Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-04 / 3. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI M AGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 január 4, csütörtök 3 Kčs Tévedés volna azt hinni, hogy a kolhozokat csak sze­gényparasztokból kell alakítani. Ez nem igaz, elvtársak. A mi kolhozainknak szegény- és középparaszti kolhozok­nak kell lenniök, amelyek nemcsak egyes csoportokat és csoportocskákat, hanem egész falvakat fognak át. Per­spektívát kell adnunk a középparasztnak és rá kell mutat­nunk arra, hogy a kolhozok útján a legjobban és leggyor­sabban fejlesztheti a gazdaságot. Sztálin 11. kötet, 44. oldal. ^árl ulakou (hl) Bortkievics elvtárs, a Szov­, , Ijetúnió Sztálin-díjas vasesztergályo­IV. évfolyam, 3. szam - sa> a legkiválóbb gyorsvágó sztaha­tapasztalatokból tanulva, a munkaverseny magasabb formáival kezdjük meg a harmadik tervévet üzemeink dolgozói hatalmas lelkesedéssel új kötelezettségeket vállalnak Ünnepélyesen feldíszített ipari üzemek, gépek és műhelyek, transzparensek és jelszók, Klement Gottwald köztársasági elnök es J. V Sztálin genera­lisszimusz képei fogadták dolgozóinkat, akik beléptek a gottwaldi ötéves terv harmadik tervévének örömteli munkájába. A munkahelyek, műhelyek leállt gépei mellett vagy az üzemi étkezdékben gyűltek össze a dolgozók rövid ünnepi összüzemi üléseikre. Itt hallgatták meg Gusztáv Kiiment ipar­ügyi miniszter rádióbeszédét, az üze mek legjobb dolgozóinak, az üzemi pártszervezetek és szakszervezeti csoportok funkcionáriusainak és az üzem vezetőségének szava't, amelyekkel értékelték a mullévi tervteijesítés ered­ményeit és kitűzték az ötéves terv harmadik évének feladatait. Az üzemek dolgozói nagyszámú békekötelezettség vállalást ajánlottak fel Az ünnepi gyű­léseken sok üzemben értékes építő kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel a dolgozók 1951 május l-re. A legjobb dolgozók, munkások, mesterek, műszakiak, az ifjúság, a műhelyek és az egyes dolgozók köte­lezettségvállalásai mintaképül szolgál­nak az összes üzemek dolgozóinak, hogy 1951 május elsejére újabb köte­lezettségeket vállaljanak. Ezek a köte­lezettségvállalások elmélyítik a mun­ka verseny minden formáját a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak foko­zott átvételével és munkamódszereik­nek terjesztésével, az újítók mozgal­mának megszilárdításával, a biztosított normáknak túlteljesítésével és a terv folyamatos teljesítésére irányuló igye­kezettel. Ezzel kezdik meg a harcot dolgozóink a rohammunka eltávolításá­ra és kiküszöbölésére és igyekeznek feltárni a rejtett tartalékokat, ami a termelés fokozását a termelékenység megnagyobbodását és a termelési költ­ségek csökkentését jejenti. Az 1951 májüs elsejére vállalt köte­lezettségek lehetővé teszik, hogy dol­gozóink az ötéves terv harmadik évé­nek kezdetétől fogva szilárd határo­zott léitekkel induljanak meg a jó munka útján, hogy így teljesítsék a fokozott feladatokat, biztosítsák a terv sikeres teljesítéséi és a további öröm­teli győzelmes munkát összes dolgo­zóink és a világbéke érdekében. Most pedig vessünk egy pillantást arra. hogv egyes üzemeink, hogy kezd­ték meg a tiarmad ;k tervévet. A csaVorci lurai Dimitrov-üzem dolgozóinak harmadik tervévét nyitó ünnepélyén, amelyen résztvett Gusz­táv Kliment iparügyi miniszter is, František Štedrý, az üzemi tanács el­nöke többek között ezeket mondotta? „Műszakiak, élrnunkások, újítók és munkások! Használjátok fel még job­ban a szovjet tapasztalatokat, sajátít­sátok e! a műszaki tudást, javítsátok továbbra a termeilés: módszereket és a munka megszervezését és harcoljatok a normák magas túlteljesítéséért. Csak így teljesíthetjük sikeresen azokat a feladatokat, amelyek előtt az ötéves terv harmadik évében áll." Az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak 1951 május elsejére. Így pél­dául Váslav Svoboda. a prágai kerület legjobb élmunkás esztergályosa, köte­lezte magát, hogy feleségét betanítja a három fúró- és marógépein való mun­..kára. A munkatermelékenységet ezután együtt 30%-kal fokozzák és a műsza­kiak segítségével az esztergapadot úgy állítják át, hogy elérhessék a per­cenkénti 2000 fordulatszámot. Továb­bá tökéletesíteni fogja szaktudását a szovjet sztahanovisták tapasztalatainak tanulmányozásával és elsajátítja a gyorsvágás technikáját úgy, hogy gé­pe vágási sebessége elérje a percen­kénti ezer méter sebességet. A vyszocsaity-3 CsKD Sztálingrád üzem dolgozói a harmadik tervév meg- I resni fogják az új szocialista munka nyitása alkalmából következő kötele- módszereket. zettséget vállaltak:. „Az 1951.évi terv­feladatok 24 százalékkal magasabbak, mint az -950. éviek voltak Kötelezzük magunkat, hogv további 43.5%-kai többet termelünk, amivel az 1950 év feladatát 67.5%-ka' szárnvaltuk túl. Kö­teleztük magunkat, hogv ezt folyamatos tervtel jesítéssel ériük el és hogy e közben tekintetbe fogjuk venni a tonna és a fajták szerinti tervteliesítést is." Az üzem dolgozói köelezettségvál­lalásukat a második és harmadik vál­tás kihasználásával, a munka jobb megszervezésével, a termelési beren­dezés kihasználásával. taoasztalatok átadásával, a nők bevonásával a ter­melésbe és a szocialista munkaverseny mélyebb kifejlesztésével akarják el­érni. Ugyanakkor felhív jág a köztár­saság minden acélöntődéiének dolgo­zóit versenvre. A versenyfeltételekben többek között köMezik magukat, bo^v 1951. május elsejéig az alkalmazottak 75 százalékát bevonják a szocialista murkaversenvbe és 20 százalékkal több újító javaslatot nyújtanak be. Az Osztrava-v'dék dolgozói a fokozott feladatok tudatá­ban, amelyeket a vasműveknek ebben _ az évben teljesíteniük kell. azzal az elhatározással kezdték meg az ötéves terv harmadik éve tervfeladatainak teljestését, hogy nem fognak ismerni olyan akadályt, amelyet sikeresen le nem küzdenének. A vítkovicei vasművek dolgozói kö­teleznék magukat, hogv munkahelvi'r kön érvényesíteni fogják Svoboda él­munkás munkamódszereit és hogy ke­A Sztálin, Gottwald. Zápotocký, Svermg és Jeremenko nevét viselő bányaüzemek dolgozói, bányászai ke­mény kézszorítással kötelezték magu­kat, hogy köielezettségválMásaikat, amelyeket a terv túlteljesítésére tet­tek, teljesítik. Különösen ünnepélyes volt a Zá­rubek-bánya dolgozóinak indulása a terv teljesítésére. így például az Alexander-tárnában dolgozó munka­kollektív, amely normáját 150 száza­lékra teljesíti, 1951. máius l-nek tisz­teletére kötelezettséget vállal, hogy az első négy hónapban a megállapított normát 55 'százalékkal túlléDi. Ezzel a tervezett időt telies 33 munkanappal rövidítik le három váltásban A bá­nyászok kötelezettségvállalásukban ezeket mondják: „Versenvre hívjuk fel az összes munkakollektíveket, ame­lyeknek hasonló munkáiuk van szén­vidékünkön, az összes dolgozók dicső napjának, 1951. máius 1-ének tiszte­letére. J. Erich handlovai levelező ezeket írja a handlovai dolgozók harmadik tervévet megnyitó ünnepségéről: Az ötéves terv második évének si­keres befejezéséből eredő öröm meg­mutatkozott a harmadik év kezdetén is, amelybe a handlovai bányászok még nagyobb lelkesedéssel léptek. Az ötéves terv második évét lá50 de­cember 31-én teljesítettük és így be­tartottuk Široký elvtársnak tett igé­retünket. A handlovai bányászok az új év első váltására szilárd elhatáro­zással indultak, hogy teljesíteni fog­ják az ezévi fokozott feladatokat. A normák felülvizsgálásának akciója lehetővé tette a munkahelyek nyu­godt munkáját. Minden bányász előtt ismeretes normája, mert megalkotá­sában maga is résztvett. A bányászok maguk mondják: ,,Az új normák biz­tosítják nekünk a nyugodtabb mun­kát és a magasabb keresetet. Ma­gasabb hüségpótlékot érünk el, mint tavaly, amikor normáink nem voltak rugalmasak és sokszor ráfizettünk erre. Es még egy dolog teszi mun­kánkat örömteljessé. Uj szabályzat szerint dolgozunk, amely biztosítja a munka jobb megszervezését és a rendet." A handlovai bányászok har­madik tervévüket örömmel és azzal a szilárd elhatározással kezdték meg, hogy az év elejétől kezdve győzelem­re viszik széncsatájukat. A komáromi S«?oda-műv?k dolgozói ünnepélyesen nyitották meg az ötéves terv harmadik évét. Az üzem dolgozói már az év kezdetétől novisták egyike, egy levelében a ki váló szovjet írónak, Goreliknek a kö­vetkezőket írja: „Egyelőre még nem látom elég világosan kötelességei­met. Megbíztak például azzal, hogy ismertessem munkamódszeremet a sztahanovistákkal. Előadás közben egyre azon kapom rajta magamat, hogy akaratlanul is arról beszélek, mint dolgoztam azelőtt. A felhangzó tapsok közepette pirulok és arra gondolok, hogy nem lehet a tegnap­ban élni". Ezt írja a szocialista mun­ka egyik legmegbecsültebb és legki­válóbb hőse, aki mintaképe annak a dolgozónak, akit sikerei további győ­zelemre serkentenek, aki megtanulta azt, hogy ne a tegnapból és a teg­napban éljen, hanem kövesse azt a hatalmas és lelket melegítő ütemet, amelyet az emberiség előrehaladása diktál a béke és a szocializmus útján. Csehszlovákia dolgozó népe a gott­waldi ötéves terv harmadik évébe lé­pett. Az évforduló küszöbén megáll­tunk egy pillanatra, értékeltük az elvégzett munkát és vállaltuk azt, hogy teljesítjük jelentősen fokozott feladatainkat a jövőben is. Gottwald elvtárs, Sztálin hűséges hazai tanít­ványa, köztársaságunk elnöke, az új­év alkalmából rádióbeszédet mon­dott, amelyben egyszerű szavakkal, világos mondatokkal jellemezte el­múlt tervévünk nagy küzdelmét, si­kereit és hiányait. Beszédében meg­rá akarnak mutatni arra, hogy mit | állapította azt, hogy az ötéves terv jelent a tervteljesítés szempontjából máanrlit Á-i/o • -iolentrta ec^onrlft ez évben az 1951-es évre szóló nor­mabiztosítási, szerződés. Az üzemi szerződés előkészítése során sok munkatartalékot fedtek fel. amelyek már most, az év eleién lehetővé te zik a normák túlteljesítését szorgalmazó kötelezettségvállalásokat. Az első váltás megkezdése előtt többek kö­zött ilyen normatúlteljesitési köte­lezettséget vállaltak Negyics, Soóky, Mészáros, Németh és Csebényi elv­társak is. Népi hadseregünk dolgozóink támasza Az ötéves terv harmadik évébe nemcsak köztársaságunk egész dol­gozó népe lépett, hanem népi demo­kratikus hadseregünk is, hogy tel­jesítse azokat a feladatokat, amelyek a csehszlovák hadsereg felépítésében ráhárulnak. Az összes csehszlovák katonai ala­kulatok, egységek manifesztációs gyűléseket rendeztek .amelyeken dr. Alexej Csepicska nemzetvédelmi mi­niszter hadiparancsának felolvasása után a parancsnokok és a poliitka munkások beszámoltak a gottwaldi ötéves terv harmadik évének jelentő­ségéről. Rámutattak azokra a fel­adatokra, amelyeket hadseregünknek a nemzetvédelmi miniszter hadipa­rancsa értelmében teljesítenie kell, hogy az 1951-es évben még sikere­sebben készüljenek fel Csehszlovákia dolgozó népe épitö munkájának vé­delmére és a világbéke arcvonalának megszilárdítására. Különleges jelentősége van a min­takatonák mozgalmának, amely népi hadseregünk tagjainak felelete az üzemek és gyárak dolgozóinak, az élmunkásoknak és újítóknak. A Szov­jet Hadsereg nagyszerű katonai ta­pasztalatai és a mintakatonák moz­galmának hatalmas kifejlesztése alapján hazánk építő sikereinek hő­si védelmezői válnak népi hadsere­günk tagjaiból. Ezzel a versennyel népi hadsere­günk tagjainak ezrei harcolnak a népi demokratikus köztársaság min­takatonájának büszke címéért. A mintakatona-jelvénnyel a legjobba­kat már 1951 február 25-én, dolgozó népünk dicső gyôzÄne harmadik év­fordulójának napján tüntetik ki. Ilyen katonáink felelete Klement Gottwald köztársasági elnökünk, a csehszlovák népi hadsereg főparancs­nokának szavain-, aki a mult év no­vember 10-én hadiparancsában ezeket mondotta: „Elvárom, hogy az alap­szolgálat minden katonája és altiszt­je igyekezni fog mintakatonává vál­ni és tettekkel bizonyítani be hűsé­gét és odaadását népéhez és népi de­mokratikus hazájához"* második éve: „jelentős esztendő volt, mert ebben az esztendőben ha­tároztuk el az ötéves terv első évé nek tapasztalatai alapján azt, hogy megváltoztatjuk eddigi terveinket és meggyorsítjuk a szocializmus építé­sét hazánkban.'' Beszédének további részében pedig később megállapítja azt, hogy az elért sikerek olyan je­lentékenyek, hogy az ötéves terv eredeti irányszámait is emelni tud­juk. Gottwald elvtárs beszéde tehát fél­reérthetetlenül rámutat arra, hogy a a terv harmadik évében még maga­sabb feladatokat is végre tudunk hajtani és ezzel még jobban meg­gyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. Bortkievics elvtárs fentebb idézett levelében utal arra, hogy nem lehet a tegnapban élni. Megállapíthatjuk eredményeinket és kitűzhetjük az új terveket, azonban azonnal keresnünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek megnyitják az utat az újabb terme­ési sikerek elérése felé. Hát nincse­nek kimerítve az összes lehetőségek? — kérdezhetné valaki, aki a mult esztendőben megkötött évzáró üzemi szerződésekre gondol, amelyek fel­tárták a tartalékokat és megjelölték a szocialista munkamódszerek maga­sabb felhasználásának módját is. Tá­volról sincsenek kihasználva az ösz­szes lehetőségek. Gottwald elvtárs újévi beszédében megemlíti azt, hogy a nehéziparban és főleg a nehéz gép­iparban a kétmüszakos foglalkozta­tás százaléka alig éri el a tizenket­tőt. Uj beruházások, új gépek, új gyárak lehetőségét, terveit, körvona­lait és sokszor már tető alá kerülő falait vetíti elénk a Párt vezette nép harcos akarata, de ugyanakkor a meglévő gyárak, a meglévő gépek nincsenek kihasználva az építkezé­sek gyengén gépesített ágazatában a nehéz építőgépek naponta legfel­jebb csak öt órát dolgoznak, és sok helyütt délután kettőkor fajrantot jelez a gyársziréna, a helyett, hogy új műszak kezdetét jelezné. Igen, legelőször is ezen a helyze­ten kell változtatnunk a gottwaldi terv harmadik évében. Mindenekelőtt jobban kell kihasználnunk a gépi berendezéseket, egy pillanatra se áll­janak meg a magas teljesítményű korszerű gépek, a bányákban minél r előbb vezessük be „a meleg csákány 1' mozgalmat, amely kiküszöböli a vál­tásoknál eddig elpazarolt évente sok ezer munkaórára rúgó üres munka­időt. Jól tudjuk azt, hogy más szem­pontból is nagy hiányok mutatkoznak az üzemekben. Itt van mindenekelőtt ellenségeink jóbarátja és a munkás­osztály legnagyobb ellensége, a se­lejt. Itt van a munkaerők hullámzá­sa, a távolmaradás, a munkaidő ki nem használása stb. Sok üzemben annyiféle dolgot gyártanak, hogy egyetlen feladat teljesítéséra sem tudják összpontosítani erejüket és így nem is képesek kileégíteni a mun­kásosztály egyre növekvő szükség­leteit. Ez főleg könnyűipari üzemeinkre vo­natkozik,. ahol egyes árucikkek szalag­termelése igen meggyorsíthatja a ter­melést. megszüntetheti az üzem rette­netes szétaprózottságát és magasan fokozhatja a munka termelékenységét. Amint láthatjuk, elvégezni való van bőven. És nem kell járatlan utakon ha­ladni. Előttünk áll, mint világító példa a Szovjetúnió harcokban edzett mun­kásosztályának forradalmi tapasztalata, amelynek egyszerű követése is meg­gyorsíthatja a szocializmus félépítését hazánkban. Bortkievics, Bikov gyors­vágó módszerei, amelynek alapján ma már Svoboda elvtárs, a Prága melletti Dimitrov-Avie-üzem kiváló élmunkása, hatszáz méteres vágási sebességet ért el, kell, hogy gondolkodásra kész­tesse vasesztergályosainkat, marósain­kat a komárnoi Skoda-gyárban, a Ke­letszlovákiai Gépműveiknél és minde­nütt, aho 1 ezek a tapasztalatok aranyat érnek. Képzeljük csak ej Svoboda elv­társ 30—8ö meteres átlagos vágási se­bességről ugrott fei egyszerre 600-ra. Gottwald elvtárs Svoboda élmunkás­hoz intézett levelében azt írja, hogy ezek a munkasikerek sok százezer munkaóra megtakarítását, sok-sok mil­lió korona jövedelmet jelentenek az államkincstárnak és hónapokkal gyor­síthatják meg a szocializmus felépíté­sét, ha elterjednek az egész ország­ban. De nemcsak Bortkievics és Bikov elvtársak gyorsvágó módszeréről van szó. Itt van és kézzelfoghatóan jónak bizonyult Afaximenko és Szavlj'jgin elvtársak építkezési módszere. Cseh­ország néhány szénbányájában foglal­koztak már a ciklusos fejtési rend­szerrel, stb. A tapasztaltok végtelen sora áll tőlünk kartávolságnyira, csak meg kell fogni, át kell plántálni a mi viszonyainkra és meg kell kezdeni ve­lük a munkál. Nem lehet és nem is tudunk a teg­napban élni. Itt van előttünk minden ígéretével, reménységével és bíztatá­sával a Ma, amely a sztálini korszak emberének korlátlan lehetőségeket nyújt és elősegíti azt. hogy tényleg mint ember éíhessen, mint ;:mber gon­dolkodhassék, alkotó kezdemény-.-zésseJ dolgozzék önmaga, családja, az egész társadalom szabad és boldog jövőjéért, amelyet a szocializmus jelent. — Nem lehet a tegnapban élni. — mondotta Bortkievics elvtárs és sike­reinek mámorában már újabb (ehető­ségek, újabb sikerek jártak az eszé­ben. . Befejeztük az ötéves terv második évét. De már arra gondolu.ik, hogyan használjuk ki a harmadk esztendőt, hogyan haladjunk előre még gyorsab-' bari, még győzedelmesebben. A szov­jet tapasztalatok éles fegyvert Her.te­nk a népi demokráciák dolgozóinak kezében. Meggyorsíthatják velük út­jukat előre és meghatványozzák a csapás erejét, amelyet a haldoküó, im­perializmus fejére mérnek. Csehszlová­kia dolgozó népe nem akar a tegnap­ban élni. Es az újesztendő küszöbén új kötelezettségvállalással siet új terme­lési sikerei elébe. Méltóan akai élm az­zal a szabadsággal, amelyeit a vörös katonák áldozatos harca hpzolt szá­mára, méltóan akarja já rni azt az utat, amelyet Sztálin mutatott a szabad népeknek és amelyen Gschszl ivákia munkásosztálya is jár GoUwald és Široký elvtársak vezetésévé^ f

Next

/
Oldalképek
Tartalom