Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-07 / 283. szám, csütörtök

6 UJ 195 0 december 3 A csécsénypatonyí IV. típusú EFSz gazdálkodási szabályzata A munka megszervezése, a munka jutalmazása ésa jövedelem szétosztása, valamint a szövetkezeti tagokról való gondoskodása IV. típusú szövetkezetekben Mi, a csécsénypatonyi EFSz ta gjai az 1950 november 18-án tartott taggyűlésünkön alapos meggondolás után önkéntesen elhatároztuk, hogy a földjeinkkel és élő, va­lamint holt leltárunkkal bekapcsolódunk a közös gazdál­kodásba, A kevésbbé jövedelmező kistér termelésről áttérünk a közös termelésre, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági tu­domány és a technika vívmányainak kihasználását a föld termelékenységének emelésére, vaíimint lehetővé teszi a munka teljesítményének eÄielését és a termelési-költségek csökkentését. Ezzel biztosítjuk életszínvonal unk, valamint az egész dolgozó nép életszínvonlának emelé sét és végső győzel­münket a kulákok, valamint a dolgozók többi kizsákmá­nyolói felett. Meg vagyunk győződve, hogy elhatározásunk lielyes. Ezért kötelezzük magunkat, hogy szövetkezeti gazdálko­dásunkat megszilárdítjuk, mindannyi an becsületesen fogunk dolgozni és a közös gazdálkodás jövedelmeit a>: elvégzett munka után igazságosan szétoszt] uk. Megvédjük a kö­zös vagyont, vigyázni fogunk berendezésünkre, gondoskod­ni fogunk a mezőgazdasági állatállományról és az igavo­nókról, röviden a népi demokraták us rendszer által reánk rótt összes feladatokat lelkiismere tesen teljesítjük. Kö­zös gazdálkodásunk folyamán a következő módszer sze­rint fogunk eljárni: Termelési eszközök i. A) FÖLD. 1. A tagok összeadják földjeiket közös gazdálkodásra, de a földek változatlanul továbbra is a tagok tulajdonában maradnak. A szövet- f kezet megkéri a földmüvelésügyi < minisztériumot, hogy smintesse meg a föld utáni járadékok fizetését, amit a Nemzeti Földalap rótt ki az EFSz-ekre, a csehszlovák állami birtokokra és a csehszlovák állami erdőkre. Szükség esetén az EFSz bérelhet olyan földeket is, amelyek nem ké­pezik a szövetkezeti tagok tulajdo­nát. 2. A szövetkezeti tagok családjai saját szükségletükre meghagyhat­nak félhektár földet. Ebből a terü­letből 5 áron termelhetnek a szö­vetkezeti tagok családjai gyümölcs­fákat, szőlőt, komlót stb. Ezt az intézkedést azért tesszük, hogy a közös gazdálkodást a lehe­tő legnagyobb területen folytathas­suk, mert tudatában vagyunk an­nak, hogy a nagyobb területen va­ló egyéni gazdálkodás nekünk nagy munkahátrányt jelentene, mivel a közös gazdálkodás keretében vég­zett munka sokkal elönyösebb. 3. A mezsgyéket és barázdákat eltávolítjuk. Az összes földeket ta­gosítjuk egy hatalmas táblába, me­lyen a szövetkezeti tagok az elfo­gadott vetési eljárás szerint fognak gazdálkodni. 4. A földek átvevéséröl a közös gazdálkodásba jegyzőkönyvet ve­zetünk, amelyben pontosan feltün­tetjük az egyes parcellák számát és terjedelmét, valamint azt, hogy milyen termény van az illető par­cellában elvetve, vagy hogy milyen termény elvetése alá "Van előkészít­ve. Hasonlóképpen feltüntetjük azt is, hogy az új termés eléréséért mi­lyen költségeket adtunk ki (talaj­megmüvelési költségek, vetőmag, műtrágya stb.). A jegyzőkönyvben pontosan feljegyezzük azt is, hogy mely darabok maradnak a tagok használatában. A jegyzökönyvet három példány­ban vezetjük. Az eredeti példány az EFSz-ben marad, egy példányt megkap a tag, aki földjét beadta a szövetkezetbe és egy példányt el- i küldünk a járási Nemzeti Bizott- I ság mezőgazdasági osztályának I szövetkezeti osztályára. 5. Ha a tagok a szövetkezetbe át­adott földeken valamilyen speciá­lis terményt, mint pl. komlót, gyü­mölcsöt, stb.-t termelnek és erre nagyobD költségeket fordítottak, ezeket a kötlségeket az illető tag és a szövetkezet közötti megálla­podás szerint a tag visszakapja. A megtérítés magasságáról taggyűlé­sen határozunk, amelyen jelen lesz a szövetkezet kiküldötte, az illető szövetkezeti tag és a járási Nemze­ti Bizottság által kiküldött szak­ember 6. A termés, amely a közös szö­vetkezeti földön termett, a szövet­kezeti tagok tulajdona. A szövetke­zeti tagok, akik földjeikkel bekap­csolódtak a közös gazdálkodásba, kötelezik magukat, hogy legkeve­sebb három évig fognak a szövet­kezet keretében dolgozni. Ha a há­rom év letelte után valamelyik tag elhatározná, hogy a szövetkezetből kilép, ezt írásban közölnie kell a szövetkezet vezetőségével, még pe­dig a termés betakarítása előtt leg­kevesebb hat hónappal. Ha valamelyik tag kilép a szö­vetkezetből, vagy ha valamelyik tagot a szövetkezetből kizárnak, a szövetkezet visszaadja földjeit egyé­ni gazdálkodásra. Ilyen esetben azonban a szövetkezetnek joga van az illető tagnak s szövetkezeti föl­deken kívül juttatni vissza a föld­jét. Az a szövetkezeti tag, aki kilé­pése, illetőleg kizáratása miatt visszakapta a földjeit, köteles a szövetkezetnek megtéríteni azt a befektetést, amelyet az ő földjei megművelésére tett. A föld vissza­szolgáltatása a terménybetakarítás után történik. Az a tag, aki a szö­vetkezetből kilép, illetőleg, akit a szövetkezetből kizárnak és így visszakapja földjeit egyéni gazdál­kodásra, köteles lesz a Nemzeti Földalap által kirótt járadékokat továbbfizetni. B) LELTÁR ÉS ÉPÜLETEK. 1. Azok a tagok, akik bekapcso­lódtak földjeikkel a közös gazdál­kodásba, kötelezik magukat, hogy az összes igavonóikat (lovakat és ökröket) és a többi mezőgazdasági állatokat azokon kívül, amelyeket saját szükségletükre meghagynak, átadják a szövetkezetnek. Az élő leltáron kivül átadják a holt leltárt is, amelyre a szövetke­zetnek szüksége lesz a közös gaz­dálkodás folyamán. A szövetkezeti tag családja saját szükségleteire meghagyhat egy tehenet, egy vagy két borjút, egy anyadisznót mala­cokkal, hízódisznót, juhokat, kecs­kéket és más apró gazdasági álla­tokat. mint pl. tyúkokat, libákat, nyulakat, méheket stb. „ Ezenkívül a szövetkezeti tag csa­ládja meghagyhatja azt a holt lel­tárt is, amelyre szüksége van az egyéni gazdálkodáshoz. 3. A leltár átvételi árára a szö­vetkezet kiküldötteiből, az illető szövetkezeti tagból és a járási Nemzeti Bizottság által kiküldött szakemberből álló bizottság tesz javaslatot. A bizottság javaslatát aztán a taggyűlésen elfogadják, vagy szükség esetén megváltoztat­ják. A leltár átvételénél, illetve ér­tékelésénél résztvesz a járási Nem­zeti Bizottság szövetkezeti osztá­tályának küldöttsége is, és ameny­nyiben élő leltárról van sző, az át­vevésnél jelen van a hivatalos szak­ember. A leltár átvevéséröl jegyzököny­vet vezetünk, amelyben feltüntetjük az átvett darabok számát, állapotát és a megállapított ellenértéket. A jegyzökönyvet az összes jelenlévők aláírják. Ezután az EFSz vezetősé­gén helyezik el megőrzésre. A jegy­zőkönyvnek egy másolatát az illető szövetkezeti tag kapja kézhez, egy másik példányát pedig a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának szövetkezeti csoportja kapja. b; A közös gazdálkodásra átvett leltár értékének 20 százalékát a szövetkezeti tag köteles beadni a iszövetkezzeti alapba. Az átvételi ár többi része az illető tag befek­tetési kölcsönét képezi. Ezekre a befektetési kölcsönökre az első visszafizetést a szövetkezeti tagok három év után kapják meg. A taggyűlésnek azonban joga van ezt az időpontot meghosszabbítani, A járadékok magasságáról a köz­gyűlés határoz. 4. Annak a tagnak, aki a szövet­kezetből kilép, vagy akit a szövet­kezetből kizárnak, a szövetkezei visszaadja fokozatosan holt és élő leltárját is, a taggyűléstől megha­tározandó időpontban. 5. A szövetkezeti tagok, akik földjeikkel bekapcsolódnak a kö­zös gazdálkodásba, beadnak a szö­vetkezetbe annyi vetőmagot is, amennyi a beadott földre szüksé­ges. Ezenkívül beadott állatállomá­nyukhoz mérten takarmányt is szolgáltatnak be a szövetkezetbe. Az átvételi ár semmiesetre sem le­het magasabb, mint a felvásárlási ár. Ha a szövetkezeti tagok olyan vetőmagot, illetve ültetőmagot szol­gáltatnak be a szövetkezetbe, ame­lyet annakidején a gazdasági szö­vetkezetnél biztosítottak maguk­nak, akkor a vetőmag átvételi árá­nak nem szabad túlhaladnia azt az árat, amelyért az illető tagok a gazdasági szövetkezetnél a vetőma­got -átvették. Az átvételi árat, valamint a be­fektetési költségeket, amelyeket az illető szövetkezeti tag, a jövö évi termelés elérésére adott ki, a tag­gyűlés a legközelebbi évvégi elszá­moláskor megállapítja. 6. A tagok lakóházai továbbra is magántulajdonban maradnak. A szövetkezet ezeket nem veszi át. A szövetkzeti tagok a szövetkezet­nek csak azokat a gazdasági épü­leteket boosátják rendelkezésére* amelyekre a szövetkezetnek szük­sége van és amelyek szövetkezeti célokra alkalmasak. Ezeknek az épületeknek átvételét úgy számol­ják el, mint a leltár átvételét. évi szerződéssel kell biztosítani. 5. Gondoskodni kell az állatállo­mány gondos elhelyezéséről szövet­kezeti istállóban. A szükséges épü­leteket adaptálás útján biztositják. Az istállójavítási munkálatokat a szövetkezeti tagok maguk végzik saját építőanyaggal. A szövetkezeti tagok növelik az állattenyésztési termelést az állat­állomány mennyiségének és hasz­nosságának emelésével. A vezetőség gondoskodik arról, hogy a szövet­kezeti istállókban pontosan betart­sák az egészségügyi rendeleteket. 6. A szövetkezet az állattenyész­tési termelés számára biztosítja a szükséges takarmányalapot a me­zők és a legelök megjavításával és takarmányvetésekkel. III. A munka megszervezése íl. A szövetkezeti gazdálkodás A) A TEKV ÉS A SZÁM AD AS SZERINTI GAZDÁLKODÁS 1. A szövetkezet egész évi terme­lési és munkaterv ezerint gazdál­kodik, amely összhangban van az állami gazdasági tervvel és a bevé­telek, valamint a kiadások számve­tésével. A termelési és a munkater­vet, valamint a bevételi és a kiadá­si költségvetést és tervet a szö­vetkezet vezetősége dolgozza ki a felügyelő bizottsággal együtt. A terv kidolgozásánál jelen vannak a munkacsoportok és osztagok veze­tői, a szövetkezet élenjáró dolgo­zói, az állami gépállomás agronóm­ja, a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott járási bi­zottság bizalmijai is. A termelési és a munkatervet, valamint a bevételek és a kiadások tervezetét közgyűlésen vagy pedig taggyűlésen tárgyalják meg és fo­gadják el. 2. Külön-külön termelési tervet dolgoznak ki a növényi és az állat­tenyésztési termelés számára is. Ez a terv magában foglalja a vetési tervel, a vetőmag- és ültetömag­szükségletet, valamint a trágyázás tervét és a mezőgazdasági állatok hasznosságáról és állapotáról szó­ló feljegyzéseket. 3. A termelési és munkatervet szétosztják az egyes munkacsopor­tokra és egyes évszaki földmunkák­ra. 4. A vezetőség köteles a szövet­kezet anyagi eszközeivel a költség­vetési tervezet szerint gazdálkodni. Nagy gondot kell fordítani a me­zőgazdasági berendezésre és a költ­ségeket csak a költségvetésben megállapított pontok szerint fedez­heti. A költségvetés tételeinek fel­cserélésére a vezetőség köteles a taggyűlés véleményét kikérni. B) A GAZDÁLKODÁS FÖELVEI. A szövetkezet vezetősége a ta­gokkal együtt köteles a mezőgaz­dasági termelés emelésének érde­kében a közös gazdálkodásban a kö­vetkező elvekhez igazodni: 1. A vezetőség gondoskodik arról, hogy a tervezett munkákat idejé­ben és rendesen elvégezzék. 2. Minden eszközt felhasznál a szövetkezeti földek hozamosságá­nak emelésére, főleg azzal, hogy be­vezeti a füves vetésforgót a haladó rizellemü mezőgazdasági tudomány szerint. A vezetőség gondoskodik to­vábbá arról is, hogy a földek ren­des trágyázásban részesüljenek és hogy a gyomok vagy más kártevők a földekről eltűnjenek. A magas hektáronkénti földhozamok elérése végett kizárólag csak nemesitett és alaposan átcsávázott vetőmagot és ültetömagot használ. A vetőmag termelésére is fokozott gondot kell fordítani, hogy a szövetkezet a ne­mesített vetőmagot és ültetömagot saját forrásaiból biztosíthassa. A vezetőség ezenkívül nagy gondot fordít a talaj nedvességének meg­tartására is. 3. Különös gondot kell fordítani az ipari növények, mint a len, cu­korrépa termelésére is. A vezetőség a helyi éghajlati viszonyoknok és az állami gazdasági tervnek meg­felelően teljesiti a mezőgazdasági termelés speciális ágait, mint pl. a zöldségtermelést, a gyümölcsterme­lést, stb. 4. Teljes mértékben ki kell hasz­nálni a szövetkezeti gépeket és fo­gatokat és az állami gépállomások segítségét idejében megkötött egész 1. A szövetkezet minden egyes tagja családtagjaival együtt köteles a közös gazdálkodásban dolgozni. A közgyűlés vagy a taggyűlés az egész évi termelési és munkaterv elfogadása alkalmával meghatároz­za, hogy hány munkaegységet kö­telesek a szövetkezeti tagok egy év alatt ledolgozni. Azoknak a ta­goknak számára, akiit más állást töltenek be, a taggyűlés vagy a köz­gyűlés kisebb mennyiségű munka­egységek ledolgozását állapítja meg. A megállapított minimális mennyiségű munkaegységeket a legfontosabb és a legsürgősebb munkákban kell ledolgozni (vetés, terményápolás, terménybetakarífeás, szövetkezeti istállók javítása stb.). A szövetkezet elvből nem alkal­maz külön munkaerőket. Kivételt csak olyan esetben tesz, ha olyan speciális ismeretekkel és szaktu­dással rendelkező munkaerőre vau szüksége, amilyen a szövetkezeti tagok között nincs. 2. A közös gazdálkodásban min­den munkát az elfogadott terv és munkamódszer szerint fognak vé­gezni. A szövetkezet elnöke vagy pedig felelős helyettese köteles ezt ellenőrizni. 3. A közös gazdálkodásban az összes munkákat normák szerint végzik. A munkáknak minden fajtájára megállapítják a normát, vagyis megállaptíják azt a munka­mennyiséget, amelyet minden lel­kiismeretesen dolgozó szövetkezeti tag tíz óra alatt elvégezhet. A nor­mák kidolgozásánál figyelembe ve­szik a szövetkezeti tagok tapaszta­latait, a talaj állapotát és a gépek, valamint a fogatok munkaképes­ségét. Az egyos mezőgazdasági munkákat különböző osztályokba osztják a sze­rint, hogy elvégzésük mennyi fáradsá­got igényel vagy pedig a fontosságuk szerint. H„ a szövetkezeti tag teljesíti a normát, annyi munkaegységet szá­mítanak be neki. ahány az illető osz­tályban meg van állapítva.. A norma teljesítéséért a szövetkezeii tagoknak a munka I. osztályában való elvégzéséért V2 munkaegységet II. osztályában való elvégzéséért 3A munkaegységet III. osztályában való elvégzéséért 1 munkaegységet IV. osztályában való elvégzéséért ľ/4 munkaegységet V. osztályában való elvégzéséért 1 % munkaegységet VI. osztályában való elvégzéséért \ 3U munkaegységet VII. osztályában való elvégzéséért 2 munkaegységet számítanak. E szerint aztán az egyes munkákat, mint p':. egy hektár íelszántása, egy hektár bevetése, a burgonya begyűj­tése egy hektárról, 100 1. tej kiíejése, stb. kiértékelik a munkaegységek sze­rint. A munkanormákat és azoknak az egyes osztályokba való beosztását és munkaegységekben való kiértékelését a közgyűlés, vagy taggyűlés fogadja el a vezetőség javaslatára. A mezőgazdasági munkákat úgy a növényi, mint az állattenyésztésben munkacsoportokban fogják végezni. A szövetkezet állandó munkacsoportokat alakít a földmunkák elvégzésére, az ál­lattenyésztési termelésre, a speciális termelési ágakra (zöldségtermelés, gyümölcstermelés, szőlészet, stb.), va­lamint külön munkacsoportot alakít az építészeti célokra is. A munkacsoportok összeállítása ál­landó jellegű. A szövetkezet vezetősé­ge a helyi viszonyok szerint a föld­munkákat végző munkacsoportoknak ) .ioszt egy bizonyos terjedelmű földet, még pedig legkevesebb egy évre. E terület megművelésére szükséges lel­tárt, fogatokat és gazdasági épülete­ket szintén rendelkezésére bocsátja az illető munkacsoportoknak. Az állat­tenyésztéssel dolgozó . munkacsoport szintén legalább e.gy évig fogja egy és ugyanazon munkát végezni. Ezért ezek a csoportok is megkapják az Illető mennyiségű szarvasmarha ellátásához szükséges leltárt istállót, stb. A munkacsoportok számát és ösz­szeállítását a szövetkezet vezetősége javasolja, amit aztán a taggyűlés, vagy a közgyűlés elfogad. A munkacsoportok élén a vezető áll, akit a szövetkezet vezetősége nevez ki a taggyűlés vagy a közgyűlés bele­egyezésével. A munkák jobb és gyor­sabb elvégzésére a munkacsoportokat a szükség szerint még osztagokra is felosztják. A munkaosztagok vezetőit, a munkacsoport vezetője hozza javas­latba. A munkacsoport-vezetők felelő­sek a feladatok teljesítéséért, amelye­ket a teljesítési és a munkaterv az egyes csoportokra rótt. Működésük­ben egyenesen a szövetkezet elnökének vannak alárendelve. A munkacsoport tagjainak a csoportvezető osztja ki a feladatokat. A csoportvezetőknek e mellett igazságosan kell eljárniok és a lehető legjobban ki keS használniok a szövetkezeti tagok képességeit és ta­pasztalatait. 5., A csoportvezetők, minden nap fel­jegyzik a csoport munkakimutatásá­ba az egyes tagok teljesítményeit. A munkakimutatásokat hetenkénk egyszer benyújtják a szövetkezet ve­zetőségének. Minden szövetkezeti tag ezenkívül egyéni munka feljegyzéssel is Tendelkezik, amelybe minden nap sa­ját maga feljegyzi teljesítményét. A csoportvezető ezt hetenként legalább egyszer láttamozza, vagyis igazolja, hogy a szövetkezeti tag által feljegy­zett tételek helyesek. Ezemktvül ki­számítja a tag teljesítményéért járü I munkaegység mennyiségét. IV. A munka jutalmazása 1. A szövetkezeti tagok munkáju­kért a szerint kapnak jutalmazást, hogy hogyan végzik munkájukat, mi­lyen munkát végeznek, hogyan járul­nak hozzá tudásukkal a közös gazdál­kodás sikeréhez, hogyan állják meg a helyüket, mint szövetkezeti tagok és a szerint, hogy a közös gazdálkodás­ban milyen eredményeket értek el. 2. A szövetkezeti tagok jutalmát a közös gazdálkodás eredményeinek el­számolásakor állapítják meg a ledol­gozott munkaegységek szerint, ame­lyeket egy év alatt az illető tagok le­dolgoztak. A fizetést a tagok termé­szetben és pénzben kapják. 3. A szövetkezet a tagokat a ledol­gozott munkaegységek után az év fo­lyamán eüölegekben részesíti, mégpe­dig természetben és pénzben is. A pénzbeli előleget a bevételek és a ki­adások mérleige szerint állapítják meg. Hogy a szövetkezet rendes gazdálko­dása veszélyeztetve ne iegyein, ezért a pénzbeli előlegeknek nem szabad túl­haladniok annak a résznek 50 százalé­kát, amely a bevételek és a kifidások mérlege szerint egy munkaegységre esik. A természetbeni előleg fajtáját és mennyiségét a szövetkezet vezetősége állapítja meg a taggyűlés vagy a köz­gyűlés által elfogadott elvek szerint az egész évi termelési terv elfogadá­sakor. A természetbeni juttatás ma­gasságának nem szabad veszélyeztet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom