Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-21 / 18. szám, vasárnap

19f< >n«ér 21 Békeköveteink munkájához Tegnap búcsúztattuk Prágába indu­ló békeköveteinket: gyári élmunkást, •a földműves szövetkezet példás dolgo­zóját, építő munkást, lelkészt, költőt, értelmiségi dolgozót és színházi szak­embert. Tudjuk róluk, ahogy tántorít­hatatlanul álltak békés munkahelyükön az építés posztján, ugyanolyan el­szánt akarattal adnak hangot vala­mennyiünk leghőbb vágyának, a béke megvédése gondolatának. Hazánkban ma egy mindjobban ön­tudatossá váló munkásosztály áll dol­gozóink élén és új ifjúság és teljesen ujarcú értelmiség van keletkezőben. Valiamennyiünknek célja közös: építés és alkotás a béke fennen lengő vörös lobogója alatt, építés és alkotás a legteljesebb emberi boldogság nevé­ben. Hála a Szovjetúnió felszabadító harcának és a szöntelen sztálini gon­doskodásnak, megvalósulóban van ná­lunk is az emberiség legnemesebb szellemeineik álma az élet igazságos rendjéről, a javak igazságos elosztá­sáról. a bilincseitől felszabadított mun­•kírči, a kizsákmányolásmentf** élet­ről. Lombosodó fákként nőnek nálunk már a gyárak, terebélyesednek és vi­rágzanak itt, ahol a felszabadulás előtt az úri rend igát rakott a földet túró cseléd nyakára Elmondhatjuk, hogy amiről álmodoztunk és amiért küzdöt­tünk. megvalósult, törvénnyé lett. Törvénnyé lett ú i és szabad élet árad el gyáraink, földjeink felett és a se­rény kezektől emeít pirostetejű • új munkásházainkba ínek és boldogság költözött, v És míg nálunk minden a megindult békés életnek dalos szépségét hirdeti és mindenki egy örömteli munkás je­len és boldog jövő kialakításán fárad, a túloldalon, a háborús uszítók bom­lottagyú tábora a háború elkerülhetet­lenségét hirdeti és Koreában már hó­napok óta próbálja megvalósítani al­jas terveit. Fenyeget és nyugtalanít ez a gyilkos tábor. Hazug rágalmakat szór ránk. a béke táborára és a béke legfőbb őrére, felszabadítónkra, « Szovjetunióra. De a dolgozó emberek sok száz mil­lióit nem lehet többé félrevezetni. Tisz­tán látják, hogy az, ami Koreában fo­lyik, —• védtelen embe'ek tömeges le­mészárlása gyermekek és anyák bes­tiális kivégzése, gyárak, iskolák, kór­házak és templomok céltudatos el­pusztítása, falvak és városok felper­zselése, — az imperialista fenevad igazi arca. És ez • fenevad bármely pillanatban ránk ronthat, életünkre törhet, ha harcos elszántsággal nem csapunk le rá. ha a Wall Street lán­cos kutyáit nem zabolázzuk meg ke­mény és bátor kiállással. A rombolás fenyegető, gyilkos és meddő erői el­len erőt kell szegeznünk, a békés épí­tés mindönt lebíró hatalmas «rejét, amely a túlsó tábort végre észretéríti és tudatosítja benne, hogy ez az építő erő mindenné' félelmetesebb, mert el­szántan kész a végsőkig harcolni ki­vívott szabadságáért, emberi jogaiért. Amikor a stockholmi békehatározat­ra nálunk is megkezdődtek az aäáírá­sok, azt mondottuk, hogy ezer aláírás még nem jelent sokat, de százezer gondolkodóba ejti az eülenfelet, mil­liók aláírása pedig kiüti az ellenünk fordítható gyilkos fegyvert a kezéből. Ezért hívtunk feli minden becsületesen gondolkodót, hogy aláírásával erősítse a béke táborát. Ma ebben a Szovjet­unió vezette harcos sztálini béketá­borban több mint 800 mil'tó ember so­rakozott fel, de az ellenfél makacsul! tartja hadállásait. Ma Nyugat-Némeit­országot próbálja bekapcsolni háborús érdek-szférájába, hadseregeket tobo­roz, levitézlett fasiszta tábornokokat állít szo'gálatába, Itáliában béketün­tetőkre lövet — s mindezt félelmében teszi annak a néhány ezér örökké profitra éhes tőkésnek érdekében, akiknek az emberélet sohasem volt szent és akik előtt értheitet'en az a sztálini nemes tanítás, hogy a legíőbb érték az ember. A béke, vagy a háború, tehát a lét, vagy nemlét, nem pártkérdés, hanem minden embert a legmélyebben érintő ügy. éppúgy a Szovjtúnióban és a népi demokráciák országában, mint a világ bármely pontján. A stockholmi hatá­rozat mellett leadott 500 millió sza­vazat félreérthetetlenül rámutatott ar. ra, hogy a világon minden becsületes, józangondofkodású ember háború elle­nes. És bizonyítja azt is, hogy a há­borús gyújtogatok tábora kicsiny és csupán arra az elenyésző számú tőkés klikkre szorítkozik, amely a WaU Streetről és Truman eünöki irodájából azt dirigálja. A haladó világ békehar­cában tehát arról van szó, hogy ezt a számbelileg jelentéktelen, de anyagi javakban bővelkedő, pénze mindenha­tóságával a nyugati sajtót hatalmában tartó kisebbséget a "népek erejével megfékezze és megsemmisítse, hogy soha többé ne vethesse a háború tűz­csóváját a világra nyomorult profitja kedvéért. Anrkor ma Prágában a béke kül­döttei b-számolnak nevünkben a béke­harc 'okozására kifeitett erőfeszíté­seinkről és-gyáraink, üzemeink, föld­műves szövetkezeteink megbízásából Németország minden vidékén egyre magasabb hullámokat ver az Adenauer­nak Grotewohl elvtárs miniszterelnök levelére adott válasza elleni tiltako­zás A demokratikus német tömeg­szervezetek vezetői egymásután szó­bábkancellár magatartását, rámutat­va, hogy az nem a német nép. ha­nem az amerikai imperirľsták akara­tát fejezi ki. Élesedik a tiltakozás Adenauer nyi­latkozata ellen Németország nyu.'/a­ti megszállási övezetében is. Wilhelm Löffler, a stuttgarti Georg Kiefer Gépgyár üzemi tanácsának elnöke kijelentette: „N künk. munkásoknak, akik. most felemelt adókkal és később vérünkkel fogjuk megfizetni. Aden­auer elutasító válaszát, tisztában sainkat: tudatosítanunk kell magunk­ban, hogy legfőbb teladatunk a béke­mozgalomban eddig elért eredménye­ket tovább fejleszteni. Felvilágosító munkákkal be kell vonnunk mindazo­kat a békeinozgaloinba. akik eddig még nem kapcsolódtak be a béke megvé­déséért vívott harcunkba. Napról- , . , . . napra lankada.lan sz.vóssággal rá kell fel es b e' vegz,k me s Adenauer mutatnunk arra, milyen roppant nagy a jelentősége a béke megvédése szem­pontjából a termelési eredmények fo­kozásának, « munkafegyelem megszi­lárdításának. Felajánlásainkkal, a munkaverseny példás fokozásával, fo­lyamatos tervttijesítéssel. a termelé­kenység emelésével, az igazolatlan el­maradások leszorításával és a kétlaki­ság megszüntetésével harcolhatunk a legeredményesebben a béke széles arc­vonalán. És ezen az arcvonalon nem szabad egy legparányibb rést sem hagynunk, ezér, szükséges, hagy va­lamennyi dolgozónkat bevonjuk ebbe a mozgílomba és ezért kell fejleszte­nünk dolgozóink politikai öntudatát, hogy lássák és leleplezzék a háborús uszítókat és azok hazai csatlósait. Csehszlovákia magvar dolgozóinak szeme is ma éber figyelemmel fordul Prága felé. Dolgozóink azzal a hittel vannak eltelve, hogv a háborús gyuj­togatókat meg keil és meg is lehet íé : kezni. És érzik, hogv a prágai kon­gresszus be fogja tölteni nagyszerű történelmi küldetését: a kardcsörtető atombombás imperialistákat megfélem­líti a béketábor ereiének úiabb mani­fésztálásával. És tudják, hogy azok a határozatok, amelyeket a varsói máso­dik világ-békekongresszus szellemé­ben küldöttcink Prágában meghoznsk, újabb szemléltető bizonyítékai lesznek a Béke Hívei ereiének és elszánt har­cos akaratának a tartós béke védel­mére. Csehszlovákia magvar dolgozói bi­zalommal tekintenek ma Prága felé és bizalomm?l gondolnak küldötteinkre, akik a békefront élvonalán állnak és biztos kézzel emelik magasba a béke zászlaját, amelv alatt az élén az egész szovjet nép menetel és amelvet Sztálin elvtárs adott a kezünkbe. „Tudjuk, hogy bek eszer e-t etünkben osztozik a világ minden dolgozója, — mondotta Hja Ehrenburg, — minden alkotó művésze, minden anyája és ezért a legnagyobb bizalommal nézünk a jövő ejé. Ha a népek összefognak, ki tudják tépni a bűnösök kezéből azt az iszonyatos fegyvert, amellyel a vá­rosok és falvak eillen. a gyermekek s az egész emberiség jövője ellen törni szándékoznak." Nem kell kételkednünk és félnünk. Mi vagyunk az erősebbek, mert a mi táborunk a hatalmasabb és mert a mi oldalunkon van az igazság. És ez az igazság hiteit ad nekünk és a hit meg­tízszerezi erőnket A mi hitünk ke­mény és erős fegyver, amely mélyen hatol az ífllenség szívébe. Büszkék és boldogok vagyunk, akik fényre és szabadságra ébredtünk, hogy ma a legnagyobb ügyért és a legma­gasabb célért dolgozhatunk köztársa­ságunk minden népével vállvetve: a haladásért és a szabadságért. És büszkék és boldogok vagyunk, hogy a mi közös jelszavunk: a béke! Békét akarunk önnek a földnek, köztársaságunk népeinek. Békét az egész világnak. Békét akkor is. ha fegyverre! kell megvédeni és küzdeni érte. Egri Viktor. UJSZÖ A német nép felháborodása miatt Adenauer úiabb magyarázkodásra kényszert! kell lennünk azzal, hogv az Adenau­erek helyébe más embereknek kel! jönniök, akik biztosítani tudják Né­metország jövőjét." Dr. Stritzka, a nürnbergi egyetem rektora ennyit mondott: „Adenauer nyilatkozata mögött nem a német nép áll. Ez a nyilatkozat Washington és a Vatikán piranesa! Tiltakozunk a z ellen, hogv németeket idegen cé­lokért áldozzanak fel." Még a nyugatnémet sajtó sem tud­ja leplezni a német nép hangulatai. A Nürnberger Allgemeine Rund­schau így ír: „Meg volt a lehetősége annak, hogy bebizonyítsuk a világ előtt: elsősorbán németek vagyunk. Adenauei® úr úgylátszik attól fél, hogy Washingtonban elveszít vala­mit, ha megragadja ezt a lehetősé­get." Nyilvánvalóan a nvugatnémet dol­gozók növekvő ellenállásával magya­rázható, hogy Adenauer szerdán meglepetésszerűen olvan értelmű közleményt hozatott nyilvánosságra, hogy mégegyszer beszélni fog a rá­dióban Grotewohl elvtárs leveléről. Adenauernek ez a közlése élénk vita tárgya a bonni kormánv székházá­ban. Alfaiában az a vélemény, hogy ezzel Adenauer maga ismeri be: nem sikerült hatalmi szóval elfojtania a német népnek az össznémet tárgya­lásokra irányuló akaratát. Adenauer helyzete hivatalbalépése óta még sohasem állott olvan heves vita középpontjában, mint most. Hogyan értelmezik dolgozóink a békeharcot IFolytaias a? I >.dalról) törekvésüket Szándékuk azonban nem fog sikerülni A népek milliói elitélik a háborút, ameäy felborítja békés éle­tüket és' helyébe kíní, nyomort, pusz­títást hoz. Százmlľók kiáltják a háborús uszí­tóknak: ,,Nem akarunk háború 1! Békét akarunk, mert a béke az él^t, a háború halál és pusztulás!" De nézzük a nemrégiben lezajlott varsói II Világbékekongresszus jel­szava'-: „A békét nem lehet kikönyö­rögni, — a békét ki kell harcolni!" Hogyan értelmezték ezt a jelszót a dolgozók hazánkban, hogyan veszik ki részüket valóraváltásából, hogyan har­colnak a munka frontján a békéért? A békét, mely életünket védelmezi, nekünk is meg kell védenünk. Mi dol­gozók a békét munkával, a munka termelékenységének emelésével véd. hetjük, ezze. erősítjük a béketábor erejét. Hogy ezt dolgozóink mennyire megértették, arról tények, munkaered­mények tanúskodnak. Gottwald és Široký elvtársakat ha­zánk dolgozói piind gyakrabban kere­sik fel távirataikkal, amelyekben hitet tes»iek a béke megőrzése mellett és ígérik, hogy biztosítják ötéves ter­vünk harmadik évének sikerét. A bányászok elmélyítik a munka­versenyt és békefelaján'ásokat tesz­nek. Más iparágakba tartozó dcügozó-k anyag megtakarítási versenyt indíta­nak. Mindenfelé felülvizsgálják mun­kájukat és a hibákat, a hibás gépeket kijavítják, hogy ezzel is elősegítsék a tervek mielőbbi sikeres teljesítését. Traktorosaink is dicséretreméltó mun­kát végeznek A kis- és középföidrryívesek mind nagyobb számban lépnek be az Egysé­ges Földműves Szövetkezetekbe,,. szer­ződéseket kötnek a raktárszövétkeze­teiíkel, hogy zökkenésmentesen tudja­nak ők is termelni és bzitosítva legyen műtrágya és vfJtőmag ellátásuk. Mind több és több szövetkezet ŕ'latállomá- nya keriil közös istállóba. Ezzel e'őse­gítik a kollektív gazdálkodás sikeres kifejlődését és virágzását és tökéle­tesedésével mind jobban biztosítják élelmiszerellátásunkat. Az elért eredménvek mind ipari, mind mezőgazdasági vonalon elis­merésre méltók. Ténvek mutatják te­hát, hogy a dolgozók a munka min­den frontján a termelésnek, a béke megvédésének szolgálatába álltak. Igaz, vannak nehézségek is. de eze­ket is kiküszöbölhetjük azzal, hogy kormányunk felhívásának értelmében feltárjuk a rejtett munkaerőket és bekapcsoljuk őket az ipart termelésbe. Óriási jelentőségű lesz iparunkra a második és harni tdik műszak beveze­tése is. A termeiés ígv sokkal gazda­ságosabb lesz, mert . iobban ki fogják ludn használni a gépeket. A gazdasá­gosabb termelés is a béke egyik zá­loga A békét, amelv szálfiunkra minden­nél fontosabb. védelmezzük és meg­védjük a jövőben is Hogv a munka termelékenységét emelni tudiuk, hogy életszínvonalunkat egyre magasibbra fejlesszük, ennek eléréséhez tanulnunk kell az élen járó szovjet technikusok­tól, sztahanovistáktól és újítóktól, akik minden téren új munkamódszerekkel ismertetnek meg bennünket. A techni­ka fejlesztésével és az új munkamód­szerek elsajátításával leghamarabb ér­hetjük el azt, hogv az emberi munka­erő megkíméíésével többet, jobbat és olcsóbban termelhessünk Hogy a bé­ke frontján még szilárdabban őrt áll­hassunk, és mi is elérjük mindazt, ami­ben a Szovjeúnió, a világ első szocia­lista áibma már bővelkedik, tanulnunk kell a szoviet nép tapasztalataiból. Mint Gottwald elvtárs úiévi beszédé­b-n mondotta: „Az újév az úi sikerek, az új győzelmek éve lesz. a békéért, a nép iól'téért, a haza virágzásáért, a szocializmusért folvó harcunkban " BALÁZS ALFONZ tn<]nkásleve|pző. Prágában megnyitották az „Új Magyarország" című dokumentációs kiállítást Antonín Zápotocký kormányelnök pénteken fogadta Molnár Eriket, a népi demokratikus Magyar Köztár­saság igazságügyminiszterét, aki az Uj Magyarország című dokumentá­ciós kiállítás megnyitásra érkezett Prágába. Molnár Erik meglátogatta Václav Kopecký tájékoztatásügyi és népművelési minisztert is, akivel szí­vélyes beszélgetést folytatott. Az Uj Magyarország című doku­mentációs kiállítás megnyitása előtt a sajtó képviselőinek lehetőségük volt beszélgetést folytatni Vályi Gá­borral. a magyar népi demokratikus köztársaság külügyminisztériuma dokumentációs osztályának vezetőjé­vel. Az ünnepélyes megnyitáson résztvett Molnár Erik dr. igazság­ügyminiszteren kívül Boldoczky Já­nos magyar követ is. továbbá a cseh­szlovák kormány tagjai, élükön Anto­nín Zápotocký miniszterelnökkel, Zdenek Fierlinger, dr. Ján Ševčik mi­Az Olasz Szocialista Párt XXIX. Országos Kongresszusa Az olasz Rég is bé»ét akar Január 17-én Bolognában megnyílt az Olasz Szocialista Párt XXIX. Or­szágos Kongresszusa. A kongresszu­son résztvevő mintegy 400 kiküldött és többszáz vendég lelkesen üdvözöl­te az elnökségben helyet foglaló Pietro Nennit és az Olasz Szocialista Párt többi vezetőjét. A kongresszus résztvevői viharos ünneplésben része­sítették a béke hatalmas bástyáját, a Szovjetuniót, a népi Kínát és a függetlenségéért harcoló hös koreai népet. . Togliatti elvtárs, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára táviratot küldött a kongresszusnak, amelyben a következőket írta: „Lelkes, test­véri üdvözletem küldöm azzal a meg­győződéssel, hogy csak a munkások és a nép pártjainak döntő befolyása az ország politikai vezetésében ment­peri-kormány csatlakozott az Atlanti olasz nép nem engedi magát harma­. t . i _ : : TTilií n-Viií Vvav»i'iV\o orvrlnvni O "7 amori. Egyezményhez. „Azok a miniszterek, akik olasz katonákat ígérnek az ön hadserege -részére, félrevezetik önt" állapítja meg a felhívás. ,,Az olasz nép elutasítja az Atlanti Egyezmény politikáját. Az olasz nép békét akar. Az olasz népet — szerencsétlenségé­re — belesodorták a második világ­háborúba a hitleristák érdekében. Az dik világháborúba sodorni az ameri­kai imperialisták érdekében. Az Olasz Szocialista Párt XXIX. kon­gresszusa kéri önt, tábornok úr, szá­moljon be Washingtonban népünk akaratának e becsületes és nyilt ki­fejezéséről." A kongresszus szerda esti ülésén Pietro Nenni, a Párt fő­titkára mondotta el beszámolóját. Hanoiban a franciák helyzete ¥álságos Öt nap óta tart a Hanoi külső erö­dítménygyürüiben folyó csata a tá­madó Vietminh és a Tonkingot védő expedíciós hadsereg között — jelen­tik a nyugati tudósítók. A Francé Sbir helyszíni tudósító­ja szerint a vietnami néphadsereg heti meg a békét és hazánkat az nyomása az egész arcvonalon foly­újabb katasztrófától. Remélem, az . tatódik. önök kongresszusának munkája meg­szilárdítja a munkásoszt-íly és a nép egységét és elszántságát, hogy har­coljon a munkáért, a szabadsá.gért és a békéért." A kongresszus felhívást intézett Eisenhowerhez, amelyben rámutat, hogy Olaszország történelmében nem volt és nincs népszerüt'enebb annál Az AP tudósítója szerint semleges katonai megfigyelők az expedíciós hadsereg számára a hrlyzetet „vál­ságosnak" minősítik. De Lattre de Tassigny tábornok a francia sajtó képviselői előtt elismerte a helyzet „komolýteágáť 1. A Franc Tireur borúlátó beszámo­lót közöl Hanoi helyzetéről. ,,A fran­ciák elkeseredett ellenállása ellené­lllll, V.. U\J y * i\ v. •••> ........ .. . . felsorolják békekötelezettség vállalá- I a határozatnál, amellyel a De Gas- i re nem bizonyos, hogy megtarthat- I latot. ják a várost" — írja. A lap szerint valószínű, hogy a főparancsnokság követeli majd a csapatoktól, tartsák Hanoit a végsőkig, ez a taktika azonban rendkívül súlyos vesztesé­gekkel járna. A vietnami hírszolgálati iroda je­lentése szerint tavaly október köze­pe és december közepe között a francia gyarmati hadseregnek több mint ezer katonája állt át a vietnami néphadsereghez Hadong tartomány­ban, Hanoitól délnyugatra. Az át­állások a vietnami néphadsereg szep­temberben és novemberben aratott győzelmeit követték. Hadong tarto­mány más részeiben a katonák a francia imperialisták fenyegetései elV'irre megtagadták a frontszolgá­niszterelnökhelyettesek, Ladislav Kopŕiva, dr. gtefan Rais, Václav Ko­pecký, Jozef Jonáš. dr. Alois Neu­man, dr. Jozef Plojhar miniszterek és Bohumil Červíček, a köztársasági elnöki iroda képviselője. A szovjet nagykövetség részéről a megnyitáson jelen volt M. D. Frolov Xultúrattasé, továbbá a Német Demokratikus Köz­társaság nagykövete, Fritz Grosse, Halim Budo albán követ, továbbá Wen-Nin, a Kínai Népköztársaság nagykövetségi tanácsaso, Velicskov Stefan, a bolgár nagykövetség kul­túrattaséja és Nicolae Serban, a ro­mán nagykövetség kultúrtitkára, va­lamint más kimagasló személyiségek. A tájékoztatás- és népművelési mi­nisztérium nevében a jelenlevőket Lu­rrír Čivrný, a tájékoztatási és népmű­velési miniszter helvettcse fogadta, aki többek közölt ezeket mondotta: — Ez a kiállítás, amelv oly fontos a népi demokratikus Magvarország szé­leskörű megismerésére, egyszersmind bizonyítéka az országaink közti kap­csolatok és együttműködés állandó el­mélyítésének. Nem kétséges, hogy ba­ráti kapcsolataink további megszilárdu­lását hozza magával és gazdasági, pol'tikai, valamint kultúréletünk min­den szakaszán még iobban megerősíti egyiittmunkálkodásunkat a békéért folytatott közös harcunk széles kere­tében. A megnyitó beszéd után Zdenek Fierlinger kormánvelnökhelvettes, majd utána dr. Molnár Erik. a magyar népi demokratikus köztársaság igazság­ügyminisztere mondott beszédet. Ezek után Lumír Čivrný, a táiékoztatásügyi és népművelési miniszter helyettese megnyitottnak nyilvánította a kiállítást. Átalakult ac a«g©! Az angol kormányt átalakították. Bevan eddigi egészségügyi minisz­tert munkaügyi miniszterré, Isaacs, eddigi munkaügyi minisztert nyug­díjügyi miniszterré és Hilary Mar­quand, eddigi nyugdíjminisztert egészségügyi miniszterré nevezték ki — jelenti a Reuter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom