Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-28 / 50. szám, szerda
to UJSZ0 1951 február 28 tott ütemben helyiérdekű vízi-yillanyerőművek építéséhez kezdenek, valamint előkészítik a dunai nagy vizimű építkezését A tervezett építkezésekkel a villanyenergia egyöntetűbb felosztását érjük el, főleg a Köztársaság keleti és nyugati részei között Szlovákia részesedése a termelésben az 1950. év egytizedéről az 1955. évnek majdnem egynegyedére nő. Vegyészet A vegyiipar fejlődési üteme oly módon lesz meggyorsítva, hogy az 1953. évben a termelés 30 százalékkal lesz magasabb, mint az eredeti terv számbavette. A vegyiipar lényegében hozzájárul ahhoz, hogy csökkentsük függőségünket a kapitalista államoktól. A szénből való hajtóanyagok gyártása 1953-ban 50 százalékkal növekszik. A nitrogénes műtrágya gyártása 1953-ban az eredeti tervvel szemben 50 százalékkal emelkedik. A foszforos műtrágya gyártása is lényegesen megnövekszik A vegyiipar így lényegesen hozzájárul a hektárhozamok és a mezőgazdasági munkatermelékenység emeléséhez. A műfonál termelése 1953-ban 53 százalékkal lesz nagyobb, mint amit az eredeti ötéves terv megállapított A plasztikus anyagok gyártásában a termelés egyharmadával nő. Az 1950. évhez viszonyítva, 8000 tonna színesfémet, 15.000 tonna szenet, kb. 2000 tonna bőrt és gumit pótol, amit különben importálnunk kellene. Hogy függetlenítsük magunkat a kaucsuk behozatalától, 1955-ig felépül egy üzem műkaucsuk gyártására. Szállítás Fokozott feladatok hárulnak a szállításra is, amelynek biztosítania kell az építkezés és az ipari termelés hatalmas fejlődését, meg kell erősítenie a kapcsolatot a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, be kell kapcsolnia a kommunikációs hálózatba az új központokat és településeket, támogatnia kell a munkaerők mozgósítását. A vasúti szállításban 1953-ban 127 millió tonna áru kerül szállításra, azaz 32 százalékkal több, mint amennyi 1950-ben volt. A teljesítmény fokozását főleg a vagonok meggyorsított forgalmával fogjuk elérni. Csökkentjük a javításokat 7.8 százalékról 5.8 százalékra. Az országúti szállítás teljesítménye 1953-ban 53 százalékkal emelkedik áruszállításban, 39 százalékban személyszállításban. A tehergépkocsik javítását 30 százalékról 22 százalékra, az autóbuszokét 24.4 százalékról 15 százalékra csökkentjük a javítóműhelyek kiépítésével és az üzemfenntartó és javítási szolgálatok megszervezésével. Beruházás és az építkezés Az ipar építésének lényeges kiterjesztése további jelentős változás, amelyet az eredeti ötéves tervvel szemben megvalósítunk, hogy így meggyorsítsuk hazánkban a szocializmus építését A beruházási építkezés az ötéves terv első két esztendejében az 1950-es év folyóáraiban elérte a 157 milliárdot. 1951-től 1953-ig ez 558 milliárdot fog kitenni. Az ötéves terv eredeti tételeivel szemben a beruházási építkezés több mint 50 százalékkal emelkedik, ebből a nehézipar több mint háromnegyed részszel lesz nagyobb. A beruházási építkezés emelkedése tehát mindenekelőtt az alapvető szektorok fejlesztését célozza, mint a vasércbányákét, kohókét, energetikáét, cementgyárakét és a közlekedését. A nagy építkezésekhez, amelyet az eredeti ötéves terv megállapított, mint a kuncsicei, slapy-i, vágmenti villamosművek és a gépgyárak egész sora, most továbbiak csatlakoznak, amelyek meggyorsítják a szocialista iparosítás ütemét. Ilyenek a vasércbányák, valamint a szlovákiai kohókombinátok építkezései, a piritkitermelés és további üzemek műfonal gyártására, műtrágyára, kaucsuk gyártására és a dunai vízierőmű. A nagy feladatok megvalósítása, amelyeket a terv megállapít, megköveteli az építkezési ipar sokoldalú és gyors fejlődését. Terjedelme 1953-ban 21 százalékkal nő meg az eredeti ötéves tervhez viszonyítva. A központi építkezés terve túlnyomó többségben az invesztíciós építkezéseket tartalmazza és 1951-től 1953-ig 223 milliárd csehszlovák koronát tesz ki. Ezenkívül a helyi gazdálkodás és az önsegély építkezési ténykedése is kibővül olyképpen, hogy 1951-től 1953-ig 35 milliárd koronát fog kitenni. Hogy az építkezési tervet teljesíteni lehessen, az építkezések ipari formáira kell áttérni, a gyári és félkész áruk termelésének legnagyobbmérvű fejlesztésére, amely 1953-ban az 1950-es évhez viszonyítva az ötszörösére nő. Az építkezések tipizálása, amely az 1950. évben csak 8 százalékot ért el, 1953-ban 25 százalékot fog kitenni. Teljes mértékben tipizált építkezéseket vezetnek be lakás, mezőgazdasági, szociális építkezéseknél és 50 százalékban az ipari építkezéseknél. A tipizált építkezéseket emellett árammódszeres építkezésekkel fogják megvalósítani, a továbbiakat pedig gyorsépítkezési módszerrel. A szerelési lehetőségek maximális kihasználásával az építkezési munkák fokozott gépesítését fogják megvalósítani. Az építkezési gépek kihasználása, amely az 1950-es évbüi a fontos válfajoknál csak 4.8 órát tesz ki egy munkanapon, 1953-ban 8.2 órára emelkedik a javítások csökkentésével és a gépi gazdálkodás jobb megszervezésével. A cementgyártás 29 százalékkal nő az eredeti terv színvonalával szemben és 1953-ban a kapitalista Csehszlovákia legmagasabb termelésének hétszeresét éri el. Az 1953. évi termelés növelése a meglévő üzemek jobb kihasználásával és termelésének kiszélesítésével fog bekövetkezni, valamint három cementgyár felépítése révén. Szlovákia iparosítása Tervünk fokozását az is lehetővé teszi, hogy Szlovákia iparosításának meggyorsítását fogjuk szem előtt tartani, gyorsabb ütemben fogjuk megvalósítani, mint eddig történt. A nehézipari termelés az 1953. évben a tervben eredetileg megállapított százalékkal szemben megkétszeréződik, míg a könnyűipar 15 százalékkal nő és az élelmezési ipar termelése 19 százalékkal az 1953. évre megállapított tervvel szemben. Szlovákiában új kohókombinátot építünk fel, amelynek kapacitása 1 millió tonna évi nyersvas lesz, amely egy egész új ipari vidék keletkezését teszi lehetővé és pedig oly vidékeken, amely eddig nélkülözte az ipart és nagy munkaerőtartalékokkal rendelkezik. A kombinát már 1953-ban megkezdi működését; az építkezés 1955-ben nyer befejezést. Ezen az új ipari vidéken lényegesen megerősödik a munkásosztály és a kapitalizmus idejében elhanyagolt vidéken emelkedik az életszínvonal. Jóval inkább, mint eddig, megvalósul Szlovákiában a nehézipar, általában a gépipar fejlesztése. Üj építkezésekkel és a termelési berendezés jobb kihasználásával a nehéz gépipar termelését 1951— 53-ban a három, sőt négyszeresére emeljük. Eddig soha nem látott mértékben fog megnőni a vasérc, a színes fémek, főleg a rézérc kitermelése. Ezzel és egy új barnaszéntermelő körzet és a már említett kohászati kombinát létesítésével tulajdonképpen lefektetjük alapját Köztársaságunk keleti részében egy új nyersanyagforrásnak. Lényegesen jóban fogjuk kihasználni a vízierőt, amelyben Szlovákia annyira gazdag. Hogy ezen gigantikus feladatokat teljesíthessük, amelyeknek megoldása előtt Szlovákia áll, szükséges az iparban bevonni az új munkaerők tíz- és tízezreit, meg kell oldanunk gyors iskoláztatásukat, mind a cseh üzemekben, mind saját kádereikkel a szlovákiai üzemek részére nagyméretű technikai és káder-segítséget kell biztosítani a csehországi üzemekből. Az ilyen gyors és a szlovákiai nép történelmében eddig soha nem látott ipari termelés és egyáltalában a gazdaság megnövekedése Szlovákiát, az eddig túlnyomó részben könnyűiparral rendelkező országrészt, amelyet a cseh burzsoázia félgyarmattá akart tenni, termelőeszközöket gyártó ipari országrésszé alakítjuk, erős munkásosztállyal rendelkező országgá, magas életszínvonalú lakójú országgá. Az ötéves terv revíziója a mezőgazdaságban Az ipari termelés, az építkezés, a szállítás hatalmas fejlődése, valamint valamennyi dolgozó életszinvonalának emelkedése, amit a fokozott ötéves terv előfeltételez, egyidejűleg elkerülhetetlenül megköveteli, hogy mezőgazdaságunk több nyersanyagot és több élelmiszert adjon. És annyival többet, mentől következetesebben kell gazdaságunknak a kapitalista vüágtól függetlenítenie magát. 1950 végével mezőgazdaságunk szocialista szektora — az Egységes Földműves Szövetkezetek és az állami birtokok a mezőgazdasági földterületek 22%-át bírták. Az Egységes Földműves Szövetkezetek további fejlődése, mezőgazdaságunk magasszínvonalú gépesítése, valamint a népi demokratikus állam hathatós segítsége a kis- és középparasztoknak, megteremtette az előfeltételeit, hogy ötéves tervünk mezőgazdasági alapfeladatait növeljük. A legfontosabb feladata mezőgazdaságunknak, az az állatállományban az 1947-es évi terméketlen év következtében mutatkozó csökkenés kiegyenlítése után a növényi termelés fejlesztésének gyorsított üteme. Ez elsősorban vonatkozik a kenyérgabona neműekre. Ezért az eredeti ötéves tervvel szemben a kenyérgabona-termelést 13%-kai fokozzuk. A növényi termelés fejlődésének gyorsított üteme egyben a magasabb hektárhozamok elérését is jelenti. A búza- és rozsterületek jelentéktelen emelése mellett (szemben az eredeti tervvel) a hektárhozamok emelésén van a hangsúly, így búzában 22 q hektáronként, míg a rozsban hozzávetőlegesen hektáronként 20 q. Hogy a kapitalista országokból való behozataltól függetlenítsek magunkat, az ipari növények termelésének lényeges emelését követeli meg, valamint a bőr és gy:,pot termelését. A len termelése az eredeti ötéves tervhez viszonyítva háromszorosára emelkedik. Hasonló arányban emelkedik a kendertermelés is. A repce termelése az eredetitől eltérően több mint kétszeresére emelkedik, az eredeti ötéves tervhez viszonyítva az olajosmagvak majdnem kétszeresükre emelkednek. A dohánytermelésnek az elkövetkező öt évben nagy részbea fedeznie kell a hazai szükségletet, ugyanakkor rátérünk a finomabb cigarettadohány termelésére. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek önkéntes áttérése a füves vetésforgókra, fokozatosan elősegíti a szovjet mincsurini agrobiológia és hatalmas eredményeinek kihasználásával a hazai földek regenerációját és a takarmányvetési eljárások bevezetése, amely a legelők és mezők és rétek rekultiválásával együtt jár, lényegesen megnöveli a mezőgazdaság takarmányalapját. A növényi termelésnek ez a gyors fejlődése és főleg a hektárhozamok növekedése a csehszlovák állami birtokok fokozott technikai és szervezeti megszilárdulását feltételezi, amelyek elsősorban biztosítják az elit és szuperelit vetőmagok termelését, az Egységes Földműves Szövetkezetekkel együtt a minőségi magok és palánták szaporítását. A magtermelés fejlesztése a hektárhozamok gyors növesztésének első feltétele, ugyanúgy mint a nittrogénes műtrágya fokozott használata, amelynek szükséglete az eredeti ötéves tervvel szemben több mint kétszerese, és a foszfát műtrágyáknál kb. 75%-nál több. A állattenyésztés fejlődése mindenekelőtt az állatállomány hasznothajtóságának növelésére irányul, a tehenek számának növelésére és pedig főleg ezeknek növelésére az Egységes Földműves Szövetkezet istállóiban. A jobb takarmányozási technika révén fokozódik a tehenek tejhozama, ami összefügg a füves vetésforgók bevezetésével és a javított takarmányozással. Az eredetileg megállapított ötéves terv követelményeivel szemben a hústermelés egészben 15%-kai növekszik, tovább fokozódik a tej- és a tojástermelés. Hogy textiliparunk a kapitalista államok importjától csökkentett mértékben függjön, ehhez nagyban hozzá fog járulni a birkák fokozott tartása, a gyapjútermelés növelése az 1948-as évhez viszonyítva 1953-ban 3.5-szörösével. A bőripar fejlesztéséhez mezőgazdaságunk elsősorban a disznóbőr fokozott szállításával fog hozzájárulni. A sertés nagyhizlaldák, ma már a sertéshús piaci szükségletének, több mint az egyharmadát fedezik. Tervbe van véve az állattenyésztés hasznothajtóságának fokozása, például a tejhozamról, amely 2000 literben van megállapítva tehenenként az 1953-as évben. E mellett az állami birtokok átlagos tejhozama 1953-ban eléri a 3000 litert Az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődését és termelési feladataiknak teljesítését elsősorban a mezőgazdaság fokozott gépesítése, a gépek jobb kihasználása és az állami gépállomások munkájának javított megszervezése fogja lehetővé tenni. Fokozódik a traktorok átlagos ereje a hernyótalpas traktorok számának bővítésével. Az eredeti ötéves terv szerint a hernyótalpas traktorok 13 százalékban szerepeltek, ezzel szemben az új ötéves tervben a hernyótalpas traktorok száma az össztraktorok 35 százalékát fogja kitenni. A hernyótalpas traktorok túlnyomó többségét a Szovjetúnió fogja szállítani mezőgazdaságunknak. Az Egységes Földműves Szövetkezetek fejlődését lényegesen emelni fogja a gabonakombajnok alkalmazása, amelyek ugyancsak a Szovjetúnióból kerülnek behozatalra. Megkezdjük az új gépek szériagyártását, a burgonya, répakombajnokét a lenfelszedőkét. Iparunk biztosítja a szükséges tráktorosekék és egyéb traktor után kötendő gépi berendezések leszállítását. A lengyűjtés a szocialista szektorban, a szőllő, komlóföldek speciális szántása, a legelők és mezők rekultiválása 1953-ban teljes mértékben mechanizálódik. A gépesítés magas fokát nemcsak a géppark szélesítésével érjük el, hanem a gépek helyes alkalmazásával, részben a két műszak bevezetésével egyes gépeknél, részben a munkatermelékenység emelésével és a gépállomásokon a munka és a hajtóanyagszükséglet normalizálásával. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelése A termelési erők gyorsított fejlődése lehetővé teszi a lakosság anyagi és kultúrális fejlődésének meggyorsulását is. Az össz-szükséglet az 1953. évben az 1948. évvel szemben 49 százalékkal növekszik, míg az eredeti terv szerint kb. 41 százalékkal kellett volna megnövekednie. Az életszínvonal emelkedése már azáltal is bekövetkezik, hogy fokozódik az alkalmazásban lévők száma. Az összes ágazatokban dolgozó személyek száma, kivéve a mezőgazdaságot 1953-ban az 1948-as esztendővel szemben 780.000-rel, azaz egynegyeddel megnövekszik. Az eredeti terv szerint az 1953-ban alkalmazásban lévő személyek száma 426.000 személlyel több az 1948-as évvel szemben valamennyi ágakban, kivéve a mezőgazdaságot. A nehéziparban 1953-ban az alkalmaztatás az 1948-as évvel szemben kb. 350.000 személlyel növekszik. A családok életszínvonala tovább emelkedik azáltal, hogy a háztartásból jelentős számban mennek nők alkalmazásba és pedig 1953-ig 250.000. Az életszínvonal falun az EFSz-ek terjedésével is növekszik, amelyekben a munka termelékenysége nő és ezáltal a szövetkezeti tagok jövedelme is.