Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-15 / 290. szám, péntek

U J SIU T 950 december 15 Á fiáztcvttásakbái a nefiéiinatéu mennek dafaazm a cseh asszattyok ü vitkovicei vasművek dolgozói nagyobb szakképzettséggel készülődnek a 'övöévi lerv teljes tésére Üzemeink életében döntő fordulatot jelentett az Idei normák felülvizsgálásának akciója, a választervezés, mely most aa üzemi szerződések megkötésével ért vé­get. Ez a nagyarányú akció a dolgozók széles tömegét mozgósította a magasabb termelékenység biztosítátsára, ami azt vonta maga után, hogy valamennyi üzemben, műhelyben a rejtett erőtartalékok felkutatására nagy harc indult. A jóváhagyott választervek, melyek az idei termelési feladatokhoz viszonyítva sokkal na­gyobb feladatokat rónak a dolgozókra, továbbra is újabb és jobb terme­lési lehetőségek keresésére ösztönzik őket, hogy sikeresen teljesíthessék a gottwaldi ötéves terv hamadik évét. Sok helyen a gépek teljesítőképes­ségét még nem' használták ki telje­sen. Hogyan javíthatunk ezen? Tö­rekedjünk továbbra is jobb munka­módszerek alkalmazására, a terme­lési folyamat megrövidítésére, anyag­takarékoskodásra. Vizsgáljuk felül, hogy az üzemben hogyan vannak el­osztva a vezető és közép műszaki ká­derek, akik mint szocialista típusu dolgozók hathatós segítséget nyújt­hatnak a munkások küzdelmében a termelékenység emeléséért. Továbbá az üzemi pártszervezetek, az üze­mek vezetősége, a szakszervezetek és ifjúsági szövetség üzemi csoport­jainak segítségével szervezzék meg a legkiválóbb élmunkások és műsza­kiak tapasztalatainak tervszerű cse­réjét az üzem valamennyi dolgozójá­val. Az ötéves terv harmadik éve fo­kozottabb feladatok teljesítését kí­vánja meg tőlünk. Maguk a világese­mények is arra ösztönöznek ben­nünket, hogy céltudatosabban te­gyünk eleget ezeknek a feladatok­nak és tűzzük még magasabbra ha­zánkban a béke harcos zászlaját. A vitkovicei Klement Gottwald vasmű­vek dolgozói nemcsak a munkaver­seny magasabb formáival, az üzemek közötti versennyel s a kiváló szak­munkások tapasztalatai átadásának megszervezésével, hanem*, a termelés­ben alkalmazottak állandó iskolázta­tásával, szakképzettségük emelésé­vel készülődnek a jövő évi terv telje­sítésére. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi dolgozójuk tisztában le­gyen a technikai alapismeretekkel és továbbképezzék magukat, hogy egy­szerre több gépen, több műveleten dolgozhassanak. Az elv az, hogy ne elégedjenek meg az eddigi tudásuk­kal és ez döntőleg hatott ennek aa üzemnek dolgozóira is, akik eddig több mint hatvan százalékban vesz­nek részt ilyen iskoláztatáson. Ezen az alapon oldották meg az új munka­erők bekapcsolódását is a nehézipar­ba. Hogyan tanit'ák be az új munkaerőket? Ma azelőtt a kérdés előtt állunk, Iiogy további új munkaerőket, főleg nőket kapcsoljunk be a nehéziparba, akik közül sokan el sem tudják kép­zelni, hogy mikép néznek ki a gépek. Belőlük nevelünk ki tehetséges, új gyorsvágókat, esztergályosokat, re­volverpadosokat, képzett szakmun­kásokat. Hogyan érjük el ezt minél előbb? — veti fel a kérdést Kramár Béla elvtárs, az osztravai kerület pártbizottságának gazdasági funk­cionáriusa. — Szükséges, hogy min­denütt elkezdjék, ahol csak alkalom nyílik rá, mint ahogy a vitkovicei Klement Gottwald vasművek járási pártbizottságának kezdeményezésére a vasművek gépüzemében megoldot­ták ezt a kérdést. Még pedig úgy, hogy a kis gépüzemben átiskolázási központot létesítettek. Itt kilenc hé­ten keresztül a gépek mellett dol­goznak és szakelőadásokat hallgat­nak az úi munkaerők és ígyszerez­nek nagy tapasztalatokat, hogy az átképzés után a termelésben magas teliesítményeket ér jenek el. Ebben a központban az új munkaerők beta­nítását, mind elméleti, mind a gya­korlati téren két váltásban s ezenkí­vül egyes csoportokban magában a termelési menetben Is az oktatók fel­ügyelete mellett hajtják végre. Pavfl'lfQva e!vtSrs f ,ö aqitál az asszonyok között Pavelkova Olga párttag. Férje a járási párttitkárság gazdasági elő­adója. Már két leánya van. Maga 36 éves. Életében még soha nem dol­gozott üzemben, még nem látott kö­zelről műhelyeket és arra egyálta­lán nem is gondolt azelőtt, hogy egyszer asszonyi kezével gépet hoz­zon mozgásba. Népi demokráciánk feílődése azonban megváltoztatta ezt a nézetét. Látta, hogy miként válik ör. mteljesebbé életünk és a terme­lési követelményeknek egyre na­gyobb növekedése feltárta előtte azt, hogy neki is, aki csak eddig háztar­tási munkát végzett, segítenie kell valamelyik üzemben. Kevés a mun­kaerő. S ő párttag. — Ki mutasson példát, ha nem mi, kommunista asszonyok! — mondja Pavelkova elvtársnő. És jelentkezett gyári munkásnő­nek. Már egy hónapja a vitkovicei S 27/20 üzem dolgozója. Rövid idő ez, de arra törekszem, hogy hamarosan élmunkásnő lehes­sek. Amit még nem tudok, azt szíve­sen megmagyarázza az oktatónk. — Amikor csak otthon voltam, nem nagy örömöt találtam a háztartási munkában. Mindem csak ismétlődött. De itt az üzemben változatos a mun­ka és megtaláltam a munka igazi ér­telmét. Termelünk, építjük köztár­saságunkat, erősítjük a békeharco­sok táborát. Ml munkásnők is a bé­két védelmezzük. Pavelkova elvtársnö nemcsak a maga munkájára gondolt. Azt elvég­zi becsületesen. A mások megnyeré­se jár az eszében. Az üzemnek még sok-sok munkaerőre van szüksége. _ Gyakran járok ki gyűlésekre — folyatja az elvtársnő — s ott meg­mondom mindig asszonytársaimnak, hogy ne féljenek a gyári munkától és továbbra is fogok ilyen beszéde­ket tartani az asszonyoknak, hogyan lehet a háztartásban úgy beosztani a munkát, hogy a mellett még az üzem­ben is dolgozhasson. Aki boldog, hogy gép mellett dolgozik Moravcova Mária erős, fejlett asz­szony. Negyvenöt éves. Ö már május óta dolgozik az üzemben s annyira haladt munkájában, hogy egyszerre két gyalugépet lát el. Büszke a mun­kájára és világos szavakkal magya­rázza gyárba jövetelének okát. — A béke megvédéséért, Koreáért, nehéziparunk kifejlesztéséért s azért, hogy mind erőteljesebben haladhas­sunk előre a szocializmus útján, — lett gyári munkásnő. — Férje szin­tén munkás, a Karolina kokszolóban dolgozik. — Ez már élmunkásüzem lett! Ott valamennyien élmunkások — jelenti ki nagy lelkesedéssel. Örömmel mondja e szavakat és még megtoldja azzal, hogy férje ösztönözte öt, hogy jelentkezzék gyári munkásnőnek és arra tanítja állandóan, hogy mikép végezheti jól feladatát. Őneki ezen a téren már gazdag tapasztalatai vannak. Egy­úttal megígérte neki, hogy a háztai­tási munkában is segédkezik. S ezt az ígéretét teljesíti is. — Olyan boldog vagyok, hogy gé­pen dolgozhatok, hogy semmi pénz­ért sem végeznék ezentúl csak ház­tartási munkát. Moravcova elvtársnő is agitál az asszonyok között. Ujabb munkaerő­ket toboroz az üzemnek. Az ilyen asszonyokra hallgatnak is az otthon­ülők és állandóan érdeklődnek a gyárban szerzett tapasztalatai után. Ö meg lelkesedéssel beszél nekik. — Volt egy jó esetem — említi fel Moravcova elvtársnő —, tőlünk nem messze lakik egy asszonyismerősöm. Elmentem hozzája is s a gyári mun­káról kezdtem neki beszjélni. „Mit csináljak én ott? S ki fog helyettem horgolni és kötni?" — utasított visz­sza az ismerősöm. De annyira ment a dolog, hogy az asszony mégis rá­szánta magát és bejött a gyárba. Egy hónap múlva ö jött el hozzám és boldogan újságolta, hogy 3500 koronát kapott s ennek mennyire örült a férje. Boldog volt, hogy ő is gyári munkásnő lett. Majd a karácsonyi vásárról beszél az elvtársnö. Az üzem területén fog­nak textilt árusítani. Nagy kedvvel készülődnek valamennyien erre a vásárra. — Az asszonyoknak és a férfiak­nák is, akik az üzemben dolgoznak, nincs annyi idejük, hogy az üzlete­ket járják. Ezt belátták a nemzeti vállalataink is és most gondoskod­nak arról, hogy a dolgozók is ked­vükre vásárolhassanak és kellemes­sé tehessék az ünnepnapokat. Búcsúzásul Moravcova elvtársnö hosszasan rázza a kezemet és moso­lyog, Sok mindenre gondol, munká­jára, a szocializmusra, a békére és végül is e szavakkal válik meg tő­lem: Üdvözöljük Szlovákia dolgozó asszonyait és üzenjük nekik, hogy ne féljenek a gyári munkától, kedvvel menjenek dolgozni a gépek mellé és ha lehető­ségük van rá, kérjék meg férjeiket, hogy segítsenek a háztartási dolgok elvégzésében, mert csak így harcol­hatunk valamennyien hazánkban a szocializmus kiépítéséért és a béke megvédéséért. Hasonlóan beszélnek a többiek is. Nagyon sok közöttük a férjes asz­szony. Valamennyinek háztartása, gyermeke van és mégis megtalálták a módot arra, hogy teljes odaadással dolgozzanak a gyárban nehéziparunk kifejlesztésén. — Segítjük az ötéves terv teljesí­tését — mondja Pavlasova assszony, akinek három gyermeke van. Nem szeretem otthon lopni az időt. A gyermekek iskolába járnak s utána pedig a Pionír-otthonban vannak egész estig elfoglalva. — Valamennyiünknek tetiszik a gép, — veszi át tőle a szót Mutinova elvtársnő, akinek szintén van gyer­meke. — Mi már egészen más asszo­nyok vagyunk, mint voltunk a múlt­ban. Szeretjük a munkát, köztársa­ságunkat és kiharcolt jogaink meg­védéséért, a békéért, kész örömest jöttünk a nehéziparba dolgozni. — Már nem vagyunk egyedül, nap­ról napra egyre több asszony, leány lép be a gyári munkásnők soraiba — mondja Hollingerova asszony, akinek hároméves gyermeke van. Igy nem­csak nekünk jobb, mert több pénze van a családnak, hanem elősegítjük a gottwaldi ötéves terv mielőbbi tel­jesítését is. Igy beszélnek a vitkovicei vasmű­veknél dolgozó új munkásnők. Vala­mennyiüket a régebben itt dolgozó munkástömegekkel együtt az a lel­kesedés fűti, hogy a szocialista mun­kamódszereknek, a szovjet dolgozók értékes tapasztalatainak felhaszná­lásával nálunk is még fejlettebb ipa­A gömörhorkai papírgyár a célbtn [Folytatás az 1 oldalról) üzemeket, amelyek ezekben a decem­beri napokban egymás után jutnak el a célhoz és korai tervteliesítésükkel értékes időt nyerünk és termelési több­letükkel erősítik napról-napra fejlődő nemzetgazdaságunkat. A dolgozók hogy megértették a Párt gazdaság­politikai tanácskozásának határozatát és irányvonalait. Ezen az úton halad­va meggyorsítják munkájukat, bátrab­ban és gyorsabban haladnak előre mindannyiunk közös célja, a szocializ­nagy tömegei tesznek tanúságot arról, i mus felépítése felé. Részletek a nyugatnémeterszági zsoldos hadsereg felfegyverzéséről Szerdán Bonnban nyilvánosságra hozták a nyugatnémetországi zsol­dos hadsereg felfegyverzéséről szóló döntés részleteit. A zsoldos hadse­reg úgynevezett harci csoportokra oszlik, amelyek gyalogságból, tüzér­ségből, légelhárító tüzérségből és utászegységekből fognak állni. A tüzérség 15 és féjeentiméteres kali­berű ágyúkat kap. Az említett kato­nai egységeken kívül harci tankcsa­patokat is létesítenek. Schumacher, Nyugat-Németország szociáldemokrata pártjának elnöke, az amerikai hírügynökség tudósító­jával folytatott beszélgetésében kö­vetelte, hogy Nyugat-Németország­ban szabad kezet kapjanak a kato­nai egységek szervezésére., Schuma- . | cher szavaiból kiviláglik, hogy a né­j met egységekre a legveszedelmesebb feladatokat róják, amelyek, mint j ahogy Schumacher megállapította, ,,a legnagyobb áldozatvállalásokkal" : függnek össze. Schumacher különben a nyugatnémetországi intervenciós csapatok megerősítését kérte, külö­nösen az Elba vidékén. Németország dolgozó népével ellentétben Adenau­er és társai, mint Schumacher is, 1 fokozzák követeléseiket Nyugat Né­metország felfegyverzésére vonatko­zólag, bár a dolgozó nép és Nyugat­Németország ifjúsága az elmúlt hó­napok során több ízben juttatta ki­fejezésre követelményét, \hogy nem akarnak egy háború részesei, sem áldozatai lenni. A rozsnyói ifjúság békevasárnapja December 10-én. vasárnap rendezték meg a rozsnyói járás összes községei­ben az ifjúság békevasárnaniát. Ez a vasárnap a békeharc jegyében állott és letárgyalták ezen a varsói II. Béke­világkongresszus üzenetét az Egyesült Nemze'ek Szervezetéhez. Ezen a békevasárnapon megvalósí­tották az ifjúsági szövettség tagjainak toborzását is az Egységes Földműves Szövetkezetekbe. Az ifjúság minden községben bizottsági ülést szervezett, amelyen résztvettek a Nemzeti Arc­vonal összes csoportjai és megtárgyal­ták az ifjúság belépését az Egységes Földműves Szövezetekbe. a CsISz helyi szervezeteibe, a Szokol. a Szov­jetbarátok Egyesületének és a Nő­szövetségnek csoportjaiba. Délután nyilvános béketüntetést ren­deztek, amelyen résztveit a város la­kossága is és amelynek végeztével a CsISz kultúrprogrammal szolgált. Al­t?lában megállapíthatjuk, hogy az ifjúság rozsnyót békevasárnapja jól sikerült és nem ártana, ha a rozsnyói járás példáját a többi iárások is kö­vetnék. ri élet virágozzék és az ötéves terv I re buzdítják őket. Búcsúzásul vala­harmadik évét is sikeresen teljesít­hessék. A cseh dolgozók nem egy esetben mutatnak nekünk példát, hogy miként tehetünk eleget építő feladatainknak. Mint látjuk, a nők­nek bekapcsolásában a nehéziparba is irányt mutatnak nekünk és sze­retettel gondolnak a mi asszonyaink­ra és kezdeményezésüknek követésé­mennyien testvéri szeretettel emlé­keztek meg Szlovákia dolgozó asszo­nyairól és mondották: „Ne féljetek a gyári munkától, csak kedvvel fog­janak hozzá s így leküzdünk min­den nehézséget, kifejlesztjük nehéz­iparunkat és kiharcoljuk a békét és hazánkban a szocializmust. Petrőci Bálint. A Középszlovákiai Malmok lévai üzemében megindult a komoly pártmunka Beszámoló a lévai járásból Vidéki pártszervezeteink minde­nütt befejezik a felülvizsgálást, a CsKP Központi Bizottsága határo­zata értelmében. Vessünk egy pil­lantást a lévai pártszervezetre, néz­zük meg, hogyan folyt le az át­igazolás a lévai kerületben, hogyan történt a törzslapok kitöltése és milyen kötelezettségeket vállaltak az elvtársak a felülvizsgálás során. Buri párttitkár az átigazolásról a következőket mondja: — Járásunkban a párttagság leg­nagyobb részéné! már befejeztük az átigazolásokat. Nagy nehézségekkel kellett megküzdenünk, mert a tag­ság nagyrésze a járáson kívül dol­gozott. Egyrészük Csehországban volt a répakampányon és a töb­biek is igen nehezen elérhető he­lyeken idény- vagy brigádmunkán De ezeknek az elvtársaknak az át­igazolását is befejezzük, a legkö­zelebbi napokban. Megállapítjuk, hogy az átigazo­lások mindenütt nagy hatással vol­tak a párttagokra. Az Egységes Földműves Szövetkezetekben a ta­gok létszáma növekedett a felül­vizsgálások után. Ez is bizonyítéka annak, hogy mit eredményezett a jó felvilágosítás és meggyőzés. A brigádmunka elősegíti a törzs­lapok beadását. A törzslapok kitöltésével elma­radtunk. Ennek oka az, hogy a he­lyi pártszervezeteik vezetői nem végezték egyidőben az átigazolás­sal ezeknek kitöltését. Nem is voitak kellőképpen felkészülve arra, ho­gyan kel! ezeket a nyilvántartó la­pokat kitölteni. Az a heíyzet, hogy még 300 kitöltetlen ellenőrző ia­punk van. Ezeknek kitöltése jelen­leg az átigazolások után folyama-: tosan történik. Gyakorlatilag az el­lenőrző lapok kitöltését meg kellett magyarázni az elvtársaknak. Ez úgy történt, hogy minden helyi szerve­zetből egy elvtárs eljött a lévai pártszervezetbe és ott részletes utasításokat kapott a nyilvántartó lapok kitöltésére vonatkozólag. Ezenkívül Léváról, negyven elvtárs ment ki a különféle helyi szerveze­tekbe, hogy ott segítsen az elvtár­saknak a nyilvántartó lapok kitöl­tésében. Mint már említettük a nehézségek közé sorolhatja azt is, hogy voltak olyan helyek, ahol az elvtársak egyáltalán nem tudták azt, hogy mit kell csinálni ezekkeJ a nyilvántartási lapokkal. Sok nyil­vántartási lap helytelenül volt ki­töltve és ez is munkatöbbletet je­lentett. Reméljük azonban, hogy a nyilvántartási lapok kitöltése ha­marosan befejeződik, hála a szerve­zett brigádmunkának éš így nincs semmi akadálya annak, hogy a párttagság idejében megkapja az új pártkönyvekeit. Az átigazolást lelkiismeretesen végeztük. Torda elvtárs részletesem beszá­molt nekünk a Középszlovákiai Malmok lévai üzeme pártszerveze­tének életéről. Beszélt az ott folyó pártmunkáról, arról, hogy mit je­lentett mind a szervezet, mind az elvtársak s zámára a felülvizsgálás és a pártoktatás éve. Pártszervezetünkben a múltban gyönge pártmunka folyt és nem törődtünk a párttagság kellő politi­kai nevelésével. Amikor azonban a gyár élére munkás-igazgató került, aki maga is molnár volt, akkor a helyzet nálunk örvendetes módon megváltozott. Az egész üzemi szer­vezetet átszerveztük, a reakciós és káros elemeket eltávolítottuk és most egész máskép megy a munka nálunk. Az átszervezés eredménye megmutatkozott a felülvizsgálá­soknál is. Az elvtársak, akiket most átigazoltunk, nagy fejlődésen men­tek át, mentesültek a régi elhajlá­soktól és hibáktól, kevés kivételtől eltekintve. Két elvtársat törölni kei­lett a Pártból, kettőt pedig párt­tagból tagjelöltté minősítettünk. Ezek az intézkedések velük szem­ben azért váltak szükségessé, mert nem tartották szem ellőtt a Párt érdekeit, sőt egyáltalában neim vé­geztek pártmunkát és nem tettek eleget kötelességeinek. Az átigazo­lásnál efgy elvtárs beismerte, hogy a HG parancsnoka volt, ezért töröl­tük a tagság névsorából. Szüksé­gessé vált a kizárás egy olyan eset­ben, amikor egy volt kapitány fe­lülvizsgálására került a sor. Ez a volt katonatiszt még a februári események idején elhagyta a had­sereget mert, amint ő kijelentette, nem hajlandó egy olyan hadsereg­ben szoügálni, amelyben politizálnak a katonák. A párttagok a felülvizsgálások során különféle kötelezettségeket vállaltak: pl. azt hogy 4—5%-kal emellik normáikat, vagy azt, hogy az Egységes Földműves Szövetke­zetbe tagokat szerveznek be. Léván a pártoktatás évének ke­retében négy esti iskolát is szer­veznek, amelyből egy magyar és három szlovák tanfolyam lesz. Nagy nehézségeiket okozott azon­ban az, hogy egyes helyi szerveze­tekbem a vezetőség nem vezetett pontos listát a párttagságról. Nehezen indult nálunk a párt­oktatás éve. A lévai kerületben a pártoktatás évének megszervezése igen nagy nehézségekbe ütközik. Ennek elle­nére,, amint Buri párttitkár mondja, Léván már az alaptanfolyamokon és marxista körökön kívül négy esti iskolát is szerveztek. Most minden figyelmüket az üze­mi és a helyi pártszervezeteknek szemtelik, hogy citt is megszervez­zék a pártoktatás évét. Eddig a szervező munkában ezen a téren nagyon elmaradtak, mert ezt a munkát nem tekintették oly fon­tosnak, mint kellett volna. Buri elvtárs rámutatott arra, hogy a fedmerűSő nehézségek elle­nére is sikerült az átigazolásnál ko­moly és jó eredményeiket elérni és azt idejében befejetzm. A párttagok számára ez komoly iskola volt, fel­ismerték milyen fontos az, hogy helyesen fogják fel a Párthoz való viszonyukat és megszilárdítsák ve­le a kapcsolatot. (V. J.) -r

Next

/
Oldalképek
Tartalom