Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-30 / 277. szám, csütörtök

1950 november 30 III %w Hogyan dolgoznak a szövetkezetek az ógyallai járásban Az ógyallai járás községei közül legelőször Heténven értették meg a földművesek a szövetkezeti gazdálkodás fontosságát. Megalakították a szövetkezetet és egv évvel ezelőtt néhány reakciós kivételével az egész falu belépett az első típusu szövetkezetbe. A hetényiek azóta már nagy utat tettek meg. Áttértek a második típusra és végrehajtották a földek tagosítását. Akadtak azonban öntudatosabb földművesek is, akik a szövetkezeti gazdálkodás harmadik típusa mellett döntőitek. Igy aztán ma Hetényen két szövetkezet van, ne ahogy a második típusban lévők mond iák. nem sokáig, mert ők is csatlakoznak a harmadik típushoz. Hetény dolgozó parasztsága követésre méltó példával halad a szocializmus felé. A járás többi községei földműveseinek a heténviek példáján okulva, a tétovázás helyett szintén erre az útra kellene lépniök. A másik község az ógyallai járásban Martos, ahol már kialakulófélben van az ú i élet. Itt alig pár hónapja alakult meg hosszú és türelmes felvilágosító munka eredményeképpen az EFSz harmadik típusa. Az új szövetkezet munkája hosszú hetekig nem bírt megindulni A reakció és az elmaradottság a fialal szövetkezet megfőjtására törekedett. Nem maradt azonban a járási párttitkárság sem létlenül és majdnem mindennap kint volt valaki Martoson, hogv a szövetkezetet ért támadásokat visszaverje. Tart ez a harc még ma is, azonban a martosi szövetkezet nem hogy gyengülne, hanem mindennap erősebb lesz és szilárdan áll a lábán. Az i őszi vetési munkákat az egész járásban elsőknek a martosi szövetkezet tagjai végezték el. A szövetkezet tagjai kötelezték magukat, hogy a szövetkezet taglétszámát a kétszeresére emelik. A szövetkezet tagjai, amikor először fizették ki nekik a munkaegységekre az előlegeket, viharos tapssal fejezték ki megelégedésüket, sőt némelvik még táncra is perdült örömében Napi 8 órás munkaidőre 120—140.— korona előleget kaptak, a szerint, hogy ki m lyen szorgalmasan dolgozott. A falu többi földművesei csodálkozva, a reakció pedig felbőszülve nézi ezt az eredményt, amely fényesen bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság életszínvonalát a szövetkezeti gazdálkodás emeli Jó lenne, ha a martosiak példáját a madari szövetkezet tagjai is követnék. Ahelyett, hogy hajbakapnak, fogjanak hozzá egységesen fogyatékosságaik el ávolításához. Különösen vonatkozik ez Kuszala elvtársra, aki még mindig nem tagja a harmadik típusnak, valamint Labányi elvtársra is. aki a helyett, hogy iparkodna a falu kis- és középföldműveseit a szövetkezeti gazdálkodásnak megnyerni, megijedve a reakció suttogásaitól, kommunistához nem illő gyávasággal azt mondja, hogy ő nem híve a szövetkezetnek. Csak hát Labánvi elvtárs nem jut messze az ilven kétkulacsosággal. Ugyanez vonatkozik Acs elvtársra is. Bízunk abban, hagv a madari dolgozók, akik már sok harcot átéltek, nem hátrálnak meg a kezdeti nehézségektől, visszaverik és legyőzik az álszeníeskedő reakció támadásait és ráKi kell itasznáfni az időt munkára Félen már több mint két hete befejeztük az őszi gabonafélék vetését, úgyhogy most már a határ nagyon szépen zöldül. Habár az esős időjárás hátráltatta a munkákat, mégis kihordtuk már a trágyát is, a kukoricaszárat is betakarította mindenki az utolsó szálig. Most már csak az őszi mélyszántás van hátra, de ennek is már több mint felét elvégeztük. Nem jól van az, hogv Hidason a szövetkezetnek még mindig van negyven hektár vetni való búzáia. Azért nem jól van ez így, mert nálunk még nincsen szövetkezet, mégis idejében elvégeztük az őszi munkákat és az Itteni földművesek azt mond iák, hogy miért alakítsuk meg a szövetkezetet, trszen akkor mi is épúgv el leszünk maradva a munkákkal, mint a hidasiak. Az sincs jól, hogv a csákányi állami birtokhoz tartozó kis Madarászon 10 holdra való cirok rakásokba rakva kint a földeken rothad. Ilyesmit aztán a kulákok, meg a több' reakciósok csak arra használnak fel, hogy állandóan erre mutogatnak rá, hogy lássátok, így néz ki a nagyüzemi gazdálkodás, a termés a földeken rodhad el. Ezt kell szem előtt tartaniok a hidasi Földműves Szövetkezetnek meg a csákányi állami birtoknak is. hogy azzal. hogy a munkákat elhanyagolja, nemcsak hogy károkat okoznak, hanem az ellenséget is segítik. A szövetkezetnek és az állami birtokoknak az legyen az egvik legfontosabb feladatuk, hogv munkájukkal példát is mutassanak és így példamutató eredményekkel győzzék meg a földműveseket a nagvüzemi gazdálkodás előnveiről. Sürgős intézkedésre volna szükség, hogy a mi községünkben is az ellátásra szánt krumplit mielőtt még a fagyok beköszöntenének. osszák szét. A krumpli már itt van a községben, sáncokba van rakva és csak szét kellene osztani az arra igényjogosultak között, de nem lehet, mert állítólag még nincs rá rendelet. Az időjárás viszont egyáltalán nem alkalmazkodik a rendeletekhez és így a krumpli kint ázik és várja, hogy vagy szétosszák vagy pedig megfagy. Most pedig, hogy a legtöbb községben már befejezték az őszi munkákat, fontos volna, hogy a községek az időt, amíg a keményebb tél be nem köszönt, az utak megjavítására fordítanák. Nagyon sok község út jaira ráférne, hogy a tengelyig érő sarat kaviccsal hordják meg és járdákat is készítsenek Fel lehetne ezt az időt a fák ültetésére is használni. Nagyon fontos nemzetgazdasági feladatot teljesítenénk, ha az arra alkalmas területeket befásítanánk. Mindezek a munkák, amelveket felemlítettem, a községeknek nem jelentennének különösebb kiadásokat. Végrehajtásukhoz csak akaratra meg egy kis jószándékra van szükség. Ha pedig ezeket a munkákat elvégeznék a falu dolgozói, ezzel önmaguk életét tennék még könnyebbé és szebbé. Tóth Péter, Fél. Jé! dolgoznak Sárkányon A sárkányi EFSz és a község egyénileg gazdálkodói már teljesen elvégezték az őszi terménvek betakarítását és azok beszolgáltatását is 100 százalékra teljesítette az egész község. Az ősziek vetését is már szintén befejeztük. Amikor látták az egyénileg gazdálkodók, hogv az EFSz milyen ütemben halad az őszi munkákban, ettől fellelkesedve, ők is munkához fo.gtak, úgyhogy a tervezett vetésterületeken minden föld be van vetve. Hogy az ősziek vetését ideiében befejezhettük ebben nagv része volt Riedi l.m'l és Szökölv Antal szövetkezeti ragoknak, akik azután, hogv a szövetkezőt befejezte a munkákat, fogatokkal rögtön a munkákkal elmaradt egyénileg gazdálkodók segítségére siettek, úgyhogy egy hét alatt 16 kis földművesnél végezték el a vetést. Meg kell említeni, hogv a Sárkánynyal szomszédos Kisúifalu szövetkezetét egy 20 tagú brigáddal segítettük ki a répaszedésnél. A brigád tagjai közül ki kell emelni Liszi Ferenc és Puss Arpád földműveseket, akik annak d?cára, hogy sürgős munkáink lett volna odahaza is, mégis brigádmunkára jelentkeztek. Miközben brigádmunkára jártak, azért a maguk munkáját is elvégezték, még pedig úgy, hogy az esti órákat is felhasználták a munka mielőbbi elvégzésére. Az ifjúság közül pedig Riedl Valéria, Berek Julianna, Bittér Jolán. Bittér Margit és Mogyorós Anna voltak azok, akik brigádmunkáiukkal örömmel hozzájárultak a szocializmus felépítéséhez hazánkban. EFSz-ünk az esős időjárás miatt az őszi mélyszántásnak még csak a felét végezne el, de most, hogv az időjárás kedvezőbbre fordult. szünet nélkül szántanak a traktorok és ha az idő engedi, az őszi mélyszántást néhány nap múlva be is fejezzük. Hogy az őszi munkákat ideiében befejezhettük, ebben nagv része van a köbölkúti gépállomás munkájának, küönösen pedig Bittér János és Mészáros István traktoristáknak, akik éijel-nappal azon dolgoznak, hogv a mélyszántást is még a tél beállta előtt elvégezzük. Ugyancsak iparkodnak és nem akarnak a szántásban lemaradni az egyénileg gazdálkodók sem és ahogyan az egyéb őszi nrmkákat, éppen úgy az őszi mélyszántást is még idejében el fogják végezni. Janlcsek István EFSz-könyvelő, Sárkány. vezetik a falu többi dolgozó földműveseit is arra az útra. amelv a falu felvirágzásához vezet. Ugyanez lesz Radvánvon is, ahol kb hasonló a helyzet, mint Madarón. Ebben a kis dunamenti faluban is állandó harcban áll a szövetkezet a reakcióval. Csak hát az a szerencse, hogy a radvánvi szövetkezet egyre erősödő fája nem fog kidőlni az ilyen hitvány favágók fejszecsapásaltól A radvánvi szövetkezet tagja' ideiében és becsületesen elvégezték az őszi munkákat, ideiében és jól elvetettek és ahogyan mondani szokták, ki mint vet. úgy arat. Igvlesz maid Radvánvon is. Izsán már szintén 3-ik típusú szövetkezet van és derekasan dolgoznak, noho a búza vetésével a kedvezőtlenm-Hdőiárás miatt kissé elkéstek, de már ezt a késést is sikerül' behozni. A hitetlen Tárnáik csodálkozva, az ellenség ped'g megrökönyödve nézi. hogv nem vált valóra az az állításuk, hogv a traktor a me?ázott földön nem tud dolgozni. Az igazsíp az. hogv amíg a gvönge igavonókkal nem tudnak szántani, addig a traktor vígan hasítja a barázdákat. . Szomorú dolog az, hogv az Izsaiak közül sokan még mindig nem tacial a szövetkezetnek. Miért? Az egyik részük azt Iesi, hogy mikor lesz a szövetkezet olyan helyzetben, hogy ott már csak élvezni kelljen a szövetkezet által nyújtott előnyöket, de az alapok lerakásának nehéz munkájából nem akarják kivenni a részüket. Az Izsai dolgozók másik része régi rossz szokásához híven, valami csodára, valami változásra vár és a várakozásban nem veszi észre, hogy tényleg minden nap van valamilyen változás. Nem látja, hogy amíg ő várakozik, addig az ország becsületes dolgozói egymással versenyezve szorgalmas munkájukkal megváltoztatják az ország képét és ott, ahol tegnap még nem volt semmi, máról holnapra a gyárak tucatjai épülnek és azt sem látja, hogy amíg 6 kínlódik az ekékkel a föld megmunkálásán, addig a szocialista ipar aiándéka. a traktor meghódítja a mezőgazdaságot, hogy könnyebbé tegye a fclümüves miuikáját és szebbé az életét. A harmadik része pedig mindent elkövet, hogy burzsoá nacionalista szólamok hangoztatásával tartsa távol az izsai dolgozókat a szövetkezettől. Hiába azonban minden törekvése ennek a reakciós soviniszta- társaságnak, mert az izsai dolgozók követni fogják azok példáját, akik már ráléptek az egyedüli helyes útra, arra az útra, amely egy szebb élethez vezet és nem engedi, hogy Izsa továbbra is elmaradott falunak legyen bélyegezve. Németh András az SzKP járási titkára. Ögyalla. Bőséges terményellátást a bőséges iparcikkellitásért November elején a tejellátás Nagymagyaron olyannyira nem felelt meg a követelményeknek, hogv pár napon át csak a hétéven aluli gyermekeknek tudtunk tejet adni. Kerestük, hol a hiba és rá is jöttünk. Földműveseink nagyobb része már eleget tett lejbeszolgáltatási kötelezettségének és úgy gondolták, hogv most már nem szolgáltatunk be több teiet. A közellátási referenssel együtt azon fáradozunk hogy rábírjuk a földműveseket, hogy a teiet továbbra is adják be, mert arra sok városi gvermek vár. Arra kell gondolni ezeknek a földműveseknek, hová jutnánk, ha a városi munkásság a reá rótt munkakötelezettségeit úgy fogná fel, hogv csak annyi iparcikket termel, amennvire a városi népnek van szüksége. A falu el van látva ruhával meg cipővel, mezőgazdasági gépekkel és ezt mind a városi dolgozók szorgalmának köszönhetjük. Az ipari munkásság állandóan újabb kötelezettségeket vállal. hogy nekünk, a falusi népnek, mindennap több és több árú iusson. A falu dolgozóinak, a földműveseknek ped'g az a feladatuk, hogy élelmiszer cikkekkel járuljanak hozzá az ipari dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Ne csak olvan mértékben, amennyit a beszolgáltatási kötelezettség ró rájuk, hanem annyival, hogv a városi dolgozók bőven el legyenek látva mindennel. Zsigó Mária, Nagymagyar. Tévednek a kulákok Már az aratás és a cséplés után azok a földműveseink, akik józanul gondolkodtak, megértették. milyen nagy segítséget nyújt nekik a szövetkezeti közös munka, a nagybani gazdálkodás és a gépek használata. A legtöbb községben idejében felkészültek arra, hogy az őszi munkákat má* a szövetkezet keretén belül elvégezzék. A nagymegyeri járásban 17 'szövetkezet tagsága határozta el, hogy földjeiket tagosítják. Ebben a munkában az elsők a cs'csói fcldmüvesek voltak, majd a többi községek is követték őket. A szövetkezetek aztán a pénzügyi és a munka ervek alapján elkezdték az őszi munkákat. Nehezebben ment az oszi munka már az egyénileg gazdálkodóknál, akik keskeny parcelláikon a megszokott'formákkal továbbra is magángazdálkodást folytattak. Legrosszabbul ment a munka a zsírosnarasztoknál, akik nagy munkaerőhiánnyal küzködtek. Hiába, elmúlt már a kulákoknak az a jó v'lága, amikor a k'sparasztot akkor akasztották le a szögről, amikor éppen szükségük veit rá és potomáron dolgoztatták. Persze, most hogy ennek a ió világnak befellegzett, ez nagvon fái zsíros uraiméknak. Acsarkodnak és szemenszedett hazugságokkal rágalmazzák azokat, ak

;k elég iózanok ahhoz, hogy rájöttek, hogv a kisparaszt csak a knlák nélkül élhet igazán iól. Ha valamelyik községben megalakult a szövetkezet és a tagok dolgozni kezdtek, a kt'Iákok rögtön jósolgatták, hogy az legfel'ebh néhány hét múlva úgyis szétbomlik. Amikor aztán látták, hogy prooaga.ndáiuk egy fabatkát sem ér és a szövetkezet nemhogy szétesne, hanem inkább erősödik, az ingadozó kis- és középpar?sztokat környékezték meg és beszól'ették maguk helyett. Éppen úgy csináltak, mint az egyszeri gróf az inasával. A gróf behívta inasát és ráparancsolt, hogy ordítson. Az inas teljesítette a parancsot és ordított. De ez nem volt elég a grófnak. Ordíts még jobban, szólt rá és ez igy folytatódott. Végül is az inas megsokaľ.otta a dolgot és megkérdezte, hogy miért kell neki ordítania, mire a gróf azt felelte, hogy — fáj a fogam, hát ordíts helyeitem is. Ezek a félrevezetett kis- és középparasztok is éppen így vannak a kulákokkal. A kulákoknak fái a szövetkezet és a félrevezetett kis- és középparasztok jaiggatnak, pedig semmi bajuk nincs. Dehát az ilvesmi lassan mind már mese. Mindig több kis- és középparaszt látja be. ha a kuláknak fáj a foga, akkor csak jajgasson maga. A szövetkezetek pedig nem éppen azért, hegy a kulák fáidalmát fokozzák, hanem hogy a maguk jólétét biztosítsák, egymás után térnek át a szövetkezeti gazdálkodás magasabb lipusalra. így van ez Gellér községben is, ahol a szöveetkezeti tagok már több, mint 250 hektár földön közösen gazdálkodnak Ugyanígy a kolozsnémai földművesek is. akik most az őszön 256 hektár földön kezdték meg a táblás gazdálkodást. A koiozsnémai szövetkezeti tagok munkájukkal nagyon ió eredményeket mutattak fel és fgv bebizonyították, mennyivel jobb a szövetkezeti gazdálkodás, mint a magángazdálkodás. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy az egyénileg gazdálkodók tömegesen léptek be a szövetkezetbe, úgyhogy ma már a koiozsnémai szövetkezet több m'nt 400 hektáron gazdákodik fgv történt Alistálon is. ahol a szövetkezetnek az őszi vetési tervet majdnem meg kellett duplázni, mert gombamódro nőtt a tagsága és velük a föld is megszaporodott. Nagymegyeren szintén a harmadik típusban dolgoznak a földművesek és 1700 hektár földön szánt új barázdát az eke. A nagymegveriek őszi vetése 220 hektárra volt tervezve. A zövetkezet ellenségei az őszi munkák megindulásánál egyenesen kinevették őket, mondván, mit fognak csinálni ilyen nagymennyiségű földdel és a szövetkezet szétbomlását jósolgatták Hiába ittak azonban ezek a kaiánkodók előre a medve bőrére, mert az EFSz tagjai a traktorok segítségével sikeresen elvégezték munkájukat. Miközben a szövetkezedben Arvai József, Pongrác Dezsff, Such János és Zakál Sándor, meg a többi tagok a munkákból derekasan kivették a részüket, hogy biztosítsák dolgozó népünk jövő évi kenyérellátását, ugyanakkor ezek a szövetkezet felbomlását váró reakciósok, ahelyett, hogv nekifogtak volna az őszi vetési és szántási munkáknak, inkább kimentek tehenet. legeltetni és lopták a napot. A szövetkezet földiéin már szép vetések voltak, amikor a félrevezetett egyénileg gazdálkodók tudatára ébredtek annak, vájjon mi lesz velük, ha nem fognak hozzá az őszi munkákhoz. Egyszeriben megszűnt az a nagy ellenszenv, amit mások tápláltak bennük a szövetkezet iránt. Közös erővel nekifogtak az őszi vetési munkáknak ás azóta hétköznapot, vasárnapot nem ismerve, nagy földterületeket vetettek be rozzsal és búzával, mezsgve és barázda nélkül azzal a jelszóval, hogy télen majd lesz időnk megvitatni azt, amit eddig nem értettünk meg. Kurucz András, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének titkára, Nagymegyer. Felfelé ível az alsószeli EFSz útja Alsószelin a ff. típusú EFSz a fejlődés útjára lépett és áttért a III. típusra. A szövetkezeti tagok tapasztalataik alapján rájöttek, hogy csakis egységes munkával és a jövedelemnek az érdem szerinti elosztásával érhetnek el nagyobb termelési eredményeket Ugyanakkor a szövetkezeten kívül álló földművesek is rpeggyőződhetnek arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás milyen előnyt jelent a magángazdálkodással szemben, mert mig a szöve

fkezetiek búzáiát már régen elvetették é már zöldül, addig az egyénilek gazdálkodók, még most sem végezték el a vetést és a szövetkezet segítsége nélkül nagyon nehezen vergődnének előre. Ilyen gazdák például Patócs Miklós és Béla. akik a répát ugyan elhordták rendes időben, a vetést azonban már nem teljesítették. Ugyancsak elmaradt a vetéssel Zingor Mihály is. Ezek a magángazdálkodók most a saját kárukon tanulhatnak és valószínűleg megbánták, hogy még nem iratkoztak be az EFSz-he, Farkas János, Puskás János. Kristóf Pál és Lehocky Mihály magángazdálkodók például még a cukorrépát sem hordták el és ha a helybeli vezetőség felhívására nem alakult volna répaszedőbrigád, akkor nehezen boldogultak volna, ök ugyan azzal védekeznek, hogy rossz volt az időjárás, de ez nem ok, mert ugyanez az időiőrás érte a szövetkezetet is és mégis elvégezték a behordást és a vetést. A szövetkezet harmadik és negyedik típusában erősen folyik a munka és a mélyszántás, mert a felvilágosodott kis- és középparasztok tudják, hogy a nagyobb bőséget és lólétet jelentő szocializmust csak az EFSz-en keresztül érhetjük el. Vigh Sándor. Alsószeli. Az ipolysági járásban is jól végezték az őszi munkákat Az őszi munkákat az ipolvsági járásban- már befejezték. A legjobb eredményeket Deménd község érte el Itt ugyan a szövetkezet még csak most van alakulóban, de az őszi munkákat mindenki ideiében és jól elvégezte. Különösen szorgalmas munkáról tettek tanúságot Sinka Lajos, Orbán Tamás és Brebicz István kisparasztok, akik elsőknek dolgozták meg földjeiket, míg Novotnv 50 hektáros kuláktól el kellett venni a földeket, mert rosszul és hanyagul munkálta meg őket. Hokovceban, ahol már van szövetkezet, a szövetkezet sokkal hamarább végezte el az őszi munkákat, mint az egyénileg gazdálkodók. A szövetkezeti munkából különösen Csitári Miklós és Felyó Béla vették ki a részüket, akii: még sokszor éjjel is dolgoztak Szászdon a szövetkezetnek már zöldült a vetése, amikor az egyénileg gazdálkodók még csak éppen, hogy befejezték a vetést. A krumpli szedésére brigádokat szerveztünk és ebből mindenki kivette a részét. Alsószemeréden a vetéssel kissé lemaradtak, de ezt a lemaradást már helyre is hozták. Itt már az őszi mélyszántás is a befejezéshez közeledik. Felsőszemeréden már mindenki elvetett és elvégezték a mélyszántást is. Plachi nevű 70 holdas kulák azonban nem akart vetni s így az ő földjeit is a szövetkezet vetette be. Ugyancsak elvégezték a felsőszemerédiek a legelők javítását is. Húsz hektárt felszántottak, a többit pedig műtrágyázták. Ipolyvisken 75 hektáron végezte el az ősziek vetését a harmadik típusú szövetkezet. Pereszlénven volt egy kis lemaradás, de ezt iparkodtak behozni. Ipolynyéken és Szécsénvkében a szövetkezeti tagok buzdítására az egész falu bekapcsolódott az őszi munkába, úgyhogy azt sikeresen be is fejezték. Bagofa István. Ipolyság.