Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-07 / 283. szám, csütörtök

1350 december 7 U J SZö A vágsellyei járás összes EFSz-ében megkezdték a szövetkezeti istállók építését Példás termelési tervszétírást A nyírtai kerület szövetkezeti tagjainak brtgádmunkája valamint a Párt és a népi közigazgatás szerveinek segítsége leiietővé teszi a közös szövetkezeti istállók javításának mielőbbi befejezését. A szövetkezeti tagok itt elegendő mennyiségű szövetkezeti istállóvá átalakításra alkalmas épületet és a javítási munkálatokhoz szükséges építőanyagot találtak. A nvitrai kerület összes járásaiban kiadták már a nyilvántartási lapokat. Az anvag helyre «zál!ítást úgy végzik, hogv közben a Javítási munkálatok is simán folyhassanak. A nyitrai iárásban az ivánkai, a nagycétényi és veiké ianikovcei EFSz-ekben kezdték meg eddig a javítási munkálatokat. Az ógvallai járásban szintén szépen folvnak a javítási munkálatok. Ebben a iárásban a perbetei, szentpéteri, marcellházi, hetényi, imelyi és az izsai EFSz-ekben folynak szépen a javítási munkálatok. A galgóci járásban a dolnézelenicei EFSz vezet. a vágsellyei járásban ped'g a

z öszszes EFSz-ekben telies ütemben folynak az átalakítási munkálatok. A partizánskej iárásban az adaptációs munkákat eddig az osla-nv-i és az ostraticei EFSz-ekben kezdték meg. A tapolcsányi járásban a iacovcei, a krueovcei, nyitraszerdahelvi. urmincei és a nitriaská blatnicai EFSz-ek. a verebély járásban meg a verebélyi, dicskai, zsitvavajkai, vlkasi. trávnicai, nagymányai, jesenskéi, alsógyuri és a zsitvaujfalusi EFSz-ekben folynnak a javítási munkálatok. A komáromi iárásban már minden egyes EFSz-ben megkezdték a

x át alakítási munkálatokat. Jól halad az érsekújvári iárás is, ahol eddig a dvorv-i. kamocsai, koltai kürti, tardoskeddi és szimői EFSz-ek kapcsolódtak be az istálló javítási munkálatokba. A lévai iárás eredményei szintén kielégítőek. A zselizi járásban azonban eddig még csak három EFSzben folynak a javítási munkálatok. Alsószelin is bevezetik a közös állattenyésztést Az alsó szeli' EFSz tagjai teljes mértékben megértették a szövetkezeti istállók javításáról szóló ltormmányrendelet fontosságát. Jól tudják azt, hogy a szövetkezeti közös állattenyésztés jelentős mértékben hozzájárul a dolgozók élelmiszerellátásának javításához és ezzel a szocializmus gyors megvalósításához. Az alsószeli szövetkezeti tagok december 15-ig tíz épületet akarnak átalakítani szövetkezeti istállóvá, 210 drb szarvasmarha befogadására. A javítási munkálatokat most két épületen végzik. Ezen az építészeten egy tíz tagból álló munkacsoport dolgozik. Szűkség esetén természetesen több tagot is bekapcsolnak a javítási munkálatokba. Á munkacsoport vezetője Tuska Mihály elvtárs, öntudatos dolgozó, aki jól ért az ács és kőműves munkákhoz is. A szövetkezeti tagok munkáját az építészeti instruktor irányítja. Az istállójavítással összefüggő munkákat az alsószeli tagok pontosan terv szerint végzik. Ez nemcsak a szövetkezet, hanem a szövetkezeti tagok számára is nagy előnyt jelent, mert így többet keresnek. A javításhoz szükséges építőanyagot a szövetkezeti tagok nagyobbrészt saját forrásaikból biztosították. A szükséges 23 q mesz<=.t pedig a galántai járási Nemzeti Bizottság utalta ki nekik. Itt meg kell említenünk a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán dolgozó Benkovics elvtársat és Mandat építészeti instruktort, akik az alsószeü szövetkezeti tagok mészért beadott kérvényét két óra alatt elintézték. Mandat elvtárs a szövetkezet számára ezenkívül két és fél q cementet is kiutalt. Ezael most már a szövetkezeti tagoknak elegendő építőanyaguk van, mert a kiszemelt épületek csupán kisebb javításokat igényelnek. Az alsószeü szövetkezeti tagok új istállót, is építenek. Ezt a munkát már megkezdték. Jelenleg a régi szeszgyár lebontásán dolgoznak, hogy ezáltal az új istálló kiépítéséhez elegendő téglát biztosítsanak. Eddig már 10.000 ép téglát nyertek innen. Az új istálló építésén egyelőre tíz tagból álló munkacsoport dolgozik Asztalos György elvtárs vezetése alatt. A szövetkezeti tagok mind az istállójavítási, mind pedig az új istálló építése körüli munkákon nagy lelkesedéssel dolgoznak, mert tudják, hogy a szövetkezeti nagybani állattenyésztés jelentős mértékben emeli jövedelmüket. A szövetkezeti állattenyésztés különösen a tehenészetben az egyedüli mód arra, hogy az állattenyésztés hasznosságát emeljük. A kassai kerületben is sikeresen folyik a szövetkezeti istállók építése A kassai kerületben az istállójavítási munkálatokban a királyhelmeci járás vezet. Ebben a járásban jelenleg 15 épület átalakítása folyik, amelyekben a javítási munkálatok után 412 darab szarvasmarhát és 300 drb juhot tudnak majd elhelyezni. A rentemlített 15 EFSz-ben a javítási mun. kálatoknak már 70%-át elvégezték. Ez a szép eredmény annak kösznöhetö, hogy a szövetkezeti tagok mindenütt a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódtak az anyaghordási és a javítási munkálatokba. Több munkacsoportot alakítottak. így pl. Velký Hores käzségben egy 12 tagból álló munkacsoport működik, amely Veres János vezetése alatt tényleg szép eredményeket ért el. Rad községben 22 tagból álló munkacsoport dolgozik Pankovics Mihály vezetése alatt. Ebben a két községben — hála a szövetkezeti tagok öntudatosságának és áldozatkészségének, az istállójavítási munkálatoknak már a 80%-át elvégezték. A kassai járásban Sena községben november 28-án kezdték meg a javítási munkálatokat, összesen öt épületen, amelyek 200 darab szárvasmarha befogadására lesznek képesek. Ebben a községben a javítási mun. kálatok aránylag szépen folynak. Itt összesen 30 tagból alakítottak munkacsoportokat, köztük öt nö is van. A javítási munkálatokat Vaskó János, a szövetkezet elnöke, vezeti. A rozsnyói járásban eddig a baltiari EFSz-ben 90 szarvasmarha számára, a rozsnyói járásban pedig 85 szarvasmarha számára javítanak meg istállókat. Mind a két EFSz-ben a javítási munkálatokat eddig 45%ra végezték el. A gölnicbányai EFSzben 30 tehén befogadására alkalmas épületet alakítanak át szövetkezeti istállóvá. Ebben az EFSz-ben azonban a javítási munkálatok aránylag lassan folynak a szakemberhiány miatt. Bijacovicen a szövetkezeti tagok november 25-én kezdték meg a javítási munkálatokat egy épületen, amely 50 tehén befogadására lesz képes. Hranovnicán pedig 35 tehén szá. mára javítanak meg egy istállót. Ezen az építkezésen a munkának a 30%-át már elvégezték. A kézsmárki járásban különösen Kakaslomnicon folynak szépen az istállójavítási munkálatok. A poprádi járásban pedig a mlynicei EFSz vezet, melynek tagjai 70 darab seités számára biztosítanak ólat. Az EFSz-ek nagyobbrészt mindenütt saját forrásaikból merítik az építőanyagot és a javítási munkálatokat saját erejükből végzik. Várható, hogy a kassai kerületben az ószszes ez évre tervezett istállójavltási mukálatokat december végéig befejezik. (b. 1.) — Az elmúlt napokban vet• ték át a községek az 1951-ik évre r szóló termelési tervet. Most már aztán az egyes községek helyi nemzeti bizottságai kezdik el a jövő évi termelési és beszolgáltatási tervnek a szétírását külön-külön minden egyes földműves számára, j Ismeretes, hogy az elmúlt esztendőkben a kővetkező évi termelési és , beszolgáltatási tervet, mind a növéijnyi, mind pedig az állati termelésből mindig már az előző évben megállapították s aztán azt szét is írták az egyes gazdálkodókra. Ennek az eljárásnak meg volt az az előnye, hogy a termelő már az előző év végén tud. t ta, hogy a következő évben miből mennyit és mikor kell beszolgáltatnia. A hátránya viszont az volt, hogy az egy községre megállapított hektáronkénti termelésátlagot — amely a beszolgáltatás szétírásának az alapját képezte — nem minden gazdálkodó érte el egyformán. Volt olyan földműves, akinek jóval több termett a hektáronkénti termésátlagnál, ellenben volt olyan is, aki a legnagyobb igyekezet és jóakarat mellett sem tudta elérni azt a terméseredményt, amelyet a termelési szerződés szerint magára vállalt. Sok csethen, különösen pedig a becsületes, a munkájuk után élő kis- és középföldműveseknél fordult elő, hogy vállalt kötelezettségeiknek önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni. Ennek az oka legtöbbször a kedvezőtlen időjárás volt. Ugyanis annak a néhányholdas kisparasztnak, akinek a földjei mondjuk a határnak a lapos részében vannak, ahol könnyen megáll a víz, már a normális esőzés is rossz termést jelentett. Gyakoribb dolog volt ennek aztán éppen az ellenkezője, hogy a földek a határ dombos részén vannak és a nálunk amúgyis gyakran éppen tavasszal és nyáron előforduló száraz időjárás esetén, amikor a növényeknek a legnagyobb szüksége volna a nedvességre, van a legkevesebb eső, — no az i'yen száraz esztendőben aztán a dombos és kavicsos, égvényes földeken a termés rendszerint sohasem éri el azt a mennyiséget, amilyent a községben a termelési szerződésben hektáronkén. ti átlagtermésnek megállapítottak. Hogy az ilyen dombos és kavicsos földeken még akkor is gyenge ternlés volt, ha általánosságban megfelelő is volt az időjárás, — ez bizony elég gyakori dolog volt, mert ahhoz, hogy az ilyen égvényes földeken jó termés legyen annyi csapadékra van szükség, hogy akkor meg a többi földek úsznának és tönkre menne a termés. Az ilyen esetekben aztán már bajos dolog az előírt beszolgáltatási !

mennyiség megváltoztatása, annál is inkább, mert az erről szóló kére

T "lem sok esetben elvész a hivatalok bürokratikus útvesztőjében. Az a néhányholdas kisparaszt pedig, aki ezek szerint tényleg az akaratán kívül nem tudott eleget tenni termelési és beszolgáltatási kötelezettségei, nek, csak felesleges huzavonának van kitéve, amíg az ügyet tisztázni és rendezni tudja. Nem igen történhetett meg az ilyen sikertelen termelés a kulákkal, akinek rendszerint a határ minden részében van földje és ha v, egyik dülön nem kedvezett az időjárás, annál kedvezőbb volt a másikon. A kulák tehét nem igen érezte meg az időjárás viszontagságait és ha a földjeit rendesen művelte, akkor könnyen teljesíteni is tudta beszolgáltatási kötelezettségét. Ezek szerint tehát az eddigi eljárás, hogy a következő évi beszolgáltatást már az előző év végén szétírták, amikor még teljesen ismeretlen volt, hogy milyen termés várható, — ez az eljárás több esetben nem hozta meg a kívánt eredményt. Éppen ezért ebből kiindulva a mult héten egy kormányhatározat jelent meg, amelynek értelmében a növényi termelésben most csak a termelési feladatokat állapítják meg és a beszolgáltatást majd csak a jövő -év májusában, — júniusában írják szét, amikor is már látható, hogy milyen lesz a termés. Ebben a hónapban tehát csak a vetésterületeket állapítják meg, és csak a hús, tej, tojásból, szóval az állati termékekből írják szét a jövő évi beszolgáltatást. Ez a kormány natáiozat, amely szerint a gabonafélékből és egyéb szántóföldi terményekből a beszolgáltatást csak akkor állapítják meg, amikor a termés eredményei már láthatók, újabb jelentős lépés ahhoz, hogy a szétírás a lehető legigazságosabban történjék, főleg, hogy a dolgozó parasztságot, a kisés középföldmüveseket semmiféle túlterhelés ne érje. Ha történetesen jövőre is szárazság lenne, akkor júniusban már, amikor a beszolgáltatás szétírása történik, látni lehet majd, hogy. annak a néhányholdas kisparasztnak, akinek éppen valami dombos és égvényes földjei vannak, milyen beszolgáltatási mennyiséget lehet megállapítani, hogy minden megerőltetés nélkül teljesíthesse. A beszolgáltatás ilyen formában való szétírásánál lesz megvalósítható az az elv, hogy a beszolgáltatás mennyiségét a szétírást végző szervek tényleg megbeszéljék a termelő földművessel. A most szétírásra kerülő termelési terv igazságos végrehajtásától függ a jövé évi beszolgáltatás sikere. A szétírást végző Bizottságoknak figyelembe kell venniök minden egyes földműves termelési lehetőségeit. Ennek a feladatnak végrehajtásához pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a szétírást végző szervek a lehető legjobban tájékozva legyenek a földművesek termelési lehetőségeiről és hogy a termelési tervet a legaprólékosabban beszéljék meg a földmüvesekkel és a termelési terv ennek a megbeszélésnek az eredményeképpen jöjjön létre. Semmiesetre sem szabad tehát megtörténnie annak, hogy csak egy földművesre oly növények termesztését írják ki, amelyek termesztésére annak megfelelő földje és más egyéb lehetősége nincs. A jövő évben például emelni kell az egyes ipari növények, valamint a zöldségfélék vetésterületét. A szétírást végző szerveknek ezt nem szabad gépiesen végrehaj taniok, úgy hogy minden egyes földművesre egyformán szétosszák ezek termelését. Feltétlenül szem előtt kell tartani azt, hogy az ilyen növények, mint például a len, dohány, kender, paprika és más egyéb zöldségfélék termelését olyan földművesekre vessék ki, akik azzal már a múltban is foglalkoztak és a termelésükhöz szükséges berendezésekkel rendelkeznek. Meg kell abban egyezni, hogy melyik földműves melyik darab földjén termelje a fentemlített növények valamelyikét. A többi mezőgazdasági növények tervét úgy kell helyesen szétírni, hogy minden egyes földműves meg legyen győződve arról, hogy a szétírás igazságos. Fontos az, hogy a szétírást végző bizottság figyelembe vegye a földművesnek termelési lehetőségeit, ezenkívül pedig állandóan szem előtt kell tartania\ az osztályszempontokat is, ami annyit jelent, hogy a nagyobb gazdaságoknak jobb lehetőségeik vannak a magasabb termés elérésére, mint a kis- és közjépgazdaságokbnak. A mostani termelési tervnek és az állati termékek beszolgáltatásának szétírására a szétírást végző bizottságoknak és az összes ebben érdekelt szerveknek a legnagyobb gondot kell fordítaniok. Ennek végrehajtása nem kis feladat. Az igazságos és helyes szétírás nemcsak osztályszempontból fontos, hanem lényegében ettől függ a jövő gazdasági év tervének hiánytalan teljesítése is. A felbári szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy, deceviber 15 Jg befejezik a szövetkezeti istállók javítási munkálatait. A póruljárt kulák (P.) Csiszár László runvai lakos meglehetősen nagy gazda és ráadásul még ősi' nemzeti családból is származik. Ez az ősnemes zsírosDaraszt ez év október 8-án, amikor egész dolgozó népünk a hadsereg napját ünnepelte, akkor nekifogott egy maidnem új, húsz szarvasmarha befogadására képes istálló lebontásához. A kulák már évek óta nem használta ezt az épületet istállónak, mert az a jelenlegi lakásától kissé messze esett. Mostanában, hogy Runván is megindult a szövetkezeti mozgalom és a kulák féli, hogyha a szövetkezet megalakul. akkor a használatlan istállóját kiigénylik, — az a mentőgondolala támadt, hogy szétszedi az istállót Eljárását azzal indokolta, hogy építőanyagra van szüksége. Az istállóról a kulák leszedte až egész tetőzetet, úgyhogy csak a puszta falak maradtak meg. Persze az egész dolog a falu dolgozó parasztsága között a legnagyobb felháborodást kel ette. mert mindenki átlátott a szitán, hogv miért rombolta le a kulák az istállót. Tudomására jutott a kulák rombolása a iárási pártvezetőségnek is, amelv a helvszini kivizsgálás után a kulák legnagyobb dühére elrendelte az épület azonnali újjáépítését. Természetesen a kulák terhére és költségére. Mit tehetett a kulák, mint hogy az istállót újra építette és közben rá jóllétéit arra, hogv a falusi basáskodóknak befellegzett már. Rájöhetett még arra is, hogy nálunk csak éoíleni lehet és rombolni nem. mert. aki rombol, az legalább is úgv jár, mir* Csiszár László runyai kulák.