Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-30 / 277. szám, csütörtök
UJSZ0 Meg akarjuk változtatni a falu képét 1950 november 436 Ezzel a programmal fogott munkához a jelsöci EFSz. Tagjai rájöttek, hogy teljesen lehetetlen tovább tűrni az olyan termelési formát, amely képtelen eleget tenni a mai feladatoknak. Mint az EFSz egyik vezetőségi tagja, önkritikailag beismerem, hogy az 1950. évben kötelességeinknek nem tettünk hiánytalanul eleget. Ötéves tervünk ránkeső szakaszán községünk nem tudott kötelezettségeinek eleget tenni. A hibákat felülvizsgálva megállapítottuk, hogy a magángazdálkodók a vetési területet nem tartották be pontosan és az állatszaporítást sem végezték a terv előírása szerint. Ezekből a hibákból a jövőre a következő tanulságokat vontuk le: 1. A község vezetőségének jobban meg kell értetni a kis- és középföldmüvesekkel az ötéves terv jelentőségét. 2. Bár Jelsőc lakossága nagyrészt kis- és középföldmüvesekböl áll, mégis hallatta szavát a reakció és a kulákság rémhírterjesztése, ami ellen nem harcoltunk eléggé. , Meg kell azt is jegyeznünk, hogy a tavaszi vetés nem teljesítéséhez a Miért késett egyes községekben az őszi munka Most, amikor Pártunk és az egész népi közigazgatás figyelme a falu felé illetve a falvakon végzett őszi vetésre és betakarítási' munkálatok gyors és mielőbbi ejvégzésére irányul, annak ellenére, hogy a raktárszövetkezetek részéről is minden segítség megtörtént, a vetőmagot és a műtrágyát idejében biztosították, mégis több helyen nem végezték el idejében az őszi munkákat. Ennek okait keresve megállapíthatjuk, hogy mindenütt, ahol ilyen esetek előfordultak, ez a helyi szervek erélytelenségéből és nemtörődömségéből származott. A hibák a legtöbb helyen abból erednek, hogy a technikai kiigazítások megtörténte után az elvtársak ahelyett hogy az egységes vetési terv megvalósítását szorgalmazták volna, a földeik kicserélésének bonyolult műveletéhez fogtak és ezzel töltötték el az egész múlt hónapot Amikor végre megkezdhették volna a vetést, megjött az esős idő, ami ugyancsak megkésleltette az őszi munkákat. Helytelenül cselekedtek ezek az elvtársak, mert ezzel olyan hibát követtek el, ami nemzetgazdasági szempontból igen káros, mert a késői vetés még soha sem vált úgy be, mint a korábbi, amely még a fagyok beállta előtt kikel és megerősödik. Amikor ilyen közös akcióról van szó, amely mindannyiunknak jövő évi kenyerét biztosítja, nem elegendő, hogy csak az EFSz-ben végezzék el idejében a vetési munkákat, hanem az egyénileg dolgozó földműveseket is meg kell győzni ennek a munkának mielőbbi és gyors elvégzésének fontosságáról. Sok helyein még mindig a „hej, ráérünk még" szellemében indult ez a nagyfontosságú munka és mint azt a lemaradások mutatják, itt szándékosan késleltették a munka menetét. Miért nem kezdték most is idejében, mint máskor, a vetési munkákat? Azért, mert egyesek még mindig rombolni és a becsületes munka helyett inkább ártani szeretnének, mint a munkákat idejében elvégezni. Most, hogy faívainkon a szocializmus építésébe kezdtünk, nem tűrhetjük, hogy egyesek munkánkat szándékosan gátolják. Nem mondhatja senki sem, hogy nem volt idejében vetőmag és műtrágya, mert azt még a vetés megkezdése előtt leszállították. Ha pedig nem történt meg, akkor ebbem a helybeli vezetők a hibásak, akik idejében nem rendelték meg. Szolgáljon mindenkinek jó példával a búcsi EFSz és az egyénileg dolgozó földművesek, akik az ÉFSz-el egyidejűleg október 21-én befejezték az őszi munkákat. Itt nem a földek kicserélése volt a legfőbb cél, hanem a vetés mielőbbi befejezése. Nem lehet semmi kifogás, hogy ezért vagy azért késett a munka, mert meg van minden lehetőség arra, hogy a nehézségeket elhárítsuk. Ott, ahol a fentemlíteitt hibák miatt késések következtek be, fokozottabban meg kell gyorsítani a még hátralévő munkákat, főleg, hogy ne maradjon egy talpalatnyi föld sem felszántatlanul, hanem igenis mindent el kell követnünk, hogy kitűzött célunkat a tervek szerint megvalósíthassuk. Soóky Lajos, Búcs. természet mostohasága is hozzájárult, az esőtlen nyáron a tavaszi vetés elszáradt és a kukorica nagyrésze az első kapálás után tönkrement. Ezek voltak hát összegezve a hibák, amelyek gátolták kötelességteljesitésünket ez évben. Dolgozó népünk iránti becsületérzésünk azonban megköveteli, hogy a mulasztást a jövőben pótoljuk mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés és az üzemi gazdálkodás terén. Az őszi munka már a szövetkezet második típusában indult meg. A földeket mezsgye nélkül szántottuk be a vetési terv pontos betartásával. Nagy súlyt fektetünk a korszerű állatnevelésre.. Mivel szövetkezetünk a növényi termelésben a talaj természeténél fogva nem érhet el különösen nagy eredményeket, ezért elhatároztuk, hogy áttérünk a szövetkezeti állatnevelésre és hússal, meg tejfelekkel látjuk el az ipari dolgozókat. Ehhez szükségünk van istállóra és sertésólra, amit már járásunk tervbe is vett. Különös szüksége van azonban községiünknek a villanyosításra, mert a fény gyökeresen megváltoztatja a falu képét. A fővezeték tőlünk két kilométerre van, onnan kell hát hozzánk vezetni a villanyt, amely nélkül el sem képzelhető a fejlett gazdálkodás, az állattenyésztés, a munkáé römegtakarítás. Reméljük, hogy népi demokráciánk gondoskodása, amely annyi falut tett már boldoggá, a mi falunkra is rövidesen kiterjed és mint olyan községnek, amelynek dolgozóiban megvan a haladás vágya, a közeljövőben megadja villanyosítást. Falunk képét meg akarjuk változtatni mind gazdasági, mind kulturális fejlődésében, hogy dolgozóink életformája a szocialista emberéhez méltó legyen. Fel akarunk emelkedni a városhoz, hogy azzal együtthaladva až üj élet' felé vezető úton védelmezhessük és erősíthessük a békét. . A jelsöci EFSz vezetősége nevében Koncz János WWW HUMH MI MMMWMMMHWIMWMM Asskúnia-Nova — ahol új állatfajták születnek Hogyan folyik a rétek és a legelők javítása a kassai kerületben A kassai kerület EFSz-ei a mezők és legelök javítását még október 15-ike előtt megkezdték. A szántási munkálatokat nagyobbrészt az állami gépállomások végzik. Csupán a nagyrőcei járásban, ahol a legelők hegyes vidéken vannak, végzik maguk a szövetkezeti tagok a szántást. A többi EFSz-ekben a szövetkezeti tagok csak a felszíni javítást, a trágyázást és a boronázást végzik. A magasabb típusú szövetkezetek tagjai a mezők és a legelök javításán csoportosan dolgoztak. A poprádi járásban a szövetkezeti tagok összesen 588 hektár legelőt javítottak meg. Ezen a területen 19 traktor és 1583 szövetkezeti tag 239 fogattal kapcsolódott be a munkába. A magasabb típusú szövetkezetek földjein összesen 333.5 hektár legelőt javítottak meg. Itt a munkát hat traktor, 204 szövetkezeti tag 57 fogattal végezte. Mlynicán és Matejovicén, valamint Veľké Slávkovon a legelőj avítási munkálatokat már 100 százalékra befejezték. Az iglói járásban már szintén befejezték a legelők és a mezők rendbehozását. A nagyrőcei járás 20 községében a legelöket 50 százalékra, a réteket pedig 25 százalékra javították meg. A gölnicbányai járásban a javítási munkálatokat csak Gölnicbányán és Svedláron fejezték be. A moldavai járásban a Čečejovicei és a jasovi EFSz-ek a szántást százszázalékra, a felszíni javítást pedig 75 s/ázalékra végezték el. A gálszécsi járásban 1116 hektáron hozták rendbe a legelöket. Az állami gépállomások a legelök 70 százalékát felszántották. A felszíni javítást itt már befejezték. A töketerebesi járásban eddig csak három magasabb típusú EFSz-ben folyik a mezők és a legelök javítása az állami gépállomások segítségével. A királyhelmeci járásban 2147 hektár legelő javítását tervezik. Ez a terület kilenc magasabb típusú EFSz birtokában van. A felszíni javítást már itt is befejezték. Az állami gépállomás amely eddig kizárólag csak a mélysántást végezte, most bekapcsolódott a legelök szántásába is. Eddig 25 szásalékát ssántották fel a 'elegelöknek. A kassai járásban a nemesített fűmagokat a megjavított és a megtrágyázott legelőkön és mezökön csak tavasszal vetik el. A CSEMADOK bratislavai helyt csoportjának vezetősége felkéri mind azokat a kultúrtársakat. akik eddig még nem vették át tagkönyvecskéiket. hogv jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2 sz alatti kultúrhelvség ben ezek átvétele céljából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. r Uj szellem műkedvelői színpadjainkon November 25-én végetért a Matica Slovenská rendezésében megtartott egyhetes színi rendezői tanfolyam, amelyen a CSEMADOK járási oktatói és kultúrvezetó'i vettek részt. Az alábbiakban közöljük a tanfolyam egyik résztvevőjének levelét: Hálásak vagyunk népi demokráciánknak, hogy lehetővé tette egy műkedvelő színirendezöi tanfolyam megvalósulását Bojnán a dolgozó nép kulturális színvonalának emelésére. A tanfolyamot a CSEMADOK keretében számos hallgató látogatja. Nagyon sokat tanultunk és sok tapasztalatot szereztünk a műkedvelő színrendezés terén. Újonnan szerzett tudásunkat körzetünkbe visszatérve, műkedvelő színjátszó csoportjainknál érvényesítjük. Azon leszünk, hogy a színjátszó csoport tagjaiba minél mélyebben bevéssük a műkedvelő színjátszás igazi szocialista alapokra fektetett szakismeretét. Falujárásunk alkalmával többízben tapasztaltuk, hogy ezen a téren színjátszóink még nagyrészt elmaradottak és még mindig a régi radabokhoz ragaszkodnak, amelyekben a földesúr dicsőítése és a gazdag lány szerelme a fökérdés , és nem az osztálvszempont tekintetbevételével oldódnak meg a problémái. Éppen ideje, hogy ezt a kultúranyagot teljesen felszámoljuk. Műkedvelő színjátszóink elé állítjuk saját fontos kérdéseinket és felébresztjük bennük az érdeklődést az új szociális tartalmú darabok iránt. Félretesszük a Falu rosszát és mint egyik elvtársunk említette, elöveszszük a falu javát, amely igazán fényt hoz nekünk és megmutatja a haladás felé kijelölt utunkat. Mészáros Károly járási oktató, Komárom. TÜNDÉRKERT A VÉGTELEN SZTYEPPÉN Már utazásunk első napjaiban tapasztaltuk, hogy a végtelen Szovjetországban más távolságokhoz szoktak az emberek, mint mi. Nálunk egy 30 kilométerre feikvő falu bizony már „jó messze" van, száz kilométer pedig „nagyon messze" Itt. a Szovjetúnióban azt "mondották az elvtársak, akik velünk voltak tanulmányutunk alatt: — „Ma megnézünk egy kolhozt itt a közelben egy teaivásnyi távolságra". Aztán kiderült, hogy ez a „teaivásni távolság" száz-százötven, sőt kétszáz kilométer. Végtelen nagy ország a Szovjetúnó, — a világ legnagyobb országa, és végtelen nagy erő, — ezt éreztük lépten-nyomon tanulmányutunk egész ideje alatt. Most is, amikor elhagytuk Odesszát, azt mondotta tudós vezetőnk Jevgenyij Terentiev'cs, hogy vonatunk megáll majd Novo-Alexe jevkán s onnan „már csak néhány lépés" AszkániaNova, a világhíiű szovjet állattenyésztő és nemesítő tudományos intézet telepe. SIK. FÜVES TAJ, AMEDDIG A SZEM ELLÁT Három autóbusz várt bennünket a Novo-Alexejevka' állomáson, kijött üdvözlésünkre a község dolgozóinak küldöttsége és itt volt már Makeev igazgató és Grebeny akadémikus is, az aszkánia-novai tudományos intézet két tudós vezetője. A három autóbusz rövidesen kikanyarodott Novo-Alexejevkából és elénktárult a végtelen sztyeppe. Autóbuszaink gyors iramban nyelték a kilométereket, magunk mögött hagytunk néhány falut NaVo-Troick községnél majdnem leszorultunk az országútról, mert a környékbeli kolhozparasztok éppen motorkerékpárversenyt tartottak és bizony a rendező sportemberek nem minden mérgelődés nélkül inteigettek felénk, hogy ne zavarjuk a versenyt. ERDŐ, TO, ARNYAS LIGETEK Már vagy egy órája utaztunk. Köröskörül, ameddig a szem ellát, sík, füves táj vett körül bennünket. Apró fű, perje. bárányiiröm borította a sík mezőt, itt-ott félkilométeres, vagy kilométer szélességű dúsabb sávot láttunk, jobb, sűrűb, magasabb fűfajtákkal: nyilván ezek már vetett-fűves területek voltak. A láthatár széléig sehol egy fa, sehol egy ház. Ez a száraz, füves sztyeppe, amely a történelem folyamán mindig csak külterjes állattenyésztésre volt alkalmas; arra volt csak jó. hogy nagy vándorló csordákat, gúlyákat, méneseket legeltessenek rajta. Körülbelül nyoicvankilométeres út után egy kis erdőség körvonalai bontakoztak ki ejőttünk. Olyan volt az egész, mintha va rázslat történt volna mintha csak a sokat emlegetett alföldi délibáb játszott volna velünk. A száraz, füves sztyeppe közepén valóságos tündérkertet találtunk. Magasranövő fák. árnyas ligetek, az erdő szélén hűsvízű tó, a fáktól védett területen dús kertek, vetemények, bőtermésű köles, csumíz, kukoricaföldek. SMoziban voltam Vasárnap, november 26-án gyönyörű filmet láttam. „Az új Csehszlovákiát" és még ma is a film hatása alatt állok. A film életteljesen mutatta be, hogy a mi drága Gottwald elnökünk és munkáshazánk vezetői nemcsak ígérgetik a szebb holnapot, hanem annak megteremtésén fáradoznak becsületes dolgefeó népünk segítségével. A filmvásznon megjelentek előttem a hatalmas építkezések, ipari és mezőgazdasági életünk nagyszerű és fejlett vívmányai. Egy becsületes dolgozó szíve csak örülhetett ennek a látványnak, ám a belföldi és külföldi reakció éppen építő sikereink miatt növeli ádáz uszító propagandáját és gyűlöletében háborút kiált, mert tudja, hogy a szabad dolgozók boldogsága és jóléte az ő]jtek teljes megsemmisüléséhez vezet. Mi" azonban haragjától nem félünk, mert kormányunk vezetői bölcsek, mert dolgozóink éberek és mert mellettünk áll öntudatos népi hadseregünk, amelynek tagjai a munkásnéppel együtt éreznek és amit mi felépítettünk, azt meg is tudják védelmezni. Mi, asszonyok, telje- erőnkkel szocialista hazánk építői és védelmezői mellé állunk és munkánkkal segítünk nekik. Németh Erzsébet EGY 65 EZER HOLDAS TUDOMÁNYOS INTÉZET A fák között gyönyörű kertes családi házak állnak, a szép. új utcasoron hatalmas kultúrház, moziépiilet. Ezt a tündérkertet • szovjet emberek munkája teremtette meg, varázsolta ide a sztyeppe közepére. Ez Aszkánia-Nova, a világhírű állattenyésztő és nemesítő tudományos intézet. A magyar ember, ha tudományos intézetről hall. akkor rendszerint valami házra gondol, fehérköpenyes tudósokkal, íróasztalokkal, műszerekkel. A Szovjetúnióban a tudományos intézehatalmas gyakorlati, kísérletező munkát végeznek és közvetlen segítséget nyújtanak a termelésnek, a kolhozparasztoknak. Az aszkánia-novai tudományos intézet kísérleti területe 65 ezer kat. hold. vagyis akkora, mint a mi hazánkban egy kisebbíajta járás Ebből a 65 ezer kat. holdbői 2500 holdnyi sztyeppe területet teljesen szűz területnek hagytak meg, mindenfajta változtatás, emberi beavatkozás nélkül, hogy itt a tua magyarnyelvű politikai iskola]dósok tanulmányozhassák a sztyeppehallgatója, Harmónia. vidék eredeti növényzetét. — Az ember ne várjon kegyet a természettől, hanem kényszerítse a természetet a maga szolgálatára, — mondotta a nagy szovjet tudós, Micsurin. Itt, Aszkánia-Nován láttuk, hogy a szovjet tudomány megfogadta Micsurin tanácsát, kényszerítik a természetet, hogy egyre jobban szolgálja az ember boldogságát, a tudósok kikutatják a természet „titkait" és beavatkoznak a természet munkájába. Nemcsak a száraz, füves sztyeppét kényszerítik itt arra, hogy erdőt neveljen, fákat, kerteket tartson el, hanem állatok természetét változtatták meg, hogy több húst, több tejet, több gyapjút adjanak, új állatfajtákat teremtettek, amelyek nagyobb hozamúak, jövedelmezőbbek, mint a régi, természetesen kialakult állatfajták. Ezeknek az új állatfajtáknak a szerzett tulajdonságait sikeresen örököltetni tudják utódaikra és évről évre jobb és több kiváló tenyészállattal látják el az aszkániai-novai tudósok a kolhozparasztokat. ITT ÉPÜL A DÉLUKRAJNAi ÖNTÖZÖCSATORNA igy kényszeríti a szovjet tudomány a természetet az ember szolgálatára. Még amikor ott jártunk, nem is tudtunk azokról a nagy tervekről, amelyek azóta már a megvalósulás útjára léptek. A dél-ukrajnai öntözőhálózat főcsatornája éppen ott vezet majd át, azon a száraz síkságon, amelyen mi jártunk autóbuszainkkal. Innen kanyarodik a Krim-félsziget felé és megy le egészen a Krim-félsziget délkeleti csücskéig. Ez a nagykiterjedésű csatornahálózat több, mint 5 és fél millió katasztrális holdat tesz öntözhetővé. Néhány esztendő múlva öntözőcsatornák, erdősávok hálózzák majd be ezt a vidéket, s azokon a területeken, amelyeken emberemlékezet óta csak gulyák és birkanyájak találtak eleséget, bőventermő búzaföldek, rizs- és gyapötmezők virágzó kertek lesznek. A csatornák vizei óriási erőműtelepeket hajt majd és villanyárammal látja el az épülő gyárakat, falvakat, kolhozokat. Ez az áram hajtja majd a kolhozok gépeit, a villanytraktorokat s a víz, amely bőventermővé teszi majd . a sztyeppe földjét, egyben áramot is adva. segíti a kolhozparasztok minden munkáját. A szovjet nép hatalmas, békés tervei mind egyetSen célt szolgálnak: hogy boldogabbá, gazdagabbá tegyék a dolgozó emberiség életét. ÜJ ALLATHAJTAK Aszkánia-Ncva tudósai elmondották nekünk, hogyan tenyésztettek ki új állatfajtákat, hogyan segítik évrőlévre a ko'hozparasztokat kiváló tenyészállatokkal Ivano' akadémikus itt tenyésztette k ; a szapora és gyorsan növő fehér ukrán sztyeppe-sertést, amelyet ma mái Ukrajna minden kolhozában megtalálhatunk. Grebeny akadémikus, a kiváló takarmányértékesítő, és a meleg éghajlatot jól tűrő ukrán tarka. sertés kitenyésztéséve] segítette a kolhozparaszíokat. Ebben a tudományos intézetben született meg az új juhfaita: az aszkániai linomgyapjas juh. melvnek egyes kosai 20—22 kiló gyapjút adnak és a másik kiváló juhfajta a ..szapora karakul" is, amejy 100 anyára számítva 150—160 bárányt ad Itt tenyésztettek ki azt az új marhafajtát, amelv z ukrán szarvasmarha és a zebii (vagy másnéven indiai tulok) kereszteződésébői született meg és amely betegségekkel szemben való ellenálláson és nagy tejhozamán kívül arról is nevezetes, hogy tejének ötszňza'ék^n felÍM zsírtartalma van. De a tudományos munka nem állt meg az eddigi eredményeknél Láttunk olyan állatokat, amilyenek sehol a természetben nem fordulnak elő és amilyeneket sehol a világon nem lehet látni. Megszelídített antilopot. amely nyugodtan tűri a fejést és rendszeresen tejet ad, lóval keresztezett zebrát, amelyből új gyorsfutó lófajta származhat, bölénnyel keresztezett teheneket, kibontakozott előttünk egy hatalmas, csodálatos műhelynek minden titka, olyan műhelyé, amelyben az ember kijavítja, megváltoztatja a természet alkotásait. Sipos Gyula.
