Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-05 / 4. szám, péntek

1950 január 5 UJSZÖ A Szovjetúnió újabb megnyilatkozása megakadályozására A szovjet Kormány válasziegyzéke a nyugati nyagyhatalmakhoz Mint a sajtó már közölte, a szovjet kormány 1950 november 8-án jegyzéket intézett Franciaország, az USA és Nagy-Britannia kormányaihoz. Ezekben a jegyzékekben javasolta, hogy hívják össze a Szovjetúnió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek tanácsát, hogy az megvizsgálja a Németország demilitari'zálásáról szóló potsdami egyezmény teljesítésének kérdését. 1950 december 22-én Chataigneau, Franciaország nagykövete, Nichols, Nagy-Britannia ügyvivője és Barbor, az USA ügyvivője felkeresték A. A. Gromikót, a Szovjetúnió külügyminiszterhelyettesét és átnyújtották kormányaik azonos tartalmú jegyzékeit. Alább következik a francia kormány válaszjegyzékének szövege: 1. Franciaország nagykövetsége elismeri a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének külügymi-. nisztériuma által ez év november 16-án átadott jegyzék vételét. Ez a jegyzék, amelyhez mellékelték a Prágában ez év október 22-én közzétett nyilatkozat szövegét, javasolja az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácsának összehívását, hogy az megvizsgálja azt a kérdést, hogyan teljesítették a potsdami egyezménynek Németország demilitarizálásával kapcsolatos kikötéseit. 2. A francia kormány politikáját mindig az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányába foglalt azon elv vezérelte, amely szerint a nemzetközi problémákat békés tárgyalások útján kell rendezni. A francia kormány felhasználja ezt az alkalmat, hogy ismét kifejezze hűségét ezen elvhez. Ez az állásfoglalás teljesen összhangban áll annak a határozatnak szellemével, amelyet a közgyűlés nemrégiben hozott Franciaország támogatásával. Ez a határozat felhívja a figyelmet egy olyan tanácskozás célszerűségére, amelyet a fennálló nemzetközi feszültség okainak megszüntetése érdekében kell folytatni. A francia kormánytól távoláll bármiféle, a Szovjetúnió ellen irányuló agresszív szándék és az az őszinte kívánság tölti el, hogy a nemzetközi feszültség megszűnjék. Nem fogja sajnálni az erőfeszítéseket, hogy az annyira hőn óhajtott eredményt elérjék. A francia kormány kész a jelen jegyzékben megállapított módszerek szerint a szovjet, amerikai vagy brit kormánnyal együtt megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a négy állam külügyminiszterei számára kölcsönösen elfogadható alapot találjanak. 3. A francia kormány figyelmesen tanulmányozta a szovjet kormány által november 3-án átadott jegyzéket. Sajnálkozással kénytelen megállapítani, hogy a tárgyalások alapjai olyan formában, amint azokat ebben a jegyzékben körülírták, jellegüket tekintve nem szolgáltathatnak kilátást az ilyesfajta rendezésre. Németország demilitarizálásánák problémája nem oka a jelenleg fennálló feszültségnek. Jelenleg nem léteznek semmiféle német fegyveres erök, kivéve azokat, amelyek a szovjetövezetben már sok hónap óta tüzérség és páncélosok felhasználásával katonai kiképzésben részesülnek. Ha a német katonai egységek részvétele Nyugat-Németország védelmében ma tanulmányozás tárgya, ennek oka egyedül az, hogy a szovjet politika arra kényszeríti a többi államot, amelyek látják az ijesztő példákat, hogy vizsgáljanak meg minden, biztonságuk megszilárdítása felé vezető utat. A francia kormány, az angol és amerikai kormánnyal együtt, teljes ellentétben a prágai közleményben foglalt helytelen állításokkal, elhatározta: soha és semilyen esetben nem engedi meg, hogy Nyugat-Németországot agreszszió támaszpontjaként használják fel. A francia kormány nem lehet bizonyos afelől, hogy a dolog ugyanígy áll Németországnak azzal a részével kapcsolatban is, amely a szovjet megszállás alatt áll, tekintettel KeJet-tNémetország újrafelfegyverzésére, amiről fentebb volt szó. 4. Lehetetlen továbbá elképzelni a német kérdés többi oldalának igazságos rendezését abból a szempontból, amelyből a prágai közlemény említi azokat. Ez a közlemény nem tartalmaz semmiféle új vagy építőjellegű elemet és a német nép többsége elvetette a határozatokat, amelyeket a közlemény előír. A prágai közlemény csupán nagy vonalakban ismétli a korábbi javaslatokat, amelyekkel kapcsolatban elmélyült tanulmányozás eredményeképpen megállapították, hogy nem szolgálhatnak a német kérdés pozitív megoldásának alapjául. A francia kormány az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányával együtt, hogy megszüntessék Németország felosztottságát, a maguk részéről állandóan hoztak fel javaslatokat, amelyek alkalmasak lettek volna Németország egységének helyreállítására szabad választások útján, nemzetközi ellenőrzés alatt. Ezek a javaslatok alkották a három főbiztos leveleinek tárgyát a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnökéhez, ez év május 25-én és október 9-én. Ezekre a levelekre semmiféle válasz nem érkezett. 5. A jelenleg fennálló rendkívül feszült helyzet oka nem Németország demilitarizálása, sem pedig a német kérdés a maga egészében. Ezt a feszült helyzetet főképpen az az álláspont kelti, amelyre a szovjet kormány helyezkedik rendszeresen, a háború befejeződésének perce óta, valamint a nemzetközi eseményeknek az a fejlődése az utóbbi hónapok folyamán, amely összefügg ezzel az állásponttal. A négy hatalom kormánya nem teljesítené kötelezettségeit, ha tárgyalásait olyan szük keretek közé szorítaná, amilyeneket a szovjet kormány javasolt. A Németországra és Ausztriára vonatkozó kérdéseket végül is megvitatás tárgyává kell tenni, azonban a francia kormány feltételezi, hogy a megvitatásnak hasonlóképpen ki kell terjednie azokra az alapvető kérdésekre is, amelyeknek megoldása lehetővé tenné, hogy reális és tartós módon megjavítsák a Szovjetúinó és a három másik hatalom közti kapcsolatokat és kiküszöböljék a nemzetközi feszültség okait az egész világon. 6. A francia kormány kész megnevezni képviselőjét, aki a szovjet, amerikai és brit kormányok képviselőivel együtt tanulmányozná az előző bekezdésben említett kérdéseket, azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható alapot találjanak a négy ország külügyminisztereinek tanácskozása számára és megfelelő napirendet javasoljanak kormányaiknak. Ugy tűnik, hogy a fentemlített kormányok képviselőinek New Yorkban, az Egyesült Nemzetek jelenlegi székhelyén tartózkodása lehetővé tenné, hogy a legkedvezőbb feltételek között lássanak hozzá ezekhez az előzetes tárgyalásokhoz. 7. A francia kormány igen hálás lenne a szovjet kormánynak, ha a szovjet kormány közölné vele a jelen jegyzékben foglalt javaslatokkal kapcsolatos nézeteit. A Szovjetúnió váfaszjegyiéke A Szovjetunió külügyminisztériu1 ma válaszul az említett jegyzékekre egyező szövegű jegyzéket intézett | az USA, Nagy-Britannia és Francia- i .ország kormányaihoz, moszkvai nagykövetségeik útján. Alább következik a szovjet kor-' mány 1950 december 30-án Francia- I ország kormányához intézett jegyzékének szövege. A Szocialista Szovjetköztársasá- j gok Szövetségének külügyminiszté- • riuma elismeri Franciaország kormánya december 22-i jegyzékének véte- ; lét. A francia kormánynak ez a jegyzéke válasz volt a szovjet kormánynak ez év november 3-i jegyzékére, ! amely a külügyminiszterek tanácsa összehívásának kérdésével foglalkozik. A Szovjetúnió külügyminiszté- j riuma a szovjet kormány megbízása- j ból a következőket jelenti ki: 1. A szovjet kormány november 3-i jegyzékében javasolta Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetúnió külügynüniszterei tanácsának összehívását, hogy az megvitassa azt a kérdést, hogyan teljesítették a potsdami j egyezménynek Németország demilitarizálásával kapcsolatos döntéseit. A szovjet kormány javaslata ilymódon abból a szükségességből indul ki, hogy a négy miniszter ne egyszerű tanácskozást folytasson azzal a céllal, hogy bizonyos kérdéseket megtárgyaljon, hanem, hogy az adott összetételű külügyminiszteri tanács hatáskörébe tartozó kénlések megtárggalására éppen a külügyminiszteri tanácsot kell összehívni. Emellett a szovjet kormány szükségesnek j tartotta, hogy mindenekelőtt Németország demilitarizálásának kérdését 1 tárgyalják meg, mint a legégetőbb kérdést Európa számára. A szovjet kormány továbbra is azt tartja, hogy Németország demilitarizálásának kérdése a legfontosabb kérdés a nemzetközi béke és biztonság biztosításának ügyében és Európa népei, elsősorban a hitleri agreszsziótól szenvedett népek létérdekeit érinti de hozzájárul más, Németországra vonatkozó kérdések megtárgyalásához is; ami megfelel a szovjet kormány november 3-i jegyzékében kifejezett állásfoglalásnak és a nyolc ország prágai nyilatkozatának. A szovjet kormánv nem kifogásolja a Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetúnió képviselői előzetes értekezletének összehívásáról szóló javaslatot. abból a célból, hogy ez az értekezlet dolgozza ki a külügyminiszterek tanácsa ülésszakának napirendjét. Magától értetődik, hogy az ilven előzetes tárgyalások feladatai közé nem tartozik azoknak a kérdéseknek megvizsgálása. amelyeket a négy külügyminiszter értekezletén kell megvizsgálni. Ami az előzetes értekezlet összehívásának helvét illeti, a szovjet kormány javasol ja, hogv ezt az értekezletet ne New Yorkban, hanem Moszkvában, Párizsban, vagy Londonban tartsák, tekintettel arra, hogv az értekezlet lefolytatása az említett fővárosok egyikében kétségtelen gyakorlati könynyebbséget jelentene a résztvevők többsége számára. 2. Franciaország kormányának az az állítása, hogy a prágai nyilatkozatban kifejtett javaslatok nem szolgálhatnak a német kérdés oozitív megoldásának alapjául — jogos félreértést kelthet, amennyiben ezt a megállapítást azelőtt tették, mielőtt az említett javaslatokat a néev hatalom megvizsgálta volna. A francia jegyzék állításai, amelyek szerint ezeket a javaslatokat a német nép többsége elvetette volna, legalábbis alaptalanok és egyáltalában nem felelnek meg a valóságos helyzetnek. Semmiesetre sem nehéz meggyőződni arról, hogy a német lakosság széles köreiben, köztük Nyugat-Németország lakossága között is, a prágai értekezlet javaslatai nagy együttérzéssel találkoztak. A francia kormány jegyzékében foglalt megjegyzései illetőleg, azokkal a levelekkel kapcsolatban, amelyeket a főbiztosok a Szovjet Ellenőrző Bizottság elnökéhez intéztek, az össznémet választások megtartásáról. — amely levelek egyszerű írásbeli halogatást jelentenek ebben a német néo számára nagyjelentőségű kérdésben — ez a kérdés állandó megvitatás tárgya volt a négy hatalom kormánvai között és a Szovjetúnió álláspontja ismeretes ebben a kérdésben 3. A közölt adatokból kitűnik, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánva NyugatNémetországban reguláris német hadsereget létesít és nem rendőri osztagokat alakít, amint ezt a három nyugati hatalom külügyminiszterei hivatalosan kijelentették, hanem egész hadosztályokat. Ismeretes az is. hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának képviselői tárgyalásokat folytatnak Adenauer kormányával az alakítandó német hadosztályok menynyiségéről, valamint felszerelésükről — még tankokkal és nehéztüzérséggel is, továbbá ezeknek a hadosztályoknak a bevonásáról az úgynevezett „egyesült fegyveres erőkbe." Nyilvánvalóan nem állnak helyt azok a kísérletek, hogv ezeket az intézkedéseket arra való hivatkozásokkal fedezzék, hogy szükséges az Egyesült Államok, Nagy-Britannia. Franciaország és más európai államok biztonságának megszilárdítása, hiszen ezeket az államokat senki sem fenyegette és nem fenyegeti. Még kevésbbé helytállóak a francia kormány jegyzékében található kísérletek, hogy Nyugat-Németország remilitarizálásának terveit Kelet-Németország állítólagos felfegyverzésére való hivatkozásokkal igazolják. Mindaz, ami a francia kormánv jegyzékében erre a tárgyra vonatkozik — elejétől végéig kitalálás és semmikénpen sem felel meg a valóságnak. A szovjet kormánv október 19-i jegyzékében már rámutatott arra, hogy a három hatalom kormánvainak ilyen irányú kijelentései minden alapot nélkülöznek. 4. A francia kormánv december 22-i jegyzéke alapot ad arra a véleményre, hogy egyetért a szovjet kormány javaslatával azzal kapcsolatban, hogy a négy hatalom közösen vizsgálja meg Németország demilitarizálásának kérdését. A szovjet 'tormány nagy jelen. Elbúcsúztunk Gustáv Czabantól Szerdán kísérték utolsó útjára dr. Gustáv Czabant, aki hosszú évekig a CsKP képviselői klubjának volt a titkára. A temetésen számos küldöttség vett részt az üzemekből is, amelyek a dolgozók jogai nagy harcosának, Gustáv Czabannak koporsójára koszorúkat helyeztek tiszteletük jeléül. A gyászünnepségen részt vett dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elke a képviselőház elnökségének tagjaival, Antonín Zápotocký kormányelnök, Jozef Frank képviselő, a CsKP vezértitkárának helyettese, Štefan Bašťovanský, az SzKP főtitkára, Gusztáv Bares képviselő, Bruno Kőliler és Bedrich Geminder, a CsKP központi titkárságának tagjai, Václav Nősek, Zdenek Nejedlý tanár, dr. Štefan Rais, Gusztáv Kiiment, František Krajcsír, Eugen Erban és Ľudmila Jankovcová mérnöknö miniszterek, František Necsászek főszerkesztő, a köztársaság elnöki irodájának képviselője, J. Procházka hadseregtábornok, vezérkari főnök, Juraj Taufer, a tájékoztatásügyi minisztérium képviseletében, Zdenek Heislar a CsISz elnöke és sokan mások. A gyászünnepségen felszólalt Václav Kopecký tájékoztatásügyi miniszter. Beszédében többek között ezeket mondotta: — Csehszlovákia Kommunista Pártja egyik legérdemdúsabb és példaadóan önfeláldozó harcosától búcsúzik. Mi, az elhúnyt közeli barátai tudatosítjuk, hogy örökre elhagyott minket egy olyan elvtárs, aki 27 éven keresztül velünk együtt mindent átélt: olyan elvtárs, aki mindig az oldalunkon állt, akit őszinte szeretettel kedveltünk és aki kedves és nemes jellemével Pártunk életének jellemző alakja lett, olyan elvtárs, aki régóta tartó nehéz tüdőbetegsége ellenére is a kommunizmus eszméiből eredő öröm és derűlátás olyan terjesztője volt, hogy most is, a búcsúzás utolsó pillanataiban nem szomorú szavakkal, hanem mosollyal akarjuk megköszönni kedves elvtársunknak azt, amit a Pártért tett. Kopecký tájékoztatásügyi miniszter ezután értékelte Gustáv Czaban elvtárs egész életmüvét, lankadatlan harcát a Párt érdekeiért, törhetetlen akaratát és kifejtett munkásságát, majd befejezésül ezeket mondotta: — Nem szomorúságot és fájdalmat, hanem boldog életünk építéséhez lelkesítő erőt hagyott hátra Gustáv Czaban, ez fáradhatatlanul lelkes, derülátó kommunista dolgozó. Csehszlovákia Kommunista Pártja nevében legmélyebb nagyrabecsülésünket fejezzük ki az elhalt Gustáv Czaban elvtárs érdemteljes munkája iránt és koporsója felett búcsúzva kifejezzük azt, hogy eszményei nagyjelentőségű alakjáról sohasem feledkezünk meg. Éljen ennek a nagy elvtársnak, Gustáv Czabannak tiszta I emléke! Az SzKP megalakulása 30-ik évfordulójának ünnepsége Csehszlovákia Kommunista Pártja ez évben ünnepli meg megalakulásának 30. évfordulóját. Ezeknek az ünnepségeknek keretében munkásosztályunk és egész doígozó népünk megemlékezik a marxista balszárny lubochnyai emlékezetes kongresszusáról, amely 1921 január 16-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatásaképpen nyíltan fellépett a szociáldemokrata párt opportunista vezetősége elten és csatlakozott a halhatatlan Vladimír Iljics Lenin által alapított dicső III. Internacionáléhoz. A szlovákiai munkásmozgalom történelmében ezért 1921 január I6-a jelentős határkővé vált, mert a szlovákiai proletariátus a cseh proletariátus forradalmi erejére támaszkodva gyakorlatilag így letette a csehszlovákiai Kommunista Párt, nemzeteink történelmében (egdicsőbb Pártunk megalakításának alapkövét. Ez alkalomra az SzKP zsilinai kerületi bizottsága emlékünnepélyt készít elő. Január 14-én az SzKP kerületi bizottságának ünnepi taggyűlése lesz az SzKP központi bizottsága képviselőinek részvételéveí. A lubochnyai Kollár-házban, ezen a történelmi jelentőségű helyen, ahol 30 évvel eeelőtt a szlovákiai marxisták ilyen nagyjelentőségű határozatot hoztak, emléktáblát lepleznek le. Ez az emléktábla hirdetni fogja Szlovákia és Kárpát-Ukrajna proletariátusa képviselőinek elhatározását, hogy a kommunista internacionále szellemében a cseh országrészek proletariátusával együtt megalkotják Csehszlovákia dicső Kommunista Pártját. Az emléktábla leleplezése után az SzKP kerületi bizottságának plénuma ünnepélyes ülésre ül össze a vrutky-i Munkásházban, amelyen értékelni fogják a Kommunista Párt hatalmas je>lentőségét, azért a pártét amely a proletariátus milliós tömegeinek akaratából alakult meg, amely a dolgozó népet harcra vitte az áruló tusari oportunista politika ellen, amely a burzsoáziát szolgálta ki, azét a pártét, amely hatalmas áldozatok árán eJvezette végül a dolgozó népet hatalmas győzelméhez, a felszabadított Csehszlovák Köztársaságba, amejyben nincsenek kizsákmányolók és amely a dicső Kommunista Párt vezetésével feltartóztathatatlanul halad a boldog élet és a szocializmus telé. JlmíL cl kfrinámôl SkôdiL-m(7o(uk 1 oai ujLtARfÁlji.&íCLiliaz i (Drága ÔlotÁr-iak ! A mai napon gyáratok üzemi pártszervezetének címére elküldtünk három darab könyvet. A könyv Gorelik szovjet író műve és a címe a „Sztálin-díjas". Az író ebben a könyvben leírja Henri Bortkievics sztahanovista vasesztergályos munkamódszerét, hogyan fokozta a vágási sebességet 30 méterről hétszáz méterre. Szemléltetőn ismerteti a negatív szög alatt maró késekkel való bánásmódot és e könyv elolvasása és megvitatása hozzásegíthet benneteket ahhoz, hogy ti is átvehessetek a szovjet technika élenjáró tapasztalatait. Köztársaságunk elnöke, Gottwald elvtárs néhány nappal ezelőtt levelet írt Svoboda elvtárshoz, a Dimitrov-Avie üzem kiváló vasesztergályos élmunkásához, amelyben útat mutat mindannyiunk számára, hogyan lehet meggyorsítani a szocializmus építését hazánkban. Azzal, hogy Svoboda elvtárs ma hatszáz méteres vágási sebességet ért el és így naponta hat normát teljesít, meghatszorozza a termelést és hónapokkal előbb fejezi be évi tervét. Száz meg száz Svoboda, ha ezeket a tapasztalatokat átveszi, befolyást gyakorolhat az egész Köztársaság tervteljesítésére, meggyorsíthatja a szocializmus építését, hallatlan mértékben erősíti a béketábort, meghatványozza a csapás erejét, amelyet munkasikereinkkel .mérünk az imperialisták aljas szándékaira és a mellett könnyebb munkával jóval magasabb keresetet biztosít magának és családjának. rDrá(j,a cjíoiá/iak! Olvassátok el a küldött könyveket, alkossatok tanulmányi köröket, amelyekben megbeszélitek a könyvben olvasottakat és műszaki vezetőitek segítségével próbáljátok meg ezeket hasznosítani is. Az Uj Szó állandó figyelemmel fogja kísérni munkátokat, amelyhez sok sikert kíván! tőséget tulajdonít ennek, hiszen Németország demilitarizálásának megvalósítását nemcsak az Egyesült Államok, a Szovjetúnió, Nagv-Britannia és Franciaország potsdami egyezménye írja elő. hanem ez továbbra is az európai béke és biztonság biztosításának legfontosabb feltétele, amely megfelel a német nép nemzeti érdekeinek is. E mellett, az egész világ tudja, hogv az utóbbi időben éonen az Egyesült Államok, Nagv-Britannia és Franciaország kormánva tett mindenféle intézkedést a reguláris német hadsereg újjáélesztésére és a nyugatnémetországi hadiipar helyreállítására, sőt már hivatalos tárgyalásokat is folytat Adenauer kormányával ezekről a kérdésekről. Ez kifejezi az ismert agreszI szív köröknek azt a törekvését, hogy Európa népeit befejezett tények elé állítsák. Nem kell bizonygatni, hogy Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánvainak ezek a cselekedetei éles ellentétben állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket ezek a kormányok Németország lefegyverzésének szükségességével kapcsolatban vállaltak és sú!vos nehézségeket keltenek azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amelyeket a külügvminszte:ek tanácsának kel! megvizsgálnia és amelv értekezlet ezért egyre távolabbra halasztódik. A Szovjetúnió kormánva azonos szövegű jegyzéket intézett Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához.