Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-05 / 4. szám, péntek

11.1 SZ0 ­Az akadályok arra valók, hogy leküzdjök őket Eredmények és hiányok az építkezéseken 1951 január 6 UJSZ 0 ­(V. J.) Építkezési üzemeinknél is január 2-án ünnepélyesen nyitották meg az ötéves terv harmadik évét. A munkásság nagy lelkesedéssel vett részt az ünnepségeken és különféle kötelezettségeket vállalt amelyekkel elősegítik a tervek sikerét a harmadik évben. Kötelezték magukat, hogy mindenütt ledolgozzák a heti 48 órát, teljesem megszüntetik a késéseket és a munkaerők hullámzását. Ennél a munkakezdésnél a munkásságnak mintegy 70 százaléka jelent meg a Montostav és Krajostav üzemekhez tartozó épületeken. Az ötéves terv harmadik évére vállalt kötelezettség­vállalásokkal a dolgozók ezrei a szo­cialista versenybe való fokozott be­kapcsolódással segítik a munkálatokat. A munkásság läkesedése és munka­kedve igen nagy, azonban az előirány­zott terveket az építkezési iparban az ötéves terv második évében nem tej­jesítették A Montostav építkezésein csupán 89.77 %-ra teljesítették az elő­irányzott terveket. Miért nem teljesítették a tervet? Vizsgáljuk meg most azokat az okokat, amelyek ezt a hiányos terv­tejjesftést előidézték Elsősorban rá kell mutatnunk arra, hogy a Monto­stav üzemeknél 1950. első felétől az év végéig a munkások száma kb. 24 százalékkal csökkent. Ez is egyik, de nem a legfontosabb oka, volt annak, hogy a terveiket nem tudták teljesíte­ni. A Montostav ugyan 1950 július 15-én az elsők között vezette be az állami bérkatalógust és 1950 október 2-tól 100%-osan az állami bérkataló­gus szerint dolgozott, de más építke­zési üzemeknél, mint a Priemstavnál és a Krajostavnál még az ezres tör­vény szerint dolgoztattak és ez is elő­idézte, hogy a munkások ezekhez az építkezéseikhez tódultak. A terv nemteljesítésének másik oka volt az, hogy az építés vezetői kará­ban nagy volt a tapasztalatlanság és a bizalmatlanság az állami katalógussal szemben. Rosszul dolgozták ki a ter­veiket. Ugyanis az állami bérkatalógus bevezetése következtében a termelés 80%-kai emelkedett, viszont ehhez a munkaemelkedéshez kevés volt a ter­vezett anyag Ugyancsak a helyteéen tervezés következtében az anyagszál­lításhoz oly fontos szállító eszközök kevésnek bizonyultak. A tartalékolt anyagok pedig egy hét alatt elfogytak és hiányzott az építéshez szükséges építőanyag. Ezen nem segített az sem, hogy az anyagszállítást két váltásban szervezték meg. Itt kell rámutatnunk arra. hogy a Montostav és a Krajo­stav autóinak fele állandóan javítás alatt állt, a javítás pedig túlságosan lassan folyt. Továbbá a hibák közé sorolhatjuk azt is, hogy a munkavezetők és a pal­lérok nem tanulmányozták át kellő­képpen az állami katalógust és ha egyes munkásoknál az állami katalógus bevezetése nagyobb termelékenységet idézett elő, ezeknél a munkásoknál csak az alapnormákat fizették ki. így a munkások elkedvetlenedtek és nem nagy lelkesedéssel dolgoztak. Az üzemi tanácsok szerepe. Az üzenni tanácsok sem teljesítet­ték a rájuk rótt feladatokat. Az üzemi tanácsoknak feladata lenne, hogy ál­landó kapcsolatban legyenek a munká­sokkal és hogy ellenőrizzék és bizto­sítsák a folyamatos munkát. Az üzemi tanácsoknak szorosan be kell kapcso­lódniok a munka megszervezésbe, meg kell tárgyalniok a választerveket a termelési bizottságokkal és bíztosíta­niok kei a termelés gyors és tökéle­tes módját. Ezt azonban az üzemi ta­nácsok elmulasztották és csupán a munkások különféle munkaruhákra, cipőkre vonatkozó kérelmével foglal­koztak. Az üzemi pártszervezetek elégtelen tevékenysége. Az építkezési üzemeken dolgozó elvtársak még nem elég öntudatosak és nem értették meg eléggé, hogy a népi demokrácia a munkásosztály ér­dekeit szolgálja. Az ü'emi szakszerve­zeti csoport munkáján jellemző, hogy a technikai megbízotti hivatal építke­zésén az ötéves terv harmadik évének megkezdésekor a munkások csak arról beszélteik, hogy kevés munkaruhát és cipőt kaptak, ezt Pákozdy munkave­zető is megerősítette, a helyett hogy a termelési kérdésekről beszéltek vol­na és az általuk elkövetett hibákról és a jövőben rájuk váró feladatokról. Ez a magatartás feltétlenül a politikai ne­velés hiányát mutatja, mivel a helyi pártszervezet és szakszervezet nem áll hivatása magaslatán, a párttagok nem tudják átvinni a tömegek közé a Párt irányvonalát. Ezt annak ellenére sem képesek keresztülvinni, hogy az egyes épületeken, mind a Párt, mind a szakszervezet részéről felvilágosító alőadások hangzanak el és hogy 14 klubhelyiséget, 14 rádióállomást ren­deztek be az egyes épületeken ez ideig. A párttagok és az üzemek dol­gozói megfelelő szállással rendelkez­nek, jó az élelmezésük, de megfeled­keznek arról, hogy erélyesebb kézzel nyúljanak hozzá a hiányokhoz és a hi­bákhoz. A hibák kiküszöbölésének módjai. A tömegekké való legszorosabb kapcsolat, a legszélesebb felvilágosító munka a Párt és a szakszervezet in­tenzívebb bekapcsolódása az építésbe eredményezheti azt, hogy az ötéves terv harmadik évében az eddig elkö­vetett hibák kiküszöbölhetők lesznek. Ezért a szakszervezet részéről az újév kezdetétől minden hat-hét épületre egy nevelő jut. Ezek a nevelők részt­ves'nek az üzembizottság és a terme­lési bizottság ülésein és ott teve ké­nyén segítik ezek munkáját. Megkez­dődik az üzemi pártszervezeteik át­szervezése és ott, ahol szükséges, új pártbizottság megválasztása. Ugyanis bebizonyult az, hogy ahoil az üzemi pártszervezet jól működik, ott jó ered­ményekeit is lehet elérni. A filmműte­rem építkezésén például elérték a 100%-ot, a technikai főiskola építke­zésén is 110%-ot értek el. Mindezt a jó pártszervezetüknek köszönhették. Általában a reorganizált pártszerveze­tek átviszik a tömegekre a Párt irány­vonalát. Meg keíl itt emlékeznünk arról is, hogy a melléktermékek üzeme, amely szorosan kapcsolódik munkájával az építkezési üzemekhez, szintén neen teljesíti a terveket egyöntetűen és összehangoltain az építkezési üzemek­kel. Igen sok építkezésen, mint pl. a Krizsna, a dohányjövedék, az állami birtokok, stb építkezésein az ablak­festési és egyéb festési munkálatok elmaradása következtében nem lehe­tett az épületeket rendeltetésüknek átadni. Nem hallgatható itt el az a tény sem, hogy igen sok munkás önhibá­ján kívül nem tudott visszajönni az építkezésekre, mert sokhelyütt a helyi Nemzeti Bizottságok ebben megaka­dályozták őket. Ha arra hivatkoznak, hogy őket munkájuk már évek óta a városi építkezésekhez köti, szén és fa megvonásával kényszerítik őket arra, hogy mégis a faluban maradjanak. Ilyen esetek történtek értesülésünk szerint például Csúzon, az Érsekújvári járásban és másutt is, pedig azokat a munkásokat, akiket a munkahivatal utal munkára a Montostav vagy Priemstav építketzéseire. nincs joga a helyi Nemzeti Bizottság semmiféle szervének a munkától visszatartani. Végezetül el kell mondani, hogy a Montostav 20 épületén áttértek a téli munkára és ezeknek az épületeknek 90%-a fűthető és a munkások belső munkálatokat végeznek. Az 1950-ben elkövetett hibák felis­merése és kiküszöbölése leheftővé teszi majd, hogy 1951-ben az ötéves terv harmadik évében a terveket jobban teljesítsék. A Szovjetuniónak és Pártunknak köszönhetjük t. A „Drevona" nemzeti vállalat ünnepélyes keretek között nvitotta meg Pezinokban a magyar dolgozók politikai tanfolyamát. Az SzKP központi titkársága részéről Fábrv István elvtárs volt jelen, az üzem részéről Vik­torin igazgató, Franek elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára és az üzem kultúrelőadója A tanfolyamnak az a célja, hogy az üzem magvar dolgozóit politikailag nevelje és öntudatosítsa. A tanfolyamon kéthetenként váltják fel egymást az egyes munkáscsoportok. Az első kéthetes tanfolvam megnyi- I ahhoz a ponthoz, hogv miután a ha­tásán Franek elvtárs az üzemi párt- 1 talmas Szovjetunió felszabadított min­szervezet titkára a következő beszé­det mondotta: Azt a megbízást kaptam,, hogy a Drevona üzemi pártszervezete nevé­ben vegyek részt az iskolázás, a ne­velés mai ünnepségén. Igenis elvtár­sak, ünnepnek vehetjük ezt a mai na­pot, mert az üzemünk első munkás­iskolája, amelynek hallgatói magyar munkástársaink Innen, e helvről kötelességemnek tartom néhány szóban leszögezni, hogy mindazt, amit innen mint tudást, ismeretet magatokkal visztek további életetekbe, munkátokba, hogv mindezt csakis a minket vezető és nevelő, mindnyájunk által szeretett dicsőséges Kommunista Pártunknak köszönhet, jük. Emlékezzünk csak egv kevéssé vissza az első köztársaságra. Meg­ad :ák a munkásembernek a tanulási lehetőséget? Emlékezzünk vissza az úgynevezett szlovák államra, vagy Horthy Magyarországára, törődött va. laki a Kommunista Párton kívül azzal, hogy a munkás tanuljon, hogv a mun­kás megértse a világeseményeket, hogy sorsát irányíthassa is? Nem, elv­társak, az uralmon lévő kapitalisták­nak csakis az volt az érdekük, hogy tuda lan, gyámoltalan munkástömeg­gel rendelkezhessenek És még élénk emlékezetünkben van, hogv mi történt a munkásmozgalom és főkén a Kom­munista Pír' azon élb^rcosaivü, akik nem akarták elfogsdn azt az osztály­rendszert. melvben a munkás véréből és ''zzadságából csak a semmittevők­nek volt hasznuk, vol pompás életük — Harminc év I üzdelme után el ju­tottunk a második világháború végén ket a munkástömegek, a Kommunista Párt által irányítva és vezetve, olda­lukon a kis- és középparasztságga! és a haladószellemű értelmiségiekkel ke­ményen kimondták: elég volt! Nem a régi köztársaságért, nem a nagybirto­kosokért és a nagytőkések, gyárosok • jólétének helyreállít ásáére harcolt és vérzett a munkássák legjava. Nem azért veszett el a harcban a Párt több mint 25.000 hőse és nem azért estek el a dicső szoviet hadse­reg katonáinak tízezrei, hogv a régi tőkés jármot megint nyakunkba ves­sék. Üj életet, emberhez méltó életet akarunkl — És bebizonyult Lenin szavainak igazsága, hogy az egységes munkás­ságot nem lehet legyőzni, ha kitartóan követi célját. A munkásság vezetve és irányítva a munkásosztálv legjobb­jai állal, harcbaszállt az ellenforrada­lom álcázott és nvilt cinkosaival. Nem hagyta kiragadni kezéből az ország kormánykerekét és ennek, a marxi­leninizmus vonala betartásának kö­szönhetjük azt is, hogy ma itt meg­nyitjuk üzemünk első magvarnyelvű munkásiskoláiát. Befejezésül Franek elvtárs ezeket mondotta: — Soha semmi körülmények között se felejtsétek el, hogv a munkás­osztálytagjai vagytok. Sohase felejt­sétek el, hogv a munkásosztály­nak köszönhetitek további fejlő­désteket. Munkástársaitok verítéke hozzájárul itt-tarózkodástok fedezésé­hez, és erőt, biztonságot és támoga­tást csakis a munkásosztálv — az az osztály, amelvbó'l származtok —, ad­hat nekünk minden akadálv leküzdésé­nél minden adódó helyzetben. Tanuljatok azzal a tudatta), hogy a munkásosztály tagjai vagvtok, hogy az nem csak jogokat ad. hanem még fokozottabb mértékben kötelességeket is ró mindnyájunkra Tanulástokban sok szép eredményt kívánok üzemi pártcsoportunk nevében. Maľk elvtárs az ENSz politikai bizottságának ülésen I rövid dokumentációs film, amely mindennél világosabban igazolja azo­kat a híreket, amelyek az amerikai­ak koreai barbár, állati kegyetlenke­déseiről számolnak be. Malik elvtárs felszólalása után (Folytetás az 1 oldalról) lan bizonyíték érkezett az amerikai és délkoreai katonaság állatiasságai­ról. Felemlítette a koreai hazafias front december 27-i jelentését, amely megállapítja, hogy az amerikaiák magában Phenjangban 15.000 koreai Peru kiküldötte, majd az USA nevé­hazafit gyilkoltak le. ben Austin szólalt fel. Jebb brit kép­Malik további példákat hozott fel viselő igyekezett az ENSz politikai a lakosság ellen intézett állati ke- bizottságának figyelmét a Malik ál­gyetlenkedésekről, a középületek tal előterjesztett bizonyítékokról el­szándékos elpusztításáról és meg*'- terelni és felszólalásában cinikusan lapította, hogy az amerikai, valamin* megjegyezte, hogy egy háború „ol­liszinmani katonák barbár kegyet- '<erülhetetlenné teszi" az állati ke­lenkedése az egész világon mély fel- Tystlenkedéseket. háborodást keltett. A Szovjetúniö Ezután az ülrtst 48 órára einapol­delegációjának birtokában van egy. ták. Verseny indul munkás- és iöldműveslevelezó'k beszervezésére „Egy újság csak akkor lesz élő és életképes — írta V. I. Lenin —, ha két vezető és állandóan szerkesztő irodalmár szerkesztőre 500, sőt 5000 nem irodalmár munkatárs esik." A Csehszlovákiai Ujságírószövet­ség szlovákiai tagozata Bratislavá­ban versenyt hirdet további munkás­és földmüveslevelezök beszervezésére a napilapok, folyóiratok, a rádió és az üzemi újságok részére. A verse­nyen résztvehetnek a csehszlovkiai újságírók nemzeti szövetségének tag­jai, az üzemi folyóiratok szerkesztői, a tevékeny munkás- és földműves­levelezők, a Párt, valamint a tömeg­szervezetek, mint a ROH, az ESFz, szervezetek, mint a ROH, az EFSz, a CsISz, CSEMADOK, a Nőszövetség funkcionáriusai. Főleg ifjúságunknak nyílik alkalma felfedezni soraiban sajtónk rátermett állandó munkatár­sait. A verseny január 1-én kezdődik és 1951 május 1-én ér véget. A beszervezett munkás- és földmü­veslevelezök nevét a szerkesztőségek­től láttamozott leközölt cikkeikkel együtt küldjétek megfelelő időrend­ben a következő címre: Csehszlová­kiai Újságírók Nemzeti Szövetsége, Bratislava, Stefaniková u. 8. sz. (Národný Sväz Československých Novinárov, Bratislava, Štefaniková-u. č. 8., komisia pre hnutie robotnických korešpondentov). A verseny győztesei három érté­kes díjat kapnak: I. díj: rádió gram­mofon 20.000 korona értékben, II. díj: fényképező gép 14.000 korona értékben, III. díj: könyvszekrény könyvekkel 7000 korona értékben. A verseny néhány további résztvevője könyvjutalomban részesül. A versenyt a munkáslevelező-moz­galom bizottsága értékeli. Az ered­ményeket 1951 május 14-én, a CsKP megalapításának harmincadik évfor­dulóján hirdetik ki. A dolgozók nagy tanítómesteréről Állandóan érkeznek még szerkesz­tőségünkbe levelek, amelyekben ha­zánk magyar dolgozói lelkesedve a legőszintébb szeretet hangján emlé­keznek meg Sztálin elvtársról 71-ik életéve betöltése alkalmából. „Minden szívben forró érzés do­bog e szeretett és drága ember iránt, akinek nagyon sokat, mindent kö­szönhet dolgozó népünk: életét, sza­badságát és boldogabb jövőjét — írja Tóth Ilona elvtársnő Kalinkovoról Százezrek ajkán hangzik: Sztálin elv­társ, a mi felszabadítónk, a béke leg­nagyobb őre, éljen nagyon sokáig az egész világ népeinek örömére! Legyünk m is hü követői Sztálin elvtársnak, ne riadjunk vissza, ha netán nehézségekbe ütköznénk, ha akadály kerülne elénk, hárítsuk el és haladjunk bátran, önfeláldozóan ki­tűzött célunk felé. Építsük hazánk­ban a szocializmust, mert csak így érhetjük el a szebb és boldogabb jö­vőt. Tekintsünk büszkén fel az ötágú vörös csillagra, mert míg e csillag fénye beragyogja hazánkat és szí­vünket, addig tudjuk, hogy szabadok vagyunk. Ezt a szabadságunkat pe­dig megvédjük, megoltalmazzuk. Ne feledjük azonban, hogy mindezért a nagy Sztálin elvtársnak tartozunk hálával s tiszta szívünkből kívánjuk, hogy tanítson, vezessen bennünket, mert az ő példájára akarjuk felépí­teni a béke oszlopát, a szocializmust. Tóth Hona, Kalinkovo. * Néhány rövid sorban, de annál In­kább szívből jövőn ír Nagy Gusztáv elvtárs Szenyáről: Pusztuljanak a régi világ undok fenevadjai, az imperializmus és a ka­pitalizmus, amelyek minden rosszra, egymás legyilkolására nevelték és kényszerítették a dolgozókat. Hazug módon ámítottak politikusai minket, hogy minden jól van, úgy ahogy van, hogy a haladást, az igazságot és a békét nem kell kiharcolni. Annál boldogabban üdvözöltük az új felsza­badított életet, a szocializmust, mely­nek tüdöklő világossága és vezér­csillga a mindnyájunk által forrón szeretett nagy Sztálin. Nagy Gusztáv, Szenya. Jó szerencsét bányásztestvéreimnek Szívélyes üdvözletem küldöm és boldog új évet kívánok minden bá­nyászszak társamnak. Ma már fájó szívvel gondolok rátok, mert két éve nem dolgozhatom köztetek. Kiöre­gedtem és megrokkantam, úgyhogy ma már csak mint éjjeli őr teljesít­hetek szolgálatot. Mindenképpen büsz­ke vagyok azonban rátok, fiatalok­ra, akik a mi helyünkbe léptetek és a közös jólétért, a termelés sikeréért dolgoztok. Mindezért nemcsak mi, kiöregedett bányászok, szeretünk és nagyrabecsülünk titeket, hanem egész dolgozó népünk is, élén Gott­wald köztársasági elnök elvtárssal. Csak bátran előre hát bányásztár­saim, kísérje minden lépésteket sze­rencse. Legyen helyén az eszetek és szívetek, végezzétek munkátok min­den szakaszát szakszerűen, küszöböl­jétek ki a hibákat, hogy mindig meg legyen a jó eredmény. Induljatok büszkén és bátran a csatába, a feke­te gyémántért! Ezt kívánja és bajtársi kézszorítá­sát küldi egy rokkant szaktársatok, aki utoljára a Krkonose aljában a „Sötét bánya" tárnában dolgozott. Koronczi János, Csákányliáza Mi lehet a hiba a Vesna elárusítók áruhiánya körül A karácsonyi vásárra az áruelosz­tó nagymennyiségű és jóminőségü textilárut bocsátott dolgozóink ren­delkezésére. Sajnos, akadtak üzér­kedők, akik visszaéltek a piacon meg­jelent áruval és ezzel zavart keltet­tek, akadályozták a dolgozók bevá­sárlását. Felhozok egy példát, amely a párkányi 20—106. számú Vesna elárusítóban játszódott le. Megláto­gattam az említett elárusítót és fi­gyeltem a kiszolgálás menetét. Az üzletbe jött egy ismeretlen asszony és megkérdezte az üzletvezetőt, hogy mit vásárolhat náluk ? Az üzletvezető ránézett a dámácskára és ezt vála­szolta: amint látom, magának nincs szüksége árura, mert aki bejön aa. üzletbe és nem tudja, hogy mit ve­gyen, annak nincs szüksége az áru­A CsISz főiskolás bizottságának magyar kultúrcsoportja és a CSEMA­DOK bratislavai heliyicsoportja január 7-én, vasárnap délután 15 órakor kultúrműsorral egybekötött József Attila irodalmi délutánt rendez a Vä­zov utca 2. sz. alatti CSEMADOK­otthonban. Kérjük minden tagtársun­kat, a CSEMADOK tagjait és az ér­deklődőket, hogy vegyenek részt a kultúrdélutánon. ra és azt a dolgozók megrövidítésé­re vásárolja fel. Az ilyen vevők az árut csak halmozzák és várakoznak a fekete kereskedés lehetőségére. Az utóbbi időben a suttogó propa­ganda rémhíreket terjesztett arról, hogy nálunk is pénzegységváltás lesz, mint Lengyelországban, hogy az ellátási pontok idö előtt érvényü­ket vesztik stb. Ennek következté­ben sokan felvásároltak mindent, amit csak lehetett, hogy elköltsék pénzüket és pontjaikat. Egész töme­gek álltak már kora reggeltől az üz­letek előtt Párkányban is. Az üzle­tekben azzal kérték az árut, hogy kicserélik a pénzt és a pontok is ér­vényüket vesztik. Weinberger elv­társ, a párkányi fentemlített Vesna elárusító vezetője az ilyen vevőket pánikkeltőknek és rendfelforgatók­nak tartja, akik zavarják a becsüle­tes áruelosztást. Ezért kérdést in­tézett megfelelő hivatalos helyre, vájjon helyesen jár-e el, ha az ilyen vásárlókat háttérbe szorítja. Azt gondolom, hogy a felelet világos: nem kell kiszolgálni a pánikkeltőket! Ezek Amerika hangját, a reakciót hallgatják, a világbéke ellen vannak és ellenük harcolni kötelessége min­den becsületes polgárnak, aki béké­ben akar élni és dolgozni. Kocsis Ferenc, munkáslevelező, Párkány k

Next

/
Oldalképek
Tartalom