Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-22 / 296. szám, péntek

v 1950 december 22. 50. szAm ÉPITÓFELAD AT O K A FALUN (Készlet Sýkora elvtársnak a CsISz központi vezetőségi ülésén elmondott beszédéből.) Most egész munkánk arra ken, hogy irányuljon, hogy a szlovákiai kongresszusra való előkészületek jegyében céltudatosan megvalósítsuk Gottwald elvtársnak a juniusi kongresszuson számunkra kitűzött Irányelveit. Ez azt Jelenti, hogy elsősorban a foldmuvesifjuság felé kell .ordülnünk. Ma már 3275 falusi CsISz csoportunk van, amelyek 17S4.934 U*got számlálnak. Közülük csak 18.86 százalék, valamivel több mint 30 ezer a tevékeny földmüvesifjúság száma. A statisztika valószínűleg bizonyos mértékben elferdítette a valódi számot a foglalkozás helytelen vagy pontatlan megjelölése miatt, de így is vitathatatlan, hogy itt mozgalmunk nagy gyengéje mutatkozik. Ezért a kongresszus elöttre tervbevett tagtoborzási számunknak (legalább 40—50 ezer fiatalról van szó), túlnyomó részben a földműves ifjúságból kell kikerülnie és pedig minél előbb, mert Szlovákia nyitrai, legmezogazdaságibb kerületében a földmüvesifjóságnak csak 16.41 százaléka, a bratislavaiban pedig csak 3.34 százalék van beszervezve. Tagtársaink száma az EFSz-ben az augusztusi 11.300-ról november 30-ig 18.332-re emelkedett. Az aratás és cséplés megsegítésére az állami birtokokon a CsISz 2800 brigádost szervezett meg. Továbbá 873 munkacsoportot állított fel 10.970 taggal az Egységes Földműves Szövetkezetek megsegítésére. Ifjúsági készenléti osztagokat is szerveztek. Készvételünk az öszi munkálatokban és az istállók adaptálásán az eddigi eredmények szerint elégtelen volt. Ennek gyakran kezdeti nehézségek és szervezési hibák voltak az okai. Jelentősen megnőtt a példás falusi csoportok munkaversenye. Míg az első fordulójában 115 helyicsoport vett részt, a másodikon már 985 (kb. az összes falusi csoportok egyharmada) versenyzett. Arra a kérdésre, hogy harmadik fordulót hirdessünk-e, véleményem szerint nemmel kell válaszolnunk. Az első és második fordulónak meg volt a maga jelentősége. A verseny segítségével sikerült aktivizálnunk a falusi csoportok jórészét, figyelmüket egy dologra összpontosítani. A versenynek azonban egy pillanatra sem szabad elterelni a figyelmet az EFSz-ek fontos problémáiról. Versenyünk néhány csoportban helytelen mederbe került. (Csak a testnevelési vagy kultúrmunkákkal törődtek.) Továbbá a verseny nem szabad, hogy egyetlen munkamódszerünkké váljon. Oj módszereket kell kidolgozni és főleg a rendszeres munkára kell ügyelnünk csoportjainkban és az EFSz-ekben. Elsősorban: mint azt Hejzlar elvtárs hangsúlyozta a kerületi titkárok értekezletén, a nevelőmunkára a mezőgazdasági munka szövetkezeti formáinak propagálására és pedig főleg a politikai és szakelőadásokkal, exkurziókkal, stb. Másodsorban: magában az Egységes Földműves Szövetkezetekben lévő ifjúságot kell aktivizálni, a CsISz tagjaiból magasabb tipusú szövetkezeti tagokat nevelni. Harmadszor: törődni keli az állami gépállomásokkal, illetve az azokon lévő CsISz csoportokkal. Itt a komoly problémák egész sora vár megoldásra. Az állami gépállomások traktorosainak átlagos életkora Szlovákiában 20—23 év. Negyedszer: nagyobb gondot kell fordítani a földműves ifjúság téli üdültetésére. Ötödször: különleges feladatunk lesz elmélyíteni és felélénkíteni a földműves ifjúság körében folyó toborzást az Ifjúsági építkezésekre. Ez az öt legfontosabb feladatunk a falusi csoportok munkaterületén. Beszámolómban nem fogok külön foglalkozni a CsISz iskolai és főiskolai csoportjaival, a testnevelés és pionírmozgalom kérdéseivel. És pedig azért nem, mert a CsISz Központi Bizottságának ütése óta, amikor is ezen munkaszakaszaink kérdéseivel Hejzlar elvtárs foglalkozott, vagy semmi változás nem történt, vagy e célra külön konferenciákat tartottak (főiskolás konferencia) vagy fognak tartani (testnevelési, pionírkonferencia). A pionírmozgalom terén azonban azonnal megoldandók a kővetkező problémák: a Szlovák Központi Pionírtanács átszervezése, megfelelő számú pionírcsoportnak és szakaszvezetőnek gyorsított kioktatása, kiszélesíteni a járási pioníroktatók hálózatának kiépítése és Bratislavában a központi pionírház felépítése. A mozgalom szervezett felépítésének kérdései. Megemlítettük az elején, hogy néhány számottevő hiányosság kiküszöbölése nélkül kongresszus előtti előkészületeink nem járhatnak sikerrel. Üjra hangsúlyozni akarom, hogy a legjelentősebb hiányosságok a szervezés terén mutatkoznak. Rázus elvtárs számol be majd róluk, de engedjétek, hogy én is kiemeljek néhány kérdést: a) még mindig nem szoktuk meg a tervszerű munkát, a terv ellenőrzését, figyelemmel kísérni a terv teljesítésének lefolyását és végső értékelését. így aztán megesik, hogy minden erőnket egy akcióra összpontosítjuk és csak jó idő múlva vesszük észre, mi mindent hanyagoltunk el mái téren. b) Instruktor-hálózatunk rosszul van kiépítve. Állandóan panaszkodnak erre kerületeink, járásaink és helyi, csoportjaink. Gyakran halljuk: Iskoláztassatok nekünk instruktorokét. Ezeknejt a követelményeknek eleget keü tennünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak ott érünk rf sikereket, ahol a körleveleket a legkevesebbre korlátoztuk és instruktorokkal helyettesítettük őket c) Apparátusunk gyengéj® a járási titkárságok egész sora, ahol a titkár egymaga a bizottság nélkül dolgozik, illetve, ahol a járási bizottságok csak formálisan hozzá., J határozatokat, a nélkül, hogy teljesítenék és ellenőrizne" c őket És e mellett a Járásokban a tagok ezrei, a csoportéi tucatjai vannak, akiket ser'i sem látogat és irányít. A ro vucai járd íjban például nemrégiben olyan csoportokra akadtunk, amelyeket alapításuk óta senki sem látogatott meg. Ez természetesen így nem mehet tovább. J6 járási bizottságok hiányában mozgalmunk nem fejlődhet Járási titkárainknak objektív nehézségeik is vannak. Főleg lehetetlen az elhelyezésük éa az, hogy gyakran semmi támogatást nem kapnak a járási Nemjeti Bizottságoktól. A legközelebbi időben alaposan felül kell vizsgálni minden járás helyzetét, segíteni kell és tanácsot adni. d) Nagy hibánk továbbá, hogy még mindig nem nézünk feladatainkra a csoportok szemszögéből. Valahogy még mindig nem vagyunk tudatában annak, hogy csoportjaink ezrei, tagjaink százezrei képezik Ifjúsági Szövetségünket minden örömünkkel, fájdalmunkkal, sikerünkkel és balsikerünkkel, reményünkkel él álmainkkal. A mozgalom erős vagy gyenge a szerint amilyenek a csoportok. De nokünk nemcsak jő, hanem élcsoportokra van szükségünk Olyanokra, amilyen Mniäek nad Hnücom vagy Ploôtin községekben van.