Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-28 / 50. szám, szerda

1951 február 28 A fejlődés mezőgazdaságunkban Az a fejlődés is, amelyen mezőgazdaságunk a Köz­ponti Bizottság legutolsó ülése óta átment, főleg ami az Egységes Földműves Szövetkezetek számbeli fej­lődését, a magasabb típusú Egységes Földműves Szö­vetkezetek fejlődését, a szocialista mezőgazdasági szektornak majdnem egy negyedével való megnöve­kedését illeti, indokolttá teszi az ötéves tervnek me­zőgazdasági vonatkozásban való revízióját a feladatok és a mezőgazdasági termelés produktivitása emelésé­nek tekintetében. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kapcsolatok elmélyítése A legfontosabb tényezők egyike, amely lehetővé teszi az ötéves terv feladatainak fokozását, az az el­mélyítése és kiszélesítése a kölcsönös gazdasági együttmunkálkodásnak Csehszlovákia és a béketábor vezetőereje — a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia és a népi demokratikus országok közt. Ezek a kap­csolatok újtípusú kapcsolatok, amelyek abból ered­nek, hogy ezekben az országokban a hatalom a dol­gozó nép kezében összpontosul. Oly kapcsolatokról van itt szó, amelyeket a mélyen gyökerező társadalmi érdekek hatnak át és amelyek a proletár internacio­nalizmus elvéből erednek. Ezek az országok a kölcsö­nös kapcsolataik megszilárdításánál állami függet­lenségük tiszteletben tartásának elvéből indulnak ki, a barátság, az egyenlőség és a kölcsönös előnyökben való részesítés elvéből. A népi demokratikus országok szocialista építésé­nek főtámasza, a Szovjetúnió megmutatja egyben az utat, amelyet járni kell, hogy a béke és szocializmus táborának országai közötti gazdasági együttmunkál­kodás minden egyes ország meggyorsított fejlődése érdekében megszilárduljon és valamennyiükre áldást hozzon. Az adott szakaszon a főút e tekintetben a külkereskedelem kiszélesítése, a kölcsönös gazdasági megsegítés, amely széles terjedelmű, tudományos­műszaki együttmunkálkodással van összekötve. E politikának kifejezői a hosszúlejáratú gazdasági szerződések, amelyeket a Szovjetúnió példájára egy­más között a népi demokratikus országok is megköt­nek. Ezeknek jelentősége abban áll, hogy ezen az úton kifejlődik a kölcsönös árucsere, ami bizonyítja a nem­zetgazdaság növekedését, a meggyorsított ütemű ipa­rosítást; hogy biztosítást nyer az ipar és a gazdaság szocialista átépítése a népi demokratikus országok­ban, az egész nemzetgazdaság magasabb technikai színvonalra való felemelése; hogy „országaink kö­zött a stabil gazdasági kapcsolatok érdekében szilárd alap létesül, amely megvédi a kapitalista piacok elemi fejlődésének befolyásaitól és jelentős mértékben ha­tálytalanítja a diszkriminációt, amelyeket az amerikai imperialisták és csatlósaik valósítanak meg; hogy megszilárdul országainknak a kapitalista államoktól való függetlensége, hogy ezáltal megerősödik a béke és szocializmus táborának védelmi képessége. Ezek­nek az egyezményeknek jelentősége végül abban áll, hogy a népi demokratikus országoknak a Szovjetúnió gazdaságával a nemzetgazdálkodásnak tervszerű egy­ségesítő formáját jelentik és egymás között kölcsö­nösen, hogy a nemzetgazdaság fejlődését biztosító hosszúlejáratú tervek koordinálásának formáját je­lentik, tehát, hogy biztosítják a népi demokratikus köztársaságok nemzetgazdasága tervszerű vezetésé­nek alapelveit. Az ilyen szerződésnek klasszikus példája a szovjet­csehszlovák hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés, 1950 novemberéből. E szerződés szerint a Szovjetúnió olyan fontos nyersanyagokat ad iparunknak, mint a vasérc és a színesfémek, a textilnyersanyagok, gya­pot, élelmiszer, gabona, hús, zsiradék, azonkívül fon­tos gépek, mint a bányák mechanizálásának külön­féle berendezései, a kohók és egyáltalában a nehézipar fejlesztését elősegítő gépek, valamint a mezőgazdaság és az építészet gépesítését szolgáló magas produktivi­tású gépek. A Szovjetúnió ezenkívül e szerződés ke­retein belül nagyméretű technikai segítséget nyújt a fontos üzemek egész sorának építkezésénél, amelye­ket máskülönben gyorsított ütemben felépíteni nem tudnánk, ugyanakkor segítséget nyújt az eddigi gyár­tások tökéletesítésében és javításában, valamint az új gyártási módszerek bevezetésében, Csehszlovákia e szerződés értelmében gépeket és gépi berendezése­ket ad, amelyek jelentős részét nálunk eddig nem gyártották és amelyeket a legújabb szovjet rajzok szerint gyártanak. Ez annyit jelent, hogy a szovjet megrendelések nehéziparunknak és elsősorban gép­iparunknak hosszúlejáratú termelési programmot biztosítanak, ami iparunk technikai színvonalának fo­kozásához vezet és megtanítja fontos gépek és gépi berendezések új fajtáinak gyártására, a darabáni gyártásról áttérni a félszéria vagy egészszéria gyái tásra. Mindebből az következik, hogy a Szovjetúnió­val és a népi demokratikus országokkal kötött hosz­szúlejáratú szerződéseink legkomolyabb tényezői gazdaságunknak, amelyek lehetővé teszik ötéves ter­vünk feladatainak fokozását. Igy a Párt és az ország Gottwald elvtárs és a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésezésének irányelveit fi­gyelembevévc, a mult évben létrehozta annak előfel­tételeit, hogy az első ötéves tervünknek alapfelada­tait lényegesen fokozza, ahc^y azt a békéért folyta­UJSZG tott harc, valamint gazdaságunknak a kapitalista vi­lágtól való függetlenségnek megszilárdítása megkö­veteli. II. Fokozott tervünk nagy perspektíva 1 Miben rejlenek ötéves tervünk fő módosításai ? Nevezetesen az alábbiakban, hogy 1. lényegesen meggyorsítjuk az ipari termelés nö­vekedésének ütemét, nevezetesen a nehézipart és min­denekelőtt a nehéz gépek gyártását; 2. lényegesen kiszélesítjük nyersanyag és energeti­kai alapjainkat; 3. iparunk technikai színvonalát fokozzuk azáltal, hogy új cikkeket és gyártmányokat vezetünk be, va­lamint hogy a nehéz gépiparban a darabáru gyártás­ról a szériagyártásra térünk át; 4. lényegesen kiszélesítjük iparunk felépítését, ne­vezetesen az alapvető ipart; 5. meggyorsítjuk Szlovákia iparosítását; 6. fokozzuk a mezőgazdaság fejlesztésének üte­mét a szövetkezeti mozgalom alapjaiból kiindulva; 7. az eredeti tervvel szemben emeljük a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát. Az ipari termelés ütemének növelése A nehézipar termelésének fokozása 1953-ban 2.3­szorta nagyobb az 1948. év színvonalához képest, 1 7­szerte nagyobb az eredeti tervhez viszonyítva. 1953­ban tehát a nehézipar termelése 35 százalékkal ma­gasabb lesz, mint azt az eredeti terv erre az évre meg­állapította. A könnyűipar és az élelmezési ipar 1.5­szerese helyett 1953-ban 1.7-szeresére emelkedik. 1953-ban 18 százalékkal lesz magasabb, mint ahogy azt az eredeti ötéves terv erre az évre megállapította. Az ipari termelés egészében 1953-ban az 1948. év­hez viszonyítva majdnem a kétszeresére emelkedik, pontosan 98 százalékkal az eredeti ötéves tervben megállapított 57 százalékos emelkedéssel szemben. Hogy mennyivel növekszenek a feladatok és mi­lyen gondosan kell teljesítésüket biztosítani, az abból is kitűnik, hogy az ötéves terv első két esztendejében a termelés növekedése a nehéziparban 15 és 16 száza­lék között ingadozott, mig ezzel szemben az elkövet­kező három esztendőben a nehézipar termelésének nö­vekedését évente 22—23 százalékkal kell biztosíta­nunk, azaz a felével magasabban. Ezek a nagy feladatok azt mutatják, hogy a szo­cialista iparosítás magasabb és döntőbb fázisába lé­pünk. Az 1951—53-as évek a nehézipar tervfeladatai­nak teljesítésében az erők legnagyobb kifejtését és összpontosítását követelik meg. Nehéz gépipar A termelés leggyorsabb ütemű megnövekedése to­vábbra is a nehéz gépiparban lesz, a terv e főfejezeté­ben. Az eredetileg 1953-ra tervezett színvonalhoz ké­pest a termelés 45 százalékkal emelkedik. Az erede­tileg 1953. évre szóló tervekkel szemben lényegében véve növeljük a gőzturbinák, vízturbinák, hídeleváto­rok, a kémiai gyárak berendezésének, a kohászati és bányaberendezések, a nehéz elektrotechnikai és ha­sonló berendezések gyártását. A nehéz gépipar ter­melése 1953-ban a kapitalista Csehszlovákia ideje alatti eredmények négyszeresét fogja kitenni. Majdnem az 1953. évre tervezett egész kivitel felét a nehéz gépipar termékei fogják kitenni, amelyek csaknem kizárólag a Szovjetúnióba és a népi demo­kratikus államokba kerülnek kiszállításra a már ép­pen megkötött vagy megkötésre kerülő egyezmény alapján. Ezzel kapcsolatosan nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy éppen a legfontosabb nehézipari termelési cikkekben, amelyek tekintetében a terv az elkövet­kező évekre a legmagasabb emelkedést irányozza elő és amelyek a legfontosabbak a szövetségesekkel kö­tött hosszúlejáratú szerződések teljesítésére, a terme­lési tervek teljesítése az elmúlt esztendőkben a leg­kevésbbé sikerült, összpontosítani kell minden ipari és pártszervezet törekvését arra, hogy a fokozott terv teljesítésének előfeltételei létre jöjjenek. Szállítóipar De a gépipar más ágazatai is nehéz és felelősség­teljes feladatok előtt állnak. Az automobil-ipar ter­melése az 1950-es évhez viszonyítva 1953-ban a ter­melés kétszeresét éri el. Emellett a tervben eredeti­leg számba vett automobilgyárak felépítésétől elte­kintünk. Ez bizonyítékul szolgál arra, hogy a terme­lés milyen nagymértékű emelését lehet elérni a ren­delkezésre álló berendezések jobb kihasználásával. A tehergépkocsik termelésének több mint felét a Szov­jetúnióba és a népi demokratikus államokba szállít­juk ki. Ezen ágazat átorientálódása abban mutatko­zik,, hogy a tehergépkocsik gyá" isa lényegesen emel­kedik. A kapitalista Csehszlovákia legmagasabb gyár­tásával ö"szehasonlítva, az automobilgyártás a négy­szeresére emelkedik. A finom mechanika A finom mechanikában a megmunkáló gépek gyár­tásában, amelyek a gépipar gyors fejlődésének előfel­tételei, 1953-ban több mint háromszorosát fogjuk el­érni annak, amit a kapitalista Csehszlovákia legma­gasabb gyártása kimutatott. Ebben az esetben is a 3 termelésnek több mint a fele a népi demokratikus or­szágokba és a Szovjetúnióbff kerül kivitelre. A golyóscsapágyak gyártása számbeli és szortiment szempontból annyira fokozódik, hogy (egyes külön­leges golyóscsapágyak kivételével) önellátásunk biz­tosítva lesz, amivel keresztezzük az angol-amerikai kapitalisták diszkriminációs törekvéseit, amelyet gaz­dasági fejlődésünk gátlására megindítottak. Azzal, hogy finom mechanikánk megindítja a Die­sel-motorok, a fémmegmunkáló gépek gyártását, a szupernehéz gépek kivételével, a famegmunkáló gépek gyártását, nehéz traktorok és más gépek készítését, a középgép gyártására orientálódik és így lényegesen jobban érvényesülhet a nagyobb feladatok teljesíté­sénél, amelyek a csehszlovákiai gépiparra várnak. A traktorgyártás a nehezebb típusúakra tér át, amelyek alkalmasak lesznek a nagyobb kiterjedésű Egységes Földműves Szövetkezetek és állami birto­kok földjeinek megművelésére. Az általános gépgyártás A könnyű fémipar átveszi most a nehéz gépipar termékeinek egész sorát, mint például a könnyű- és középkonstrukciókat, tartályokat, öntőgépeket, ar­maturkákat, kerámiai gépeket, építkezési gépeket, mechanikai bányaberendezéseket, belüzemi szállítási berendezéseket stb. Igy az általános gépgyártásra tér át és így sokkal nagyobb szerepet fog betölteni gaz­daságunk átépítésénél, mint eddig. Kühók A diszproporciót, amely az ötéves ten' első két évében a kohászati termelés és a gépipari üzemek kapacitása között megmutatkozott, kiküszöböljük az­zal, hogy a vas, acél és a hengeranyag termelése lé­nyegesen gyorsabb lesz, mint a gépipari üzemek kapa­citása növekedésének üteme. 1950-től 1953-ig az acél termelését 42 százalékkal fokozzuk, míg a termelési területek szerűit megállapított gépipari üzemek ka­pacitása csak 12 százalékkal növekszik. Az acél termelésének fokozását a létező berende­zés jobb kihasználásával érjük el, az üzemek gyorsí­tott felépítésével, amelyeket az eredeti ötéves terv tervbevett, pontosabban a kuncsicei és a szlovákiai kohászati kombinát építkezésével, amely részben már 1953-ban lesz üzembe helyezve és egyes részlegek ki­vételével 1955-ben nyer befejezést. Az acélnak egy főre eső termelése Szlovákiában ezen építkezés befejezése után nagyobb lesz, mint az egy főre eső acéltermelés Angliában. Ami a termelés mennyiségét illeti, Csehszlovákia a világon a hatodik helyen lesz. Vasércbányák A kohóipar nyersanyagának alapját biztosítani fogjuk a vasérctermelés nagymértékű emelésével, a termelés az 1953. évben az eredeti tervhez viszonyítva 2.7-szeresére emelkedik és Csehszlovákia így a vas­érctermelésben Európában az első helyre kerül. 1953­ig hat bányában felújítják a munkát, a termelést 16 bányában kiterjesztik és négy új bányát nyitnak. 1955-ig 17 zúzdát létesítünk, amelyeknek terméke 80—90 százalékos vasat fog tartalmazni. A színes­fém-ércek termelése az 1953. esztendőben 2.2-szere­sére emelkedik az eredeti tervvel szemben. Ez is na­gyon nehéz feladat lesz. A pirit fokozott bányászása, amelyet különben Ti­toék Jugoszláviájából kellene importálni, teljes mér­tékben fogja fedezni a hazai szükségletet. Szénbányák A fekete- és barnaszén termelése az 1953. évben az eredeti tervvel ellentétben 20 százalékkal nő. Az elmúlt esztendő tervteljesítéséből származó tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ezen feladatok teljesítéfót idejében kell biztosítani. A barnaszén termelése 1953­ban kétszerese lesz a kapitalista Csehszlovákia ter­melésének. Az új bányák létesítésével Szlovákiában a termelés háromszorosára nő és ezáltal biztosítást nyer Szlovákia saját energetikai szükséglete. A feketeszén kitermelésének modern gépek segítsé­gével végrehajtott gépesítése, melyeknek alkalmazása a kapitalista Csehszlovákiában egyáltalában nem for­dult elő, az 1950-es 40 százalékkal szemben 1953-bnn 60 százalékra nő. Folytatjuk a bányák villamosítását. A naftakitermelés tervbevett feladatainak bizto­sítása érdekében tervet dolgoznak ki a talajvizsgá­latra és fúrásokra. Az 1953. évben az 1950. év három­szoros termelését érjük el. Energetika A villamosenergia termelés 1953-ban háromszor akkora lesz, mint az a kapitalista Csehszlovákia ide­jén volt. 1955-ben Szlovákia annyi energiát termel, mint amennyit az egész kapitalista Csehszlovákia 1937-ben és Csehszlovákia az elektromos termelés te­kintetében a világ legiparosítottabb államai sorába lép. A vízi-villanyerőművek részesedését, amelyet a ka­pitalista Csehszlovákia szénbárói konkurrenciális in­dokokból meggátoltak, az 1950. év 10 százalékáról 1955-ben 15 százalékra emelkedik. A vízienergia to­vábbi felhasználásának felülvizsgálása után gyorsí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom