Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-01 / 1. szám, hétfő

10 UJSZO ÜJfiV 1951 Hogyan értem el a napi 11 literes tejátlagot A svamberki állami gazdaság tehe­nészelében dolgozom. Ez év januárjá­ban elhatároztam, hogv új etetési módszert vezetek be, még pedig napi háromszori etetést és ugyancsak há­romszori fejést is. Ez a munkám ered­ménnyel is járt. 22 tehén volt a gon­dozásom alatt, amelyek március elején kezdtek leborjazni és ettől az időtől kezdtem meg a naponkénti háromszori etetést hat kisborias tehénnel. Április­ban már 9, máiusban 13. júniusban pedig már 16 fejőstehén volt. Ez- a 16 tehén' négy hónap alatt 24.000 liter tejet adott. Ekkor határoztam el, hogy novem­ber 23-ig, Gottwald elvtárs születése napjáig ezt a teimennyiséget még 10 százalékkal túlhaladom. Ezt el is ér­tem, mert eddig a napié 49 973 liter tejet termeltem ki. Ezután meg azt a kötelezettséget vállalam, hogv az év hátralévő 38 napján 17 tehéntől 5200 liter tejhozamot érek el. de valószínű, hogy az év végéig elérem a 5500 litert. Ezzel szemben most rá kell mu­tatnom arra, hogy a mult évben 24 tehéntől egés z év alatt csak 36.000 liter tejet kaptunk, viszont már most látom, hogy az idén az év végéig 18 tehéntől kitermelem az 55.000 li­ter tejet. Ezek a<> számok a napnál is fényesebben bizonyít iák. hogy az egyéni gazdálkodással szemben mi­lyen nagy eredményeket lehet elérni a szocialista munka módszereivel. Ez év június elején történt, hogy járásunk többi állami birtokai verseny­re hívtak ki tehenenkénti nani 8.5 lite­res tejátlag elérésére. Ebből az egy hónapig tartó versenyből 9 5 literes tejá'Iaggal a második helvre kerültem. En azonban nem elégedtem meg. Min­den áron az első helvet akartam elér­ni. Éppen akkor jött az az intézkedés. hogy azt, aki ezt a most elért átlagot három hónapon keresztül tartja, él­munkáskönyvecskével tüntetik ki. Eb­ben a versenyben aztán első lettem, mert a 9.5 literes átlagot II literre emeltem. Megjegyzem, hogy a növendékállatok­nál meg az eddig eléri 85 dkg-os súly­gyarapodást napi 89 dekára emeltem fel. Most már aztán én hívtam ki a já­rás többi állami birtokait 3 hónapos versenyre 9.5 literes tejátlagra és a növendékállatoknál 80 dekás súlygya­rapodásra. Ez ugyan kissé már nehéz feladat, mivel kevés a takarmány, de hát az öntudatos munkás a feladatot sohasem sokallja. Én mee mindig a 10 literes tejátlagnál tartok, tehát minden reményem meg van rá, hogy ebben a versenyben is helvt tudok állni. Most pedig elmondom és ismerte­tem etetési módszeremet, amellyel az előbb felsorolt eredményeket elértem. Egy tehén számára a napi takarmány­adag a következőkből áll: 7 kg szal­maszecska, 7 kg takarmányrépa, 3 kg széna, 1.5 korpa, 1 kg olajos pogácsa és fél kiló melasz, ami összesen 20 kg-ot tesz ki. Ezenkívül pedig 10 dkg élesztő tehenenkint. Ezt a 20 kg takar­mányt háromszorra etetem fel, még pedig a következő összeállítással: a szalmaszecskába keverem az összevá-­gott répát, amelyre sót és mészlisztet teszek az előirt mennyiségben. Az el­ső adagra adom a komát, másodikra a hígra feloldott élesztőt. Hogy ma­gyarázatom teljes legyen: az élesztőt egy hordó langyos vízben kb 7—8 kg árpadarában kelesztem meg. Ez aztán minden etetésnél olyan hígra oldom fel, hogy minden tehénre 1 liter iusson be­lőle Ráöntöm a jászolban lévő abrak­ra, amivel elérem azt, hogv a tehenek a legjobb étvággyal eszik meg a ta­karmányt. Harmadik etetésnél adom a félkiló melaszt a takarmányadagra. A melaszt pedig úgy készítem elö, hogy reggel is, meg este is 5—5 kg-ot 100 liter vízben feloldok. Ezt a feloldott me­laszt már csak akkor adom a tehenek­neknek, amikor láiom. hogy azok unottan és étvágytalanul tudkálják az abrakot. Ekkor adok minden tehénnek egy vödör melaszos langyos vizet, ami öl aztán úgy jóllaknak, hogy alig várják, hogy fejés után lefeküdhesse­nek a tiszta alomra. A 3 kg szénát délben etetem meg, szintén szecskának felvágva, hogy egy szál se vesszen kárba 1948 novemberében álmosították ezt a-gazdaságot. Akkor itt nem volt más, csak 24 hitvánv tehén Ma 20 te­hén és 29 növendéká'lat van kezelé­sem alatt. Ebben az évben 20 tehéntől 21 borjút neveltem fel. Ma a z istálló­ban 49 gyönyörű szép állat áll és ezen­kívül, ha nem tévedek, ebben az évben élősúlyban 50 q marhahúst adtunk le. Említettem már az előbb is. hogy ta­karmányunk kevés van és hogy mégis ilyen jó eredményeket tudunk elérni, azt csak azzal magvarázhatom, hogy megfogadtam Záoo'ork<r szavát, ame­lyet az egyik északcsehországi járás aratóünnepségen mondott: „Minden munkás legyen jó gazdo a saját mun­kahelyén." Abból, amit most itl leírtam, az egyén :leg gazdálkodó kis- és közép­földművesek lá'halják. hogv a nagy­üzemi gazdálkodás az állattenyésztés terén is milyen nagy eredményeket tud elérni. JAVORKA ISTVÁN élmunkás Svamberk. fl felsőpaionyi szövetkezetben is bevezették a közös állattenyésztést Több szövetkezet, amelyek már be­vezették a közös állattenyésztést, meggyőződött arról, hogy a szövet­kezeti állattenyésztéssel mennyivel nagyobb eredményeket lehet elérni, mint az egyéni gazdálkodással. Ezek közé a szövetkezetek közé tartozik a felsőpatonyi is. Amikor a felsőpa­tonyiak elhelyezték teheneiket a szö­vetkezeti istállóban, azoknak átlagos tejhozama alig érte el a napi 5 litert. Két hónap múlva azonban már lé­nyegesen több tejet adtak a tehenek. Ma pedig tehenenként már elérik a 8 literes napi tejátlagot. Ezzel azonban nem elégednek meg a felsőpatonyi szövetkezet tagjai. Arra törekednek, hogy a tejhozamot állandóan növeljék. Hogy ezt a ter­vüket tényleg valóra is válthassák, eeentúl még nagyobb figyelmet for­dítanak a takarmánytermelésre. A közeljövőben a villanyt is bevezetik a szövetkezeti istállóba, úgy, hogy ez­zel nagyon sokféle munkát gépesíte­ni is tudnak. í A világ legjobb fajta tehene - a kosztromai tehén A régi reakciós állattenyésztő tudomány azt tanította, hogy évi 7—8 ezer liter az elérhető legmagasabb tejhozam, de ezt sem ajánlatos „erőltetni", mert ez tönkreteszi a tehenek szívét, szervezetét és az ilyen tehenek 10—12 éves korukban megbetegszenek és elpusztulnak. Ennek az állításnak legteljesebb cáfolata az, aminek parqxstkiildöttséqiínk ta­nuja volt a „Karavajevo" állami gaz dóságban. Itt a kosztromai tehenek megadnak 10—IS—lif ezer liter tejet évente és 20 évnél is tovább elélnek. Ha 10—15 évvel ezelőtt Valamit meg akartunk volna tudni a kosztro­mai tehénfajtáról, hiába forgattuk volna a szovjet lexikonokát, vagy az állattenyésztési szakkönyveket. Hiá­ba — mert akkor még nem volt ilyen tehénfajta! A Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériuma hivataloson mindössze 6 évvel ezelőtt ismerte el az új fajtát. 1944 november 27-e, az" elismerés napja, nagy örömünnep volt a kosz­tromai tehéntenyésztőknek! A rádió és az újságok mindenüvé elvitték a tenyésztő iránvítójának, a Sztálin­díjas Sztaniszláv Stejmannak és munkatársainak dicsőségét. Az új tehénfajta kitartó, fáradsá­gos, évekig tartó munka gyümölcse. Amikor Sztaniszláv Stejman 1927-be a „Karavajevo" szovhozba érkezett, akkor az ottani fajtajellegnélküli te­henek évi átlagban kevesebb tejet adtak 1500 liternél és átlagos súlyuk 350 kg körül járt. Az állami gazda­ság állattenyésztői odaadó, jó mun­kát végeztek. Felhasználták a hala­dó micsurini tudomány tanítását és miínkájuk eredményeképpen 1943­ban a szovhoz 243 tehene évi átlag­ban 5449 liter tejet adott. 191,9-ben 280 tehén átlagtejhozama U031 liter volt! A tehenek átlagsú­lya pedig meghaladta a 650 kg-ot! Mi a tjtka ezeknek a hatalmas eredménýeknek ? Az évi 16 ezer literes te hozam titka sem titok! A „Karavajeva" szovhoz látogatói — amint Sztaniszláv Stejman mon­dotta — még pár évvel ezelőtt is mindig valami különleges „tenyész­titkokat" akartak megtudni. Csak nehezen lehetett őket meggyőzni, hogy nincs a szovhoznak semmiféle „titka". A gazdaság munkamódsze­re is olyan, amit máshol is neg le­het valósítani. Ez a bevált, kipróbált munkamódszer az állatok egyedi tanulmányozásá­ból és egyedi gondozásából áll. Ez nemcsak azt jelenti, hogy olyan táplálékot kell adni mindegyik te­hénnek, amit a legjobban szeret, ha­nem egyedileg kell őket kiválaszta­ni, párosítani és egyedileg kell őket nevelni! Ma a „Karavajevo'' állami gazda­ság a szovjet tehéntenyésztés legfon­tosabb központja. Itt honosították meg először a Stejman-féle hideg borjúnevelési módszert. A gazdaság­nak több világhirü „rekordista" te­hene van. A világon eddig a ,,Posz­lusnyica II" nevü tehén adta a leg­több tejet, egy év alatt 16.262 litert! A „Graza' 1 nevü tehén tejhczama 1949-ben 14.24-5 liter volt. Azon a na­pon, amikor küldöttségünk a szov­hozban járt, a „Graza" 61 liter tejet adott. Ebben a gazdaságban él az „Opit­nyica" tehén is. Ez már elmúlt 20 éves, 13 borjú anyja és élete során pddig több mint 110.000 liter tejet adott. Az „Opitnyicán"' kívül még három másik tehén haladta túl a 100.000 li­teres határt. Ezek a tehenek már va­lóságos ,,tejgyárak". 40—50—60 liter tej naponta — nem kicsi dolog. Ilyen mennyiségű tej megtermeléséhez ki­tűnő szívre, izmos, erős szervezetre van szükség. A Stejman-féle hideg borjúnevelési módszernek éppen az a nagy jelentősége, hogy már kicsi­rukban megedzi az állatokat. borjúk nem szopnak, hanem edény­ből itatják őket. Itt nagyon jó dol­guk van a kisborjúknak. Sok tejet kapnak. A Stejman-féle nevelési módszer szerint háromhónapos korig 500—550 liter teljes értékű tejet és *1500—2000 liter fölözött tejet adnak ejrv borjúnak. Ilyenkor nem kell tőlük sajnálni a tejet, mert később bőven megtérül. Elég erre két adatott említeni. Egy közönségesen nevelt átlagtehén az, első ellés után legfeljebb 1500 liter tejet ad. A kosztromai fajtájú elő­hasi tehenek pedig a „Karavajevo" szovhozban évi 4722 liter tejet ad­nak. Felsőpatonyban nagy gondot fordítanak arra, hogy a szövetkezet állatállo­mánya lehetőleg fajállatokból álljon. Ezzel is jelentós mértékben hozzá­járulnak ahhoz, hogy az állatok hasznosságát lényegesen növeljék. A ké­pen látható, mekkora a különbség a szövetkezet és az egyénileg gaz­dálkodók tehenei között. Bagonya István, a felsőpatonyi szövetkezet tagja nemrégen tért vissza szliácsi üdüléséről. Élményeiről beszél Vida Annának és Máriának. Azt mondja: — Már régóta végzek parasztmunkát, sokat dolgoztam már életem­ben. A magamfajta szegény ember a múltban még csak gondolni sem Márocska „étlapja" bizony t;a: bőséges takarmányozás néixüi nincs magas tejhozam! A gazdaság állattenyésztői sok ér-V mert volna pihenésre. Most pedig a szövetkezetben mindannyiunknak tékes tapasztalatot közöltek küiuöá-fl megvan a munkája, amelyet könnyen elvégezhet és e mellett még üdülésre i.iiéri nem pusztult el 18 év óta egyetlen borjú sem? A hidegnevelési módszernek az a lényege, hogy a kisborjút születésé­nek harmadik percétől kezdve az anyjától külön, hideg, télen is fűtet­len istállóban nevelik. Amikor kita­vaszodik, a kisborjúk tetővel ellátott karámját a szabadban állítják fel. így a borjak friss, baktériummentes levegőn nevelkednek. Háromhónapos korukig élnek a házikószerű karám­ban de naponta rendszeresen járat­ják őket. Láttuk, amikor a karámok előtti elkerített térségen ugrándoztak. Szé­pek, virgoncak, izmosak, edzettek és a betegség nem fog rajtuk! A szov­hoz dolgozói büszkék arra, hogy amióta bevezették az új nevelési módszert, azóta — 18 év óta — egyetlen kis­borjú sem pusztult el a gazdaság­ban. A gondos továbbszaporítás és a hi­degnevelési módszer mellett igen nagy szerepe volt még az új tehén­fajta kitenyésztésében a takarmá­nyozásnak is. Sztaniszláv Stejman mondotta, hogy soha és sehol sem hoztak még létre magas tejhozamú tehenészetet jő takarmányozás nél­kül. A „Karavajevo'' szovhozban rész­letesen megismerkedtünk a borjúk és a tehenek táplálásával is. A kis­ségunkKel a teaieneK laKarmányozú­sával kapcsolatoan is. JrielyeseűD a. teheneket ritkábban etetni, így több »uejuk marad a pihenésre. A „Kara­vajevo" %szovhozban naponta három­szor, szigorúan meghatározott időben etetik a teheneket. Felírtuk a „Má-i rocska" nevü 728 kg súlyú tehén táp-1 tejet adott és ellés után a negyedik napon a következő táplálékot Kapta: 6 kg rétiszéna, 6 kg abrakkeverék, 1.8 Kg keményitőgyári kukoricamos­lék, 4 kg répaszelet, 14 kg takar­mányrépa és burgonya, 3 kg napra­forgósító és 30 kg szeszgyári moslék. is van lehetőségünk. fl tebesz®I®á!*a!ásitál a te! mnőségét is telinkbe ke \ venni ..... _ . . . ... , .„ h Megáľapították, hogy több község­i^-.E? átlaghan 40 1iter| bef( a s földművesek és a tejfelvásárlási dolgozók nincsenek tisztában a tejbe­szolgáltatás módszereivel, de főleg a tej mennyiségének átszámításával. Ugyanis a beszolgáltatott tejmennyi­séget úgy számítják át, ahogy azt a szabad piacon bocsátják áruba. A be­szolgáltatott tej ilyen módon való mé­Hatalmas mennyiségű táplálék ez,rj rése nem helyes. Figyelembe kel' de bőséges takarmányozás nélkül^ nr, nk a tei minŕkŕcrpt is Vnnn.nk de bőséges takarmányozás nincs magas tejhozam! Megcsodáltuk a szép, erőstestü te­heneket és szétnéztünk a gazdaság­ban is. A szovhoz külső képe egészen városias. A magas víztorony, a sürü villany- és telefonhálózat a várost juttatja eszünkbe. Az istállók tisz­ták, szagtalanok, korszerű a beren­dezésük. Láttuk ebben a gazdaságban, hogy a gépek nagyon sokat segítenek az állattenyésztésben. A takarmányt például nem kézzel, vagy villával hordják az istállóba, hanem a mennyezetre szerelt drót­kötélpályán futó csillék segítségével. Mindegyik istállóba bevezették a víz­vezetéket és a tehenek önitatókészü­lékböl isznak. Az önitatókészülék nagy előnye az, hogy a tehenek ak­kor és annyit isznak, amennyi jól­esik nekik. Ez nagyban elősegíti a rendes, jó emésztést. Az önitatóké­szülék bevezetése minden tehénnek a tejhozamát napi 2 literrel emelte. Hasonló volt a hatása az elektromos fejőkészülék alkalmazásának is. Ez is növelte a nünk a tej minőségét is. Vannak olyan beszolgáltatok, akik jó és bő zsírtar­talmú tejet szolgáltatnak be, de van­nak olyanok is, akik tejbeszolgáltatási kötelezettségüknek gyenge minőségű tejjel akarnának elegeit tenni. Ezért a tejüzemek a beszolgáltatott tejet átszámítják az úgynevezett terv-literekre, vagyis 3.4%-os zsíra­déktartrlommal rendelkező tejre. Az ilyen átszámítással elérjük azt, hogy a földművesek igazságos ellenértéket kapnak a beszolgáltatott tej után. Ha a beszolgáltatott tej nagyobb zsírtartalmú, nrnt a tervliter, vagyis ha a tej zsírtartalma meghaladja a 3.4%-ot, akkor a földművesnek joga van felárra és tejbeszolgáltatási kö­telezettségének kevesebb liter tej beszolgáltatásával is eleget tehet. Ha azonban a földműves olyan tejet szolgáltat be, amely nem éri el a 3.4%-os zsíradéktartalmat. keve­sebb pénzt kap a beszolgáltatott te­iért és egyúttal beszolgáltatás! köte­lezettségének fedezésére több litert kell beadnia. Ezeket a tényekelt nem szabad fi­gyelmen kívül hagyniok a járásoknak sem. Ezért a közellátási megbízotti hi­vatal figyelmezteti azokat a községe­ket és járásokat, amelyekben a föld­művesek által beszolgáltatott tej nem éri el a 3.4%-os zsíradéktartalmat, hogy kötelesek lesznek a még hátralé­kos zsíradékegységek beszolgáltatá­sára. Kitartó munkával újabb eredményekéit! A „Karavajevo"' szovhoz a Szov­jetúnió egyik büszkesége. Bizonyí­téka annak, hogy a szovjet emberek, a micsurini tudomány és a nagy­üzemi szocialista állattenyésztés mi­lyen hatalmas eredmények elérésére képes. A Szovjetúnió Legfelső Ta­nácsa a kiváló eredményekért Le­nin-renddel tüntette ki a „Karava­jevo" szovhozt. A Stejman-féle hideg tejhozamot és amellett I borjúnevelési módszert és a gazdaság nagy mértékben megkönnyítette a' többi tapasztalatát ma már a Szov­fejőnők munkáját. Sokat segítenek, jetúnió és a népi demokratikus or­a gépek a táplálék elkészítésében is. I szágok sok állattenyésztő gazdasá­gában alkalmazzák. így például Ma­gyarországon, a krisztinamajori ál­lami gazdaságban is a Stejman-féle módszer szerint nevelik és gondozzák a teheneket. A „Karavajevo" szovhoz dolgozói büszkék eredményeikre, szilárdan tartják kezükben a nagy tejhozamok világrekordjainak zászlaját és oda­adó, kitartó munkával törekszenek újabb, még nagyobb eredmények el­érésére! Tóth Benedek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom