Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

1951 február 1 A szovjet mezőgazdaság az 1950-es évben több mint 180.000 traktort, 46.000 kombájnt és sok más gépet kapott A Szovjetunióban 1950-ben új sikerek születtek a szocialista földművelés további lell^idítese, a kolhozok és szovhfjzok társadalmasított állattenyésztésének fejlesztése és a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdítása terén. A Szovjetúnió minisztertanácsa •mellett működő állami termésfőfeliigye. lőség adatai szerint 1950-ben a gabonafélékből, gyapotból és cukorrépából jó termés, egyéb ipari növényekből, zöldségfélékből és burgonyából jó, vagy kielégítő termés volt. A gabonafélék összterméseredménye 1950-ben 7 milliárd 600 millió pud volt (1245 millió mázsa). A feladatot, amelyet az ötéves terv a gabonafélék termelése terén 1950re előírt, túlteljesítették. A gyapot összterméseredménye 3 millió 750.000 tonna volt, 650.000 tonnával haladta túl az ötéves terv 1950. évi előirányzatát. A cukorrépa összterméseredménye 1950-ben 1.200.000 tonnával volt több az 1949. évinél. A mezőgazdasági termények vetésterülete 1950-ben az 1949. évihez képest 6.6 mill.ó hektárral növekedett. A búza vetésterülete 1.7 millió, a gyapoté több mint félmillió hektárral. Jelentősen megnövekedett a takarmánynövények vetésterülete. Sikeresen befejezték az őszi vetést, amellyel az 1951 évi termést készítették elő. Az őszi növényfajták állami vetéstervét teljesítették. 1950 őszén az előző évihez képest nagyobb arányokban és sokkal rövidebb idő alatt folyt le a tarlóhántás az 1951. évi tavaszi vetemények alá. Mult évbeni még jobban növekedett és erősödött a mezőgazdaság technikai bázisa. A mezőgazdaság I95(|-ben több mint 180.000 traktort kapott, 15 lóerős traktorokra átszámítva, továbbá 46.000 kombájnt, ezek között 23.000 magánjáró-kombá jnt, továbbá 82.000 tehergépkocsit és több mint 1,700.000 vontatott és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai felszerelésének. növekedése 1950-ben lehetővé tette a mezőgazdasági munkák gépesítése színvonalának jelentős emelését. A gép- és traktorállomások 1950-ben tizenöt százalékkal nagyobb mennyiségű mezőgazdaság' munkát végeztek el a kolhozokban, mint 1949-ben. Jelentékenyen megjavult a traktor és kombájn-állomány kihasználása A kolhozokban 1950-ben a szántásnak és tarlóhántásnak több mint 90 százalékát traktorral tégezték. A gabona-vetésterület felét a kolhozokban kombájnokkal aratták és csépelték. 1949-hez viszonyítva növekedett a mezőgazdaság műtrágyával és üzem fcyaggal való ellátása is Komoly sikereket értek el a kolhozok és szovhozok közösségi állattenyésztésének fejlesztésében. A kolhozok közösség iószágállománya előzetes adatok szerint 1950-ben a következőképpen növekedett: szarvasmarha tíz százalékkal ezen belül a tehén húsz százalékkal, a sertés huszonnyolc, a juh és a kecske lizenhámm. a ló tizenöt százalékkal. A baromfiállomány a kolhozokban negyvennégy százalékkal emelkedett. A Szovjetúnió szovhoziigyi minisztériumának vezetése alatt álló "szovhozokban a jószágállomány 1950-ben a köve'kezőkeppen növekedett: szarvas marha tizenegv százalékkal, ezen belül a tehén tízenkét százalékkal, sertés tizenöt, juh és kecske tíz, ló tizennégy százalékkal. A gazdaságok valamennyi kategóriájában, a kolhozokban, szovhozokban, a kolhozparasztok, a munkások és alkalmazottak tulajdonában levő jószágálíomány összlétszáma 1950 végén így alakult: szarvasmarha 57.2 millió, ebből tehén 24.2 millió, sertés 24.1 mi i ó, juh és kecske 99 millió, ló 13.7 millió. Az 1948-bán elfogadott mezővédő erdőültetési férv teljesítése során a Szovjetunió európai sztyeppé* és erdőssztyeppés részében 'evő kolhozok erdőgazdaságok, erdővédő állomások és szovhozok 1.350 000 heklár területen ültettek védőerdöket, ebből 1950ben 760.000 hektáron A mezővédő erdősávok ültetésének 1950. évre vona'kozó tervét túlteljesítették. A lengyel mezőgazdaság sikerei az 1950-es évben A lengyelországi Állami Gazdasági Tervbizottság a napokban hozta nyilvánosságra jelentését a hatéves népgazdasági terv teljesítésének első évi — 1950-es eredményeiről. Az 1950. év Lengyelország termelő erői jelentős fejlődésének éve, a szocialista társadalom alapjainak építése teién elért komoly sikereknek és a szocialista felhalmozás növekedésének éve volt. Lengyelországban a mezőgazdasági termelés 1950-ben 13»/irkal növekedett 1949-hez viszonyítva. (A növénytermelés 6%-kai. az állattenyésztés pedig 24i ,-kal.) 15 millió 180.000 hektárról, vagyis az 1949. év vetési területénél Ivét és fél százalékkal nagyobb területről takarítottak be termést. Bővült az ipari növények, a búza, az árpa és a takarmánynövények vetésterülete. A mezőgazdaság szocialista szektora további jelentékeny fejlődést ért el 1950-ben. A szocialista mezőgazdaság termelésének értéke 1949-hez viszonyítva 35»/(,-kal emelkedett. 27%-kal volt nagyobb, mint 1949-ben, a/, a vetésterület, amelyről 1950-ben az állami gazdaságok és a termelő szövetkezetek takarították be a termést. 1950 dec. 31-én 2200 termelőszövetkezet működött, ami kilencszerese az 1949 végén működésben volt termelő szövetkezetek számának. A mezőgazdaságban jelenleg az egész müvelés alatt álló terUletneK 13 százaléka a szocialista szektorra jut. Az állami gazdaságok gyors fejlődése azt eredményezte, hogy össztermelésük 1949-hez képest 33 százalékkal növekedett. A gép- és traktorállomások traktorai 1950-ben 776.700 hektár földet műveltek meg. Ez a terület tízszer akkora, mint az I 1949-ben megművelt szántóföld teI rülete. 1 1950-ben körülbelül ezer községbe vezették be a villanyáramot. A villanyárammal ellátott községek száma az év végéig elérte a 12.500-at. Magyarországon a kenyérgabona termelése 1950-ben 9'2 százalékkal növekedett Magyarországon 1950-ben folytatódott a mezőgazdaság tervszerű fejlesztése és jelentékenyen megerősödöt a szocialista szektor. Az előző évi 6.7 százalékkal szemben 1950 végén az ország szántóföld területének 13.1 százalékán folvt szocialista gazdálkodás. Ebből 6.1 százalék az állami gazdaságokra. 7 százalék a termelőszövetkezeti csoportokra iutott. 1950-ben kenvérgabonából 9.2 százalékkai termeltek többet mint 1949ben A viszonvlag kedvező terméseredményekhez hozzájárult, hogv ebben az évben nemesített kenyérgabona vetőmagból 276.1 százalékkal, műtrápvából 51.5 százalékkal többet használtak fel. mint 1949-ben. Burgonya, szemes- és szálastakarmány tekintetében a kedvezőtlen időjárás következtében Magvarország nem érte e' az 1949. évi mennyiséget. A cukoirépa- és kukoricatermés a mult évit valamelyest meghaladta. Az év folvamán különösen a SZ-»"Hlistd szektorban, tovább nőtt az ip;i

ri növények vetésterülete. Míg az ni gazdálkodóknál a vetésterületnek 8.8 :/ázaléka jutott ioari növényKte, addig szocialista szektorban ez az aidiiv 12.1 százalék. Jelentős a fonal növények (gyapot, len kender) vetésterületének növekedése is. A felszabadulás óta Magvarországon a fonalnövények vetésterülete háromszorosára emelkedett A szocialista szektor fölényét mutatja a holdankénti átlagtermelés alakulása. Az állami gazdaságokban búzában 13 százalékkal, rozsban 30 százalékkal, a termelőszövetkezetekben búzában 5 százalékkal, rozsban Ifi százalékkal volt magasabb a holdankénti termés, mint az egvéni gazdaságokban. 1950-ben az öntözött teriilet 1949hez képest 19.7 százalékos emelkedést mutat. Az állatállomány növekedése az előző évi növekedés mértékét nem érte el A magángazdaságok szarvasmarha- és sertésállománya a szárazság "kozta gyenge takarmánvtermés következtében az év második felében csökkent. Az állami gazdaságok területe 1049UJS70 Az állattenyésztés felvirágzásáért Az elmúlt év áprilisában a Szovjetúnió Minisztertanácsa és Kommunista (bolsevik) Pártja S'tálin elvtárs kezdeményezéséből, elfogadta a . kolhozok es a szovhozok állattenyésztésének fokozásáról szóló hároméves tervet (1949—1951-ig). A terv szerint a Szovjetúnió állattenyésztése lényegesen fellendül, úgyhogy biztosítja a kolhoztagok jólétét és lehetővé teszi az egyre növekvő hús, zsír. tej és tejtermékek keresletének fedezését, továbbá elegendő mennyiségű gyapjút, bőrt és más nyersanyagot szolgáltat a könynyíiipflr számára A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága és a Minisztertanács nemrégen méltatta a kolhoztagok, a szovhozok dolgozói és az állami traktorállomások munkáját. Az elmúlt évben a kolhozokban öszszesen 72.000 új szarvasmarha és 48.000 baromfifarmot létesítettek. A kolhozok állatállománya tehát 22" ,--kal emelkedett, mégped g a tehenek száma 27%-kal, a juhok és a kecskék száma 19" irkál, a malacok száma 78%kal, a baromfi,Tomány pedig 100 százalékkal emelkedett, összegezve, az állat- és baromfiállomány lényegesen túlhaladta az 1940-es — háborúelőtti évet. Különösen hatalmasan megnövekedett a szarvasmarha-farmok száma az Ukrán, Észt, Lett és a Litván Szocialista Köztársaságok nyugati vidékein, így például Nyugat-Ukrajna kolhozaiban eddig 5770 szarvasmarha-farmot, 4.668 julifarmot, 4.720 sertésfarmot és 4.261 baromfifarmot létesítettek. Csak mult évben 250°/iv-ka,! emelkedett a szarvasmarha-állomány, ezekben a kolhozokban. A balli köztársaságoknak több kolhoza jelentős mértékben túlhaladta a hároméves terv első évére eső feladatok teljesítését. Ezek közé a kolhozok közé tartozik a,z Észt Szocialista Köztársaságban lévő „Május l-e kolhoz" Az 1951-es évben terv szerint ebben a kolhozban 118 szarvasmarhát kellett volna nevelni. Ezt a tervet azonban már a múlt évben teljesítették. Jelenleg az állattenyésztés gépesítésével foglalkoznak és készítik a tervet a mocsarak lecsapolására. A 1 0 t i s i kolhozokban több mint 500 új szarvasmarha- és 200 baromfi- l farmot létesítettek. A szarvasmarhák száma csaknem 10.500 darabbal megnövekedett. A legszebb eredményeket ezen a téren jonisi és a pagegi járások kolhozai érték el. Ezekben a kolhozokban csaknem mindegyikben legalább 4 farm működik < A kapitalista országok ilyen hatalmas fejlődést az állattenyésztésben még sohsem tudtak elérni, sőt m: t"-bb a kapitalista országokban az ál! 'ttenvés/tés egyre jobban csökken. Az USA-ban a múlt év elején a tehenek száma csak 88"-át ári el az 1945-ös tehéná'lománynak. A juhoknál csak az 5fi.8??;-ot, a sertéseknél pedig csak a 6S.2<"o-ot. A gazdasági válság közeledése miatt ez a helyzet az USA-ban még csak egyre roszszabbodik. A Szovjetúnióban, amely nem ismer gazdasági válságokat, az állattenyésztés fellendülése törvényszerű tünet. A Szovjetúnió hatalmas 'akarmányalappal rendelkezik. Az egész világon ismeretesek a hatalmas szovjet legelők és mezők. A szovjet kolhozok és szovhozok mindenütt bevezetik a füves vetésforgót. Ezzel pedig még jobban emelik a takarmányalap mennyiségét és minőségét. Az 1948-as évvel szemben a takarmány-vetési terület terjedelme 33%kal megnövekedett. A mult évben 8 millió tonna takarmánnyal többet takarítottak be, mint az 1948-as évben. Ezenkívül a szilótakarmánv mennyisége is emelkedett 3.H millió tonnával. A kolhoztagok a legelőkön kutakat és halastavakat létesítenek. Az állattenyésztés fellendülése nem kis mértékben a mezőgazdaság gépesítésének köszönhető. Ä kolhozok különböző gazdasági gépekkel rendelkeznek, úgyhogy csaknem minden munkát gépek segítségével végeznek. Az 1950-es évben a szovjet ipar a szarvasmarha-farmok részére sok értékes gépet adott, mint például szecskavágógépeket, aggregátorokat a tehenek fejésére a legelőkön, stb. A kolhoztagok a párt és a kormány állandó gondoskodására a hároméves terv időelőtti teljesítésével és a mezőgazdasági állatok hasznosságának eme. lésével felelnek. így például a „Zastrelscsik'j-holhoz tagjai a moszkvai kerületben kötelezték magukat, hogy a hároméves tervet idő előtt teljesítik és hogy az összes nehéz munkákat gépesítik Ezenkívül a tehenek évi tejhozamát 4500 kg-ra emelik és minden egyes anyadisznótól legalább 20 malacot felnevelnek. Morozobová. a kolhoz fejöasszonva, aki a farmon 12 éve dolgozik, kijelentette: „Tavaly minden egyes tehéntől átlag 5.204 kg tejet fejtem ki. Kötelezem magamat, hogy az idén ezt a mennyiséget 5500 kg-ra emelem tehenenként. így felelek pártunk és kormányunk gondoskodására". A „Borec"-kolhoz fejőasszonya Ksky. nova elvállalta, hogy évente 6500 kg tejet fej ki tehenenként. Január és februárban 1062 kg-ot sikerült kifejnie. Amikor azonban kiszámította a lehetőségeket, kötelezte magát, hogy évente 7000 kg. tejet fej ki tehenenként. E járás 36 kolhozában már elérték azt az állatállományt, amelyet csak az 1951. évre terveztek Az egész Szovjetúnióban lázas munka folyik az állattenyésztés fokozasának terén. A szovjet Kazahsztan-ban több kolhoz elvállalta, hogy a hároméves tervet még az idén teljesíti. A csimkenti járásban lévő „Sztálin-kolhoz" állattenyésztői elvállalták, hogy min. den 100 anyaállattói legalább 114 bárányt, vagy 100 borjút nevelnek fel. A „Litvinovov-kolhozból" Muchambetyarov elvállalta, hogy minden 100 anyaállat után felnevel 155 bárányt. Az állattenyésztéssel foglalkozó szovjet kolhozfagok. mind a sajtó, mind a rádió útján értesítik a Szovjetúnió dolgozó népét arról, hogy minden erejüket latba vetik, hogy hazájukban állattenyésztési termékekben még csak véletlenül se legyen hiány Senki sem kételkedik abban, hogy a szovjet kolhoztagok ezt az ígéretüket be is váltják. Milyen eredményeket értek el a szovjet kolhoztagok a nemesített vetőmagtermelésben A szovjet kormány felhívta az összes kolhozok figyelmét arra, hogy minden évben termeljenek ki elegendő mennyiségű és jóminöségü gabonavetőmagot. Az ötéves teiv fokozott feladatok elé állította a vetőmag osztályozó intézményeket. A kolhozok ezért nagy gondot fordítanak erre a kérdésre és földjeiken csakis jóminöségü gabonaféléket, olajosmagvakat, stb. termelnek. Nemesített vetőmagokban a Szovjetunióban nincs hiány. Már a háború előtt is a vetési területnek a 84<i/„-át kizárólag jóminöségü vetőmaggal vetették be. így pl. a bűzavetési területnek 90.8 százalékát kiváló minőségű vetőmaggal vetették be. Söt, mi több, az 1941-es évben a nemesitett vetőmag használata elérte a 96 százalékot. A szovjet földművesek azokon a vidékeken, amelyeket a háború nagyon tönkretett, az 1946-os évben a földeknek 60 százalékát már nemesített vetőmaggal vetették be. A szovjet kormány a nemesített vetőmag használata gyors elterjedésének érdekében tudományos rendszer bevezetésével segít. A kolhozokban állami vetőmag osztályozó állomásokat létesítenek. Ezeken az állomásokon az egyes vetőmag fajtákat kipróbálják és aztán rendes vetőmagként azokat használják, amelyek a legjobban beváltak. A kolhozok az állam segítségével vetőmag cserét folytatnak. A kicserélt vetőmagot aztán egy külön darab földön termelik, hogy az egész szükségletüket saját forrásukból fedezni tudják. Természetesen, a vetőmagot a legjobb földben termelik. Ezeket a földeket az első pillantásra is meg lehet különböztetni a többitől. Különböző táblákkal vannak ellátva, amelyeken a kolhoztagok feltüntetik a föld számát, a termény fajtáját, az elvetett vetőmag minőségét, stb. A kormány elrendelte, hogy a búzavetési területnek a 12 százalékán, a zab és árpa vetési területnek pedig a 13 százalékán kell nemesitett vetőmagot termelni. Liszenko akadémikus a következőket mondotta: ,.A növények és az állatok fejlődése nagymértékben a környezettől függ." Liszenko tapasztalataira hivatkozva azt állítja, hogy a legjobb vetőmag azokban a földekben terem, amelyek egyébként is jól fizetnek. A kolhoztagok tehát Liszenko elmélete szerint felhasználva az agrotechnika módszereit, nagy gondot fordítanak arra, hogy vetőmagot tényleg az arra legalkalmasabb földekben termeljék. A magtermeléssel az egyes kolhozokban a legjobban bevált és legjobb szaktudással rendelkező dolgozók foglalkoznak. így van ez pl. a „Molotov kolhozban" is, a kipercseni járásban, ahol Pelagej Zosanová munkacsoportja 18 hektáron termel kiváló minőségű búzavetőmagot. A nemesitett vetőmag kitermelésében a szovjet kolhozok különösen szép eredményeket értek el a takarmánymagvak tétén. A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságánakrendelete szerint a kolhozok azon iparkodnak, hogy minél előbb saját forrásaikból tudják fedezni a vetésforgó betartásához szükséges fű és gabonaféle magvak szükségletét. Puziková munkacsoportja a „Március 8-ika kolhozban" (Ukrajna) takarmánymagvakból 120-szor anynyit,termelt ki, mint amennyire a kolhoznak szüksége lett volna. Hasonlóképpen a poltavai vidéken lévő ,,Üj Elet kolhoz" Kotlík nevezetű tagja munkacsoportjával együtt az 1946. évben annyi takarmánymagvat termelt ki, hogy az elmúlt évben már 95 hektárt be tudott vetni saját vetőmaggal. Sőt, mi több, 2 tonnát az államnak is átadott. A vetőmag termeléssel foglalkozó dolgozók a keresztezett kukorica kitermelésével is foglalkoznak. Tavaly pl. a kyrovgrádi vidéken 22 kolhozban végeztek különféle kísérleteket. A kyrovgrádi kolhozok tapasztalatai alapján már hatvan kolhozban foglalkoznak a keresztezett kukorica termelésével. A munkát csoportokban végzik. Minden egyes tag gondjaira bizonyos számú kukorica sort bíztak. A tagok munkaversenyt folytatnak egymás között. Ezt az egész munkát az agronómus irányítja. A nemesített vetőmag termelésben jelentős szerepet játszanak a vidéki laboratóriumok, ahol nagyobb táblákon végeznek különböző kísérleteket. Ilyen laboratóriumok vannak pl. a jegorini és a rosztovi vidékeken, ahol több mint száz hektár földet használnak kísérletezésre. A szovjet földművesek nem ismernek fáradtságot, ha az ötéves terv által reájuk rótt feladatok teljesítéséről van szó. Ez a nemesített vetőmagtermelés terén is kitűnik. Elég, ha figyelembe vesszük azt, hogy az 1940-es évvel szemben a nemesített: vetőmagtermelés 27 százalékkal emelkedett. Érdekességek a Szovjetúnióból A FALUSI VILLANYMÜVEK kapacitása a háború előtti 1940-es évben 275.000 kilowatt volt. Az 1950-es évben a falusi villanyművek kapacitása már az 1.000.000 kilowattnál tart. A kolhozok tízezreibe vezették be már a villanyáramot. A villanyáramot különféle munkákra használják a mezőgazdaságban. Villanyárammal szivattyúzzák a vizet, dolgozzák fel a takarmányt hez viszonyítva 53.1 százalékkal, traktorállománya 160.1 százalékkal nőtt meg. Az állami gazdaságok állatállományában az emelkedés szarvasmarhaállománvban 1117 százalék, sertésállományban 305.6 százalék, juhállományban 82.3 százalék és lóállománvban 145.1 százalék. Erőteljesen fe'lődtek az év folyamán a termelőszövetkezeti csoportok. Területük 2.6-szeresére, állatállományuk 3.5-szeresére emelkedett egy év alatt. A termelőszövetkezetekhez tartozó családok száma az év végén elérte a 90.000-t. A nehézipar nagvaránvú fejlődése lehetővé tette a mezőgazdaság gépesítésének fokozását A szocialista szektorban a traktoráílománv 4 468 darabbal növekedett, ebből 1.242 az állami gazdaságokra, 3.226 a gépállomásokra eset Emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel ellátottság terén is. végzik a fejést, a juhok nyírását, 1 cséplést, a gabona tisztítását, stb. A háború után sok nagy kolhozban építettek és hoztak üzembe vízivillanymííveket. A Volgán és a Dnyeperen felépített sztálini vízierőművek ellátják a szovjet mezőgazdaságit elegendő és olcsó villanyárammal. • A SZOVJET KORMÁNY az eszt mezőgazdaság villamosítására több millió rubelt adott ki. Észtországban jelenleg 55 falusi villanymű működik, vagyis ötször annyi, mint az 1941-es évben. Az észtországi kolhozokban már több mint 500 nagy villanymotor van működésben. • A FEHÉROROSZ KÖZTARSASAG kolhozainak egyesítését a köztársaság keieti részein megkezdték Az egyesítés előtt ezen a vidéken 9 771 kolhoz voll. Ma már csak 3.279 óriás kolhoz működik.