Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-18 / 15. szám, csütörtök

UJSZ0­Tanuljunk a szovjet mezőgazdaság tapasztalataiból Hogyan jutalmazzák a kolhoztagokat 1951 január 18 Beszámoló a CSEMADOK kírályhelmecí aktívájáról Ha valaki a Szovjetunióban kerülné a munkát, vagy rosszul dolgozna, ak­kor csak a maga életét rontaná mog vele. A legjobban a mezőgazdaság­ban, a kolhozokban tükröződik ez vissza, ahol az összes munkákat nor­mák »2erint végzik, ami annyit je­lent, hogy minden munkaképes kol­hoztag a terv szerint előre ludja, hol kell dolgoznia és. mennyi munkát kell nyolc órai munkaidő alatt elvégeznie. Például: egy kovács számára meg van határozva, hogy 40 óra alatt egy szekerei meg kell vasalnia. Vagy pe dig négy nőnek nyolc óra alatt ros­tán meg keíi tisztítania hatvan mázsa búzát, stb. A normákat a kolhoz gyűlésén álla­pítják meg. Az elvégzett munkát ál­landóan jegyzik és a terv teljesítését rendszeresen feliHvizsgálják Ha va­lamelyik kolhoztag akarja, akkor mun­kájához mérten előlegben részesülhet. Az aratás befejeztével, vagy pedig az őszi munkák után az összkolhozi gyű­lésen felállítják m elszámolási mér­leget és megállapítják, hogy milyen összeget fordítanak a kolhoz további építésére. A kolhoz egész jövedelmé­nek kb. a 3%-át a kolhoz tartalék­alapjához csatolják, a többit pedig el­számolják és megállapítják, hogy meny nyi jut normánként • a ledolgozott munkaegységek után. Egyidejűleg elhatározzák a kolhoztagok gyűlé­sén azt is, hogy a legjobb dolgozók milyen küíön jutalomban — pré­miumban részesülnek. Prémiumot a terven felüli hús, lej, vagy pedig gabonatermelésért számí­tanak. A vinicki járásban lévő „Május el­seje" kolhoz tagjai az 1950-es évben egy munkaegységért 100 gr. húst és zsírt, 5 kg gabonát és 7 rúbelt kap­tak. Később még külön részesültek, a gyümölcs, burgonya és jöldségter­mésből és cukrot kaptak. Minden munkaképes kolhoztagnak egy év alatt legalább 350 munkaegy­séget kell felmutatnia, de a kolhoz­tagok általában egyezer munkaegy­séget dolgoznak ile. Vannak olyan kiváló dolgozók is, akik egy nap alatt több munkaegy­séget is teljesítenek, úgyhogy egy év alatt több mint kétezer munka­egységet inutathalnak fel. ^ Ha a rendes juttatáshoz hozzászámít­juk a terven felüli munkáért járó prémiumot, akkor világossá válik, hogy voltaképpen milyen gazdag is a kolhoztagok élete. Például: P. F. Marcimova 50 éves kolhoz­asszony 1949-ben 12.000 rúbelt, 16 és fél mázsa gabonát, 4 sertést, 2 q cukrot «tb„ keresett. 1945-ben még nagyobb volt'a kere­sete, de ez annak volt köszönhető, hogy a termés is jobb volt. mint az 1949-es évben. Azt is figyelembe keíi vennünk, hogy a kolhozban az egyes családoknak nemcsak egy tagja dol­gozik, hanem sokszor hárman-négyen is résztvesznek a kolnozmunkában. Ilyen esetekben azután egy családnak a jövedelme tényleg nagyon szép ősz­szeget tesz ki. Ilyen keresettből az után gyönyörűen be lehet rendezkedni, bddog és örörtitfft életet lehet élni: Milyenek a kelhoztagok lakásai A kolhoztagok házai tiszták, frissen vannak meszelve, kívülről is belülről is. Nagyobbrészt három helyiségből állanak, a szobák egyszerűen, de íz­lésesen és tisztán vannak berendezve. Nagyon nehéz olyan házat találni, ahol ne lenne villanyárain, rádió, könyvtár, stb. A kolhoztagok az egyéni tulajdo­nukban lévő sertések és tehenek szá­mára lakásuktól messzebb építenek istáHól. ItDgy a lakásban ne lehessen szagot érezni és hogy a baromfiak ne járjanak a konyhába, mint ahogy az nagyon sok esetben a mi falvainkban még előfordul. A tartalékalap feladata Külön alapból tartják fenn a kol­hozok a klubot, amelyben van mozi, színház, több helyiség, amelyekben a különböző gyűléseket tartják és ahol a kolhoztagok tanulnak. Minden kol­hozban van egy üzlet, amelyben min­denféle árut szabadon lehet vásárolni. A - kdhozokban borbélymühely is van, gőzfürdő, stb. Minden egyes polgár, léhát | a kolhozUg is díjtalan gyógyításban részesülhet. A kolhozokban fogon, vosi rendelő, orvosi rendelő és szü­lészeti klinika is működik. A szovjet kolhozokban különös gon­dot fordítanak a bölcsődék és gyér­mekotthonok fenntartására. A kisgye­rekek, akiknek édesanyjuk álíásban van, úgy élnek a bölcsődékben, mint valami mesében A bölcsődéljen igazi otthonra találnak, ahol sok-sok kü­lönféle játék, hintaló, hinta, játszótér,; stb., van. A tanítónő úgy bánik a gyerekekkel, mintha valóban az édes­anyjuk lenne. A bölcsődék modernül vannak berendezve, úgy, hogy az édesanyák teljes nyugalommal végez­hetik munkájukat, nem kell rertteg­niök, hogy gyermekük ezalatt mit csinál. Hasonlóképpen gondoskodnak az aggokról is. A szovjet alkotmány szerint minden ötven éven feliili nőnek és 55 éven felüli férfinek joga van nyugdíjba menni. Természetes, ha az illenők akarnak, akkor dolgozhatnak továbbra is. Ez a legtöbb esetben így van. Az aggoknak kis házuk van és mellette islálló . tehenüknek. A kol­hoztól kapnak annyi takarmányt, amennyit a birtokukban tévő tehén és sertések számára szükséges. A kol­hoz határozatának értelmében olyan mennyiségű nyugdíjat biztosítanak számukra, hogy békésen élhetnek. Ha egészségi áJlapotuk megkívánja, ak­kor szanatóriumokban vagy más gyógyintézetekben helyezik el őket. A kolhoztagok táplálkozása Meg kell említenünk azt is. hogyan táplálkoznak a kolhoztagok. Természe­tesen a munkához sok erőre van szük­ség és eet az ember csak bő táplál kozás útján tudja megszerezni. A szovjet kolhoztagoknál a reggeli a legfontosabb étkezés Négy, sőt öt­féle ételből álló reggelit is esznek. Ebédidő kb. két órakor van. Az ebé­dekre majdnem mindig húst adnak. Vacsorák zöldségfélék, tej vagy más hideg étel. Hogyan haladnak a szovjet földművesek a kommunizmus felé Csaknem az egész Szovjetúnió te­rületén a kisebb kolhozok egyesülnek, hogy .óriáskolhozt" aíkossanak, amelynek területe 5, sőt 6000 hektárt is kitesz. Az ilyen óriás kolhozok közepén kolhozvárosokat építenek. Nagy épületek, széles útcák, színházak, mozik, kórházak, egyszóval minden, ami más szovjet városokban is van, megtalálható a kolhozvárosban. Ezekben a városokban virágzik a szovjet kolhoztagok új élete. Hogy a földekhez közelebb legyenek, hatal­mas szállodákat építenek, amelyekben a dolgozók, a földmunkák ideje alatt szállást kapnak. Már sok kolhozban megkezdődött az az élet, de vannak olyanok is, ahol még nem Miért? Nikolaj G. Jegorov, a „Lenin kolhoz" elnöke erre így fe­lelt: „Azért, mart mi betartottuk a szovjetkormány és Sztálin elvtárs ta­nácsát és már 1925-ben megkezdtük szövetkezetünk építését. Voltak azon­ban olyan helyek is. ahoü csak nyolc évvel később kezdték meg a szövet­kezeti mozgalmat A mi kolhozunk milliomos, de akik késtek a szövetke­zet építésével, azok nem gazdagok, ezért mi jobban élünk, mint ők." Mit lúttunk Micsurinazkban Kert közepén lévő kis házban va­gyunk itt ált és dolgozott a természet dicsőséges átalakítója, Micsurin. A cári Oroszország alatt itt teremtette meg hat hektáron kertjét, a leheitő legnehezebb körülményeik között, a kormány segítsége nélkül. Ma, ha Micsurinszkba jövünk, (így nevezték eí Kozlov városát nagy fia után) lát juk, hogy milyen mértékben tudja ki­használ™ a kommunizmust építő szov­jet nép Micsurin tanítását, hogy nem szabad a természet kénye-kedvére hagynunk magunkat, hanem saját ma­gunknak kell a természeteit .szolgála­tunkba kényszeríteni. Micsurin követőinek ma egész serege I.yszenkóval az élén új meg új nagy müveken dolgozik Micsurin eredeti 6 hektárja ma már 600 hektárra emel. kedett. Az elmúlt 20 év ali't a Szovjet únióban több gyümölcsöst termel­tek, mint a cári Oroszországban 200 év alatt. Ma már Szibériában is alma terem, ahol bizony az 50 fokos fagyok nem ritkák. Összesen 30.000 hektár van beültetve a Mi­csurin által kitenyésztett gyümölcs­fa fajtákkal. A védő-erdőövezetek létesítésének keretében további 700.000 hektár gyümölcsös ültetése van tervbevéve. A kormány azt akarja elérni, hogy minden egyes kolhoznak és szovlwz­nak legyen gyümölcsöse. „Micsurin nagysága nem abban rej­lik, hogy száz és száz újfajta gyü­mölcsfái termelt ki, — mondja Mi­csurin unokahúga. — hanem abban, hogy megmutatta azt a módszer!, amellyel új fajtákat tudunk kiter­melni." Micsurinszk központtá lett. ahol a legjobb tudós dolgozók végzik kuta­tásaikat és ahol ä diákok ezrei sajá­títhatják el a micsurini módszert. Igy pé'dául a Lvszenkó által vezetett köz­ponti genetiku? laboratóriumban .la­kovlev, Lyszuk. Csernyenkov, Uzmin, Buzulin és még más akadémikusok dolgoznrk Az ö laboratóriumukhoz tartozik 600 hektár gyümölcsös, amelyben több mitvt 300.000 gyümölcs­fa van. ^ Ma a Szovjetunióban 7 kutató in­tézet és 100 kísérleti állomás műkö­dik. Ezeknek munkáját a fentemlített micsurinszki gyümölcstermei'ési inté­zel irányítja. Ebben az intézetben 70 'udós és 300 állandó munkás működik. A kísérleti földek terjedelme 500 hek­tár. A micsurini tudomány iránti érdek­lődés a földművesifjúság körében !»­lalmas mérete kft ölt. A múlt évben több mint 30.000 érdeklődő látogatta meg Micsurinszkot Micsurinszkban gyümölcstermelés' középiskola és ül­tető iskola működik a sz o v hozok bri­gádvezffcői számára A Micsurin gyiimöks és zöldséjj­termelési főiskola 20 év alatt ösz­szesen 2000 agronomust; nevelt. Tavaly olvan hatalmas érdeklődés volt ftzen iskola iránt, hogy egy helyre öten is jelentkeztek. Ä hallgatóság között a Szovjetúnió 58 vidékéről összesei] 13 féle nemzetiségű ifjak vannak. Ez az iskola 450 hektár kí­sérleti gyümölcsössel rendelkezik, a zöldségteirmeié&i szovhoz pedig 600 hektárral. Az iskola igazgatója meg­ismertetett bennünket a tanítás- mód­szerével, megmutatta a laboratóriu­mot és más érdekességeket., „Meg akartuk javítani az épületeit — mond­ja, — sőt újjá akartuk építeni, merf nem volt elég nagy Sztálin elvtárs személyesein érdek'ődött iskolánk munkájáról, ezért eíhatároztuk. hogy két éven beli.il új iskolát építünk". Az ablakon keresztül a térre néz­tünk, ahol gyönyörű bokrok között Micsurin emlékműve' áll. Azelőtt ezen a helyein piac volt. Ma periig külön­böző gyümölcsfák díszelegnek itt. amelyeket Micsurin :erme!t ki. Igy teljesítette és teljesíti a szovjet kor­mány Lenin üzenetét: „Mindem lehe­tőséget meg kell adni a micsurini gondolatok terjesztésére és megvaló­sítására". J. Jindra, Szovjetunióban járt paraszt. küldött. Érdekességek a Szovjetúnióból A KOLHOZ-ÜJlTÓK és feltalálók új, sorközötti kapálógépet készítet­tek a kok-szagíz növény megműve­lésére. (A kok-szagízböl a Szovjet­unióban kaucsukot nyernek). Ezen­kívül egy olyan gépet is feltaláltak, amely nagyon gondosan felszedi a kok.szagíz gumóit. MOLCSANOV a »Volja«-kolhoz tagja a gomeli vidéken feltalált egy gépet a burgonya osztályozására. A gép kezeléséhez két munkaerőre van szükség és 30 ember munkáját végzi el. A SZOVJETUNIÓBAN különös gondot fordítanak arra. hogy a nők is érvényesülni tudjanak a kolhozok, a traktorállomások és a mezőgazda­sági szerveaetek vezető helyein. A főiskolás műveltséggel rendelkező mezőgazdasági szakembereknek 38 százalékát nők képezik. Az agrono­nuisoknak és a zootechnikusoknak is a 44% nő. Körülbelül 1500 nőt — mezőgazdasági dolgozót tüntettek ki a »Szocialista Munka Höse«-cimmel. A >JDARNlK« artel fiatal kolhoz­tagjai a komszomoüstákkal az élü­kön elhatározták, hogy tízezer hó­torlaszt készítenek. Az ö példájukat az egész vidék falusi ifjúsága lelke­sedéssel követi. A komszomolisták ezrei kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe a hótorlaszok készí­tésében. A >Bugyonnij«-kolhoz fia­tal földművesei a krasznocholi járás­ban eddig már több mint háromezer hótorlaszt készítettek. MOSZKVA VIDÉKÉN már értékes tapasztalatokat szereztek abban, hogy hogyan lehet a 12, sőt 15 éves gyümölcsfákat és bokrokat is átül­tetni más helyre. A fákat ősszel gyö­kerestől kiássák, nedves szalmába csomagolják és így átszállítják arra a helyre, ahová el akarják őket ül­tetni. Az így átültetett fák tovább is jó gyümölcstermést adnak. A CSEMADOK királyhelmeci já­rási csoportjai a napokban tartották járási aktívájukat a járás székhelyén, Királyhelmeeen, a CSEMADOK he­lyiségében. ) Kora reggel vonattal, autóbusszal és gyalogszerrel jöttek a falvak kül­idöttei, hogy jelentést tegyenek az 'elvégzett munkáról, szervezeteik mű­ködéséről, hogy megbeszéljék a to­vábbi feladatokat, hogy az ötéves terv harmadik évében hogyan fog­ják kivenni részüket a járás magyar dolgozói a béke megvédésében. Az aktíván a járásból tizennégy szerve­zet képviseletében ötven kiküldött jelent meg. Azonkívül a nagykaposi járásból külön autóbusszal négy köz­ség képviseletében tizenhat küldött jött el. A Munka dala elhangzása után Ady- és Petőfi-költeményeket szaval­tak, majd pedig a kassai kerület ki­küldötte, Mózes Sándor tartotta meg beszámolóját. A nemzetközi helyzet ismertetése után az eddigi elért eredményeket méltatta és a mutatkozó hiányokra mutatott rá. A béka megvédéséért folyó harcban széleskörű felvilágosí­tó munkához kell fogni. Le kell lep­leznünk a háborús uszítókat és se­gítőiket a magyar dolgozók előtt. Nem elég csak színjátszásra fordíta­ni a CSEMADOK működését. Át kell térni a színjátszás mellett aktuá­lis előadások megrendezésére a leg­szélesebb alapon. Ilyen előadásokon értékelni kell az elmúlt gazdasági év elért eredményeit, amely év meg­hozta a magyar dolgozók részére is a falvakban és a városokban, hogy több kerékpár, motorkerékpár, var­rógép, villany, traktor, vető- és szán­tógép jutott nekik, mint bármikor azelőtt. A hajdan rosszul öltözött dolgozóknak most tisztességes ruhá­zat jut. Beszélni kell a dolgozóknak kijáró üdülési szabadságról a világ­hírű fürdőhelyeken, amit azelőtt a dolgozók csak hallásból vagy tér­képről ismertek. Aktíve be kell kap­csolódni mindenütt a Nemzeti Arc­vonal munkájába, segíteni a ter­ménybeszolgáltatás összeírásánál. A gottwaldi ötéves terv harmadik évé­ben mindenhol a népképviselettel együttműködve segítenünk kell a munkáshiái,y lekÜ. déséb.m. Minden tudásunkkal és akaratunkkal azon kel! lennünk, hogy az ötéves terv harmadik éve sikerrel ^áruljon, hogy minden dolgozó élete szebb, jobb és boldogabb legyen. A beszámolót élénk vita követte. A vitában kilenc kiküldött vett részt, akik felszólalásaikban előad­ták, hogy az egyes helyiszervezetek mit tettek eddig é3 mit fognak ten­ni a jövőben az ötéves terv x sikeréért és a béke megvédéséért. Elsőnek Nagykövesdröl Bodnár kultúrtárs előadta, hogy szervezetük novemberben alakult meg 28 taggal. Ma a szervezetnek 35 tagja van. Rendeztek négy kultúrelőadást saját falujukban és egy színielőadást Kis­kövesden. A békét védő Korea javá­ra 2137 koronát gyűjtöttek. Létesí­tettek 1000 korona értékben könyv­tárat, amely állandóan közkézen fo­rog a faluban. A helyicsoport magát ra vállalja, hogy február l-ig meg­alakítja Kiskövesden a CSEMADOK helyicsoportját. Május 1-lg a taglét­számot 70-re emelik. Ledolgoznak 800 brigádórát az ÉFSz-ben. Hat előadást rendeznek a községben. Igyekezni fognak meggyőzni a CSE­MADOK-tagokat, hogy lépjenek b« az EFSz-be. A perbenyikl kiküldött arról be­szélt, hogy a szervezet öt községben rendezett színielőadást. A CSEMA­DOK tagjai sorából tizenkilencen lép­tek be az EFSz-be. Szereztek 22 elő­fizetőt az Üj Szónak. A helyicsoport­nak 126 tagja van. Vállalják, hogy május l-ig a tagok létszámát 150-re emelik. Tíz előadást rendeznek a községben, 400 munkaórát ledolgoz­nak az EFSz-ben, 20 Üj Szó előfize­tőt szereznek. A békéért harcoló Ko­rea javára 5345 koronát gyűjtöttek. Szomotor küldötte arról beszélt; hogy a v szervezet csak december ha­vában alakult meg 25 taggal. Vállal­ják a taglétszám felemelését május 1-lg 50-re. Az Üj Szónak 10 előfize­tőt szereznek. A községben előadá­sokat rendeznek. Szentes kiküldötte arról beszélt, hogy a helyiszervezet karácsonyra jól sikerült előadást rendezett. A jó könyv hetében átvettek 10.000 koro­na értékben magyar és 2000 korona értékben szlovák könyveket a község lakosai között való terjesztésre. Vállalják 200 munkaóra ledolgozását az EFSz-ben, a taglétszám feleme­lését 70-re, a Szokol sportegylet megalakítását, 20 Üj Szó előfizető megszerzését. Zemplén kiküldötte előadta, hogy szervezetük a legszorosabban együtt­működik az EFSz-el és a helybeÄ Szokol egyesülettel. Vállalják a tag­létszám felemelését 40-ról 70-re, há­rom színielőadás megrendezését, 200 brigádóra ledolgozását az EFSz-ben, 15 előfizető megszerzését az Üj Szó részére. Pólyán kiküldötte, tekintettel ar­ra, hogy a szervezet csak december második felében alakult meg, nem tud eredményes munkáról beszámol­ni, de vállalja, hogy a tagok létszá­mát felemelik 50-re május elsejéig. Rendezni fognak előadásokat és sze­reznek 10 új elüfizetöt az Üj Szónak. A királyhelmeci kiküldött Elmon­dotta, hogy a helyiszervezetnek 143 tagja van, a békegyüjtési akcióban a harcoló Korea javára 6150 koronát gyűjtöttek, az Üj Szó és Szabad Föld­műves részére 10 előfizetőt szerez­tek. Vállalják a taglétszám felemelé­sét május l-ig 200-ra, két minta EFSz felkeresését kultúrelödással, magában Királyhelmeeen több elő­adás megszervezését. A kaposi kiküldött elmondotta, hogy a járásban négy helyicsoport működik összesen 201 taggal. Vállal­ják, hogy május l-ig 10 községben megalakítják a CSEMADOK helyi­csoportokat. A tagok létszámát má­jus l-ig az egész járásban felemelik 700-ra. Végül Verner kultúrtárs, a CSE­MADOK járási szervezője vállalta május l-ig a királyhelmeci járásban a meglévő 14 helyicsoport számának felemelését 24-re és a taglétszám felemelését az egész járásban 2200­ra. A járási aktíva elhatározta, hogy február l-ig a régebben megalakult szervezetek megtartják évi közgyű­lésüket, január 28-án megrendezik a helyicsoportok a királyhelmeci já­rásban 22, a kaposi járásban 10 köz­ségben a CSEMADOK első nagy nyilvános akcióját: Beszélgetés a néppel címen. Az Internacionálé eléneklésével ért véget a CSEMADOK mindvégig lel­kes aktívája. MÓZES SÁNDOR A szovjet traktorállomások a kolhozokkal való szerződések megkötése előtt állnak A Szovjetúnió kolhozai, gép- és Iraktorállomásai. az erdőövezeteket ki­ültető állomásai, stb. felelősségteljes fel-'dat eiott állanak: az eeészévi szer­ződések megkötése előtt. A traktor­állomások és a kolhozok közötti szer­ződések fontos dokumentként szere­pelnek. melvek e két intézmény egész­évi együttműködését iránvítfák. Mielőtt a szerződéseket megkölnék, a traktorállomások és a kolhozok ki­mutatásokat nvujranak be a kolhozta­gok összgyűlésein. A nagv. egyesített kolhozokban sokkal na^vobb lehetősé­gek vannak a kölcsönös szerződés egyes pontjainak alapos megtárgyalá­sára. Hogy minden egves hiányt kikü­szöböl'enek áz ilyen összevűléseken, teljes terjedelmében használ iák a kri­tikát és az önkritikát. Az egyesített kclho okban nagyszerű feltételek vinnak a mezőgazdasági technika tel :es mértékben való ki­használására is. A gép- és traktorállomások vezetői­nek ezért kötelességlik, hogv a szer­ződésekben olvan kötelezettségeket vállaljanak, amHvek biztosítják a gép­pesítés további fokozását és a trak­torállománv teljes mértékben való ki­használását a mezőgazdasági munkák­ban. Nagy feladatok elé állít ia a kolho­zokat a takarmnáv termelésének terve. A szerződésben a kolhoz vezető té­nyezői szintén kötelezik magukat, hogy a gép- és traktorállomások által nyuitott segítséget teljes mértékben kihasználják. Fontos, hogv a szerző­dések megtárgyalásánál ielen legye­nek a traktoros brigádok is. hogy azok t :sztában legyenek a szerződés egyes pontjaival és a reáiuk váró feladatok­kal. Az agronómusok munkájára kü­lön figyelmet kell fordítani a szerző­désben. Fontos az is, hogv a munkákat mindennan felülvizsgál­ják, hogv ezzel biztosítsák az egyes munkák időelőtti befejezését. A látási mezőgazdasági osztályok iák is be kell kapcsolódniok a lehető legte­vékenvebbon a traktorállomások és a kolhozok közötti szerződések megtár­gyalásába és meekölésébe. Az új gazdasági évet tehát a frak­torál'omások és a kolhozok közötti szerződések megkötése jegyében kezd­ték meg a Szov jetúnióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom