Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

Új gépek a szovjet mezőgazdaságban 6 UJSZO 1951 január 10 (ü RE C ü iü KE 1ľ KE I) Beszámoló a legújabb szlovák iilmről • • Ot régi falu helyett — agrováros A kulikovi kerület öt kisebb községének kolhozistái a Sztálin nevét viselő nagy kolhozban egyesültek és ezzel kapcsolatban azt is elhatározták, hogy az öt régi falu helvett kolhozvárost építenek A kolhozváros — vagy ahogyan máskép nevezik: agrováros — építését még ebben az évben megkezdik. Az építészek már hozzá is fogtak a lakóházak, középépületek és gazdasági épületek tervezéséhez. A kolhoz saját üzemeire támaszkodva kezdi meg az agrováros építését. Már meg is kezdték az építőanyagok gyártását: kibővítették a kolhoz fűrész-, tégla- és cserépüzemét. Igyunk Szántól, Szalvátor, Tátraés Lenka természetes asztali ásványvizet. Gyomor- és bélmegbetegedéseket gyógyít a Cigelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese. és epebajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógyásványvíz. Bélmegbetegedéseket és a hólyagvezetékek megbetegedését a brusznői és baldovl ásványvíz gyógyítja. Ez a traktor a szovjet földeken elöször a mult évben került üzembe a „STZ-NATI" elavult traktor helyébe. Főleg abban különbözik a régi típusú traktoroktól, hogy karburátor motor helyett 54 HP Diesel-motorja van, ami sokkal- olcsóbb és kevesebb üzemanyaggal dolgozik. Az „STZ-NATI" karburátor motor óránként 230—320 gr olajat használ el, míg a Diesel „DT-54" motor csak 198—207 grammot és pedig sokkal olcsóbb hajtóanyagból. Ezenkívül csak egyharmadrész olajra van szük. sége és ez 30—40 százalékos megtakarítást jelent. A „KOK-2" jelzésű burgonyaszedő kombájn megtervezésében a burgonyagazdálkodás intézete és a „Rjazszelyman" üzem tervosztályának dolgozói vettek részt. A kombájn három munkafolyamatot végez egyszerre. 1. kiássa a burgonyát, 2. Megtisztítja a földtől és a szárától, 3. összegyűjti a mérlegre. A munkafolyamat a következő: a gépen elöl kétoldalt ásószerkezet van, amely kiemeli a burgonyát a földdel és a szárával együtt. Innen a burgonya a kombájn rostával ellátott részébe kerül. A föld egy részét a gép már itt eltávolítja. A burgonya ezután a még rajta maradt földdel és szárakkal együtt bekerül Az új gép sokkal jobban használható. Öt sebessége van, ami biztosítja, hogy a hozzácsatolt mezőgazdasági eszközöket sokkal jobban ki tudják használni. Ha a motor tartályát egyszer megtöltik, a gép 18—20 órán át dolgozik. A „DT-54" traktor új és jelentős győzelmet jelent a szovjet mezőgazdasági gépek gyártásában. A traktor tervezésének és gyártásának munba. folyamatában Altáj, Charkov és Sztálingrád traktorgyárainak több mérnöke vett részt, akik elnyerték a Sztálin-dijat. két forgó pneumatikus ballon közé és tovább az osztályozó gépalkatrészekbe, ahol aztán a burgonyagumó végleg megtisztul a szárától. Pár pilanat alatt a kombájn hátulsó részében lé. vő kosár megtelik burgonyával. A kombájnnál segédkező munkás ezután egy mozdulattal szabaddá teszi a teli kosarat, ami így lekerül a földre és helyébe üres kosarat erősít. A kombájn egyszerre két sor burgonyát szed ki a földből és a gépezeten egy perc alatt 200 kg mennyiségű anyag megy keresztül, amely burgonyagumókból, szárából és földből áll. Ez a gép így helyettesíti a nehéz kézi munkát a krumpliásásnál. Ha összehasonlítjuk a rendes kézi krumpliásással, vagy pedig a krumplinak ekével való kiszántásával, az időveszteség 4—5-szörösére csökken. Mielőtt bármit is írnék erről a filmről, őszintén be kell vallanom, hogy vetítése alatt, tehát csaknem két órán keresztül jó) szórakoztam és csak akkor éreztem némi zavart, ami kor megjelent a vásznon az EFSz elnöke. Később, amikor írni akartam arról, hogy tulajdonképpen min mulattam és mi késztetett nevetésre, a legnagyobb meglepetésre egyszerűen nem emlékeztem d íilm cselekményére. A jelenetek széthullottak, kerestem kutattam a fonal, a mese magva után és nem tudtam ráakadni. Olyan volt az egész film. mint egy vicc, amit az ember meghallgat, de aztán gyorsan elfelejt. A Kecsketejjel, körülbelül úgy voltam, mint Márai egyik regényével. A regény a Féltékenyek címét viselte, két kötetre terjedt Tizenöt esztendővel ezelőtt érdeklődéssel és izgalommal olvastam és végül, amikor befejeztem, egyetlen mondatára emlékeztem, amely körülbelül így hangzott: „Anna virággal és emlékkel táplálta a halottakat". Ez a mondat Márai működésére tökéletesen jellemző és így lehetne fogalmazni „Márai virággal és emlékkel, jelzőkkel és mondatokkal táplálta a halódó kapitalizmust" A Kecsketejnél ugyancsak egy mondat. egy kép ragadta meg különösen a figyelmemet. A mondat így hangzik: „Ha két ember ugyanazt teszi, az még nem ugyanaz". A mondathoz hozzátartozik egy kép is, amely plasztikusan szemlélteti azt a különbséget, ami két ember munkájában az aratógépnél és a kézi kaszálásnál van. Ez a mondat azonban arra is rávilágít, hogy a Kecsketej című színdarabból egész másfajta filmalkotás készült volna, ha a forgatóköny és a rendezés olyan művészek kezében van, akik tisztában vannak a falu szocializálásának a jelentőségével. Elösmerem, hogy a régi embert szokásaival és hagyományaival könynyebb megeleveníteni, mint az új embert. aki születőben van, de a szocialista realizmus éppen azt kívánja a művésztől, hogy előre lásson és feltárja előttünk a szocializmus jövőjét. Nos, a jövő feltárásának ebben a filmben még a kísérletét sem láttuk. Mindazok a jelenetek, amelyek arra voltak hivatottak, hogy megmutassák a kiéleződő osztályharcot a kulákság és a kisparasztság között, az ellenkező hatást váltották ki, mint, amelyet kellett volna. Itt van például az a jelenet, ameíy bemutatja a tejbeszolgáltatást. A kisparaszt felesége itt ingerülten és ellenségesen kezeli a kulák lányát. Ez a magatartás jól tudjuk, indokolt. Erre mi történik a filmben. A kuláklány, egy rokonszenves angyal, szó nélkül, fegyelmezetten tűri ezt a hangot sőt mi több az egyik lány melléje áll, síkra száll érette és így természetes, hogy a közönsé-g rokonszenve a kuláklány felé fordul. Ügy tetszik, mintha haladó kulákgyermekek érdekében készítették volna az egész filmet Am ez a rokonszenv még nem elegendő. Ez a kulák-angyal odáig megy, hogy egy liter tejjel többet ad, mint kell és ezt a kendője alatt hozza titokban, mert támogatni akarja a népi demokráciát. Természetes, hogy glória I övezi ezt a kuláksarjat, mert hiszen 1 rajta kívül egyetlen kis- vagy középgazda lánya nem cselekszi ezt A példa tökéletes, a kis- és középgazdák gyermekei tanulhatnának a kulák. lányától, hogyan kell becsületesen építeni a szocializmust Ez a jelenet csaknem úgy meghamisítja a valóságot, mintha valaki jóltevők. ajándékozók képében mutatná be a koreai gyilkosokat. A valóság elkenését szolgálja az a jelenet is, amikor a nagymama a középgazda családban hevesen tiltakozik az ellen, hogy a kulákkal bármifajta üzletet vagy egyezményt kössenek és a család étellel tömi tele az öregaszszony száját, csak azért, hogy elnémítsa és elfojtsa azt a mondanivalót, amely mögött súlyos évtizedek tapasztalata rejtőzik. A nagymama bevonása a Kecsketejbe a film legszerencsésebb ötletei közé tartozott; neki módjában lett volna a kulákot teljes mivoltában lelepleznie, a helyett azonban az öregasszony alakja teljesen eltorzul és komoly fáradsággal sikerül belőle egy félkegyelmű operettfigurát faragni. Ezek a torz átváltozások, törések, majdnem minden egyes szerepnél tapasztalhatók és kimutathatók Egyetlen jelleim sem fejlődhetik ebben a filmben igazi emberré, mert a munka, amely az emberi jellem érlelője és formálója, nem kapja meg méltó helyét. A fim lepergetése alatt mindvégig az volt az érzésem, hogy farsangi mulatság van a falun Az 'istállóban fejés közben a kulák-szolga oly vidáman és jókedvűen énekel, hogy senkinek még csak eszébe jutna, hogy változtani kéne a helyzetén. Mindaz, amit a munkával kapcsolatosan bemutatnak a Kecsketejben, az csupán kulissza és semmi jelentőséggel nem bír. Filcsik, ez a kitűnő színész, bárgyú figurává válik a szerepében és a motorbicikli búgásának legalább is van olyao fontossága itt, mint a mondanivalójának. Hogy ő lenne az öntudatos munkás igazi típusa, ezt nemcsak Filcsik, de senki a nézőtéren nem hiszi el Es végül az egész brigádmunkából annyit látni, hogy egymást hajigálják a kiásott földtör melékkel és mi sem természetesebb aztán, hogy ebben a zsákutcában a fenekükkel mennek egymásnak. Ilyen útszéli jelenetek tarkázzák és fűszerezk az egész filmet és érthető ezekután, hogy a filmnek óriási és olcsó sikere van és telt házak előtt fut. Sokan pikáns vicceket szívesen hallgatnak. És valóban nevetésre ingerli az embert az a jelenet, amikor Miso, a másik kulák, meg akarja mutatni Zuzkának a fényképét, hogy milyen jól sikerült és véletlenül egy jólmegteirmett bika képét nyújtja oda neki mosolygó, elégedett ábrázattal, ötletes, korcsmába való tréfák ezek: a művészethez époly kevés közük vam, akár az EFSz-nek ahhoz, hogy a kulák részegségében elveszti a nadrágját. A film legsúlyosabb hibája az, hogy az EFSz-t is beleágyazta a meséjébe. Az Egységes Földműves Szövetkezet ebben a filmben úgy te csak papíron van meg. Egyszóval olyan itt az EFSz, ahogy azt a kulák szívből kívánja és a falu kis- és középgazdái is olyanok, mintha egy kulák képeskönyvéből vágták volna ki őket. Egyetlen öntudatos paraszt nem válik ki ebből a társaságból, hacsak a középgazda alakjára nem gondolunk, akinek rejtélyes módon sikerült megmenekülnie a korcsmai légkörből. Erre a szerepre még rátérünk. Addig is azonban rá kell mutatnunk a kecske szerepére. Ez az állat ugyanis a csodávaí határos módon hű maradt önmagához és mindvégig kecske maradt, Sem az író, sem a rendező nem tudták kivetkeőztetni kecskei mivoltából, ámbár itt is komoly kísérletek történtek, hogy ezt a szerencsétlen állatot meghamisítsák. (Lásd az amerikai levél históriáját.) Szerencsére nemi sikerült, a kecske mindvégig, nehezen ugyan, de ellentállt, megőrizte állati nyugalmát és méltóságát, nem lehetett vele azt művelni, amit az EFSz elnökével, a kecske tulajdonosával, a kulák szolgájával, a kulák lányával, a nagymamával, a papucs férjjel, a brigáddal és általában t munkával műveltek. Ügy tetszik, hogy sem a szerzők, sem a rendező nem tudják, hogy mit jelent a falu szocializálása, mit jelent a munka és mit jelent a falun ma az osztályharc és ezért sikerült az egész történetnek kitekerni a nvakát. Skalka meséjének ugvanis csak egyetlen baja van, hogy egv kuláklánv szerel egy munkást, de ha történetesen egy kuIákfiú lett volna szerelmes egy kisgazda lányába, akkor spkkal könnyebb lett volna az egész helyzet A kulákfiú megmaradhatott volna az apja hagyományainál és ki lehetett volna hozni azt, hogy miiven mesterkedés-' sel akarja megkapni a lánvt. A kisgazda lányát aztán mód iában lett volna a szerzőnek öntudatosnak formálnia. Ez sokkal helyénvalóbb lett volna és hatáskeltésben sokkal céltudatosabb. Ismétlem, szinte rejtélv. hogy tudta magát tartani a középgazda, mert a korcsmai jelenetben komolv intézkedés történik, hogv neki is kitekerjék a nyakát. Ennek ellenére a középgaz

J da alakjának mégis sikerült kibontakoznia. A gyári jelenetben például mesteri az alakítása. Habozó, ingadozó magatartása abban a Dillanatban levedlik róla, amint megpillant ia a gyár óriási gépeit A bizalmatlanság, a hitetlenség, amit a munkásosztállyal szemben érez, szemmelláthatóan leolvad az arcáról, amint meglátja a munkásokat birodalmukban, a gyár^ ban, munkahelyükön. Szép ez a jelenet, az ember látja, mint fényesedik ki ez a komor, rideg, tétova arc és a tisztelet, amit a munkások iránt érez, arra készteti, hogy leemelje kalapját és ragyogó arccal hirdesse a munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségét a szocializmus útján. A filmet csakis ezért a jelenetért érdemes megtekinteni. Színész és rendező ebben a ielenetben egymásra talált és olvasmit nyújtott, ami a szocialista művészettel rokon. Kár, hogy ugyanezt nem állíthatjuk az egész filmről. És végül meg kell még jegyeznem, hogy a földművelésügyi megbízotti hivatal cégjelzése alatt egv nagyszerű előjáték fut ebben a filmszínházban, amely szemléltetően mutat ia be a nagyüzemi mezőgazdálkodás ragyogó teljesítményeit. Sajnos, abban a pillanatban, amikor a földművesek életét akarja ábrázolni, a Kecsketej nyomdokait követi. Igv például a munkásnők közül kiválasztja a legcsunvábbat és premier planban mutatja be, holott nem fér kétség hozzá, hogv falvainkban bőven válogathatott volna a fiatal életerős rnenvecskék között is. Am a legsúlyosabb hiba ott van. hogy a földbirtokost abban az ünnepi pillanatban mutatja be, amikor nagv kegyesen megajándékozza pár koronával a parasztokat és finom süteménnvel kínálja meg a körülállókat. Hát kérem, ez a kép egyáltalában nem jellemző a földbirtokos és a földművesek közti viszonyra. Bármilyen gőgös, öntelt és ellenszenves is Iegven az a földesúr, ajándékadással nem váltja ki azt a hatást, mintha reálisan bemutattak volna egy jelenetben a munkával szervesen összefüggő úri kizsákmányolást. Szabó Béla. dag takarmány-alap lehetővé teszi a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfiállomány növelését. A tej-, vaj- és hústermelés három-négyszeresére nő, a gyapjútermelés két-háromszorosára. A meeőgazdasági növények magas terméshozamának biztosítására és a munkaerőszükséglet csökkentésére az öntözött területeken újabb gépállomásokat állítanak feJ. Egy részük 1952-től kezdve villamos traktorokkal való munkára tér át. Az olcsó elektromosságot alkalmazzák majd a szántásban és más mezei munkáknál, az állattenyésztésben és a kolhozparasztok mindennapi életében. Az öntöző és vízellátó hálózat megvalósításának érdekében a Szovjötúnió mezőgazdasági minisztériuma tervező-kutató irodát és építési igazgatóságot szervezett, amelyek már el is kezdték a munkát az öntözéses területeken.' A búzatermés hektáronként 35—40 mázsáig, a tej-, vaj- és hústermelés három-négyszeresére nő a volga-doni öntözőrendszer vidékén tárnyi területen végzi el a munkát. Legjobban az új „KDP-35" típusú traktorral válik be. A „CPG-L" répakombájnnal összehasonlítva két. szeres munkaidőt takarít meg, ami hektáronként 18 munkanapot jelent. Ezt a gépet is 1950-ben próbálták ki és helyezték elöször üzembe a Szovjetúnióban. A Szovjetúnó mniisz tar tanácsának a volga-doni csatorna építkezéséről hozott rendeletével kapcsolatban Mitrofan Popov elvtárs, a Szovjetúnió helyettes mezőgazdasági minisztere nyilatkozott a TASZSZ munkatársának és a többi között a következőket mondta: A volga-doni csatornával kapcsolatos öntözőrendszer virágzó mezőkké és kertekké változtatja az aszályos doni ós sztálingrádi sztyeppékét. A búza vetésterületének növelésével egyidőban hatalmas öntözéses gyapotés rizsültetvényeket létesítenek. Nagyobb területen termelnek majd gyümölcs- és főzelékféléket és takarmányt. Az öntözött földeken a búza terméshozama hektáronként 35—40 mázsáig fog emelkedni, a gyapoté 20—25, a rizsé 40—50 mázsáig. A földek öntözése és vízellátása megjavítja a réteket és legelőket. A gazRépaszedő kombájn „SKEM.3". A gép tervezetét és gyártását a répatermelő és kutató tudományos intézet és a Vorosilov nevét vftelő üzem dolgozói végezték el. A gép kiássa a répát, megtisztítja a földtől és szárától, végül pedig a tiszta répákat osomőkba rakja. Egyszerre hárem I soron dolgozik és óránként 0.42 hek. I