Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

1951 január 14 UJS70 • BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG. 9 » Úttörőink a hadseregért A népi hadsereg katonáinak küldött karácsonyi és újévi ajándék, csomag-akcióból magyar nemzeti iskoláink tanulói is kivették részüket. A lelkes kis úttörők csomagjaikhoz szívük melegét is hozzácsomagolták és kedves kis levelekben igyekeztek kifejezni néphadseregünk iránti sze­retetüket és megbecsülésüket. Az alábbiakban leközlünk két ilyen levelet, amelyekre méltó v&laszként hangzik Juhász András határőr levele. Kedves határörök! Amikor a sze­retet és a béke megünneplésére ké­szülődtünk, szeretettel gonaoltunk rá­tok, akik keményen ört álltok bé­kénk fölött. Tudjuk, hogy nagy do­log az, amit tőletek várunk, láttuk a hős szovjet hadsereg példájából, hogy milyen felelősség hárul a ka­tonaságra. Az imperialista háborús uszítók egyre merészebben élesztik a háború tüzét. Mi bízunk bennetek, hogy segítségükre lesztek a béke megőrzésében. Veletek együtt elisme­réssel tekintünk Korea hős katonái­ra, akik az amerikai túlerővel szem­ben is dicsőségesen megvédelmezik néoünk szabadságát és függ.tlensé­gét. Vezessen benneteket is közös jel­szavunk: >A békéért nem könyörög­ni, hanem harcolni kell!« Elvtársi üdvözlettel: Résö Imre úttörő«. TrKedves katonák! Én, a kis úttö­rölány minden jót kívánok nektek a kracsony és az újév alklamából. Kérlek benneteket, őrködjetek békés életünk fölött, hogy nyugodtan tanul­hassunk és felnőve hozzáiárulhas­sur.k a szocializmus építéséhez. Tu­dom, hogy ti, a népi demokratikus hadsereg katonái, mellettünk, a dol­gozó nép mellett álltok, mert hoz­zánk tartoztok és velünk együtt akarjátok megvalósítani a boldog, bé­kés jövőt. Szmicsek Gizella V. oszt. tan. Neded«. yKedves úttörők és tanulók! Mi, a csehszlovák határőrség ka­tonái, akik népi demokratikus ha­•zánk határait védelmezzük, köszön­jük, hogy nem feledkeztetek meg ró­lunk. Nagyon szép tőletek, hogy aján­dékokkal és levelekkel vidítottátok fel karácsonyesténket a határszélen. A ti leveleteikből is látjuk, hogy mi a kötelességünk. Ti a padokban szorgalmas tanulássa!, mi pedig ha­tárainkon fegyverrel a kezünkben szolgáljuk drága hazánkat. Az im­perialista háborús uszítók a szocia­lizmusban halálukat látják és kétség­beeséssükben háborúba akarnak min­ket sodorni. De mit akarunk mi, a dolgozó nép fiai? Mi békét akarunk, azért pedig harcolnunk kell. Ti har­coljatok szorgalmasan tanulással, mi pedig ezalatt fegyverred a kezünkben védünk titeket. Nem félünk az impe­rialista kutyák piszkos politikájától, megvédjük annak az eszmének a győ­zelmét .amelyet Marx, Engels, Lenin és Sztálin elvtársak világítottak meg előttünk. Példaképeink lesznek Ko­rea hős katonái. Utolsó csepp vérün­kig hajlandók vagyunk harcolni a bé­kéért. Ha ti is segíteni akartok eb­ben a harcban, fogadjátok szót Lenin elvtárs hagvatékánaik: tanulni, ta­nulni, tanulni. Ha mindnyájan összefogunk, akkor a Kommunista Párt vezetése alatt csakhamar felépítjük az egyre szebb, jobb és boldogabb jövőt. A határőrség katonái nevében: Juhász András«. A kritika mint a hibák kiküszöbölésének eszköze Alakulatunk CsISz csoportjának bizottsági gyűlésén felmerült az a ja­vaslat, hogy kritizáljuk az egyes sza­kaszokban az elvtársak egésznapi te­vékenységét és feladatteljesítését. Ezt a javaslatot mind elfogadtuk, mert tudatosítottuk Sztálin elvtárs szavait: »A kritika és az önkritika az a kulcs, amelynek segítségével le­leplezzük és kiküszöböljük a szocia­lista építés elégtelenségeit és előre haladunk«. A kritikának a hadsereg­nél is óriási a jelentősége, mert olyan fegyver, amellyel megszüntetjük a fegyelmezetlenség minden megnyil­vánulását, az előírások elhanyagolá­A Komszomol tapasztalatait használjuk fel hadseregünk munkájában Alakulati csoportjainknál az ifjú­sági szövetség tagjai felkészülnek a politikai iskolázás második téma­körére. A feladat annál jelentősebb, mert célja az, hogy a szovjet kem­szomol tapasztalatait átvigye nép­hadseregünk ifjúsági szövetségi cso­portjainak munkájára. Ifjúságunk először lát neki igazában a komszo­mol munkája tanulmányozásának. Már azelőtt is gyakran volt szó a szovjet komszomolról mint példaké­pünkről, de csak ritkán kaptak ezek a szavak élő értelmet. Ezért az ifjú­sági szövetség politikai iskolázásának második témaköréhez brosúrát adtak ki, amely számos jó példát fölsorol a komszomolok életéből és munkájából. Az egységek minden katonájának tu­datosítania kell a komszomol kato­nák példájára, hogy kötelességeiket mintaszerűen kel! elvégeznick. Egyes alakulatoknál szemináriu­mokat rendeznek, amelyeken a CsISz részlegcsoport 'ainak elnökei, politi­kai funkcionáriusai és a körök veze­tői megvilágították a fontos feladato­kat. Az egyik alakulatnál a politi­kai munkatárs a kiképzés kérdésével foglalkozott. Előadását jól előkészí­tette és számos gyakorlati pé'dát ho­zott az egyes századok életébö!, azon­kívül rámutatott a feladatok tel esí­tésében és a fegyelemben mutatkozó hiányokra. Beszámolóiéban hangsú­lyozta. az iskolázás főbb pontjait. A jelenlevők megértették az iskolázás feladatát és kötelezettséget vállaltak, hogy azt századaikban a '.ehető leg­jobban megszervezik. A politikai vezetők előadásainak tehát tartalmasnak, értékesnek kell lenniök, hogy jó bevezetésül szolgál­janak a vitához és elősegítsék a hiá­nyok leleplezését. Ezért lelkiismere­tesen kell kiválasztani az előadókat. Tapasztalatok mutatják, hogy nem minden előadó teljesíti feladatát. Egyesek beszámolóikat csak szára­zon elolvasták s ezek egyáltalán nem voltak érdekesek. Az ifjúsági szövet­ség tagjai igy természetesen nem szente'tek az előadásnak elégséges figyelmet. Az előadók kiválogatásá­hoz jó alkalmat nyújtanak a szeminá­riumok, amelyeknek jő megszervezé­séve! nagy segítséget nyer az alaku­lati fjúsági szövetség az iskolázás le­folytatásához. Számos hibát kell még e téren is kiküszöbölni. Nem lehet például jól felkészülni az iskolázásra, ha nincsenek brosúrák. Az előadók­nak időt kell szentelniük beszámolóik előkészítésére, a körök vezetőinek pe­dig a vita megszervezésére. Ha vala­melyik e'.vtárs délelőtt tudja meg, hogy este iskola van és előadást kell tartania, akkor természetesen nem tud kellően fölkészülni. Ilyen esetben az előadás hatástalan és a legjobb akarat mellett s­:m szolgálhatja tu­lajdonképpeni célját. Az iskolázás sikeréhez nem elegen­dő megtenni csupán a felsorolt szerve­zeti intézkedéseket. Az iskolázás résztvevői előtt tisztán kell állnia az iskolázás céljának: Javítani a CsISz csoportok munkáját a hadseregben a komszomol mintájára úgy, hogy a javulás mindjárt megmutatkozzék kifejezetten minden század életében. Csakis így teljesítheti feladatát az if.iúsági szövetség alapiskolázásának második témaköre. Veselý József alhadnagy. sát. A kritikával oktatjuk a kollek­tivet, megacélozzuk jellemünket és megjavítjuk a haditldomány elsa­játítására rendezett tanfolyamok munkáját. Mindjárt megbíztunk egy elvtársat, hogy jelentse ki a bizottság határo­zatát. Minden szakasznak van egy oktatója, aki figyeli az egésznapi munkamenetet. Már a reggeli tornáL­nál észreveszi a hibákat és hiányo­kat, amelyeket a torna után felje­gyez. Figyeli a reggeli szemlére va­ló fölsorakozást, feljegyzi, hogy ki érkezett későn, kinek nincs rendben a fölszerelése. Ellenőrzi a tanfolyam­hallgatók viselkedését az étteremben és kritikailag szemléli aiz egység'tag. jait a kikópséoniti ós a tantere-miben. Az oktatásinál figyelmet szentel a katonák fellépésének, annak, hogy hogyan készülnek el ae egyes tantár­gyakból, hogyan össapontosítják ma­gukat az előadásra. A harci kikép­zésben főleg azt tartja szem előtt, vájjon az elvtársak valóban katoná­san viselkednek-e, va.ijon az egyes szervek teljesítik-e feladataikat a fe­gyelem és az előírások szellemében. Az egésznapi foglalkozás után kö­rökre oszolva ismételjük, átvesszük az előadások anyagát. A bíráló elv­társ feladata megfigyelni hogyan használják ki az egyes körök ezt az időt, hogyan mélyítik el ezáltal kato­náink ismereteiket. Megfigyelő, bíráló szemének felismeréseit mindig a va­csora felszolgálása előtt tudjuk meg. A tanfolyam hallgatói a kritiká­ra önkritikával válaszolnak és egy­idejűleg megjelölik a javulás mód­ját. Szükség esetén elvtársaikhoz fordulnak segítségért (pl. valamely tantárgyban való elmaradásnál). Ilyen kritikákkal nem egyszer lelep­leztünk olyan hibákat, amelyekről az elvtársak maguk sem tudtak és ezért maguk sem javaithattak raj­tuk. így javítjuk naponta a kritika és önkritika segtiségével munkán­kat, előmenetelünket, harci készsé­günket és tökéletesítjük felkészültsé­günket népi demokratikus hadsere­günk felelősségteljes parancsnoki funkcióinak ellátására. J. T. ^Katonáink köszönetnyilvánítása a fülebi 9+ovosmalt dolgozóihoz A füleki Kovosmalt dolgoaói véd­nökséget vállaltak az egyik közeli város katonai alakulata fölött. Az alakulatnak 140 ajándékcsomagot küldtek 19.300 Kis értékben és az ajándékot a katonák levelekben kö­szönték meg. Az egyik levél így hangzik: s>Kedves elvtársak! Nem tudom, vájjon levelem éppen az én újévi cso­magom ajándékozójának kezébe ke­rül-e, de bárki kapja meg, mindegy. Hiszen mindannyian egy egészet al­kotunk, a dolgozók közös család át. Néhány pillanat előtt vettem át aján­dékcsomagomat, amelynek tartalma igen kellemesen lepett meg. Nagyon szépen köszönöm, mert figyelmesség­teket, mint többi bajtársaim i«, nagy­rabecsülöm. Ebben is látom a mun­kások és munkásnők igazi nagy sze­retetét népi demokratikus hadsere­günk tagjai iránt. Kívánok nektek az újévben sok si­kert, egyidejűleg pedig elismerése­met fejezem ki azért, hogy az ötéves terv második évét egy hónappal ko­rában fejeztétek be. Bármikor is szüksége lenne dolgozó népünknek ránk, nem csalatkozik bennünk, mert tudjuk, hogy hol a helyünk. J. K. közkatona.*. Az amerikai békeharcos ifjúság csikágói értekezSete Az Egyesült Államok ifjúsági szer­vezeteinek 250 küldötte ült össze Csi­kágóban békeértekezletre. Az érte­kezlet célja, hogy programmot dolgoz­zanak ki az amerikai ifjúság békehar­cának folytatására. Massie Kennard lelkész az értekez­let megnyitása alkalmával hangsú­lyozta: „be kell bizonyítanunk, hogy a népek között nem lehet odyan nézet­eltérés, amit ne lehetne tárgyalások és békés egyezmények útján elren­dezni. Be kell bizonyítanunk, hogy a két rendszer különbözősége ellenére az Egyesült Államok és a Szovjertúnió bé­kében létezhetnek egymás mellett". Róbert Havighurst csikágói egye­temi tanár javasolta, hogy követeljék a fegyverkezés csökkentését az atom­fegyver megtiltását és a gazdasági együttműködést az ENSz keretében. Leon Wofsy, az "Ifjúsági Munkásliga bizottságának elnöke kidomborította a Szovjetúnió rendkívül fontos szere­pét a békeharcban. A küldöttek erélyesen tiltakoztak a kormány háborús politikája eMen és az ellen, hogy a kormány az alkotmány semmibevevésével még a gondolatsza­badságot is korlátozni akarja. Az értekezlet résztvevői a többi kö­zött követelték, hogy az Egyesült Ál­lamok ismerje el, a gyarmati és fenn­hatóság alatt élő népek önrendelkezési jogát. Belpolitikai sfkom az értekezlet részt­vevői követelték a fegyverkezési őrület megszüntetését. Eisenliower leckét kapott Párizsiján R l'Humanité és a Ce Soir figyelmeztetése A l'Humanité az Eisenhower tábor, nok elleni tiltakozó népi mozgalom je­lentőségét méltat­ja Megállapítja: ez a tiltakozó mozga­lom arra késztette az amerikai tábor­nokot. hogy vala­mennyi tervbe vett ünnepséget lemondja és megrövidítse párizsi tartózkodását. Eisenhower ravaszkodásokkal el akarta leplezni útjának igazi célját. Azt .állítják, hogy a tábornok utazásá­nak célja egyszerű „tájékozódás". — ön tájékozódni akar? — teszi fel a kérdést a l'Humanité. — Nagyszerű! Pátizs kitűnően tájékoztatta önt Franciaország igazi érzelmeiről. Fajon elvtárs, a cikk íróia megálla­pítja: Franciaország népét nem sza­bad összetéveszteni a kormánnyal. A mai jobboldali politikai vezetők számá­ra ugyanis az amerikai imperializmus ugyanaz, mint elődeik számára a hitle­rizmus volt: a kiváltságokon őrködő csendőr. A nép a függetlenségét követeli és ön azért jött, hogy ezt a függetlensé­get lábbal tiporja — folytatja Fajon. — A nép pedig az ellen a nyugatnémet felfegyverzés ellen van. amelyet ön meg akar gyoisítani. A nép a béke mellett van és önt az új háború veze­tésére jelölték ki. Ezért folyamodik Párizs népe a hazafias tiltakozó sztrájk legkülönbözőbb formáihoz. Párizs dol­gozói egész Franciaország érzelmeit fejezik ki, amikor felhíviák önt: men­jen haza és maradiorr otthon. Ami bennünket illet: telies szolidaritásunk­ról biztosítjuk a párizsi dolgozókat, a béke jó katonáit, — fejezi be cikkét a l'Humanité. Esenhoower nagy meglepetéssel vette észre — írja a Ce Soir —, hogy a csata sorsát olvan tényező döntötte el, amely nem szerepelt az ő hadásza­ti számításában. A népi tiltakozó tüntetés az Astoria­szálló előtt újabb leckét adott Eisen­hower tábornoknak és bebizonyította előtte a francia nép ereiét. Mac Ar­thur már érzékelhette és felfedezte az ázsiai népek győzhetetlen erejét. Azok, akik önt Európába küldik, Eisenhower tábornok — folytatja a cikkíró — tévednek, ha azt hiszik, hogy ön nem kaphat ugyanolyan lec­két, mint amilyent Mac Arthur kapott Ázsiában. Vonja le a szükséges követ­keztetéseket sajátmaga és gazdái szá­mára. A francia néo el van szánva arra, hogy sem zsoldos, sem rabszol­ga nem íesz. Ezt bebizonvította közel­múltbeli hóhérainak is akikre pedig ön ma támaszkodni akaí. Jól tenné, ha ezentúl emlékezetében tartaná azt a francia leckét, amelvet kedden ka^ pott. Már a reakciós Taít szenátor is élesen bírálja az amerikai külpolitikát Taft szenátor, aiz amerikai köztár­sasági párt vezetője január 5-én a szenátusban éleisen bírálta Truman külpolitikáját Kijelentette, hogy Truman letért a nyilt diplomácia útjáról. — Truman a kongresszus felhatalma, zása nélkül — és törvényes jog nél­kül — amerikai csapatokat küldött Ko­reába — mondotta Taft — és a hadba, lépéstől számított két héten á tnem is közöüte velünk, hogy háború folyik. Az elnök magának követeli a jogot, hogy a kongresszussal folytatott ta­nácskozás nélkül döntsön az atom­bomba alkalmazásának kérdésében. — Mindezeken felül amerikai csapatok Európába küldéséről! szóló egyezményt dolgoznak ki és ezt a kérdést az Egyesült Államok kongresszusában szintén nem vitatják meg. — Nem teljesítenénk kötelességein, ket és megszegnénk eskünket — mon­dotta u továbbiakban — ha ne<m bí­rálnánk azt a politikát, amely haszon­talan háborúba vezethet, amely csődbe juttathatja országunk belpolitikáját Amig a háború meg nem kezdődött a legnagyobb mértékben észszerű lenne — folytatta Taft — akárcsak feltételezni is azt, hogy a hšboní elkeriilhŕt«lfen. Taft ostoba vádakat hangofftetotet a Szovjetúnió külpolitikájával és a kon*, m-unistákkal szemben. Beismerte azon­ban, hogy egyáltalán nem látja „vi­tathatatlan bizonyítékát" annak, hogy a Szovjetúnió ..háborút készül indítani az Egyesült Afemok eillen." — Ai Egyesült Nemzetek Smrv*. lete neim küldhette fegyveres erőin­ket az Egyesült Nemzetek támogatá­sára a kongresszus által elfogadott törvény alapján, mert ez a törvény a csapatkiildés kötele­zettségét csak a Biztonsági Tanács, csal küldött és a kongresszus által jóváhagyott ki'Tinleges katonai egyezmény esetében ismeri el. Truman egyszerűen hatalmat bitorolt és megsértette az alkotmányt, ami­dőn csapatokat küklött Koreába. Az USA katonai politikájának kér­désével foglalkozva Taft kijelentette, hogy az Egyesült Alilamoknak ki kelt dolgoznia saját független katonai po­litikáját, melynek — mint mondotta — főként „Amerika védelmén" kell alapulnia. Taft támogatta Hoover felszólalását és felszólította az Egyesült Államokat hogy harcoljon „a kommunizmus ejlen világméretekben". Hozzá'tetJte: „ami ellen tiltakozom av, az, hogy eizt a csatát főként Európa vagy Ázsia ha­talmas kiterjedésű területen vívjuk meg, ahol nagyon is előnytelen he4y­zetbep lennénk." Taft kijelentette: helyesli, hogy az amerikai Egyesült Államok haladéktalan kössön szerző, dést Japánnal, majd deklarálja a Japánnal kötött bé­két Taft sürgette Csang Kai-Sek formo. zai megsegítését, a részére történő fegyverszállítást és egyéb segélyt is,­anuly lehetővé teszi számára, hogy védekezzék és magában Kínában har­coljon a kínai kommunisták ellen. leig» alábbis addig, amíg nem történik ve­lük békekötés. Trumannak nincs joga beleegyezni abba, hogy amerikai csapatokat küld­jenek Európába, hogy azok részt, vegyenek az Aüan*i Egyezmény tag­jai és a Saovjetoroszorseág közötti háborúban." Taft hangsáiyoeta, hogy a kommu­nizmus ellen „agresszív propaganda­módszerekeit" és „jelentékenyen ha* tékonyabb hírszerzést" kell atkaima?, ni... Katonai téren — mondotta be£. fejezésül Taft — legerősebbek va­gyunk a levegőben és a tengeren ós nem kell azzal próbálkoznunk, hogy uralkodó hatalommá váljunk a száraz 1, földön ... A szárazföldi csapatok Euró­pába küldését a kongresszus sohasem hagyta jóvá és nem szabad ilyen po­litikába bonyolódni. A végrehajtó ha­talom által kötött titkos egyezmények politikája veszélyt és szerencsétlenség get hozott számunkra."

Next

/
Oldalképek
Tartalom