Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-07 / 283. szám, csütörtök

i 1950 december 7 IM $10 nie a hőszolgáltatási kötelezettségek teljesítését, amelyet a szövetkezet magára vállalt. 4. A szövtkezet segítséget nyújt azoknak a tagoknak, akik a közös gazdálkodásban dolgoznak, mégpedig olyan módon, hogy szarvasmarháikat legeltethetik a szövetkezeti legelőkön, vagy pedig úgy. hogy számlájukra a munkaegységek szerint takarmányt juttatnak arviak az állatállománynak a számára, amely az illető tag eg-yéni tulajdoné képezi. 5. Ha a munkacsoportok tagjai szorgalmas munkával jobb eredményeket érnek el (magasabb tarmés, magasabb tejhozam, stb.), mint amilyeneket eredetileg terveztek, a szövetkezet külön jutalomban részesíti őket. Ez a jutalom lehet a terven felüli termékek fele, vagy pedig egy bizonyos mennyiségű munkaegység. Ha ezt a külön jutalmat munkaegységekben állapítják meg. akkor a szövetkezet vezetősége a munkacsoport minden tagjának a munkaegységekért járó pénzösszeg 10%-át, az élmunkásoknak 15%-át, a munkacsoport vezetőknek pedig a munkaegység után járó pénzösszeg 20%-át utalja ki. A kiilönjutalom magasságáról a taggyűlés, vagy pedig a közgyűlés határoz a vezetőség javaslatára. 6. A vezetőség a taggyűlésen a szövetkezeit elnöke számára minden hónapban megállapít bizonyos mennyiségű munkaegységet; e mellett a vezetőség figyeíembe veszi azt a munkát, amelyet az elnök elvégzett és szem előtt tartja azt is, hogy milyen mértékben járult hozzá a magasabb termések és az állattenyésztés hozamosságának az emeléséhez. Hasonló elvek szerint állapítja meg a vezetőség, a csoportvezető munkája után is a munkaegységeket; az agrónomusok ŕs a könyvelők abban az esetben, ha szövetkezeti tagok, szintén hasonló jutalomban részesülnek. 7. Ha a szövetkezet állandó alkalmazottakat tart, akkor ezek az érvényben lévő bértáblázat szerint részesülnek fizetésben. 8. A szövetkezet vezetősége minden hónapban egy táblán kifüggeszti a szövetkezeti tagok nevét és ledolgozott munkaegységeik számát. Legkevesebb két héttel a közgyűlés előtt, amelyén meghatározzák a természetbeni és a pénzbeli járadék szétosztását, a szövetkezet vezetősége a fentemlített táblán feltünteti, hogy melyik szövetkezeti tag, hány munkaegységet dolgozott le az év folyamán. A szövetkezeti tagok munkájának és bevételeinek áttekintését a könyvelőn kívül a szövetkezet elnökének és a munkacsoportvezetőnek is igazolnia kell. V. A szövetkezeti tagokról való gondoskodás 1. A szövetkezet gondoskodik tagjai szakismereteinek kibővítéséről, még pedig olyan módon, hogy a legjobban bevált dolgozókat minden évben a szövetkezet költségén különféle iskolákra, tanfolyamokra küldi, hogy belőlük munkacsoportvezetők, könyvelők, traktoristák, stb., váljanak. 2. A szövetkezet gondoskodik tagjai kulturális és szociális színvonalának emeléséről különféle előadások, kultúrestélyek és kirándulások rendezésével, valamint a lehető leggazdagabb szövetkezeti könyvtár felállításával. A szövetkezet arról is gondoskodik, hogy tagjai betartsák a kulturális, szociális és egészségügyi rendelkezéseket. 3. A szövetkezet vezeitösége minden egyes tagot bejelent a nemzetbiztosításba és a biztosítási díjat a tagoknak megtéríti. VI. A közös gazdálkodásból származó jövedelem szétosztása 1. A pénzbeli és természetbeni jövedelmet a szövetkezeti tagok között kizárólag a ledolgozott munkaegységek szerint osztják fel. 2. A gazdasági év végén a szövetkezet felállítja a közös gazdálkodás mérlegét. 3. A természetbeni jövedelmet (nOvényi és állattenyésztési termékek) a szövetkezet a következőképpen -osztja szét. a) Eleget tesz a beszolgáltatási kötelezettségnek, amelyre előzőleg szerződésileg kötelezte magát. b) Elhelyezi raktárba a szükséges vető- és ültetőmagot, valamint takarmányt. A többi termékek egyrészét szintén különféle alapokra helyezi el. c) Az egyes mezőgazdasági termékek további részét a taggyűlésen vagv a közgyűlésen hozott határozat szerint a szabadpiacon adja el. A növényi és állattenyésztési terrrékek többi részét pedig szétosztja a szövetkezeti tagok között a ledolgozott munkaegységek szerint. 4. A pénzbeli bevételt a szövetkezet a következőképpen osztja szét: a) Kifizeti a biztosítási kamatokat és díjakat, kifizeti a Nemzeti földalap által kirótt összeget az átvett leltárért, valamint az adót, stb. b) Kifizeti a tetmelési költségekeí (vetőmag, műtrágya, gépjavítás, épületek javítása, stb.). c) Félretesz annyi pénzt, amennyi szükséges új alapokra, illetve a meglévők kiegészítésére. A többi pénzt szétosztja a szövetkezeti tagok között a ledolgozott munkaegységek szerint. 5. A pénzbeli és természetbeni előlegeket, amelyet a szövetkezet az év folyamán adott a szövetkezeti tagoknak a ledolgozott munkaegységekre, a végleges mérleg felállításakor elszámolja. Ez alkalommal elszámolják azoknak a tagoknak a munkaegységeit is, akik a szövetkezetből kiléptek, vagy akiket a szövetkezetből kizártak. Szenei járásban megkezdték a termelési a beszolgáitafási terv szétírását A szenei járásban már megkezdődtek a jövő évi beszolgáltatások szétírásai. Járásunkban két falut választottunk ki, ahol megkezdték a szétírást. Az egyik falu Borsa, amelyben járásunk egyik legjobb harmadik típusú szövetkelele van, a másik Igram, ahol még csak előkészítő bizottság működik. Ezt azért csináltuk így, hogy a két községbe elhívhassuk a járás többi községeiből a helyi nemzeti bizottságok elnökeit, a szövetkezetek képvistlőit, a gazdasági előadókat, valamint a termelő és felvásárló bizalmiakat. Borsára azoknak a községeknek és szövetkezeteknek képviselőit hívtuk el, amelyek a második vagy a harmadik típus szerint dolgoznak Igramba pedig azokat, ahol még csak első típusú EFSz van. Az indított bennünket erre, hogy a szövetkezetek és községek képviselőinek gyakorlatilag megmutassuk, hogyan kell igazságosan szétírni a jövő évi beszolgáltatást. Többé ne forduljanak elő olyan igazságtalan szétírások, mint a múltban, aminek levét aztán a kis- és középföldművesek itták meg. Igy érjük aztán majd el azt, hogy a sógor, vagy a keresztapa ne kímélje a kulákot és beszolgáltatási kötelezettsége igazságos legyen. A borsai EFSz a vetésterület és a beszolgáltatások szétírásánál példát mutatott. Amikor felolvasták a tervezett 19 és fél mázsás hektáronkénti hozamot, valamint a beszolgáltatási kötelezettséget, az EFSz tagjai előtt, azok azt nagy lelkesedéssel fogadták és egyben ünnepélyesen kötelezettséget is vállaltak, hogy ők egy hektáron nem 19.5 mázsát akarnak termelni, hanem 20.5 mázsát. Rögtön versenyre hívták ki a járás összes szövetkezeteit abban, hogy melyik EFSz éri el a legmagasabb termést. A versenykihívást azonnal elfogadta a nagyfödémesi és a sárfői EFSz. A szétírást a szövetkezetek és a községek képviselői és a kis- és középföldművesek nagy megelégedéssel fogadták. Hogy a borsai harmadik típusú EFSz ilyen példát mutathatott a járás minden EFSz-ének. azt leginkább Nagy Jánosnak, az EFSz elnökének, Ivancsik Istvánnak, a Nemzeti Bizottság elnökének és Sznoha Jánosnak, az EFSz gazdasági vehetőjének az érdeme. Reméljük, hogy az igazságos szétírás, amelyet továbbra is osztályszemp ntból fogunk végezni, biztosítani fogja dclgozó népünk élelmiszerellátását és életszínvonalának emelkedését. Farraga Ferenc, járási párttitkár, Szene. A rétek és a legelők megjavítása a nyitrai kerületben A nyitrai kerület magasabb típusú szövetkezeteiben a rétek és a legelők javítása nem folyik olvan ütemben, mint ahogy azt ennek a vidéknek feltételei megkívánják. A Párt és a népi közigazgatás felelős ténvezői ezekben a napokban kezükbe vették az ügyet és munkaerőket, valamint fogatokat loboroznak, hogv minél előbb meg lehessen valósítani a mezők és a legelők rendbehozását Az állami gépállomások is mindent megtesznek ennek éidekében. Bevezették a kétváltásos munkát a lege'ők szántásában. Ezenkívül a Földműves Raktárszövetkezet is segí.őkezet nyújt a legelők és a mezők javításában mutatkozó késés behozására. A Raktárszövetkezet a lehető leggyorsabban ellátja az EFSzeket műtrágyával, hogv az egész rétes legelő javítási akció a hét végéig befejeződjön. A nyitrai kerület magasabb típusú EFSz-eiben a felszíni javítást összesen 1.092 hektáron, a műszaki javítást 664 hektáron, az első szántást 782 hektáron, a további szántást pedig 355 hektár legelőn~ hajtották végre. Ezenkívül 210 hektáron elszórták a műtrágvát. A rétek javításában szintén hátramaradás mutatkozik. Eddig a felszíni javítást csupán 91 hektáron, a műszaki javítást 136 hektáron, a szántást 131 hektáron, a műtrágyázást pedig 134 hektár réten végezték el. A nyitrai kerületben ezen a nem kielégítő állapoton a lehető leggyorsabban ' javítani kell. A beszolgáltatás tisztesség és becsület kérdése A nyitrai kerület a tej és a tojás felvásárlásában kissé lemaradt. Ennek a lemaradásnak a kiküszöbölésére a nyitrai kerületi nemzeti bizottság értekezletre gyűlt össZe. Az értekezleten elhatározták, hogy az illetékes szervek a tojás- és a tejbeszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése eisetén ne használjanak büntető eljárást, hanem győzzék meg a földműveseket a tey- és a Az eperjesi kerület állami birtokai befejezték az őszi mélyszántást VII. Szövetkezeti alapok és pénzgazdálkodás A) SZÖVETKEZETI. ALAPOK. A szövetkezet a közös gazdálko1 dás pénzbeli és természetbeli jövevedelméböl a kővetkező alapokat szervezi meg: 1. A szövetkezet minden évben a pénzjövedelemnek legkevesebb 10 és legfeljebb 20 százalékát az állandó alapra helyezi el. Ezt a pénzt szükség esetén különféle befektetésekre fordítja (szarvasmarha, gazdasági felszerelés, szövetkezeti épületek, stb.). 2. A termények egyrészét minden évben félreteszi a vetőmag alapra, a takarmány egyrészét pedig a takarmányalap kiegészítésére, illetve biztosítására fordítja. Ezenkívül minden évben félretesz bizonyos mennyiségű vetőmagot és takarmányt, hogy esetleges rossz termés esetén a szövetkezet ne szenvedjen kárt. 3. A pénzbeli jövedelem egyrészét a közgyűlés határozata szerint — a szövetkezet kultúrszükségletekre fordítja, mint pl. káderiskolázásra, különféle tanulmányi utak megrendezésére, gyermek játszóterek építésére, stb. 4. Ha a közgyűlés úgy határoz, a szövetkezet szociális alapot is létesít. Á szociális alapra a szövetkezet minden évben félretesz a taggyűlés határozata szerint bizonyos mennyiségű pénzt. Ezt az alapot aztán a betegek és az öregek támogatására használja fel. Hasonlóképpen a többtagú családoknak és az árváknak is juttat belőle bizonyos segélyt. A közgyűlés az egész évi termelési terv és a bevételek, valamint a kiadások számadásának elfogadásakor megállapítja azt, hogy évente milyen pénzösszeget fordítsanak az említett alapokra. B) PÉNZGAZDÁLKODÁS. 1. A közös gazdálkodással járó költségeket a szövetkezét mindenekelőtt a mindennapi bevételekből fedezi. (A termékek eladásából befolyó összegből, különféle kisegítő munkákból stb.). Ha a közös gazdálkodás sima folyamata igényli, akkor a szövetkezet rövidlejáratú kölcsönt vehet fel a 43/1948. számú, a földműves kölcsönökről szóló törvény értelmében. 2. Szövetkezeti épületeket a szövetkezet saját munkaerőivel, saját építőanyagával és saját költségén építhet. Erre a célra az állandó alapból vehet pénzt. Szükség esetén azonban a tagok befektetési kölcsöneiből is fedezheti a költségeket. Ha ez a fentemlített pénzforrások hiányában lehetetlen, akkor a szövetkezet vehet fel hosszúlejáratú kölcsönt a 43/1948. számú törvény értelmében. 3. A felesleges pénzt — a napi kiadások fedezésére szükséges menynyiségen kívül — a szövetkezet a népi pénzintézetnél helyezi el folyószámlán. Az állandó alapot képező pénzt külön beruházási betétként helyezi el a népi pénzintézetben. A szövetkezet közös birtoka sérthetetlen. A tagok kötelezik magukat, hogy ezt a vagyont a lehető leggondosabban megvédik és hogy lelkiismeretesen eleget tesznek közös kötelezettségeiknek. A közös vagyon bárminemű megkárosítása árulást jelent. Az utóbbi héten az ország összes állami birtokai fokozott ütemben végezték a mélyszántást, hogy minél előbb teljesíthessék a tervet. Az első helyen az eperjesi kerület állami birtokai állnak, melyek december 4-én a mélyszántást már teljesen, százszázalékra teljesítették. A többi kerületek bizony lemaradtak az eperjesi kerület után. A kassai kerületben az állami birtokok a mélyszántás tervét 88.7%-ra teljesítették. A kassai kerület után a zsolnai kerület következik 76.6%-kal, majd a besztercebányai kerület 72.9%kal. A mélyszántásban különösen nagy lemaradás mutatkozik a bratislavai kerület áílami birtokain, valamint a nyitrai kerület állami birtokain. (A bratislavai kerületben 62.6%-ra, a nyitrai kerületben 58.4%-ra teljesítették a mélyszántás tervét.) Ezekben a kerületekben az állami birtokoknak mindent meg kell tenniök, hogy a késést behozzák, nehogy azután az esetleges fagyok éa a hó lehetetlenné tegyék a mélyszántás elvégzését A ROH és az SzKP üzemi szervezeteinek nagyon fontos feladata az, hogy együtt dolgozzanak az állami birtokok vezetőségével és ahol szükséges, ott a mélyszántás gyors elvégzéséért közbe kell lépniök Itt mindenekelőtt a bratislavai és a nyitrai kerület állami birtokaira gondolunk. Természetesen a zsolnai és a besztercebányai kerületek s" mutatnak fel kielégítő eredményeket a mélyszántásban. Ezekbén a kerületekbari az állami birtokoknak a mélyszántásban való lemaradást bármilyen áron is. de be kell hozniok. Tanácsos a kétváltásos munka bevezetése. Szükség esetén az egyes kerületek, ahol a mélyszántást már elZöldségtermelési iskola nyílik meg Érsekújváron A nyitrai kerület nemzeti bizottsága november 30-án tartott ülésén elhatározta, hogy Érsekúivárott zöldségtermelési iskolát rende. Mint effajta iskola az érsekújvári zöldségtermelési iskola egyetlen lesz Szlovákiában. Az érdeklődők alapos ismereteket szerezhetnek, hogy utána Szlovákia összes kerületeiben fellendítsék a zöldségtermelést. Az elméleti tanításon kívül a hallgatók gyakorlati tanításban is részesülnek. 1951 tavaszán 80 hektáron kezdik meg a gyakorlati tanítást. végezték kölcsönözzenek egymásnak gépeket, traktorokat. Az állaŕni "birtokok alkalmazottainak tudatában kell lenniök annak, hogy milyen hatalmas jelentősége van a mélyszántás elvégzésének. Ezért mindent el kell követniük, hogy a késéseket minél előbb behozzák. tojásbeszolgáltatási terv teljesítésének fontosságáról. A járási nemzeti bizottságok, valamint a földműves raktárszövetkezetek a meggyőző tevékenységet már meg is kezdték a kerület összes községeiben. Minden községben a tejgyüjtő helyiségben kiakasztották a becsület és a szégyen tábláját. A becsület tábláján azoknak a fáidműveseknek a nevei szerepelnek, akik a tej- és a tojásbeszolgáltatási kötelezettségüknek lelkiismeretesen eleget tesznek, a szégyen tábláján pedig azoknak neve látható, akik nem szolgáltatják be az előírt tej és tojás mennyiséget. Ezenkívül az egyes községek között versenyt rendeztek a tojás- és a tejbeszolgálta- , tásában. A nyitrai kerület nemzeti bizottság 3j ennek az akciónak befejeztével meggyőződött arról, hogy *a községekben a beszolgáltatás jelentős mértékben megjavult. Tanulunk az üzemek és szövetkezetek dolgozóitól,ahogy őktanulnak tőlünk (Folytatás a 4. oldalról.) raesettség azonos az ember-, tárgyes szakismerettel, továbbá annak tanúsága, hogy az illető, szereti mesterségét, mert felvilágosító munkát végez és elősegíti a szocializmus megvalósítását. Minden újságírónak tudnia kell azt, hogy a munkás és a paraszt a legegyszerűbb és legbecsületesebb emberi réteg a világon és éppen ezért szereti az egyszerű és világos beszédet. A fölényt, amely valaha az újságíró legfőbb / tulajdonságai közé tartozott, ma ňem tűri sem a munkás, sem a paraszt. A dolgozó nemcsak felej. az újságíró kérdésére, hanem gyákran kérdez is. Ezek azok a kérdések, amelyek a próbatételt jelentik. Abban a pillanatban azonban, amikor látják, hogy az újságírónak szívügye a szocializmus, habozás nélkül feltárják előtte életüket. Az újságírás nehéz foglalkozás. Mint szobrásznak a vésővel, mint bányásznak a csákánnyal, olyan lelkiismeretesen kell dolgoznia a népi demokratikus újságírónak a tollával. Ahányszor egy üzembe lépek, mindig az az érzésem, hogy ma csinálom az első beszámolómat. Aki azt hiszi, hogy tisztán fogásokat kell elsajátítania az újságírás mesterségénél, az téved. Szó sincs róla, a gyakorlatra határozottan szükségünk van a mondat megfogalmazásánál, vagy egy-egy jelző elhelyezésénél, de nem ez a lényeges. A lényeg az, hogy állandóan tanulnunk kell és szakadatlanul tovább kell képeznünk magunkat, mert az építőmunka fejlődése állandóan újabb és újabb feladatok elé állít bennünket és nekünk ezt azonnal meg kell értenünk. Megérteni mindezt pedig csak a marxilenini tarok állandó tanulmányozásával lehet. A csécsénypatonyi EFSz tagjai elfogadják ezt a rendszert és kötelezik magukat, hogy a rendszer egyes pontjait szigorúan betartják és hogy minden erejüket és tehetségüket latba vetik a közös gazdálkodás sikerének érdekében. Ezzel -árulnak hozzá sajátmaguk és egyben az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Csécsénypatony, 1950. november 18. I Az újságíró törje a fejét, ha ren. des beszámolót akar írni, ahogy a munkások is törik a fejüket és igyekeznek újítási javaslatokkal előre lendíteni az építőmunka menetét. Bizony, ha nem töröm a fejemet, ha nem dolgozom elég körültekintéssel, ez meg is látszik munkámon. Csak egyszerű sablonos kérdések állnak rendelkezésünkre, amikor megközelítjük a munkást és a munkás ezekre a kérdésekre csakis sablonosan tud felelni, de ha az újságíró résen van és figyelemmel kíséri a feleleteket, szikrát csihol belőlük és felszínre hozhatja azt a mély valóságot, amit minden munkás a szívében rejteget, a szocializmus jövőjét. Ennek a valóságnak a felszínre hozása az újságíró igazi hivatása. Nehéz munka ez, ismétlem, de gyakran gyönyörűséggel, élvezettel jár. Amióta az üzemekben és az Egységes Földműves Szövetkezetekben járok, nagyon sokat tanultam a munkásoktól és parasztoktól. Az egyik faluban azt mondta nekem egy paraszt, hogyha nem lenne szocializmus, akkor 'ő feltalálta volna, mert nélküle már nem is tudna élni. A szocializmusban való hit élteti. Egy másik faluban ugyancsak egy paraszt azt mondta nekem, hogy minél idősebb! annál lelkesebben dolgozik a szocializmus megvalósításáért. A szocializmusnak éppen az a varázsa, hogyan érik és egyre ragyogóbb képet ölt az emberben. Nemrégiben pedig egy munkás, amikor megkérdeztem tőle, hogy mi készteti arra, hogy újítási módszereket fedezzen fel, azt válaszolta, hogy szereti a gépeket, a munkaszerszámokat, mert mindi % megkönnyítették a dolgozó munkáját. Abban a pillanatban szinte megvilágosodott előttem a marxista tanokban hirdetett ellentét, amely fennáll a munka társadalmosítása és a magánkézben lévő munkaeszközök között. Itt e munkás kijelentésénél derült ki, hogy a munkás a munkaeszközöket szive mélyén a magáénak tekintette. Az övé is vttlt "Mnde-n eszköz, mert az az ő verei^Vének termése. mint minden, amihez a keze munkája tapadt. Szabó Béla,