Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-01 / 1. szám, hétfő

ŰJtTV 1951. ujs® 11 Kulákbeteg&ég Vilkén Vilke községnek 1.100 lakosa van. Legtöbbnyire kis- és közénföldműve­sek, zsíros paraszt, meg kulák nincs, legalább is olyan vagyonos ember n'ncí- a faluban, aki kuláknak számí­tana, ellenben annál nagvobb a kulák­betegség. A fekélv Rác Pálon ütőit ki, aki ahelyett, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban a maga és a falu pa­rasztságának boldogulását keresné, inkább a szövetkezeti gazdálkodás el­len izgat. Rác Pál súlyos hibába esett. Elfelej­tette a szolgák és a béresek sorsát. Arról feledkezett meg. amiről egy dolgozónak . sem szabad sohasem megfeledkeznie: a múltról, a szolga­kenyér keserű ízéről, amelyben pe­dig Rác Pálnak hosszú éveken ke­resztül ugyancsak része volt. Rác Pál párttag volt. de a gyűlése­ken olyan ritkán ielent meg. mirit a fehér holló. Ahelyett, hogv a szövet­kezet fejlődését tartotta volna szív­ügyének, segítette volna azt, inkább azon volt, hogy a szövetkezet tagjait meggyőződésükben megingassa. Hű társa a bomlasztó munkában Sinka Sándor ácsmester, akinek még fenyegetőzni is van kedve és bátorsá­ga. Ügy látszik. Sinka Sándor úgy képzeli, hogy féldecis üvegekkel meg tudja dönteni a népek akaratát és meg tudja állítani a haladást. Igaz az, hogv az EFSz munkája a helyi pártszervezet munkáiát tükrözi vissza. Rendszerint úgv van, hogy ahol jó a pártszervezet, ott jó az EFSz is. Van aztán ennek az ellenke­zője is. Gyengén dolgozik a pártszer­vezet és akkor gyenge a szövetkezet is. így van ez Vilkén is. A oárttagok, akiknek példamutatásukkal meg kelle­ne győzni a földműveseket a szövet­kezeti gazdálkodás előnveiről és szük­ségességéről, — nem teszik ezt. Dancs László, a helyi pártszervezet elnöke őszintén beismeri a hibákat. Gyenge a pártszervezet és nem tud példát mutatni. Ez a gyengeség az át­igazolásnál is megmutatkozott. Dancs elvtárs mondja, hogy az átigazolásnál olyan hiba is megtörtént, hogy például az egyik párttagot, akit ki kellett vol­na zárni a Pártból, csak felfüggesz­tették, bár tudták róla, hogy csak ár­tani akar és segíteni nem. Ki lehet-e ezeket a hibákat Vilkén küszöbölni? Ki lehet és ki is akarjuk — mondják az öntudatosabb elvtársak — és meg van a reménvünk a fejlő­désre. Gálik tanító elvtárs novemberben érkezett Vükére. Sok munka nehezedik rá, sok itt a tennivaló, de Gálik elv­társ fáradtságot nem ismerve, mun­káját lelkiismeretesen végzi el. Nem­csak a tanítást, hanem ezenkívül még a község ügyeit is intézi, mint a helyi Nem?eti Bizottság elnöke. Most pedig újév után a parttagok számára esti tanfolyamokat tart. így, a felvilágosító munkával igyekszik az EFSz fejlődé­sét előbbre vinni. Gálik elvtárs építőmunká iában már segítségre is talált. — Megkedveltem a falut —gond­ja, — mert láttam, hogv a fiatalság­ban van akarat és az ifjúság között máris segítségre találtam. Dancs Lász­ló és Kaléta József már azok, akik utat tudnak mutatni a falu dolgozói­nak. Villanyra volna szükségünk — han­goztatják többek között a faluban. Szép, nagy kultúrterme van a község­nek, ahol mozit szeretnének A villany bevezetése tervbe is volt véve, de va­lamilyen oknál fogva ezt megváltoz­tatták. Hogy miért váloztatták meg ezt a tervet, hogy a község miért nem kapott még villanyt, erre Kelemen László ad nagyon találó magyarázatot. — Hogy villanyt kapjunk, — mondja Kelemen elvtárs. — azt ki is kell érdemelni. Falunk legnagyobb hibája, hogy itt mindenki csak kapni akar, de azért nem akar senki sem megdolgozni és ígv nem is érdem­lik meg. Sok elvan ember van itt, aki minden árucikkből bőséget kí­ván, arról viszont megfeledkezik, hogy ahhoz, hogy nálunk mindenből bőség legyen, nemcsak az ipari munkásságnak kell hozzájárulni, ha­nem a parasztságnak is. Kelemen elvtársnak igaza van. Ki kell küszöbölni a hibákat, hozzá kell fogni az építőmunkához és akkor a vilkei parasztok nemcsak a villanyt szerzik meg községük számára, ha­nem még ennél is sokkal többet: ma­guk és gyermekeik jobb jövőjét. KERTÉSZ IMRE A sárfíaí EFSz beváltotta ígéretét Az ipolynyéki EFSz-nek azt a ver­senyfelhívását, hogv a közös istállót december 15-ig elkészítik és az istálló építésének befejezése után a szövet­kezet tagjai 24 órán belül beadják az állataikat a közös istállóba. — a sárfiai harmadik típusú EFSz is elfogadta. A szövetkezet tagjai ígéretet tettek, hogy december 10-ig ők is elkészítik a szövekezeti istállót és utána 6 órán belül beadják az állataikat a közös istállóba. Ezt az ígéretet a sárfiai EFSz be is váltotta. Az istálló rendbehozásánál az EFSz tagjai brigádmunkán 100 órát dolgoztak le, a Szlovákiai Földművesek Egységes i Szövetsége helyicsoporl iának tagjai 65, a CsISz és a Szokol sportegyesü­let 80, a helyi pártszervezet tagjai 48, a Nőegyesület 11, az EFSz-nek há­rom kőműves tagja pedig 33 órát, te­hát összesen 337 órát dolgoztak le bnsíádmunkán. A brigádmunkán le­dolgozott órák számából is kitűnik a különféle egyesületek tagjainak a béke fenntartása érdekében kifejtett igye­kezete December 10-én déli 12 óráig az istálló teljesen megtelt az állatokkal. Elhelyeztek benne 61 szarvasmarhát és 10 lovat, ezenkívül pedig 14 ser­tést. Vasárnap reggel a kőműves még az utolsó simításokat végezte az istállón, de az EFSz tagjai már víg jókedvvel vezették állataikat a közös istállóba. Odajöttek még az EFSz női tagjai is és nagy megelégedéssel néztég az álla­tok elhelvezését Megkérdeztem egy asszonyt, Har­sányinét, hogyan tekint a közös mun­kára. te^sz'k-e neki? Azt felelte, hogy ezzel is a békét erősíti Annak a remé­nyének ad kifejezést, hogv bizonyára több tej fog jutni a gyermekeinknek, többel fogunk tudni juttatni az ipari dolgozóknak és gyermekeiknek. Az ál­latok beadása után egy bizottság azon­nal felbecsülte az állatokat. A bizott­ság az EFSz tagjaiból, valamint a já­rás gazdasági felügyelőjéből és az SzKP járási titkárságának földműves titkárából tevődött össze. A becsléssel a szövetkezet tagjai meg voltak elégedve. Előfordult, hogy Supíata Simon tinóját 200 koronával kevesebbre értékelték, mint egy má­sik szövetkezeli tagét. Erre felhívták Suplata figyelmét, hogv mondja meg a bizottságnak, hogv az ő tinóját is ugyanannyira értékeljék, mint a másik szövetkezeti tagét. Erre Suülata elv­társ, aki 1923-tól tagja a Kommunista Pártnak, a következőket felelte: — Én meg vagyok elégedve, mert hiszen úgyis minden a miénk lesz. Suplala elvtárs annak ellenére, hogy már 72 éves, mégis a leglelkesebb hí­ve a szövetkezeti gazdálkodásnak. Ki­jelentette. Tíogy ő tudja, mit jelent a körös istálló és tudja azt is. hogy a békét is csak közös munkával tudjuk megvédeni. Aat is mondotta még Suplata elvtárs, hogv másnak éppen eleget dolgozlunk és most ez már tel­jesen megszűnik. Most válik valóra, hogy ezentúl tényleg csak magunknak fogunk dolgozni. Járásunkban december 20-ig még 9 istállót hoztak rendbe. A hajmási harmadik típusú EFSz tagjai is már rendbe hozták a szövetkezeti istállót és el is helyezték már benne az állato­kat. Kis- és közénfóldmöveseink tü­relmetlenül várják az istállók mielőbbi elkészítését, mert meg vannak győ­ződve arról, hogy a varsói béke­kongresszus felhívásának pontjait csak úgy tudják valóra váltani, hogy­ha minél előbb szocializál iuk mezőgaz­daságunkat. Meg vannak győződve róla, hogy a falu szocializálásával előbbre viszik a szocializmus építését hazánkban és biztosítani tud iák a vi­lágbékét. FARRAGA FERENC járási párttitkár. Szene Qlfmtifori tanya Az újmajori tanya a zsírosok tanyája, aki ott szolgált az jót nem tud reája. A nagyzási mánia megvolt ott valaha, mikor a zsíros volt a tanya ura, Mikor a zsíros a nagy kazal tetején körül tekintgetett a szol t; a seregén, Dolgozik-e vagy nem, mit is csinál vájjon, nem hever-e keze tétlenül parlagon. Ha valamelyiket megpihenni látta, este munka után rögtön megdorgálta. Az úimajori tanyán nincs már szolgaság, must gyárban dolgoznak és építik a hazát. Ahol mindenkinek megvan a kenyere, ma gépek segítenek és könnyebb az élete. Köztársaságunkban nincs kizsákmányoló, ki dolgozni akar, az ma mind alkotó. At is alakítják az egész országot, melynél szebbet ember még sohasem látott. HERGOTT FERENC Földműveseink köszöntik a béke megvédéséről szóló törvényt A Csehszovákiai Földművesek Egy­séges Szövetségének elnöksége felhí­vást intézett a szövetség tagjaihoz, amelyben örömmel üdvözli a nemzet­gyűlés által hozott és a béke megvé­déséről szóló tőrvénvt. „Már a béke Híveinek II. világ­kongresszusa alkalmával — mondja a felhívás — kinyilvánították kis- és középföldműveseink és EFSz­eink munkakôtelezetfség-vállalásuk­kal, hogy a békét feltétlenül meg­akarják védeni. A varsói világbéke­kongresszus határozatai hajtóerő­ként szerepelnek öntudatos kis- és középföldműveseinknél, földműves­asszonyainknál és földműves-ifjúsá­gunknál, hajtóerőként, amely nem ismer akadályt a béke megvédésé­ben. Parasztságunk t3lnvomó része bekapcsolódott a szocialista munka­vérsenybe és a béke-kötelezettség­vállalásokba. Ez arról tanúskodik, hogy földműveseink megértették, hogy a békéért harcolni annyit je­lent, mint többet, jobbat és olcsób­ban termelni." „A béke megvédéséről szóló tör­vény teljes mértékben megfelel dol­gozó népünk érdekeinek, mert hatal­mas támaszt ielent nekik az építő munkatörekvésben és a békéért folytatott harcban. Ezért földműve­seink lelkesedéssel fogadják az űj törvényt és tiszteletére ú i meg ú j munkakötelezettségeket vállalnak, hogv így tényleg hozzájárulhassa­nak a százezrek és milliók által óhajtott világbéke megvédéséhez." Hogyan dolgozik a szövetkezet Dubován Dubováa a mult év közepén Csán Mihály, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége helyicsoportjá­nak akkori elnöke, Novák József ta­nítóval együtt áttanulmányozta az EFSz-ekröl kiadott törvényt és így megismerkedtek a szövetkezeti gaz­a II. típusra, majd pedig szeptember 23-án, amikor már a község minden földművese tagja volt a szövetkezet­nek, áttértek a IV. típusra. Az őszi munkák befejezése után, miután három munkacsoport 47 hek­táron búzát, 47 hektáron rozsot ve­A szövetkezeti istálló építése — amelyben majd 100 szarvasmarhát he­lyeznek el — már a befejezés előtt áll. dálkodás lehetőségeivel. Ezután Csán Mihály összehívta a falu földműve­seit és megismertette őket a szövet­kezeti gazdálkodás jelentőségével. Már rögtön ezen az ülésen megala­kították az EFSz-t, amelybe akkor 56 földműves lépett be. A szövetkezet fokozatosan fejlő­dött. A szövetkezeti gazdálkodással tett és előkészített 51 hektárt a bur­gonya, 58 hektárt az árpa, 56 hek­tárt a zab, 6 hektárt a takarmányré­pa, 90 hektárt a takarmány és 25 hektárt a hüvelyesek alá, — a szö­vetkezeti tagok új munkába kezdtek. Most éppen azon dolgoznak, hogy a villanyt bevezessék a faluba. Ezen­i kívül pedig építés alatt áll egy 220 Az állattenyésztési termelési és a beszolgáltatási feladatokat egyénekre Írják szét. A közös állattenyésztést a szövetkezeti tagok csak a szövet­kezeti Istálló befejezése után vezetik be. Ezzel megteremtik az alapfelté­telét annak, hogy januártm kezdve könnyen eleget tudjanak tenni be­szolgáltatási kötelezettségüknek. elért eredmények megmutatták az utat az egyénileg gazdálkodó föld­műveseknek is, akik engedve a meg­győző bizonyítékoknak, lassan mind beléptek a szövetkezetbe. Közben a szövetkezeti tagok meg­ismerkedtek a szövetkezeti gazdálko­dás magasabb típusainak előnyeivel is s így ez év márciusában áttértek sertés befogadására alkalmas hizlal­da is és egy szövetkezeti istállót is építenek, melyben majd 100 szarvas­marhát tudnak elhelyezni. Ezt az is­tállót a szövetkezeti tagok pár napon belül be is fejezik. Az egyébként is kedvező időjárást a szövetkezet tagjai utak megjaví­tására is felhasználják. A somorjai földművesek Sztálin generalisszimusz 71-ik születése napját az EFSz megalakításával ünnepelté* meg Sztálin generalisszimusz 71-ik szü­letésnapjának alkalmából több EFSz tagjai elhatározták, hogy áttérnek a magasabb típusú munkamódszerre. Azokban a községekben pedig, ahol az EFSz még nem volt megalakítva, e nagy nap alkalmának tiszteletére azt megalakították. így a somorjai földművesek is az SzKP bratislavai kerületi bizottságá­nak küldött levelükben azt írják, hogy Sztálin generalisszimusz 71-ik születésnapjának alkalmából elhatá­rozták, hogy Somorján megalakítják a harmadik típusú EFSz-t. „Sztálin elvtárs 71-ik születésnapja alkalmából — írják levelükben a so­morjai földművesek — 110 kis- és középföldműves irta alá a harmadik típusú szövetkezeti munkamódszert. Ezek a földművesek a somorjai ha­tárnak egynegyed részét művelik." „Kötelezzük magunkat — írják —, hogy szövetkezetünket olyan szö­vetkezetté építjük ki, amely példa­ként fog állni a járás többi EFSz-e előtt is. Jól tudjuk azt, hogy az EFSz megalakításával hozzájárulunk a világbéke megvédéséhez és a szo­cializmus kiépítésének meggyorsítá­sához hazánkbam"

Next

/
Oldalképek
Tartalom