyugati imperialista háborús uszítóknak. Mi békében akarunk élni, nem akarunk háborút, nem akarjuk azt, hogy gyermekeink éhezzenek és férjeink munka nélkül lődörögjenek — fejezte be felszólalását Gazsó elvtársnö. Muzslán is megiavult az asszonyok élete A vitához további értékes felszólalással járult hozzá Pathó elvtársnö Muzsláról, aki rámutatott arra, hogyan zsákmányolták ki a kapitalizmus alatt a munkásokat és munkásnőket, a földműveseket és földmüvesasszonyokat. A grófok, a bárók és a földesurak a munkásosztály verejtékéből gazdagodtak. Anynyi munkabért fizettek, amennyit akartak és ha nem tetszett nekik valamelyik munkás, egyszerűen elbocsátották. Ha ezek az urak nem tudták pénzüket elkölteni nálunk, külföldre mentek és ott súlyos ezreket pazaroltak el, amit a munkás és a paraszt kizsákmányolásából szereztek. Ezután Pathó Rozália a muzslai EFSz eddigi munkáját ismertette: — A muzslai EFSz — mondotta —1949 májusiában alakult meg. Akkor az első típusban működött és 715 tagja volt. Mult év októberében 110 taggal áttértünk a harmadik típusra. Az EFSz 863 hektár földön gazdálkodik. Ebből 249 hektár szántóföld, 595 hektár legelő és 19 hektár rét. Az ősszel 55 hektárt búzával és 5 hektárt rozzsal vetettünk be. 14 hektár kivételével már a mélyszántást is elvégeztük. A tavaszra többek között 14 hektár cukorrépa vetését tervezzük. — Az EFSz-nek sertéshizlaldája is van, amelyben jelenleg J10 sertés van. A mult évben 26 hízót szolgáltattunk be 350 métermázsa súlyban. Szövetkezetünk baromfitenyésztéssel is foglalkozik. A baromfifarmon 500 baromfit nevelünk. Mult évben kb. 20.000 korona értékű baromfit szolgáltattunk be, tojásbeszolgáltatásunk pedig 22.000 korona értékű volt. A baromfifarm udvara köré eddig 1030 gyümölcsfát tiltettün el. 26 hektáron kertészetünk van. Legelőjavitás céljából az ősszel 150 hektár legelőt felszántottunk. Mosodánk, három traktorunk, önkötözőgépeink vannak és még sok más mezőgazdasági gépünk is. fl libádi asszonyok munkájukkal mutatnak jó példát A libádi EFSz részéről Rácz Erzsébet szólalt fel, aki többek között a következőket mondotta: Libádon az EFSz első típusa 1949 augusztus végén alakult meg. A Párt segítségével a szövetkezet taglétszáma mult év júniusáig 77-re emelkedett, amikor is a tagság elhatározta, ho|y áttérünk a második típusra. A második típusnak eleinte 44 tagja volt, később 57 lett. A szövetkezetnek akkor 220 hektár földje volt és kértük azok tagosítását. — A helyi reakció éppen ezt az alkalmat, a tagosítást használta ki legjobban a szövetkezet elleni aknamunkájára. A helyzet ugyanis az volt — és ez volt a hiba —, hogy szövetkezetünk vezetősége maga sem volt tisztában a tagosítás kérdéseivel s igy a legszükségesebb ismeretek hiányában nem tudta ezeket a kérdéseket a tagsággal sem megértetni. A szükséges nevelési munka hiánya volt ez s így a reakció bomlasztó munkájának következtében tagosítási tervünkön változtatni kellett . — A járási pártvezetöség éberségének köszönhető, hogy ebből a harcból aztán mégis a szövetkezet került ki győztesen. A tagosítást, ha kisebb területen is, de mégis csak végrehajtottuk. — Mult év decemberében 99 hektár földön 27 taggal megalakítottuk a szövetkezet harmadik típusát. Nekünk most már eltökélt szándékunk, hogyha bár kevesen is vagyunk, megálljuk a helyünket és munkánkkal, szövetkezetünk eredményeivel meggyőző példát mutatunk a többieknek is. A munkaértekezleten üdvözölték a CsISz fiatal tagnöit is, akik ugyancsak bekapcsolódtak a szövetkezeti mozgalomba, valamint a kis pionírokat, akik igen gyakran segítettek EFSz-einknek az idénymunkák elvégzésében. A vita során még több szövetkezeti tagnö szólalt fel, akik kötelezettségeket is vállaltak, hogy növelik a hektárhozamot, a tojás, tej és zöldség beszolgáltatását és további i tagokat nyernek meg az EFSz-nek. Kocsis Ferenc. szövetkezethez való ragaszkodásuknak s akik iránt a szövetkezet egész tagsága bizalommal van. Ennek az új vezetőségválasztásnak az EFSz-ekbőI ki kell küszöbölni a reakciós kulák befolyást és a szövetkezet vezetésének a dolgozó parasztok, a kis- és középföldművesek kezébe kell kerülnie. Az EFSz-ek közgyűlésén a szó legnemesebb értelmében érvényesülnie kell a szövetkezeten belüli demokráciának. A közgyűlés napirendjének minden egyes pontjához szóljanak hozzá a tagok, vitassák meg az egyes kérdéseket, tegyenek javaslatokat, amikkel szövetkezetük fejlődését előmozdíthatják. Beszéljék n.eg, hogy a múltban előfordult hibákat hogyan tudnák a legrövidebb időn belül kiküszöbölni és terjesszék elő javaslataikat arról is, hogy a szövetkezet eddig elért eredményeit hogyan lehetne még jobban emelni. Az EFSz-ek közgyűlésének vissza kell tükröznie és meg kell mutatnia azt, hogy a tagok magukénak tudják a szövetkezetet és ha a közgyűlések ezt fogják megmutatni, akorr szövetkezeti mozfralmunkat ezzel jelentős mértékben visszük előre, mert a szövetkezeten kívül álló, egyénileg gazdálkodó földművesek is meggyó'ződhetnek arról, hogy a szövetkezet és jövedelme tényleg a miénk, a tagoké.