Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-09 / 285. szám, szombat

1950 december 9 PAVEL BÝKOV: A Szovjetunió ma és holnap ÖJS2® JL A kormány rendkívüli ülésén méltatta az elhúnyt Srobár miniszter érdemeit A kormány csütörtökön rendkívüli ülésre jött össze, hogy lerója kegye­letét elhúnyt tagja, dr. Vavro Sro­bár, a törvények egységesítési mi­nisztere iránt. A gyűlés megnyitása után Anto­nín Zápotocký kormányelnök gyász­beszédet tartott, amelyben többek között a következőket mondotta: „Kötelességem bejelenteni egy szo­morú hírt. Tegnap meghalt kollé­gánk, dr. Vavro Srobár. Összejöt­tünk, hogy lerójuk kegyeletünket a szlovák nemzet nagy fiának emléke előtt. A csehek és szlovákok testvéri együttélésének és az új boldog és erős Csehszlovákia felépítésének be­csületes harcosa távozott el. Orszá­gunkat és nemzeteinket súlyosan érinti ennek az aranyszívű ember­nek, barátnak és munkatársnak el­vesztése. Srobár egész élete a szlovák nem­zet jogaiért folytatott harcban és munkában telt el. Már az osztrák­magyar monarchia idejében harcolt a szlovák nép jogaiért és szabadsá­gáért. Résztvett a szlovák földalatti mozgalom szervezésében a második világháború alatt és a germán fasisz­ták, valamint az árulók és kollabo­boránsok elleni harcban. A csehek és szlovákok vizsonyá­nalc megoldása az új szabad Cseh­szlovák Köztársaságban az állam­egység s a két nemzet közötti egyen­jogúság elveinek alapján, tehát az elhúnyt életeszméinek beteljesedését jelentette. Dr. Srobár a nehéz problémákkal járó új viszonyok közt sem árulta el nemzetének érdekeit. A februári vál­ság után nyíltan a dolgozó nép ol­dalára állt és 1948 február 5-én a Nemzeti Arcvonal megújhodott kor­mányában a törvények egységesíté­sének minisztere lett. Bizonyára mindannyian meg va­gyunk győződve, hogy becsületes harcával, élete munkájával, hűségé­vel a szlovák néphez és harci kiállá­sával nemzeteink és államunk döntő perceiben dr. Vavro Srobár tartós és hálás emlékezetet biztosított magá­nak köztársaságunk dolgozó népé­nek szívében". A gyűlés további során a kor­mányelnök javaslatára a kormány elhatározta, hogy dr. Vavro Srobár elhúnyt miniszternek Bratislavában 1950 december 9-én, szombaton álla­mi temetést rendeznek. A kormányt a temetésen kormánydelegáció fogja képviselni, élén Zdenek Fierlinger kormányelnökhelyettessel. Vegyük át a cseh üzemek fejlett munkásságának tapasztalatait A vitkovícei vasművek példás üzemi szerződése a normák biztosításáról A felülvizsgálás akciója befejezés kezdték már az üzemi szerződések mák biztosításáról. Egyes helyekről m szerint a szerződést megkötötték, így szembeállítottuk az alsósaiéi bányák felületes szerződésével. Ma az alábbiak művek üzemi szerződését az 1951. évi hatunk és amely segítségünkre lehet a és konkrét szerződéseket köthessünk. felé közeledik és sok üzemben meg­előkészítését az 1951. évre szóló nor­ár közöltünk is jelentéseket, melyek pl. a multheti szombati számunkban konkrét szerződését a Matador-gyár ban közöljük a vítkovicei régi acél­normák biztosításáról, amelvből tanul­bban, hogy üzemeinkben hasonló jó 18 évvel ezelőtt kezdtem a moszk­vai köszörülő műben dolgozni, mi­után előbb egynéhány külön tanfo­lyamot végeztem. A megmunkálan­dó darabokat itt percenként 15—20 méteres fordulatgyorsasággal dolgoz­ták meg, tahát olyan ütemben, amely akkoriban igen figyelemre méltó volt. Mikor ebben az üzemben dolgozni kezdtem, rögtön éreztem, igen nehéz lesz előrehaladnom. Emlékszem, hogy szerszámgépek számára való fogas, kerekek kidolgozásával kezdtem a munkát. A szakképzett törzsmunká­sok egynéhánya váltásonként mint­egy 20 ilyen fogaskereket készített el. Bár minden tudásomat összeszedtem, mégsem tudtam ezeknek a tapasztal, taknak a normáját elérni. Üj munkamódszerre kellett gon­dolnom. Első ezirányú kísérleteimet az idő­sebb szaktársak igen szépen támo­gatták. Az ö segítségükkel napról­napra emelkedett szakképzettségem. Mikor a nagy Honvédő Háború el­ső sortüzei eldördültek, önként akar­tam a frontra jelentkezni. De az üzemi párttitkárság elnöke azt mon­dotta nekem: »Maradj csak a eszter­gapadnál. Ezt a munkát Sztálin elv­társ egynek tekinti a frontszolgálat. tal«. Arra törekedve, hogy a frentért megtegyek mindent, amit tehetek, e nagy Honvédő Háború évei alatt el­értem már a percenkénti 500 méte­res fordulatsebességet. Ez az ered­mény nem a véletlen müve volt. Be­hatóan tanulmányoztam a technikai irodalmat, gondosan elemeztem mun­kámat. A báború után nekem sikerült el­sőként a Szovjetúnióban 1946 év el­ső 6 hónapjában az ötéves normát teljesitenem A háború utáni ötéves terv első négy esztendeie alatt 22 évi normát végeztem. Ezalatt az idő alatt olyan tömegű alkatrészt készítettem el, amelyhez a normák szerint 25 esztendő kellett volna. Évről-évre emeltem a fordulatse­bességget. 1948-ban már elértem 800—1000 tmétert percenként. És a következő évben már percenkint 1200 méteres fordulatsebességgel dolgozott a gépem. Jelenleg egy speciális menetvágó esztergapad mellett dolgozom, ame­lyet üzemünk egyik leghíresebb moszkvai szerszámgyárától, a K-asz­nij Proletarijtól, kapott ajándékba. Ez az esztergapad percenként 3000 fordulatot tesz lehetővé. Teljesen gé­pesítve van. Már az első próbánál el­értem ezzel az esztergapaddal a per­cenkénti 1500 méteres fordulatsebes­séget. Különös gondom van arra, hogy a szerszámok a szerszámszek­rényben mindig tiszták és rendben le­gyenek. Igy aztán ki tudom emelni onnan odanézés nélkül a szükségelt eszközt. Aztán fontos az is, hogy az ember azt az esztergapadot, ame­lyen dolgozik, pontosan ismerje. Gé­pemet magam szabályozom és nincs lakatosmester, aki jobban tudná ezt végezni, mint az, aki folyton a gépen dolgozik, maga az esztergályozó. Az esztergapadnál végzett hosszú évi munkával kifejlődött bennem a mozdulatoknak és a kéztartásnak olyan gépszerűsége, amely a tolómoz­dulatokat az esztergakés berakásá­nál is kivételénél pontossá teszi, a megdolgozandó darab befogásának és kivételének idejét és az esztergafel­tét eltolásának idejét lerövidíti és a ráfordítandó erőt csökkenti. Hogy a gép állási idjét csökkent­sem és a hasznossági együtthatót növeljem, két csappal dolgozom és kombinálom a különféle munkarész­leteket. Legnagyobb gondot és figyelmet forďtok a forgókések köszörülésére. Az elülső szög nagysága, a vágóéi formája és a kimélyítés formája — ezek azok a pontok, amelyeken a legtöbbet gondolkozom. Az amerikai imperialisták által Ko reába küldött amerikai sorkatonák hozzátartozói: feleségek és anyák Bir minghamban tartott nagygyűlésükön követelték az amerikai katonáknak Ko Ha néhány esztergakést kipróbál­tam, akkor kikeresem közülük azo­kat, amelyek a legnagyobb megter­helést kibírják. A keményre edzett éllapnak egész felületéved szilár­dan rá kell forasztva lennie a tartó, ra, mert a hiányos tapadás ily ma­gas fordulat sebesség mellett szabad szemmel alig észrevehető rezdülése­ket okoz az esztergakés élén, ami aztán a megdolgozandó darabnak él lenállásán rögtön megmutatkozik. Ami a köszörülést illeti, mindig arra törekszem, hogy az esztergakés elülső szögletét két-három fokra tartsam. Ez a szögnagyság jelenté­kenyen csökkenti az esztergálásnál igénybe venni szükséges erőt. Azon­kívül lehetővé teszi, hogy a motor teljes hatóerejének, fordulatsebessé­gének falhasználásával szélesebb fe­lületet dolgozzunk meg. Továbbá az­zal is jár, hogy a forgács egyenlete­sen oldalt lefelé hull és nem felfelé, mint ahogy a negatív szögnél szokott lenni. A dolog lényege azonban nemcsak az esztergakésben van. A legtökéle­tesebb vágószerszám sem oldja még meg a gyors fordulatszám uralásá­nak problémáját. Ha a munkás szak­képzettsége hiányos, ha esztergapad, ja rossz, gondozatlan állapotban van, soha sem lesz képes magas fordulat­számmal dolgozni. Jó esztergályos­nak nemcsak tökéletesen és sokolda­lú, mesteri módon kell szakmáját uralnia, de egyszersmind jó techno­lógusnak is kell lennie, tudnia kell a termelés menetét kedvezően befolyá­solni és ismernie kell feladatainak társadalmi jelentőségét. * Többször volt már módomban kül­földre utaznom és ott munkamódsze­remet bemutatnom. Voltam Olaszor­szágban, Magyarországon, és más országokban. Olaszországban mint a Béke Hívei küldöttségének tagja voltam. Olasz­ország dolgozói sokat beszéltek ne­künk nehéz életükről. Egészen más­képpen élnek viszont Magyarország dolgozói ahol rövid idővel ezelőtt voltam a magyar ipar újítói és ész­szerüsítői kongresszusán. Magyar­ország a gazdaság, a dolgozók kul­turális és anyagi színvonala fellen­dülésének útján van. Egy nagy magyar gyárban mód­szeremet egyszer magam mutattam be. Levetettem köpenyegemet, fel­húztam a munkaruhát, és kértem a szaktársakat, adjanak egynéhány esztergakést. Miután ezeket az én módszerem szerint megköszörültem, odaálltam az esztergapadhoz. Izgalmam átragadt a körü'állókra. A csarnokban halálos csend veit, a munkások feszülten figyeltek. A gép nem volt rossz. Kértem, hogy kapcsolják be a legmagasabb fordulatsebességet, percenként 1400 fordulatot. Figyelmesen követték a dolgozók az egész munkamenetet, amelynél percenkénti 700 méteres fordulatsebességet értem el. Két és fél perc telt el. Kikapcsoltam a gé­pet. A mühelyfőnök megnézte a munkát, kijelentette, hogy két és fél perc alatt kitüöen dolgoztam meg a darabot. Egy ilyen tengely kidolgo­zására az időnorma 80 perc. A szaktársak örömmel gratuláltak nekem és megköszönték a tanítást. Megkértek, hogy egy kis blokkjegy­zökönyvbe jegyezzem fel nekik az esztergakés köszörülési szögét. Magyarországon többször is be kel­lett mutatnom tudásomat. A dolgo­zók minden alkalommal újra kijelen­tették. hogy mostantól kezdve ezt a gyors esztergálási módot fogják hasz­nálni. Mikor Budapestet ismét el­hagytuk, magunkkal vittünk néhány újságot, amelyek már tudósításokat közöltek magyar esztergályosok új eredményeiről, amelyeket az én mód­szeremmel értek el. Váltásonként 300, 500, sőt 800 százalékát érték el nor­májuknak. reából történő azonnali evakulását. Az ülésen résztvevők Truman elnökhöz tá viratot intéztek, amelyben határozatuk azonnali teljesítését követelték. A szerződés bevezetőiében megálla­pítja, hogy az üzem az ötéves terv fo­kozott feladatait csupán akkor teljesít­heti, ha a munka régi kapitalista ter­melékenységét új magasabb termelé­kenységgel cseréli fel. ha erőfeszíté­seibe bekapcsolja a munkások, műsza­kiak és az adminisztratív személyzet összességét és velük egvütt keresi a munka magasabb formáit s úi lehetősé­geit. Tehát mindenekelőtt úi. jobb és észszerűbb munkamódszereket kell ke­resni, ki kell kutatni és fel kell tárni a munkatartalékokat és el kell mélyíte­ni a szocialista munkaversenvt. A vít­kovicei acélművek a teliesítménynor­mák felülvizsgálásában jelentős ered­ményeket értek el. azonban ezek az eredmények csak akkor lesznek a to­vábbi fejlődés szilárd alaoia. ha a régi acélművek 10. számú vezetősége az üzemi szerződés alapján teljes erő­vel belefog a politikai meggyőző és felvilágosító munkába. A PÉLDÁS SZERZŐDÉS PONTJAI. Az üzemi tanács valamennyi alkal­mazott nevében elfogadja az újonnan megállapított teljesítménvnormákat, amelyeket a kormányrendelet értelmé­ben az egyes munkahelyeken felülvizs­gáltak és amelynek értelmében a tel­jesítménynormák szilárdítása révén összesen 67.300 munkaórát takaríta­nak meg. A szerződésnek ebben az első pontjában különben felsorolják, hány normát vizsgáltak felül, mely műhelyekben szilárdították a normá­kat, hány normát szilárdítottak meg és hány helyen történt ez a munka jobb megszervezésével. A második pont kimondja, hogy az üzem vezetése a szerződés aláírásá­nak napjától biztosítja az összes felül­vizsgált teljesítménvnormákat és ak­kordkimutatásokai 1951. év végéig. A füleki Kovosmalt nemzeti vál­lalatnak csak egy kicsiny, de na­gyon fontos része a fülkészitö mű­hely, amelyben csaknem valamennyi műhely részére dolgoznak. Az itt működő munkásoktól függ nagy­részt, hogy a többi műhelyekben ne legyen fennakadás a termelés folya­matában. Hogy a műhely dolgozói­nak sikerül biztosítani a zavatalan ellátást, abban nagy szerepe volt a munkásság és a mester között kiala­kult egyetértő szellemnek. Berendi György, a műhely vezető mestere igazi példaképe a szocialista műhelyvezetőknek. Munkásainak nemcsak felettese, hanem segítő­társa is. Évtizedes tapasztalatával és emberismeretével minden munká­ra a legmegfelelőbb embert választ­ja kí. A munkaerők helyes és igaz­ságos beosztásával elérte, hogy a vezetése alatt álló műhelyben kikü­szöbölte a múltban gyakori elégedet­lenséget és igazi bajtársi szellemet honosított meg. A termelésben elő­forduló legkisebb hibát is komolyan veszi és azonnal kijavítja. Nem kevésbbé fontos az előmun­kások és „spannolók" szerepe is. Ök Az említett időszakban a teljesít­ménynormákat csupán az esetben sza­bad megváltoztatni, ha az üzem veze­tése maga vezetne be ú i szervezési vagy műszaki javításokat. Azok a műszaki újítások, amelveket az al­kalmazottak maguk vezetnek be, nem képezhetik a biztosított normák meg­változtatásának okát. A teliesitmény­normákat abban az esetben sem vál­toztatják meg, ha a munkások kezde­ményezéséből egy csoportban dolgozók szárnál csökkentik. Az üzemvezetőség kötelezi magát, hogy minden újítási javaslatért egy­szeri jutalmat fizet, valamint pótolja az új norma és a biztosított norma közötti különbözetet a biztosított idő­szak végéig. Amellett ezen új nor­mákra való bedolgozásra való időt is biztosítja az üzem igazgatósága, hogy a munkások az ú i normát tel jesíthes­sék és túlléphessék. A műhelymestereket, üzemvezető­ket és műszaki közénkádereket szak­mai és politikai iskolázásnak vetik alá, hogy az összmunkásságnak segíthes­senek a munka új formáinak érvénye­sítésénél. Az üzem igazgatósága arra is kö­telezi magát, hogy gondoskodni fog a munka jobb megszervezéséről és az anyagszállítás folyamatosságáról. A munkásokkal közös megbeszélésben fogják megvitatni az összes technikai újításokat, hogy ezzel a munka folya­matában jelentős eredményeket ér­hessenek el. Eltávolítják a normafelülvizsgálás idején feltűnt hányokat. Az üzem igazgatósága kötelezi ma- l gát, hogy kiküszöböl minden műszaki és szervezési hiányt, amelyet a nor­mák felülvizsgálása megállapított. Ki­a mestertől kapják utasításaikat. Pontos és gyors munkájuktól függ, hogy a gépeken dolgozók ne veszte­gessék az időt. E téren Bóna Ferenc, a délutáni műszak előmunkása ért el kiváló eredményt. Magas munkatel­jesítményéért megérdemelten élmun­káskönywel jutalmazták. A műhelyben szétnézve elcsodál­kozik az ember a gépeken dolgozók hatalmas iramú munkaütemén. Igaz, hogy valamennyien munkaverseny­ben állnak. Már az első felhívásra tömegesen jelentkeztek és ma élmun­káskönyvek büszke tulajdonosai. Nem látni ebben a műhelyben sen­kit céltalanul járkálni. Mindenki tu­datában van annak, hogy magas munkateljesítményével hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Régen gyakoriak voltak a balese­tek. Hulita úr, a kapitalista gyár­igazgató nem sokat törődött munká­sai testi épségének biztonságával. Neki csak a nyereség volt a fontos. Ma már a gépekre biztonsági kap­csolókat szereltek fel és a balesetek lehetőségét teljesen kiküszöbölték. A gyár szocialista vezetősége minden alkalmat megragad, hogy a dolgo­küszöböli az időveszteségeket. Az üzem vezetősége tisztában van azzal, hogy a Martin-kemencéken a teljesítmény­normák, túllépése az oxigén használa­tával van összefüggésben. Ezért elha­tározta, hogy az egész 1951. évi szük­ségletet biztosítja és megfelelő meny­nyiségű tartályt szerez be. Az üzem­igazgatóság ezért a munkáért Skála mérnököt és Lieska elvtársat teszi fe­lelőssé. Az üzem 1 igazgatósága elha­tározta, hogy a kis elektromos kemen­cék rae'Jlett dolgozók segítségére fele­lősen biztosítja a szükséges tűzálló­anyagok folyamatos szállítását. Az üzemi szerződés a továbbiakban konkrét műszaki intézkedéseket sorol fel, amelyek lehetővé teszik a biztosí­tott normák túllépését. Ezen konkrét intézkedésekhez mindenütt egy-egy elvtárs neve áll, aki fefelős a pontos végrehajtásért. A dolgozók szakmai és politikai oktatásáról. Az üzemi tanács a továbbiakban foglalkozik a dolgozók szakmai és po­litikai neveléséről, hogy megkönnyít­sék a munkásságnak az új utak kere­sését, az új munkaformák elsajátítá­sát. A teljesítménynormáknak nem szabad elévülniük, állandóan fejlődniök kell az egyre újuló műszaki és szerve­zési tapasztalatok alapján, amejyeket nagyrészt maga a munkásság valósít meg. Az üzem igazgatása segítségére siet az alkalmazottak oktatásának és oda fog hatni, hogy az élmunkások és újítók tapasztalatait az összes munka­helyeken megismerjék. Az üzemi tanács megszervezi a szo­cialista munkaverseny új formáit, a szakma legjobbjáért folyó versenyt, az alkalmazottak minősítéséneik állan­dó javításával és öntudatosításával. Az üzemtanács kötelezettséget vál­lal azért, hogy minden alkalmazott teljesíti részkötelezettségét. Ugyan­csak fokozza a ddgozók szociális és kulturális életszínvonalát. Az üzem igazgatósága és az üzem­tanács végezetül kötelezi magát arra, hogy a bérpolitikát oly tisztán és min­denki számára hozzáférhetően viszi keresztül, hogy az a munka termelé­kenysége emelésének hathatós segéd­eszközévé váljék. zók életét könnyebbé tegye. A távoli falvakban lakó munkások azelőtt sár­ban-hóban gyalog jártak be a gyár­ba. Most minden reggel autó megy értük és munka után autóval járnak haza. A fülkészitö műhelyben a normák felülvizsgálását és megszilárdítását is egyöntetűen és saját elhatározá­sukból végezték a munkások, köve­tendő példát állítva ezzel a többi mű­helynek., A gépen dolgozó munkásnők átlagórabére 16—17 korona, a fér­fiaké pedig, akik nehezebb munkát végeznek, 23—25 korona. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy a műhely mun­kásai az állami bérkatalógus II. és III. kategóriája szerint dolgoznak, ez elég magas kereset. A munkások látják, hog.r mun­kásállamunk jólétükről, életszínvo­naluk emeléséről milyen mértékben gondoskodik és ezt még több, még jobb munkával és újítójavaslatok be­nyújtásával viszonozzák. Gál Petik László, a füleki Kovosmalt munkása, a munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója. Losoncon megnyitották az építóuzemek tanoncotthonát Losoncon a napokban nyitották meg az építő üzemek tanoncotthonát. Ez alkalomból a műszaki megbízottnak táviratot küldöttek, amelyben .köszö­netet mondanak a hathatós segítségért és az utánpótlásról való gondoskodá­sért. ígéretet tesznek, hogy a tanon­cokat a szocialista társadalom teljes értékű tagjaivá neveiik, akik példásan építik majd hazánkat és fáradhatatla­nul harcolnak a világbékéért. A műszaki megbízott e táviratra választ küldött a losonci kerületi építő üzemeknek. Válaszában figyelmeztette őketa az első ötéves tyv teljesítésé­nek nagy feladataira az építő ipar ága­zatában és felhívta az üzemek mun­kásságát arra, hogy szorgalmasan se­gítsék köztársaságunkban a szocializ­mus építését. Hz amerikai anyák és asszonyok Trumantől visszakövetelik fiaikat és férjeiket Még több 9 még jobb munkával és újító javaslatokkal viszonozzuk államunk gondoskodását

Next

/
Oldalképek
Tartalom