Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-14 / 12. szám, vasárnap

6 — UJSZ0 1S©1 jawaár 14 kök valamennyien aláírták és csak a fenyegető kisérö levél volt egyedül Vojtassák aláírásával ellátva. Vojtassák vádlott a tanú vallomása után mindenféle kiutat keres, hogy állítólag nem tudott arról, hogy az egyik plébániának nagyobb a jövedelme, mint a másiknak, későbben mégis azt mondja, valamilyen különbségek mégis csak lehettek. Irha Ferenc volt káplán, ez idö szerint államellenes tevékenység miatt letartóztatásban, a következő tanu. Irha államellenes ténykedést azzal követett el, hogy az állam ellen uszította a hívőket, uszító tartalmú pásztorleveleket olvasott fel, emelyek népi demokratikus rendszerünk ellen szóltak. Ez a tanu is azt állítja a bíróság előtt, hogy Vojtassák püspök erőszakos nyomására tett így. A tanu az uszító pásztorlevelek felolvasását halogatta, de akkor Vojtassák magához rendelte, személyesen megparancsolta, hogy a legközelebbi vasárnap a pásztorlevelet olvassa fel, mert ellenkező esetben exkommunikálja. Vojtassák püspök e kihallgatás során a tanúval rendkívül durván bánt. Azoktól a papoktól, akik a néppel együtt akartak dolgozni és be akartak kapcsolódni haladó mozgalmakba, Vojtassák személyes kimagyarázkodást követelt. A tanúnak magának is igy kellett tennie azért, mert a községben CsISz és Szokol-szervezetet létesített. Vojtassák vádlott nem tudja megcáfolni a tanu vallomását, mert a bizonyítékok és az egybehangzó vallomások a tanuk állításait bizonyítják. Együttműködés a demokrata párttal a népi demokratikus rendszer megdöntésére Ezután a bíróság Kempny János volt képviselőnek, a demokrata párt főtitkárának, ez idő szerint letartóztatásban államellenes cselekmények miatt, kihallgatását rendelte el. Elnök: Hogy lett a demokrata párt képviselője? Kempny: 1945-ben felhívott dr. Lettrich, hogy fogadjam el a demokrata párt jelöltségét az ideiglenes nemzetgyűlésbe. Dr. Lettrich még a háború előtti időkből ismert engem, amikor is Bratislavában a szlovák katolikus ifjúság központjának funkcionáriusa voltam. A demokrata párt azzal, hogy egyes katolikus funkcionáriusoknak mandátumot és tisztségeket biztosított, a volt néppárti szavazatokat akarta megszerezni. F célra nyerte meg dr. Lettrich Cvincsek kanonokot is, aki mint Kmetykó érsek bizalmas munkatársa volt ismeretes. Elnök: Milyen lépéseket tett a demokrata párt vezetősége, hogy a demokrata párt javára a választási harcban a püspöki kart megnyerje? Kempny: Különféle lépéseket. így pl. Lettrich közbelépett, hogy Vojtassák Jánost a letartóztatásból helyezzék szabadlábra és az ellene megindított bűnvádi eljárást szüntessék be. A főpapság 1945 után kísérletet tett eleinte arra, hogy önálló pártot alapítson. 1946-ban röviddel a választások előtt, amikor e párt megalapításán dolgoztak, többek között Cvincsek, Filo mérnök, Bugár és én, tárgyalásokat kezdtünk a demokrata párt tagjaival, a párt evangelikus vezetőivel az irányban, hogy a főpapság érdekei jobban érvényesülhessenek a pártban. Tekintettel arra, hogy 1946-ban a néppárti szárny és a demokrata párt vezetősége között egyesség jött létre, az új párt alakítása már nem bírt olyan fontossággal és egyesek, akik előbb szorgalmazták, most elálltak a kívánságuktól. Ez az egyezmény nem ütközött nehézségekbe, mert hisz mindkét pártnak harci alapja egy volt, mindkettő a népi demokratikus rendszer megdöntésén fáradozott, hogy megakasszák a Csehszlovák Köztársaságot a szocializmus felé vezető úton, hogy az országot az imperialista hatalmak érdekkörébe vonják, a nygathoz kapcsolják a Szovjetúnió ellen. Ezzel az egyességgel a volt néppártiak, akiknek pártját feloszlatták, törvényes alapot kaptak, hogy politikai harcot vezethessenek a népi demokratikus rendszer ellen. Elnök: Miképpen volt ez az egyesség írásba foglalva és mi volt a tartalma ? Kempny: Az egyességet írásba foglalták, egyes pontjaiban megszabták, milyenek legyenek a párton belül a viszonyok. A politikai és gazdasági befolyásban való részesedést 2:1 arányban állapították meg a főpapság érdekeinek szem előtt tartásával. A főpapságnak főleg az ifjúság nevelésével foglalkozó pont felelt meg, mert annak nevelését úgy kellett vezetni, hogy az a népi demokratikus rendszer ellen szóljon. A demokrata pártba két főtitkárt vettek be a katolikus szárnyról, akiknek hivatásuk az volt, hogy megóvják a főpapság érdekeit, hogy ezeknek révén a közélet kulcspozícióiba oly személyek kerüljenek, akikről előre tudható volt, hogy a főpapság érdekeit fogják védni. Elnök: Az egyezmény betartása miként volt biztosítva? Kempny: Ennek ellenőrzésére egy külön szűkebb elnökség volt kiküldve, tulajdonképpen azok, akik az egyezményt aláírták. Elnök: Cvincsek, Lettrich, Filo, Bőhm, Hodzsa, Ursziny és maga. Kempny: Igen. Elnök: A lelkészek a választások előtt nyomást gyakoroltak a hívőkre? Kempny: A lelkészek a hívőknek azt ajánlották, hogy a demokrata pártra szavazzanak. Elnök: Maga arról vallott, hogy a főpapság még az egyezmény megkötése előtt azzal foglalkozott, hogy önálló pártot létesít. Hogyan készítették azt elő? Kempny: Tudok arról, hogy amikor a szlovákiai püspöki kar dr. Benešnél látogatást tett, fölmerült ez a kérdés és Benešnek nem volt ellene kifogása. Elnök: Ez mikor volt? Kempny: 1946 elsjén. Elnök: És ezenkívül? Kempny: Előkészítették a talajt más pártoknál is. Tudom, hogy dr. Bugár és Filo a nemzeti szocialista párt vezetőivel tárgyalt, pl. dr. Krajinával, hogy milyen álláspontra helyezkednének az új párttal szemben. Dr. Krajina a nemzeti szocialista párt nevében megígérte, hogy a pártnak anyagi és erkölcsi támogatást nyújt. Később azonban magával a demokrata párttal is egyezmény létesült. Választások benderista segédlettel és egyéb terrorral Az államügyész javaslatára az álIambiróság tanácselnöke további beterjesztett okiratokkal ismerteti meg a bíróságot. Ezek imádságok, amelyeket 1946-ban adtak ki a választás előtt, továbbá a Čas című lapnak egy száma, amelyben megjelent a katolikus püspöki testületnek egy felhívása, az agitáció módjainak részletezése, amelyeket a demokrata párt alkalmazott a választások előtt. Ilyenek voltak pl. a büntetések, uszító szentbeszédek a templomokban, hazug rémhírek terjesztése, sőt a gyilkos benderista bandák segítségül hívása. A papok az egyes falvakban a szószékről figyelmeztették a hívőket, hogy azok, akik nem tudnának dönteni, kire adják le szavazatukat, a mise után maradjanak a templomban, majd a pap tanácsot ad errenézve. A tar.ács persze az volt, hogy szavazzanak a demokrata .pártra. Hnustya községben dr. Lettrich politikai beszéde után elkezdték a partizánokat üldözni, többek között egy félkezű rokkantat is. Cs-emernán a demokrata párt korifer.sa kijelentette, hogy pártja győzni fog. ha a bende-, risták segítségével is. 1946 április 21-én Orka községbe 100 benderista jött automatapuskákkal, golyószórókkal felszerelve és vezérük kijelentette, hogy a demokraták segítségére érkeztek és a bolsevikoknak a halált hozzák. A Kollár János és társai peréből szóló iratok megállapítják, hogy a demokrata párt Kollár nevü taeja, Csárban meggyilkolta Vajda Vendelt, a Kommunista Párt heJviszervezetének elnökét. A további bizonvítéKok. jelentések amelyeket Skrábik püspök küldött Kmetyko érseknek. Ezek arról szólnak. hogyan folytak le a nvitrai egyházmegyében a választások. Szuroviák Antal tanú a csári lelkészi hivatal vezetője, lén most a bíróság elé, hogy megtegye vallomását. Előadja, hogy az úgynevezett Szlovák AJiam alatt Vojtassák püspök mennyire igenlő álláspontra helvezkedet és hogyan támogatta az akkori rendszert. A tanú résztvett a Nemzeti Felkelésben és Vojtassák őt már a Szlovák Állam idején nyolc hónán alatt négyszer helyezte át mindig rosszabb és rosszabb plébániára. A felszabadulás után Klasiak községből a hívők elzavarták a papot, mert a Nemzeti Felkelés ellen volt és azt akarták, hogy a tanú kerüljön hozzáiuk. Az elzavart pap Vojtassáknál bepanaszolta és a tanút ezért Vojtassák az úgynevezett legmagasabb fokú felfüggesztéssel büntette meg azért, hogv résztvett a felkelésben. Később Voitassák megengedte, hogy papi funkcióiái folytathassa, de csak azzal a föltétellel, hogy más egyházmegyébe megv. Barsújfaluban dolgozott ezután a tanú és a néppel együtt résztvett az építőmunkában, de csakhamar kiűzték ebbőJ az egyházmegyéből is, még pedig a szepesibe, ahol Voitassák ismét felfüggesztette. — Vojtassáknak elmondtam. — mondja a tanú, — hogv a felkelés alatt tönkrementem, a németek kiégettek lakásomból és hogv öreg szüleim nehezen bírják ezt elviselni, hogy hű akarok maradni az egyházhoz és Istenhez. Vojtassák ekkor azt mondta nekem, hogy lépjek állami alkalmazásba. A tanú ekkor Sellyén lett népnevelő inspektor, majd egv idő múlva ismét engedélyt kapott, hogv szlovák hívők részére magyar községekben misézhessen. de ez nem tartott soká, mert ismét felfüggesztették azzal az indokolással, hogy nem lehet figyelemmel kísérni, hogyan él. A hívők és papok felháborodással nyilatkoztak arról, hogyan bánik a püspökség a tanúval. A tanú vallomásából isméi kiderül, hogy Vojtassák vádlott nem tűrte, hogy egyházmegyéjének területén oly pap működjék, akinek a viszonya a fasiszta úgynevezett Szlovák Állam iránt ,más, mint az övé. Ezt különben Vojtassák is igazolta kijelentésével: Megkövetelem papjaimtól, hogy ugyanazon a véleményen legyenek, egyáltalában ugyanazokat az eszméket vallják, mint én. Andrejkovics, volt katonai lelkészalezredes, vallja, hogv Buzalka püspök részére, aki az úgynevezett Szlovák Állam idején a Tiso-hadsereg vikáriusa volt, kémszolgálatokat teljesített. Erre Buzalka szólította fel. A Vatikán érdekében történő kémkedésről volt szó. Andrejkovics: Buzalka püspök bizonyára azt hitte, hogy engem félrevezethet, mert mint levelében írta Lvovba, ahol én akkor hivatásomat teljesítettem mint katonai lelkész, a dolgok, amelyeket tőlem kért. nincsenek semmi összefüggésben politikával vagy háborúval, az egyház belső ügyeit érintik pusztán. A jelentések, amelyeket küldenem kellett, a szoviel hadsereg hadmozdulatairól szóltak ezen a területen, továbbá az Unióra és a görög-katolikusokat érintő ügyekre vonatkoztak. stb. Kémkedés a vatikáni Russicum politikai küldetése A tanú Buzalka püspöknek minden kérdésére válaszolt. Az információkat Lvovban szerezte Septickv érsektől, 'továbbá Poplatka tartománvfőnöktől és a ferencrendiek gvardiániától. Ezután csakhamar új feladatot kapott. Buzalkától. Ez a vatikáni úgvnevezett Russicum intézmény abszoivenseíre vonatkozott, akik álöltözetben, illegális módon átszöktek a Szovietúnióba. Elnök: Tudott ön arról, hogy a Russicumban kiket iskoláztatnak ? Andrejkovics: Valószínűnek tartottam, hogy politikai misszióra nevelik ott a hallgatókat, de el tudom képzelni, hogy milyen feladatok elvégzését kapták azok négyen, akik illegálisan lépték át a Szovjetúnió határát. I Andrejkovics tanu vallomása után dr. Buzalka vádlott megjegyzi, hogy a tanu mindenben igazat mondott. Buzalka vádlott kémtevékenségéről Uhrin tanu is vallomást tesz, akit az állambiróság államellenes kémkedés és ténykedés miatt már előbb elítélt. Arról beszél, hogy Jaskó Bernarddal és Kalinay Pállal, akik a nemzeti biztonsági testület tagjai voltak, kémtevékenységet fejtettek ki. Jaskó, aki a belügyi megbízotti hivatalnál a távírógép-osztályon teljesített szolí gálatot és külföldre kémjelentéseket i akart küldeni, azt jávasolta a tanúnak, hogy forduljon Buzalka püs. pökhöz, aki ezt az anyagot eljuttatja I külföldre. A kémanyag a nyugati imperialista hatalmaknak is szólt Elnök: Tudott arról, hogy Buzal. kának kapcsolatai vannak a külfölddel? Uhrin: Számoltunk azzal, hogy mint magasrangú egyházi tényezőnek alkalma nyilik kapcsolatokat fenntartani a külfölddel, legalább is a Vatikánnal. Uhrin ezután az államügyész több kérdése után beismeri, hogy a kémhírek, amelyeket Buzalkának adtak, nem voltak pusztán a Vatikán számára valő hírek, hanem a Vatikán közvetítésével a nyugati hatalmaknak szóltak. Államügyész: Milyen célokra volt szükség-ük a nyugati hatalmaknak ilyfajta hírekre? Pusztán azért, hogy levéltárba rakják őket? Uhrin: Hogy felhasanálják azon államok ellen, amelyekből ezeket a híreket kapták. Államügyész: Milyen célból? Uhrin hallgat, majd az államügyész további kérdésére így válaszol: Egy háború vagy háborús konfliktus esetére. Elnök: És lét-rejött Buzalkával a kapcsolat ? Uhrin: Jaskó egy írást adott át nekem, amely titkos jelentéseket tartalmazott egy tárgyalásról. Ezzel fel-' kerestem Buzalkát székhelyén és hogy ne legyen feltűnő, azt jelentettem be, hogy az új templom építése ügyében érkeztem. Amikor Buzalka fogadott, rövid információ után megmondtam, hogy mit hozok. A hirt átvette, elolvasta, majd közölte velem, hogy az számára nem újság. Kölcsönösen megállapodtunk abban, hogy majd ha valamit megint megtudunk vagy új hírünk lesz, akkor ismét felkeresem a lakásán. Elnök: És mi érdekelte ót különösen? A szóbeli információk? Uhrin: Nem, az írásbeli jelentések. Elnök: Beleegyezett kérésébe és szerzett neki további értesüléseket? Uhrin: Igen. A jelentéseket személyesen adtam át neki 1949 júliusáig. Akkor lelepleztek és letartóztattak. Elnök: És miiyen hírek voltak azok ? Uhrin: A belügyi megbízotti hivatal titkos utasításai. Elnök: Milyen módon továtefeífcotfea az anyagot a vádlott? Uhrin: Ezt már nekem dr. Buzalka nem árulta el. Amikor a hírt átadtam, azt mondotta nekem, hogy a szükségeseket ö már elintézi. Buzalka személye Jasko számára biztosíték volt, hogy anyagával azt terzi, amit ö akart vele elérni, azaz, egy idegen kémszolgálat britokába kerül. Az államügyésznek és Buzalka védőjének, dr. Pampáseknek további kérdései után az állambiróság tanácselnöke felszólítja Buzalka vádlottat, hogy tegyen megi«gyzést a tanu vallomásához. Buzalka dr. vádlott a tanúvallomás valódiságát igazolja. Ezután a további bizonyító iratokat olvasnak fel, amelyeket az álI lamügyész terjeszt a bíróság elé és amelyek rávilágítanak Vojtassák vádlottra, köztársaságunk ez elkeseredett ellenségére. Ezek a Slovák című néppárti lap cikkei 1923—1938/39bö!, továbbá egy brosúra, amely 1923ban jelent meg. Lehet-e »Egy valódi katolikus szociáldemokrata ?« i Mindezekből a cikkekből és a cik. kekben fölvett gondolatokból árad a dolgozó nép és a haladó eszmék elleni mély gyűlölet. Vojtassák püspök 1 vádlott nem tagadhat, beismeri a különféle cikkek és a brosúra szerzőségét. Ez a cikksorozat egyben dühödt és aljas támadás és felháborító i rágalmak özöne a Szovjetúnió ellen, í A továbbiak során bizonyítékokat | tárnak fel a bíróság előtt arról, hogy | Vojtassák nevezte ki a Hlinka-gárda . lelki gondozóit, hogy Vojtassák adott | írásbeli hozzájárulást ahhoz is, hogy a szlovákiai iskolákban a fasiszta rendszer alatt a »Na stráž!« gárdista köszöntéssel köszönjenek. Vojtassák még instrukciókat is adott, hogy miképpen kell szertartásosan és mintaszerűen használni ezt a köszöntést. A továbbiak során Csatlós dekrétumát mutatják be a bíróságnak, amelyben ez Vojtassáknak megköszöni, hogy a keleti frontról visszatért szlovák katonaság üdvözlésén résztvett, továbbá Tiso dekrétumát, amelyben Vojtassákot a »Sziovák keresztrend« nagykeresztjével tünteti ki, a Tiso-féle Gestapoközpont átiratát, majd levelét, amelyben kéri, hogy Vojtassák jelentse be Sykora pap címét, Galan lelkész Vojtassákhoz írt levelét, amelyben bejelenti, hogy ipari központokat, kémhálózatot épített ki és hogy a munkás szakszervezeti mozgalom egységét fogja aláásni, Vojtassák Galan levelére írt válaszát, amelyben jóváhagyja Galan intézkedéseit és munkájára áldását küldi. További két levél Vojtassáknak a berlini nunciaturával való kapcsolatát igazolja. Bennük a vádlott engedélyt és beleegyezést kér a katonai vikáriusi tisztség átvételére. Vojtassáknak a volt iskolaügyi minisztériumhoz írt átiratát is ismerteti a bíróság, amelyben beszámol azokról a lelkészekről, akik a szlovák nemzeti felkelés elleni akciókban kitüntették magukat. A püspök úr rablóbandának tartja a partizánokat és becsméreli az építő ifjúságot Egy másik levélben 1947 március 16-ról keltezve Vojtassák a szlovák Nemzeti Felkelésről úgy ír, mint a legnagyobb szerencsétlenségről és szégyenről, amely valaha is a szlovák nemzetet történelme során érte. A püspöki ordináriusoknak irott e levelében a vádlott Vojtassák püspök azon véleményének ad kifejezést, hogy főpapság érdekeit az állami szerveknél ezek után csak az.', tudja megvédeni, ,,aki nem ismer semmiféle szlovák nemzeti felkelést, mert a legnagyobb svindli és hazugság ezzel a névvel igazolni a legnagyobb szerencsétlenséget és szégyent, amely valaha is a történelem során a szlovákokat érhette." 1944 november 7-éh Vojtassák levelet írt az akkori bratislavai iskolaügyi minisztériumnak, amelyben a partizánokról mint rablóbandákról nyilatkozott. 1945 év után, a szepesi kerület felszabadulása után is Vojtassák csak a fasiszta kormányt ismerte el. amint az kitűnik ebben az időben Krsiak kanonokhoz írt leveléből. Vojtassák a szlovákiai ordináriusokhoz irt levelében alá való módon piszkolja a cseh és szlovák ifjúság építő munkáját, amelyet az Ifjúság Vasútvonalán kifejtett. De Liva pápai követ teveléből, amelyet 1949 november 7-én írt, kitűnik, hogy a szlovákiai püspöki kar a Katolikus Akció ellen kiadott exkommunikációs dekrétumot, gyöngének tartja és azt kéri, hogy a Katolikus Akció ellen még az egyházi kánonjogot is használhassák. Az ügyész további bizonyítékai különféle államellenes röpiratok, körlevelek, pásztorlevelek, amelyeknek templomokban való fölolvasását Vojtassák püspök vádlott lelkészeinek elrendelte. Az 1941 május 8-i levél Vojtassáknak a Hlinka-gárdával kapcsolatos szerepére vet fényt. A Hlinka-gárda parancsnoksága Vojtassáktól azt kéri, hogy jelentse be a Hlinka-gárdá. nak, hol tartják meg a katolikus papok lelkigyakorlatait, hogy azon résztvehessenek és a lelkészekkel ismertethessék a Hlinka-ifjúság lelkülete fasizálásának módját. Ezután a bíróság 15 fényképet mutat fel, melyen Vojtassák hitleri tisztek társaságában van lefényképezve, amint a keleti frontról visszatérő szlovák katonaságot üdvözli. Egy további kép Vojtassákot a Hlinka-gári da tagjai körében mutatja be. Vojtassák soksM 120 koronái egyévi munkáért Az utolsó bemutatott okmány saerint Vojtassák panaszkodik, hogy a gyubicai templom sekrestyése 1939. ben 120 korona évi fizetést kíván. Vojtassák ezzel kapcsolatosan így ír: „Ugy látszik, elmúltak azok a reális idők, - amikor az emberek becsületbeli dolognak tartották, hogy a templomnak szolgáljanak minden földi fizetség nélkül." Vojtassák püspök vádlottnak fáj ez és sokallta, hogy a szegény sekrestyés 1-20 korona évi díjazást kért egy esztendei munkájáért. Ezután a bíróság megkeadte Bar Anna kihal gatását, aki 1946-tól a bratislavai osztrák főkonzulátus alkalmazottja volt és Rajnoch osztrák konzulátusi tisztviselőnek segédkezett kémtevékenységében. A tanú Bu. zalka püspök vádlottá', még az úgynevezett Szlovák Állam idejéből ismerte. Elnök: Ön ugyancsak államellenes ténykedést fejtett ki? Bär Anna: Igen. Mint az osztrák főkonzulátus tisztviselőnője, segédkeztem Rajnoch konzulátusi tisztviselő kémmunkájában. I f Bär Anna hetenként egyszer az osztrák fökonzultól Buzalka püspökhöz különféle szovjet- és szocialista, ellenes sajtótermékeket szállított. 1947-ben Buzalkának illegális folyóiratot vitt, amelyet Durcsánszký kémcsoportja adott ki. Rajnoch Bär Anna segítségével Buzalkának különféle jelentéseket küldött, amelyeket ugyancsak Durcsánszký adott ki. Buzalka ezeket a jelentéseket átolvasás után visszaszármaztatta Raj. noohaak, hogy véletlenül meg ne találják őket a püspöki székhelyen. Élnek: Rainochtól más ilyen nyomtatványokat is vitt Buzalka. n-ak? Ber Anna: Igen, egy memorandumot borítékban. Rajnoch még akkor aat mondotta, hogy a borítékban ko. moly dolgok vannak. Elnök: Milyen kémťeJadatok-at teljesített még? Bär Anna: Rajnoch Károlynak 1948-ban szüksége volt a bécsi apostoli nunciatúra számára jelentésekre, amelyeket nekem kellett elkérnem dr. Buzalkától. Ezekhez a jelentésekhez az anyagot dr. Buzalka átadta