Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-22 / 296. szám, péntek

Karácsony a béke és szeretet iínnepe A karácsony az az ünnup emit minden dolgozó ember bé kében és szeretetben kíván el tölteni otthonában. Hosszú időn keresztül bizony csak kívánhat, ia ezt dolgozó népünk, mert messze volt attól, hogy sorsát, akaratát irányíthassa. MegnyU' godott, mert meg kellett nyír godrne, akkor ha karácsonykor egy kis kalácsot is ehetett ineg ünneplőbe öltözött, de azt hogy a jövő karácsonya majc „sikerül"-e így, munkában lesz-e azt már nem tudta, hisz biztosítva sohasem volt. A kapita lista világ e szörnyű és kiküszöbölhetetlen átkát — a munkanélküliségei — talán karácsonykor volt a legnehezebb elviselni egy családapának. Mintlk-i csak őrá nehezedett volna e társadalomnak minden súlya és baja. Hiába akart kisfiának cipőt venni, vagy feleségének tinneplő kabátot, pedig megérdemelték volna, de nem tudott, mert munkanélküli volt. Kénytelen volt — ha kapott — egészséges, erös ember létére könyöradoinányt elfogadni a „jó tőkéstől", aki szívesen adott, hisz ezért a kis szívességért jövő héten már olcsóbban alkalmazta, vagy mint alkalmi munkásra mindig számíthatott. Ez pedig sokat ért. A kapitalizmusban törvényszerű ilyen szomorú tényeket még sorolhatnánk fel, különösen ha a gyarmatokra, a legjobban kizsákmányolt milliókra gondolunk. Ott a tíz-tizfffikétórás munkaidő és gyermekmunka „természetes követelmény", mert akinek a bőre fekete, az már nem is ember. Annak, aki mindezekből semmit sem élt át és mindig megvehette azt, amit akart, biztató volt a betlehemi jászol szeretetteljes hangulata és szerette az az életet, másra soha nem gondolva Gondoljunk 1944 karácsonyára. Annak is minden gyötrelmét, kínját es szenvedését a kapitalizmusnak egy másik kiküszöbölhetetlen ellentmondása okozta, mégpedig megáldott fegyverekkel Ez a sok szenvedés legkevésbbé fájl azoknak, akik e fegyvereket megáldották, mert bő magyarázatta] szolgáltak a mennyország gyönyöreiről, ahová mindenki eljuthat, de csakis akkor, ha hisz nekik. Hinni, e földi £et mindeo megpróbáltatását tűrni és remélni az „örök éjeiben". Ez <volt az egyik legkomolyabban vett távlat az előtt az osztály előtt, amelyen az egész társadalom alapszik és amely nélkül a modern társadalom elképzelhetetlen. Itt mond csődöt az idealista filozófia. Itt látni egészen teljes gyengeségét és tarthatatlanságát, mikor ilyen röviden és tisztán áll előttünk célja és tartalma. Mindezt szemléltetően mutatja a római szent Péter bazilika - karácsonyi miséjének hangulata és a Va

ti- ká n háborús, bombát nem kímélő politikája. E kettő szervesen és szorosan összefügg. Ez egészen röviden az idealista filozófia képviselőjének'és patronusának a Vatikánnak, karácsonyra, a béke és a szeretet ünnepére való készülése. Itt azonban nem állhatunk meg, nem is volna jó megállni, meirt van egy másik világ, ahol egészen másképpen látják az elmélet és a gyakorlat # összefüggését. Itt a többség, a dolgozó nép megvalósíthatja és meg is valósítja akaratát. Filozófiája gyakorlatban som talál különbséget ember és ember között, nemzet és nemzet között. Nem privilegizálja a békét csak a zöidasztalhoz ülőknek, amit a Varsói Békekongresözus a legvilágosabban mutat. Itt megvalósul a2 egyenlőség, amiről ők már ezer éve papolnak, de még semmit sem értek el bejöle, — persze tudatosan. Itt mindenkinek egyformán joga van a munkához és ez nemcsak joga, hanem kötelessége is mindenkinek. Egyformán mentesítve van minden dolgozó a kizsákmányolás alól, egyforma szavazati joga van mindenkinek és felsorolhatnánk még sok mindent, ami most emberibb és méltóbb a karácsonyhoz, a béke és a szeretet ünnepéhez. Egészséges és megérdemelt örömöt varázsol doígozóink arcára az a tudat, hogy munkájukért méltó bért kapnak és szabadon választhat a karácsonyi vásáron feleségük karácsonyi ajándékot, mert termeltünk és iparunk 103.6%-ra teljesítette tervét. Dolgozó ifjúságunk, elemi-, közép-, és felsőiskolásaink is örömmel várják a karácsonyt. Tudnak örülni minden eddigi eíért eredményünknek, hisz saját magukon, családjukban látják gazdasági, kulturális berendezkedésünk minden előnyét. De nem tudunk kiragadni egy társadalmi rétegünket sem, amely ne látná ötéves tervünk sikereit és amelynek ne adna ez békés, nyugodt, ünnepi hangulatot. Ezt is érdemes öszszehasonlítani nyugat háborús hisztériájával, ahol lépten-nyomon a háborús propagandával tömik az emberek fűiét. E helyett mi a Varsói Békekongreszszus határozatainak teljesítését, az atombomba használatának betiltását követeljük. Mi az atombomba hangulata eJJcn a békegalamb hangulatát küldjük a világ dolgozóinak. Ez erösebb és áthatol az óceánokon, nem tartóztathatják fel országhatárok és börtönrácsok, mert a dolgozók százep.rei ott is a békére és megértésre vágynak, mint természetes emberi követelményre. Azok a szörnyű emberek, akik azt akarják, hogy az égből bombák hulljanak, hogy összeomoljanak a házak, hogy meghaljanak az emberek, nagyon kevesen vannak. Mutatja ezt az a tény, liogy eddig 82 országban, körülbelül félmilliárd ember irta alá a stockholmi békefelhívást. Ezeknek akaratát és gondolatát fejezte ki Beresztóczi Miklós kanonok is, amikor így nyilatkozott- „Mint hivatásomnak élő katolikus pap meggyőződéssel vallom: akarom, elszánt. kemény akarattal a békét." Ez a véleménye a nép papjainak is, akiket szintén megtanított nagy tanítómesterünk a háború, megbecsülni a békét. Milyen gyönyörű akkor a föld, amikor a karácsonyi nap bevilágítja az egészet. Milyen szép a föld akkor, amikor békés emberek laknak rajta. Milyen boldog lehet az ember, ha nem lesz háború. A^indenKinek küzdeni kc'l a békéért! Aki nem küzd a békéért az vagy vak, vagy gyáva, vagy gazembeir. A nép szava törvény! Az égen továbbra is a nap fog sütni, boldog gyermekek örvendenek a karácsonynak, nem fognak sírni az anyák, boldogság lesz a földön. Ez tőlünk, egyszerű, becsületes, emberektől függ az egész világon. Legven boldogság, éljen az élet Legyen jövőre még szebb, boldogabb Karácsonyunk. Kínai önkéntesek Koreáért Antung városában vagyunk. Ez a kinai várc« már megismerkedett az amerikaiak embertelen tetteivel. Mac Arthur repülőgépei gépfegyverrel vadásztak békés kínai munkásokra. Fan Si-Jun, fiatal munkás egy augusztusvégi támadásnál sebesült meg. A napokban hagyta el a kórházat, s utána önként jelentkezett, hogy a koreai néphadsereg soraiban harcolva védje városát, védje népe békéjét. Fan Si-Jun példáját sok antungi munkás követte. — Nem nézhettük ölhetett kézzel, hogyan gilkolják le az amerikai banditák Korea és Mandzsúria békés lakosságát — mondották a jelentkezéskor. Nemcsak a határmenti városok és falvak népe fordul szembe az amerikai betolakodókkal, akik saját országuktól ötezer kilométer távolságra egy szabadságszerető nemzet életére törtek. Fusunian, Harbin„ Ansany, Csancsung, Girin, Gicikar körzetének lakosai közül is számosan csatlakoztak a koreai néphadsereghez. A mukdeni orvosi főiskola professzorai és hallgatói egészségügyi osztagot szerveztek, amelyhez a város különböző kórházaiból még kétszáz orvos és ápolónő csatlakozott. Csen Ü, egy dolgozó parasztember azt mondotta jelentkezésekor: — Kínában megismerkedtünk az igazi szabadsággal. A szabadságot veszélyeztetik a washingtoni bajkeverők. Elmegyünk Koreába, hogy megsemmisítsük a veszedelmet. (Részlet I. Viszokov cikkéből a moszkvai Pravdában.) 9/)'ú leuelezőinQ írjáQ: Élmunkások Púchovon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Ifjúsági Építkezések télen is tovább folynak. Elvtársak, a szocializmus építés sével nem lehet megállni egy pillanatra sem. öntudatos elvtársaink ezt nagyon jól tudják és lelkesedéssel jelentkeznek az építkezésekre. A nyékvárkonyi CsISz-szervezettől 8 brigádos ment dolgozni Púchovra december l-től A napokban levelet kaptunk tőlük, amelyben örömmel írják hogy brigádjuk vándorzászlót nyert és állandóan 161 %-ra teljesítik normájukat. Szolgáljon példaképül Szőke András, Lakatos Tibor, Méhes Rezső, Fénysza^usi István, Méry István, Soóky Lajos, Nagy Gusztáv és Csóka Pál munkája. Kulcsár Edit, Nyékvárkony. Fokozni kell a munkafegyelmet a bratislavai pedagógiai gimnáziumban. A munkához vaüó helyes viszony a gyárakban, bányákban, üzemekben, a teimelés "minden ágában a legfontosabb feladat. A tanulás, a termelés előkészítője. Minthogy mnden ifjúmunkásnak szilárd a viszonya a munkához nekünk tanulóifjaknak is meg kell szilárdítanunk ezt a viszonyt A magyar tanuyeflvű pedagógiai gimnáziumban még komoly hibák vannak ezen a téren A tanulóifjúság nem érzi át, hogy a tanulás mii jelent a szocialista társadalom számára. Felületesen tanulnak, nem tartanak rendszeres újságolvasást és nem olvasnak könyveket Ezekből világosan látjuk, hogy intézetünkben még menynyire hiányzik a szocialista öntudat. a marxi-lenini elmélet elmélyítése. Pedig csak ezen elméletek alapján látjuk tisztán a tanulás igazi értékét. Ha üzemeinkben dolgozó ifjúmunkásainkra gondolok, öröm tölt el. Ifjúmunkásaink mintaként állnak előttünk és minden intézet tanulói előtt. Törjünk mi is az élre a tanulásban. Nevelőink a legmesszebbmenő támogatásban részesítenek. Már Üt az iskola padjaiban az a cél álljon előttünk. hogy képzett szakemberekké k válnunk. Felelősek vagyunk dolgozó népünk dőtt. Javítsuk ki sürgősen hibáinkat, hogy mottók legyünk népünk bizalmára M ács József. Fel az érettségi sikerért. Fel elvtársak komoly, szorgalmas tanulással az érettségi csatájának megnyeréséért. Lelkesítsen bennünket a dolgozó nép felénk néző tekintete és az a tudat, hogy csak alapos tudással felvértezve 'elletünk aktív építői szocialista hazánknak. Mészáros Irma, bratislavai pedagógiai gimnázium.