Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-06 / 31. szám, kedd
1951 február 6 3 KRUPP: A H A BORÚ! Krupp, a háborúval egyjelentésű ágyúgyáros újra színre lépett. Börtönbe vetették, vagyonát elkobozták, fegyverkovács-műhelyét szétverték: Krupp a történelmi bűnhődés siilylyesztőjébe került. Joggal hihette mindenki, hogy két világháború l»gexponáltabb fegyverszállítója lidérces emlék marad, semmi más. És most hivatalos amerikai jelentés adja hírül, hogy Krupp von Bohlen und Halbaeh nem fogoly többé, a vagyonelkobzás! végzést hatályon kívül helyeztél: és Krupp újra birtokosa Essennek, a világ legnagyobb és legátkosabb fegyverniühely.ének. A háborút visszahelyezték jogaiba. Krupp: a háború változatlansága, folytonossága. Krupp, a név, a fogalom maga a háború valósága. Krupp és a háború egyet jelentenek: teljesen fedik egymást. Máshol is vannak és működnek ágyúgyárosok, de Krupp fogalmi összegező, az imperialista háborúk elmaradhatatlan és állandósult tényezője: Krupp a legdinamikusabb militarizmus — a német szoldateszka ura és kiszolgálója egy személyben. Krupp az imperializmus legtöményebb valósága. Természetszerűen Krupp! egy családi vagyon kóros felduzzadása: ha akarom ez, ennyi volt a német Második és Harmadik Birodalom története. Vilmos és Hitler elbuktak, de Krupp megmaradt. Az esseni esztergapad császári koronánál, döfbajusznál és mikrofondühöngésnél, faji őrületnél szolidabbnak, időállóbbnak bizonyult. A Kruppok személyében így fegyvert termő és háborút kiteljesítő üzem így egyre inkább jelentette Németország sorsát. Két klasszikus dokumentum tanúskodik erről. Kruppp ágyúgyára hozta létre a Németországot romlásba Injekciózó „Flottenvereint". Ez a Krupp-üzlettel egyjelentésű flottaprogramm: minél több hajó, páncél, ágyú — hajszolta bele aztán Németországot áx erején felül való fegyverkezésbe és így az első világháborúba, melynek főbünöse — Krupp! Az ágyúgyár propaganda nélkül néma gyerek, kinek nem értik a szavát. Kruppék tehát „kelne Kanone ohne Redaktlonen" (szerkesztőség nélkül nincs ágyú) jelszóval egyre több újságra teszik rá a kezüket. Amikor 1914 július végén már-már úgy látszik, hogy el lehet kerülni a mozgósítást, Krupp' augusztus 1-én lapja, a Berliner Lokalanzeíger különkiadása nyomán világgá röpíti a később „korfiinak" cáfolt hírt a német általános mozgósításról, amit aztán nyomon követtek az ultimátumok. A „korai hír'' terjesztése 12 millió ember életébe került, de Krupp 800 milliós tiszta nyereséggel zárta le világháborús számadásait. Egyetlen egy család. Németország leggazdagabb családja, amely vagyonsorrendben pontosan Vilmos császár után következett! Nem véletlen: Vilmos és Krupp kéz a kézben dolgoztak. Amikor 1918 őszén már minden kötél szakadt, akkor Vilmos császár nem a parlamenthez fordult, hanem elment Essenbe és közvetlen a gránátgyártó munkásokhoz beszélt: a segítséget, kitartást és győzelmet tőlük várta és kérte. Itt fordult meg a történelem: az esztergapad kiszolgálói a háború és béke döntő tényezői lettek. Vilmos utódja már okosabb volt, ő nem a háború végén, de a háború előkészítő éveiben választotta „békebeszéde" színhelyéül az esseni fegyvermfíhelyt. Hitler 40.000 munkás helyett már 120.000 előtt beszélt és Krupp arca sugárzott a boldogságtól: „Teljesítőképességünk határáig vagyunk foglalkoztatva". A német fasizmus a technika maximumával indult harcba. Az érdem és felelősség — Kruppé. Magára vállalta és lelkesülten köszönte meg Hitlernek: „Abból, amit Ön mondott (a nagyiparosok gyűlésén), a legértékesebb annak a kihangsúlyozása, hogy mindenki a maga helyén viseli a felelősséget a győzelemért". Krupp tehát teljes tudatossággal vállalta a felelősséget és ezzel azonosult Hitlerrel. A háború bűnöse lett, nagyobb, mint a nürnbergi halálraítéltek egyrésze. De megúszta börtönnel, melyből most nagy reverenciával kitessékelték. Kruppa! és Kruppban Trumanék új háborús gyújtópontot teremtettek és megkegyelmeztek a háborúnak, elégtételt adtak a fasizmusnak, az imperializmusnak. Mintha semrhi sem történt volna: Krupp újra a talpára esett, ő a háborúk summája, maradéka, nyeresége és csábító példája. Ö az összekötő kapocs, a folytatása-következik, a harmadvirágzás. 1914/19: 12 millió halott, trónok dűltek, császárok futottak, országok vesztek és törpültek, de aki megmaradt, az Krupp volt. 1939/45: a fasizmus háborúja, a halálnak, pusztulásnak, nyomo>úság1iak fokozott hatványa, f.s ki maradt meg? Krupp, aki előtt «ast szélesre tárult a börtönkapu és akit már vár az örömhír: a vagyonelkobzás hatéltalanítása. Az aíap megvan, jöhet az új profit: a harmadvirágzás. A családi vagyon a fontos, az ágyú vagyon, a .kapitál, a tőke. Nem a haza, hanem a fegyver, a fegyvermüllely léte és haszna. Hazaszeretet, honvédelem? Ki meri e szavakat Kruppal kapcsolatban használni?! Krupp, a német patrióta az ellenség felszerelésében annyira ment, hogy a statisztika már 1913-ban megdöbbenti az embert: amíg a külföldnek 26 ezer ágyút szállított, addig Németország csak 24 ezerrel tud felelni egy év múlva a túloldalon levő németeket gyilkoló Kruppágyúknak. Aztán ott van a gyutacspatent ismert története. Az angolok Krupp-szabadalommal dolgoztak: Krupp perelt és kártérítést követelt és kapott. Krupp még á német hullákon is keresett. Krupp az imperializmus legtöményebb valósága: a háború a profitot szolgálja és semmi mást. Aki Kruppot útjára engedi, az a hullák millióiból, élők szenvedéseiből, virágzó tájak pusztulásából akar hasznot zsebelni. Krupp hullarabló. És most hullarablók nyerjenek igazolást?! Aki Kruppot tisztára mossa: önmagát piszkítja. Aki Kruppot újra rászabadítja az emberiségre, az a háborúnak nyit utat és kivédhetetlenül azonosul mindazzal, ami Kruppot jelenti. Kruppal és Kruppban a német 1914-et kell vállalni és — akarva, nem akarva — azonosulni 1938-aI. Krupp, a, vilmosi sivárság és a hitleri barbarizmus egyet jelentenek. Krupp: a német militarizmus és a tekintetnélküli fasizmus. Aki Kmppnak kezet nyújt, az a háború őrült vak démonaival parolázik, kik ellen kétszer lázadt fel a világ. Krupp két világháború megmaradt és gondosan konzervált főbfinöse, kit csak bűnével együtt — háborúval és háborúért — lehet vállalni. Krupp az impéria lizmus legreálisabb valósága: világgászabadítól nem beszélhetnek többé békéről! Krupp: a háború és semmi más! Fábry Zoltán. Ai angol főiskolások döntő többsége ellenáll az imperialista törekvéseknek A pojanai IX. Főiskolai Világbajnokságra a kapitalista országok gáncsoskodása ellenére eljöttek a kapitalista országok főiskoláinak képviselői is. Az angol főiskolások azért jöttek el Pojanára —, mert meg vannak győződve arról, hogy a nemzetközi diákság együttműködésének és egységének megerősítésével a béke megerősítéséhez járulnak hozzá. Chris Wittaker, az Angliai • Építészeti Főiskolák egyesületének titkára, az angol diákkeret vezetője, az angol diákságm.k az imperialisták agressziós törekvései ellen foganatosított akcióval kapcsolatban a következőket mondotta: „Az angol fő'skolások döntő többsége ellentáll až imperialista törekvéseknek, melyek akadályozzák az államok közötti nézeteitérések békés megoldását. Ugyanakkor az összes angol főiskolások, akik a második világháborúban a fasizmus ellen harcoltak, felháborodottan tiltakoznak azok ellen az intézkedések ellen, amelyeket az imperialisták Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére foganatosítanak; tiltakoznak a volt náci tábornokok felhasználása ellen egy újabb agresszió esetén. A táviratok százai, amelyeket Attlee washingtoni látogatása alkalmából kapott, amelyekben az angol diákság a koreai és^ malájföldi agresszió továbbfolytatása és az ujrafelfegyverzés politikája ellen tiltakozott, diákságunk növekvő szolidaritását bizonyítja a békéért harcoló népekkel.* Az angol diákkeret -vezetője azzal kapcsolatban, hogy a reakciós angol sajtó rágaloiphadjáratot folytat, miszerint a népi demokratikus országokban úgynevezett vasfüggöny létezne — kijelentette: „Az a tény, hogy négy angol főiskolásnak le kellett mondania a Román Népköztársaságba való jövetelről, mert az Egyesült Államokban visszavonták volna ösztöndíjaikat — ékesszólóan bizonyítja, hogy h«l létezik egy ilyei. vasfüggönyt. -IIJSZ0 Nyugat-Némétország dolgozói esszení békenagygyülésíikön tiltakoztak az amerikaiak tervei ellen A Neues Deutschland című lap hoszszú beszámolót hoz arrol, hogy Essenben nagy tömegek részvételével békegyíllést tartottak, amelyen Nyugat-Németország minden részéből megjelentek küldöttségek s a gyűlés szónokai és résztvevői tiltakoztak az amerikai háborús politiká, a nyugatnémet újrafelfegyvérzés ellen A gyűlésen jelen volt a londoni 'békebizottság elnöke Sandy és Vigne, a franciaországi béketábor nemzeti bizottságának főtitkára. A nagygyűlés elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amelyben felszólítják a nyugatnémet kormányt", rendeljen el népszavazást a következő kérdésekben: 1. Németország újrafelfegyverzése. 2. 1951-ben kössék meg Németországgal a békeszerződést. Egy másik határozat a felfegyver11 millió márka hitelt kapott a Krupp-gyár A bonni parlament 11 millió márka fegyverkezési hitelt szavazott meg az esseni Krupp műveknek. Alfréd Kruppot, Nugat-Németország legnagyobb fegyvergyárának tulajdonosát, akit a nürnbergi Krupp-perhen 12 évi fegyházra ítéltek, Mac Cloy amerikai főbiztos szabadlábra helyeztette. Az amerikai főbiztos fölötteseinek utasítására a Krupp-művek ugyancsak hét elítélt vezető igazgatóját is szabadlábra helyezett, akik sáombaton Kruppal együtt elhagyták a lanzbergi fegyházat. ., „A világ népei tiltakoznak a fegyverkezési verseny ellen" — állapítja meg a Béke-Világtanács titkárságának nyilatkozata A ^Béke-Világtanács titkársága nyilatkozatot tett közzé, amelyben megállapítja, hogy az az óriási összeír, amelyet az USA" 1951—1952. évi költségvetésében az ország fegyverkezésére előirányoznak, kétszerese az 1950 —1951. évi költségvetés katonai kiadásainak. „A világ népei — hangoztatja a nyilatkozat — tiltakoznak a fegyverkezési verseny ellen.' A fegyverkezési verseny azt jelenti, hogy nem építenek lakóházakat, azt jelenti, hogy a világ népeinek mindennapi kenyerét és ruházatát bombákká és harckocsikká változtatják, azt jelenti, hogy a gyermekek életét az állandó háborús fenyegetés sötétíti el. A teljes szabadságért és az emberi méltóságért vívott harcuk sikerét megsemmisítik azzal, hogy fegyveres erők kötelékeibe toborozzák őket. A Béke Világtanács titkársága azoknak a határozatoknak megfelelően, amelyeket Varsóban a Béke Hívei II. Világkongresszusán hoztak, felhívja a népeket, hogy támogassák: 1. Az atomfegyver minden válfajának, továbbá a baktérium-, vegyi-, radioaktiv-hadieszközöknek és minden olyan fegyvernek feltétlen eltiltását, amely tömegpusztításra alkalmas. 2. Annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvánítását, amely e hadieszközök valamelyikét a jövőben elsőként veszi igénybe. 3. A szárazföldi, légi és tengeri fegyveres erőknek 1951-ben és 1952ben mai állományuk egyharmadával, illetve felével való progresszív módon és egyidejűleg történő arányos csökkentését. ~4. A Biztonsági Tanács mellett kellő tekintéllyel felruházott nemzetközi ellenőrző szerv létesítését. Ennek a szervnek az lenne a kötelessége, hogy ellenőrizze mind a fegyverkezés csökkentését, mind az atombaljtéríum-, vegyi- és más tömegírtófegyverfajtákra vonatkozó tilalom betartását. Hogy ez az ellenőrzés hatékony legyen, nem csupán arra kell szorítkoznia, hogy a minden ország által bejelentett fegyveres erők, a meglévő fegyverzet és a fegyvergyártás felett gyakoroljon felügyeletet, hanem a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság kívánságára felügyeletet kell gyakorolnia a feltételezett fegyveres erők és az olyan meglévő fegyverzet és fegyvergyártás felett is, amit nem jelentettek be. A fegyveres erők csökkentésére vonatkozó e javaslatok az első szakaszt jelentenék az általános és teljes lefegyverzés útján, ami a béke híveinek végcélja." zés elleni harcra szólítja fel a német asszonyokat, parasztokat, ifjakat, a volt katonákat, a szakszervezetekbe tömörült dolgozókat és az újságírókat. A tömeggyűlésen óriási felháborodást váltott ki az egyik szónok beszámolója arról, hogy a Manchester Guardian című angol lap megírta: Eisanhower tábornoknak feladatává tették, hogy Nyugat-Németországot az „európai védelem" érdekében „második Sztálingráddá" tegye és Nyugat-Németország területén, Hamburg, Hannover, Kassel, Frankfurt környékén és a Fekete-erdőben építsenl ki katonai támaszpontokat. A gyűlés résztvevői viharosan tüntettek Eisenhower és az amerikaiak tervei ellen. Eisenhower mélyen hallgat az európai fogadtatásról Eisenhower tábornok, aki Trumantól, a Wall Streettői és az amerikai hadügyminisztériumtól azt a feladatot kapta, hogy Európa „Mac Arthurja" legyen, hosszú körutazását néhánynapos pihenéssel fejezte be otthonában, azután megjelent Washingtonban és a kongresszus előtt beszámolt európai tapasztalatairól. A jelentésekből megállapítható, hogy a tábornok beszámolójában egyetlen szó sem esett arról a fogadtatásról, amelyben az európai népek — a franciák, az olaszok, a belgák, a hollandok, a dánok s az angolok — részesítették. A kongresszusi beszámolóban nem esett szó a viharos párizsi és római tüntetésekről, amelyek arra kényszeritették a két ország rendőrségét, hogy a szó szoros értelmében ostromállapotban bonyolítsák le Eisenhower „fogadtatását" és „búcsúztatását". Nem esett szó Franciaország és Olaszország dolgozóinak széleskörű békemozgalmaról, amely Eisenhower látogatása idején, de azóta is sztrájkokban, tüntetésekben nyilvánult meg. Eisenhowei jelentése világosan megmutatta, hogy a tábornok legfontosabb feladata annak megállapítása volt: hogyan lehet legjobban Nyugat-Európa népeit Amerika zsoldosaivá tenni. A beszámolóból kitűnő tervek szerint Nyugat-Európa elsősorban katonákat szállítana az USA stratégiai céljai számára. Az Egyesült Államok „maximális hozzájárulást" követel emberanyagban a nyugateurópai államoktól, vagyis minél több ágyútölteléket az amerikai hadigépezet számára és a tábornok európai tárgyalásai során ezt' az álláspontot képviselte. Truman bírósága hét ártatlan néger kivégzését rendelte el Az amerikai fasizmus újabb fasiszta merénylete felháborodással tölti el a világ összes becsületes embereit New Yorkból vkező ielentések hozták hírül, hogv egv. az amerikai haladómozgalmak 400 élharcosából álló küdöttség a Virginia állambeli Rchmond városba utazott, hogy megakadáyozza a hét martinsvillei néger ifjú kivéezését. amelyet Battle, Virginia állam kormányzója akar végrehajtani. A küldöttség a becsületes amerikaiak mill'óinak t'ltakozó beadványát és határozatát vitte Battle kormányzóhoz. Az Amerikából érkező ielentések arról is beszámolnak, hogv az egész országban tiltakozó hullám csapott fel. Igy a polgári jogokat védő egyesület felhívást bocsátott ki az amerikai pdgárokhoz. hogv t'ltakozó levelekkel és táviratokkal követeljék Battle kormánvzótól a martinvfllei hét néger ifiú kivégzésének elhalasztását. Ugyanakkor az amerikai értelmiségiek egy csoportja, élén Howard Fast v'lághírű íróval, Truman elnöktől akarják kieszközölni a kivégzés megakadályozását Az amerikai fasiszták úiabb hét négert készülnek a „törvénv" segédletével meggyilkolni. De vájjon mi a „bűnük" a hnlál aítélteknek? Gyilkoltak? Raboltak? Gvuitogattak? Nem. A gyilkosság és rablás tisztes iparágnak számít Trumanék Amerikájában és ezekért nem villamosszék, hanem kéoviselői mandátum, vagv tábornoki cím jár, — természetesen, ha azt fehérbőrű gonosztevők végzik. — A hnlálraítélteknek sokkal nagyobb a „bűnük": négerek. A halálos ítélet előzményei még 1942 augusztusára nyúlnak vissza, amikor egy Moore Higgins nevű nő, akit a városban soha nem láttak é" senki sem ismert, panaszt tett a martinsvillei rendőrségen, hogy hét néger erőszakott követett el ellene. A marťnsvíllei seriff többszáz néger ifiút tartóztatott le, majd"" pedig kiválogatta közülük Lincoln Martins öreg dohinyültetvényes munkás hat fiát (köztük öt tizenkienc éven aluli) és egy Greyson nevű fiatal munkást. A seriff régi szakértőié volt a „négerügyeknek" és gondoskodott róla, hogy a nő „felismerje" támadóit és az ifjak „beismerjék bűnüket". Arról sem felejtkeztek meg, hoey az amerkiai sajtóban uszító hadjáratot szervezzen és llncs-hangiiatot teremtsen a vádlottak ellen. A tárgyalás során azonban a hét néger ifjú visszavonta a rendőrségen tett vallomását és elmondotta, hogy a legvadállatibb kínzásokkal kényszítették őket annak aláírására. Az igazságnak megfelelően kijelentették, hogv Moore Higginst soha életükben nem látták. Jóllehet maga a panaszos nő is ellentmondásokba keveredett vallomása során és mindenki előtt nylvánvaló volt,, hogv a vád elejétől végig koholmány, a kizárólag fehérekből álló esküdtszék mind a hét vádlottat, köztük a tizenhárom és tizennégy éves két legfiatalabb Martons fiút bűnösnek találta és villamosszék általi halálra ítélte. Az amerika haladó szervezetek nem hagyták annviban ezt a legújabb amerikai fasiszta gaztettet és védőügyvédeket szereztek az elítélteknek, továbbá kersszülvltték az ügy fellebbviteli tárgyalását. A fillebbviteli tárgyaláson a panaszos nő már meg sem jelent és egészen nyomaveszett. ez azonban, éppen úgy, mint az ifiak nyilvánvaló ártatlansága, nem akadálvozta meg a törvényszéket abban, hogy helybenhagyják a halálos ítéletet. Az Egyesült Államok Legfőbb Törvényszéke ez év ianuár 2-án tárgyalta a hét néger ifiú ügyét, akiket másféléven keresztül egymáshoz bilincselve tartottak a martinsvillei börtönben. A Legfelsőbb Törvényszék. — valószínűleg az „emberi joeokra" való hivatkozással, — helybenhagyta a halálos ítéletet, noha a oanaszos ezúttal sem jelent meg a tárgyaláson és a védőügyvédek kétséget kizáróan bebzonyították, hogv a nőt a martinsvillei seriff bérelte fel. Nem használt a kegyelmi kérvény sem és Virg'n :a állam kormányzója kitűzte a hal los ítélet végrehajtását. A hét néger ifiú halálraítélése Amerika fasizálódásának újabb állomását jelenti. Üi'bb támadás ez .az amerikai nép állampolgári és szabadságjogainak maradványai ellen, újabb kísérlet arra, hogy félimlítse és engedelmességre késztesse a Truman-banda fasiszta rendszere ellen tiltakozó amerikai dolgozók miilóit. A halálos ítélet szerves rés/e annak a fasiszta, so-, soviniszta terrornak. amellyel az tmerikai imperializmus elő akarja készíteni a talajt háborús terveinek megvalósítására. A négerüldözés fokozásával, a jogi előítéletek ápolásával az amerkai fasiszták el akarják terelni az amerikai dolgozó tömegek figyelmét imperialista terveikről. Amerika és az epész világ békeszerető emberei ťltakoznak az amerikai fasizmus ú i gaztette ellen.