Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-07 / 283. szám, csütörtök

6 UJ 195

0 december 3 A csécsénypatonyí IV. típusú EFSz gazdálkodási szabályzata A munka megszervezése, a munka jutalmazása ésa jövedelem szétosztása, valamint a szövetkezeti tagokról való gondoskodása IV. típusú szövetkezetekben Mi, a csécsénypatonyi EFSz ta gjai az 1950 november 18-án tartott taggyűlésünkön alapos meggondolás után önkéntesen elhatároztuk, hogy a földjeinkkel és élő, valamint holt leltárunkkal bekapcsolódunk a közös gazdálkodásba, A kevésbbé jövedelmező kistér termelésről áttérünk a közös termelésre, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági tudomány és a technika vívmányainak kihasználását a föld termelékenységének emelésére, vaíimint lehetővé teszi a munka teljesítményének eÄielését és a termelési-költségek csökkentését. Ezzel biztosítjuk életszínvonal unk, valamint az egész dolgozó nép életszínvonlának emelé sét és végső győzelmünket a kulákok, valamint a dolgozók többi kizsákmányolói felett. Meg vagyunk győződve, hogy elhatározásunk lielyes. Ezért kötelezzük magunkat, hogy szövetkezeti gazdálkodásunkat megszilárdítjuk, mindannyi an becsületesen fogunk dolgozni és a közös gazdálkodás jövedelmeit a>: elvégzett munka után igazságosan szétoszt] uk. Megvédjük a közös vagyont, vigyázni fogunk berendezésünkre, gondoskodni fogunk a mezőgazdasági állatállományról és az igavonókról, röviden a népi demokraták us rendszer által reánk rótt összes feladatokat lelkiismere tesen teljesítjük. Közös gazdálkodásunk folyamán a következő módszer szerint fogunk eljárni: Termelési eszközök i. A) FÖLD. 1. A tagok összeadják földjeiket közös gazdálkodásra, de a földek változatlanul továbbra is a tagok tulajdonában maradnak. A szövet- f kezet megkéri a földmüvelésügyi < minisztériumot, hogy smintesse meg a föld utáni járadékok fizetését, amit a Nemzeti Földalap rótt ki az EFSz-ekre, a csehszlovák állami birtokokra és a csehszlovák állami erdőkre. Szükség esetén az EFSz bérelhet olyan földeket is, amelyek nem képezik a szövetkezeti tagok tulajdonát. 2. A szövetkezeti tagok családjai saját szükségletükre meghagyhatnak félhektár földet. Ebből a területből 5 áron termelhetnek a szövetkezeti tagok családjai gyümölcsfákat, szőlőt, komlót stb. Ezt az intézkedést azért tesszük, hogy a közös gazdálkodást a lehető legnagyobb területen folytathassuk, mert tudatában vagyunk annak, hogy a nagyobb területen való egyéni gazdálkodás nekünk nagy munkahátrányt jelentene, mivel a közös gazdálkodás keretében végzett munka sokkal elönyösebb. 3. A mezsgyéket és barázdákat eltávolítjuk. Az összes földeket tagosítjuk egy hatalmas táblába, melyen a szövetkezeti tagok az elfogadott vetési eljárás szerint fognak gazdálkodni. 4. A földek átvevéséröl a közös gazdálkodásba jegyzőkönyvet vezetünk, amelyben pontosan feltüntetjük az egyes parcellák számát és terjedelmét, valamint azt, hogy milyen termény van az illető parcellában elvetve, vagy hogy milyen termény elvetése alá "Van előkészítve. Hasonlóképpen feltüntetjük azt is, hogy az új termés eléréséért milyen költségeket adtunk ki (talajmegmüvelési költségek, vetőmag, műtrágya stb.). A jegyzőkönyvben pontosan feljegyezzük azt is, hogy mely darabok maradnak a tagok használatában. A jegyzökönyvet három példányban vezetjük. Az eredeti példány az EFSz-ben marad, egy példányt megkap a tag, aki földjét beadta a szövetkezetbe és egy példányt el- i küldünk a járási Nemzeti Bizott- I ság mezőgazdasági osztályának I szövetkezeti osztályára. 5. Ha a tagok a szövetkezetbe átadott földeken valamilyen speciális terményt, mint pl. komlót, gyümölcsöt, stb.-t termelnek és erre nagyobD költségeket fordítottak, ezeket a kötlségeket az illető tag és a szövetkezet közötti megállapodás szerint a tag visszakapja. A megtérítés magasságáról taggyűlésen határozunk, amelyen jelen lesz a szövetkezet kiküldötte, az illető szövetkezeti tag és a járási Nemzeti Bizottság által kiküldött szakember 6. A termés, amely a közös szövetkezeti földön termett, a szövetkezeti tagok tulajdona. A szövetkezeti tagok, akik földjeikkel bekapcsolódtak a közös gazdálkodásba, kötelezik magukat, hogy legkevesebb három évig fognak a szövetkezet keretében dolgozni. Ha a három év letelte után valamelyik tag elhatározná, hogy a szövetkezetből kilép, ezt írásban közölnie kell a szövetkezet vezetőségével, még pedig a termés betakarítása előtt legkevesebb hat hónappal. Ha valamelyik tag kilép a szövetkezetből, vagy ha valamelyik tagot a szövetkezetből kizárnak, a szövetkezet visszaadja földjeit egyéni gazdálkodásra. Ilyen esetben azonban a szövetkezetnek joga van az illető tagnak s szövetkezeti földeken kívül juttatni vissza a földjét. Az a szövetkezeti tag, aki kilépése, illetőleg kizáratása miatt visszakapta a földjeit, köteles a szövetkezetnek megtéríteni azt a befektetést, amelyet az ő földjei megművelésére tett. A föld visszaszolgáltatása a terménybetakarítás után történik. Az a tag, aki a szövetkezetből kilép, illetőleg, akit a szövetkezetből kizárnak és így visszakapja földjeit egyéni gazdálkodásra, köteles lesz a Nemzeti Földalap által kirótt járadékokat továbbfizetni. B) LELTÁR ÉS ÉPÜLETEK. 1. Azok a tagok, akik bekapcsolódtak földjeikkel a közös gazdálkodásba, kötelezik magukat, hogy az összes igavonóikat (lovakat és ökröket) és a többi mezőgazdasági állatokat azokon kívül, amelyeket saját szükségletükre meghagynak, átadják a szövetkezetnek. Az élő leltáron kivül átadják a holt leltárt is, amelyre a szövetkezetnek szüksége lesz a közös gazdálkodás folyamán. A szövetkezeti tag családja saját szükségleteire meghagyhat egy tehenet, egy vagy két borjút, egy anyadisznót malacokkal, hízódisznót, juhokat, kecskéket és más apró gazdasági állatokat. mint pl. tyúkokat, libákat, nyulakat, méheket stb. „ Ezenkívül a szövetkezeti tag családja meghagyhatja azt a holt leltárt is, amelyre szüksége van az egyéni gazdálkodáshoz. 3. A leltár átvételi árára a szövetkezet kiküldötteiből, az illető szövetkezeti tagból és a járási Nemzeti Bizottság által kiküldött szakemberből álló bizottság tesz javaslatot. A bizottság javaslatát aztán a taggyűlésen elfogadják, vagy szükség esetén megváltoztatják. A leltár átvételénél, illetve értékelésénél résztvesz a járási Nemzeti Bizottság szövetkezeti osztátályának küldöttsége is, és amenynyiben élő leltárról van sző, az átvevésnél jelen van a hivatalos szakember. A leltár átvevéséröl jegyzökönyvet vezetünk, amelyben feltüntetjük az átvett darabok számát, állapotát és a megállapított ellenértéket. A jegyzökönyvet az összes jelenlévők aláírják. Ezután az EFSz vezetőségén helyezik el megőrzésre. A jegyzőkönyvnek egy másolatát az illető szövetkezeti tag kapja kézhez, egy másik példányát pedig a járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának szövetkezeti csoportja kapja. b; A közös gazdálkodásra átvett leltár értékének 20 százalékát a szövetkezeti tag köteles beadni a iszövetkezzeti alapba. Az átvételi ár többi része az illető tag befektetési kölcsönét képezi. Ezekre a befektetési kölcsönökre az első visszafizetést a szövetkezeti tagok három év után kapják meg. A taggyűlésnek azonban joga van ezt az időpontot meghosszabbítani, A járadékok magasságáról a közgyűlés határoz. 4. Annak a tagnak, aki a szövetkezetből kilép, vagy akit a szövetkezetből kizárnak, a szövetkezei visszaadja fokozatosan holt és élő leltárját is, a taggyűléstől meghatározandó időpontban. 5. A szövetkezeti tagok, akik földjeikkel bekapcsolódnak a közös gazdálkodásba, beadnak a szövetkezetbe annyi vetőmagot is, amennyi a beadott földre szükséges. Ezenkívül beadott állatállományukhoz mérten takarmányt is szolgáltatnak be a szövetkezetbe. Az átvételi ár semmiesetre sem lehet magasabb, mint a felvásárlási ár. Ha a szövetkezeti tagok olyan vetőmagot, illetve ültetőmagot szolgáltatnak be a szövetkezetbe, amelyet annakidején a gazdasági szövetkezetnél biztosítottak maguknak, akkor a vetőmag átvételi árának nem szabad túlhaladnia azt az árat, amelyért az illető tagok a gazdasági szövetkezetnél a vetőmagot -átvették. Az átvételi árat, valamint a befektetési költségeket, amelyeket az illető szövetkezeti tag, a jövö évi termelés elérésére adott ki, a taggyűlés a legközelebbi évvégi elszámoláskor megállapítja. 6. A tagok lakóházai továbbra is magántulajdonban maradnak. A szövetkezet ezeket nem veszi át. A szövetkzeti tagok a szövetkezetnek csak azokat a gazdasági épületeket boosátják rendelkezésére* amelyekre a szövetkezetnek szüksége van és amelyek szövetkezeti célokra alkalmasak. Ezeknek az épületeknek átvételét úgy számolják el, mint a leltár átvételét. évi szerződéssel kell biztosítani. 5. Gondoskodni kell az állatállomány gondos elhelyezéséről szövetkezeti istállóban. A szükséges épületeket adaptálás útján biztositják. Az istállójavítási munkálatokat a szövetkezeti tagok maguk végzik saját építőanyaggal. A szövetkezeti tagok növelik az állattenyésztési termelést az állatállomány mennyiségének és hasznosságának emelésével. A vezetőség gondoskodik arról, hogy a szövetkezeti istállókban pontosan betartsák az egészségügyi rendeleteket. 6. A szövetkezet az állattenyésztési termelés számára biztosítja a szükséges takarmányalapot a mezők és a legelök megjavításával és takarmányvetésekkel. III. A munka megszervezése íl. A szövetkezeti gazdálkodás A) A TEKV ÉS A SZÁM AD AS SZERINTI GAZDÁLKODÁS 1. A szövetkezet egész évi termelési és munkaterv ezerint gazdálkodik, amely összhangban van az állami gazdasági tervvel és a bevételek, valamint a kiadások számvetésével. A termelési és a munkatervet, valamint a bevételi és a kiadási költségvetést és tervet a szövetkezet vezetősége dolgozza ki a felügyelő bizottsággal együtt. A terv kidolgozásánál jelen vannak a munkacsoportok és osztagok vezetői, a szövetkezet élenjáró dolgozói, az állami gépállomás agronómja, a mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással megbízott járási bizottság bizalmijai is. A termelési és a munkatervet, valamint a bevételek és a kiadások tervezetét közgyűlésen vagy pedig taggyűlésen tárgyalják meg és fogadják el. 2. Külön-külön termelési tervet dolgoznak ki a növényi és az állattenyésztési termelés számára is. Ez a terv magában foglalja a vetési tervel, a vetőmag- és ültetömagszükségletet, valamint a trágyázás tervét és a mezőgazdasági állatok hasznosságáról és állapotáról szóló feljegyzéseket. 3. A termelési és munkatervet szétosztják az egyes munkacsoportokra és egyes évszaki földmunkákra. 4. A vezetőség köteles a szövetkezet anyagi eszközeivel a költségvetési tervezet szerint gazdálkodni. Nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági berendezésre és a költségeket csak a költségvetésben megállapított pontok szerint fedezheti. A költségvetés tételeinek felcserélésére a vezetőség köteles a taggyűlés véleményét kikérni. B) A GAZDÁLKODÁS FÖELVEI. A szövetkezet vezetősége a tagokkal együtt köteles a mezőgazdasági termelés emelésének érdekében a közös gazdálkodásban a következő elvekhez igazodni: 1. A vezetőség gondoskodik arról, hogy a tervezett munkákat idejében és rendesen elvégezzék. 2. Minden eszközt felhasznál a szövetkezeti földek hozamosságának emelésére, főleg azzal, hogy bevezeti a füves vetésforgót a haladó rizellemü mezőgazdasági tudomány szerint. A vezetőség gondoskodik továbbá arról is, hogy a földek rendes trágyázásban részesüljenek és hogy a gyomok vagy más kártevők a földekről eltűnjenek. A magas hektáronkénti földhozamok elérése végett kizárólag csak nemesitett és alaposan átcsávázott vetőmagot és ültetömagot használ. A vetőmag termelésére is fokozott gondot kell fordítani, hogy a szövetkezet a nemesített vetőmagot és ültetömagot saját forrásaiból biztosíthassa. A vezetőség ezenkívül nagy gondot fordít a talaj nedvességének megtartására is. 3. Különös gondot kell fordítani az ipari növények, mint a len, cukorrépa termelésére is. A vezetőség a helyi éghajlati viszonyoknok és az állami gazdasági tervnek megfelelően teljesiti a mezőgazdasági termelés speciális ágait, mint pl. a zöldségtermelést, a gyümölcstermelést, stb. 4. Teljes mértékben ki kell használni a szövetkezeti gépeket és fogatokat és az állami gépállomások segítségét idejében megkötött egész 1. A szövetkezet minden egyes tagja családtagjaival együtt köteles a közös gazdálkodásban dolgozni. A közgyűlés vagy a taggyűlés az egész évi termelési és munkaterv elfogadása alkalmával meghatározza, hogy hány munkaegységet kötelesek a szövetkezeti tagok egy év alatt ledolgozni. Azoknak a tagoknak számára, akiit más állást töltenek be, a taggyűlés vagy a közgyűlés kisebb mennyiségű munkaegységek ledolgozását állapítja meg. A megállapított minimális mennyiségű munkaegységeket a legfontosabb és a legsürgősebb munkákban kell ledolgozni (vetés, terményápolás, terménybetakarífeás, szövetkezeti istállók javítása stb.). A szövetkezet elvből nem alkalmaz külön munkaerőket. Kivételt csak olyan esetben tesz, ha olyan speciális ismeretekkel és szaktudással rendelkező munkaerőre vau szüksége, amilyen a szövetkezeti tagok között nincs. 2. A közös gazdálkodásban minden munkát az elfogadott terv és munkamódszer szerint fognak végezni. A szövetkezet elnöke vagy pedig felelős helyettese köteles ezt ellenőrizni. 3. A közös gazdálkodásban az összes munkákat normák szerint végzik. A munkáknak minden fajtájára megállapítják a normát, vagyis megállaptíják azt a munkamennyiséget, amelyet minden lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tag tíz óra alatt elvégezhet. A normák kidolgozásánál figyelembe veszik a szövetkezeti tagok tapasztalatait, a talaj állapotát és a gépek, valamint a fogatok munkaképességét. Az egyos mezőgazdasági munkákat különböző osztályokba osztják a szerint, hogy elvégzésük mennyi fáradságot igényel vagy pedig a fontosságuk szerint. H„ a szövetkezeti tag teljesíti a normát, annyi munkaegységet számítanak be neki. ahány az illető osztályban meg van állapítva.. A norma teljesítéséért a szövetkezeii tagoknak a munka I. osztályában való elvégzéséért V2 munkaegységet II. osztályában való elvégzéséért 3A munkaegységet III. osztályában való elvégzéséért 1 munkaegységet IV. osztályában való elvégzéséért ľ/4 munkaegységet V. osztályában való elvégzéséért 1 % munkaegységet VI. osztályában való elvégzéséért \

3U munkaegységet VII. osztályában való elvégzéséért 2 munkaegységet számítanak. E szerint aztán az egyes munkákat, mint p':. egy hektár íelszántása, egy hektár bevetése, a burgonya begyűjtése egy hektárról, 100 1. tej kiíejése, stb. kiértékelik a munkaegységek szerint. A munkanormákat és azoknak az egyes osztályokba való beosztását és munkaegységekben való kiértékelését a közgyűlés, vagy taggyűlés fogadja el a vezetőség javaslatára. A mezőgazdasági munkákat úgy a növényi, mint az állattenyésztésben munkacsoportokban fogják végezni. A szövetkezet állandó munkacsoportokat alakít a földmunkák elvégzésére, az állattenyésztési termelésre, a speciális termelési ágakra (zöldségtermelés, gyümölcstermelés, szőlészet, stb.), valamint külön munkacsoportot alakít az építészeti célokra is. A munkacsoportok összeállítása állandó jellegű. A szövetkezet vezetősége a helyi viszonyok szerint a földmunkákat végző munkacsoportoknak ) .ioszt egy bizonyos terjedelmű földet, még pedig legkevesebb egy évre. E terület megművelésére szükséges leltárt, fogatokat és gazdasági épületeket szintén rendelkezésére bocsátja az illető munkacsoportoknak. Az állattenyésztéssel dolgozó . munkacsoport szintén legalább e.gy évig fogja egy és ugyanazon munkát végezni. Ezért ezek a csoportok is megkapják az Illető mennyiségű szarvasmarha ellátásához szükséges leltárt istállót, stb. A munkacsoportok számát és öszszeállítását a szövetkezet vezetősége javasolja, amit aztán a taggyűlés, vagy a közgyűlés elfogad. A munkacsoportok élén a vezető áll, akit a szövetkezet vezetősége nevez ki a taggyűlés vagy a közgyűlés beleegyezésével. A munkák jobb és gyorsabb elvégzésére a munkacsoportokat a szükség szerint még osztagokra is felosztják. A munkaosztagok vezetőit, a munkacsoport vezetője hozza javaslatba. A munkacsoport-vezetők felelősek a feladatok teljesítéséért, amelyeket a teljesítési és a munkaterv az egyes csoportokra rótt. Működésükben egyenesen a szövetkezet elnökének vannak alárendelve. A munkacsoport tagjainak a csoportvezető osztja ki a feladatokat. A csoportvezetőknek e mellett igazságosan kell eljárniok és a lehető legjobban ki keS használniok a szövetkezeti tagok képességeit és tapasztalatait. 5., A csoportvezetők, minden nap feljegyzik a csoport munkakimutatásába az egyes tagok teljesítményeit. A munkakimutatásokat hetenkénk egyszer benyújtják a szövetkezet vezetőségének. Minden szövetkezeti tag ezenkívül egyéni munka feljegyzéssel is Tendelkezik, amelybe minden nap saját maga feljegyzi teljesítményét. A csoportvezető ezt hetenként legalább egyszer láttamozza, vagyis igazolja, hogy a szövetkezeti tag által feljegyzett tételek helyesek. Ezemktvül kiszámítja a tag teljesítményéért járü I munkaegység mennyiségét. IV. A munka jutalmazása 1. A szövetkezeti tagok munkájukért a szerint kapnak jutalmazást, hogy hogyan végzik munkájukat, milyen munkát végeznek, hogyan járulnak hozzá tudásukkal a közös gazdálkodás sikeréhez, hogyan állják meg a helyüket, mint szövetkezeti tagok és a szerint, hogy a közös gazdálkodásban milyen eredményeket értek el. 2. A szövetkezeti tagok jutalmát a közös gazdálkodás eredményeinek elszámolásakor állapítják meg a ledolgozott munkaegységek szerint, amelyeket egy év alatt az illető tagok ledolgoztak. A fizetést a tagok természetben és pénzben kapják. 3. A szövetkezet a tagokat a ledolgozott munkaegységek után az év folyamán eüölegekben részesíti, mégpedig természetben és pénzben is. A pénzbeli előleget a bevételek és a kiadások mérleige szerint állapítják meg. Hogy a szövetkezet rendes gazdálkodása veszélyeztetve ne iegyein, ezért a pénzbeli előlegeknek nem szabad túlhaladniok annak a résznek 50 százalékát, amely a bevételek és a kifidások mérlege szerint egy munkaegységre esik. A természetbeni előleg fajtáját és mennyiségét a szövetkezet vezetősége állapítja meg a taggyűlés vagy a közgyűlés által elfogadott elvek szerint az egész évi termelési terv elfogadásakor. A természetbeni juttatás magasságának nem szabad veszélyeztet-