Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-24 / 20. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 január 24, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 20. szám Szocialista munkaverseny, noraiaemelés, selejt­es költségcsökkentés, nemzeti műszakok, brigádmunka és újitőjavasiatok a béke jegyében A kassai kerület dolgozóinak máiuselötti kötelezettségvállalásai A kassai kerület üzemeiben és mun­kahelyein a Béke Hívei I. csehszlová­kiai kongresszusát megelőző napok­ban széles kötelezettségvállalási kam­pány indult. A kassai járásban az ösz­szes üzemek dolgozói békekötelezett­ségeket vállaltak. A kassai Magnezit­ka dolgozói 1951 első hetében egy műszakkal többet dolgoztak és tartós kötelezettségként versenyt indítottak a legjobb munkás címéért a bányában és a gyárban. Az útépítő alkalmazot­tak brigádmunkával 2000 munkaórát dolgoztak le a kettősvágány építésé­nél, míg a Keletszlovákiai Villamos­művek dolgozói január 20-ig elkészí­tették az üzemi iskola egész felszere­lését. A Szlovákiai Kávépótlék-üzem dolgozói az alkalmazottak létszámának növelésére kötelezték magukat — és az eddigi 49% helyett 70%-ban kap­csolódnak be a szocialista munkaver­senybe. A kassai Drevokombinát al­kalmazottai a selejtet 1%-ról 0.5%-ra csökkentik, a parkettüzemben pedig 12%-róI 7%-ra. AZ IGLÔI JARASBAN a vasércbányák rudnói üzeme kö­telezte magát, hogy megerősítik az együttműködést a bányászok és a brigádmunkások között és versenyre hívták ki a rozsnyói bányászokat. A Keletszlovákiai Téglaüzem dolgo­zói egy hét alatt hat természetes nyerstéglaszáritó helyett kilencet javí­tottak ki, míg az iglói kereskedelmi ház dolgozói kötelezték magukat, hogy rendes munkaidejükön kívül március végéig 1200 munkaórát dolgoznak le. Békekötelezettséget vállaltak a Szlová­kiai Keményítő-üzem, valamint az iglói Sabina-üzem dolgozói is, ahol a mun­kahelyről felszabadították a férfimun­kaerőket és 60%-ban nőkkel helyette­sítik. ' A KÉSMARKI JARASBAN az útépítőüzem dolgozói elhatároz­ták, hogj üzemükben teljesen kiküszö­bölik a hiányzásokat és teljesítményü­ket legalább 10%-kal emelik. A Tatralan dolgozói eredeti kötelezettségeikel kiterjesztik. A szövődé munkásai május l-ig 50.000 méterrel többet sző­nek meg, mint az eredeti terv előírja. A szállítási osztály alkalmazottai vállal­ták, hogy a szállítási költségeket 6%­kal csökkentik. A GALSZÉCSI ES ROCEI JARASBAN kevesebb az ipari üzem, ezért a dol­gozók másfajta kötelezettségeket vál­laltak. Az állami erdők gálszécsi üze­mének dolgozói 5%-kal csökkentett veszteséggel 100 köbméter fával többet termelnek. A jolsvai Magnezitka dol­gozói az első csehszlovákiai béke­kongresszus tiszteletére 7%-kai emel­ték az irányszámot, 25 alkalmazottjuk pedig teljesítményét egyéni kötelezett­ségvállalással 5—10%-kal emeli. A rőcei Tatralan január 30-ig további 30 munkaerőt szerez, akiket Csehországba küldenek szakiskolázásra. Az útépítő üzem alkalmazottal Jolsván április végéig 8—8 óra brigádmunkát dol­goznak le. A KIRALYHELMECI JARASBAN a Čierna n/Tisou-i útépítő üzem dol­gozói önkéntes békebrigádot szervez­tek, amely értékes nyersanyagot gyűj­tött iparunknak Január 15—20 között példás munkával 140%-os teljesítményt értek el. Az átrakodó állomás dolgozói normájukat 20%-kai emelték. A vasút­építő osztag a munka termelékenysé­gét a kongresszus napjáig 5%-kal emelte és a kongresszust megelőző héten élmunkásműszakban dolgo­zott. A ROZSNYÓI JARASBAN a vasércbányák dernői üzeme szin­tén kötelezte magát a munka terme­lékenységének fokozására és nyolc munkacsoport vállalta, hogy a januári tervet négy nappal korábban befejezi. A dobsinai vasércbánya dolgozói két nemzeti műszakot dolgoztak le, míg Fusko újítói vállalta, hogy 1951 folya­mán öt, már munkában levő újítója­vaslatot nyújt be. A harmaneci papír­üzem munkásai biztosítják a nagy­szlabosi-üzem tisztított cellulózefával való ellátását, úgyhogy ez az üzem elkerülheti íaraktárában a tisztogatási munkát és húsz férfimunkaerőt át­engedhet a nehéziparnak. A nagy­szlabosi papírüzem dolgozói a vágó­berendezésénél normájukat 10%-kal túlteljesítik. A dobsinai Hydrostav munkásai januárban tüzetesen átvizs­gálják a munkahelyeket. Az alsósajói vasércbányában tartós kötelezettséget vállaltak, hogy az 1951. év végéig 102%-ra teljesítik a termelési tervet. Május l-ig a szocialista munkaver­senybe bekapcsolják a dolgozók 90%­át és a felszíni munkálatoknál a gé­pek ellátására asszonyokat dolgoznak be. A LŐCSEI JARASBAN a lőcsei Zornica nemzeti vállalat dolgozói a januári terv teljesítését a kongresszus befejezéséig 105%-ra vállalták. A termékek minőségét tar­tósan 2%-kal emelik. Az üzemben négy kollektív és huszonkét egyéni munkakötelezettséget vállaltak. Ugyan­csak Lőcsén, a tátrai fűrészüzem má­jus l-ig békeműszakot dolgozik; vál­lalta továbbá, hogy a beérkezett nyersanyagot vasárnap rakják ki, to­vábbá fokozott figyelmet fezentelnek az újonnan felvett alkalmazottaknak. A TEREBESI JARASBAN a kötelezettségeket igen helyesen a munkatermelékenység emelésére, "a termelési költségek csökkentésére és az EFSz-tagok további toborzására irányítják. A terebesi UMEZ alkalma­zottai két békeműszakot dolgoznak le, 40 órát szentelnek a mezőgazdasági gépek javításának és három hónapon keresztül rendes munkájukon kívül negyven nagyobb és tizenkét kisebb javítást eszközölnek. A keletszlová­kiai malmok terebesi üzemének dolgo­zói négy-négy önkéntes munkaórát dolgoznak a védnökségük alá tartózó EFFSz számára. A terebesi csokoládé­gyár építői 52 rövid és 21 tartós egyéni, továbbá három kollektív kö­telezettséget vállaltak a munka terme­lékenységének emelésére, a hármasban való vakolásnál ,az anyagmegtakarí­tásnál, főleg cement és vas alkalmazá-" sa tekintetében. E kötelezettségválla­lások értéke 480.000 Kčs-t jelent. Ezen felül vállalták, hogy további két tagol beszerveznek az EFSz-be. A POPRÁDI JARASBAN összesen 243 egyéni munkakötelezett­séget vállaltak 950.000 korona és 27 kollektív munkaköelezettséget 2 millió 527.B89.— korona értékben. Az egyé­ni. kötelezettségvállalások közül a leg­értékesebb a Tatraszvit-üzem dolgo­zójának, Chochelová Máriának kötele­zettségvállalása, amelvnek értelmében normáját 165 százalékra fogia teljesí­teni és így az ezévi tervet szeptember 15-ig elvégzi. Chocholová Mária egy­úttal versenyre hívta ki összes munka­társnőit. Medvec János műszaki dolgozó kö­telezte magát, hogv a tervet 135 szá­zalékra teljesíti és így az ötéves terv harmadik évét október l-ig befejezi. Kuris Zsófia kötőnő normáiát 20 szá­zalékkal teljesíti túl és ígv a harmadik tervévet október 12-ig befeiezi, ezen­kívül a gyártmányok minőségét is emeli, míg a hulladékot 12 százalékról 11.8 százalékra csökkenti. A harisnya­osztályon dolgozó Glos Krisztina 145 százalékos normáiéi iesítéssel szeptem­ber 15-ig teljesíti a harmadik tervévet. A GÖLNICBANYAI JARASBAN 21 üzem dolgozói vállaltak munkakö­telezettségeket összesen 413.820 korona értékben. A szomolnoki vasércbányá­ban a fúrók használatánál lőszert, a piritbányában pedig villamosenergiát takarítanak meg, mégpedig május l-ig 53.000 korona értékben A pirit­termelésében legkevesebb 4 százalék­kal túlteljesítik a tervet. A mái iahuta: vasércbánya dolgozói a 18. számú munkahelyen munkájuk termelékeny­ségét tartósan 5 százalékkal, a 19. szá­mú munkahelyen 3 százalékkal, a 20. és 24. számú munkahelyen oedig öt százalékkal emelik. A orakfalvai VSS dolgozói szintén számos kötelezettsé­get vállaltak, többnyire Václav Svobo­da élmunkás munkamódszerei alapján. A kassai kerület üzemeinek dolgo­zói kötelezettségvállalásaikkal tanú­sítják, hogy szilárdan magukévá tet­ték a varsói békekongresszuson ki­adott jeszót: A békéért nem könyör­günk, a békéért harcolunk. A traktorisfák kötelezettségvállalásokkal harcolnak a békéért A Biyifraine&iti téglaüzemek felívása Szicvákia iéglaiiiemeiftez Traktorosaink nem várnak a bé­kére, hanem munkájukkal a békéért harcolnak. Erről a mult évi teljesít­ményeik, az idén pedig a békefelaján­lásaik tesznek tanúságot. Loksa László, a királyhelmeci ál­lami gépállomás traktorosa kötelezte magát, hogy egy év alatt 1.^00 hektáron elvégzi a szántást. Loksa Lászlóhoz hasonló traktorista nagyszámban akadt a királyhelmeci gépállomáson. A CsISz-tagok közül Iván Béla egy év alatt nyolcszáz hek­tárt, Kovács István 900 hektárt, Bo­da Zoltán 1000 hektárt és Lörincz István szintén ezer hektárt szánt fel. CsöTle Sándor élvtárs 22 éves trak. toros a csallóközcsütörtöki gép. állomásról elvállalta, hogy még a bevonulása előtt teljesíti tervét és hogy egyidejűleg utódját is begya­korolja a munkába. Ezzel a béke• kötelezettségvállalásával versenyre hívja ki az összes CsISz-tag trak­toristát. Gorej Vince és Holovacs Péter mol­davai traktorosok elvállalták, hogy az idén mindegyikük 1.405 hektáron el­végzi a szántást. Becsiancsiak József elvtárs elfogad­ta Amler olesnaui traktoros verseny­kihívását és kötelezte magát, hogy bevonulás előtt 1.050 hektáron el­végzi a szántást és egyidejűleg utódot i« begyakorol a munkába. A starálubovňai traktorosok köte­lezték magukat, hogy a Párt Közpon­ti Bizottsága határozatának jegyében tett kötelezettségvállalásokat feleme­lik 10%-kal, vagyis az év végéig minden egyes traktor ^70 hektárral többet szánt fél, mint ahogy azt a terv előírja. A stará lubovftai traktoristák ezenkívül munkaversenyre hívták ki a svid­níki, a stakčinii és a mezölaborci állami gépállomásokat a következő pontokban: a) teljesítmény b) a terv százalékokban való tel. jesítése c) szocialista szerződések megköté­se d) üzemanyag-megtakarítás e) az adminisztrációs munkák ren­des elvégzése. így felelnek traktorosaink a hábo­rús uszítóknak. Ahány traktorista, az mind a »A világ dolgozói megvédik a békét* jelssó alatt dolgozik. Az állami gépállomások munkájának javításáról a nyitrai kerületben Ha szem előtt tartjuk, hogy a nyitrai kerület csaknem teljesen me­zőgazdasági jellegű, akkor világosan látjuk, milyen nagy jelentőséggel bírnak az állami gépállomások ebben a kerületben. A gépállomások a nyit­rai kerületben a nyári munkáltat ki­elégítően végezték el, azonban atz őszi fokozott feladatokat már nem voltak képesek teljes mértékben el­végezni. A tavaszi munkák tervét az elmúlt évben az állami gépállomások H9 százalékra, a nyári munkák ter­vét 117 százalékra, az őszi mun­kák tervét pedig csak 53.6 szá. zalékr a teljesítették. Az őszi hát­ramaradást a gépállomások ve­. zetöség&nek nemtörődömsége okoz­ta, amelyek azt várták, hogy a munka elébük jöjjön, ahelyett, hogy saját kezdeményezésükből gondoskodtak volna a szerződések megkötéséről. Nem kis mértékben járult hozzá az őszi munkaterv alacsony százalékban való teljesítéséhez az is, hogy nem volt elég új káder és hogy nem ve­zették be a szocialista munkaverseny különféle formáit. Most a téli hónapokat a nyitrai kerületi nemzeti bizottság többek kö­zött arra használja fel, hogy segítsen az állami gépállomásoknak a fent. említett hibákat kiküszöbölni, hogy a tavaszi munkákat már zavartala­nul elvégezhesség. A nyitrai kerületi nemzeti bizottság tanácsa állandó felügyeletet vállalt a gép­állomások munkája és a gépállo­mány karbantartása felett és gon­doskodik szakemberekről is, ame­lyekben eddig hiány volt. A kerületi nemzeti bizottság egy­idejűleg utasítást adott ki a járási nemzeti bizottságoknak, hogy azok is nyújtsanak segítséget a gépállomásoknak és segítsék megszervezni a két, esetleg a há­rom váltásos munkát. A kerületi nemzeti bizottság mező­gazdasági osztálya ezenkívül meg. könnyíti a szövetkezeti tagok sorai­ból kikerülő traktoristák iskolázását is. Segítséget kell nyújtani az EFSz-eknek az éwégí elszámolásnál Ezekben a napokban az összes ma­gasabbtípusú EFSz-ekben ki kell dol­gozni a mult évi elszámolást. Ez a munka fokozott tevékenységet kíván meg maguktól a könvvelőktíS is, de egyben a szövetkezet vezetőségének tagjaitól is. Fontos, hogv népi köz­igazgatásunk szervei is a lehető legnagyobb mértékben segítségére le­gyenek az EFSz-eknek az elszámolás kidolgozásában. Ezt pedig úgy érhetik el, ha az üzemekből, vállalatokból és hivatalokból »néhánv könyvelőt felsza­badítanak az EFSz-ek segítségére. A járási nemzeti bizottságok mezőgaz­dasági osztályai már megkezdték en­nek a segítségnek a szervezését, ezért az egyes üzemek, vállalatok és hivata­lok forduljanak az illetékes iárási nem* zeti bizottsághoz, ahol megkapják • szükséges utasításokat, hogy EFSz­einknek tényleg értékes segítséget nyújtsanak. Tudatában kell lennünk annak, hogy az igazságos elszámolás megerősíti a szövetkezeti tagok bizalmát a közöa gazdálkodásban, serkenti őket munká­jukban és hozzájárul az EFSz pénz­ügyi rendjének megalapozásához. Mi­vel a szövetkezeti tagok soraiból ki­került és kiiskolázott könyvelőknek még nincs elegendő gyakorlati tapasz* talatuk, ezért főleg a védnökséget vál­lalt üzemek könyvelőinek kell a lehető leghathatósabb segítséget nyújtaniok EFSz-eknek ebben a fontos munkában. Ki részesül állami segélyben az elemi csapásoknál A nyitrai »Nyitramenti téglaüze­mek* n. v. a CsKP megalapításának 30-ik évfordulója tiszteletére verseny­re hívja ki Szlovákia összes tégla­üzemeit, hogy 1. gyorsítva végezzék el a gépek, a gépberendezések és a munka meg­kezdésének előkészítését, legkésőbb március 15-ig, 2. hogy a munkát a tervbevett idő­pont, április elseje helyett már már­cius 19-én megkezdjék, 3. hogy a szocialista munkaverseny kiterjesztésével és az új munkafor­mák bevezetésével emeljék a mun­ka termelékenységét a tégla és tég­latermékek gyártásában, mert ezek rendkivü! szükségesek nagyméretű építkezéseinkhez, 4. hogy a gottwaldi ötéves terv harmadik évét december 15-ig befe­jezzék. A téglaüzemek dolgozói így akar­nak hozzájárulni a Béke Híveinek világmozgalmához és így akarják meghiúsítani az imperialisták új há­ború előidézésére irányuló terveit. A belügyi és gazdasági miniszté­riumok 1950 november 29-én kiadott jelentése megállapítja, hogy állami segélyben azokat az elemi csapásokkal sújtott egyéneket lehet részesíteni, akiknek az elemi csapás által olyan káruk keletkezett birtokukon, hogy azt a saját erejükből tudják helyre­hozni, főleg ha ez a mezőgazdasági terv teljesítését veszélyezteti. Segélyt juttattak a mezőgazdasági birtokon keletkezett károk esetében, ha az illető földműves, illetve mező­gazdasági vállalat a bevételének a 30%-át meghaladó veszteséget szen­vedett elemi csapás miatt. * A segélyért való kérvényeket az elemi csapás megtörténte után 15 nap ; alatt be kell adni. Az ehhez szükséges nyomtatványt a helyi nemzeti bizott­| Ságoknál lehet beszerezni. Nagy szá­f razság, vagy állandó esőzés esetén az időszak kezdetét a kerületi nemzeti . bizottság állapítja meg. | A helyi nemzeti bizottság a hely­iszínen megállapítja a keletkezett ká­rokat, a kárt szenvedett egyén, vagy annak helyettesének jelenlétében. A mezőgazdasági birtokon keletkezett károknál a helyi nemzeti bizottság megtárgyalja a kérvény egyes pont* jait és az EFSz-szel, valamint a föld­műves szövetség helyicsoportjával karöltve javaslatot tesz a segély ma­gasságát illetőleg. Pénzbeli segélyt a mezőgazdasági birtokon keletkezett károknál a ve­tőmag, takarmány, műtrágya be­szerzésére utalnak ki, illetve a kárt szenvedett épületek megjavítására, vagy a holt- és az előleltár beszer­zésére. Rendkívüli esetekben, amikor azon­nali segítségre van szükség, a járási nemzeti bizottság az illetékes minisz* térium engedélyével azonnal fizethet ki bizonyos mennyiségű előleget a segélyre. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban rész­letes intézkedést az 1950 december 7-én kiadott Hivatalos Lapban lehet találni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom